Somogyi Néplap, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-11 / 35. szám

Szemtől szembe - jószándékkal Jegyzetek egy eszmecseréhez A nádudvari KITE termelési rendszer vezetői ta­nácskozást tartottak Barcson, a rendszer somogyi part­nerüzemeinek vezetőivel. Szabó István, a TOT és a KITE elnöke, Balogh Csaba, a rendszer igazgatója az együttműködés tapasztalatairól, a kapcsolatok fejlesz­tésének lehetőségeiről folytatott eszmecserét. Nagy várakozás előzte meg ezt a megbeszélést. Részben azért, mert Somogy harminc mezőgazdasági nagyüzeme tartozik az or­szág legnagyobb termelési rendszeréhez, a KITE-hez, így eredményeik, gazdálko­dásuk színvonala döntő ■ha­tással van a megye mező- gazdaságára. Másrészt ez az eszmecsere egy újszerű, ko­rábban már sürgetett javas­lat megvalósulása volt; kö­tetlenül, közvetlenül és őszintén cseréljenek véle­ményt a taggazdaságok és a rendszer első számú vezetői feladataikról, helyzetükről, gondjaikról és igényeikről. Különböző fórumokon és magán a termelőszövetke­zetek IV. kongresszusán is elhangzott: nagyon fontos a rendszereknél is a megújho­dás. Szabó István mondta a kongresszuson: „Mindent el kell követnünk, hogy a ter­melési rendszerek megőriz­zék progresszív szerepüket„„ továbbra is a fejlődés ger­jesztői maradjanak.” Meg­győződésem, hogy a barcsi ■Vörös Csillag Termelőszö­vetkezetben tartott összejö­vetel lényeges lépés e célhoz vezető úton. Vitathatatlan tény, hogy a növénytermelési rendsze­rek elévülhetetlen érdeme­ket szereztek a magyar me­zőgazdaság fejlődésének tör­ténetében. A KITE somogyi taggazdaságainak vezetői szinte kivétel nélkül kifejez­ték elismerésüket a rend­szerszervező termelést segí­tő, eredményes munkájáért. Kovács Ferenc tabi elnök még azt is hangsúlyozta, hogy véleménye szerint a nádudvari rendszer tevé­kenységében leginkább szö­vetkezeti szemléletű. Ko­rántsem jelenti ez, hogy mindennel elégedettek a partnerek; hogy nincsenek a rendszerrel szemben sajá­tos somogyi igényeik. Mért nem biztos, hogy a rendszer­technológia és a gépsor amely a mienkhez képes! hatalmas méretű, alföldi nagyüzemekben bevált, a mi földrajzi és nem utolsósor­ban pénzügyi adottságaink közepette' is ugyanolyan eredménnyel alkalmazható. A barcsi eszmecserének ez állt a középpontjában. A beszélgetés alapjául Balogh Csaba igazgató röviden vá­zolta a rendszer múlt évi — kiugróan nagyszerű — ered­ményeit, illetve azokat a törekvéseket, amelyek a rendszerszervezők munká­ját jellemzik a jövedelmező­ség további javításáért. Ér­tékes, a megújhodás szándé­kát tükröző törekvések ezek — csakhogy nem minden­ben egyeznek a somogyi üzemek adottságaival. A leg­nagyobb gond az, hogy a somogyi partnerüzemeknél a növénytermelés alapgépe a T—150-es traktor, a rend­szertechnológia pedig a Rá­ba—250-esre épül. A KITE műszaki szolgáltatásai így nem terjednek ki a somo­gyi üzemekben levő, a ter­melés eredményét erősen be­folyásoló erőgépekre. Az eb­ből fakadó nehézségek sorát a somogyi szövetkezetek ve­zet« nagyon nyíltan vázol­ták Szabó Istvánnak és Ba­logh Csabának. Jellemzésül csupán néhány mondatot idézek az eszmecseréből. Bernáth Ferenc nagyber­ki elnök: „Objektív hely­zet, hogy nekünk ilyen gé­peink vannak, a mi termé­szeti viszonyaink között nem is tudunk nagy gépet min­den területen használni.’* Szabó Gábor kaposmérői elnök: „Az, hogy műszaki­lag nem kötődünk a rend­szerhez, a T—150-eseknél, az NDK-kombájnoknál tapasz­talható egyre szorítóbb al­katrészgondok hovatovább megoldhatatlan helyzetet teremtenek számunkra.” Kovács Ferenc tabi elnök: „Igen fontosnak tartom, hogy a rendszer differenciált se­gítséget adjon, középtávon dolgozza ki a mi viszonya­ink között jól alkalmazható komplett gépsort.” Idézhetjiém tovább is a főként műszaki problémákat taglaló észrevételek sorát. Mert bármennyire is elége­dettek a rendszerszervezők tevékenységével, műszaki té­ren mást, többet várnak a somogyi taggazdaságok. És az eszmecsere értékét leg­inkább az bizonyítja, hogy a KITE vezetői nemcsak megértették a somogyi üze­mek gondjait, hanem segí- tökészségüknek is bizony­ságát adták. Szabó István úgy mondta: „Miután meg­ismertük, meg is kell olda­ni ennek a térségnek a gondját, és az eddiginél is szorosabb kapcsolatban kell dolgoznunk az üzemek, a népgazdaság céljainak való­ra váltásán.” A megújhodás útján egy lépést jelentett ez az eszme­csere. Nem történt más, mint a rendszerszervező és a partnerok őszintén szóltak igényeikről, gondjaikról. Ahogy Böhm József, a há­zigazda Vörös Csillag elnö­ke mondta: „Ez a megbe­szélés elérte célját: a veze­tők között erősödött a biza­lom. Mi ragaszkodunk a rendszerhez, ők pedig tanú­jelét adták, hogy igyekeznek megoldani a mi gondjain­kat.” A nádudvari rendszer so­mogyi taggazdaságai először ültek le ilyen szinten szót váltani helyzetükről, és nem csalódtak a várakozásban. Vörös Márta Gyümölcstelepítés 130 hektáron 19S2-től többet várnak — Hogyan zárta az évet a termelőszövetkezet Bala- tonszentgy örgy ön ? — Mérsékelt eredménnyel — mondta dr. Knoll László a szentgyörgyi tsz elnöke. — Nálunk ugyanis sem a nö­vénytermesztés, sem az ál­lattenyésztés nem tudta hoz­ni a várt eredményt. Alap­hiányunk nem lesz, az biz­tos. és nyereségre is számí­tunk, de a tervezettnél ke­vesebbre. A búza, a repce nemigen jött be, s őszi ár­pánk csaknem teljesen el­verte a jég. Pedig jó ter­mést mutattak annak idején a vetések, szép volt az őszi árpa és a repce is, de ké­sőbb, a fejlődés szakaszá­ban már nem kedvezett az idő. A kukoricához is több csapadék kellett volna. Az állattenyésztés sem produ­kálta azt, amit vártunk tőle — itt talán a terv volt egy kissé feszítettebb a kelleté­nél. Háromezer-ötszáz he­lyett csak 3300 liter lett a tehenenkénti tejtermelés, így kevesebb tejprémiumot kaptunk. Igaz, így is több mint 600 literrel emelkedett a tej hozam — talán túl gyor­san vártuk az állományke­resztezés kézzelfogható ered­ményét. — A szabályozók módo­sulása hogyan érinti a szö­vetkezetét? Mit várnak' az 1982-es évtől? — Bízva abban, hogy az őszieket jókor elvetettük — már október 23-án befejező­dött a vetés — és az őszi mélyszántást is időben el­végeztük. reméljük, hogy idei tervszámaink teljesül­nek. A szarvasmarha-ága­zatban most ismét a 3500 li­teres tejtermelést tűztük kt célul, s a hatodik ötéves terv végére 4500-ra szeret­nénk emelni. A gabonapré­mium nekünk nem hoz olyan eredményt, amelyért megérné többet termelni: így a búza és az őszi árpa területét növeltük. A kuko­ricáét csökkentettük. Ügy határoztunk, hogy ismét ter­melünk cukorrépát. A cu­korgyártól béreljük majd hozzá a gépet, s ha egy hek­tár után sikerül 15 ezer fo­rint ágazati nyereséget el­érni, akkor 80 hektáron sok­kal több eredményt hoz, mint amit a búza vagy bár­milyen más kalászos ugyan­ekkora területen. Ez három- százezer forint helyett egy­millió-kétszázezer forintos ágazati eredményt jelent. — Terveznek még más változást is a vetésszerke­zetben? — Igen. 1982 őszén 130 hektáros gyümölcsöst telepí­tünk. Cseresznyét, meggyet, szilvát. Tizenöt évre szer­ződtünk a nagyatádi kon­zervgyárral; hozzájuk kerül majd a gyümölcs. A talaj- művelést, a permetezést, a betakarítást géppel végezzük majd, így az ültetvény nem növeli jelentősen az élőmun­kaszükségletet, Az ered­mény? Egy hektár után 20 —25 ezer forint ágazati nye­reséget számítunk, s ez a teljes területen 2,5—3 millió forint. Persze a termőre for­dulásig még várni kell hat­nyolc évet... — A téli napok milyen munkát adnak? — Most hordjuk ki a szer­ves trágyát a földekre, az erdőn fakitermelés folyik; nagyobb munka még a mű­trágya betárolása és a kuko- ricászállítás. A fejtrágyázást nem kezdtük meg a fagyos föld miatt. És természetesen a varrodánk is üzemel: már most, fél év után hozott egy kis eredményt; 1982-ben fél­milliós nyereségre számí­tunk. ' M. E. Á göl/ei patrióta „Szeretem falumat, minden ideköt... »f Számomra min­dig különös vará­zsa .volt ennek a szorgalmukról is­mert emberek lakta somogyi községnek. ' Már .ifjú koromban, • más megyében él­ve megismertem Fekete István írö révén a falu la­kóit, csodálatos, ezernyi élményt adó környékét, vadakkal teli er­deit. Ballagó idő. Az iró e címen meg­jelent regényé­re emlékezünk, és közben az el­suhant évtizedek eseményeit, egy életút állomása­it elevenítjük föl. Deák Lajos nyugdíjas párt­munkás, a község pártvezetőségének évekig titkára volt. Most hatvan­esztendős, ám koránál jóval fiatalabbnak látszik. ízes beszédét, megfontolt szavait jólesik hallani. — Szeretem községemet, minden ideköt. Szeretem a göllei embereket, patriótá­nak tartottam magamat mindig. Ez határozta meg párttitkári tevékenysége­met, s ez ösztönzött akkor is, mikor más beosztásokban dolgoztam. Csakhogy, sajnos, elrepültek az évek, pedig mintha tegnap kezdtem vol­na. Édesanyja és anyai ágon ősei mind itt születtek. Édes­apja 1911-ben Somogyasza- lóból költözött Göllébe. Cse­lédség, napszámos munka, 40 filléres bér, amit 10—11 éves y korában verejtékes munkával keresett — ez volt az ő gyerekkora. Majd jött a katonaság, a fogság, jelentkezés az új magyar hadseregbe. 1945 őszén édes­anyja kérésére leszerel, ha­zatér. Otthon már az új, kibon­takozó élet fogadja. S az az örömteli hír, hogy az egyko­ri cselédeknek, szüleinek 11 hold föld jutott, s ehhez még ő is kapott néhányat. S várta a már megala­kult Parasztpárt, a Kisgaz­dapártba is hívták; ő a kommunisták . közé ment. Nemzeti Bizottság, földosztó bizottság, elnöki tiszt, majd az UFOSZ-ban titkári funk­ció, a közélettel járó ezer­nyi gond. Szívesen vállalta és végezte a munkát. Másként, emberibben élni s ebben segíteni másokat is — ez volt a célja. Ez vitte a hat elemit végzett pa­rasztembert a kommunisták közé, és a megalakuló Len­dület Termelőszövetkezet­be. Brigádvezető, agronómus, Huzalüzem Inotán elnökhelyettes lett; iskolára küldték.’ Elnöki beosztás. És közben alapszervezeti párt- titkár is a tsz-ben. Mindez nem volt egyszerű, és nem volt könnyű. Elvé­gezni a rengeteg munka niellett az általános iskola 7—8. osztályát, Budapesten az egyéves pártiskolát; meg­kezdeni a tanulást a közép­fokú mezőgazdasági techni­kumban, s azután 44 évesen felsőfokú képesítést, okileve­let szerezni. Közben Göllében is zaj­lottak az események. Sza­vaiban még ma is érzem a féltést, amikor látta a közös munkával szerzett szövetke­zeti vagyon szétosztására való törekvéseket. És az örö­met is, hogy a szövetkezet mégis újjászerveződött, s mai eredményei a közösben bízókat igazolják. Ez a féltés vezette, mikor jelentkezett több társával — köztük Szíjártó Jánossal, az akkor már Béke nevet vise­lő tsz elnökével — a mun­kásőrség megalakulásakor a testületbe. A távolság, a szervezési gondok miatt csak egy évvel később, 1958-ban ölthettek egyenruhát. Ma is munkásór, s leszolgálja a huszonöt esztendőt. Fia, a tsz brigádvezetője azonban mar nyomába lepett: most, a jubileumi ünnepségen vet­te át a 10 éves munkásőri szolgálat utáni kitüntetést. • Ballagó idő, elröppenő évek. Ez az életút sem volt csupán diadalmenet. Első házassága — két gyermek született abból — nem sike­rült, így újból megnősült Ebből is van egy fia, har­madikos gimnazista. Érték kemény bírálatok is, mert társaival együtt nem csupán a rendeleteket, utasításokat hanem az embereket is néz­te. — Megbecsült ember vol­tam, így mentem nyugdíjba. Ügy érzem, visszatekintve: becsülettel megtettem, amit elvártak töiem . .. Szerényen mondott szava­it igazoxja többek között hogy a községi és a terme­lőszövetkezeti pártszerve­zetnek ma száznégy tagja van. Negyedszázada, amikor újjászervezték a pártot, ti­zenkilencen voltak. Egysze­rű parasztemberek, peda­gógusok lettek kommunistá­vá. Szakasznyi munkásőr dolgozik a szövetkezetben. S a község munkáról, jólétről valló házai is ezt bizonyít­ják. Volt olyan esztendő, hogy a Béke Tsz és a tagok a háztájiból több hízómar­hát, bikát, sertést adtak le, mint két járás együttesen. Ott állt tavaly november 7-e előtt a Parlamentben tá­voli rokona, a somogydö- röcskei Kovács Imre veterán mellett. Deák Lajos, a Mun­ka Érdemrend arany fokoza­ta kitüntetést vette át Né­hány évvel korábban e ki­tüntetés bronz fokozatát kapta meg és a Felszabadu­lási Jubileumi Emlékérmét Első elismerése a Szocialista Munkáért Érdemérem, ezüst fokozata volt 1963-ban, az­óta megkapta a Haza Szol­gálatáért Érdemérem arany és ezüst fokozatát; kiváló munkásőr, kiváló parancs­nok és a 10, 15, 20 éves Szolgálati Érdemérem tulaj­donosa. Kétszeres kiváló dolgozója a termelőszövetke­zetnek is. Alapítástól tanácstag, ma is tagja a községi vb- nek meg a pártvezetőség­nek. Propagandista. Segít utódjának is, Fekete Géza párttitkámak — hogy mi­előbb eredményesen végez­hesse munkáját. Maradt a tsz pártszervezetében, rriert mindenről tudni akar,' ami a közös gazdaságban, a fa­luban az emberekkel és a* emberek érdekében történik. Hogyan is lehetne más­ként? Deák Lajos itt szüle­tett, Göllében, itt dolgozott évtizedekig, ide köti min­den. Ide köti az az idő, ami a közösségért végzett mun­kában repült | el fölötte... Szalai László Előnyben a szakcsoport Az Inotai Alumíniumkohó huzalüzemében, ahol ötvözött és ötvözetlen húzott huzalokat készítenek különféle méretben, tavaly mintegy nyolcezer tonna terméket állítottak elő. Eb­ben az évben — elsősorban műszaki fejlesztések révén — ötezer tonnával többet állítanak elő. Az üzem legnagyobb megrendelői a Magyar Kábelmuvek és a December 4. Drót­müvek Kisszövetkezetekről, szak­csoportokról, gazdasági munkaközösségekről tartot­tak eszmecserét Kaposváron, a Kiszöv székhazában, a megyei szövetség és az ipari szövetkezetek vezetői. A ta­nácskozáson szóba kerültek azok a jogi, gazdasági, pénz­ügyi kérdések, amelyek az év elejétől életbe lépett rendelkezések kapcsán a szövetkezeteknél felvetőd­tek. Az előadók részletesen szóltak arról, hogy a szak­csoportok miként vehetnek részt az anyaszövetkezet ka­pacitásgondjainak enyhíté­sében anélkül, hogy ebből bérgazdálkodási feszültsé­gek keletkeznének. Az építő­ipari tevékenységet folytató szövetkezeteknél például lehetőség van a gépek, szál­lítóeszközök bérbeadására, természetesen felszámítva a szövetkezetnél jelentkező amortizációs költségeket is. Az adott szövetkezet mellett működő szakcsoportoknak tagja lehet a szövetkezeti tag, de a jogszabályokban megállapított. úgynevezett összeférhetetlennek minősí­tett tevékenységet, mint pél­dául meózás, pénzügyi el­lenőrzés, nem végezhet, ha főállású munkahelyén is eb­ben a beosztásban dolgozik. A szakcsoportnak lehetősé­ge van arra. hogy a szövet­kezetnél keletkező hulladé­kot félkésztermékké dolgoz­za föl, a szövetkezet pedig a befejező műveleteket végez­ze és az értékesítést is vál­lalja. A szakcsoport tagjai munkaidő után, esetleg szombat—vasárnap vállal­hatnak munkát a szövetke­zet telepen is, bérbe véve az ottani gépeket, berende­zéseket, bérleti dijat fizetve a műhelyért, az energiafel­használásért, de ilyenkor jpl dokumentálhatóan el kell különíteni a munkaidő alatt, illetve a szakcsoportban vég­zett munkát. A tanácsko­zás résztvevői számos eddig tisztázatlan kérdésre kaptak választ a gebines formát il­letően is. A hozzászólók elsősorban azt kifogásolták, hogy ezek­nél a kis szervezeteknél nem a várt mértékben egy­szerűsödik az ügyintézés, ami elveszi a vállalkozók kedvét. Nehányan túlzottnak tartják az anyagi elvonások mértékét is. A legnagyobb érdeklődés a szakcsoportok iránt mutatkozott, sokai» megítélése szerint ez mutat­kozik minden területen a legrugalmasabb, leghasznál­hatóbb formának. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Thumbnails
Contents