Somogyi Néplap, 1981. december (37. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-12 / 291. szám
Rinorttöredékek T98t*höt fl legnagyobb gond a szolgáltatás terén várható Tájékoztató az ötnapos munkahét tapasztalatairól Az utolsó hajrá segített A cérna és a piac keresett Ebben az évben 470 000 dolgozó tért. at az ötnapos munkahétre, s ezzel mintegy 900 ezerre bővült a rövidebb munkahétben dolgozók köre — hangzott el pénteken az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalban, ahol Rácz Albert, a hivatal elnöke tájékoztatta az újságírókat az ötnapos munkahét bevezetésének tapasztalatairól és az 1982-re tervezett intézkedésekről. Mint mondotta, az ötnapos munkahétre való áttérést általában a körültekintő megfontoltság és a fokozatosság jellemezte. A bevezetés időpontját, a munkaidő csökkentésének mértékét és egyéb vitás kérdéseket a helyi adottságok és az üzemi demokratikus fórumok véleményének figyelembevételével alakították ki. illetve oldották meg. A vállalatok a kieső munkaidőalapot főként a munkafoyamatok jobb megszervezésével és a teljesítmény-követelmények szigorításával, kisebb mértékűben pedig a munkafegyelem javításával és a munkaerő ^átcsoportosításával pótolják. * A tervek szerint 1982. ja- jnuar 1-en 3 millió dolgozó. & első félév folyamán pepiig további 120 ezren térfelek át az ötnapos munkahétre. A központi államigaz- Éatási szerveknél 1982. februárjában. az oktatási intézményeknél szeptémberben vezetik be az új munkarendet. A tanácsok — és a többi államigazgatási szerv, s ezek intézményei — a felügyeleti szervek irányelvei alapján térnek át a rövidebb munkahétre. A mező- gazdaságban foglalkoztatottak körében is 1982-ben kezdődik meg, és előreláthatólag 1983—84-ben fejeződik be az új munkarend bevezetése. A hivatal elnöke külön szólt arról, hogy a legnagyobb gond a szolgáltatási szférában várható, ahol az új munkarend kettős feladatot ró a munkáltatókra: egyrészt továbbra is megfelelő színvonalon kell biztosítaniuk a szolgáltatásokat, másrészt saját dolgozóik rövidebb munkahétben történő foglalkoztatását is meg kell oldaniuk. Felhívta a figyelmet, hogy az üzletek nyitvatartási ideje összességében nem csökken, de a forgalom nagyságától függően egymástól eltérő lesz. A közlekedési vállalatok is figyelembe veszik a gazdálkodó szervek tervezett kezdési időpontját, . de az utóbbiaknak is tekintettel kell lenniük a lépcsőzetes munkakezdés követelményeire. Az áruszállítás zavartalan és folyamatos lebonyolítására a MÁV és a Volán a hét végén is rendelkezésre bocsátja vagonjait és teherautóit, de a vállalatoknak kell gondoskodniuk az áru ki- és berakásáról. Az egészségügyi intézmények nyitvatartási ideje kismértékben csökken az ötnapos munkahét bevezetésével. A járóbetegellátást végző körzeti szakorvosi rendelőintézetekben azonban szombatonként ügyeleti szolgálat lesz. A kórházakban délelőtt teljes körű, délután és vaPénteken, a Csepeli Munkásotthonban megkezdődött a művezetők kétnapos országos tapasztalatcseréje. Tóth János, az MTESZ főtitkára megnyitó beszéde után a művezetőknek a vállalati vezetés rendszerében betöltött helyéről Trethon Ferenc, a MTESZ társelnöke tartott előadást. Rámutatott: megalapozatlan az a felfogás, amely szerint a vezetési láncban felfelé haladva egyre nő a felelősség, lefelé pedig csökken. A helyes gyakorlat az, ha minden döntést ott hoznak, ahol az ehhez szükséges információk rendelkezésre állnak, ahol a döntés sárnan ügyeleti jellegű lesz a betegellátás. Az egyéb szolgáltatást végző gazdálkodó szervek (például Patyolat, fodrászat) szombatonként csökkentik a boltok nyitvatartási idejét, de a hét többi napján a jelenlegihez képest hosszabb ideig állnak a lakosság rendelkezésére. A kulturális intézmények (múzeumok, színházak, mozik, művelődési házak) programjaikat szintén az ötnapos munkahét várható igényei szerint alakítják. Több lehetőség jiyilik az eddigieknél tested zésre és sportolásra is. Az iskolai tornatermeket. uszodákat megfelelő térítési di.i ellenében a lakosság rendelkezésére bocsátják a hétvégeken. A hivatal elnöke hangsúlyozta: a szolgáltató vállalatok tevékenységét irányító szervek gondoskodnak arról, hogy a rövidebb munkahét bevezetésének első félévében a várható igényeknél több bolt, rendelőintézet, posta, tömegközlekedési eszköz álljon a lakosság rendelkezésére Szükséges azonban az is, hogy változzanak eddigi vásárlási szokásaink, s fokozatosan igazodjanak az új körülményekhez. kovetkezmenyeit a legközvetlenebbül érzékelik, és az ezzel kapcsolatos felelősség egyértelműen meghatározható. Ahhoz, hogy a »művezetői döntések megalapozottak legyenek, arra van szükség, hogy a jelenleginél bővebb hatáskörrel részt kapjanak a vállalati tervezésben, a felsőbbszintű vezetői döntések előkészítésében is. A plenáris ülést követően a tanácskozáson résztvevő csaknem 500 művezető három szekcióban vitatta meg — elméleti és módszertani szakemberekkel együtt — a konkrét tennivalókat. A krónikásnak először adatott meg, hogy egy újszülöttet az első lépésektől kezdve az esztendős kor küszöbéig figyelemmel kísérhessen. Noha semmiféle köze sincs hozzá, gyakorta nemcsak a felületes látogató szemével kopogtatott be a „gyermek” fölött bábásko- dókhoz: időnként riportokban számolt be a fejleményekről, vagy rövid írásokban tudósított a mindennapokról. Közeledvén az óév búcsúztatója, talán nem érdektelen fellapozni a histó- riás lapokat. Kezdjük mindjárt az anyakönyvi ténnyel: 1981. január elsején önálló lett a Paiput- forió-ipari Vállalat Nagyatádi Cérnagyára. „ .. .1981-ben 1768 torma cérnát fogunk gyártani.. — ígérték a nagyatádiak az új esztendő beköszöntekor, nem is gondolva arra, hogy néhány hónap múlva a legszívesebben. letagadnák ezeket a szavakat. A „miért” megértéséhez idézzünk egy rádióriportból. „— Az egyik ismerősöm — aki régóta hódol a hímzés szenvedélyének — me-' sélte, hogy mostanában egyre nehezebb cérnát kapnj. Valóban így lenne? — Sajnos nem. Néhány kivételtől eltekintve mindenféle cérna kapható a hazai üzletekben. Külföldön egyre enyhébb a kereslet, nehéz üzletet kötni, és így jóformán csak a hazai piacra termelünk .. Lovkó Imre, a nagyatádi cérnagyár főmérnöke kesernyés szájízzel emlékezik erre a beszélgetésre. —r Dekonj unktúra köszöntött be a cérna világpiacán. Egyre nehezebb eladni * a portékát, és ezáltal egyre nagyobb a minőségi követelmény. Ez kihatott a mi életünkre is. Egyenetlenné vájt a termelés, már-rhár úgy tetszett, hogy nem tudjuk teljesíteni az esztendő beköszöntekor vállaltakat... — Már bocsásson meg. de nem értem a panaszkodását. Barcs településesztétikai tervéről * ' \ Az egységes városképért A Somogy megyei Tanács által hirdetett Alkotó Ifjúság pályázaton a szakemberek az első díjat Henger Jánosnak ítélték oda Barcs településesztétikai tervéről írott dolgozatáért. A tervet előzőleg elfogadta a barcsi pártós tanács-vb, a Hazafias Népfront városi bizottsága. Az 1983-ra elkészülő általános városrendezési tervnek kötelező melléklete lesz ez a dolgodat. — Egy város építésénél fontos szempont, hogy ugyanaz a vállalat végezze el a munkálatokat, tegye egységessé a települést — mondja Henger János, Barcs városi főmérnöke. — így azonban óhatatlanul jellegtelenné válik a kép, s ha valami más épül, mint a megszokott, máris „kilóg” a sorból. Barcs fiatal város. Most kell egy jól' átgondolt tervvel olyanná tenni — a helyi hagyományokra támaszkodva —, hogy jellegzetesen barcsi arculata legyen. — Melyek az elsődleges szempontok egy ilyen terv elkészítésénél'! — Barcs élete a Drávához kötődik; határátkelőhely. Ha elkészül a vízlépcső, alapvetően megváltozik a kép, olyannyira, hogy az új beruházás még az élővilágba is beleavatkozik. Barcs határátkelőhely voltá pedig különösen megköveteli az esztétikus városképet. — Nézzünk néhány példát arra, hogyan lehet egy ilyen nagy feladatot gazdaságosan megoldani?. — A legfontosabb a térbeli és időbeli koordináció. A magas építménnyel egy- idöben készüljenek el a já ruiékok: a zöldövezet, . a parkoló. Ez az egységes tervezés és kivitelezés hasznosabb és olcsóbb. Nem vesz- szük észre az energiahálózat tájformáló szerepét, pedig a betonoszlopok csúnyák. mással is helyettesíthetnék őkét. Vagy egy másik dolog: az épület és az előtte elterülő burkolat néha kiáltó ellentétben van egymással. Egyszerű és nagyon szép megoldás, ha a térburkolat az épületen* folytatódik. Ha ehhez megfelelő és egyedi anyagot használnak, máris megvan a ..barcsi arculat” első lépése. — Miként lehet egy fiatal várost a jelenlegi körülmények között tovább formálni? A településesztétik;; tervben Barcsot és környé két húsz szerkezeti egységre osztottuk fel. Mindegyik egységnek megvan ' a maga jeílegzetessege, mind építészeti, mind természeti szempontból. Ha ezeket az egységeket egymástól eltérő anyagból készült, más formájú utca- es házszámtáblával látjuk el, már megvan a következő lépés. Az egyes számai jelzett ipari övezetben például arra is gondolni kell, hogy ott van a régi kórház, melyből a gyermekotthont alakítják ki. Feltétlenül szükséges tehát, hogy körülötte zöldövezetet hozzunk létre, olyat, amelyik „felfogja” az ipartelep zaját, s egészséges levegőt A városban mást sem hallani, mint hogy milyen megfeszített tempóban dolgoznak. — Az utolsó pillanatban az osztrák Centropa cégtől váratlanul kaptunk egy háromszáz tonnás megrendelést. Eléggé nagy gond elé kerültünk. Az évből hátralévő idő viszonylag kevésnek bizonyult a megrendelés teljesítéséhez. Ha nem fogadjuk el a kérést, akkor viszont nem teljesíthetjük a vállaltakat. Aláírtuk a szer- (ZŐdéseket. Minden törvény adta lehetőséget felhasználtunk. Valamennyi üzemünk túlórázott. Ma már látjuk, hogy mindenki jól járt. A dolgozók a túlórából származó plusz jövedelemmel, a gyár pedig teljesítheti az éves tervét. Ilyenre még nem volt példa: egyetlen hónap alatt, novemberben 212,8 tonna cérnát .gyártottunk. Ez egyben azt is jelenti, hogy 1981. december tizedikére 101 százalékra teljesítettük időarányos tervünket. Ha nem jön közbe semmi, akkor december 24- én reggel hat órakor nyugodt szívvel áramtalaníthat- juk a gyártósorokat: erre az évre befejeztük a munkát. Nyugodt napok következhetnek. biztosit. Nem figyeltünk eddig a fásításra sem. Barcsot hegyi juharral telepítettük be — amely nem bírja az itteni klímát — pedig itt a Borókás. — Barcson 1970 óta a pécsi tervező vállalat dolgozik: az ő munkájuk alapján épülnék a város házai. Hogyan fogadták az önök által kidolgozott tervet? — Barcson , nincsenek '„menő” építészek, így a tervvel kapcsolatban másokat is megkérdeztünk, köztük több Ybl-díjas építészt. A terv kedvező visszhangra talált, így a pécsi vállalat munkáját is segítjük azzal, ha konkrét javaslatokat teszünk, hiszen a várost és lehetőségeit mi ismerjük, akik itt élünk. A tervezés „síkban” történik: a várostérképen ők csak az alaprajzot készítik el, a házak tervezése pedig külön- külön folyik. így sohasem lehet egységes városképet papíron létrehozni; nem látjuk előre, hogy mát mutat majd a valóság. Ennek a felmérése, a javaslattétel a mi dolgunk. Ugyancsak tájékoztatjuk a lakókat is, akik idejében* jelezhetik problémáikat, elmondhatják ötleteiket. — Mit láthatunk a közeljövőben Barcs utcáin abból, am' már a településesztétikai terv alapján született? — Hamarosan elkészül a terve e*gv olyan tájékoztatási rendszernek — úgynevezett piktogrammnak —, amely az átutazók, a helyben lakók informálását szolgálja majd. Ehhez elsősorban barcsi anyagokat szeretnénk felhasználni, s beilleszteni a városképbe. Egyszerű, közérthető lesz. ugyanakkor esztétikus és igazán barcsi. Ambrus Agnes Nyugodt napok következhetnek? Nem hinném. Közeledik az újév és az első munkanap, amelyet előkészület nélkül nem lehet megkezdeni. Gregor István igazgatónak nem kell az előjegyzési naptárába lapoznia. Fejből is tudja: a következő hét a tárgyalásoké. „Szinte mindenki úton lesz, mindenki valamilyen megbeszélésen vesz részt valahol.” Nem' öncélú megbeszélésekről van szó. Néhány héttel ezelőtt a városi tanács testületé beszámolót hallgatott meg a Nagyatádon lévő fontosabb üzemelnek és gyárainak a tervidőszakra vonatkozó elképzeléseiről. Ekkor hangzott el: „A nagyatádi cérnagyár 1980-ban 1776 tonna cérnát gyártott. A tervidőszak végén — elsősorban az importkiváltás miatt — évi 1967 tonnát szeretnének gyártani.” Mindezt valóra váltani nemcsak elhatározás kérdése. Ismét Lovkó Imréé a szó: — Évente száz tonna flór iszövő) cérna gyártására készülünk. Erre harmincnyolc millió forintunk van. Tárgyalunk a Technoimpexen keresztül olasz, svájci, dán, angol és nyugatnémet cégekkel, hogy a lehető legr jobb gépsorokhoz juthassunk. Nem ez az egyetlen fejlesztési elképzelésünk. Jövőre készül el mintegy 20 millió forintos költségvetéssel a környezetvédelmi célo-. kát szolgáló lúgosvíz-lepárló. Négymillióért hőhasznosító berendezés készül majd. A Rinyába engedett meleg vizet akarjuk újólag felhasználni ... Gépek, tervek, beruházások, tonnányi cérnák. De hol van az ember? Idézzünk a nyár derekán készült riportból ! „Nagyatádon a cérnagyár volt az első üzem, ahol bevezették az ötnanos munkahetet ...” Ott voltunk a kánikulai napokon is. „ ... mindent megteszünk a dolgozókért. Üdítő italt biztosítunk, megfelelő klíma- berendezéseket szereltünk, illetve szerelünk föl...” A dátum: 1981. december 10. Tervek készülnek a holnaphoz. De milyen volt az idei év? — Sikeres. Nagy Jenő Szövődé a tsz-ben Vidéki üzemek telepítésével bővíti nyerászövet termelését a Budaprint Famut- nyomó-ipari Vállalat. Nyers- szövet-szükségletének jelentős részét, eddig külföldről szerezte be. Az import helyett sikerült olcsóbb megoldást találni. Az idén elsőként a Borsod megyei Hejőpapiban kezdődött meg a nyersszövet termelés. A vállalat 40 szovjet automata szövőgépet telepített a helybeli tsz által kialakított üzemcsarnokba. SOMOGYI NÉPLAP % / Művezetők országos tapasztalatcseréje
