Somogyi Néplap, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-27 / 49. szám

A szakmunkásképzés a legnagyobb gond Utánpótlás a mezönazáaságáan A mezőgazdasági üzemek évről évre munkaerőgon­dokkal küzdenek, s ez or­szágszerte problémát jelent. Különösen problematikus a szakmunkások, azon belül is az állattenyésztés terüle­tén dolgozók utánpótlásának biztosítása. A gondokról a közelmúltban a Somogy me­gyei Pályaválasztási Ta­nácsadó Intézetben beszél­gettünk. — Milyen a mezőgazdasá­gi pályák munkaerő-ellátott­sága a megyében? — Ennek vizsgálatánál kiSen kell választani a kü­lönböző iskolázottsági szintű szakembereket — tájékozta­tott dr. Tóth László, az intézet igazgatója. — A fel­sőfokú végzettségű szakem­berekkel számszerűen nincs gond, esetenként inkább az eloszlás aránytalan. Van, ahol szükségtelenül sok a kvalifikált szakember, má­sott pedig — a gyengébb lehetőségeket kínáló üze­mekben — túl kevés. Ezen színvonalasabb tájékoztatás­sal és jobb feltételek bizto­sításával lehetne segíteni. A középfokú végzettségű me­zőgazdasági dolgozókkal már több a probléma. A szak­képzési célú szakközépisko­lát végzett fiatalok számá­ra adott ugyan a továbbta­nulás lehetősége, ára ez a lehetőség a képzés jellegéből adódóan nem túl tág. Egy részük munkát vállal, de beilleszkedésük nem mentes az ellentmondásoktól. Ez az iskolatípus nem ad techni­kusi képesítést, a szakmun­kásénál viszont jóval maga­sabb szakmai szintet jelent, valahol a brigádvezető és a szakmunkás között Ezek az emberek igen gyakran el­vesznek a munkahelyen, "nemegyszer az adminisztrá­ciós vonalra csúsznak át. Én tehát a középkáderek kép­zésében látok problémát, en­nek egy határozottabb, ki­alakultabb kategóriájára volna szükség. Ez azonban az iskolatípust illetően csak óhaj. A munkahelyeken azonban addig is határozot­tabb érdekeltségi rendszert kellene kialakítani, ösztö­nözni ezeket a fiatalokat a technikusi minősítés meg­szerzésére, olyan beosztás­ban foglalkoztatni őket, amelyben gyakorolhatják a szakmát, jobban kialakítani helyüket az üzemben, segí­teni letelepedésüket. — Mi a helyzet a „sima” szakmunkásképzéssel? — Itt van a legnagyobb probléma, s ez már létszám­gondokkal is párosul. Már képzési hely sincs elegendő a megyében, egyes szakmák­ból egyáltalán, másokból csak kevés helyet tudnak biztosítani a továbbtanulni akaró fiatalok számára. Leg­alábbis jóval kevesebbet, mint amennyire szükség len­ne a mezőgazdasági üze­mekben. Idén 4390 fiatal vé­gez az általános iskolákban. Közülük 2209 számára adott a szakmunkásképzés lehető­sége, ám ez magaban fog­lalja az ipari és kereskedel- pú képzést is. A csurgói Ipari és Mezőgazdasági Szak­munkásképző Intézet idén 5# fiatal jelentkezését várja növénytermesztő gépész szakra, a boglárlellei Kerté­szeti Szakközépiskola és Me­zőgazdasági Szakmunkás- képző Intézet 25 helyet tud biztosítani szőlő- és gyü­mölcstermesztő szakon, az actóndi Mezőgazdasági Szak- mnnkásképző Intézet 50-et növénytermesztő gépész szakon; a barcsi Erdő- gazdasági Szakmunkás­képző Intézet 10 somo­gyi fiatalt vár — ez ugyanis országos beiskolázá­sú intézet —, a somogyzsit- fai — szőcsénypusztai Erdő- gazdasági Szakmunkásképző Intézet ugyancsak 10-et; a kaposvári Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szak­munkásképző Intézet 50 fia­talt képez húsfeldolgozó, 30- at sütő szakmunkássá. Eze­ket a helyeket mindig be- töltjük, kivétel nélkül, ám az igények sokkal nagyob­bak lennének. Nem beszélve arról, hogy van számos szak­ma. amelyre nincs képzési lehetőség a megyében. Pél­dául kertész, dísznövény- kertész, állattenyésztő, ser­tés-, szarvasmarha-, kisál­lat-, baromfi-, vad-, lóte­nyésztő, vadász, halász szak­munkásokat nem képeznek nálunk, ha valaki ilyen szakmát választ, el kell men­nie a megyéből. Márpedig ez nem olyan egyszerű, hi­szen egy tizennégy-tizenöt éves gyereket, különösen lánygyereket, érthető okok­ból nem szívesen engednek a szülők idegenbe. Egy gye­rek fejlődése szempontjából ez a néhány év a legkritiku­sabb időszak, kialakulatlan ön- és emberismerettel bi­zony nagy felelősség eleresz­teni egy kamaszt a szülői háztól. Ennek ellenére min­den évben összegyűlik egy- egy lelkes és bátor csapat — mert ha valaki igazán és szívből halász, vadász vagy lótenyésztő akar lenni, azt nem könnyű visszatarta­ni, előbb-utóbb csak kicsi­karja magának a szülői hozzájárulást. Mindeneset­re, különösen az állatte­nyésztés területén, ez vajmi kevés a létszámgondok meg­oldásához. A tsz-ek, állami gazdaságok általában saját hatáskörű, szakmásító tan­folyamok szervezésével igye­keznek a már ott dolgozók szakmai hozzáértését növel­ni. — Mit tehet, tesz a Pá­lyaválasztási Tanácsadó In­tézet a szakmunkás-utánpót­lási gondok enyhítéséért?. — Minden évben tájékoz­tatót, szakmaismertetőt kül­dünk az általános iskolások­nak, amit minden nyolcadi­kos kézhez kap. A mezőgaz­dasági üzemekben és az is­kolákban is van megbízott, aki a pályaválasztási ügyek­kel foglalkozik, részükre rendszeresen szervezünk to­vábbképzéseket is. Szorgal­mazzuk az üzemek és az is­kolák kapcsolatának szoro­sabbá válását Rutinszerű és tematikus látogatásokat végzünk rendszeresen a tsz- ekben, állami gazdaságok­ban. És ami nagyon fontos: szorgalmazzuk, hogy az ál­talános iskolákban mezőgaz­dasági szakkörök működje­nek. Ez a szakmunkásképzés minőségi oldalát is érinti, elősegíti az önismeret és a pályaismeret kialakulását és mintegy orientálja az arra alkalmasakat a szakma felé. Egyértelműbb a pályairányí­tás, nagyobb a lehetősége annak, hogy a gyerekek ne kényszerből, hanem hivatás­szerűen műveljék majd a választott szakmát. Ez „mű­hely”, amelyben könnyebben kiválasztódnak a pályára igazán alkalmas, tehetséges fiatalok. M. E. Csónak, széllovas mellett zuhanyozó készül A Balaton szövetkezet új termékei Több új tennék gyártását kezdte meg a boglárlellei Balaton Ipari Szolgáltató Szövetkezet. A műanyag­részlegnek korszerű műhelyt építettek szociális helyise­gekkel, s megoldották a te­lep fűtését. Elszívóberende­zést is készítettek. A beru­házás összesen 2,5 millió fo­rintba került. Nőtt a dolgo­zók létszáma, így növelni tudják műanyagipari tevé­kenységüket is. Az ismert vezett szeméttárolót — ezt önkioltó gyantával készítik, tehat nem tűzveszélyes. Ed­dig kétszáz darabra van megrendelésük, de az év ve­gére elérhetik az ezer da­rabot. A vállalatnak poliész­ter kerti padokat is készí­tenek Boglárlellén. Újdonság a zuhanyozófülke is, amit a kaposvári vas-műszaki szö­vetkezetnek gyártanak. Elő­reláthatólag ebben az évben száz darabot állítanak elő. A szövetkezet: egyéni meg­rendelésre is dolgozik; sté­geket, vízi bejárókat gyárt, vasipari részlegük pedig játszótéri fölszereléseket ké­szít. A nyári hónapokban kölcsönzéssel is foglalkoz­nak. Télen kijavítják a meg­rongálódott csónakokat; je­lenleg hatvan darab vér szervizre. Az új termékekkel, a na­gyobb megrendelésekkel a szövetkezet az idén har­mincszázalékos termelési ér­téknövekedést tervez. így négymi illő forintos bevétel­re számítanak. A természet védelme Társadalmi érdek, hogy természeti értékeinket meg­becsüljük, fokozottan oltal­mazzuk és gyarapítsuk — elsősorban ez a szándék és törekvés Ölt jogszabályi for­mát a természetvédelemről szóló új törvényerejű rende­letben. 1982. július 1-től ha*- tályosak az Elnöki Tanács által most — a testület pén­teki ülésén — elfogadott rendelkezések. Az új rendelet a megvál­tozott feltételekhez igazodó, differenciált természetvéde­lemre ad lehetőséget, s ren­delkezéseinek kidolgozása­kor szem előtt tartották a gazdálkodás, a termelés ér­dekeit is. Napjainkban a természetvédelem csakis tevékeny társadalmi részvé­tellel alakulhat igazán ered­ményesen. Gondoskodni kell arról — az új jogszabály­ban is utalnak rá —, hogy az állampolgárok a termé­szetvédelemmel összefüggő alapvető ismeretek elsajátí­tását már az alapfokú köz­oktatási intézményekben megkezdjék, nagyrészt a tár­sadalmi szervezeteknek fel­adata — egyébként a ta­pasztalatok szerint szívesen vállalt és végzett munkája — elősegíteni, hogy a ter­mészetvédelemben a lakos­ság öntevékenyen, társadal­mi munkával is részt ve­gyen. Szigorúbb lesz a termé­szetvédelmi értékeket káro­sító cselekmények megítélé­se is. Itt a felelősségi rend­szer továbbfejlesztését szol­gálja, hogy bevezetik a ter­mészetvédelmi bírságot. A hamarosan hatályba lépő jogszabály a természetvédel­mi tevékenység központi irá­nyítását, összehangolását és ellenőrzését az Országos Környezet- és Természetvé­delmi Hivatal elnökének fel­adatává teszi, az igazgatási teendőket pedig a hivatalra ÍOKTH) és szerveire, illető­leg a tanácsokra ruházza. széllovas liánt nagy a ke­reslet — az idén háromszáz darabot készítenek, belőle. Az egypárevezős műanyag csonaaooi kelszazotvenel rendelt a kereskedelem, a ketparevezosooJ. Hetvenet. Tavaly kezüiek a kenuk gyantását; ezek az idén új iormauan kerülnek forga­lomba. Egyelőre hatvanat keszuenek oeiole. Űj termek a hoobi csónak — eböói százhúsz keszüL Jó kapcso*au>t alakított ki a szövetkezet a TriallaL a Szivárvány Áruházzal es a somogyi i par ci Kk-kisk eres- kedekná vállalattal. Űj part­nerük a dombóvári Dombja­kor Ktsz: ennek faipari ter­mékeket, paneikereleket, aj­tókat és ablakokat készíte­nek, a lakberendező ktsz- nek pedig bútorvázakat. A budapesti kertészeti vállalat részére kezdtek előállítani legújabb ter­méküket, a formaler­Eredményes év a takarékszövetkezelnél 32 községben találkoznak tagjaikkal Ezekben a napok tram tart' ja taggyűléseit a balaton- földvári takarékszövetkezet 32 községének 6800 takarék­szövetkezeti tagja. A Bala- tonföldvártól Törökkoppá- nyig terjedő szövetkezet te­rületén 29 ezer ember él, közülük tavaly újabb 431 la­kos csatlakozott a tagokhoz. A taggyűlések témájáról a szövetkezet főkönyvelőjével, Fekete Józsefnével beszélget­tünk. — Milyen eredményekről számolhatnak be tagjaiknak? — Betétállományunk a múlt év végere elerte a 104 Bekötő utak A sár nem akasztja már meg az Antalmajorba tartók, kerekét. Száraz időben sem ver mindent beborító part a településre tartó autó. A keskeny aszfaltcsík — a be­kötő út — évek óta összekö­ti már a települést a főút- vonalial. Azóta pontosabban érkezik az áru a boltokba, s könnyebben jut ei az itt etó ember bárhová. Amikor elkészült a bekötő út, nem tartottak avatoún- nepséget: az építők csoma­goltak és elmentek. Elvégez­tek egy munkát. Az antal- majori bekötő út megépíté­se egyúttal egy nagy prog­ram befejezését is jelentet­te. Azt, hogy valamennyi so­mogyi településre szilárd burkolatú úton — ha néha kerülővel is — lehet eljutni. A felszabadulást követő években még több mint het­ven somogyi települést vá­gott el a téli hó, a tavaszi és az őszi sár a külvilágtól, s 1950-ben még több mint 50 ezer falusi embernek kel­lett megküzdenie a tengelyt akasztó sárral. A bekötő utak építésére program ké­szült, s a gazdaság teherbí­ró képességének megfelelő ütemben folytatódott. Ahol végeztek az útépítők, ott megjelentek a menetrend szerint közlekedő autóbu­szok. Ma nincs a megyének olyan terepülese, ahova na­ponta legalább egyszer ne lehetne eljutna autóbusszal. Az úthálózat átalakulása maga után vonta a megye tömegközlekedési hálózatá­nak korszerűsítését, kiter­jesztését is. és növelte ezek­nek a településeknek a la­kosságmegtartó képesseget. Egyedül az úttal magyarázni az elvándorlás csökkenését hiba lenne, hiszen ezenkívül számos egyéb körülmény be­folyásolja az emberek, a családok döntését arról, hogy elköltöznek-e vagy maradnak. Egy azonban bi­zonyítható: a jobb közleke­dés iehetösege, a biztonságo­sabb utazásnak jelentős sze­repe van ebben. Tizennyolc ■ telep ülésén vizsgálták az eL neptolenedés ütemét Ének­ben a falvakban 1960 es 1970 között 22 százalékkal csökkent a lakosság szama. A bekötő út eikeszuRe után — 1970 es 1975 között — tíz százalékra mérséklődött az elvándorlás üteme. Hat je­lentősebb település adatait vizsgálva azt is megállapí­tottak, hogy ezekben a köz­ségekben az atlagnal is jó­val .erősebben nőtt a tele­pülések nepessegnieglartó képessege. Az úttal az ott élő embe­rek élete lett „komforto­sabb”. A bekötő utak épí­tésének programja — jelen­tőségét tekintv^ — a falu villamosításához hasonló: az aszfaltcsík egyúttal jobb közlekedést az időjárástól függetlenül nagyobb ellátási biztonságot jelent. Évtizedek munkája nyomán lehetett csak átrajzolni a megye út­hálózatának térképét, s igaz, hogy nem minden esetben a bekötő út a legrövidebb, amely a településre vezet, de mindenképpen a legbiz­tonságosabb. Ennek a megteremtése év­tizedekig tartó következetes munkát és jelentős anyagi áldozatot követett. millió forintot, a növekedés 17,5 millió forint volt, legma­gasabb szövetkezetünk tör­ténetében. Egyre többen is­merik föl a hosszabb időre lekötött betétek jelentőségét. Három, illetve öt évre 4,6 millió forintot helyeztek el szövetkezetünk üzletházai­ban, hat-, illetve hét száza­lékos kamattal. Sikerült előbbre lépnünk az ifjúsági és az átutalási betétszám­lák területén is. Nem kö­zömbös az sem, hogy az OTP siófoki járási es városi fiók­jánál 25 millió forintot he­lyeztünk el tartós betétként. Jelentős a gépkocsányere- meny-betetek szama is, s az utóbbi három év alatt 4 sze­mélygépkocsit nyertek szö­vetkezetünknél elhelyezett betétekre. Balatonföldvar, Zamardi, Kőröshegy es Zics betétben különösen gazdag községek. A múlt évben 17,3 millió forint kölcsönnel se­gítettük tagjainkat, ebből építési célokat 7, a termelést 4 millió forint szolgálta. A legtöbb kölcsönt Zicsben ál­lattenyésztésre. Kőröshegyen építkezési célokra és szőlő­telepítésre vették igénybe. — Mondjon néhány szót a szolgáltatásokról! — A múlt évben rekordot értünk el a külföldi fizető- eszközök vásárlásában, az előző évinél 1,5 millió fo­rinttal több, azaz 32,3 mil­lióért vettünk valutát. A nyugati relációból szármázó valutalorgalinunk meghá­romszorozódott. A Coop- tourist megbízásából több ezer kül- és belföldi turistát juttattunk rövidebb-hosz- szabb időre megfelelő szál­láshoz. A fizetővendég-szol­gálatból 6,2 millió forint be­vételt értünk el. Ez a tevé­kenységünk 1,8 millió forint­tal volt több. mint az előző évi. Biztosítási díjbeszedé­sünk a múlt évben 2,7 mil­lió torint voll, csak a múlt évben I486 darab ügyletet kötöttünk 108 ezer forint ér­tékben. Áramdíjat 5 millió forint értekben szedtünk be. Egyre több újsághirdetést veszünk fel. És ami leglé­nyegesebb: múlt évi mun­kánk eredményes volt, 1.1 millió forintot könyvelhet­tünk a nyereségrovatba. ami 326 ezer forinttal több, mint az előző évi. — Milyen fő feladataik vannak ebben az évben? — Tagságunk biztosan egyetért majd azzal, hogy a betétállományt 11 millió fo­rinttal, a kölcsönallomanyt 2 millió forinttal és az OTF- nél lekötött betétállományt 2 millió forinttal szeretnénk növelni. Valutából 32 millió forint érték megvásárlása a cél. A fizetővendég-szoigálat keretében 6,5 millió forint bevételre számítunk. Várha­tóan 270—300 szállásadóval kötöttünk, illetve kötünk szerződést. A biztosítás, az áramdíj-befizetés és a ház­táji állatok kifizetése terüle­tén egyaránt növekedést ter­veztünk. Bízunk abban, hogy a nyereségünk ebben az év­ben is meghaladja majd az egymillió forintot. Tavaly megvettük a postával egy tető alatt épülő kirendeltsé­günk telkét Törökkoppámy- ban. Ennek az építése az idén megkezdődik. Olajkály­hák helyett minden üzlethá­zunkban áttérünk a takaré­kosabb megoldásokra. Bizto­san sokat könnyít maid munkánkon az is, hogy ide­genforgalmi szezonban a ba- latonföldvári és zamárdi üz­leteinkben egv-egy valutabe­váltó gépet állítunk mun­kába. D. Z. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents