Somogyi Néplap, 1982. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-05 / 3. szám
Gazdaságpolitika? feladatok 1982-ben Tapasztalatok, A megye gazdaságának 1981. évi tevékenységét december 9-i ülésén értékelte a megyei pártbizottság és meghatározta az idei esztendő gazdaságpolitikai feladatait is. Megállapította: a hatodik ötéves terv első évében a somogyi gazdaság alapvetően az 1981. évi terv követelményeinek megfelelően — differenciáltan — fejlődött. A nagyobb mértékű előrelépést egyes területeken azonban lényeges hiányosságok akadályozták. Kedvező és kedvezőtlen Az 1981. évi gazdálkodásban egyre jobban éreztette kedvező halasát a párt központi, megyei és helyi szerveinek következetes gazdaságszervező munkája. A vál- .aiatok és szövetkezetek mind jobban alkalmazkodtak a változó ár- és piaci viszonyokhoz, a szabályozó- rendszer változásaihoz. Kezd Kibontakozni a vállalkozási kedv, a kezdeményezőkészség, az ésszerű kockázatvál- .aiás. Szaporodnak a nyereséget növelp jó kezdeményezések, fokozódik a törekvés a termelési szerkezet javítására, a tartalékok, az eszközök, valamint a munkaerő jobb hasznosítására. Javult a gazdasági hatékonyság, nőtt a munka termelékenysége, tovább erősödött a végreha j tás szervezettsége. Magasabb a külföldöm. is versenyképes termékek részaránya, emelkedett a nem rubelelszámolású export. Kedvező tapaszta latkénj. lehet értékelni azt is, hogy a gazdálkodó egységek többsége — a nehezebb feltételek ellenére — jó átmenetet tudott biztosítani 1981-re. A gazdasági folyamatok hatékonyabb érvényes-ülésének is jelentős része van abban, hogy a gazdálkodás jövedelmezősége, a nyereség a vártnál kedvezőbb. Azt te megállapította a testület, hogy lassúbb volt a/, előrelépés a gazdaságosság javításában, a végrehajtás szervezettségében, a munka szerinti elosztás következetesebb érvényesítésében, valamint az irányító és vezetői munka színvonalának emelésében. A nyereségnövekedés egy részének forrása például népi a hatékonyabb munka, hanem az árak emelkedéséből, a monopolhelyzet érvényesítéséből, á központi szabályozás hiányosságaiból ered. Az indokoltnál lassúbb a vállalatok közötti együttműködésben, a szállítási határidők és a szerződéses kötelezettségek teljesítésében az előrelépés. Van tartalék a munkafegyelem és a szervezettség javításában. A megye egyetemleges fejlődését alapvetően meghatározó beruházási munkából, a beruházási folyamat feszültségeinek csökkentésében nem volt érdemi javulás. A beruházások és felújítások gyors megvalósítását a magasépítési kapacitáshiány mellett nehezítik a műszaki—gazdasági előkészítés fogyatékosságai. az építőipar belső szerkezeti aránytalanságai és szemléletbeli problémák flz ágazatok eredménye Értékelve az 1981. évi gazdasági termékenységet azt állapította meg a megyei pártbizottság, hogy az ipari termelés az előirányzottnál nagyobb mértékben, 4—4,5 százalékkal — differenciáltan — emelkedett. Az élelmiszeripar termelése ennél jobban nőtt, a könnyűiparé a megyei átlaghoz közelített, a gépiparé pedig az átlag alatt maradt. Kiugró volt a húskombinát, a Mezőgép és a ruhagyár termelésnövekedése. A konzervgyáré, valamint az elektroncsőgyáré — elsősorban piaci gondok miatt — viszszaesett, A külkereskedelmi értékesítésen belül mintegy 1 16—17 százalékkal nőtt a tőkésexport: • elsősorban az élelmiszeripari vállalatok révén. A cukoriparban és az Agrokernél végrehajtott vállalati átszervezések tapasztalata kedvező, a konzervgyár önállósításával .viszont beruházási bizonytalanság keletkezett. Több vállalatnál terveznek belső átszervezést, s élénkült áz érdekődés az új kisvállalati és. munkaközösségi szervezeti formák kialakítása iránt is. Az építőipar növelte termelését. A nagyvállalatoké hasonló volt az 1980. évihez. Az ágazat kisebb létszámmal oldotta meg feladatait. A nagy arányú létszám- csökkenés minimális már, néhány vállalatnál pedig meg is szűnt. A beruházási prac továbbra is telítve van. A feszültséget növelik a műszakilag és anyagilag nem megfelelően előkészített beruházási igények, valamint a kivitelező kapacitások belső , összetételével nem egyező vállalások. Súlyosbítja a gondot, hogy egyszerre tapasztalható építő- mesteri kapacitáshiány és fölösleg. A felújítási-fenntartási munkák — elsősorban az előkészítés hiányosságai miatt — nem nőttek a szükséges mértékben. Az építőipari szervezetek együttműködése javult. A beruházási folyamat valamennyi résztvevőjéről ugyanez nem mondható el. Jelentős megtakarítások A mezőgazdaság növelte termelését. Kalászosokból kevesebb termett, s ezt nem ellensúlyozta a más növények többlettermése. Az állattenyésztés eredményei meghaladták az előző évit. A mezőgazdasági nagyüzemek jól alkalmazkodtak az ár- és szabályozórendszer változásaihoz: takarékosabb termelési eljárásokat alkalmaztak és jelentős megtakarításokat értek el a kisebb energiaigényű technológiák bevezetésével. Javult az üzem- és munka- szervezés, több intézkedés született a gazdaságosan exportálható termékek termelésének növelésére. Az ezt a célt szolgáló bankhitel lényegesen nőtt, minden igényt azonban így sem tudtak kielégíteni. Kedvező a növénytermesztés szerkezetváltozása, a szarvasmarha-tenyésztésben pedig tovább folytatódott a tejtermelés irányába a szakosodás. Nőtt a juhállomány, és új kezdeményezések is voltak a nagyüzemi kisállattenyésztés fejlesztésére. Bővült a melléküzemági, ezen belül az ipari tevékenység. Az állami gazdaságok nyeresége megegyezik az előző évivel, a bsz-eké csökkent: tíz—tizenkét szövetkezet zárta pénzügyi hiánnyal az évet. A gyengén gazdálkodó mező- gazdasági üzemek helyzete javult. Ezt nagyban elősegítette az egyedi rendezes. a vezető, irányító és szervező munka javítása. Egy tsz-t föl' kellett számolni. Az erdő- és fagazdálkodás területén új társulások alakultak, több gazdaság fejlesztette az elsődleges fafeldolgozást. A közlekedés ellátta feladatait, a megye hírközlése viszont nem javult. A kiskereskedelmi forgalom 10—12 százalékkal nőtt; magasabb volt az emelkedés a vegyesipari cikkeknél, kisebb az élelmiszereknél. Élénkült a ruházati cikkek forgalma is. Az idegenforgalomban hozzánk érkezett vendégek száma egy százalékkal meghaladta a kiugróan magasnak ítélt 1978. évi forgalmat, A vendégéjszakák száma öt százalékkal volt több. Nőtt a külföldi — ezen belül a tőkés országokból erkező — vendégek száma. Beruházások A beruházások pénzügyi teljesítése a múlt évi szintnek felel meg. Valamivel kevesebb volt az építési és több a gépi beruházás. Ehhez kevesebb állami pénzt és több saját erőt, valamint hitelt használtak föl. A ter- melőberuházások kisebb értékűek voltak, de gyorsan megtérülők, illetve a termelési szerkezet javítását szolgálták, a kereskedelemben és a szolgáltatásban pedig az ellátás javítását. Erősebb törekvés tapasztalható a tökésexpoi’t növelését szolgáló fejlesztésekre. A kiemelt társadalompolitikai céljaink megvalósítását szolgáló beruházások helyzete nem megnyugtató. 1981-ben kevesebb lakás készült el a tervezettnél. Nagyatádon 80, Barcson 12, Kaposváron pedig 60 lakást csak. az idén adtak át. A lakásfelújításokra és karbantartásokra szolgáló pénzt — Kaposvárt kivéve —fölhasználták. A megyeszékhelyen késett a tervezés és a beruházási program, s nem megnyugtató a kivitelezés üteme sem. A testület megítélése szerint vontatottan halad a kaposvári megyei kórház rekonstrukciójának előkészítése. Nem volt vállalkozó a kaposvári csecsemő- és szociális otthon építésére. Nem készült el a nagyatádi infúziós laboratórium. jó ütemű viszont a siófoki kórházbővítés előkészítése. 1981-ben 96 tantermet — ebből harminckettőt Kaposváron — vettek használatba. A babócsai és a csurgói iskola, valamint a barcsi vízügyi kollégium építésénél viszont lemaradás van. ünnepi meiemiékezés igaiian Száz éve szüléiéit Farkas János Száz évvel ezelőtt született Farkas János, a Tanácsköztársaság somogyi történetének kiemelkedő alakja, a mártírhalált halt forradalmár. Az igali pártbizottság ünnepi megemlékezést tartott tegnap délután ebből az alkalomból a pártbizottság tanácstermében. Baranyi János, a községi pártbizottság titkára nyitotta meg az ünnepséget. Részt vett a megemlékezésen Máj Péter, a kaposvári járási pártbizottság munkatársa. Pék Tünde elmondta a Latinca-balladát, majd az iskola énekkara mozgalmi dalokat adott elő. Ezután Suri Károly, a megyei oktatási igazgatóság igazgatóhelyettese idézte föl. Farkas J ános életét, tevékenységét. Elmondta, hogy mi, somogyiak, őszintén szólva -még ma is keveset tudunk róla, különösen az ifjúkoráról. — Farkas János a Bihar megyei Tátiban született, 1882. január 1-én. Heves és Pest megyében volt gazdatiszt, majd Budafokon dolgozott pincemesterként. Amikor kitört az első világháború, bevonultatták, s megjárta a frontokat. Az októberi forradalom győzelme után Oroszországban részt vett az új világért való küzdelemben. » Amikor hazajött, 1919 januárjában elvégezte a Földművelésügyi Minisztérium áltad indított mezőgazdasági-szövetkezeti tanfolyamot. Ezután a minisztérium megyénkbe, Kaposvárra küldte. Itt mint földrendező biztos dolgozott március 21-ig. ,A Tanácsköztársaság kikiáltása után kineveztek az igali járás politikai megbízottjának. Fankas János Somogybán töltött rövid tartózkodása ellenére is rászolgált e kitüntető bizalomra. Ismerte a rábízott munka- területet. Bejárta és tanulmányozta az egész igali járást; a falvakban, a viskókban elbeszélgetett a parasztokkal, a majorok cselédségével, az uradalmait kizsák- mányoltjaival. Agitált és szervezett. Felvilágosító beszédeivel tanította, nevelte, a falusi proletárokat, szegényparasztokat. Első és legfontosabb feladatának a tanácsok hatalmúnak megszervezését tartotta. Farkas János tagja lett az igali községi munkástanácsnak, megválasztották a járási munkástanács elnökének, s egyben tagja lett a megyei munkástanácsnak. A nép bizalmának ez a megnyilvánulása még nagyobb lendületet adott további munkájához. Suri Károly gazdag tényanyaggal bizonyította, milyen eredményeket ért el. Mintaszerűen megszervezte itt a tanácshatalmat és az államigazgatást, segített a Vörös Hadsereg és a Vörös Őrség felállításában, fölszerelésében. A munkáshatalom nagyon sokat tett a termelés zavartalan biztosításáért. Ö is. alighogy elfoglalta munkahelyét, március 24-én már sürgette a tavaszi szántás és vetés gyors, fegyelmezett elvégzését, sokoldalúan irányította és szervezte a közellátást. Gondoskodott róla, hogy minél több hús és tej jusson a városok éhező proletárjainak. Felajánlotta, hogy ötszáz budapesti munkanélkülinek munkát ad a járás, augusztusban pedig Kiállítást rendeztek a Tanácsköztársaság plakátjaiból az évforduló alkalmából a pártszékház tanácstermében százötven gyermeket nyaraltat. Ezek a szép tervek azonban már nem valósulhattak meg. Farkas János olyan munkát végzett, hogy Latinca Sándor ót nevezte ki a tabí járás megbízottjának, amikor Somogyi Ferenc lemondott. Augusztus első napjaiban a megyében is több helyen felütötte fejét az elleiv- iorradalom; a Vörös Őrséggel rendet teremtett Igáiban, Tabon. Az ellenforradalmárok azonban letartóztatták, majd szeptember 17-én hajnalban — törvényes ítélet nélkül — a munkáshatalom vezetőivel együtt meggyilkolták a Nádasdi-erdőben. Meggyőződéses forradalmár Volt, aki rászolgált a „szegények főbírája” elnevezésre. Szolgálta a munkás- osztály, a nemzet ügyét. Az ünnepi megemlékezés az énekkar dalával fejeződött be,-majd a résztvevők gyalog vonultak a Farkas János diákotthon elé. Ott a munkásgyászinduió hangjaira Baranyi János a párt-, Galántai János a KISZ-bj- zottság nevében koszorúzott. A fürdő és a tsz Farkas János brigádja, végül pedig az iskola és a kollégium nevében helyezték el a megemlékezés koszorúját az emléktábla alatt. L, \G. Kidolgozták a feiadattervet Kidolgozta 1986-ig szóló feladattervét a KISZ KB mellett működő értelmiségi fiatalok tanácsa, A programban részletesen megfőKölcsönös érdekek „Az elaprózott fejlesztési- források és a koncentrált beruházási igények ellentmondásainak feloldására már most is megfelelő lehetőséget nyújtanak a társulások különböző formái" — hangzott el a termelőszövetkezetek IV. kongresszusán. A vitában részvevők közül többen is szorgalmazták és jó példák alapján ajánlották, hogy .az eddigieknél kiterjedtebben éljenek a szövetkezetek az együttműködés adta lehetőségekkel. Megyénkben 1979-ben alakultak meg a gazdasági kiskörzetek — azzal a céllal, hogy kölcsönösen előnyös kapcsolatok kialakításával járuljon hozzá ez a forma a gazdaságok dinamikusabb fejlődéséhez. ^lost, a harmadik év , küszöbén úgy értékelhetjük, hogy jó néhány hasznos kezdeményezés született, ám korántsem használták ki szövetkezeteink a kiskörzeten belüli együttműködés adta lehetőségeket. Általános tapasztalat: azokban a körzetekben tartalmas a szervezeti élet, ott indultak sokat ígérő kezdeményezések, ahol az elnökségi, a testületi tevékenység szervezett volt. tervszerű és célratörő. A kiskörzeti együttműködés eddigi legnagyobb értéke, hogy a szövetkezetek jó részét eszközeik jobb kihasználására buzdította. A barcsi, a bala- tonszabadi, a kéthelyi, a tabi, a cső-, ’ konyavisontai, a szentgáloskéri és a nagyberki körzetben nemcsak az jellemző. hogy munkacsúcsok idején segítik egymást, hanem már a tervezéskor egyeztetik a főídények kampányterveit, Ismerve egymás vetésszerkezetét eleve alapoznak a gépi munkák mérlegénél a szomszéd eszközére is. Egy-egy nagy értékű célgép — például a Hesston járvaszecskázó, a körbálázó, a Herríeau cukorrépakombájn — jó kihasználására követendő gyakorlat alakult ki a nagyberki, a nagybajomi és a pusztaszemesi körzetben. Példa ez a gyakorlat arra is, hogy el lehet kerülni a párhuzamos — és egyben pazarló — gépi beruházásokat. Az alkatrész-ellátás zavarainak áthidalására a körzetek háromnegyedében igen- szoros, értékes kapcsolatok alakultak ki a szövetkezetek között. A barcsi kiskörzetben az alkalomszerű segítségnyújtáson túl már közös alkatrészraktár létrehozását is tervezik. Épp olyan követendő módszer lehet ez a megye más térségeiben, mint az ihai osberériyi körzetben kialakult gyakorlat, ahol összehangolják és közösen oldják meg az alkatrészbeszerzést. És lehetne . sorolni tovább a hasznos, kölcsönös előnyöket biztosító kezdeményezések sorát: az építőbrigádok közös foglalkoztatását, a számítógépek közös beszerzését, a rendszeres szakmai konzultációkat, tapasztalatcseréket, A kiskörzetek kialakításának helyességét, célszerűségét bizonyítja mindez. Mégis csak első lépéseknek tekinthetők ezek a kapcsolatok. Szinte sehol sem történt még érdemi kezdeményezés közös beruházásra, az állat- tenyésztési szakosodás továbbfejlesztésére. A munkaerőgazdálkodás javítása érdekében csak néhány területen — például a tabi, a balatonszabadi, a rádi és a barcsi körzetben — születte* ésszerű kezdeményezések. Egyszóval: számos, kölcsönös érdekeket szolgáló es hasznos lehetőség kihasználatlan még. A kongresszus, a termelőszövetkezetek legfőbb fóruma nem véletlenül szorgalmazta az együttműködések, a társulások további terjesztését. Most, a tervezés idején érdemes többet törődni ezzel, az üzemek fejlődését szolgáló jó módszerrel. V. M. galmazták a KISZ X, kongresszusának határozataiból az értelmiségi fiatalokra vonatkozó tennivalókat és az egyes munkabizottságoknak szánt ajánlásokat. Rámutattak: a mozgalmi munka szervezésénél az eddigieknél jobban figyelembe kell venni az értelmiségi fiatalok képzettségét, fölkészültségét, életkorát. Célszerű építeni például arra, hogy — alaptevékenységükhöz kötődően — szakmai feladatok megoldásával szívesen vesznek részt a KISZ munkájában. A következő években folytatódik a különböző értelmiségi csoportok helyzetének elemzése és az ebből adódó feladatmeghatározás. Elsőként a fiatal népművelők és újságírók helyzetét, élet- és munkakörülményeit tekintik át. Ugyancsak figyelmet fordítanak az eddig mostohán kezelt területekre, például az egészségügyön belül a mentőszolgálatnál dolgozókra, a szervezőkre, az oktatási ágazaton belül a nevelőtanárokra, a gyógypedagógusokra. SOMOGYI NÉPLAP
