Somogyi Néplap, 1982. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-27 / 22. szám

Díval-slőrsfehEés Nyáron — sportosan Bő, egybeszabott sortoveráll — borvörös, srilrakpU, barna, narancs kockás krepp anyagból. Napsárga vászon blonzon. vízhatlan sport­kabát és teher vászonnadrág a vitorlások öl­tözete. Hogy miben járunk a nyá­ron, azt mar reg eldöntötte]« a divattervezők, a gyárak és a kereskedelem. Abban mind­annyian megállapodtak, hogy 1982 nyarán többféle stílus uralja majd a női divatot, alkamazkodva viselője ízlé­séhez, korához, pénztárcájá­hoz és természetesen az alka­lomhoz. Divatos lesz a hú­zott, bő parasztszoknyás, buggvos inges falusi stílus. A íodros, csipkés, romantikus viselet.’.A csíkos, matrózgal­léros tengerészstílus csakúgy, mint a 3()-as évek stílusában készült összeállítások. De mindenekfelett és előtt a sportos stílds, amely prakti­kus és tetszetős, variálható, és máris kedvelt fiatalok és idősebbek körében. A sportos öltözékek alap­anyaga a vászon, a pamut, a vízhatlan fényes anyagok, a krepp és a frottír. Színeiben az élénk, napsütötte színeket részesíti előnyben ez a stí­lus, és a szokatlan, egzotikus színek társítását. Például a borvöröset a sötétkékkel, a zölddel és a naranccsal. Vagy a szilvakéket a napsárgával és a tengerészkékkel, a na­rancsot fehérrel, ekrüvel és feketé­vel. Formában a ké­nyelmes, valóban sporthoz, kirándu­láshoz használható elemek jelennek meg. A nadrág le­het hosszú vagy rövid, szafarisort vagy halásznadrág, buggyos vagy ka­lózfazonú. A fel­sőrészek bővek, le­zserek. Egymás fö­lé, alá vehetők. A trikóra blúz,, a blúzra mellény, kiskabát. Vala­mennyi blúz és kabátféle tele van zsebekkel, tűzések­kel, paszpólokkal. A hosszúságok is igen változato­sak. A kiskabát alól kilóghat a blúz, a mellény eltakarhatja a bermuda szá­Vászonnal kombinált vízhatlan blmi- zon. fehér nadrággal, tengerész stílusú kiegészítőkkel. rát. Ellenőrizzük a szórásképet Az utóbbi időben egyre inkább megnő a növen.vvé'dő- gépek keresztirányú szórás­képének a fontossága, azaz a pontos adagolás. Az eseten­kénti konstrukciós problé­máktól függetlenül is ta­pasztalhatók hiányosságok a kereszti rányú szórásegyenle­tességnél. E hibák megszün­tetésére a már bevezetett (szekszárdi mérőtáska) és a bevezetés alatt álló (a MÉM NAK által kifejlesztett Disct- ricar) műszerek állnak ren­delkezésre. Alapvetően fontos, hogy akár ezekkel, akár az egy­szerűbb’ mérőedényekkel el­lenőrizzük a szórófejekét, és természetesen korrigáljuk a hibákat. Akkor működik jól a berendezés, ha egy keret összes szórófeje effy időegy­ség alatt egyforma lémennyi­séget ad ki,, illetve plusz­mínusz 15 százalék az eltérés. Ha minden szórófejen azo­nos a kibocsátott folyadék mennyisége, akkor gyakorla­tilag azonos mindkét szóró- szárnyban a nyomás, azaz egyenletes a kijuttatás. Előfordul, hogy az egyik szárny minden szórófeje ke­vesebbet bocsát ki. A hiba eldöntésére igen egyszerű módot javaslunk. Csereijük meg a szivattyú felől a két védelem szórókeretre vezető nyomó­csöveket. Ha a hiba tovább­ra is jelentkezik, vagvis ugyanazon szórókereten tá­vozik kevesebb folyadék,. ak­kor a keret nyomócső felöli dldala dugulhatott el. Ha azonban a kevesebb folyadék most a másik kereten távo­zik, akkor az odavezető nyo­mócső hibás, illetve dugult. A hosszirányú szóráskép tulajdonképpen az egyenletes sebesség függvénye. Ez szin­te teljesen az erőgép vezető­jén múlik, kivéve azt az esetet, amikor felfelé halad­va néhány százalékos kerék­csúszás keletkezik. Az termé­szetesen megengedhetetlen, hogy sebességet váltsunk me­net közben a permetezés so­rán. A szántóföldi, de főleg a gyümölcsfavédelmi permete­zésnél egyszerű kartonlavpal is ellenőrizhetjük a szórás­képet. Ebben az esetben meg­festett vízzel „ végzünk per­metezést es a talajra, illetve fákra helyezett lapok nfutát­ják a permetezés hatásossá­gát, illetve egyenletessegét. Kiegészítőként sportos Vis- kalapok^ napellenzős. simlé- deres sapkák, vászon vagy posztó váLlra akasztható tás­kák járulnak, A sport stílu­sú öltözékekhez vászon-, kordbársony cipőty lapos sar­kú balerina fazonú pántos lábbelik illenek. Képeinken a Magyar Di­vatintézet néhány sportos, összeállítását mutatjuk be. Az időjárás kiszámíthatat­lansága folytán sokszor meg­esik, hogy rossz az idő, esik az eső, a hó, nem lehet ki­menni a szabadba, s a csa­ládnak a lakásban kell töl­tenie a szabad időt, a hétvé­gét. Olyan szórakoztató játé­kot mutatunk itt most be, amit a papa vagv a nagyfiú könnyen elkészíthet, s ami­vel az egész család eljátszo­gathat. Ezt a „fejtörőt" már négy­ezer évvel ezelőtt ismerték Kínában. Vastag kartonon vagy rétegelt lemezen, eset­leg műanyagon vagy véko­nyabb fatáblán előrajzolunk egy négyszöget az ábra sze­rint (a szaggatott vonalak csak segédvonalak). és a vas­tag vonalakon haladva hét részre vágjuk. Ezekből kü­lönféle alakzatok . állíthatók össze, amint a példák mu­latják. A játéknak egy felté­tele vain: minden figurához mind » 7 darabot egymás mellé téve kell felhasználni. Jofff msmkéFtrSnk írja : A szomszédjogról Arany János A fülemile .című szatirikus elbeszélő költeményéből a semmisé­gen, a hiábavalóságon — fülemülefüttyön — összezör­dült emberek problémáit, a „ha per, úgymond: hadd le­gyen per” világát jói érzé­kelhettük. önkéntelenül is felvetődik a kérdés — léteznek-e még pereskedő, a saját vélt vagy valós jogait erősebbnek ér­ző szomszédok. A válasz egyértelműen — igen. A fenti állítást alátá­masztja, hogy a jogalkotó a Polgári Törvénykönyv -létrehozásánál igyekezett a szabályozásnál a legapróbb részletekre is kitérni, a leg­kevesebb hézagot • hagyni. Mit is jelent, hogy szom­szédjog? Azok a szabályok tartoz­nak ide, amelyek a telek­szomszédok egymásközötti viszonyaira vonatkoznak. A tulajdonost megilleti a dolgok birtoklása, használa­ta, de ugyanakkor * köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel szomszédait szükségtelenül zavarná, illetve jogaik gya­korlását veszélyeztetné. A Polgári Törvénykönyv az előzőekben egy mindenkire kiterjedő, engedményt nem tűrő (cogens) szabályit fo­galmazott meg. Az általános szakaszt rész­letes szabályok követik, így pl.: a tulajdonos nem foszt­hatja meg szomszédját épü­letének földtámaszától anél­kül, hogy más megfelelő rögzítésről ne gondoskod­nék. Leggyakrabban ez ak­kor fordul élő, ha a tulaj­donos pl.: pince építésé­hez kezd, s ehhez szüksé­ges földmunkák során a másik épület süllyedni kezd, ilyenkor .a szomszéd vagy önmagától, vagy hatósági határozatra köteles tevé­kenységét abbahagyni, az eredeti ■ állapotot visszaállí­tani, a pincét betemetni. Szomszédok között vitát eredményezhet, sajnos ered­ményez is az egymás 'telké­re átnyúló ágak, az ezekről lehulló gyümölcsök felsze­dése. A , szomszéd csak akkor vághatja le a fának az ő telkére áthajtó ágait, ha a tulajdonos ennek előzetes felhívásra sem tett eleget és a föld rendeltetésszerű használatát akadályozza (pl.:* árnyékot ad). A lehullott gyümölcsnél a fa tulajdonosát elsőbbségi jog illeti meg és csak ez­után, ha jogával nem kí­ván élni, szedheti fel a gyümölcsöket a szomszéd. Abban az esetben, ha a tu­lajdonos jogával él, így épít­kezéshez 'anyagot kivan szomszédja területén szállí­tani, megilleti a belépés és az átjárás joga, de ilyenkor kártalanítást köteles fizetni. Sok vitát eredményez a kártérítés létesítésének jo­ga. annak hosszúsága. Fő­leg üdülőövezetekben he­lyileg kialakult szabályok léteznek, ahol ez nem tör­tént meg, ott a Ftk. szabá­lyozása az irányadó, amely szerint a telek nagysága ha­tározza meg a kerítés hosz- szúságát, s nem a köztudat­ban kialakult fele-fele szemlélet. Mezsgyehatáron álló fa vagy bokor és ennek gyü­mölcsei viszont egyenlő arányban illeti meg a szom­szédokat, ugyanakkor • fenntartási költségek 1« egyenlő arányban terhelik őket. A föld használója a terü­letén kárt okozó állatokat visszatarthatja pl.: beterel­heti, míg kára meg nem té­rül. A tulajdonos számára ez csak biztosítékot jelenk ígv nem adhatja el. n<em pusztíthatja el az. állatokat. Tulajdonos telekhatárán túl építkezne, a szomszéd követelheti — jóhiszemű túlépítés esetén —, hogy adjon pénzbeli, vagy termé­szetbeni kártalanítást, vagy vegye meg az egész terüle­tet. Ez utóbbira csak akkor kerülhet sor, ha a túlépí­tés következtében a szom­széd földterülete egynegye­dére csökkent, vagy vala­milyen foglalkozását (me­zőgazdasági termelés) lehe­tetlenné, vagy számottevő­en költségessé tenné a túl­építő. Ha a túlépítő rosszhisze­mű volt — eredetileg már tudott tevékenységéről — a szomszéd kérheti az épö­let lebontásét, vagy a tu­lajdonos költségei megtérí­tése mellett megszerezheti az épület tulajdonjogát (Folytatjuk.) Ifj. dr. Miklós Bodri* OTTHON ÉS CSALÁD Jó fog, jó egészség A fogszuvasodás szinte népbetegség. A lakosság 90 százaléka szenved ebbén a betegségben. Figyeljük meg, a legtöbb rosszfogú ember súlyos emésztési zavarokkal is küzd, ezen túlmenően a tossz fog, gennyes gyökér sok egyéb betegség előidé­zője; a fertőzéses, gyulladá­sos góc veszedelmet jelent a távolabbi szervekre is. A baktériumok és ezek mérge­ző anyagai a vérkeringésen és nyirokpályákon keresztül a szervezet többi részébe is eljutnak, szív, ideg, vese és egyéb panaszokat okozhat­nak. A fogápolást akkor kell elkezdeni, amikor az első tejfogacskák megjelennek, mert az idő előtt kihullott fejfogak helyén sokkal előbb nő ki az állandó fo^, és előbb kezd használódni. A fogak elsőrendű ellen­sége á cukor. Különösen a kemény savanyú vagy erős cukorka, amelyet a gyerme­kek legtöbbször szétrágnak. Ha megpattan a fogzománc, a résen kórokozók kerülnek a fogba, és megkezdik rom­boló munkájukat Inkább gyümölcsöt adjunk a gyer­meknek édesség helyett. A fogápolás alapkövetel­ménye: mindennap reggeli után és esté alaposain mos­sunk fogat. Minden étkezés után —• ha van rá lehető­ségünk — öblítsük ki a szájat, mert a szájüregben levő ételmdradékok bomlás­nak indulnak, kellemetlen szájszagot okoznak. Ne saj­náljuk a pénzt, jóiminőségű fogápoló szerekre, fogain­kat K ezen keresztül egész­ségünket védjük vele. A fogszuvasodás megelő­zésének egyik legfontosabb teendője: félévenként rend­szeresen ellen őriztessük fo­gainkat. Így az alig észre­vehető hibák még idejeben kezelésre kerülnek, és nem romlanak tovább. Vigyáz­nunk kell minden fogra, mert mindegyik egyformán fontos szelepet tölt be a harapás és rágás mechaniz­musában. A legnehezebb munkát az őrlő fogak vég­zik, s ha hiányosak, több munka jut a gyomornak. A fogszuvasodás megelő­zésének másik fontos teen­dője az erőteljes rágás. Nem használjuk eleget fo­gainkat. A manapság szoká­sos pépes étetek, puha kse- nyér, porhányós húsok nem adnak elég munkát a fogak­nak. így hamarabb tönkre­mennek. Rágjunk sok sár- sané-iát, karalábét, retket, kenyérhéjat, almát stb. A foghiányt pótolni keffl. A foghiányok helyreállító megoldása sokféle Iphet, a fogpótlásiján külön tudo­mányág. Ahány ember, annyiféle művi megoldás szükséges. összességében két nagy csoportra . oszthat­juk: rögzített és kivehető fogpótlásokra. A rögzített, pót ások nagy előnye, hogy bií-osabb a rágóképesség, gyorsabban megszokható. Hátránya, hogy ’ nehezebben tartható tisztán, és rögzítés­re egészéges fogakat ia le kell csiszolni. A kivehető pótlások (pro­tézis) előnye, hogy teljes mertékberp tisztítható, jobb a kozmetikai hatás, és be­helyezéséhez általában nem kell egészséges fogakat le- csiiszolni. 'Hátrányuk, hogy sok emberből bizonyos el­lenérzést vált ki a protézis, nehezebben szokható meg, szerkezeti megoldásuknál fogva nagyobb helyet fog­lalnak el a száj üregben. Teljes biztonsággal csak szakorvos döntheti el, hogy melyik fogpótlás előnyös, mivel ő látja a többi fogak állapotát, teherbírását, s az összes egyéni adottságo­kat F. K. Az Unitech Ipari Szövetkezet, Barcs, felvételt hirdet gépgyártásban, illetve gyártmányfejlesztésben jártas • gépészmérnökök részére Jelentkezési feltétel: szakirányú egyetemi végzettség és minimum 5 év szakmai gyakorlat Jelentkezés a szövetkezet elnökénél 7570 Barcs, Nagyhid 11 1. v , 1856361 Játszik a család

Next

/
Thumbnails
Contents