Somogyi Néplap, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-25 / 47. szám

\ ffrtnrsil £st fgmgrkedés Hétköznap őrsön Innen Szentmi hály hegyről messzire lát a szem: rá a ködfátyolba burkolódzó, ka­nyargó Drávára, a partjait szegélyező füzesekre, náda­sokra. Láthatók a hegyoldalt borító szőlőkben, gyümölcsö­sökben szorgoskodó embe­rek . .. Bokros, fás hegyoldal, kis esoportn.yi fiatal határőr. Mellettük koromfekete, alig másfél esztendős, feszülten figyelő farkaskutya: Gyom gyi. Most érkezett az isko­láról, kiváló minősítéssel vé­gezte el. Kissé távolabb gyanúsan viselkedő ismeretlen, aki a felszólításra nem hajlandó megállni: menekül. Határo­zott, gyors parancsszavak hangzanak: Gyöngyi villám­gyorsan ugrik, szélsebes fu­tása elöl nincs menekülés. Csupán néhány pillanat, s a „határsértő” már a földön fekszik, mellette őrködik Gyöngyi, amíg gazdája s a többi határőr oda nem érke­zik. — Határőreink most sa­játítják el a kutyavezetéssel kapcsolatos feladatokat. El­méleti es gyakorlati képzést kapnak, innen kerülnek majd az őrsökre, ahol önállóan dolgoznak. Mi a legfonto­sabb? Hogy nagyon szeres­sük az állatokat, megfelelő­en gondoskodjunk róluk, ha­Elkőszönt az őrstől Balog Gyula törzsőrmester tározott, egyértelmű paran­csokat adjunk nekik. Ezt hangsúlyozom legelsőnek, amióta öt esztendeje a ku­tyavezetők kiképzését irá­nyítom — mondja Szókai Lajos törzsőrmester. A közeli őrsön mindenna­pos, megszokott az élet. Az ügyeletes éppen egy szolgá­latba induló határőr fegyve­rét ellenőrzi, mások — akik éjszakai szolgálatban voltak — pihennek, néhányan ol­vasgatnak, levelet írnak. Csupán Balogh Gyula őr­mesternek, az őrs propagan­distájának tevékenysége tér el a megszokottól. Melegítő­ben van. készülődik, csoma­gol, éppen a raktárból tért vissza, ahol leadta fölszere­lését. — Néhány óra, s elköszö­nök parancsnokomtól, tár­saimtól: leszerelek. Megyek vissza szüléimhez, néhány napot pihenek. Ügy terve­zem, hogy március 1-én foly­tatom a munkámat Ózd-Su- sályon az általános iskolában, ahol biológia-földrajz sza­kos tanár voltam bevonulá­som előtt. Nagyszerű társa­kat, jó közösséget hagyok itt.. . Leszerelési okmányain azonban már a törzsőrmeste­ri rendfokozat szerepel. Ki­emelkedő munkájával érde­melte ki, azzal együtt, hogy három hónappal szolgálati ideje letöltése előtt szerelhe­tett le. A határőrség kiváló kato­nája, három élenjáró cím birtokosa. Nyolc dicséretet kapott. Tavaly november 7- én az ifjúság eredményes neveléséért a Magyar Úttö­rő Szövetség dicsérő okleve­lét kapta meg. Most készül­tek arra. hogy az őrs KISZ- szervezete, parancsnoka Ipartörténeti értékmentés Gyöngyi munkában ajánlásával a kommunisták soraiba fogadják. Erre azon­ban munkahelyén kerülhet majd sor korábbi leszerelése miatt. Szukics László őrsvezető most ismerkedik az őrssel, néhány napja van csak itt. Tisztes iskolát végzett. Ö szintén tagja annak a kis csoportnak, amelyik a kutya­vezetéssel kapcsolatos fel­adatokat tanulja. — Szüleim Csurgón élnek, én Kaposváron végeztem el a mezőgazdasági szakközép- iskolát, növénytermelő, ál­lattenyésztő képesítést sze­reztem. Az öreglaki Állami Gazdaságban dolgoztam szarvasmarha-tenyésztő bri- gadvezelöként. Nagyon sze­„Kulyás-Uszte«" lesz Szukics László őrvezető retek állatokkal foglalkozni, ezért kértem, hogy kutyave­zető lehessek. Ha a jelenle­gi ..kutyás-tisztes". Szeme- rédi Sándor szakaszvezető leszerel, én leszek az utód­ja. Szeretnék e tisztségem­ben és minden határőri fel­adatban eredményesen szol­gálni. Tartozom ezzel azért is, mert lehet'”' ; 'ették, hogy elvégezzem a nikusi mi­nősítő tanfolyamot. Decem­berben sikeresen vizsgáztam, ugyancsak Kaposváron. — Parancsnok elvtárs, bú­csúzom . .! Smidéliusz István őrnagy elérzékenyülve szorít kezet az elköszönő Balogh Gyula törzsőrmesterrel. a polgári életben is eredményes mun­kát kíván neki, majd ezt mondja: — Sok ilyen nagyszerű ha­tárőrre lenne szükség . . . Kü­lönösen az ő érdeme, meg Bíró József KISZ-titkáré, Szemerédi Sándor szakasz­vezetőé, hogy javult a fe­gyelem, nem volt rendkívüli esemény, a határőrök igé­nyesen, nagy felelősséggel látták el feladataikat. Ennek köszönhető, hogy tavalyi munkánkkal egymás után a harmadik? évben is. elnyer­tük az /élenjáró őrs kitünte­tést. Most tartottunk állo­mánygyűlést, s készülünk a KISZ-esek tanácskozására. Azt kértem s kérem határ­őreinktől: végezzük úgy fel­adatunkat ebben az évben is, hogy ezt a kitüntetést megőrizzük . . .! Szálai László Kaposfüreden nem lesz sü­tőipari múzeum, pedig hét­főn még úgy volt. hogy lesz. De nézzük sorjában a dolgo­kat. A Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület, ren­dezésében ma előadás hang­zik el Budapesten az élel­miszeripar történeti emlékei­nek védelméről. Dr. Kirsch János, az egyesület tudo­mány- és technikatörténeti bizottságának vezetője azzal a céllal tartja előadását, hogy felkeltse a fiatalok ér­deklődését az ipartörténeti hagyományok ápolása iránt, hiszen — az élelmiszeripar' jellegéből adódóan — sókat járnak vidéken, találkozhat­nak ipartörténeti emlékek­kel és olyan idősebb szak­emberekkel, akiktől még do­kumentumokat is gyűjthet­nek. Somogybán vajon mit találhatnak? — erről érdek­lődtünk az előadótól. — A kaposíüredi, már nem működő sütödéről tu­dunk, mely a húszas évek elején uradalmi tejháznak épült, de az ötvenes évektől sütőüzemként működött — tájékoztatott dr. Kirsch Já­nos. — Ismereteink szerint azt tervezik, hogy ipari mű­emléküzem lesz belőle, s gon­doskodnak a védettségéről. Ilyen elképzelésekről mal­mokat. szeszgyárakat ille­tően nincs tudomásom, noha Somogybán igencsak lelkes műemlékvédelmi albizott­ság működik. Nem rajtuk múlik, mi marad meg az utókornak az ipartörténeti értékekből, ez inkább anya­giak függvénye. Rendbe ten­ni. üzembe állítani és fenn­tartani a leromlott állagú épületeket — mindez kiadás­sal jár. Tóth Zoltán, az Édosz megyei titkára: — Folyik a kaposvári nagy malom ipari műemlék­ké nyilvánítása. A Somogy megyei Sütőipari Vállalat dolgozoi gyűjtik a szakma tárgyi emlékeit, hogy azokat majd a füredi sütőüzemben Demutathassák az érdeklő döknek. Bánkuti Béla, a sütőipari vállalat igazgatója: — A füredi üzem épülete a tanács tulajdona, de mi használjuk. Dolgozóink szá­mos dokumentumot, az ipar­ban régen használt eszközt, írásos emléket felkutattak azzal, hogy azokat majd ki­állítjuk. Az épületet megte­kintették szakemberek — köztük fővárosi múzeumok vezető munkatársai —, s egyetértettek elképzelé­seinkkel. Kedden aztán i kaptuk a városi tanács ha­tározatát, mely szerint a fü­redi sütőüzemet ismét mun­kába kell állítani, a város­rész lakosságának jobb ellá­tása végett. Hogy végül is hova keríti a már összegyűjtött sütőipar- törféneti anyag? Balatonbe- rénybe, Kutasra, Babócsára vagy más. már nem műkö­dő pékségbe? Még nem tud­ni. Csupán megjegyezzük: a magyar élelmiszeriparnak igen nagy hagyományai van­nak, külföldi és hazai tech­nikatörténeti szakkönyvek sokasága rá a tanú. A ma­gyar malomipar például a századforduló idején a világ élvonalában járt; a jelenlegi őrlési technológia Budapest­ről Indult világhódító útjára. Megyénk sem kullogott a sor legvégén. Somogybán a megyehatárokon túl is is­mert pékségek működtek; bővében voltunk gőz- és ví­zimalmoknak, szeszgyárak­nak. Hány van meg ma az élelmiszeripar-történeti em­lékekből? A sütőipari válla­lat igazgatója mondta: az utolsó percben szedték ösz- sze az iparág somogyi relik­viáit. Figyelmeztető megál­lapítás! H. F. A sérülés mindig súlyos A kismotor is járma! Köztudott, hogy a városi közlekedés egyik kedvelt esz­köze a segédmotor-kerékpár. Ezekkel a fürge kis jármű­vekkel gyorsan eljuthat cél­jához az ember még a zsú­folt utakon is,, és könnyű parkolóhelyet találni. Csu­pán KRESZ-vizsgára van szükség ahhoz, hogy valaki ilyen motorra ülhessen. Csak­hogy a legveszélyesebb ka­tegóriába tartozik ez a jár­mű. s hogy ez így van, arról nem a motor tehet, hanem a motoros. Nézzük meg. mi a helyzet a kaposvári járásban es a megyeszékhelyen. Tavaly . a járásban 238 személyi sérü­léssel járó baleset történt, ami azt jelenti, hogy az ilyen esetek száma 3,6 százalék­kal csökkent az előző évihez képest. Ugyanakkor a segéd- motorosok által okozott bal­esetek száma 20-ról 26-ra nőtt! (Tegyük hozzá, hogy a tehergépkocsik, autóbuszok, vontatók, traktorok összesen 19 balesetet okoztak.) Ezen­kívül még 11 baleset része­se volt segédmotoros ... Ami okvetlenül említést érdemel: a balesetet okozók közül 12-nék nem volt ve­zetői engedélye. S itt több­ségükben fiatalokról van szó, olyan tizenévesekről, akik­nek szülei az első kérésre megveszik az áhított kismo­tort, s mit sem törődnek az­zal, hogy a gyermek ismeri-e a KRESZT, ért-e a „járgány­hoz”, képes-e arra, hogy vi­gyázzon saját testi épségé­re, nem is szólva másoké­ról. A gyermekek pedig, ahogy megkapják a kismo­tort, maris vérbeli crossozó- nak érzik magukat, s kez­dődik a verseny a járdákon, a lakótelepi házak között: ki tud eg.y keréken indulni, ki tud „szebben" megfordul­ni, megállni. A fiatalok egy része — mivel még nem töltötte be a 14 éves kort, vagy nem rendelkezik önálló keresettel — szabálysértési eljárás so­rán nem vonható felelősség­re, így mindenfajta követ­kezmény nélkül veszélyeztet­heti magát, másokat. Hogy ennek gátat vessenek, a rendőrség megegyezett a vá­rosi tanács vb művelődési osztályával, hogy a jövőben feljegyzik az ilyen eseteket, s a felelőtlen fiatalokat az Vég: Az ember, midőn a egyik lábbal elhagyta a bölcsőt, másikkal már a sírhoz lép, hogy a nyugal­mat ismét biztosítsa számá­ra .. . s a virágot, mit azért vetett, hogy keblére tűzze, hányszor fonnyad el kopor­sóján!... A bánat — e biz­tos árnya a léleknek — el­enyészik. A tengerek, he­lyén, hol kagylókat szedtek, havasi liliomot ringat a szél... S hol a bérezek rom­latlan legét szíta a büszke sas, ott árbocz és vitorlákat keres a vándor fecske nyug- pontul. Az idő — ez az ezeréves vén sírásó — egyre ássa a gödröket, mintha nem is tudná, hogy önma­gáét is maga készíti el . . . Mindennek enyészni, s vé­gének kell lenni, azért meg­bocsát a t. olvasóközönség is, hogy az abc-nek is vége szakad, miután a V, vagyis a .Vég cél már tovább nem mehetünk'. Álnevű szerzőről léven szó. magatol értetődő, hogy meg­néztem. található-e Szilaj Pista a Magyar írói álnév­lexikonban. Igenis található. De bármennyire méltó a szakmai tekintélyre a Gu­lyás Pál által összeállított impozáns lajstrom, esetünk­ben majdnem használhatat­lan. Betű szerint ez áll az álnév-lexikonban: „Szilaj Pista (Bihar m. lapokban): Nagy Márton.” Lássuk most már mit közöl Nagy Már­tonról a magyar irodalmi lexikon! „Nagyváradon szü­letett 1860. augusztus 29-én.” Bajosan képzelhető, hogy alig hétéves korában megír­ta volna a fenti abc-t So- mogyról, ahol egyébként nem is járt — a róla tudott ada­tok szerint. Annál sokatmondóbb a múlt század hatvanas évei­nek elejéről származó né­hány aláírás, mely ugyan­csak a Győri Közlönyben ta­lálható, mégpedig Somogyból küldött cikkek alatt. A szer­zőséget jelölő név ennyi: Koboz. Lehetne-e más vala­kiről szó, mint Roboz Ist­vánról, erről a korabeli köz­életi, irodalmi, zsurnaliszti­kái kiválóságról? Én leg­alábbis, mindaddig, amíg meg nem cáfolnak, szilárdan hiszem, hogy Szilaj Pista egyugyanaz Roboz Istvánnal. Mu!rscni* ke 1-' ‘ mint valószínűnél bizonyosabb szerzet, o^uióhe.. ootnogy, közelebbről Kötse. Éppen harmincéves volt, amikor az abc íródott, s akkor már szép közéleti múlt állott mö­götte. Pápán, a református kollégiumban szerezte mű­veltsége alapjait, mégpedig Petőfi és Jókai diáktársa­ként. 1848—49-ben Noszlopy Gáspár mellett működött titkárként. Akkor. Kaposvá­ron írta meg azt a művet, amely nevét szárnyra kap­ta, s amelyet később angol, olasz, francia, német, len­gyel nyelvre is lefordítottak: „Kossuth imája a kápol­nai csatában elesettek fe­lett.” Nagy szorgalommal tu­dósította az önkényuralom eveiben a fővárosi lapokat, többek között a Pesti Nap­lót és a Hölgyfutárt. 1856- tól vizsgálóbíróként dolgo­zott a kaposvári törvényszé­ken, mivelhogy kitűnően képzett jogász volt, a pápai akadémia jóvoltából. Miután 1860-ban ismét hatályba lé­pett a magyar alkotmány Ferenc József októberi dip­lomájával, Roboz István — azaz Szilaj Pista — Somogy vármegye tiszti főjegyzője lett. Végre 1863-ban napvilá­got láthatott a „Somogy” cí­mű politikai lap, Roboz szer­kesztésében. Meg is maradt a lap főszerkesztőjének 1916. április 11-ig, Kaposváron bekövetkezett haláláig. Elnyűhetetlenül dolgos szellem volt. Hivatalviselése, szerkesztői munkája mellett több népszerű könyvet írt, egyebek között A Balaton szerelmet, a Pécsi Sugárszá­lakat, a Virágok albumát. Nem gondolta volna Noszlo- pv Gáspár egykori rebellis titkára, hogy majdan Ferenc József-rendet és királyi ta­nácsosi címet kap, s ő az­zal lógja tetézni a hihetet­lent, hogy mind a kitünte­tést, mind a címet el is fogadja. De hát a világ forgandó. S épp annyira feledékeny is. Kár lett volna a Nirváná­ban felejteni régi kedves atyánkfia!. „Szilaj Pistát” a maga somogyi abc-jével. (Vege.) iskolában vonják majd fele­lősségre, Egyébként, hogy a balese­tek szamát valamilyen mó­don csökkentsék, az isko­lákban — fakultatív jelleg­gel — KRESZ-oktatásl szer­vez a közlekedésbiztonság) tanács. A résztvevők vizsgát tehetnek, megszerezhetik a vezetői engedélyt, s így már biztonságosabban közleked­hetnek. Ugyanis jelenleg a balesetek egy része azért kö­vetkezik be. mert nem is­merik a közlekedési táblá­kat. nem tudják, kinek van elsőbbsége egv-egy kérészié- • ződésnéi. De hogy ne csak a tizen­évesekről szóljunk, azt i* meg kell említeni, hogy a balesetet okozó segédmotoro­soknak csaknem a fele itta­san vezetett. Talán arra gon­doltak, a kismotor nem iga­zi jármű. Pedig az. még­hozzá a legveszélyesebb, hi­szen a rajta ülő a baleset során csaknem mindig sú­lyosan megsérül. A tapaszta­latok szerint még akkor is, ha ő üt. el egy gyalogost. Er­ről sem szabad megíeledkez- ni. ha valaki motorra ül, vagy ha a gyermekének mo­tort vásárol. n. t. Kötöttáru, sportruházat új méretben Ugyanahhoz a magasság­hoz több bőség, ugyanahhoz a bőséghez több magasság — március 1-től már kapha­tók lesznek az ennek meg­felelő, új méretezésű also- és felsőkötöttholmik, sport­ruhák — jelentették be szer dán a Magyar Divat Inté­zetben. Ezzel új állomásához érke­zett a méretválaszték korsze­rűsítése, amelynek program­ját — az ipari és a belke­reskedelmi minisztérium megbízásából — a Magyar Divat Intézet szervezi és koordinálja, a gyártó és for­galmazó vállalatokkal együtt­működésben. A méretválasz­ték bővítését mindenekelőtt az tette szükségessé, hogy jelentősen megváltoztak a lakosság testméretei. A konfekcióiparban már korábban, a csecsemóruhá- zatban pedig a múlt évbén vezették be a testméret«» alapuló méretezési rendszert, amely a tapasztalatok sze­rint bevált, A kötöttáruk es sportruha k méretválaszté­kának kialakításakor is el­sősorban ezt vettek figye­lembe. I Gerencsér Miklós í~\ A KIÁSOTT L^3Z

Next

/
Thumbnails
Contents