Somogyi Néplap, 1981. december (37. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-12 / 291. szám

j Hattyűnyakak mestere Sa lej zni, dettcándll, zik­ni gép. Ha a Kapcsoltam­ban kellene válaszolni arra a kérdésre, hogy melyik szakmában használják eze­ket a . szerszámokat, bizo­nyára tízezer forintos kér­désként szerepelne. Vajon hányán adnának rá helyes feleletet,? Horváth Mihály marcali bádogosmester szabadkozik: — Csak ezekén a svábos nevükön ismerem a szer­számaimat; így tanultam az apámtól. A munkapad egyik fiók­jából előkerülnek az egyko­ri tankönyvek. 1922-es ki­adasd a legrégibb. Látszik, régen forgatták őket. Nincs is kinek kézbe venni: na­gyon ritka „madár” ebben a szakmában az új ember. — Vennék föl tanulót, ha jelentkezne valaki — mond­ja. — Nemrég itt, a kör­nyékünkön dolgozott egy épílöbrigád. Volt ott egy fiatal cigánygyerek, gyakran benézett hozzám a műhely­be. Érdeklődött, nézelődött, aztán megkérdeztem eljön­ne-e hozzám tanulónak. Be­le is ment; az apjával meg­beszéltük, de amikor kide­rült. hogy iskolába is kel­lene járnia, lemondta az egeszet maradt segédmun­kásnak ... Odakint havas eső hullik, a műhelyben saját készíté­sű fűrészporos kályha ad­ja a melegei:. — Ősszel van a bádogos­nak a legtöbb munkája. Az építkezők szeretnék a tél beállta előtt, tető alatt tud­ni a házukat; olyantájt hív­nak a legtöbben. Most. té­lén kramm-munkát vagyis műhelymunkát végzek. Beszélgetünk a régi mes­terekről. Szinte valameny- nyinek több szakmája volt. Horváth Mihály lakatosnak tanult aztán mikor a há­ború után hazatért a hadi­fogságból, átvette apja örö­két, kitanulta a bádogos - mesterséget — A mai fiatalok értik a szakmát, de inkább csak az épületbádogosi munkára szakosodnak. Ezen nincs mit csodálkozni, hiszen az épí­tőiparnak erre van szüksé­terjedelme nagyobb lesz. sza­monként három különböző témát tartalmaz olvasmányo­sabb formában. S még egy jó hír.' Január­tól ismét megjelenik a Vála­szolunk sorozat Füzetei éven­te hatszor választ adnak a bizalmiakat a művezetőket legjobban érdeklő kérdésekre. ge. Egy szépen ívelt ..hqty- tyúnyakat”, ahogy az eresz­csatorna felső részét nevez­zük, bizonyára kevesen tud­nának elkészíteni. És nem­csak azért, mert nagyon munkaigényes ... Körülnézünk az üzletben: tejeskannák, kútvödrök, sütőminták, szélkakas ... Ez most a legkeresettebb. Az áUami üzletekben nem le­het kapni, sokan jönnek ér­te ide más megyékből is. — Csinálnék hurkatöltőt is, de nehéz hozzá besze­rezni a fát. Megbeszéltem egy fiatalemberrel, hogy elkészíti majd nekem, de úgy látszd k, kevesellte az ígért pénzt, mert azóta nem jelentkezett. A mester ötvenhét éves, és úgy tervezi, hogy három év múlva nyugdíjba megy. — Sokat gondolkodtam azon, vajon abbahagyjam-e. Nem könnyű mesterség, de sok szépséget talál benne, aki szereti. Vasárnap, ha otthon vagyok, a gondola­taim akkor is a műhely, a munkám körül forognak. Sajnos, nincs kinek átad­nom a tapasztalataimat, Azt hiszem, nyugdíjasként is dolgozom majd tovább ... I„ J. Újítási Magazint adnak ki Segítemk a szocialista Vigadok Egyre több útmutatást ta­nácsot gyors tájékoztatást kémek az üzemekben tevé­kenykedő szakszervezeti bi­zalmiak, tisztségviselők a fel­adataik ellátásához. Ennek az igénynek a kielégítését szol­gálja, hogy a szakszervezeti mozgalom központi folyóira­tai — így a lylunka, a Szak- szervezeti Szemle, a Mai Ma­gazin — javítják munkáju­kat A mozgalom tőtneglapiá- nak számit a Mai Magazin, amely megyénkben is gyor­san közkedveltté vált Az SZMT most azt tervezi, hogy e folyóiratot minél több mun­kás és értelmiségi család ott­honába juttatja eL A szak­szervezetek politikai befolyá­sának elmélyítése érdekében kívánják nöWlni e folyóirat olvasottságát Különösen most a nehezebb gazdasági helyzetben van arra szükség, hogy a mozgalom tisztségvi­selői hasznosítsák a Mai Ma­gazin útmutatásait a napi munkájukban. Az SZMT a gaoeiaFisfra bri­gádokra, a szakszervezeti ak­tívákra támaszkodva gyara­pítja a szakszervezeti köz­ponti folyóiratok olvasótábo­rát Már most nagy «z érdeklő­dés az 1982-től megjelenő Újí­tási Magazin című összeállí­tás iránt A Népszava kap­ós Könyvkiadó elő kívánja ■segítem, hogy a már megva­lósított közérdekű újításokat és találmányokat szélesebb körben megismerjék. A ma­gazin mintaszáma már elju­tott az érdekeltekhez. A ki­adó azt reméli, hogy a válla­lati újítási felelősök, a szo­cialista brigádok, az újítások­kal foglalkozók hasznosnak tartják • kezdeményezést, felhasználják az országos ta­pasztalatcsere új fórumát Januártól a Mi világunk sorozat is megújulva jut el az olvasókhoz. A népszerű füzet ßrtatnrii és Borisz Sztrogackij I istennek Ili lenni Mi sokkal erősebbek va­gyunk Aratánál otthon. a jóság birodalmában, de sok­kal gyengébbek nála a rossz itteni birodalmában... — önnek nem kellett vol­na leereszkednie az égből — jelentette ki hirtelen Arata. — Térjen haza. ön csak áld nekünk. — Ez nem így van — vá­laszolt szelíden Rumata. — Mi senkinek'sem ártunk. — De igen, ön árt. Indo­kolatlan reményeket kelt... — Kiben? — Bennem, ön meggyen­gítette az akaratomat dón Rumata. Azelőtt csak önma­gámban bíztam, most pedig a hátam mögött érzem az ön erejét. Azelőtt minden har­cot úgy vívtam, mintha az utolsó csatám volna... Menjen innen, dón Rumata, térjen haza az égbe, és so­ha többé ne jöjjön eL Vagy adja nekünk a villámait, de legalább vonja ki a kardjait, és vezessen bennünket Te még nem tudsz min­dent gondolta Rumata. Te még azzal a gondolattal ál­tatod magadat hogy csak egymagad vagy vereségre ítélve. Te még nem tudod, hogy az ellenség nem annyi­ra a katonáiddal szemben ált mint inkább bennünk van. Te talán még megdön­tőd a Rendet és a paraszt­lázadás hulláma az arkanari trónusra emel. És jóságod­ban földet fogsz osztani küz­dőtársaidnak, de mit érn.ek küzdőtársaid a' földdel' job­bágyak nélkül? — Hallgat? — kérdezte Arata. — Volt valamikor egy barátom, Görbe Mérleg. Együtt kezdtük. Ö bandita, az éjszaka királya lett. Én nem bocsátottam meg az árulást és ő tudta ezt. So­kat segített nekem, de so­hasem akart visszatérni hozzám, saját céljait követ­te. Két esztendővel ezelőtt az emberei kiadtak dón Re- bának... Ma reggel pedig le­csaptam rá az arkanari ki­kötőben... A mi ügyünkben nem lehetnek félig-barátok. A félig-barát mindig félig- ellenség. Az arany a régi he­lyén van, dón Rumata? — Igen — felelte lassan Rumata —, a régi helyén. — Akkor én megyek. Kö­szönöm, dón Rumata. 32. A Reszeg Barlangban vi­szonylagos tisztaság volt, a padlót gondosan fölseperték, az asztalt fehérre súrolták. Kabani atya illedelmesen ült a sarokban a pádon Míg arra vártak, hogy Budah el­aludjék. semmisegekről be­szélgettek- ' Budah beesett Megviiertiék a j&v& éW rmmfcoterref Ülésezett az MKBT elnöksége Tegnap délelőtt tartotta ez évi utolsó elnökségi ülését a Somogy megyei Közlekedés­biztonsági Tanács. A legutób­bi ülésén a gépjárművezető- képzés helyzetéről volt szó, s akkor az elnökség tagjai el­határozták, hogy az érintet­tekkel közösen, koordinációs értekezleten vitatják meg a kérdést. Ez megtörtént, s az ott elhangzottakról számolt be a tegnapi ülésen Borbola Mihály rendörörnagy, a me­gyei főkapitányság közbizton­sági osztályvezetője. Elmon­dotta, hogy megállapodtak a képzés, továbbkép'zés fejlesz­tésében. Ez a hivatásos gép­kocsivezetők esetében nem is jelent gondot, elsősorban a magán-gépjárművezetők to­vábbképzése megoldatlan. Nehezíti a helyzetet, hogy a motorosok, segédmotorke- rékpár-vezetők részére nem szerveznek tanfolyamot, nincs megfelelő vizsgaelökészítés. Az MHSZ ugyan ebben az évben megpróbált ezer jöven­dő motoros számára ilyet in­dítani, ám a próbálkozás megbukott. Javaslatként el­hangzott, hogy a gépjármü- vezetö-képző szervek a közle­kedésbiztonsági tanáccsal, a megyei tanács művelődésügyi osztályával és a KISZ-szel közösen segítsék elő, hogy a középiskolákban fakultatív jelleggel bevezessék a motor- kerékpár-, illetve a személy­gépkocsi-vezetői képzést, az altalános iskolák végzőseinek pedig a kismotorvezetői en­gedély megszerzését. A továbbiakban az MKBT ez évi munkájáról esett szó. A fő cél a halálos kimenetelű es a súlyos balesetek számá­nak csökkentése volt. Hogy ezt mennyire sikerült elérni, azt ezek a számok jelzik; no­vember végéig a tavalyi 75- tel szemben 51 halálos bal­eset történt megyénkben. Saj­nos egyre több balesetet okoznak a segédmotorkerék­párosok, éppen ezért különö­sen fontos lenne, hogy ők is minél jobban megismerked­jenek a közlekedési szabá­lyokkal. A tegnapi, ülésen az elnök­ség elé terjesztettek a jövő évi munkatervet. Ebben nagy hangsúlyt kap a gyalogosok körében végzendő propagan­damunka, és az iskolákban a helyes közlekedésié való ne­velés kiszélesítése. Piaci körkép Az első fenyő Bimbót, bontott a barka — 5 forintért árulták csokrát — ez azonban még koránt­sem a tavasz közeledtét je­lezte a tegnapi kaposvári hetipiacon. Fenyőt is most hoztak először. Egyelőre ke­vés vásárlója akadt. Legtöbben a primőrökben is csupán gyönyörködtek. Pedig a somogyi árak vi­szonylag elfogadhatók. Egy kiló kívánatos paradicsom 40 forintba kerül. A szom­szédos Zalában 16 forinttal drágább. A zöldpaprika da­rabára is mérséklődött az egy hét előttihez képest. 6 forintért kínálják. Drágult a káposzta. 11-ért gurítják a> szatyorba. 1—2 forinttal drágább ennél a kel. Karfiolt ismét csak egy helyen mértek 22-ért Ismét szélesedtek a hagy­ma» rszakadékok. Békéscsa­ba mindössze 100 kilométer­re van Szolnoktól, az árkü­lönbség mégis több, mint kétszeres. Nálunk — akárí csak a fővárosban — to­vábbra is 11 forint kilója. Végre nem az 50 forintos kaposvári fokhagyma a leg­drágább. Kecskeméten már tízzel többre tartják. Darabonként 3—4 forin­tért is kelendő a torma. Egy kiló minőségi vegyes zöld­ségre 14-ért tehetünk szert. arca égett az italába észre­vétlenül belekevert, óriási adag tetralumináltól. Az öreg igen izgatott volt, ne­hezen aludt el. A türelmet­len dón Gug az asztal alatt egy tevepatkót hajlitgatott, arcán azonban a vidám fesz­telenség kifejezése ült. — Nemes barátaim! — szólalt meg végül Budah doktor, fölállt, s Rumatára roskadt. Az átölelte a vállát — Kész? — kérdezte dón Kondor. — Reggelig nem ébred föl — válaszolta Rumata. Kabani atya irigyen mondta: — Szóval a doktornak szabad beadni, Kabani atyá­nak meg nem szabad, árt. — Negyedórám van — kö­zölte oroszul dón Kondor. — Nekem öt perc is elég — felelte Rumata. — Már anpyit beszeltem erről, hogy egy perc is elég. A feuda­lizmus báziselméletével tel­jes összhangban a városla­kóknak ez a cseppet sem rendkívüli szembefordulá­sa a bárókkal a Szent Rend provokációs intrikájává fa­jult, s oda vezetett hogy Arkanar a feudális-fasiszta agresszió támaszpontja lett. Kiderült hogy Reba jelen­téktelen csirkefogó és tök- filkó! Elárult és eladott mindent amit tudott, halál­ra rémült, és a Szent Rend­hez rohant hogy mentse meg. Fél év múlva eltegzik láb alól, a Rend pedig meg­marad. Hogy ez milyen kö­vetkezményekkel jár a Szo­roson túl, azután az egész Birodalom szamára, el sem merem képzelni. Minden­Változatlan a burgonya 5.40- es ára is. Érdemes volna megvizsgálni, miért drá­gább három forinttal a kö­zeli Komlón. Pesten 6,70-ért kínálják. A gombakedvelők örömé­re ismét hoztak mutatós sampinyont, kilónként 76- ért. Nem változott, a ropogtat­nivalók ára. 25 a dió. 70 fo­rint a mogyoro kilója. A diobélért itt-ott már 120'fo­rintot számolnák. A sütőtök nemigen akar fogyni dara­bonként 5 forintért. A gyümölcspiacon minő­ségről már csupán az al­mánál lehet beszélni. Ott is csak 14 forinttól fölfelé. A körte helyett már csak az árusok mosolyognak, ha si­kerül a portékán túladniuk 20 forintért. Csak nem akar elfogyni néhány válogatott inyenc­A IV. országos gyermek­könyvhét Somogy megyei programját a „rendező és tá­mogató szervek” — köztük a Somogy megyei Pedagógiai Intézet is( — hetekkel koráb­ban összeállították és közre­esetre a Birodalom területén végzett húszesztendei munka kárba veszett. Többé nem lesz kit megmenteni. Befe­jeztem. Don Gug végre eltörte a patkót, és a sarokba hajítot­ta. — Bizony, ezt eltoltuk — jegyezte meg. — De talán nem is olyan szörnyű. An­ton. Rumata szótlanul ránézett. — Neked el kellett volna távolítanod dón Rebát — mondta hirtelen dón Kondor Don Kondor arcán piros foltok gyúltak. — Hogy értsem? — Fizikailag megsemmisí­teni — jelentette ki élesen. Rumata erre leült. — Vagyis megölni? — Igen. Megölni! Elra­bolni ! Börtönbe vetni! Cse­lekedni kellett volna. — Valami olyasféle kellett volna, mint a bárkáni véreng­zés? — érdeklődött dón Kon­dor. — Igen, körülbelül. De szervezettebb — Most már késő Rebát eltávolítani? — kérdezte dón Kondor. — Nincs értelme — felel­te Rumata. — Nékülünk is eltávolítják, de erre nincs is szükségünk. Q legalábbis a kezemben van. • — Hogyan? — Fél tőlem. Sejti, hogy mögöttem nagy erő áll. Sőt, már együttműködést is aián- lott. Don Gug kissé dadogva jegyezte meg: — M-mi az, elvtársak:, ko­molyan mondjátok ezt az egesset? (Folytatjuk) ség. Nem tudna, hogy a 15 forintos ár okozza-e ezt a naspolyánál. Nem ingerel harapásra a 24-re tartott szőlő sem. Az aszalt szilva- —• úgy látszik — 46-ért is vevőre talál. Soha nem látott csúcso­kat hódított meg a • tojás Győrben: 3,20-ért kapható darabonként, Pesten 2,50-re mérséklődött, az ár. Szeren­csére ebben is kövei tűk a fővárost. A legdrágább tojá­sért sem kértek 2,80-nál többet. Nem változott az élóba- romli ára. -A vásárlók' 100- ért vetlek volna szívesen egy kakast, 120-ért egy pár csirkét és 200-ért egy ka­csát. Ez azonban csak ke­vésnek sikerült. A pavilo­nokban 50 forint az élő­csirke kilója, 40 a tyúké. R. F. adták. Ebben a meghívóban az 5. lapon szerepel az omi­nózus Kincskereső-ankét — és nem továbbképzés — „pe­dagógusok és iskolai könyv­tárosok részére". Hogy az an­két valóban sikeres legyen, bár ez önmagában nein biz­tosíték, intézetünk külön is felhívta erre a fontos közmű­velődési rendezvényre az is­kolák figyelmét, minél több érdeklődő magyartanár és is­kolai könyvtáros megjelené­sét ajánlva. Az előzetes programegyez­tetések során a Kincskereső szerkesztői is azt kérték, hogy pedagógusokkal találkozhas­sanak, tájékoztathassák őket a lap terveiről és véleményt kérjenek munkájukról. (Az előkészítés során felmerült ugyan egy gyermekankét ter­ve is, ezt azonban sem a szervezők, sem a szerkesztők nem tudták vállalni, így ke­rült a programba ez a kife­jezetten pedagógiai-szerkesz­tői műhelymunkának szánt rendezvény.) Nehéz utólag kideríteni, hogyan kerültek oda a gye­rekek, valószínűleg félreér­tésből. Aligha volt rossz szán­dékú az a résztvevő pedagó­gus is (és nem rendező!), aki erre a gyermekeket kísérő kartársnőt figyelmeztette. Az adott helyzetben bizonnyal lehetett volna találni rugal­masabb. megnyugtatóbb pe­dagógiai megoldást is . . . Vallom — és vállalom, hogy aki dolgozik, annak tévedni is joga van, s nincs joga meg­sértődni, ha ezért pellengérre állítják. Azt az indulatot azonban, amely a tisztázat­lan tények mögött a „hivatal packázásait” keresi és találja meg. nem tudom elfogadni. A szerző messzemenő követ­keztetései a munkatervben kipipált tpvábbképzésről”, a már-már ..gyermektelen”, sőt ..gyermekellenes” szakmai irányításról munkánk alap­vető félreértését jelentik, ée igaztalan megítélésre adhat­nak alkalmat. Dr. Kelemen Elemér i A tények is tények

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents