Somogyi Néplap, 1982. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-19 / 15. szám

Felelősségiéi véleményez a szakszervezet A téhyek alapján Évek óta . bevált a kapoe- wo megyei kórházban, hogy a szakszervezeti bi­zottság minősíti vezető be­osztású dolgozóit — mielőtt kinevezik őket új munka­helyükre. Ennek tapasztala­tairól kérdeztük Simoncsics Dezsőnét, a szakszervezeti bizottság titkárát. — Bizalmi testületünket úgy állítottuk össze, hogy az egészségügy minden ága­zatát felölelje, tehát vannak benne orvosok, ápolónők, asszisztensek és gazdasági .alkalmazottak. Négy főbi­zalmink egy-egy n agyobb egységet képvisel. Ezzel el­értük, hogy a szakszervezet tudomást szerezzen, tájéko­zódni és tájékoztatni tudjon minden lényeges kérdésben. — Kikről és miként nyil­vánítanak véleményt? — Igazgatóhelyettesekről, 'osztályvezető főorvosokról, .orvosokról, főnővérekről és helyetteseikről, tehát akik más dolgozókat irányítanak, véleményeznek. A jó mun­kahelyi légkör megteremté­séhez ugyanis fontos, hogy a vezetők megfeleljenek fel­adatuknak. Nem a szakmai tevékenységükbe szólunk bele, hiszen arra megvan a megfelelő testület, hanem a vezetői magatartást, a bete­gekhez és a munkatársak- hoe való viszonyt, az etikai magatartást vizsgáljuk meg. Egy-egy kinevezéskor vagy a megbízatás meghosszab­bításakor az igazgató főor­vos a szakszervezeti bizott­sággal közli a véleményét, mi ezt megbeszéljük; a bi­zottsági ülésre meghívjuk közvetlen munkahelyének szakszervezeti bizalmiját, s ott szóbeli kiegészítést te­het. — Elfogulatlanok ezek a vélemények? Biztos benne, hogy nem kerülnek elő eset­leg egyeni sérelmek ? — Évek óta nagyon jó bi- zaJmigardával dolgozunk, ezt részrehajlás nélkül ál­líthatom. Külön fölhívtuk a figyelmet, hogy nem szóbe­szédekre vagyunk kiváncsi­ak, hanem tényekre. Bizto­síték erre még az is, hogy az osztályértekezletekre mindig elmegy legalább az egyik bizottsági tag és csen­des hallgatóként részt vesz azon. Márpedig egy ilyen értekédét hangulatából sok mindenre következtetni le­het, hiszen ott sok minden­ről szó esik, a betegek ellá­tásától kezdve a szociális körülményekig vagy a bére­zésig. A tapasztalatok azt mutatják: bizalmiaink a kö­zösség véleményét tarják a testület elé. — Van-e foganatja, a vé­leményüknek? — Vétójogunk a vezetők kiválasztásával kapcsolat­ban. természetesen nincsen, de mint mondtam, nem is ez a célunk. A véleményün­ket azonban minden fóru­mon figyelembe veszik, pe­dig időnként nagyon ke­mény megjegyzések is el­hangzanak a bizottsági vagy a testületi üléseken egy- egy vezetőről. Példaként hadd említsem meg a leg­utóbbit, ahol béremelések­ről kellett dönteni. Két osztályvezető főorvosnak is olyan összeget állapítottak meg; amivel mi nem értet­tünk egyet; mást javasol­tunk. A kórház vezetősége figyelembe vette a véle­ményünket, elfogadta a szakszervezeti bizottság ja­vaslatát. L. J. Hűséges volt, fáradhatatlan Alpári Gyula születésének centenáriumán Száz évvel ezelőtt, 1362. január 19-én született Duna- földváron a magyar és a nemzetközi munkásmoz­galom kimagasló egyénisége, £ nagy műveltségű, széles látókörű marxista tudós és forradalmár, a marxista mű­vek egyik első hazai toimá- csolója. fordítója, propa­gandistája, a marxizmus— leninizmus egyik korabeli legképzettebb magyaror­szági képviselője, tanításai­nak terjesztője. Már 16 éves korában — pozsomvi diáikként — megis­merkedett Marx műveivel; nemcsak olvasta, hanem terjesztette is őket. Ezért ki­zárták az iskolából. Buda­pestre költözött és házi taní­tóként kereste meg a lét- fenntartásához szüksége­set. 1'902-től jelentek meg írásai a szóéi áldemokrata part lapjában, a Népszavá­ban és a Népszava naptárá­ban. Ekkor már több nyel­ven. beszélt és fordított. Nem véletlen tehát, hogy a szociáldemokrata párt veze­tősége fölfigyelt a nagy , tu­dású, éles eszű fiatalember­re és bevonta a párt mun­kájába. A következő őszön bevonult katonának; három évet szolgáit. Onnan is küldte írásait a Népszavá­nak. Beszámolt a kaszár­nyákban lejátszódott vérlá- zító eseményekről, a kikö­tésekről, vasra verésekről, öngyilkosságokról, egyszó­val a kegyetlen bánásmód­ról. Leszerelése után, 1906-ban az ifjúmunkás-mozgalom­ban folytatta tovább balol­dali tevékenységét. Szer­kesztette az Ifjúmunkás cí­mű lapot, amely vezetése alatt hamarosan az ifjúsági mozgalom szervezőjévé vált. Ennek eredménye az 1907, márciusi első magyarországi ifjúmunkás-értekezlet. Az egyik előadó itt Alpári Gyu­la Volt. Indítványára az or­szágos értekezlet kimondta, hogy csatlakozik az alakuló nemzetközi ifjúmunkás­szövetséghez, « részt vesz annak Stuttgartban tartan­dó kongresszusán; képvise­letével Alpári Gyulát bízta meg. így jutott el Németor­szágba, Mehring és, August Bebel előadásait hallgatta. Stuttgartban a II. Interna - oionáié kongresszusán is­merte meg Lenin, Rosa Lu­xemburg, Clara Zetkin és mások nézeteit, a revizio­nista tanok elleni harcot. Ott, a viták tűaében vált harcos. tudatos baloldali szociáldemokratává. Hazatérése után azonnal csatlakozott a párt baloldali ellenzékéhez, amelynek ekkor olyan képviselői vol­tak, mint Rudas László, Szántó Béla, Szabó Ervin, Vágó Béla, László' Jenő és mások. Ellenzéki nézetei miatt a pártnál nem kapott újra állást, így Szabó Ervin segítségével az egyik kerü­leti népházoan segédkönyv- tárosi álláshoz jutott/. 1910- ben baloldali tevékenysé­ge és nézetei miatt kizárták a magyarországi szociálde­mokrata partból. A forradalmak idején részt vett a két kommunista lap, az Internationale és a Vö­rös Üjság szerkesztésében is. A Tanácsköztársaság ide­jén Alpári Gyula Kun Béla külügyi népbiztos helyettese lett. Az áprilisi választáso­kon a VI. kerületi munkás- és katonatanács tagjává vá­lasztották meg, a júniusi pártkongresszuson pedig ő fogalmazta meg az egyesült párt programtervezetét. A Tanácsköztársaság leve­rését követően néhány heti bujkálás után külföldre ment. Európa számos orszá­gában tartózkodott hosz- szabb-rövidesbb ideiig. Cseh­szlovákia, Németország, Ausztria, Svájc, Franciaor­szág, a Szovjetunió, Olaszor­szág, Belgium, Svédország útjának egy-egy állomása. Mindenütt a munkásmozga­lom. a proletariátus ügyét képviselte és szolgálta. Leg­többször illegálisan utazott, hamis iratokkal, s rejtett utakon jutott át az ország­határokon. Németország­ban segítette megszervezni a német és csehszlovák kom­munisták képviselőinek ta­lálkozását. A Szovjetunióban ott volt a Komintern III. kongress zusán. Ez a kongresszus Alpári Gyula életében nagy fordu­lópontot jelentett. Itt hatá­rozták el egy nemzetközi sajtótájékoztató kiadását. Ez a lap az Tnprekor (Inter­nationale Presse Korrespon­denz) volt, és szerkesztésé­vel Lenin javaslatára Alpá­ri Gyulát bízták meg. E sajtóorgánum megszerve­zése, majd szerkesztése, fej­lesztése, színvonalának eme­lése volt Alpári Gyula mun­kásságának gerince az 1921— 1940 közötti években. Emel­lett természetesen részt vett a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom napi küz­delmeiben, harcaiban Berlin­ben. Bázelban, Párizsban. 1940-ben a francia főváros­ban fogta el a Gestapo és Sachsenhausenbe, a hírhedt internálótáborba hurcol­ták. Sötétzárka, verés, válo­gatott kínzások vártak rá, de elveit és elvtársait nem árulta el. „Ha a halál és az árulás közt kell választanom, ak­kor a halált választom” — vallottal „Életem egész so­rán a munkás-mozgalomban álltam, életem alkonyán nem leszek osztásom áruló­ja” — nyilatkozta. Utolsó percéig hű maradt a párt­hoz. Egyik elvtársára bízta az utókorhoz szóló üzenetét: „üdvözöld nevemben a pár­tot, és mondd el, hogy hű­séges voltam és halálomig az maradtam. Kihallgatá­som alkalmával senkit el nem árultam. .. Ügyünk győzelmébe vetett szilárd hittel halok meg.” 1944. július 17-én a tábor udvarán kivégezték.’ Szüle­tésének centenáriumán a magyar és a nemzetközi munikásmokgalom egyik kiváló publicistájára, ak­tív harcosára emlékezik az utókor. v. S. Elromlik az automata mo­sógép a fürdőszobában. Nedvességet kap, elkopik va­lamelyik érintkezője, a gép megzavarodik, leáll vagy ha tovább is dolgozik, összeke­veri a műveleteket: előbb öblít, s csak aztán adagol forró vizet. Bizony, ez bosz- szantó eset. Ennél már csak akikor lehet nagyobb baj, ha a gazdája meg akarja javí­tani. Mert ez a javítás az esetek többségében nem áll másból, mint szentségelés­ből, ököllel-verés bői, végki­fejletként pedig rugdosás- ból. Érdemes volna ‘ egyszer megfigyelni — mondja mér­nök ismerősöm —, mit mű­velnek az emberek otthon a háztartási gépeikkel, készü­lékeikkel, ha nem jön azon­nal a szerelő. Mert a legkor­szerűbb, legmegbízhatóbb tévé is fölmondhatja a szol­galatot; mondjuk, szaladni kezd ernyőjén a kép, és semmi pénzért se hajlandó megállná ... Háztartásunk automata vagy nem auto­mata gépei egyelőre hiába várnak működtetésükhöz szükséges megfelelő műszaki kultúrára. Nem is csoda. Nemrég egy automatizálási-oktatási kon­ferencián hallottam a kö­vetkező történetet. Az egyik mosoda vezetői külföldön jártak és megvásároltak egy drága, de teljesen automati­zált gépsort. Öltönyben, nyakkendőben is lehetne ke­zelni e gépet. S meg is ér­kezett a hazai mosodába, jöttek a külföldi szerelők, két napig próbálgatták a különféle technológiákat, ta­nították az itthoni személy­zetet. A szerelésnél persze jelen volt a mosoda műsza­ki vezetése is, élén a har­Nőbizottság a tsz-ekben Sokat javult az utóbbi években a termelőszövetke­zetekben dolgozó nők hely­zete, kedvezőbbek foglalkoz­tatásuk feltételei, csökkent az azonos munkakörben dolgozó férfiak és nők ke­resete közötti különbség. Általános és szakmai mű­veltségük, politikai képzett­ségük is emelkedett. Ez ter­mészetesen nem jelenti azt, hogy nincsenek hiányossá­gok és jelentős tennivalók. Még mindig erősek az egyenjogúság kibontakozá­sát nehezítő szemléleti kor­látok. Az életmód lassú vál­tozása, szakmai képzettsé­gük elmaradása, a vezető beosztásokban arányuk Jas­Áruház nyílt Lengyeltótiban Kétmillió forint lakossági támogatás Nemcsak szavakban kívánta Len­gyeltóti la­kossága az üzletháló­zat korsze­rűsítő*'-;. : kész'volt a célért anyagiakat is áldozni. Bizo­nyítja ezt; hogy mikor az áfész 1979-ben alapot te­remtett egy kisáruház épí­téséhez, a lakosság kétmil­lió forint célrészjegy befi­zetésével segítette a' létesít­mény megvalósítását. Ünneplés nélkül, csendben nyitotta meg tegnap kapuit az áruház. Ám ezen az el­ső napon is — a téli holt­szezon ellenére — több mint ezer vásárló távozott cso­maggal. Szaván Károly, a lengyeltóti áfész elnöke ad­ta át rendeltetésének az áruházat, köszönetét mond­va mindazoknak, akik se­gítettek. A lengyeltóti kisáruház kétszintes, 1200 négyzetmé­ter alapterületű. Építését a Somogyvári Építőipari Szö­vetkezet végezte, alvállal­kozókkal, ízléses és korsze­rű berendezését a karcagi iparr, a boglarlellei Vas— Műszaki és Hűtőgépjavító Szövetkezet, illetve a VOSZK és a MÜÁRT szál­lította. A kisáruház föld­szinti részén ABC-részleg az emeletin ruházati és mű szaki osztály kapott helye A létesítmény Lengyelté főterének egyik büszkeségi. A vásárlók 12 millió forint értékű áruból válogathatnak itt Az aíesz eves szinten 5a —60 millió forint forgalmat vár tőle. Arra is számíta­nak a szövetkezet vezetői, hogy mivel a nagyközség mindössze 14 kilométerre ran a Balaton-parttól, az ’egenforgalmd szezonban ■k kül- és belföldi turista idézi majd föl. A lengyel­tóti kisáruházban nyugod- tabb légkörben gazdag kész­letből válogathatnak. sú emelkedése — mind, mind feladatot jelent. A Teszöv nöbizottsága évente három-négy alka­lommal megvitatja többek között a szövetkezeti tagok érdekvédelmének kérdéseit, a munkaerő-gazdálkodást, a munka díjazását, a testületi szervek működésének ta­pasztalatait, az üzemi de­mokráciát, az élet- és mun­kakörülményeket, a nőbi­zottságok munkáját, a tsz­ek gazdálkodását és sok más kérdést. A foglalkoztatottság elemzése során megállapí­tották, hogy a termelőszö­vetkezetek egy részében gondokat jelent, hogy a téli hónapokban a nők számára igencsak mérsékelt a mun­kalehetőség, a nyári idő­szakban viszont annál több a teendő. Az utóbbi két-há- rom évben egyre több mel­léküzemágat hoztak ugyan létre a megye termelőszö­vetkezeteiben (ezeknek egyik célja a folyamatos foglalkoztatottság megol­dása), ám változatlanul gond, hogy a melléküzem­ágak profilja miatt az idő- sébb asszonyokat nem tud­ják foglalkoztatni, így a ne­héz fizikai munkát igénylő területekre irányítják őket. Az elmúlt évek tapaszta­latai szerint a megye tsz- eiben az azonos munkái végző, azonos képesítésű férfiak és nők jövedelme kö­zött már nincs lényeges el­térés, am az átlagos jöve­delmek között mégis nagyok a különbségek. A nők bé­rezését továbbra is hátrá­nyosan befolyásolja az éves foglalkoztatási szint, a mun­ka jellege, a kellő szakkép­zettség hiánya, a magasabb átlagéletkor. A Teszöv nöbizottsága évente hat—nyolc tapaszta­latcserét is szervez az egyes tsz-ek nőbizottságai között, ezzel igyekszik elősegíteni a jó munkamódszerek elter­jedését. A tapasztalatcserék módot nyújtanak egymás munkájának, életkörülmé­nyeinek megismerésére. Eze­ken túl évente négy—hat fórumot is szerveznek a dolgozó asszonyok részére, s ezeken részt vesz és válasz! ad a legkülönbözőbb — a munkát, a község életét, a mindennapi gondokat érin­ti — kérdésekre a község Embere! és automaták mincegynéhámy éves,( kiváló szakember hírében álló mérnökkel. Nos, egy reggel, megakadt valami hiba foly­tán a gép programkártyája, villogni kezdett a hibajelző lámpa. S mit tett a mosoda műszaki vezetője? Odalépett a géphez, s amúgy istene­sen ököllel oldalba verte. A külföldi szerelők meg bá­multak. Egyrészt a műszaki, vezető munkamódszerén, másrészt azon, hogy a gép megjavult... A csodák or­szága — gondolhatták. A lényeg az, hogy ugyan­az játszódott le az üzemben, mint otthon a háztartásban. S épp mert üzemi történet, más megítélés alá esik. Nem mintha elmarasztalnám a mérnököt; 6 sem tett mást, mint amit a legtöbben ten­nének. Hanem ez aiz ököllel- verés jelzi, hogy milyen is a viszonyunk hétköznapi munkánk során az automa­tizáláshoz. Pedig éppen * mérnök munkája nyomán testet ölt az automata beren­dezés, a gépészmérnök al­kotja rendszerré a különféle elektronikus,. elektromos és gépészeti egységeket, ó tervezi, .irányítja a termé­kek gyártását, ő választja ki é programozza az auto­mata eszközöket. Hány és hány példát is­merünk, amikor drága, gé­pet vettünk, s csak itthon derült .ki, hogy hiányoznak működtetésükhöz a műszaki feltételek? De megvettük, mert automatika, mert kül­földön is automatizálnak. Pedig a kampány nem pó­tolja a belső kényszert, s nem is feledtetheti, hogy az automatizálás nem egyedül pénzkérdés. M. G. közéletének minden vezető­je, (az áfész,. a tanács, a Ha­zafias Népfront, képviselői­től az iskolaigazgatóig). A fórumok azért bizonyulnak rendkívül hasznosnak, mert szót kapnak az asszonyok és, fölmerült problémáikat a jelen levő vezetők rövid időn belül igyekeznek meg­oldani. A szövetség nőbizottsága feladatának tekinti a gyen­gén működő termelőszövet­kezeti riőbizottságok mun­káját javító módszerek ki­dolgozását. Ezt célozza az a föiméréssorozat is, amely­nek keretében részletesen értékelik az egyes tsz-ek nőbizottságainak munkáját. .Az idén tizenöt termelőszö­vetkezeti nőbizottság mun­kájának fölmérésére kerül sor. i A Teszöv, a Kiszöv és a Mészöv nőbizottságainak munkájának összehangolá­sára munkaprogramot dol­goztak ki, s az első év ta­pasztalatainak megvitatása lesz a nőbizottsági ülések egyik lényeges feladata, bár nyilvánvaló, hogy az ágaza­tok közötti együttműködés kibontakozása ilyen rövid időszak alatt még nem vár­ható. Legíontosab témaként a tsz-ek foglalkoztatáspoliti­káját. az ezzel kapcsolatos gondok megoldásának lehe­tőségeit, illetve gyakorlatát tárgyalják. A tsz-ek nőbizottsági el­nökei részére minden evben, így az idén is, bentlakásos továbbképzésre kerül sor. Az előadások gazdaságpoli­tikai témákkal, a tsz-ek gazdálkodásával és közmű­velődési problémákkal, il­letve sok más lényeg« kér­déssel foglalkoznak. S vé­gül nemcsak a nőbizottságok elnökeinek, hanem a nőbi­zottsági tagoknak is rend­szeres továbbképzéseket szerveznek — a múlt évben erre a nagyatádi járásban került sor —, amelyeknek célja a bizottsági munka tartalmi javítása. M. E.

Next

/
Thumbnails
Contents