Somogyi Néplap, 1981. december (37. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-11 / 290. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! '\A „ . T 'O ARA: MO Ft SOMOGYI NÉPLAP I AZ MSZMP S 0 M 0 G Y MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVII. évfolyam, 290. sióm M 1981. december 11., péntek Életerős mozgalom A tsz-ek, a szakszövetkeze­tek, a halászati szövetkezetek, és társulásaik 930 ezer tag­jának és mintegy 105 ezer al­kalmazottjának képviseleté­ben több mint félezer küldött nyíltan cserélheti ki vélemé­nyét. Ennek keretében sorra veszik a mezőgazdasági szö­vetkezeti közös gazdaságok eredményeit, gondjait és ten­nivalóit. E tanácskozásra nemcsak a közel 6 millió hektár földön gazdálkodó nagyüzemek tagjai, alkalma­zottai figyelnek. Az elmúlt években elért kiegyensúlyo­zott fejlődésükkel szinte a társadalom kedvenceivé vál­tak a mezőgazdasági szövet­kezetek. Éppen ezért bizo­nyára a szokásosnál is többen gondolnak majd a mezőgaz­dasági szövetkezetek IV. or­szágos szintű eszmecseréjére, az ott folyó munkára. Élel­miszeripari, feldolgozó üze­mek, kereskedelmi szerveze­tek, szakigazgatási, oktatási, kutatási intézetek, érdekkép­viseleti szervek szakemberei, vezetői, mindazok, akik szin­te nap mint nap valamilyen formában kapcsolatban áll­nak a mezőgazdasági szövet­kezetekkel. A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsa gazdag mon­dandóval várja a szövetke­zeti mozgalom küldötteit. A kongresszus előkészítésének időszakában lezajlott mintegy 13 ezer munkahelyi tanács­kozáson, küldöttgyűlésen el­hangzott csaknem 60 ezer hozzászólás sommás összege­zését, valamint az ágazat gaz­dásági eredményeit kívánjak e két napon küldött-társaik, a szövetkezeti mozgalom ve­zetői, a mezőgazdasági kor­mányzat, az ország közvéle­ménye éjé tárni. Ezek közül néhányra min­denképpen emlékeztetni keli. Az V. ötéves terv időszaká­ban a termelőszövetkezetek és háztáji gazdaságaik több mint 16 százalékkal növelték termelési értéküket, ez tavaly már meghaladta a 195 mil­liárd forintot. Európában, sőt világviszonylatban is — első­sorban a termelési rendszerek révén — tekintélyt szerzett magának a hazai búza- és kukoricatermesztés, de nem kevésbé fontos, hogy dinami­kusan fejlődött az állatte­nyésztés is. Egy példa: az egy tehénre jutó tejtermelés meghaladja a 3500 litert. Büszkélkedhetünk azzal, hogy mindinkább bővül a tsz-ek tevékenységi köre; tavaly az ipari, építőipari és szolgáltató ágazataik összes termelése el­érte a 49 milliárd forintot, és egyre inkáb terjed, kibonta­kozik kereskedelmi munká­juk, amely hozzájárul a vá­lasztékigényes ellátáshoz. A mezőgazdasági szövetkezetek­hez szorosan kötődik a ház­táji- és a kisegítő gazdaságok termelése, ennek bruttó érté­ke 1980-ban mintegy 34 mil­liárd forint, az összes előállí­tott mezőgazdasági termék egyharmada voll. A mai és a holnapi tanács­kozáson bizonyára nemcsak a jó termelési eredményekről, a növekvő hozamokról, az új termelési technológiai eljárá­sokról, a vertikális és hori­zontális integrációról, mint a korszerű termelés eszközéről esik szó. Remélhetően napi­rendre kerülnek azok a kér­dések is, amelyekről önkriti­kusan kell beszélnie a mező- gazdasági szövetkezeteknek. Így például arról, hogy nő az amortizálódott, de még mű­ködésben lévő gépek aránya, lassan bontakoznak ki az üzemi szolgáltatások szerve­zeti módszerei, ugyancsak el­marad a kívánatostól a szer­vezés színvonala, nem csök­kentek kellően — éppen a hatékonyság javítása érdeké­ben — a fajlagos költségek, összességében a nyereség nö­velése elmaradt a termelés növekedésétől. A mezőgazdasági szövetke­zetek IV. kongresszusán az eredmények és a gondok elemzése mellett — összhang­ban a párt XII. kongresszu­sának határozatával és a VI. ötéves terv feladataival — az országos és a helyi lehetősé­geket, tartalékokat figyelem­be véve jelölik ki a tsz-ek, a szakszövetkezetek, a halászati szövetkezetek és társulásaik újabb tennivalóit A továbblépés érdekében elsősorban a kedvezőtlen ter­mőhelyi adottságú üzemek­ben fel kell tárni a tartaléko­kat, mert az állami támoga­tás arányainak, módszereinek és a szabályozó rendszer to­vábbi korszerűsítése, az érde­keltség fokozása önmagában kevés a termelésíejieszléshez. Hangsúlyozni kell ezt, a me­zőgazdasági szövetkezetek ugyanis mintegy 30 százaléka jelenleg ebbe a kategóriába tartozik. Figyelembe kell ven­ni, hogy a mezőgazdasági ter­melés egyre inkább függ az ipari termékek, gépek meny- nyiségétől, minőségétől, éppen ezért indokolt erőteljesebben fejleszteni a versenyképes, hazai gépgyártást, korszerűbb technológiákra, módszerekre, nagy hozamú növény- és ál­latfajtákra van szükség. Ugyancsak célszerű korszerű- I síteni a mezőgazdasági sző- | vetkezetek és a felvásárló, feldolgozó vállalatok közötti együttműködést. A tennivalók sorába tartozik például az üzem- és munkaszervezés, az érdekeltségi és munkadíjazási rendszer fejlesztése. Sok he­lyen meg keli tanulni, miként járhat együtt a hozamok nö­velésével az eszközök jöve­delmezőbb hasznosítása. Meg kell találni a módját annak is, hogyan ötvözhető nagyobb sikerrel a közgazdasági szem­léleti gondolkodás a szövet­kezeti gazdálkodás demokra­tikus irányításával. Mind­ezek a termelésszerkezet kor­szerűsítésével és a nyereség- érdekeltség erősítésével hoz­zájárulhatnak a VI. ötéves tervből adódó mezőgazdasági szövetkezeti feladatok sike­res teljesítéséhez, életerős szövetkezeti mozgalmunk fej­lődéséhez. Megyei munkásőr-parancsnokok értekezlete Sikerrel teljesítették feladataikat Kádár János felszólalása Megyei parancsnoki érte­kezletet tartottak csütörtö­kön a Munkásőrség Orszá­gos Központjában. A testü­letnek kedves vendége volt: a tanácskozáson részt vett Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának első titká­ra, akit elkísért Németh Ká­roly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára és Borbándi János, a Központi Bizottság tagja, a Miniszter- tanács elnökhelyettese. Bor­bély Sándor, a Központi Bi­zottság tagja, a munkásőr­ség országos parancsnoka fogadta a vendégeket. i Kádár János meghallgatta az országos parancsnok tá­jékoztatóját a testület éle­téről^ tevékenységéről, arról, hogy a munkásőrök — már elmondható — sikerrel tel­jesítették 1981-es feladatai­kat. Az alegység-gyűlések befejezéshez közeledő soro­zata jó fórumnak bizonyult a számvetésre, az esztendő értékelésére. A munkásőrö- két — akik önként vállalt hivatásukat teljesítik — a párt politikája iránti elkö­telezettség jellemzi, bizton­sággal, nagy jártassággal ke­zelik a rendelkezésükre bo­csátott korszerű technikai eszközöket. Helytállnak a kiképzésben éppúgy, mint munkájukban a gép mögött, vagy a katedrán, a földe­ken, vagy a tervezőasztal­nál. Bebizonyosodott: a munkásőrség a politikai, közéleti nevelés számottevő iskolája. Az országos parancsnok el­mondotta, hogy a munkás­őrség megalakulásának kö­zelgő 25. évfordulójára ké­szülve jubileumi emlékjel- vényt alapítottak a negyed- százada szolgálatot teljesítő munkásőröknek, majd a Központi Bizottság első tit­kárához címzett levél kísé­retében —' e jelvényt első­ként Kádár Jánosnak nyúj­totta át Nemcsak az elhangzottak­ra válaszolva, mintegy a lá­togatás tapasztalatait is summázva kért szót Kádár János. Megalakulásának kö­zelgő negyedszázados év­fordulójára készül a mun­kásőrség, így a Központi Bi­zottság első titkára is e 25 esztendő néhány tapasztala­tát idézte fel. Emlékeztetett arra, hogy az 1956 decemberében szü­letett központi bizottsági határozat a leglényegesebb foglalata annak a politiká­nak, amellyel az ellenforra­dalommal szemben felvet­tük a harcot. Ez a hatá­rozat ma is érvényes, kö­vetkezetes, az idővel meg­újulásra képes politikát hirdetett meg. Amire pártunk akkor kötelezettséget vállalt a nép előtt azt beváltotta. Harcunk a munkáshatalom védelméért indult, s jogos büszkeséggel adhatunk szá­mot az eltelt időről, pozitív mérleget vonhatunk meg a negyedszázad minden esz­tendejéről. Nem a teljesség igényével, de az út főbb ál­lomásait felidézve: leraktuk (Folytatás a 2. oldalon) Myskefol Tyihenov elutazott Budapestről Közös közleményt adtak ki Elutazott Budapestről a hivatalos, baráti látogatáson hazánk­ban tartózkodó szovjet miniszterelnök. Képünkön: Nyikolaj Tyihonov Lázár György, a Minisztertanács elnöke társaságá­ban lép el a díszegység előtt a Ferihegyi repülőtéren. (MTI-fotó — Tóth István íelv. — Telefotó — KS> Csütörtökön elutazott Bu­dapestről Nyikolaj Tyihonov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tag­ja, a Szovjetunió Miniszter­tanácsának elnöke, aki az MSZMP Központi Bizottsá­gának és a Magyar. Népköz- társaság Minisztertanácsá­nak meghívására hivatalos, baráti látogatást tett ha­zánkban. A szovjet minisz­terelnökkel együtt elutaztak a kíséretében lévő személyi­ségek. A Szovjetunió miniszterel­nökét és kíséretét ünnepé­lyesen búcsúztatták a Feri­hegyi repülőtéren. A ma­gyar, szovjet és vörös zász­lókkal, üdvözlő feliratokkal díszített repülőtéren felsora­kozott a Magyar Néphadse­reg díszegysége csapatzász­lóval. A búcsúztatáson megjelen­tek: Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke, Méhes Lajos ipari miniszter, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai, Gyenes And­rás, az MSZMP Politikai Bi­zottságának titkára, Borbán­di János, Faluvégi Lajos és Marjai József miniszterel­nök-helyettesek, továbbá a kormány több más tagja, köztük Púja Frigyes külügy­miniszter, s ott voltak poli­tikai, társadalmi, állami éle­tünk más vezető személyisé­gei. Jelen volt az ünnepélyes búcsúztatáson Szűrös Má­tyás, hazánk moszkvai és Vlagyimir Pavlov, a Szov­jetunió budapesti nagyköve­te. Ott volt Nyikolaj Szil- csenko vezérezredes, a Var­sói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői fő- parancsnokának magyaror­szági képviselője, valamint az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli had­seregcsoport magas rangú képviselői, élükön Vlagyimir Szivenok vezérezredessel, a - hadseregcsoport parancs­noka vaL A diszegység parancsnoka jelentést tett Nyikolaj Tyi- honovnak, majd felcsendült a magyar és a szovjet him­nusz. Nyikolaj Tyihonov Lá­zár György társaságában el­lépett a katonai díszegység előtt. Úttörők virágcsokrot nyújtottak át a Szovjetunió miniszterelnökének, aki bú­csút vett a magyar köáéleti vezetőktől, valamint a szov­jet nagykövetség és kolónia, továbbá az ideiglenesen ha­zánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport pa­rancsnokságának képvise­lőitől. A vendégek repülőgé­pe néhány perc múlva a magasba emelkedett. * * * Csütörtökön visszaérkezett Moszkvába Nyikolaj Tyiho­nov és kísérete. Sarlós István Szolnok megyében Sarlós István, aZ' MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja. a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkára csütörtökön Szolnok megyé­be látogatott. A megyeszék­helyre érkezésekor Andrikó Miklós, a megyei pártbi­zottság első titkára üdvö­zölte. Ezt követően Sarlós István Mezőtúrra utazott. Ott először a városi pártbi­zottságon Móricz Béla aisó titkár tájékoztatta a város gazdasági, politikai és kul­turális helyzetéről, eredmé­nyeiről, gondjairól. A város életéről szóló be­számoló után Sarlós István a mezőtúri kórházat és ren­delőintézetet kereste föl. Végül részt vett és felszó­lalt a kórház egészségügyi pártala pszervezet ének be­számoló taggyűlésén (MTI) Szezon a gép November utolsó harma­dában kezdődött a téli nagy­javítások időszaka a marca­li termelőszövetkezet gépja­vító műhelyében. — Összesen hány gép ja­vítását tervezték? — Még felsorolni is sok: 26 pótkocsi, köztük van mű­szaki vizsgás, folyó javításra vagy karbantartásra szoruló is, továbbá két nagy telje­sítményű Rá'ba-Steiger, 13 MTZ—80-as, 11 MTZ—50-es, négy U—650-es traktor, két Zetor—Cristal, négy IFA te­hergépkocsi, két autóbusz, két személygépkocsi és más gépek — mondta Illés György gépjavító és üzemel­tető gépészmérnök. — Ez a téli javítási terv, ám kissé félrevezető is: ma már any- nyi megterhelés vár egy- egy gépre, hogy többször is be­kerül a javítóba. Egy kom­bájn például legalább két­szer, hiszen az aratás vé­geztével újra föl kell készí­teni az őszre vagy a tárcsa, amit a tavaszi munkák után újra rendbe kell tenni a nyárra... A munka tehát fo­lyamatos, soha nincs meg­állás. Persze télen még töbp a tennivaló. — Az idén mi okoz gon­dot? — A tavalyihoz képest jobb a helyzet; akkor csak jóval később tudtuk elkez­deni a munkát. Viszont most igen sok a műszaki vizsgára előkészítendő erőgép, gép­kocsi, pótkocsi: több mint negyven. — Mennyire régi vagy új a géppark? Vannak-e alkat­rés zgondjaik? — A géppark „középko­rú”. MTZ—50-eS traktora- • ink már kifutóban vannak, de még használjuk őket. Ha már nem fognak dolgozni, alkatrészeiket fölhasznál­juk: beépítjük más gépekbe. Alkatrészgond mindig akad, mostanában a Cristal zeto­rokkal van a legtöbb baj, kevés alkatrészt lehet hoz­zájuk kapni, gyakran komp­lett egységeket kell megvá­sárolnunk. Sok problémát okoznak az IFA tehergépko­csik is. Van még egy szem­pont, amit figyelembe kell vennünk: az idei keretet már kimerítettük, így nem egy gépünk javítása azért húzódik át a jövő évre; ja­nuárban vásároljuk még hozzájuk a szükséges alkat­részeket. — Hányán dolgoznak a ja­vítóban?^ — Tizenkilenc szerelő és hat traktoros, egy műszak­ban. Persze mindig ott van az éppen javítandó gép gaz­dája is, hiszen ő ismeri leg­jobban, s föl tudja hívni a figyelmet a rejtett hibákra

Next

/
Thumbnails
Contents