Somogyi Néplap, 1982. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-19 / 15. szám

Folytatódó párbeszéd Merénylet Párizsban Megöltek egy amerikai diplomatát Olvan helyzetben, amire elsősorban az jellemző, hogy Washington igyekszik meg­nehezíteni, sőt lehetetlenné tenni a nagy nemzetközi dialógus folytatását, őszinte öröm forrása, ha ezzel az irányzattal ellentétes előjelű hir lát napvilágot. Most ez történt: amint azt a hírügy­nökségek jelentették, a szov­jet. fővárosba utazott Jana- gija Kenszuke japán kül­ügyminiszter-helyettes, hogy részt vegyen a január 20-án és 21-én sorra kerülő szov­jet—japán külügyi konzul­tációkon. A két szomszédos ország viszonyát az amerikai hideg- háborús erőfeszítések és bi­zonyos továbbélő japán na­cionalista tendenciák miatt a második világháborút kö­vetően mindmáig nem sza­bályozza békeszerződés, a Szovjetunió — egyetemes politikájának megfelelően — a két ország közötti jóvi­szonyt szorgalmazza és szor­galmazta is mindig. A másik fél részéfői ez a szándék sajnos, sosem bizo­nyult egyértelműnek. Igaz, ehhez eleinte az amerikai megszállás, később pedig a washingtoni befolyás is ala­posan hozzájárult. Az eny­hülési folyamat esztendei­ben úgy tűnt, a gazdasági­lag villámgyors léptekkel haladó Japán is szívesen ki­veszi részét a folyamat gaz­dasági-politikai áldásaiból. A felkelő nap országában meghirdették az „egyenlő távolság” elvét. Hosszabb és meglehetősen fagyos szünet után (1979-ben meg Firjubin külügymi­niszter-helyettes tárgyalt Tokióban) 1981 őszén, az ENSZ-közgyűlés ülésszakán csillant fel a remény a foly­tatásra: ebben állapodott meg Szonoda Szunao akkori japán külügyminiszterrel szovjet kollégája, Andrej Gromiko. S bár vannak nyugtalanító jelek is, 02 enyhülés minden híve re­méli, hogy a két nagy or­szág kapcsolatára a jövőben nem az ellentétek, hanem a párbeszéd folytatásának megnyilvánulásai lesznek a jellemzők. H. E. Merénylet áldozata lett hétfőn reggel Párizsban Ja­mes Charles Ray alezredes, az Egyesült Államok Fran­ciaországban akkreditált he­lyettes katonai attaséja. A 43 éves katonatisztet a nyílt ut­cán. a francia főváros egyik legelegánsabb negyedében lőtték fejbe, amint lakását A Potomac foglyai Életét vesztette a Potomac- folyóba zuhant Boeing 737- es repülőgép 72 utasa és 6 fős személyzete. Az áldo­zatok felét a kutatóosztag vasárnapra felszínre hozta, 28 holttest még mindig a re­pülőgép roncsainak „fog­lya”. ' A mentőakció fényt derí­tett arra is, hogy egy ötven év körüli férfi a szerencsét­lenség megtörténte után el­kapta a helyszínre érkezett mentőhelikopterről lebo- csátott kötelet és haláltmeg- vető bátorsággal segített 5 útitársának, hogy megka­paszkodjanak a mentőkötél­ben, Az öt útitárs megmene­kült s életben van, a bátor férfi azonban a folyó jeges vizébe zuhant és ott lelte halálát. elhagyva gépkocsijához igye­kezett. Ray a helyszínen meghalt. Az Egyesült Államok nagy- követsége később megerősí­tette a rendőrségi hírt. Ray alezredes 1980 nyara óta tel­jesített szolgálatot Párizsban. A rendőrség szóvivője sze­rint csak egy szemtanú látta az esetet. Az ő vallomása szerint a támadó csak azután futott el a helyszínről, hogy meggyőződött Ray haláláról. A gyilkos a lövést egy 7,65 milliméteres kaliberű pisz­tolyból adta le. A merénylet alig néhány órával azelőtt történt, hogy a francia rendőrség megerősí­tette az amerikai diplomaták védelmét. Mitterrand köztár­sasági elnök és Mauroy mi­niszterelnök a terrorcselek­mény kapcsán táviratban fe­jezte ki részvétét a párizsi amerikai nagykövetnek. Egy eddig úgyszólván is­meretlen libanoni terrorszer­vezet, a „libanoni fegyveres forradalmi frakció” vállalta magára a James Charles Ray alezredes, amerikai helyettes katonai attasé ellen elköve­tett párizsi merényletet. Ezt egy arab nyelven írt levélben közölték egy bejrúti hírügy­nökségi irodával. A szervezet egyúttal azt állította, hogy emberei kíséreltek meg me­rényletet Christian Chapman, az Egyesült Államok párizsi ügyvivője ellen november­ben. Turista-tragédia Szerencsétlenül járt egy jugoszláv turistákat szállító autóbusz Ausztriában, Aspang közelében. Két személy meghalt, har- minean megsebesültek. (Telefotó — AP—MTI—KS) Az ű§Fmk&xdés Az úi esztendő az újra­kezdés reményét hozta el a mintegy tízmillió ghknai pol­gár többségének. A nyugat - afrikai országban 1981—82 fordulóján ismét a katonák álltak a kormányrúd'»z. s ahogy a fővárosból, Accrából érkezett jelentésekből tud­juk, az emberek utcai felvo­nulásokon ünnepelték, biz­tosították támogatásúikról a halalom átvétel szervezőit, végrehajtóit. .Akadnak persze, akik nem ilyen optimisták a helyzet megítélésében, mondván, hogy a szilveszteri hatalom- átvétel csak egy a puccsok sorában, s mint ilyen, alig­ha hoz gyökeres változást a tömegek, az ország életében. Megint mások kifejezetten rossz szemmel nézik a 34 éves Jerry Rawlings repü­lőszázados vezette ideiglenes nemzeti védelmi tanács ténykedését. A New York Times egyik cikkírója sze­rint az USA-ban nemtetszés­sel fogadták a ghanai válto­zásokat, amelyek — így a washingtoni vélekedés — „kárt okoznak az Egyesült Államok és más nyugati or- .szágoik érdekeinek”. „Itt az ideje, hogy az or­szág a valóban demokrati­kus fejlődés útjára lépjen, hogy a nép valóban bele­szólhasson a születő dönté­sekbe” — szögezte le janu­ár elején Jerry Rawlings százados. Szavai azért érde­melnek különleges figyelmet, mert személy szerint neki kiemelkedő szerepe volt az utóbbi két év ghanai ese­ményeiben. Egy sikertelen próbálkozás után egyszer már 1979 nyarán társaival együtt hasonló céllal állt az ország élére. Akkor a kor­rupt Akuffo tábornok-elnö­köt és híveit űzték el. Har­cot hirdették a társadalmi igazságtalanságok felszá­molására és törvényes vá­lasztásokat ígértek. 1979 ok­tóberétől az Országos Nép­párt vezetője, Hilla Limann lett az ország elnöke. A ka­tonáit a kaszárnyákból fi­gyelték a polgári politiku-. sok tevékenységét, és ha lö­vetni valót találtak benne, hangot adtak véleményük­nek. Valószínűleg ennek tu­lajdonítható, hogy az átla­gos képességű, meglehetősen befolyásolható Jeimann és a heves vérmérsékletű Raw­lings között idővel megrom­lott a viszony. A fiatal tiszt néhány hónapja egy francia újságírónak már így nyilat­kozott arról az emberről, akit közvetetten ő maga se­gített hatalomra: „Limann rendszere mi nden előzőnél rosszabb .. A csődtömeg azonban nemcsak Liman,n és társai bűne. A bajok gyökereinek egy része a brit gyarmati időkre vezethető vissza, más részük viszont arra, hogy 1966-ban a hadsereg és a rendőrség reakciós tisztjei megbuktatták Kw^ume Nkru- mah elnököt. A nagy tekin­télyű politikus irányításával akkor Ghana népe már el­indult a maga választotta antiimperiyilista, nem kapi­talista úton. Nkrumah hazai és külföldi ellenfelei. — az elnök hibáit felnagyítva — az első puccsal éppen ezt az utat kívánták , egyszer s mindenkorra eltorlaszolni a ghanaiak előtt. Katonai kor­mányok követték egymást, kétszer kísérleteztek polgári irányítással, a bajok azon­ban nem fogytak — ellenke­zőleg, szaporodtak Gháná­ban. Az ország új vezetése első intézkedései között mintegy 50 százalékkal csökkentette az alapvető árucikkek, így a Rakowski sajtóértekezlete ü szakadék feis száguldó zsúfolt vonatot meg kellett állítani „A szükségállapot meg­rázkódtatás a lengyel nép számára, ám a lengyel ál­lam rövid és hosszabb tá­vú érdekei szempontjából, integritása és szuverenitása megóvása érdekében szük­séges intézkedés volt” — jelentette ki hétfőn Mieczys- law Rakowski lengyel mi­niszterelnök-helyettes. Hoz­záfűzte: „A szakadék felé száguldó zsúfolt vonatot meg kellett állítani. Ezt a célt sikerült elérni. A több mint tíz hónapon át tartó anarchia után egyelőre nem megalapozott dolog azt vár­ni, hogy visszatérjünk a normális állapotokhoz. A szükségállapot megszünte­tését jlletően már csak azért sem tűzhetünk ki ma még konkrét időpontot” — jelen­tette ki Rakowski, aki a külügyminisztérium sajtó- központjában Varsóban mű­ködő külföldi újságírókat tájékoztatta a jelenlegi len­gyelországi helyzetről. Mint mondotta, a szükség- állapot bevezetése óta vala­mivel több mint egy hónap telt el, s így meg lehet pró­bálkozni az eddigi eredmé­nyek összegzésiével. — A szükségállapotot be kellett Jerry Rawlings százados tej árát. Kimondta, hogy a gazdaság kulcságazataiban csak ghanaiak tevékenyked­hetnek, a külföldiéinek megtiltotta a kakaó, a kávé és más mezőgazdasági ter­mékek felvásárlását, export­ját. Bejelentette, hogy fe­lülvizsgálják a külföldi tár­saságok befektetéseiről kö­tött megállapodásokat. Egyúttal minden eddiginél elszántabb harcot hirdetett a tá fsadat m i iga zságtala nsn­gok, a korrupció és más törvénytelen gazdasági cse­lekmények ellen. Ha ezeket az elhatározáso­kat nézzük, azt mondhatjuk: 1982 válóban az újrakezdés éve lehet Ghánában. még akikor is, ha nehéz esztendő lesz. K. M. • vezetni — mondotta —, meri. kimerült minden olyan le­hetséges és elérhető politi­kai eszköz, amivel a kor­mány megállíthatta volna a gazdasági hanyatlást, az ál­lamszerkezet szétzilálódását, a Szolidaritás számos sze­mélyiségének azt a feltar­tóztathatatlan törekvését, hogy a hatalomért folyta­tandó harc kérdését erőltes­sék.­— Ezt — mondotta Ra­kowski — mindenekelőtt a Szolidaritás vezető csoport­jának internálásával sike­rült kiküszöbölni. A nyugat az internáltak szabadon 'bo­csátását követeli tőlünk. Ez irreális követelmény, mivel Több ellenzéki párt és nyolc szakszervezeti központ keddre egy napos sztrájkot hirdetett meg Indiában. Nyugati hírügynökségi jelen­tések szerint egyes szövetsé­gi államok kormányai a fe­szült helyzetben elxendelték több százezer ember letartóz­tatását. Szervezői szerint a sztrájk célja a tiltakozás két parla­menti törvény ellen. Az egyik az úgynevezett nem­zetbiztonsági törvény, amelynek alapján a hatósá­gok letartóztathatnak és bí­rói ítélet nélkül két éven át fogva tarthatnak olyan sze­mélyeket, akik tevékenysé­gükkel az ország biztonsá­gát és társadalmi rendjét veszélyeztetik. A másik a létfontosságú szolgáltatá­sok biztosításáról hozott tör­vény, amely felhatalmazza a kormányt ’ arra, hogy bizo­Varsó felszabadulásának TI. évfordulója alkalmával ko­szorúzás! ünnepséget tartot­tak a szovjet hősök emlék­művénél. nem jelentene mást, mint a tavaly december 13-ig fenn­álló helyzet visszaállását — jelentette ki. * * • A nemzeti megmentés ka­tonai tanácsának létrejötte, a. szükségállapot bevezetése szétzúzta Lengyelországban az ellenforradalmi erőket, de önmagában nem oldotta meg azokat a problémákat, amelyeket a történelem állí­tott a lengyel kommunisták elé — mutat rá a Zolnier Wolnosci hétfői számában. Az írás hangoztatja: a poli­tikai harcban elképzelhetet­len a fegyverszünet. A harc eredményes megvívásához pedig egységes, ideológiailag edzett pártra van szükség. December 13-án, a szük­ségállapot kihirdetésével Lengyelországban ismét a kommunisták kezébe . ^terült az ország irányítása. nyes, kiemeltéri1 fontos gaz­dasági és szolgáltatási szek­torokban sztrájk ti Iáimat rendeljen el. Több szakszervezeti köz­pont követeli ezen kívül a közellátási rendszer javítá­sát, az áremelkedések meg­akadályozását, a spekulánsok és áru halmozók elleni fellé­pést. Mint a PTI hírügynökség jelenítette, a dél-indiai Kar­nataka államban letartóztat­tak több mint ezer társada- lomellenes elemet. Tamil Nad-u államban ugyancsak mintegy ezer embert, vettek őrizetbe. A letartóztatások oka az, hogy az indiai el­lenzék keddre általános sztrájkot hirdetett, amel.v súlyos károkkal fenyegeti az ország gazdaságát. A letar­tóztatottak között meetaláf- haiók az ellenzéki Dzsanata párt tagjai is. Megalakult Kaposváron a SPRINT COOP fuvarvállaló és szervező munkaközösség. Irodája: Damjanich u, 1 III. 1929) Tot óz ók figyelem! Kaposváron a Honvéd utcai, és a Latinea téri, Siófokon a Szabadság téri T O T f) Z Ő csütörtökön délután tart nyitva. E kirendeltségek hétfőn zárva tartanak. ■8SR44) Letartóztatások, sztrájk Feszültség Indiában Mindennapos utcakép Accrában

Next

/
Thumbnails
Contents