Somogyi Néplap, 1982. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-19 / 15. szám
Felelősségiéi véleményez a szakszervezet A téhyek alapján Évek óta . bevált a kapoe- wo megyei kórházban, hogy a szakszervezeti bizottság minősíti vezető beosztású dolgozóit — mielőtt kinevezik őket új munkahelyükre. Ennek tapasztalatairól kérdeztük Simoncsics Dezsőnét, a szakszervezeti bizottság titkárát. — Bizalmi testületünket úgy állítottuk össze, hogy az egészségügy minden ágazatát felölelje, tehát vannak benne orvosok, ápolónők, asszisztensek és gazdasági .alkalmazottak. Négy főbizalmink egy-egy n agyobb egységet képvisel. Ezzel elértük, hogy a szakszervezet tudomást szerezzen, tájékozódni és tájékoztatni tudjon minden lényeges kérdésben. — Kikről és miként nyilvánítanak véleményt? — Igazgatóhelyettesekről, 'osztályvezető főorvosokról, .orvosokról, főnővérekről és helyetteseikről, tehát akik más dolgozókat irányítanak, véleményeznek. A jó munkahelyi légkör megteremtéséhez ugyanis fontos, hogy a vezetők megfeleljenek feladatuknak. Nem a szakmai tevékenységükbe szólunk bele, hiszen arra megvan a megfelelő testület, hanem a vezetői magatartást, a betegekhez és a munkatársak- hoe való viszonyt, az etikai magatartást vizsgáljuk meg. Egy-egy kinevezéskor vagy a megbízatás meghosszabbításakor az igazgató főorvos a szakszervezeti bizottsággal közli a véleményét, mi ezt megbeszéljük; a bizottsági ülésre meghívjuk közvetlen munkahelyének szakszervezeti bizalmiját, s ott szóbeli kiegészítést tehet. — Elfogulatlanok ezek a vélemények? Biztos benne, hogy nem kerülnek elő esetleg egyeni sérelmek ? — Évek óta nagyon jó bi- zaJmigardával dolgozunk, ezt részrehajlás nélkül állíthatom. Külön fölhívtuk a figyelmet, hogy nem szóbeszédekre vagyunk kiváncsiak, hanem tényekre. Biztosíték erre még az is, hogy az osztályértekezletekre mindig elmegy legalább az egyik bizottsági tag és csendes hallgatóként részt vesz azon. Márpedig egy ilyen értekédét hangulatából sok mindenre következtetni lehet, hiszen ott sok mindenről szó esik, a betegek ellátásától kezdve a szociális körülményekig vagy a bérezésig. A tapasztalatok azt mutatják: bizalmiaink a közösség véleményét tarják a testület elé. — Van-e foganatja, a véleményüknek? — Vétójogunk a vezetők kiválasztásával kapcsolatban. természetesen nincsen, de mint mondtam, nem is ez a célunk. A véleményünket azonban minden fórumon figyelembe veszik, pedig időnként nagyon kemény megjegyzések is elhangzanak a bizottsági vagy a testületi üléseken egy- egy vezetőről. Példaként hadd említsem meg a legutóbbit, ahol béremelésekről kellett dönteni. Két osztályvezető főorvosnak is olyan összeget állapítottak meg; amivel mi nem értettünk egyet; mást javasoltunk. A kórház vezetősége figyelembe vette a véleményünket, elfogadta a szakszervezeti bizottság javaslatát. L. J. Hűséges volt, fáradhatatlan Alpári Gyula születésének centenáriumán Száz évvel ezelőtt, 1362. január 19-én született Duna- földváron a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kimagasló egyénisége, £ nagy műveltségű, széles látókörű marxista tudós és forradalmár, a marxista művek egyik első hazai toimá- csolója. fordítója, propagandistája, a marxizmus— leninizmus egyik korabeli legképzettebb magyarországi képviselője, tanításainak terjesztője. Már 16 éves korában — pozsomvi diáikként — megismerkedett Marx műveivel; nemcsak olvasta, hanem terjesztette is őket. Ezért kizárták az iskolából. Budapestre költözött és házi tanítóként kereste meg a lét- fenntartásához szükségeset. 1'902-től jelentek meg írásai a szóéi áldemokrata part lapjában, a Népszavában és a Népszava naptárában. Ekkor már több nyelven. beszélt és fordított. Nem véletlen tehát, hogy a szociáldemokrata párt vezetősége fölfigyelt a nagy , tudású, éles eszű fiatalemberre és bevonta a párt munkájába. A következő őszön bevonult katonának; három évet szolgáit. Onnan is küldte írásait a Népszavának. Beszámolt a kaszárnyákban lejátszódott vérlá- zító eseményekről, a kikötésekről, vasra verésekről, öngyilkosságokról, egyszóval a kegyetlen bánásmódról. Leszerelése után, 1906-ban az ifjúmunkás-mozgalomban folytatta tovább baloldali tevékenységét. Szerkesztette az Ifjúmunkás című lapot, amely vezetése alatt hamarosan az ifjúsági mozgalom szervezőjévé vált. Ennek eredménye az 1907, márciusi első magyarországi ifjúmunkás-értekezlet. Az egyik előadó itt Alpári Gyula Volt. Indítványára az országos értekezlet kimondta, hogy csatlakozik az alakuló nemzetközi ifjúmunkásszövetséghez, « részt vesz annak Stuttgartban tartandó kongresszusán; képviseletével Alpári Gyulát bízta meg. így jutott el Németországba, Mehring és, August Bebel előadásait hallgatta. Stuttgartban a II. Interna - oionáié kongresszusán ismerte meg Lenin, Rosa Luxemburg, Clara Zetkin és mások nézeteit, a revizionista tanok elleni harcot. Ott, a viták tűaében vált harcos. tudatos baloldali szociáldemokratává. Hazatérése után azonnal csatlakozott a párt baloldali ellenzékéhez, amelynek ekkor olyan képviselői voltak, mint Rudas László, Szántó Béla, Szabó Ervin, Vágó Béla, László' Jenő és mások. Ellenzéki nézetei miatt a pártnál nem kapott újra állást, így Szabó Ervin segítségével az egyik kerületi népházoan segédkönyv- tárosi álláshoz jutott/. 1910- ben baloldali tevékenysége és nézetei miatt kizárták a magyarországi szociáldemokrata partból. A forradalmak idején részt vett a két kommunista lap, az Internationale és a Vörös Üjság szerkesztésében is. A Tanácsköztársaság idején Alpári Gyula Kun Béla külügyi népbiztos helyettese lett. Az áprilisi választásokon a VI. kerületi munkás- és katonatanács tagjává választották meg, a júniusi pártkongresszuson pedig ő fogalmazta meg az egyesült párt programtervezetét. A Tanácsköztársaság leverését követően néhány heti bujkálás után külföldre ment. Európa számos országában tartózkodott hosz- szabb-rövidesbb ideiig. Csehszlovákia, Németország, Ausztria, Svájc, Franciaország, a Szovjetunió, Olaszország, Belgium, Svédország útjának egy-egy állomása. Mindenütt a munkásmozgalom. a proletariátus ügyét képviselte és szolgálta. Legtöbbször illegálisan utazott, hamis iratokkal, s rejtett utakon jutott át az országhatárokon. Németországban segítette megszervezni a német és csehszlovák kommunisták képviselőinek találkozását. A Szovjetunióban ott volt a Komintern III. kongress zusán. Ez a kongresszus Alpári Gyula életében nagy fordulópontot jelentett. Itt határozták el egy nemzetközi sajtótájékoztató kiadását. Ez a lap az Tnprekor (Internationale Presse Korrespondenz) volt, és szerkesztésével Lenin javaslatára Alpári Gyulát bízták meg. E sajtóorgánum megszervezése, majd szerkesztése, fejlesztése, színvonalának emelése volt Alpári Gyula munkásságának gerince az 1921— 1940 közötti években. Emellett természetesen részt vett a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom napi küzdelmeiben, harcaiban Berlinben. Bázelban, Párizsban. 1940-ben a francia fővárosban fogta el a Gestapo és Sachsenhausenbe, a hírhedt internálótáborba hurcolták. Sötétzárka, verés, válogatott kínzások vártak rá, de elveit és elvtársait nem árulta el. „Ha a halál és az árulás közt kell választanom, akkor a halált választom” — vallottal „Életem egész során a munkás-mozgalomban álltam, életem alkonyán nem leszek osztásom árulója” — nyilatkozta. Utolsó percéig hű maradt a párthoz. Egyik elvtársára bízta az utókorhoz szóló üzenetét: „üdvözöld nevemben a pártot, és mondd el, hogy hűséges voltam és halálomig az maradtam. Kihallgatásom alkalmával senkit el nem árultam. .. Ügyünk győzelmébe vetett szilárd hittel halok meg.” 1944. július 17-én a tábor udvarán kivégezték.’ Születésének centenáriumán a magyar és a nemzetközi munikásmokgalom egyik kiváló publicistájára, aktív harcosára emlékezik az utókor. v. S. Elromlik az automata mosógép a fürdőszobában. Nedvességet kap, elkopik valamelyik érintkezője, a gép megzavarodik, leáll vagy ha tovább is dolgozik, összekeveri a műveleteket: előbb öblít, s csak aztán adagol forró vizet. Bizony, ez bosz- szantó eset. Ennél már csak akikor lehet nagyobb baj, ha a gazdája meg akarja javítani. Mert ez a javítás az esetek többségében nem áll másból, mint szentségelésből, ököllel-verés bői, végkifejletként pedig rugdosás- ból. Érdemes volna ‘ egyszer megfigyelni — mondja mérnök ismerősöm —, mit művelnek az emberek otthon a háztartási gépeikkel, készülékeikkel, ha nem jön azonnal a szerelő. Mert a legkorszerűbb, legmegbízhatóbb tévé is fölmondhatja a szolgalatot; mondjuk, szaladni kezd ernyőjén a kép, és semmi pénzért se hajlandó megállná ... Háztartásunk automata vagy nem automata gépei egyelőre hiába várnak működtetésükhöz szükséges megfelelő műszaki kultúrára. Nem is csoda. Nemrég egy automatizálási-oktatási konferencián hallottam a következő történetet. Az egyik mosoda vezetői külföldön jártak és megvásároltak egy drága, de teljesen automatizált gépsort. Öltönyben, nyakkendőben is lehetne kezelni e gépet. S meg is érkezett a hazai mosodába, jöttek a külföldi szerelők, két napig próbálgatták a különféle technológiákat, tanították az itthoni személyzetet. A szerelésnél persze jelen volt a mosoda műszaki vezetése is, élén a harNőbizottság a tsz-ekben Sokat javult az utóbbi években a termelőszövetkezetekben dolgozó nők helyzete, kedvezőbbek foglalkoztatásuk feltételei, csökkent az azonos munkakörben dolgozó férfiak és nők keresete közötti különbség. Általános és szakmai műveltségük, politikai képzettségük is emelkedett. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nincsenek hiányosságok és jelentős tennivalók. Még mindig erősek az egyenjogúság kibontakozását nehezítő szemléleti korlátok. Az életmód lassú változása, szakmai képzettségük elmaradása, a vezető beosztásokban arányuk JasÁruház nyílt Lengyeltótiban Kétmillió forint lakossági támogatás Nemcsak szavakban kívánta Lengyeltóti lakossága az üzlethálózat korszerűsítő*'-;. : kész'volt a célért anyagiakat is áldozni. Bizonyítja ezt; hogy mikor az áfész 1979-ben alapot teremtett egy kisáruház építéséhez, a lakosság kétmillió forint célrészjegy befizetésével segítette a' létesítmény megvalósítását. Ünneplés nélkül, csendben nyitotta meg tegnap kapuit az áruház. Ám ezen az első napon is — a téli holtszezon ellenére — több mint ezer vásárló távozott csomaggal. Szaván Károly, a lengyeltóti áfész elnöke adta át rendeltetésének az áruházat, köszönetét mondva mindazoknak, akik segítettek. A lengyeltóti kisáruház kétszintes, 1200 négyzetméter alapterületű. Építését a Somogyvári Építőipari Szövetkezet végezte, alvállalkozókkal, ízléses és korszerű berendezését a karcagi iparr, a boglarlellei Vas— Műszaki és Hűtőgépjavító Szövetkezet, illetve a VOSZK és a MÜÁRT szállította. A kisáruház földszinti részén ABC-részleg az emeletin ruházati és mű szaki osztály kapott helye A létesítmény Lengyelté főterének egyik büszkeségi. A vásárlók 12 millió forint értékű áruból válogathatnak itt Az aíesz eves szinten 5a —60 millió forint forgalmat vár tőle. Arra is számítanak a szövetkezet vezetői, hogy mivel a nagyközség mindössze 14 kilométerre ran a Balaton-parttól, az ’egenforgalmd szezonban ■k kül- és belföldi turista idézi majd föl. A lengyeltóti kisáruházban nyugod- tabb légkörben gazdag készletből válogathatnak. sú emelkedése — mind, mind feladatot jelent. A Teszöv nöbizottsága évente három-négy alkalommal megvitatja többek között a szövetkezeti tagok érdekvédelmének kérdéseit, a munkaerő-gazdálkodást, a munka díjazását, a testületi szervek működésének tapasztalatait, az üzemi demokráciát, az élet- és munkakörülményeket, a nőbizottságok munkáját, a tszek gazdálkodását és sok más kérdést. A foglalkoztatottság elemzése során megállapították, hogy a termelőszövetkezetek egy részében gondokat jelent, hogy a téli hónapokban a nők számára igencsak mérsékelt a munkalehetőség, a nyári időszakban viszont annál több a teendő. Az utóbbi két-há- rom évben egyre több melléküzemágat hoztak ugyan létre a megye termelőszövetkezeteiben (ezeknek egyik célja a folyamatos foglalkoztatottság megoldása), ám változatlanul gond, hogy a melléküzemágak profilja miatt az idő- sébb asszonyokat nem tudják foglalkoztatni, így a nehéz fizikai munkát igénylő területekre irányítják őket. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a megye tsz- eiben az azonos munkái végző, azonos képesítésű férfiak és nők jövedelme között már nincs lényeges eltérés, am az átlagos jövedelmek között mégis nagyok a különbségek. A nők bérezését továbbra is hátrányosan befolyásolja az éves foglalkoztatási szint, a munka jellege, a kellő szakképzettség hiánya, a magasabb átlagéletkor. A Teszöv nöbizottsága évente hat—nyolc tapasztalatcserét is szervez az egyes tsz-ek nőbizottságai között, ezzel igyekszik elősegíteni a jó munkamódszerek elterjedését. A tapasztalatcserék módot nyújtanak egymás munkájának, életkörülményeinek megismerésére. Ezeken túl évente négy—hat fórumot is szerveznek a dolgozó asszonyok részére, s ezeken részt vesz és válasz! ad a legkülönbözőbb — a munkát, a község életét, a mindennapi gondokat érinti — kérdésekre a község Embere! és automaták mincegynéhámy éves,( kiváló szakember hírében álló mérnökkel. Nos, egy reggel, megakadt valami hiba folytán a gép programkártyája, villogni kezdett a hibajelző lámpa. S mit tett a mosoda műszaki vezetője? Odalépett a géphez, s amúgy istenesen ököllel oldalba verte. A külföldi szerelők meg bámultak. Egyrészt a műszaki, vezető munkamódszerén, másrészt azon, hogy a gép megjavult... A csodák országa — gondolhatták. A lényeg az, hogy ugyanaz játszódott le az üzemben, mint otthon a háztartásban. S épp mert üzemi történet, más megítélés alá esik. Nem mintha elmarasztalnám a mérnököt; 6 sem tett mást, mint amit a legtöbben tennének. Hanem ez aiz ököllel- verés jelzi, hogy milyen is a viszonyunk hétköznapi munkánk során az automatizáláshoz. Pedig éppen * mérnök munkája nyomán testet ölt az automata berendezés, a gépészmérnök alkotja rendszerré a különféle elektronikus,. elektromos és gépészeti egységeket, ó tervezi, .irányítja a termékek gyártását, ő választja ki é programozza az automata eszközöket. Hány és hány példát ismerünk, amikor drága, gépet vettünk, s csak itthon derült .ki, hogy hiányoznak működtetésükhöz a műszaki feltételek? De megvettük, mert automatika, mert külföldön is automatizálnak. Pedig a kampány nem pótolja a belső kényszert, s nem is feledtetheti, hogy az automatizálás nem egyedül pénzkérdés. M. G. közéletének minden vezetője, (az áfész,. a tanács, a Hazafias Népfront, képviselőitől az iskolaigazgatóig). A fórumok azért bizonyulnak rendkívül hasznosnak, mert szót kapnak az asszonyok és, fölmerült problémáikat a jelen levő vezetők rövid időn belül igyekeznek megoldani. A szövetség nőbizottsága feladatának tekinti a gyengén működő termelőszövetkezeti riőbizottságok munkáját javító módszerek kidolgozását. Ezt célozza az a föiméréssorozat is, amelynek keretében részletesen értékelik az egyes tsz-ek nőbizottságainak munkáját. .Az idén tizenöt termelőszövetkezeti nőbizottság munkájának fölmérésére kerül sor. i A Teszöv, a Kiszöv és a Mészöv nőbizottságainak munkájának összehangolására munkaprogramot dolgoztak ki, s az első év tapasztalatainak megvitatása lesz a nőbizottsági ülések egyik lényeges feladata, bár nyilvánvaló, hogy az ágazatok közötti együttműködés kibontakozása ilyen rövid időszak alatt még nem várható. Legíontosab témaként a tsz-ek foglalkoztatáspolitikáját. az ezzel kapcsolatos gondok megoldásának lehetőségeit, illetve gyakorlatát tárgyalják. A tsz-ek nőbizottsági elnökei részére minden evben, így az idén is, bentlakásos továbbképzésre kerül sor. Az előadások gazdaságpolitikai témákkal, a tsz-ek gazdálkodásával és közművelődési problémákkal, illetve sok más lényeg« kérdéssel foglalkoznak. S végül nemcsak a nőbizottságok elnökeinek, hanem a nőbizottsági tagoknak is rendszeres továbbképzéseket szerveznek — a múlt évben erre a nagyatádi járásban került sor —, amelyeknek célja a bizottsági munka tartalmi javítása. M. E.
