Somogyi Néplap, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-11 / 35. szám
Szemtől szembe - jószándékkal Jegyzetek egy eszmecseréhez A nádudvari KITE termelési rendszer vezetői tanácskozást tartottak Barcson, a rendszer somogyi partnerüzemeinek vezetőivel. Szabó István, a TOT és a KITE elnöke, Balogh Csaba, a rendszer igazgatója az együttműködés tapasztalatairól, a kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről folytatott eszmecserét. Nagy várakozás előzte meg ezt a megbeszélést. Részben azért, mert Somogy harminc mezőgazdasági nagyüzeme tartozik az ország legnagyobb termelési rendszeréhez, a KITE-hez, így eredményeik, gazdálkodásuk színvonala döntő ■hatással van a megye mező- gazdaságára. Másrészt ez az eszmecsere egy újszerű, korábban már sürgetett javaslat megvalósulása volt; kötetlenül, közvetlenül és őszintén cseréljenek véleményt a taggazdaságok és a rendszer első számú vezetői feladataikról, helyzetükről, gondjaikról és igényeikről. Különböző fórumokon és magán a termelőszövetkezetek IV. kongresszusán is elhangzott: nagyon fontos a rendszereknél is a megújhodás. Szabó István mondta a kongresszuson: „Mindent el kell követnünk, hogy a termelési rendszerek megőrizzék progresszív szerepüket„„ továbbra is a fejlődés gerjesztői maradjanak.” Meggyőződésem, hogy a barcsi ■Vörös Csillag Termelőszövetkezetben tartott összejövetel lényeges lépés e célhoz vezető úton. Vitathatatlan tény, hogy a növénytermelési rendszerek elévülhetetlen érdemeket szereztek a magyar mezőgazdaság fejlődésének történetében. A KITE somogyi taggazdaságainak vezetői szinte kivétel nélkül kifejezték elismerésüket a rendszerszervező termelést segítő, eredményes munkájáért. Kovács Ferenc tabi elnök még azt is hangsúlyozta, hogy véleménye szerint a nádudvari rendszer tevékenységében leginkább szövetkezeti szemléletű. Korántsem jelenti ez, hogy mindennel elégedettek a partnerek; hogy nincsenek a rendszerrel szemben sajátos somogyi igényeik. Mért nem biztos, hogy a rendszertechnológia és a gépsor amely a mienkhez képes! hatalmas méretű, alföldi nagyüzemekben bevált, a mi földrajzi és nem utolsósorban pénzügyi adottságaink közepette' is ugyanolyan eredménnyel alkalmazható. A barcsi eszmecserének ez állt a középpontjában. A beszélgetés alapjául Balogh Csaba igazgató röviden vázolta a rendszer múlt évi — kiugróan nagyszerű — eredményeit, illetve azokat a törekvéseket, amelyek a rendszerszervezők munkáját jellemzik a jövedelmezőség további javításáért. Értékes, a megújhodás szándékát tükröző törekvések ezek — csakhogy nem mindenben egyeznek a somogyi üzemek adottságaival. A legnagyobb gond az, hogy a somogyi partnerüzemeknél a növénytermelés alapgépe a T—150-es traktor, a rendszertechnológia pedig a Rába—250-esre épül. A KITE műszaki szolgáltatásai így nem terjednek ki a somogyi üzemekben levő, a termelés eredményét erősen befolyásoló erőgépekre. Az ebből fakadó nehézségek sorát a somogyi szövetkezetek vezet« nagyon nyíltan vázolták Szabó Istvánnak és Balogh Csabának. Jellemzésül csupán néhány mondatot idézek az eszmecseréből. Bernáth Ferenc nagyberki elnök: „Objektív helyzet, hogy nekünk ilyen gépeink vannak, a mi természeti viszonyaink között nem is tudunk nagy gépet minden területen használni.’* Szabó Gábor kaposmérői elnök: „Az, hogy műszakilag nem kötődünk a rendszerhez, a T—150-eseknél, az NDK-kombájnoknál tapasztalható egyre szorítóbb alkatrészgondok hovatovább megoldhatatlan helyzetet teremtenek számunkra.” Kovács Ferenc tabi elnök: „Igen fontosnak tartom, hogy a rendszer differenciált segítséget adjon, középtávon dolgozza ki a mi viszonyaink között jól alkalmazható komplett gépsort.” Idézhetjiém tovább is a főként műszaki problémákat taglaló észrevételek sorát. Mert bármennyire is elégedettek a rendszerszervezők tevékenységével, műszaki téren mást, többet várnak a somogyi taggazdaságok. És az eszmecsere értékét leginkább az bizonyítja, hogy a KITE vezetői nemcsak megértették a somogyi üzemek gondjait, hanem segí- tökészségüknek is bizonyságát adták. Szabó István úgy mondta: „Miután megismertük, meg is kell oldani ennek a térségnek a gondját, és az eddiginél is szorosabb kapcsolatban kell dolgoznunk az üzemek, a népgazdaság céljainak valóra váltásán.” A megújhodás útján egy lépést jelentett ez az eszmecsere. Nem történt más, mint a rendszerszervező és a partnerok őszintén szóltak igényeikről, gondjaikról. Ahogy Böhm József, a házigazda Vörös Csillag elnöke mondta: „Ez a megbeszélés elérte célját: a vezetők között erősödött a bizalom. Mi ragaszkodunk a rendszerhez, ők pedig tanújelét adták, hogy igyekeznek megoldani a mi gondjainkat.” A nádudvari rendszer somogyi taggazdaságai először ültek le ilyen szinten szót váltani helyzetükről, és nem csalódtak a várakozásban. Vörös Márta Gyümölcstelepítés 130 hektáron 19S2-től többet várnak — Hogyan zárta az évet a termelőszövetkezet Bala- tonszentgy örgy ön ? — Mérsékelt eredménnyel — mondta dr. Knoll László a szentgyörgyi tsz elnöke. — Nálunk ugyanis sem a növénytermesztés, sem az állattenyésztés nem tudta hozni a várt eredményt. Alaphiányunk nem lesz, az biztos. és nyereségre is számítunk, de a tervezettnél kevesebbre. A búza, a repce nemigen jött be, s őszi árpánk csaknem teljesen elverte a jég. Pedig jó termést mutattak annak idején a vetések, szép volt az őszi árpa és a repce is, de később, a fejlődés szakaszában már nem kedvezett az idő. A kukoricához is több csapadék kellett volna. Az állattenyésztés sem produkálta azt, amit vártunk tőle — itt talán a terv volt egy kissé feszítettebb a kelleténél. Háromezer-ötszáz helyett csak 3300 liter lett a tehenenkénti tejtermelés, így kevesebb tejprémiumot kaptunk. Igaz, így is több mint 600 literrel emelkedett a tej hozam — talán túl gyorsan vártuk az állománykeresztezés kézzelfogható eredményét. — A szabályozók módosulása hogyan érinti a szövetkezetét? Mit várnak' az 1982-es évtől? — Bízva abban, hogy az őszieket jókor elvetettük — már október 23-án befejeződött a vetés — és az őszi mélyszántást is időben elvégeztük. reméljük, hogy idei tervszámaink teljesülnek. A szarvasmarha-ágazatban most ismét a 3500 literes tejtermelést tűztük kt célul, s a hatodik ötéves terv végére 4500-ra szeretnénk emelni. A gabonaprémium nekünk nem hoz olyan eredményt, amelyért megérné többet termelni: így a búza és az őszi árpa területét növeltük. A kukoricáét csökkentettük. Ügy határoztunk, hogy ismét termelünk cukorrépát. A cukorgyártól béreljük majd hozzá a gépet, s ha egy hektár után sikerül 15 ezer forint ágazati nyereséget elérni, akkor 80 hektáron sokkal több eredményt hoz, mint amit a búza vagy bármilyen más kalászos ugyanekkora területen. Ez három- százezer forint helyett egymillió-kétszázezer forintos ágazati eredményt jelent. — Terveznek még más változást is a vetésszerkezetben? — Igen. 1982 őszén 130 hektáros gyümölcsöst telepítünk. Cseresznyét, meggyet, szilvát. Tizenöt évre szerződtünk a nagyatádi konzervgyárral; hozzájuk kerül majd a gyümölcs. A talaj- művelést, a permetezést, a betakarítást géppel végezzük majd, így az ültetvény nem növeli jelentősen az élőmunkaszükségletet, Az eredmény? Egy hektár után 20 —25 ezer forint ágazati nyereséget számítunk, s ez a teljes területen 2,5—3 millió forint. Persze a termőre fordulásig még várni kell hatnyolc évet... — A téli napok milyen munkát adnak? — Most hordjuk ki a szerves trágyát a földekre, az erdőn fakitermelés folyik; nagyobb munka még a műtrágya betárolása és a kuko- ricászállítás. A fejtrágyázást nem kezdtük meg a fagyos föld miatt. És természetesen a varrodánk is üzemel: már most, fél év után hozott egy kis eredményt; 1982-ben félmilliós nyereségre számítunk. ' M. E. Á göl/ei patrióta „Szeretem falumat, minden ideköt... »f Számomra mindig különös varázsa .volt ennek a szorgalmukról ismert emberek lakta somogyi községnek. ' Már .ifjú koromban, • más megyében élve megismertem Fekete István írö révén a falu lakóit, csodálatos, ezernyi élményt adó környékét, vadakkal teli erdeit. Ballagó idő. Az iró e címen megjelent regényére emlékezünk, és közben az elsuhant évtizedek eseményeit, egy életút állomásait elevenítjük föl. Deák Lajos nyugdíjas pártmunkás, a község pártvezetőségének évekig titkára volt. Most hatvanesztendős, ám koránál jóval fiatalabbnak látszik. ízes beszédét, megfontolt szavait jólesik hallani. — Szeretem községemet, minden ideköt. Szeretem a göllei embereket, patriótának tartottam magamat mindig. Ez határozta meg párttitkári tevékenységemet, s ez ösztönzött akkor is, mikor más beosztásokban dolgoztam. Csakhogy, sajnos, elrepültek az évek, pedig mintha tegnap kezdtem volna. Édesanyja és anyai ágon ősei mind itt születtek. Édesapja 1911-ben Somogyasza- lóból költözött Göllébe. Cselédség, napszámos munka, 40 filléres bér, amit 10—11 éves y korában verejtékes munkával keresett — ez volt az ő gyerekkora. Majd jött a katonaság, a fogság, jelentkezés az új magyar hadseregbe. 1945 őszén édesanyja kérésére leszerel, hazatér. Otthon már az új, kibontakozó élet fogadja. S az az örömteli hír, hogy az egykori cselédeknek, szüleinek 11 hold föld jutott, s ehhez még ő is kapott néhányat. S várta a már megalakult Parasztpárt, a Kisgazdapártba is hívták; ő a kommunisták . közé ment. Nemzeti Bizottság, földosztó bizottság, elnöki tiszt, majd az UFOSZ-ban titkári funkció, a közélettel járó ezernyi gond. Szívesen vállalta és végezte a munkát. Másként, emberibben élni s ebben segíteni másokat is — ez volt a célja. Ez vitte a hat elemit végzett parasztembert a kommunisták közé, és a megalakuló Lendület Termelőszövetkezetbe. Brigádvezető, agronómus, Huzalüzem Inotán elnökhelyettes lett; iskolára küldték.’ Elnöki beosztás. És közben alapszervezeti párt- titkár is a tsz-ben. Mindez nem volt egyszerű, és nem volt könnyű. Elvégezni a rengeteg munka niellett az általános iskola 7—8. osztályát, Budapesten az egyéves pártiskolát; megkezdeni a tanulást a középfokú mezőgazdasági technikumban, s azután 44 évesen felsőfokú képesítést, okilevelet szerezni. Közben Göllében is zajlottak az események. Szavaiban még ma is érzem a féltést, amikor látta a közös munkával szerzett szövetkezeti vagyon szétosztására való törekvéseket. És az örömet is, hogy a szövetkezet mégis újjászerveződött, s mai eredményei a közösben bízókat igazolják. Ez a féltés vezette, mikor jelentkezett több társával — köztük Szíjártó Jánossal, az akkor már Béke nevet viselő tsz elnökével — a munkásőrség megalakulásakor a testületbe. A távolság, a szervezési gondok miatt csak egy évvel később, 1958-ban ölthettek egyenruhát. Ma is munkásór, s leszolgálja a huszonöt esztendőt. Fia, a tsz brigádvezetője azonban mar nyomába lepett: most, a jubileumi ünnepségen vette át a 10 éves munkásőri szolgálat utáni kitüntetést. • Ballagó idő, elröppenő évek. Ez az életút sem volt csupán diadalmenet. Első házassága — két gyermek született abból — nem sikerült, így újból megnősült Ebből is van egy fia, harmadikos gimnazista. Érték kemény bírálatok is, mert társaival együtt nem csupán a rendeleteket, utasításokat hanem az embereket is nézte. — Megbecsült ember voltam, így mentem nyugdíjba. Ügy érzem, visszatekintve: becsülettel megtettem, amit elvártak töiem . .. Szerényen mondott szavait igazoxja többek között hogy a községi és a termelőszövetkezeti pártszervezetnek ma száznégy tagja van. Negyedszázada, amikor újjászervezték a pártot, tizenkilencen voltak. Egyszerű parasztemberek, pedagógusok lettek kommunistává. Szakasznyi munkásőr dolgozik a szövetkezetben. S a község munkáról, jólétről valló házai is ezt bizonyítják. Volt olyan esztendő, hogy a Béke Tsz és a tagok a háztájiból több hízómarhát, bikát, sertést adtak le, mint két járás együttesen. Ott állt tavaly november 7-e előtt a Parlamentben távoli rokona, a somogydö- röcskei Kovács Imre veterán mellett. Deák Lajos, a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést vette át Néhány évvel korábban e kitüntetés bronz fokozatát kapta meg és a Felszabadulási Jubileumi Emlékérmét Első elismerése a Szocialista Munkáért Érdemérem, ezüst fokozata volt 1963-ban, azóta megkapta a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany és ezüst fokozatát; kiváló munkásőr, kiváló parancsnok és a 10, 15, 20 éves Szolgálati Érdemérem tulajdonosa. Kétszeres kiváló dolgozója a termelőszövetkezetnek is. Alapítástól tanácstag, ma is tagja a községi vb- nek meg a pártvezetőségnek. Propagandista. Segít utódjának is, Fekete Géza párttitkámak — hogy mielőbb eredményesen végezhesse munkáját. Maradt a tsz pártszervezetében, rriert mindenről tudni akar,' ami a közös gazdaságban, a faluban az emberekkel és a* emberek érdekében történik. Hogyan is lehetne másként? Deák Lajos itt született, Göllében, itt dolgozott évtizedekig, ide köti minden. Ide köti az az idő, ami a közösségért végzett munkában repült | el fölötte... Szalai László Előnyben a szakcsoport Az Inotai Alumíniumkohó huzalüzemében, ahol ötvözött és ötvözetlen húzott huzalokat készítenek különféle méretben, tavaly mintegy nyolcezer tonna terméket állítottak elő. Ebben az évben — elsősorban műszaki fejlesztések révén — ötezer tonnával többet állítanak elő. Az üzem legnagyobb megrendelői a Magyar Kábelmuvek és a December 4. Drótmüvek Kisszövetkezetekről, szakcsoportokról, gazdasági munkaközösségekről tartottak eszmecserét Kaposváron, a Kiszöv székhazában, a megyei szövetség és az ipari szövetkezetek vezetői. A tanácskozáson szóba kerültek azok a jogi, gazdasági, pénzügyi kérdések, amelyek az év elejétől életbe lépett rendelkezések kapcsán a szövetkezeteknél felvetődtek. Az előadók részletesen szóltak arról, hogy a szakcsoportok miként vehetnek részt az anyaszövetkezet kapacitásgondjainak enyhítésében anélkül, hogy ebből bérgazdálkodási feszültségek keletkeznének. Az építőipari tevékenységet folytató szövetkezeteknél például lehetőség van a gépek, szállítóeszközök bérbeadására, természetesen felszámítva a szövetkezetnél jelentkező amortizációs költségeket is. Az adott szövetkezet mellett működő szakcsoportoknak tagja lehet a szövetkezeti tag, de a jogszabályokban megállapított. úgynevezett összeférhetetlennek minősített tevékenységet, mint például meózás, pénzügyi ellenőrzés, nem végezhet, ha főállású munkahelyén is ebben a beosztásban dolgozik. A szakcsoportnak lehetősége van arra. hogy a szövetkezetnél keletkező hulladékot félkésztermékké dolgozza föl, a szövetkezet pedig a befejező műveleteket végezze és az értékesítést is vállalja. A szakcsoport tagjai munkaidő után, esetleg szombat—vasárnap vállalhatnak munkát a szövetkezet telepen is, bérbe véve az ottani gépeket, berendezéseket, bérleti dijat fizetve a műhelyért, az energiafelhasználásért, de ilyenkor jpl dokumentálhatóan el kell különíteni a munkaidő alatt, illetve a szakcsoportban végzett munkát. A tanácskozás résztvevői számos eddig tisztázatlan kérdésre kaptak választ a gebines formát illetően is. A hozzászólók elsősorban azt kifogásolták, hogy ezeknél a kis szervezeteknél nem a várt mértékben egyszerűsödik az ügyintézés, ami elveszi a vállalkozók kedvét. Nehányan túlzottnak tartják az anyagi elvonások mértékét is. A legnagyobb érdeklődés a szakcsoportok iránt mutatkozott, sokai» megítélése szerint ez mutatkozik minden területen a legrugalmasabb, leghasználhatóbb formának. SOMOGYI NÉPLAP
