Somogyi Néplap, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-27 / 49. szám
HÉTVÉGI agazin H bomokszentgyörgyi éremgyíijto Tisztelt üzemeltetők! Smlgáltatásainkat tovább bővítve. a Békés megyei Vegyesipari Vállalattal kötött szerződésünk alapján vállaljuk M ál tahik gyártott: — SIMPLEX «pesti szilárd tüzelés A. — RIVAL típusú szilárd-, olaj- és gáztüzelésá. — ÉTI fapasn gáztüzelésű berendezések üzembe helyezésért, jótáTlásos és jótállási időn túli javítását. Továbbra is rendelkezésükre áthink a tüzelőberendezések tűzter- és viztéroldali vegyszeres tisztításában, az olajégők, olajkályhák javításában, beszabályozó- ' sában, biztonságtechnikái és tüzeléstechnikai mérések végzésében a lakosság és a közületek körében. Somogy megyei Kéményseprő és Tüzeléstechnikai Szolgáltató Vállalat Kaposvár, Szántó I. ti. 23/a Teleio*: tt-Sl* csak úgy tudtam eVmenni, hogy munka után, este, éjjel muzsikálni jártam. Játszottam én bálokon, mulatságokon, lakodalmakban — hozzáteszem, nemcsak muszájból, mert a zenét is nagyon szeretem — ahol megvolt a mellékes. Ha megkerestem, mondjuk hatszáz forintot. Itthon csak négyszázat mondtam, a többit eltettem. Most már bevallhatom, tud róla a feleségem is. így aztán egyre több ritkaságot szereztem. Érdekességként említem, hogy a numizmatikusok országos egyesületének ma több mint 6 ezer szervezett tagja van, az én sorszámom viszont az 529-es, tehát nem számítok a kezdők közé. Mindenki ismeri Homok- szén tgyörgy ön a nyugdíjas vasutas. Szombathelyi Jó- z&ef házát. Amolyan mini múzeum ez. biztos támasza »* iskolának, művelődési otthonnak. A volt pályafelvigyázó, a sínek vándora, mindössze hat elemit végzett, de amikor a könyvektől, hanglemezektől, kőkori szerszámoktól, népi használati tárgyaktól zsúfolt szobában beszélni kezd. aligha hiányolja a hallgatója a magasabb iskolázottságot. — Szegény falusi iparos- ember volt az apám, taníttatni csak a borbélyságig tudott. De azt egy életre belém nevelte, hogy folyton igyekezzem, képezzem naaamihez az én lehetőségeim is elegendők, emellett benne van az elmúlt évezredek, évszázadok minden vihara, az emberiség szenvedése, fel- emelkedése, pusztulása, háborúk katasztrófája. Ehhez jött még, hogy nagyon érdekelt a római kor, amelyről szerettem volna egy átlagembernél többet tudni. — Hogy alakult ki az országos viszonylatban is jelentős, elismert gyűjteménye? — Könnyen hozzáférhető, úgynevezett tömegérmékkel kezdtem. Később specializáltam magam, tehát római és — Szent István korától — magyar fémpénzt gyűjtöttem. Vásárolni, árverésre laaaemibea is sok könyvünk «•Mi Bkt rokonunk a pécsi •Msnbn dobozott, hozzá jártasa sfsfsata. szívni ax M «Sens levegőjét és ts- isesfradaé a imtepini gyű}- teHaényével. Érdekelt szinte MÉteéns. A főid történet, a (UsjL a csillagászat, a aast«, és különösen a történs iám — M tndTUntta arra. hogy ré& pénzek gyűjtésével — Twttara, hegy hetyae- tsw»M fogva igazi szakember nem Vehetek, csak *4- kedreté Így hát gondotkod- taM. mégis mi az, amivel egy Meten át a történelem, * k»éltes közelében, élhetek Közben előkerül a nagyító és bepillantunk Diokle- ciánus és Caesar világába, — Gyűjteményét bemutatták több kiállításon, harminc tábláját jegyzékbe vette a Nemzeti Múzeum is. Az érmék kortörténeti értéket képviselnek.» Manapság úgy mondják, jó üzlet is az érmegyűjtés, ezért is gyarapodott jelentősen a numizmatikusok száma. — Kétségtelen, de akit csak ilyen szempont vezérel, az nem igazi gyűjtő, az nem tudja, mit jelent hozzájutni egy darabhoz, azt feldolgozni, sokszor heteket kutatva lexikonokban, szakkönyvekben, megismerni az érme egész történetét, előállításának technikáját, használatának, átváltásának módját. Megítélésem szerint sokkal nagyobb szerepet szánhatnának a numizmatikának az iskolai oktatásban is. A gyerekek figyelmét Ívköti, játszva, szórakozva tanulhatnák a történelmet. Hogy manapság üzletnek sem rossz, az kétségtelen. Lassan én is felszámolom a gyűjteményemet. Nincs akire hagyjam, meg kell a pénz, ezen tatarozzuk a házat iá. Persze nagyon fáj a szívem érte, A frissen kibocsátott emlékérmeket még minden esztendőben megkapom, de árverésekre m r nem járok. Sem az egészségi állapotom nem engedi, az árak pedig ... A gyűjteményem további gyára pit; iához számomra már elérhetetlen összegek kellettek volna. — Gyűjti a régi tárgyakat és a ládafiában több régi hangszer is van. — Néha kijárok a szeméttelepre. s bevallom őszintén turkálok, mert fáj a szívem, amikor ősi használati eszr közökre az enyészet 'vár. Ha találok szépet, rendbetehe- tót, hazahozom, megtisztítom, ápolgatom, megőrzőm. Hvába. én mar csak ilyen boloackw né—bar vagyok. Kár Mm 7—M Kastély, barokk kerttel Dég sokféle útvonalon közelíthető meg. többféle nevezetes kirándulóhelyet érintve. Hogy csak néhányat említsünk: autón a Székesfehérvár—Tác—Kálóz vonalon vagy akár Balaton- viiágos—Balatonszabadi felől. Vasúton — majd autóbusszal — Enying, a járási székhely felöl. A község a Dunántúl egyik természeti szépségekben gazdag, az előző századok települési formáinak jellegzetességeit nagyjából még mindig őrző vidék. Erdőkkel, lankás domboldalakkal, mezőkkel, szeszélyes elrendeződésben tarkított tája a dunántúli kuriális építkezési mód tiszta képét nyújtja. E változatos táj legfesióibb pontját választotta ki a Festetich-család, hogy számos kastélyai közül az egyiket ide építtesse, Pollack Mihály tervrajzai szerint. A nagyszerű építészünk által tervezett kastély^ már első látásra is igen értékes é* meglepő, sikeres ötvözete a klasszicista formáknak, melyek — ennek ellenére — valódi barokkos tömeghatásukkal lepik meg az érkezőt. Pollack az épület közép- terét nem tette valóságos központtá, díszterem — természetesen — mégis van. csakhogy ovális kiképzésű a szokásos kör, négyzet vagy téglalap helyett. Ezt a különleges. izgalmasan nagyvonalú teret aztán már hagyományos módon téglalap alakú fülkék tagolják. A jellegzetesen barokk stílusú belső kertbe kilépve egyszerű — barokk kastélyoknál szokatlanul puritán — udvari, valamint kerti homlokzatban gyönyörködhetünk. Legszebb klasszicista építészeti megoldásaink közé tartozik a nyílt oszlop- csarnokos kocsifelhajtó hat- oszlopos. oromzatos kiképzése az épület főhomlokzata előtt. A kastély belseje — őszinte örömünkre és a restaurálok némi könnyebbségére — eredeti állapotában maradt meg, a valaha igen sok varatlan érdekességgel büszkélkedő kerti rész azonban ma rtutr mindössze halvány árnyéka csak az egy korinak. Korabeli leírások alapján tudjuk, hogy az európai építészet legjellegzetesebb stílusai szerint épült kelti házak gazdagították a park szépségét. Ma csak a „hollandi ház” őrzi emlékét. Az eredendően is rendkívül színes, változatos növényi választékot a kastély gazdái — a kor szokásainak megfelelően — tovább gazdagították, nemesítették a legkülönfélébb egzotikus cserjékkel, bokrokkal, fákkal, növényekkel. A több kortárs által leírt rendkívüli erényekkel, különös összeállítással és páratlan hozzáértéssel megtervezett angolkertből azonban ma már mindössze igen Halvány nyomokat vélhet felismerni a hozzáértő szem. Sétánkat érdemes Deg még meglévő régi falusi házai között folytatni, s a község büszkeséget, az 1820-ban, szintén Pollack Mihály által tervezett klasszicista római katolikus kápolnát is megtekinteni. R. E. Eger harangjai A* wümrias ásatásak szamán háromezer eve« kis harangok kerültek napvilágra. Ismerték az egyiptomiak, használták vallásos célra, vagy éppen figyelmeztetésre, mint a görögök é* a rómaiak. Nagy Sándor temetésén, amikor holttestét aranykoporsóban Memphisbe szállították, a halottvívő dísze« szekereit százával zengtek-bongtak a kis ércharan- gok. Készítése — múltán aa egyház magáénak vallotta — mesterségből művészétté lett. Harang zúg ma w délben •eerte a világon, hirdetve a törökverő Hunyadi János nándorfehérvári gyónó Íme nek jelentőségét. Harangok zúgnak a roktomyú Egerben i«. Történetük ma még feldolgozatlan krónika. Vall a korokról az alkotókról, az indulatokról. Rákóczi szívesen járt Egerben, ide rándult olykor udvartartásával is, hogy élvezze a hőforrások gyógyító vizét. Telekessy püspök különben is szívesen fogadta a fejedelmet. Valószínű, hogy a kellemes emlékek és az egyházmegyéhez fűződő jó kapcsolat inspirálta a fejedelmet arra, hogy harangot ajándékozzon az- egriednek. Ea szól ma is, mint a Ferences templom nagyharangja. Az nii'iinanyiMsnra utaló mondat a felső és alsó dísz- sáv között fut körbe: .... ajándékozta Rákóczi fejedelem ... Eger reneszánszát Eszter- házy Károly püspöksége alatt élte. Habsburgokhoz hű családból származó főpap a két itt töltött évtized során a császári ház konok ellenfele lett. Helyi, sajátosan magyar művészetet akart, sőt ennél is továbbment, magyar egyeteme volt az álma: jogi, bölcsészeti és hittudományi karok. Ezért emeltette nagy szorgalommal a mai főiskolát, a volt Lyceumot. Emellett hódolt másik nagy szenvedélyének, a templom- építésnek. Az egyházmegyében gomba módra nőttek az új templomok, ezekhez persze harangra is szükség volt. Nem véletlen, hogy eppen Eszterházy püspöksége alatt indult fejlődésnek a harangöntés. Az olasz eredetű Jusztel család telepedett le a városban. A szintén harangöntő pozsonyi Cristelli családból nősült Justel József, aki a híres építésznek, Fellner Jakabnak is rokona volt. Hajdani háza ma is áll a Harangöntő utcában. Az épületet egykor ritka mesterségének jellegzetes eszközei l ábrázoló domborművek díszítették. Nevét, szakmabeli ügyességét az egyházmegye hatarain túl is ismerték. Műhelyéből indultak a harangok íavoti utjokra: Ben lerce bányától. Kassától délre é* keletre. Neves budai kollegáján. Brun- neren kívül — aligha akadt vetélytársa. Mesterségét utódai továbbfejlesztették : ők öntötték újra a ferencesek két harangját, köztük a fent említett, a Rákóczi által 1709-bea adományozottat, a székes- egyház nagyharangját, a minorita harangokat. Nekik köszönhető, hogy későbbi egri harangöntő dinasztiák munkásságát még jó egy évszázadig a legjobbak közt tartották számon a monarchiában. Valamikor a legnagyobbak közé sorolták a főszékesegyház Mihály nevű nagyharangját. Latin nyelvű felirata szerint a nyolcvanéves Telekessy István püspök öntette, 1714-ben szenteltette fel — eredetileg S> mázsás volt. Miután 1775-ben megrepedt, Eszterházy püspök megnagyobbítva újraöntette. Valahogy nem kísérte a szerencse: az 1820 es J0 közötti években kicsordult. Mehes Mihály egri lakó* kőzet ketmazsanyi részi A nagyfejedelem által ajándékozót! harang. reszelt ki a csorba helyéről. Ám a sors szeszélye tovább üldözte. Az első világháború idején hadi célra elszállították, és ágyút öntöttek belőle. Amikor utoljára kondult, akkor már az egriek százai pihentek a csatatereken. A harangszó valaha jelkép volt az ember életében, jelezte napjai kezdetét, végét, fájdalmait. Alkotóik szakmá- >a nem kis részben művészét volt. P. I. SOMOGYI NÉPLAP D ÉG
