Somogyi Néplap, 1982. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-14 / 11. szám

A Biztonsági Tanácsban folytatódott a vita a Golan-fenn- sík izraeli bekebelezéséről. Képünkön: a Szíriái ENSZ-kép- viselő (Telefoto. — AP—MTI—KS) Egyesült Államok Reagan szigorú intézkedései Rohald Reagan amerikai elnök kedden szigorú intéz­kedéseket jelentett be a bi­zalmas külpolitikai és nem­zetbiztonsági természetű ér­tesülések kiszivárogtatod el­len. Az intézkedéseket Wil­liam Clark, a múlt héten kinevezett nemzetbiztonsági főtanácsadó első eredményé­nek tartják. A bejelentés szerint, ha netalán ezután is kiszivárog­na valami, „minden törvé­nyes eszközt” igénybe vesz­nek a bűnös felderitésére. A maga részéről William Clank, hivatalba lépése után, azonnal kihirdette, hogy sa­ját munkatársai két hónap­ig egyáltalán nem is állhat­nak szóba a sajtó képviselői­vel. A stabilitás tényezője „A jelek kifejezték meg­győződésüket, hogy a két ország közötti barátság és szoros, sokoldalú együttmű­ködés továbbra is erősödni és fejlődni fog.” Ez a szov­jet-lengyel külügyminisz­teri tanácskozásról kiadott hivatalos közlemény kulcs­mondata — és pontosan az ebben foglalt megcáfolhatat­lan valóság készteti heves kitörésekre a Reagan-kabi- netet és néhány nyugat­európai szövetségesét. Az amerikai vezetés, ame­lyet kétségtelenül hideghá­borús hullámverés sodort hatalomra, komolyan azt re­mélte, hogy a lengyel krí­zisből még sokáig politikai tökét kovácsolhat a Szovjet­unió és a szocialista orszá­gok ellen. 'Számos vitatha­tatlan jele van annak, hogy a globális amerikai külpoli­tikái több vonatkozásban is erre a — számukra oly kí­vánatos — lehetőségre épí­tették. Az Egyesült Államok sajtója hónapokon keresztül borzolta olvasói idegeit olyan hírdömpinggel, amely­nek lényege mindig az volt, hogy „szovjet csapatmozdu­latok” tapasztalhatók Len­gyelország szomszédságá­ban és „beavatott megfi­gyelők szerint küszöbön áll a szovjet katonai beavatko­zás.” Visszatérő motívuma volt e propagandakampánynak az a bizonyosságnak kikiál­tott állítás, hogy „a lengyel rendszer külső beavatkozás nélkül képtelen bármiféle megoldásra.” Nos, amikor a lengyel kormány mégis ma­ga keresett és talált megol­dást, az amerikai vezetés igen ingerülten reagált. For­gatókönyvüket, a hazájukért és az európai békéért fele­lősséget érző, a szocializ­mushoz hű lengyel erők alaposan összekuszálták. Nagy és stratégiailag fontos országról Tévén szó. Wa­shington a világbéke alapjá­ul szolgáló erőegyensúly ’átványos megbomlását vár- m attól a vágyálomtól, hogy Lengyelország eltávolodik a Szovjetuniótól és a szocia­lista országoktól. Ennek pontosan az ellenkezője tör­ténik. Andrej Gromiko és Józef Czyrek moszkvai tárgyalásai a szocialista együttműködés és az enyhülési törekvések folyamatossága melletti is­mételt kiállást jelentik; hig­gadt hangon közölt megmá­síthatatlan tényeket olyan időszakban, amelyre ameri­kai részről a légvárak ösz- szeomlása miatti elvakult rágalomhadjárat a jellemző. Ideje lenne, hogy megszűn­jék végre a beavatkozásról szónokolok beavatkozása Lengyelország belügyeibe. Ideje lenne végre tudomá­sul venniök, hogy — bdr nyilvánvalóan még sok-sok nehézséggel küszködve — Lengyelország megtette a döntő lépést a nehézségek hosszabb távú leküzdésének útján. Feladatai megoldásá­ban a varsói vezetés tovább­ra is minden segítséget meg­kap a Szovjetuniótól, amely- lyel kapcsolatai — mint a moszkvai közlemény hang­súlyozza — . .Az európai és a nemzetközi stabilitás fontos tényezőjét jelentik”. H. E. Mubarak—Ha lg tárgyalásai Nem hozott magával új javaslatot Az Egyesült Államok a palesztin autonómiáról zajló háromoldalú — egyiptomi— i zraeli—amerikai — tárgya­lások kibővítését óhajtja — jelezte szerda délelőtt kairói sajtóértekezletén Alexander Haig külügyminiszter, aki másfél órán át tanácskozott Hoszni Mubarak egyiptomi államfővel. Mubarak elnök viszont röviddel az ameri­kai diplomácia vezetőjének nyilatkozata után közölte: az említett tárgyalások kibőví­tése más résztvevőkkel nem jöhet szóba — csak az elvi megállapodás elérése után. A palesztinok Camp I>a- v.d-ben lefektetett autonó­miáját egymástól eltérően értelmező Egyiptom és Iz­rael jelenlegi tárgyalásainak célja egy elvi nyilatkozat kiadása, amely tartalmazná mindazokat a pontokat, me­lyekben a két fél egyefért. Az egyiptomi elnök közöl­te. hogy Haig nem hozot magával az autonómiával kapcsolatos új amerikai ja vaslatot. Mubarak államfő a leghatározottabban elve­tette. hogy határidőt szab­janak az autonómia tárgya­lásoknak. Kamat Hasszán Ali egyiptomi külügyminisz­ter, aki amerikai kollégájá­val együtt nyilatkozott a sai- tónak, annyit mondott: ..Ad­dig folytatjuk a tárgyaláso­kat. ameddig úgy látjuk, hogy van esély az előrelé pésre”. Haig a Mubarakkal lezaj­lott találkozó után szerdán folytatta megbeszéléseit Ká­rnál Hasszán Ali külügymi­niszterrel. Az amerikai kül­ügyminiszter csütörtökön Izraelbe utazik. Egyiptomban tárgyalt az amerikai külügyminiszter. Képün­kön: Alexander Haig (jobbra) Hoszni Mubarak egyiptomi elnök társaságában (Telefotó — AP—MTI—KS) Moszkva Reagan döntéseiről Washingtoni bumeráng A lengyelországi esemé­nyek amerikai visszhangját, a . Ueagan-Kormáiny lengyel- és szovjeteUenés lépeseit, Washington nyomását nyu­gati pai'ünereire többé-keves- bé előrelátható fejleménynek tekintettek, a szovjet főváros­ban. Magatói értetődő, hogy nemcsak a szovjet vezetés, hanem a közvóieménv széles rétégéi is felháborodással fo­gadtak az amerikai lépése­ket, amelyeket nemcsak ci­nikusnak tartana«: — hiszen az Egyesült Államoknak bő- vep lenne min felháborodnia a saját portája közelében is, — hanem olyan lepésneac, «pneiy egyértelműen tovább élezi a helyzetet, súlyosbítja a 'iiemzeucuzi problémákat. Több szovjet lap is egyön­tetűen jutott arra a követ­keztetésre, hogy Washington dühét számításainak kudar­ca váltotta ki. Az amerikai vezetes az elhúzódó lengyel- országi válság nyomán egy­részt arra számított, hogy az országban siketül politi­kai fordulatot elérnie, más­részt arra, hogy ezzel meg­bonthatja a szocialista kö­zösség egységet, sót az Euró­pában, a világban kialakult egyensúly-helyzetet is. A mostani eseményeket viszont arra akarja felhasználni, hogy felújítsa szovjetellenes, kommunistaellenes kampá­nyát, s egyúttal elfeledtesse a nyugati közvéleménnyel' azt, hogy a valódi kérdés napjainkban nem a lengyel helyzet, hanem az imperia­lizmus szélsőséges köreinek tevékenysége következtében megnővekedett háborús ve- szeiy. Anti a Lengyelország ellen hozott amerikai gazdasági szankciókat illeti, a szovjet vélemény szerint azok dur-, va beavatkozási kísérletek az ország bei ügyei be, de nyilván nem sok sikerrel recsegtetnek, hiszen még Washington szövetségeséi sem hajiandok teljes mer- ve«i>en. követni az amerikai lépéseket, bár rájuk is nagy­arányú presszió nehezedik. A Szovjetunióval szemben fo­ganatosított amerikai gazda­sági intézkedések pedig — ismervén a két ország kö­zötti kereskedelem mai hely­zetét —, nem sok tényleges ■ kárt okoznak a szovjet gaz­daságnak, viszont nyilvánva­lóvá teszik azt a közismert tényt, hogy az Egyesült Ál­lamok gazdasági kapcsolatait .mindig a politikai céloknak rendeli alá, azokat a politi­kai nyómás eszközeként akarja felhasználni. Ez a magatartás nem sok babért termett eddig az Egyesült Államok különböző kor­mányzatainak, s nyilvánvaló, hogy . a Reagan-konnanyza t sem számíthat nagyobb si­kerre. A konkrét intézkedések közül egyik sem olyan, amely jelenleg bármiféle súlyosabb kihatással járna: a magas­szintű technika szállítását korábban is korlátozták, (amennyiben szükséges, ilyen eszközöket tud a Szovjetunió más piacokon beszerezni) a tudományos-kulturális kap­csolatok jelenleg is mélypon­ton vannak, a gahpnavásár- lási tárgyalások felfüggeszté­se pedig aligha jelent fenye­getést: amikor annak idején a Carter-kormányzat gabona- szállítási embargót rendelt el,, azonnal jelentkeztek el­adók más országokból... Ilyenformán az elrendelt in­tézkedések bumerángként sokkal inkább sújtják azo­kat az amerikai vállalatokat amelyek jelentős megrende­lésektől estek el, s nyilván kiszorultak a szovjet piac­ról. Egyébként annak idején a Reagan-kormányzat is tisz­tában volt ezzel, hiszen ép­pen az amerikai farmerek érdekében oldotta fel a Car- ter-féle gabonaembargót. Ami pedig a Szovjetuniónak Nyugat-Európával kialakí­tott gazdasági kapcsolatait illeti, W'ashington a legerő­teljesebb nyomással sem tud­ta eddig elemi kívánt cél­jait. Moszkvában tehát nem az amerikai diszkriminációs in­tézkedések miatt tartják sú­lyosnak a washingtoni lépé­seket. Sokkal inkább azért ítélik el ezeket, mert amkor próbálkoznak a nemzetközi légkör mérgezésével .amikor már jelei mutatkoztak an­nak, hogy van lehetőség a józan és érdemi párbeszéd­re. A szovjet fővárosban ab­ban bíznak, hogy a realitá­soknak felül kell kereked- niök. A lengyelországi ese­mények alakulását előbb- utóbb mindazoknak tudomá­sul kell venpiiök, akik nagy várakozásokat fűztelj a re­mélt fejleményekhez. K. Cs. Vállalat a Balaton déli partján kétszobás nyaralót vagy nyaralórészt bérelne a nyári üdülési időszakban. Ajánlatokat „Januári egyezség” jeligére, a miskolci hirdetőbe. (148348) A PIRAMIS ALAPJA II japán ernyő alatt Arra a gazdaságösztönzé­si módra, amely hazánkban a kisvállalkozások létreno- zását szorgalmazza, még ké­vés példa a«ad a többi szo­cialista országban. A tőkés országokban persze jóval több, mégpedig annak elle­nére, hogy az elmúlt két év a nyugat-európai és ameri­kai kisvállalatok számára elóg rosszul alakult. A ne­héz világgazdasági helyzet­ben felgyorsult tőkekon­centráció ugyanis számos kis cégét, vállalkozást tett tönkre. A gazdasági stagná­lástól kevéssé szenvedő Ja­pán fejlődésének egyik lé­nyeges eleme a nagyobb cé­gekhez kapcsolódó kisválla­latok rendszere. Bár ‘ meg­szaporodtak a csódbejutá- sokról szóló hírek, jelenleg is Japánban van az ország lakosainak számához viszo­nyítva a legtöbb kisvállalat. Ez az oka annak, hogy a vezetők számát tekintve Ja­pan első helyen áll a vilá­gon. Minden hatodik mun­kaképes korú férfi vezető állást tölt be, igaz, a leg­több esetben mindössze 5— 6 ember „főnöke”. A hatalmas japán ipar piramisa óriási számú -J- al­vállalkozóként dolgozó — kisvállalaton nyugszik. Mindaz, amit a nagy és vi­lághírű cégek gyártanak zömmel felkeszáruként, al­katrészként kerül üzemeik­be. Kisvállalkozások tucatjai naponta jönnek létre Ja­pánban — ipari szakértők szerint — egy megszűnt vál­lalkozás helyett legkevesebb három — átlagosan 3,5 — hasonló vállalkozást hoznak létre. Megalakításuk egysze­rű. beruházásigényük cse­kély, és ha már az „indulás­kor" egy nagyvállalat égisze alá kerülnek, úgy a fejlesz­téshez, a megfelelő profil kialakításához műszaki se­gítséget is kapnak a nagyok­tól. A szükséges támogatá­sok zöme azonban az ország „mindenható” nemzetközi kereskedelmi és ipari mi­nisztériumétól származik: ez biztosítja egy még 1948- ban (!) létrehozott speciális ügynökségének „közben­járásával”, hogy egy korsze­rűsíteni akaró kisvállalat — például — adókedvezmé­nyeket kapjon. A beruházá­sokat ily módon megköny- nyíti az ügynökség, no meg a nagyvállalat szaktanácsai, oktató munkája. A kisvállalatok gyors lét­rejötte és megszűnése lehe­tővé teszi a termelés struk­túrájának rugalmas átalakí­tását. A japán vállalatok több­sége az „ernyő-teória” sze­rint fejlődik: egyik tevé­kenységüknek a piaci igé­nyek miatt kényszerű, de céltudatos feladása után a kereslet szempontjából ígé­retes terméket előállító, kis­vállalat felett a konszern „ernyőt nyit”. Így adódhat elő, hogy például az egykor csak hangszereiről ismert Yamaha gyár neve később, az ernyő alá kerülő motor- kerékpárokat gyártó üze- mecske fejlesztését követő­en ma motorokat, újabban pedig sportszereket, is fém­jelez. s a cég töretlenül prosperál. Jól jar a Yama­ha, de jól jár az üzémecske is, mert — miután a terme­lés a piaci igények alapján fejlődik —, a vállalkozás nyereségessé válik, hirtelen megugranak az alkalmazotti jövedelmek. Ahogyan azt a világon minden érdekeltségi rend­szer megkívánja, úgy a szi­getországban is a nagyobb nyereségből fakad a na­gyobb jövedelem. Különös­képpen áll ez Japánra, ahol egyébként az azonos jellegű munkát végzők nagyjából azonos fizetést kapnak. A nyereségtől függően viszont — a legtöbb európai ország­tól eltérően — egy-egy ága­zat vagy vállalat bérszínvo­nala a többihez viszonyítva aránytalanul magas lehety Részint az alapfizetés, de nem kevésbé az évenként járó „bonus”, magyarul — a 4—5 havi bérnek megfele­lő — nyereségprémium mi­att. Így azután az éppen „sikeres” cikkeket gyarló nagyobb cégek portáján to­longanak az alvállalkozók, a külső sőt belső vállalkozó csoportok. Ha már bejutott a nagy­vállalat ernyője alá, a kis­vállalat — hacsak a piaci értékítélet „nem akarja” másként — élvezheti a fe­lette álló konszern védelmét. A függés kölcsönös, hiszen a konszern rá van utalva a kisvállalatokra, mert termé­kei részegységeinek zömét azok állítják elő. A Toyota autógyárnak például 140 közvetlen szállítója van, de ezek összesen 40 ezer alvál­lalkozóval állnak kapcsolat­ban. A gyárban már „csak” összeszerelik a kisvállalko­zók portékáit. Egy brit gaz­dasági szaklap közlése alap­ján az ezernél több főt fog­lalkoztató japán vállalatok „függőségi rátája” átlago­san legkevesebb 30 százalék, de a Toyota függősége a „kicsiktől” 60 százalékos. A japánok úgy "Vélik, ná­luk a kisvállalat szerepe ma is növekszik. Nemcsak azért, mert bizonyos esetek­ben így oldható meg gazda­ságosan a termelés, hanem mert a nagyvállalati össze­szerelő tevékenység — mivel a termelő folyamai­ban ez egy technikailag vi­szonylag egyszerű fázist je­lent — a teljes automatizálas, az „elrobotosítás” felé ha­lad. Az így felszabaduló munkaerő nagy része, várha­tóan a „minden dolog bázi­sát” jelentő kisvállalatoknál „ülepedik le”, vagy a cégeit szolgáltató részlegei szívják majd fel, amelyek gyakorla­tilag teljes egészében átvál­lalják a kis- és középválla­latok értékesítési gondjait. A kisvállalatoknak csak a szűkén vett termeléssel kell foglalkozniuk, a,mi a ver­senyképesség szempontjá­ból nem éppen elhanyagol­ható tényező. S mert mind­ez még a viszonylag ala­csony japán berekkel is pá­rosul, könnyen érthető a szi­getországi termékek ver­senyképessége a világpiacon. K. G. Balatonmária-fürdő és Vidéke Áfész AZONNALI BELÉPÉSSEL ALKALMAZ egy áruforgalmi előadót, (feltétel: legalább 3 év gyakorlat és közgazdasági szakközépiskolai végzettség), valamint egy kazánfűtőt 3 műszakos üzemben ..A" felügyeleti osztályba tartozó olajtüzelésű gőzkazánhoz. Fizetés — mindkét munkakörben — megegyezés szerint. Jelentkezni lehet: a szövetkezet Műkő- és Betonáru üzem vezetőjénél SK4.S Ralatonkeresztur (59624'

Next

/
Thumbnails
Contents