Somogyi Néplap, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-27 / 49. szám

CSAD Abéché jfN’djamena Äfes Moundnu ’'-'SKÖZÉP AFRIÍ « ......—* ... s íMiíi A LEMP PLÉNUMÁNAK HATÁROZATA At, onszág bel y zetot öefme- gczte. es a párttagság, * /pártszervezetek feladatait jelölte ki a Lengyel Egyesült Munkáspárt csütörtökön vé­get. ért kétnapos plenáris ülésén elfogadott határozat, amelynek szövegét tegnap este tették közzé. A dokumentum bevezető­ben a Központi Bizottság tel­jes támogatásáról biztosítja az államtanácsnak azt a döntését, amellyel tavaly de­cemberben bevezette a szükségállapotot, es ugyan­csak támogatását fejezi ki a nemzeti megmentés katonai tanácsa iránt. A KB jóvá­hagyta a politikai bizottság­nak a szükségállapot beve­zetésével kapcsolatos dönté­seit és tevékenységét is. El­ismerését fejezte ki a len­gyel néphadsereg katonái­nak. a rendőrség és a biz­tonsági szolgálat munkatár­sainak azért, hogy köteles­ségüket fegyelmezetten tel­jesítve megelőzte egy nem­zeti katasztrófát. Az ország helyzetéről stol­va a határozat megállapítja, hogy visszatér a rend, a fe­gyelem, a gazdasági élet bizonyos ágazataiban, köz­tük a bányászatban és a ko­hászatban tavaly december­hez képest növekszik a tel­jesítmény. Ugyanakkor az ország továbbra is nagyon nehéz gazdasági helyzetben van. A szocializmus ellensé­gei. akiket az imperialista felforgató központok támo­gatnak, továbbra is megkí­sértik mérgezni a társadalmi tudatot, A központi bizottság ha­tározottan elítéli az Egye­sült Államok által kezdemé­nyezett lengyelellenes kam­pányt, valamint a gazdasági zsarolás minden megnyilvá­nulását. A LEMP Központi Bizott­sága hangsúlyozta, hogy a társadalmi-gazdasági átala­kulások szerves része a gaz­dasági reform, amelyet minden pártszervnek és szervezetnek támogatnia kell a többi között intenzív politikai felvilágosító mun­kával. A tevékenységükben ideiglenesen felfüggesztett munkásonkormányzati szer­vek átmeneti helyettesítésé­re szükség szerint társadal­mi konzultatív bizottságokat kell létrehozni a munkahe­lyeken. A Központi Bizottság ál­lást foglalt a dolgozók min­dennapi érdekeit képviselő erős, öntevékeny, önígazga­Mitterrand Rómában Muslinca esett a borba Francois Mitterrand fran­cia köztársasági elnök tegnap kétnapos hiva­talos látogatásra Rómába erkezett. Mittrerand és Gio­vanni Spadolini olasz mi- násztereinök novemberi pá­rizsi megbeszélésén úgy döntött, hogy rendszeressé teszik az olasz—francia kon­zultációt. Mindkét fél igen nagy .je­lentőséget tulajdonit a római tárgyalásnak. Mitterrand mostani látogatásán nem ál­lamfői minőségében vesz reszt., hanem a végrehajtó hatalom irányi tójaként. Kí­séretének összetétele és lét­száma megerősíti ezt ás egy­ben jelzi azt is, milyen te­rületen van szükség véle- menyegyeztetésre. illetve az ellentétek feloldására. A kí­séret. tagjaként érkezett hat francia miniszter — Claude Cheysson külügy-, Jacques. Delors gazdasági, Edith Cresson mezőgazdasági, Pierre Dreyfus ipari és Jack Lang kulturális miniszter, valamint André Chanderna- 0or, a külügyminiszter mel­lé rendelt és európai ügyek­kel foglalkozó miniszter —. pénteken délelőtt megbeszé­lést folytatott olasz kollégái­val, a Spadolini—Mitterrand tárgyalásokkal párhuzamo­san. Olasz politikai körök sze­rint a gazdasági kérdések­ben igen nehéz tárgyalások­ra van kilátás. Első helyen a befejezetlen „borháborút” említik, mint amelyben még fegyverszünet sincs, nem­hogy béke. Noha Mitterrand szerint az ügy nem jelentős, „csupán muslinca esett a bo- rospohárba". Giuseppe Bar­tolomei olasz mezőgazdasági miniszter alig másfél hete azt mondta a szenátusban, hogy Franciaországot meg kell büntetni önkényes vám- korlátozásaiért. Olaszor­szág, mint ismeietes. a Kö­zös Piac legfőbb joghatósá­gához fordult panaszával. De nem csupán a borról van szó. Az olasz gyáriparosok szövetsége vezérigazgató­jának, valamint, a textilgyá­rosok szövetsége vezetőjének dossziéja szerint, amelyet Giovanni Marcora tparügyi mjjneztemek nyújtottak at, • francia nanutMeakede­Francois Mitterrand (balról) francia elnök és Giovanni Spadolini olasz miniszterel­nök sekbol származó károk eb­ben az évben mintegy 1000 milliárd lírás nagyságrendű­ek lesznek és várhatóan to­vábbi 20 000 munkanélkülit jelentenek. Mitterrand zsúfolt római programja folyamán — eb­ben a Pertini elnökkel és 11. János Pál pápával való ta­lálkozó is szerepel — módot keres arra is, hogy' pártve­zetőkkel tárgyaljon: a ke­reszténydemokrata Picco- lival, a kommunista Berlin- guerrel és a szocialista Cra- xival. tó szakszervezeti mozgatom kiépítése mellett, amely az állam érdekeinek megfele­lően tevékenykedik, és tisz­teletben tartja a szocialista társadalmi rend alapelveit, valamint a LEMP vezető szerepét. Mint a határozat hangsú­lyozza, Lengyelország a szo­cialista közösség. a Varsói Szerződés és a KGST meg­bízható tagja, és az is ma­rad, fejleszteni és mélyíteni kívánja a barátságot és az együttműködést a szocialis­ta országokkal, mindenek­előtt a Szovjetunióval. A párt belső ügyeiről szól­va a határozat leszögezte: a LEMP újjászületésének alapfeltétele az, hogy a párt a marxizmus-leninizmus eszmei alapjaitól vezérelve folytatója legyen a lengyel munkásmozgalom forradal­mi hagyományainak és ha­ladó hazafiságának. Kiemelt téma az ifjúság­gal való foglalkozás. A plé- num megbízta a Politikai Bizottságot, hogy készítsen elő egy olyan plenáris ülést, amely a fiatal nemzedék problémáival foglalkozik. A Központi Bizottság tevé­kenységük ■ abbahagyására szólította fel a párton belü­li összes olyan mozgalom, struktúra, fórum és szemi­nárium tagjait, amelyek a szervezeti szabályzatba üt­köző jelleggel működnek. A vajdasági pártbizottságok­nak március végéig átfogó elemzést kell készíteniük er­ről a kérdésről. A LEMP Központi Bizott­ságának határozata végeze­tül az elszámoltatási folya­mattal kapcsolatban hang­súlyozta, hogy szigorú párt­büntetés vár mindenkire, aki visszaélt, vagy visszaél tisztségével. A Központi Bizottság kife­jezi azt a meggyőződését, hogy a párt a hetedik plé- num által meghatározott feladatokat végrehajtva le- küzdi a jelenlegi nehézsége­ket. Csádi csapda Ügy tűnik, hogy az afri­kai politikusok zöme még mindig nem értette meg, micsoda veszélyt jelent kon­tinensünk jövőjére a megol­datlan csadi helyzet. Leg­alábbis ez a következtetés vonható le abból a határo­zatból, amely az Afrikai Egységszervezet (AESZ) feb­ruári rendkívüli csúcsérte­kezletén született. Ennek ér­telmében a csádi rendezés a következőképpen történne: február 28-án, holnap éjfél­től tűzszünet, március 15-től tárgyalás kezdődne a szem­Az állam- és kormányfő, Goukouni Queddei benálló felek között a „nem­zeti megbékélés" megvalósí­tásáról, júniusban törvény­hozási és elnökválasztásokat tartanának, június 30-án pe­dig az AESZ békefenntartó ' erői kivonulnának az ország­:———— Amerikai olajbojkott Az Egyesült Államok kor­mánya bojkottot rendel el a líbiai olaj vásárlására és megtiltja amerikai olajipari berendezések, valamint elektronikai és légiirányítási technológiák eladását az arab országnak — jelentette pénteken jól értesült forrá­sokra hivatkozva a The Wa­shington Post. A .Líbia el­leni szankciókról az ameri­kai nemzetbiztonsági tanács ülésén döntöttek. A lap meg nem nevezett forrásai szerint az olajboj­kott feltehetőleg egy hóna­pon "belül életbe lép. A nem­zetbiztonsági tanács dönté­se értelmében felfüggeszte­nék a líbiai olaj vásárlását. Líbia az Egyesült Államok harmadik legnagyobb szállí­tója. de az amerikai olaj­importból jelenleg mindösz- sze három százalékkal ré­szesedik. Líbia és az Egyesült Ál­lamok kapcsolatai különösen hűvössé váltak a Reagan- kormánv ' hivatalba lépése óta. Washington azzal vá­dolja az arab országot, hogy az „a nemzetközi terroriz­mus és felforgatás” egyik fontos támasza. Tavaly má­jusban 22 líbiai diplomatát utasítottak ki az Egyesült Államokból. Líbiában jelenleg több amerikai olajcég mintegy 1500 alkalmazottja dolgozik. Tavaly decemberben Rea­gan elnök felszólította őket, hogy hagyják el Líbia te­rületét, mert az amerikai kormány „nem tud felelős­séget vállalni személyi biz­tonságukért”. Az amerikai olajcégek az elnöki figyel­meztetés ellenére tovább folytatják tevékenységüket Líbiában. ból. Első pillan­tásra nincs hiba ebben a döntés­ben, csak amikor alaposan szem­ügyre vesszük, derül ki, hogy az a Csádot évek óta polgárháborús kö­rülmények közé kényszerítő erők­nek kedvez. Csádban 1360. augusztus 11., te­hát gyakorlatilag a függetlenség el­nyerése ótá nem jött létre a nem­zeti megbékélés. A közép-afrikai ország mintegy négymillió lakója hol vallási, hol törzsi alapon dúló belső háborús­kodásokba kényszerült, s ma már többségében közöm­bösen és beletörődve hagy­ja magát belesodorni az újabb és újabb összecsapá­sokba. És még egy jellemző dolog: minden csatározás mögött elöbb-utóbb felbuk­kantak a volt gyarmattartók, a franciák, s újabban az amerikaiak is. De hiszen Csád a világ egyik legszegényebb országa — mondhatná bárki. Csupán gyengén fejlett mezőgazda­sággal rendelkezik, ipara szinte egyáltalán nincs. Miért ez a nagy francia és ame­rikai érdeklődés? Egyrészt az ország szegénysége csak viszonylagos: a föld mélye — a kutatási eredmények szerint — komoly nyers­anyag-, mindenekelőtt urán­érckincset rejt. A szemben álló lelek Másrészt nem hagyható fi­gyelmen kívül Csád straté­giai helyzete, az, hogy a fekete földrész közepén fek­szik. Párizsban és Washing­tonban úgy vélekednek, hogy aki megszerzi az el­lenőrzést Csád fölött, az az itt építendő bázisokkal akár az egesz kontinenst szem­mel tarthatja. (Amikor az AESZ tavaly nyáron úgy ha­tározott, hogy békefenntartó erőket küld Csádba a pol­gárháború megfékezésére, az USA azonnal felajánlotta anyagi hozzájárulását.) A most ismét robbanással fenyegető polgárháborúban Gouko&ni Queddei állam­Hisséne Habré, ügy miniszter a volt had­es kormányfő, valamint Hisséne Habré volt hadügy­miniszter hívei már évek óta birkóznak egymással. Queddei, miután csapatai 1980-ban elfoglalták a fővá­rost, N'Djamenát, a rend biztosítására az északi szom­széd. Líbia segítségét kérte. Habré híveivel a líbiai csa­patok elől Szudánba mene­kült, ott várta a számára kedvező pillanatot Időköz­ben a csádi és a líbiai ve­zetés mind szorosabbra fűz­te kapcsolatait, s a két or­szág egyesülési szándékát is bejelentették. Ez több afri­kai ország nemtetszését ki­váltotta, így született azutáa az AESZ-határozat a béke- fenntartó erők felállításáról. Queddei ezekre számítva, va­lamint erőteljes amerikai és francia nyomásra távozásra szólította fel a, líbiai csapa­tokat 1981 őszén . .. Helyükre az Afrika-közi békefenntartó erők első ala­kulatai azonban csak hosz- szas huzavona után érkez­tek meg. A korábban fel­ajánlkozott tizenkét afrikai ország közül csupán három, Nigéria, Szenegál és Zaire küldte el katonáit Csádba. Azokat is késve: időközben a lázadó Hisséne Habré csa­patai Szudán felöl többszá* kilométerre benyomullak az országba, s jelenleg is „ko­moly területet tartanak el­lenőrzésük alatt. Habré és hívei a fegyve­reket Egyiptömból, a pénzt az USA-tól kapják, támasz­pontjaik a szomszédos Szu­dánban vannak. Ráadásul a három jelenlevő békefenn­tartó ország közül kettő, Szenegál és Zaire többé-ke- vésbé nyíltan szintén Habré mellett áll. Ezzel szemben a Queddei vezette csádi ideiglenes nemzeti egység- kormánynak a líbiaiak tá­vozása után mindössze ezer katonája van, azok is szét­szórva az országban. Elszalasztott lehetőség A lehetőség, hogy mind­ezek ellenére tisztességesen befejeződjék a polgárháború Csádban, az AESZ 19 tagor­szágának kezében volt. Ám egyelőre elszalasztottak ezt a lehetőséget, határozatukkal a kormányellenes erőket szi­lárdították meg erkölcsileg, a négymillió csadi erdekeit képviselő központi kor­mányt pedig lefokozták az „egyik torzsalkodó fél" szint­jére, a viszály újabb mag- vát hintve el ezzel a lépes­sel. K. M. Majdnem kétszáz kilós kokainszállftmányf foglaltak le a na­pokban Miamiban. Képünkön: a sikeres rendőri akció zsák many a körülbelül 209 millió dollárt ér. íFató: AP—MTI—KS) mmvm LAKBERENDEZÉSI ÁRUHÁZ KAPOSVÁR lakástextil osztálya március 1 -tői faltól-ialig padlószőnyegekkel ágyneműgarnitúrákkal, törülközőkkel, törlőkendőkkel bővítette Egyes ágyneműgarnitúrák 30°/0-os engedménnyel kaphatok, amíg a készlet tart!

Next

/
Thumbnails
Contents