Somogyi Néplap, 1982. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-27 / 22. szám

Genf: Gromfko—Haig találkozó Tárgyalások, négyszem közt ,Rugalmasan elszakadjon" Szovjet—amerikai külügyminiszteri találkozó volt Genfben. A képen: jobbra "Andrej Gromiko, balra pedis Alexander Haig. Az amerikai—szovjet kap­csolatok történetének egyik legfeszültebb légkörű kül- iigyminisateri találkozója kezdődött meg kedden dél­előtt, . 10 órakor Genfben. az amerikai képviselet villájá­ban. Gromiko szovjet külügy­miniszter, aki hétfőn dél­után külön repülőgépen ér­kezett a Genfi-to partján fekvő festői városba, ügy pyilatkozott, hogy „megvi­tatást igénylő problémák­ban nincs hiány”, s hogy a maga részéről a megáilapo"'- dások útját fogja egyenget­ni, „altod ilyen megállapo­dásokra van esély”, fiáig ezzel szemben bejelentette, [rogy a lengyel és az afgán témára kívánja helyezni a hangsúlyt, vagyis szuverén ‘kormányok jogerős döntése­it akarja megkérdőjelezni. A zárt, ajtók mögött le­zajló találkozónak, mint er­re Andréj Gromiko is rámu­tatott,, nincs napirendje, vagyis a vitatémákban a tárgyalóasztalnál kell meg­állapodni, mégpedig a leg- fontosabbakban, hiszen (Telefotó — AP—MTI—KS) Haignek csak egy napja akadt erre a célra. Andrej Gfomiko kedd dél- elótii találkozója Alexander Haiggel részben négyszem­közt zajlott le. A két és há­romnegyed . órás találkozóról semmilyen részletet nem közöltek. A két külügymi­niszter délután két órakor a genfi szovjet diplomáciai képviseletben folytatta a megbeszéléseket, amelyek­re a jelek szerint rányomta bélyegét Haig egyoldalú és konfrontativ témaválasz­tása és az arra adott hatá­rozott szovjet válasz. Megfigyelők a négyszem­közti megbeszéléseket alkal­masnak tani iák arra, hogy Haig külügyminiszter „ru­galmasan elsza lead jón” saját korábbi propagandisztikus nyilatkozataitól, és a meg­beszélések közérdekű "nem­zetközi kérdésekre é.s a szovjet-—amerikai viszony reális értékelésére, tehát ne csak az érdekellentétekre, hanem az érdekközösség egyes mozzanataira is kiter­jedjenek. Palesztinok Libanonban Hova meneküljenek? Ebben a helyzetben az iz­raeli kormány talán nem is bánja azokat a szélsőjobbol­dali hangokat, * amelyek a Sinai megtartása , mellett kardoskodnak, s a jármiti te­lepesek mozgalmát, akik csil­lagászati összegű kártérítést követelnek a Sinai területén létesített városka elhagyásá­nak fejében. Hiszen olyan látszatot kelthetnek, hogy belpolitikai , viharokat és népszerűtlenséget .vállalva is végrehajtják a Camp David-i megállapodást, tehát Kairó­nak is több engedékenységét kell tanúsítania. Szaúdi mentőöv Tételezzük fel azonban — jóllehet, ez még korántsem biztos —, hogy valamilyen úton-módon befejezést nyer a különalku folyamata. Eb­ben az esetben már április­ban felvetődhet a hogyan to­vább kérdése. Washington legszívesebben a „szovjet­veszélyre” hivatkozva átfogó katonai szövetséget kezde­ményezne a térségben. Ez azonban nem sikerült: a kulisszák mögötti . amerikai tapogatózások sorén egy to­tális kudarc körvonalai raj­zolódtak ki. Az Egyesült Ál­lamok még a hozzá legköze­lebb állókkal sem tudta el­fogadtatni, hogy valamiféle rejtélyes „szovjet fenyege­tés’’ áll fenn. s nem az iz­raeliek veszélyeztetik a bé­két, akik bombázzák Bejrú­tot é.s Bagdadok akik. meg­sértik Szaúd-Arábia és -Jor­dánia- légterét, akik bekebe­lezi.-: a Goian-fennsíkot, lángba borítják Dél-Ljbanont és elütik a patesztinokat a hazához való jogtól. Ily módon Washington is kénytelen volt belátni, hogy noha — gazdasági, politikai, katonai, sói belpolitikai meg­gondolásokból — nehezen la­zíthat izraeli kapcsolatain, szükség van néhány" tetszetős lépésre az arab országok irá­nyában is. Az amerikaiaknak feltétlenül kapóra jött a nyolcpontos szaúdi terv (ki tudja, tgián annak megfogal­mazásában is részük volt). A kompromisszumos elképzelés előírná az izraeli visszavo­nulást az összes megszállt • arab területről, a palesztin önrendelkezést, de intézked­ne Izrael és arab államok kölcsönös elismeréséről is. Számos pontját azonban, nyilván szándékosan, ho­mály fedi: nem szól a PFSZ- ról. a jövendő palesztin ál­lamról, nem tartalmazza Iz­rael nevét, s elsiklik egy nemzetközi békeértekezlet mellett Tojástánc Izraellel A szaúdi terv.egyelőre nem "talált általános helyeslésre. Az izraeliek parlamenti ha­tározattal vetették el. Az arab, táborban pedig a belső ellentétek miatt napolták el azt a csúcsértekezletet, amelynek napirendjén -ez szerepelt, volna. Ezután kö­vetkezett. a Golan-lépés, va­lamint a tojáslánc az ameri­kai—izraeli stratégiai szövet­ség körül. S Washington fe­FlNNOfcSZÁG Koivisto axelnök Mauno Koivisto lesz a kö­vetkező hat évben a Finn Köztársaság elnöke. A múlt héten megválasztott elekto­rok a szavazas első forduló­jában Koivistora 167 szava­zatot adtak le. s ezzel a Finn Szociáldemokrata Párt elnökjelöltje megszerezte az elnökké váláshoz." szükséges abszolút többséget. A finn parlament épületé­ben kedden délután ponto­san három órakor kezdődött meg az elnökválasztás. A háromszázegy elektor egyen­ként töltötte ki a nyolc je­lölt nevét tartalmazó szava­zócédulát a parlamenti -ta­nácskozóterem közepén fel­állított szavazóhelyiségben. Az induló nyolc jelölt kö­zül hatan osztoztak az elek­torok szavazatain. A Finn Köztársaság kilen­cedik elnöke Mauno Koivis­to 1923. november 25-én, szü­letett Turkuban. Asztaloscsa­lád gyermekeként nőtt fel. Kikötői. munkásként, majd ácsként dolgozott, s a mun­ka mellett tanult. 1953-ban a . torkúi egyetem szociológiai szakán végzett, s 1956-ban doktorált. 1947 óta tágja a Finn Szociáldemokrata Párt­nak. 1959—67 között a balolda­li munkás takarékpénztár igazgatója .volt. 196íS-tól a finn bank. kormányzójaként több nemzetközi pénzügyi szervezetben képviselte ha­záját. Először 1966—67-ben pénzügyminiszterként lett tagja a kormánynak. 1968' márciusa és 1970 má­jusa között volt először mi­niszterelnök. 1979 májusa óta áll másodszor a kormány élén, s Kekkonen megbete­gedése. 1931 szeptembere óta ő Finnország ügyvezető el­nöke. Maunó Koivistot szerdán a parlament, épületében iktat­ják be hivatalosan. Ezután kezdődnek meg a pártközi tárgyalások az ú.i kormány megalakításáról. Ezek ered­ményeit a jövő hétre vár­ják. EG K-külügy miniszterek Tilalmi intézkedések Kedden, a nyugat-európai közösség is a lengyel- és szovjetellenes tilalmi intéz­kedések útjára lépett, en­gedve a szüntelenül ráne­hezedő washingtoni nyomás­nak. A tízek külügyminisz­terei. elfogadva az Európai Közösségek Bizottságának javaslatát, felfüggesztették a 15 százalékos árkedvez­ménnyel és hitelre történt élelmiszerszállításokat Len- gyékfc-szágnak, megdrágítot­ták a szovjet exporthitele­ket és korlátozásokat vettek tervbe'- a . Szovjetunióból származó behozatalukra. Az EGK a múlt évben mintegy 70 millió dollár ér­tékben szállított' tartalékai­ból ilyen kedvezménnyel gabonát, húst és vajat Len­— _.. .. ­......... .. .1—,. g yelországnak. Az árkedvez­ményt a közös költségvetés lerhére írták. Az EGK-kor- ményok nem hajlandók töb­bé hitelt nyújtani e szállí­tások,ra. Egy másik döntés a Szov­jetunió viszonylatában az öt, évig terjedő, rövid lejá­ratú exporthitelek kanna- . tát 10,5 százalékról 11 szá­zalékra, a hosszabb lejáratú hitelek kamatát pedig 11 százalékról 11,25 százalékra emelte. A Szovjetunió eddig kedvezményes exporthite­leket kapott az EGK-orszá- goktól. Az ú.i kamatlábak azt jelentik, hogy ‘a Szovjet­uniót ezentúl úgy kezelik, mint a ..gazdag” országokat, megnehezítve ezzel a szov­jet vásárlásokat. Mihail 1. Szuszlov (1902-1982) Haig amerikai külügyminisztert Kairóban fogadig Szá­dat utódja: Mubarak, egyiptomi elnök. je változatlanul főhet: ha ki akarja terjeszteni a befolyá­sát az arabok táborában, a Camp-David-i tanulságokból okulva, tennie kellene vala­mit az általános rendezés érdekében. (Figyelembe vé­ve például Szaúd-Arábia szerepét a világ olajpiacán, pénzügyeiben és fegyverren­deléseiben.) Izrael azonban a „mindent vagy semmit” álláspontjára helyezkedik, az pedig nem teszi egyszerűvé az amerikai politizálást, mi­után az izraeli szövetségest nem tudja és nem akarja feladni. A Közel-Keleten a temér­dek ősi bölcsesség között em­legetik, hogy lehetetlen meg­hatni a zarándokokat, ha nem akarjuk megcsappanta- ni az oázis kútját. Ez a pró­fétának sem "sikerült, hogy tehetné akikor meg az ame­rikai külügyminiszter? Réti Ervin Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnökségé és a Szovjetunió Minisztertanácsa mély fájdalommal tudatja, hogy 1982. január 25-én, életé­nek 80. évében, rövid ideig tartó, súlyos bélcgség után el­hunyt Mihail Andic.jcvTcs Szuszlov, az SZKP, a szovjet ál­lam és a nemzetközi kommunista mozgalom kiemelkedő személyisége, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, az SZKP KB titkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldötte, a Szocialista munka kétszeres hőse. AZ SZKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA A SZOVJETUNIÓ LEGFELSŐBB TANÁCSÁNAK ELNÖKSÉGE A SZOVJETUNIÓ MINISZTERTANÁCSA Nagy veszteség érte a Szov­jetunió Kommunista Pártját, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalmad. Tlövid, sú­lyos betegség következtében elhunyt Mihail Andreje- vics Szuszlov,. az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára. Nyolcva­nadik életévében érte a ha­lál, e hosszú időből több mint hatvan évet töltött a párt szolgálatában. Mihail Szuszlov pártmunkás volt, , aki egészen fiatal korában szegődött el a kommunista eszmék szolgálatába, s idős emberként is lankadatlan erővel és energiával mun­kálkodott ezek valóra váltá­sáért. Az életrajzi adatok ma­gukért' beszélnek. Alig tizen­öt éves volt a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom évében, de már ekkor be­kapcsolódott a szegénypa­raszti bizottságok munkájá­ba, később pedig Komszo- mol-aktivistáként tevékeny­kedett. 1921-ben felvették a pártba, s ekkor nyílt lehető­sége a tanulásra isi Elvégez­te a munkás főiskolát, majd a Plehanov közgazdasági fő­iskolát. 1929 és 1931 között oktatói munkát végzett a moszkvai állami egyetemen, majd az ipari akadépiiáth Mihail' Szuszlov: 1931-ben a párt központi revíziós bizott­ságának és a munkás-paraszt felügyeletnek, a munkatársa lett. E téren végzett tévé- ' kenysége alapján választot­ták a roszlovi területi párt­bizottság első titlzárává 1937- ben, s 'ugyanebben áz évben lett a Legfelsőbb Tanács küldötte is. 1939 és 1944 kö­zött a sztavropoli határterü­let SZKP-bizottságának első titkára. A háború évei ezek. a nácik elérték. Sztavropol körzetét is. Szuszlov az észak-kaukázusi front hadi­tanácsának tagja, a sztavro­poli terület partizániifozgal- mának irányítója volt. A há­borús években végzett tevé­kenysége elismeréseként. a párt vezető szerveibe válasz­tották. lV39'-ben a központi revíziós bizottság. 1941-ben a Központi Bizottság tagja lett.' Amikor a háború elvonult a sztavropoli területről, Mi­hail Szuszlovot ismét bonyo­lult feladattal bízták meg. 1944-től két éven át irányí­totta a Litván KP Központi Bizottságának apparátusát. 1947-től munkáját Moszkvá­ban végezte, azóta volt a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak: titkára. Közben két évig 1949 és 1951 között főszer­kesztője volt a Pravdának is. 1955 óta volt tagja a párt legfelsőbb vezrhö testületé­nek. a KB elnökségének, il­letve Politikai Bizottságá­nak. A most elhunyt kiváló kommunista vezető az ideo­Január és február hónapban történő szállításra vasúti kocsiba, gépjárműre rakva Közgazdasági technikumot végzett, munkaügyi előadói gyakorlattal is rendelkező nyers homokos kavics bérelszámolót, valamint (bányakavics) képesített könvvelöt .05 F< m áron p r (ék kön v v el és b p. üzemünknél megrendelhető. fölvesz ' megyei vállalat. Kavicsbánya Vallalat üzeme, Gyékényes. Telefon: 2i6 (85839) Ajánlatokat 85945. számra, eddigi munkahelyek megjelölésével kérjük a kiadóba. (85945) lógia és a nemzetközi kap csolatok avatott ismerője volt. Cikkeiben, tanulmá­nyaiban behatóan foglalko­zott a szocializmus és kom munizmus építésének esz­mei problémáival, az ideoló­giai harc feladataival. A marxizmus—leninizm us tisz­taságának megőrzését és to­vábbfejlesztését egyként fon tns feladatának tartotta. Le­nin születésének 110. évfor­dulója alkalmából a Kom- munyisztba irt cikkében megállapította: „Mindaz, amit Lenin a forradalmi gya­korlat terén tett, közvetlen ká'pe'S'blhtban 'állt. azzal, hogy kiemelkedő gondolkodó, zse­niális tudós Volt: aki ú.i sza­kaszt nyitott a marxizmus továbbfejlesztésében, annak .valamennyi alkotórészét — a filozófiát, a politikai gaz­daságtant, a tudományos kommunizmust — elvi jelen­tőségű megállapításokkal és általánosításokkal gazdagi- totta.” Mihail Szuszlov n szocia­lista országok együttműkö­dése fejlesztésének eltökélt híve volt. Cikkeiben, beszé­deiben a proletár internacio­nalizmus elveinek ■követke­zetes megvalósításáért. a nemzetközi munkásmozga­lom egységének erősítéséért lépett fel. Egy tavalyi cik­kében aláhúzta: „A testvéri szocialista országok közös lehetőségei, egyeztetett kül­politikája volt és marad a jövőben is a béke megőrzé­sének és megszilárdításának megbízható garanciája. Ép­pen a szocialista országok azok — irta —, amelyek az emberiség számára kialakít­ják azt az utat, amely a népek közötti egyenjogú es igazságos kapcsolatok tarlós rendszeréhez vezet.” Az utóbbi években, amikor a béke ügyét fokozott mér­tékben veszélyeztették a szélsőséges imperialista kií­rok manőveréi, Szuszlov fel­szólalásaiban, cikkeiben hangsúlyozta: az SZKP, a szovjet állam a megnehezíti! körülmények között is ki­tart az enyhülés politikája mellett. Ebben a helyzetben is fontosnak tartotta az esz­mei harcot, az imperialista ideológiai diverzió elleni fel­lépést. A " nemzetközi fejle­mények — a lengyelországi helyzet — tükrében különö­sen fontosnak: tartotta lelep­lezni: az osztályellenség pro­paganda-apparátusával, kü­lönleges szolgálataival való­ságos lélektani háborút in­dított a Szovjetunió és a többi szocialista ország el­len. Szuszlov rlvtárs halálával a kommunista világmozga- lom - jelentős alakja távozott, olyan politikus', aki az el mélet fejlesztését, és a gya­korlati. politikát alkotó mó­don egyeztetve volt harcqsa Lenin pártjánálc.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents