Somogyi Néplap, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-27 / 49. szám
Máté-sztori Á Kikiáltó Hagyományok és avantgarde Interjú V. V. Zaderackij moszkvai zenetudóssal botló, kétbalkezes, de egyúttal ábrándosán tehetséges, mcgkapóan rokonszenves is. Mint Kuku-Riku viszont igazi dörzsölt figura ..Az Átváltozásokban Rómeó-tí- pusú hősszerelmesböl vált bizonytalan balekké; erről ismét felsőfokban írtak. A Nehéz Barbarg. ágról szakadt, kisember-clownjaként — Spindler Bélával — egy sziporkázóan szellemes darab legemlékezetesebb perceit teremtették .meg. Fontos állomás pályáján a Szent- ivánéji álom Lysandere. Volt Zöld lovag egy gyermek- színházi előadásban, s el- játszhatta „szegény Dánielt”. Micsoda Don Cézár volt a Királyasszony lovagjában! Szikrázó intellektusa, életigenlő lénye egy kihívóan bölcs csavargó göncében ... A harmadik felvonás bravúrlehetősége jutalom ' volt a színésznek, s ő élt is ezzel. Az idén Beljajevként láttuk viszont Turgcnyev színművében, majd a Marat következett. — Erről a Kikiáltóról mindössze egy órát beszélgettünk Acs Jánossal. Értettük egymást: az ő személyisége tudta ilyen különlegessé, egyedivé tenni ért az előadást. — Máté Gábor rendez. Mit jelent ez ta életében? — A szír*ész valamiféle klsablakon, rése« át . látja egy-egy darabban a többieket. és önmaga szerepétől függően bírálja el a produkciót A rendező annyi fan- taktikus erőt lát, ahány színésze van; ezeket össze kell hangolnia... Az ember rendezőként egyszeresek ráérez arra az óriási tartalékra, mely a színész kollégák ban re-j tőrak. Csodálatos élmény volt, ahogy a Wittlinger-da- rabbaa (átdolgoztuk a mai néző részére 0 Jordán Tamás és Bezerédy Zoltán, r két jelentős színész rátalál arra az, ösvényre, amelyet járnánk kellett Rendkívüli örömöt jelentett számomra ez a munka. Filmszínész la. Jtadványi Géza hónapokig kereste Buba — dabilis, a világot inkább csak érzékelő, mint értő fickó — cserepére a megfelelő színészt Megnézte Máté* a főiskolai Baal-produkcióban, így lett eredeti elképzeléséből Buba „dro- medárbór* karcsú, körűit mosolyé figura. Játszott a Rtpacsokímn, láttuk Poliakoff A természet lágy ölén címéi tévéfii naesitett drámájában remeknek, s jó hír előzi meg a Szívzűr mozifilmet, amelynek főszerepét alakítja, tíz csodá lato« napot forgatva Jtri Merne Hal, a zseniális cseh színész-rendezővel. Legközelebb színházi szerepben, Szomorg Dezső Hermelinjének főszerepébe* látjuk viszont. Leiké László Mályvák a festő vásznán A Nagykanizsán élő idős mester, Semenyei Ferenc festőművész alkotásaiból nyílt kiállítás a Képcsarnok Vállalat kaposvári Vaszary termében. A csütörtöki megnyitón Szokola Károlyvé dr.. országgyűlési áépviselópneltat- ta a táj szerelmesének sok évtizedes művészi pályáját. Eljöttek a megnyitóra Nagykanizsa veaetói is, és köszöntötték a nyolcvannyolc éves alkotót... Szemenyei Ferenc festészete elválaszthatatlan a Balatontól is: a nyarakat Serényben tölti — ott az idén adják át a művész által épített „nyitott műtermet'’. A közönség előtt mindig nyitva lesz a műterem ajtaja, hogy az érdeklődők bepillanthassanak a festő világába. E kaposvári kiállítás főleg tájképeit mutatja be. Különösen szépek azok a vásznak, amelyeken a balatoni villákért csodálatos növényei „elevenednek meg”. Bemutatót tart ma. 19 óra 30 perces kezdettel a Stúdiószínház. Kori Wittlinger Ismeri a Tejutat? című játékát Máté Gábor, a Csiky Gergely Színház művésze állítja színre. Kikiáltóként láttam utoljára a Marat halálában; elkoptattam már minden jel* zőt írásban, szóban ezzel az egyszeri csodával, ezzel a csupa leg-gel kezdődő kifejezéssel méltatható előadással kapcsolatban. Máté Gábor ennek a székhez szögező nagy élménynek egyik legfontosabb magvetője bennem. Gondoljuk meg: a lehetetlent valósítja meg, egyszerre van belül ék kívül a történésen. Gyűrött ballonjában egyszerre szenvedő részese, ugyanakkor madártávlatú megfigyelője, kommentátora az egyre zavarosabb eseményeknek. Meztelenre borotvált arcán csipetnyi cinkosság, hangjában cement köt: „» a mai időket nem ítélhetjük az akkori szerint / Ma már istenfélők agyunk persze mégd” — égeB, cs m ffrtéaettudóaból és vásári elownbol gyúrt KSkCfitó zokog majd ben- ■M; hwAbb. amikor már rázuhant a fBggöny arra as látomásra; siratjuk az 6 hangján az elveszett Paradtcao— Bánd« a mftié-ic. MM Gábor, aki a színház leg- kedneltebh, legnépszerűbb móaészei közé tartozik, miért váltat kockázatot? Arcón as a kamaszra, majdnem félszeg mosoly, amelyet saerepen kívül gyakran látni arcán. „Civilben" befelé élő, szemérmes művész. Igyekszik háttérben maradni, szerény statisztáké«*. — Tizenegy éves koromban jelentkeztem a magyartanáromnál: szeretném, ha talán, hogy elhárítsa ‘ a kérést, azt válaszolta: ha dramatizálod, meglátjuk ... Másnap megkerestem a dramatizált Petőfí-mesével, Előadtuk. Segédrendező lehettem. én állítottam be a betyárok jelenetét. A Kaffka Margit .gimnáziumban alakítottam egy színjátszó csoportot, és megcsináltuk ,a Kocsonya Mihály házasságát Rendeztem ’ és a női főszerepet játszottam; végtére is egy pálosrendi iskolakomédiát a maga korában csak hímneműek játszhattak ... Megrendeztem A helység kalapácsát is: Először színésznek, majd rendezőnek, azután ismét színésznek jelentkezett a főiskolán. Harmadszorra, amikor már belső erejére, önbizalmára támaszkodott, fölvették. Tanulmányainak megkezdése előtt egyévi katonáskodás várt rá; amikor valóban elfoglalhatta helyét a főiskolán, már nem is emlékeztek rá ... Major Tanai tanítványának lenni már-már tudat- perem vidéki álma volt... Ax a „szírvés zta none ” fiatalember óriási energia teleppel rendelkezett; sikertelen felvételik mtervallumá - baa külsősként riporterkedefct az Ifjúsági Rádiónál, négy-hat órás hivatalsegédi, segédmunkási állást vállalt. Ismert« az életet1 — Volt egy «Bálik vágyam. A főiskolán már ei- aőben téma. ki hová szeretne kerülői. Akkoriban én ugyancsak a tudatalatti tartományba szorítottam vissza ezt a vágyat, Kaposvárra kerülrül Az a fajta ember vagyok, aki mindig arra igyekszik összpontosítani, ami akkor feladata. Tanultam. De a harmadik évben e*y célzatra „panaszária" B«- barczy Lászlónál beteljesítette a második álmát is. Nyáron már itt játszott a Paraszt Hamletben, a címszerepet alakítva. És megkeresték a megterhelő feladatok a negyedéve* főiskolást, a lélekben máé igazi kaposvári színészt. A Bíborsziget kettős szerepéről ezt írta Zappe László a szolnoki bemutató kapcsán; „Rendkívüli színskálát játszik el és alakít teljesen egységessé e kettős szerepben. Mint író sugárzóan együgyű, elesett, a színház világában csetlőéi. szovjet zeneművészek küldöttségének tagjaként járt megyeszékhelyünkön Vszevolod V szevolodovics Zadedarckij, a legendás moszkvai Csajkovszkij konzervatórium zeneszerzési és zenetudományi karának dékánja. A hazájában és /külföldön egyaránt elismert zenetudóssal a Somogyi Képtárban tartott hangverseny után készítettünk interjút — az ott elhangzott művek ürügyén. — A koncerten úgy tetszett: a szovjet zeneszerzők ifjabb nemzedéke meglehetősen szabadon kezeli a hagyományokat, s feltűnt a fiatal komponisták vonzódása az avantgatde irányzatok iránt. Mennyire általános ez a szemlélet a Szovjetunió zenei életében? • — Művészeti életünkben, az újabb felfogás szerint, nem kötelező tisztelni a hagyományokat. nem alapkövetelmény a népieskedés, sőt a népiesség sem. Nem hiszem azonban, hogy egy zeneszerző, lett légyen bármilyen tehetséges, sokra vihetne a -tradíciók ismerete és atlényegitése nélkül. Komponistáink nagy többsége felismerte, hogy az évszázadok örökségét nem lebet és nem érdemes egyik napról a másikra sutiba dobni, ám rugalmasan, korunk követelményeinek megfelelően kell kezelni. Azt mondhatom: a népi-nemzeti tradíciók és az avaretgarde összegyezteté- sének szánd^a jellemzi általában a szovjet zeneszerzők tevékenységét — Mcty tJÓrruefcb«« n leg nogyohh a kísérletezési kedv. a legintenzívebb « műhelymunka ? — Két kiemelkedő mohra- poHsunkrav Moszkván és beningrádoo kívül a be Hn köztársaságok zeneszerzői érték el a leginkább figyelemreméltó eredményeket, de sok újdonsággal gazdagították1 „kínos tár unkák" a Tbilisziben. Jerevánban. Bakuban, Kijevben működő műhelyek is. Az orosz föderáció nem európai nagyvárosai közül Novosku b i rs-zk be kört be legkorábban az új idők szelleme. Természetesen valamennyi „iskola” hívei betartják a pépi-nemzeti karakterhez váló ragaszkodás íratlan szabályát, ugyanakkor mindegyiket jellemei a nyitottság a külföld eredményei iránt. — A gazdag zeneszerzői „ízén. kepe*" kiviül gyakran ébreszt csodálatot a magyar közönségben a szovjet előadóművészek fölényes technikai tudása és muzikalitása. Ón, mint a világszerit követendő példaként emlr- getett Csajkovszkij konzervatórium professzora, mivel magyarázza ezt a titkot? — Elsősorban a kitűnő tehetség- gondozással. A legrátermettebb gyermekeket már egészen kicsiny korukban felkutatják szerte az országban, biztosítják számukra az intenzív zeneiskolai képzést, a kollégiumi ellátást A moszkvai konzervatórium kezelésében is működik egy alap- és egy középfokú zenei tanintézet A konzervatórium csaknem minden tanszakán öt évig tanulnak a hallgatók, igen sok tárgyat Nemcsak az orosz és a nyugat-európai muzsikával ismerkednek meg itt; kötelező kurzus a Szovjetunió népeinek zenéje is. Bevallom, maximalisták vagyunk: a diákok vallóra annyi terhet rakunk, araaiy- nyrt csak elbírnak. Szabadossággal azonban nem jutnánk messzire. Eredményeink másik titka: az oktatás es az előadóművészét nálunk nem válik annyira szét. mint a világ legtöbb országában. Neves % hangszeres művészeink és énekeseink, bel- és külföldi szerepléseik mellett, rendszerint tanaiként is tevékenykednek a felsőfokú zenei tanintézményekben. — Milyen a magyar zene fogadtatása a Szovjetunióban? — Lisztet és Bartókot már-már saját klasszikusaként kezeli a szovjet közön-, ség: alkotásaik csaknem minden koncért műsorán szerepelnek, a műveikből készített hanglemezeket milliót, példányszámban adják el. Ismerjük és szeretjük Kodály Zoltánt is. s nemcsak azért, mert az idén ünnepeljük születésének századik évfordulóját. Oktatási módszerére sokan szinte esküsznek nálunk. A nagy szovjet ' zeneteoretikus és pedagógus, Kabalevszkij ja rengeteget mentett a Ko- dá1y-módszerböl. Kaposvári látogatásunk során meggyőződhettünk arról: a jövőben is lesz mit hasznosítanunk az önök nagyszerű tapasztalataiból. L. A. Utazás ’B2 A Siótour az I. emeleten Az év legnagyobb idegen- forgalmi rendelvénye lett a budapesti tavaszi fesztivál, melyet március 19-én nyitnak meg ünnepélyesen a Duna Intercontinentalban. Kulturális rendezvények egész sorát tartják a fesztivál idején a Vigadóban, a Mátyás-templomban és a Zeneakadémián. A Műcsarnok nemzeti tar- latot nyit. a Vigadó galeriR- jában Amerigo Tot kiállítását rendezik meg. A film- glóbus keretében nemzetközi és nemzeti fesztiválon díjnyertes alkotásokból vetítenek rövidfilmeket és játékfilmeké* a Szikra moziban s több fővárosi filmszínházban. A Néprajzi Múzeumban nyitják meg az országos idegenforgalmi hivatal által rendezett Utazás ’82 kiállítást: ezen valamennyi utazási iroda és megyei idegen- forgalmi hivatal is részt vesz. Ez a nagyszabású bemutató hazai és külföldi utazási programokat kínál, » * látogatók a helyszínen megrendelhetik a számlikra érdekesnek tetsző külföldi, illetve hazai utazást, szolgáltatást. Az Utazás ’82 nemzetközi kiállítás rendeződ — tekintettel az ’ötnapos munkahétre — arra törekednek, hogy hétvégi és több napié utak egész sorát ajánlhassák a Zalai-dombságtól a szatmári síkságig a turistáknak. Országjáró programokat szerveznek az idegen- forgalmi hivatalok és az utazási irodák: Az Ibusz; a Cooptourist, a Volántourist, az Expressz, a Budapest, a Pegazus és a Locomotivtou- rist. A jól ismert és divatos üdülőhelyeken kívül felhívják a figyelmet hazánk más sok maradandó élményt ígérő természeti értékeire, kiránduló helyét«. Az Utazás 82 kiállítás mottója — „Ismerd meg az ország másik végét!” — autósoknak, gya^ logosoknak, egyedülállóknál és családosoknak egvarán szól. Nemzetközi rendezvé nyék is kapcsolódnak a kiállításhoz: például az idei március 23-tól 26-ig Budapesten tartja ülését az idegenforgalmi világszervezet európai bizottsága, a WTO is. A Siotour Veszprém, Zala és Tolna megye idegenforgalmi hivatalaival együtt szerepel a kiállításon a Néprajzi Múzeum első emeleti galériájában. A Somogy megyei Idegenforgalmi Hivatal két szakembert küld Budapestre, akik a helyszínen állnak a közönség rendelkezésére információkkal, és náluk lehet majd az utazási iroaa különböző programjaira jelentkezni. A Siotour kiadványait, a többi között a szántód! füzeteket is árusítani fogják. A hivatal ezúttal főként a ha- latoni elő- és utószezoni üdülést népszerűsíti, valamin* Baranya és Tolna megyével közösen dél-dunantuli programokat ajánl a turíznws kedvelőinek. Tekintettel az ötnapos munkahétre, sokféle hétvégi kirándulási, pihenési lehetőséget is propagálnak majd a kiállításon, külön hangsúlyozva a barcsi, szán- tódpusztai, nagyatádi lehetőségeket. Ezek a programok kedvezményesek lesznek. Barcsra például horgászhétvégeket is ajánlanak: a vállalkozó turista az utazá*B irodától fölszerelést is kap. A Siotournál — ez új szolgáltatás — lakókocsi is bérelhető. A kiállításon külföldi utakat is hirdetnek —■ például a Szovjetunióba és a Tátrába — melyekre a helyszínen is befizethet az érdeklődő. Az Utazás ’82 megnyitására megjelenik a Somogy megyei Idegenforgalmi Hivatal programfüzete; a különféle szórólapokkal együtt bocsátják a közönség rendelkezésére. Somogyi néplap
