Somogyi Néplap, 1981. december (37. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-11 / 290. szám

Kádár János feisziiaiésa KÖZÖS KÖZLEMÉNY Nyikolaj Tyihonov magyarországi hivatalos, baráti látogatásáról (Tolytatás az 1. oldalról) a szocializmus alapjait, megvalósítottuk a gazda­ságirányítási reformot, vi­lágpróbát kiálló eredménye­ket mutathatunk fel a kul­túrában, a tudományban, számos, az élet minőségét meghatározó területen. E megállapítások hiteléhez npm kell statisztikai adato­kat felsorakoztatnunk. Negyedszázados politiká­nak eredményeként — folytatta Kádár János — a magyar nép nemzetközi megítélése is megváltozott, munkával, harccal kivívott rangunk van a világban. Ez hozzátartozik munkánk ér­tékeléséhez, még akkor is, ha tudjuk, az összkép nem mindig, s nem mindenben olyan szép, mint amilyent határainkon túl ma már al­kotnak rólunk. Az azonban vitathatatlan: hazánkban szocialista célok köré tömö­rült széles népi, nemzeti egység van, eredményeink az egész nép munkájának, erőfeszítéseinek gyümöl­csei. Mi tagadás, ma nehezebb körülmények között kell él­nünk. De társadalmi, gaz­dasági fejlődésünk menetét társadalmi egyetértés támo­gatásával alapozta meg pár­tunk XII. kongresszusa, s ez a társadalmi egyetértés A Minisztertanács csütör­töki ülésén Lázár György tájékoztatást adott Nyikolaj i'yihgiwvnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének hazánkban tett hivatalos, baráti látogatásáról. A kor­mány a tájékoztatót jóváha­gyólag tudomásul vette. A Minisztertanács hatá­rozatot hozott az 1982. évi népgazdasági tervről és a végrehajtással kapcsolatos feladatokról, valamint a terv céljait szolgáló hitelpolitikai irányelvekről. A kormány áttekintette az ötnapos munkahét bevezeté­sével kapcsolatos eddigi ta­pasztalatokat. Megállapítot­ta, hogy az áttérés időará­nyos feladatait zökkenőmen­tesen megoldották. Novem­ber végéig 900 ezer dolgo­zónak biztosították a heti két pihenőnapot. 1982. janu­ár 1-től további 3 millióan térnek át az ötnapos mun­kahétre. A Minisztertanács úgy határozott, hogy a köz­ponti államigazgatási és igazságszolgáltatási szer­vek 1982. február 1-től tér­ad jogot az optimizmusra. Terveink reálisak, komoly erőfeszítéssel, az eddiginél jobb munkával valóra vált­hatók. Szorosan idetartozik: az emberek féltik-becsülik, amit elértünk, bíznak a pártban, a vezetésben. Olyan erő ez, amely a szigorúbbá vált gazdálkodási feltételek közepette is fejlődésünk mo­torja, záloga. — Munkásőreink nagyszerű emberek — mondotta Kádár János —, nem nélkülözhetjük odaadásukat, tenniakarásu- kat, tapasztalataikat. A mun­kásőrség szép tradíciókra te­kinthet vissza, a testület er­kölcsi, politikai állapota, fel- készültsége nem hagy kívánni valót maga után. A népi ha­talom védelmében született, edződött, s ezért fogalmaz­hatjuk meg így: a munkás­őrség a magyar szocialista társadalmi rendszer intézmé­nye. Amikor megalakult, a törvényes rend helyreállítá­sában volt nagy szerepe. Ma már nekünk is, s azoknak is, akik feladatiakat az acélkék egyenruhát viselve teljesítik, azon kell munkálkodnunk, hogy vívmányainkat megőriz­tük — hangoztatta Kádár János, majd tolmácsolta a Központi Bizottság üdvözle­tét, kérve a parancsnokokat, adják át egységeiknek a jó­kívánságokat. jenek át az ötnapos munka­hétre. A tanácsok, valamint a többi államigazgatási szerv és intézmény a rövidebb munkahetét felügyeleti ha­tóságaik irányelvei alapján vezetik be. A kormány áttekintette a főváros és az öt kiemelt nagyváros tömegközleke­désének javítására hozott határozatok végrehajtásá­nak tapasztalatait. Megálla­pította, hogy a tervszerű fej­lesztés és a forgalomszerve­zési intézkedések eredménye­ként általában javultak az utazási feltételek, csökkent a járművek zsúfoltsága és az utazással töltött idő. Hatá­rozatban hívta fel a főváro­si és megyei tanácsok fi­gyelmét, hogy jelöljék ki azokat a munkahelyeket és intézményeket, amelyeket be kívánnak vonni a lépcső­zetes munkakezdésbe. E munkáltatók az érintett köz­lekedési vállalatokkal kötött megállapodásban rögzítik a munkakezdés és befejezés időpontját, amitől egyoldalú­an nem térhetnek eL (MTI) Az MSZMP Központi Bi­zottságának és a Magyar Népköztársaság kormányá­nak meghívására 1981. de- . cember 7-e és 10-e között hivatalos barát; látogatást tett Magyarországon Nyiko­laj Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára fogadta Nyikolaj Tyi- honovot. és szívélyes, elv­társi légkörű beszélgetést folytatott vele. A szovjet kormányfő láto­gatást tett Losoncéi Pálnál, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjánál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnökénél. A találko­zó baráti légkörben zajlott le. Nyikolaj Tyihonov és kí­sérete Budapesten kívül el­látogatott Fejér megyébe, az Ikarus Székesfehérvári Gyá­rába és a kápolnásnyéki Vö­rösmarty Termelőszövetke­zetbe; megismerkedett a ma­gyar nép életével és munká­jával, az MSZMP XII. kong­resszusa határozatainak meg­valósításában, a fejlett szo­cialista társadalom épí­tésében elért társadalmi, gazdasági és kulturális ered­ményekkel. A szovjet ven­dégeket mindenütt szívélyes, meleg fogadtatásban részesí­tették. A magyar dolgozók­kal lezajlott találkozók hűen tükrözték a magyar és a szovjet nép egymás iránti mély tiszteletét, szüntelenül erősödő barátságát és testvé­riségét. Nyikolaj Tyihonov koszo­rút helyezett el a Magyar hősök emlékművénél és a Magyarország felszabadí­tásáért hősi halált halt szov­jet katonák emlékművénél. Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Magyar, Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke • és Nyikolaj Tyihonov szívé­lyes, baráti légkörben, a köl­csönös megértés jegyében tárgyalásokat folytatott. A megbeszélésen jelen volt magyar részről Marjai József, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Púja Frigyes külügyminiszter, Veress Pé­ter• külkereskedelmi minisz­ter, Hoós János, az Országos Tervhivatal államtitkára, Kapolyi László ipari minisz- térumi államtitkár, Roska István külügyminiszter-he­lyettes és Szűrös Mátyás, hazánk moszkvai nagyköve­te; szovjet részről Ivan Usz- •t yijan, a Moldavai SZSZK miniszterelnöke, Viktor Mal­cev, a Szovjetunió külügy­miniszterének első helyette­se, Nyikolaj Komarov, a Szovjetunió külkereskedel­mi miniszterének első he­lyettese, Nyikolaj Inozem- cev, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa Állami Tervbi­zottságának elnökhelyettese és Vlagyimir Pavlov, a Szov­jetunió budapesti nagyköve­te vett részt. A felek kölcsönösen tájé­koztatták egymást az MSZMP XII. és az SZKP XXVI. kongresszusa határozatainak végrehajtásáról; azoknak a feladatoknak a megoldásá­ról, amelyek a szocialista társadalom építésében a Ma­gyar Népköztársaság és a kommunizmus építésében a Szovjetunió előtt állnak; be­hatóan és alkotó módon át­tekintették a magyar—szovjet együttműködés helyzetét, fejlesztésének fő irányait és távlatait, megvitatták a nem­zetközi helyzet időszerű kér­déseit. A felek megkülönböztetett figyelmet fordítottak a Ma­gyar Népköztársaság és a Szovjetunió testvéri barátsá­gának elmélyítésére, sokol­dalú együttműködésének bő­vítésére, összhangban a Len- nyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának fő­titkára. a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa elnökségé­nek elnöke vezette szovjet párt- és állami küldöttség magyarországi hivatalos ba­ráti látogatásakor aláirt kö­zös nyilatkozattal, valamint a Kádár János és Leonyid Brezsnyev ezt követő talál­kozóin létrejött megállapo­dásokkal. Nagyra értékelték a Ma­gyar. Népköztársaság és a Szovjetunió kapcsolatainak jelenlegi szintjét, a magyar —szovjet együttműködés eredményes és dinamikus fejlődését a politikai, a gaz­dasági, a tudományos és a kulturális élet minden terü­letén, amely teljes ör^.'.hang- ban áll a marxizmus—leni­ni zmus és a szocialista inter­nacionalizmus elveivel, a két ország barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segít­ségnyújtási szerz i lésével. A kormányfők részletesen megtárgyalták Magyarország és'a Szovjetunió gazdasági és műszaki-tudományos együttműködésének kérdése­it. Megállapították, hogy a jelenlegi ötéves tervidőszak­ban a két ország gazdasági kapcsolatai fejlesztésének változatlanul legfontosabb tényezője a gyártásszakosí­tás és a termelési együttmű­ködés bővítése, s ezen az alapon a kölcsönös áruszál­lítások növelése. A két or­szág kölcsönös szállításainak értéke öt év alatt eléri a 34 milliárd rubelt. Áttekintették a Magyar Népköztársaság és a Szov­jetunió gazdasági és műsza­ki-tudományos együttműkö­désének fő irányait 1990-ig meghatározó, hosszú távú gyártásszakosítási és koope­rációs program megvalósítá­sának kérdéseit. Megállapod­tak, hogy együttműködnek olyan — a két ország nép­gazdasága számára nagy horderejű — feladatok meg­oldásában, mint az energia- és fűtőanyag a nyersanyaá- gazdáikodás javítása, a mű­szaki-tudományos kutatás és fejlesztés hatékonyságának növelése, a gépgyártás mű­szaki színvonalának emelése az elektronika és a számí­tástechnika eredményeinek széles körű alkalmazásával. A timföld- és alumínium­termelés területén 1986 után­ra is meghosszabbítják és bővítik az együttműködést. Folytatják az együttműkö­dést a közúti járműiparban, a híradástechnikai és mű­szeriparban, a vegyiparban, a közszükségleti cikkek gyár­tásában, a könnyű- és élel­miszeriparban, továbbá a mezőgazdaság, területén az állat- és barmfitenyésztési ipari komplexumok létreho­zásában. A kormányfők megerősí­tették: a Magyar Népköztár­saság és a, Szovjetunió egy­aránt érdekelt a gazdasági kapcsolatok pótlólagos bőví­tésében. E célból megvizs­gálják az együttműködés új lehetőségeit a termelési ka­pacitások fejlesztésében, hogy a szükséges árukból minél jobban kielégíthessék a két ország igényeit. Meg­állapították, hogy az együtt­működés olyan formáinak átültetése a gyakorlatba, mint a kooperációban részt­vevő ágazatok és vállalatok közvetlen gazdasági kapcso­latainak fejlesztése és elme- lvítése, közös vállalatok lét­rehozása, nagymértékben elősegíti a gazdasági kapcso­latok és együttműködés szé­lesítését. Magyarország és a Szov­jetunió nagy jo’entőségűnek tartja a KGST tevékenysé­gében való részvételt, a szo­cialista gazdasági integráció fejlesztését, amely külön- külön minden testvérállam és az egész szocialista kö­zösség haladásának állandó tényezője. A felek a jövő­ben is hozzájárulnak az együttműködés mechanizmu­sának további tökéletesítésé­hez, a gazdasági kapcsola­tok fejlesztése legkorszerűbb formáinak alkalmazásához, a szocialista nemzetközi mun­kamegosztás lehetőségeinek még teljesebb kihasználásá­hoz. meghatározó minden ténye­ző számításba vételével erő­södjön Európa népeinek és államainak biztonsága. Mágyarország és a Szov­jetunió síkraszáll a straté­giai fegyverek korlátozása folyamatának folytatásáért — az eddig elért eredmé­nyek megőrzése mellett —, továbbá az utóbbi időben megszakított vagy befa­gyasztott fegyverkorlátozá­si és a leszerelési tárgyalá­sok felújításáért, és kifejezi készségét e tárgyalások si­keres befejezésének elő­mozdítására. A felek áttekintették az európai biztonság és együttműködés megszilár­dításával összefüggő kérdé­seket, és állást foglaltak a helsinki záróokmány vala­mennyi elvének és ajánlásá­nak következetes megvaló­sítása mellett, megerősítet­ték törekvésüket a madridi találkozó eredményes befe­jezésére. Magyarország és a Szov­jetunió megengedhetetlen­nek és a béke ügyére néz­ve veszélyesnek tartja a* USA Kuba elleni fenyege­téseit és provokációit, vál­tozatlanul támogatásáról biztosítja a kubai nép har­cát szuverenitásának és t függetlenségének megvédé­séért. A közel-keleti helyzet éle­ződésével kapcsolatban a felek megerősítették, hogy az átfogó, igazságos rende­zésnek az a reális útja, ha valamennyi érdekelt fél — így a Palesztinái Felszaba­dítás! Szervezet, a Paleszti­nái nép egyetlen törvényes képviselője — részvételével nemzetközi konferenciát hívnak össze a Közel-Kelet­ről. E rendezés feltétele az izraeli csapatok teljes kivo­nása valamennyi 1967-ben megszállt arab területről, a Palesztinái arab nép törvé­nyes nemzeti jogainak — köztük az önálló, független állam létrehozása jogának — elismerése, a térség va­lamennyi állama szuvereni­tásának és biztonságának szavatolása. A délkelet-ázsiai helyzet­ről szólva a felek teljes tá­mogatásukról biztosították a vietnami, a laoszi és a kambodzsai nép harcát füg­getlenségének megszilárdí­tásáért, a térség békéjének szavatolásáért, és erőfeszí­téseit a jószomszédi viszony és együttműködés kialakítá­sára a környező országok­kal. Határozottan visszauta­sítják az úgynevezett kam­bodzsai kérdés ürügyén folytatott intrikát és manő­vereket, támogatják a Kam­bodzsai Népköztársaság kormányát, az ország egyet­len törvényes képviselőjét, amelynek az ENSZ-ben és más nemzetközi szerveze­tekben is joga van képvi­selni Kambodzsát. A felek határozottan el­ítélték az imperialista reak­cióval egyre szorosabban összefonódó, jelenlegi kínai vezetők hegemonista, nagy­hatalmi politikáját, amely mélyen ellenséges a szocia­lizmus érdekeivel, a népek feszabadító harcával és a béke ügyével szemben. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió szolidari­tásáról és támogatásáról biztosítja. Ázsia, Afrika es , Latin-Amerika népeinek küzdelmét az imperializmus, a neokolonializmus és a fa­ji elnyomás ellen; nemzeti felszabadulásukért és füg­getlenségük megszilárdítá­sáért. A felek megelégedéssel állapították meg, hogy a megbeszélések valamennyi megvitatott kérdésben tel­jes nézetazonosságot tük­röztek, s a Magyar Népköz- társaság és a Szovjetunió testvéri barátságának erősí­tését és sokoldalú együtt­működésének fejlesztését szolgálták'. Nyikolaj Tyihonov, m Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizott­sága és a szovjet kormány nevében hivatalos baráti lá­togatásra hívta meg a Szov­jetunióba Lázár Györgyöt, aki a meghívást köszönet­tel elfogad U, (MTI) A Parmónta Szálloda és Vendéglátó Vállalat Balatoni Igazgatósága december 13-éa rendezi hagyományos hidegkonyhai és cukrászkiéiiitásá t Siófokon a Dél-balatoni Kulturális Központ nagytermében. A kiállítás megtekinthető délelőtt 10 órától. TOMBOLA! Sorsolásra kéről minden készítmény, amelyet a versenyre beneveztek. A TOMBOLA KERETÉBEN SHOW MŰSOR A SZÍNHÁZTEREMBEN. Szeretettel várjuk kedves vendégeinket’ ÜLÉST TARTOTT A MINISZTERTANÁCS Határozat a jövő évi népgazdasági tervről Kifejezték meggyőződésű­ket, hogy a KGST-tagorszá­gok párt- és állami vezetői­nek tervezett felső szintű tanácskozása ú,i lendületet ad a1 szocialista közösség gazdasági együttműködésé­nek további elmélyítésével összefüggő fő kérdések meg­oldásához az 1980-as évek­re. Megerősítették, hogy a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió továbbra is szi­lárdan a szocialista közösség egységének és internaciona­lista összeforrottságának ál­landó erősítésére törekszik; a Varsói Szerződés kereté­ben aktív és egyeztetett'kül­politikai tevékenység folyta­tására, a nemzetközi problé­mák megoldásában az egy ü ttm ü k ödés elmélyítésére törekszik a nemzetközi bé­ke és biztonság, az államok kölcsönösen előnyös es egyenjogú együttműködésé­nek fejlesztése érdekében. Az időszerű nemzetközi kérdésekről folytatott véle­ménycsere során a felek ko­moly aggodalmukat fejezték ki a nemzetközi helyzet éle­ződése miatt, amely — az imperialista és hegemonista erők politikájának következ­ményeként — az enyhülés megtorpanásához, a nemzet­közi légkör romlásához, a háborús veszély növekedésé­hez vezetett. Különösen ve­szélyes az USA jelenlegi irányvonala, amely a fegy­verkezési hajsza ütemének és méreteinek fokozásával katonai erőfölényre tör és megpróbálja rákényszeríteni akaratát más államokra és népekre. Szintén veszélyes a neutronfegyver gyártásáról hozott döntés és a NATO határozata az úi amerikai közép-hatótávolságú nukleá­ris rakétaeszközök nyugat­európai ,telepítéséről. A szovjetunió és többi szocialista ország újabb kez­deményezései, továbbfej­lesztett és bővített javasla­tok megvalósítása kedvező feltételeket teremt a párbe­széd fenntartásához, a ka­tonapolitikai konfrontáció megszüntetéséhez, a háborús konfliktusok és feszültséggó­cok mielőbbi felszámolásá­hoz, a béke megszilárdításá­hoz. A nyolcvanas évek béke­programja megvalósításának újabb jelentős politikai ese­ménye volt Leonyid Brezs- nyev látogatása a Német Szövetségi Köztársaságban. A nemzetközi kapcsolatok fejlődésének jelenlegi feszült és rendkívül felelősségteljes pillanatában a látogatás kü­lönleges jelentőségű a kelet —nyugati kapcsolatok és a világpolitika alakulása szem­pontjából. A Leonyid Brezsnyev ál­tal előterjesztett új javasla­tok megfelelnek az Európá­ban élő százmilliók érdekei­nek, a kontinens valameny- nyi állama számára egyenlő biztonságot szavatolnak, és ■ a- legégetőbb problémákra irányulnak. Nevezetesen ar- ■ ra, hogy Európa megszaba­duljon az atomháború fe­nyegetésétől, és megállapo­dás szülessen az európai célpontokra irányuló min­denfajta atomfegyver szá- i mának csökkentéséről. A felek kifejezték' remé­nyüket, hogy a nyugati or­szágok kellő figyelemmel és objektivitással foglalkoznak : az új szovjet kezdeménye­zésekkel. i A magyar kormányfő hangsúlyozta, hogy a Ma- , gyár Népköztársaság üdvöz­li • a szovjet—amerikai tár- ^ gyalások felújítását a kö­zép-hatótávolságú nukleáris eszközök problémájáról Eu- ! rópában. A magyar es a szovjet fél e tárgyalások célját abban látja, hogy sziláid európai erőegyen- 5 súly mellett, a nukleáris 1 fegyverzetek alacsonyabb szintjén, valamennyi euró- c pai középhatótávolságú- nukleáris eszköz, é,s a föld­rész stratégiai helyzetet

Next

/
Thumbnails
Contents