Somogyi Néplap, 1981. december (37. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-06 / 286. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK) ^POS'^ AMA; 1,80 Ft SOMOGYI *..V\ XXXVn, évfolyam, 286. sióm 1931. december 6., vasárnap Hz értelmes éleiért írta: Soltész István, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökhelyettese Indokolt szerénység vezérel bennünket, ha a magyar sajtó napján nem önmagunkról, betűbilicntyűkkel, mikrofonokkal, monitorokkal dolgozó újságírókról és nyomdászokról, rendezőkről és szerkesztőkről, hangmérnökökről és vágókról beszélünk, hanem az ügyről, amit szolgálunk és amelyre önkéntesen, nem- formálisan, hanem szocialista kötcles- ségtudattal felesküdtünk. Ez az ügy a szocialista tájékoztatás ügye. Volt, amikor talán okkal nevezték az újságírót hazánkban is hivatásos dilettánsnak, író-kisiparosnak, ólomlángos-sütőnek, mert maga a politika volt megkérdőjelezhető. Ma már hiteié van hazánkban és külföldön a magyar szocialista tájékoztatásnak, mert hitele van pártunk és kormányunk politikájának. Szakadatlan erőfeszítéssel igyekszünk megszabadulni a szellemi konfekciózástól, amely rossz és használhatatlan sablonokkal, leegyszerűsítő, valóságidegen képletekkel próbálja megmutatni az egyáltalán nem egyszerű, formákba, dogmákba nem szorítható éietmozgást. Miért beszélünk szakadatlan küzdelemről, amikor tudjuk, hogy a jó politika helyes tájékoztatáspolitikai elveket is vall: sehol és senkinél nem szívesség, hanem kötelesség a nyílt, az őszinte, a kellemetlen dolgokat sem megkerülő informálás, a beavatás. Azért, mert tárcsa, elfogadhatatlan, de magyarázható módon még elég sokan vannak olyanok, akik szívesebben és könnyebben fogadják el a kényelmesen használható kész formulákat, semmint maguk is gondolkodásra kényszerüljenek. Jócskán akadnak olyanok is, akik kőnél keményebb anyagba, valami különleges acélba vésett tízparancsolatokat követelnek a szocialista élet, a szocialista munka, magatartás fejlesztése érdekében a politikától, az újságírástól, a tájékoztatástól is. Mintha az élet, a szocialista építés olyan egyszerű volna, hogy idézetekkel, örökkévalónak minősített tételekkel mindent megmagyarázhatnánk, mindent megoldanánk, Pedig így semmit. Ha Lenin ma élne. sok mindent tenne, de egy dolgot aligha. Önmagát sohasem idézné. Éppen ő tanít bennünket arrp és ebben mutat leginkább példát a leniniz- mns, hogy a marxizmus nem más, mint tudományos válasz a kor új kérdéseire. Éppen Lenin emelte fel intőén az ujját: „A szocializmust nem szabad ünnepi színekkel festett szentképként kezelni”. Népünk, pártunk éppen annak köszönheti az elmúlt íuszonöt esztendő sikereit, vogy folyamatosan visszatért ahhoz, amit látszólag már elvégzett, alaposan megbírálva a kísérletek gyengeségeit, gyatraságait. Alighanem legfőbb vívmányunk, hogy feltárjuk hibáinkat és nyíltan beszélünk róluk, mert tudjuk: így, csak így van esélyünk a hibák leküzdésére is. Nines szégy ellnivalónk. Nem azért nem dicsekszünk, iogy ezzel pótoljuk vívmányainkat, ország-világ előtt nyilvánvaló sikereinket, megteremtettük a hont, ahol ,nsm sír a bánat”, ahol nejle mar as ország, a szocializmus, hogy „bárhová indul is, a cél felé halad”. Tiszteljük ezeket a sikereket, de nem ragad el bennünket olyan mámorító ériés, miszerint már tökéletesek vagyunk. Nem képzeljük, hogy nincsenek új és nagyon nagy gondjaink, szo- rítóan nehéz feladataink. Nem hisszük, hogy könnyeden átszökkenhetünk az új feszültséghalmokon és azt sem gondoljuk, hogy mi vagyunk a követendő csodául odell. Tudjuk — és ennek szellemében tájékoztatunk —, hogy az halad előre, akinek van képessége, rugalmassága figyelembe venni a szüntelenül és nem mindig kedvezően változó körülményeket, az eredményekből származó új igényeket, a ma és a holnap reális lehetőségeit. Az tud érdemlegesen tenni, aki nem fojtja el vágyait, nem felejt el ember módjára álmodni, de aki soha nem téveszti össze a valóságot ábrándjaival. A korrekciós lépésekre, az önkontrollra a hatalom megragadásakor és a szocialista építés minden szakaszában ugyanúgy szüksége van a társadalomnak, mint az embernek a természetes mozgásra. Nem felejtjük el azt a történelmi tapasztalatot, hogy a hajakkor kezdődik, ha megakad a szocialista építés reformok útján való önfejlődése. A tájékoztatás is abból indul ki, hogy a szocializmus történelmi vitalitása az emberek tömegeiben, a szocializmusban egyenrangú szövetségesek gondolkodó, vitatkozó és alkotóan cselekvő sokaságában gyökerezik. Hogy a szocializmus igazi megtartója és fejlesztője az emberek jóra fogott ereje. Minél mélyrehatóbb a forradalmi átalakulás, minél nehezebb és szövevényesebb a feladat, annál több erőre, annál nagyobb demokráciára, tehát annál alaposabb, pontosabb és gyorsabb tájékoztatásra van szükség. De a tájékoztatás, a sajtó nem akar senki helyett gondolkodni. Korunk új kérdéseire együtt kell keresnünk a választ, a megoldáson együtt kell töprengenünk, fáradoznunk. A tájékoztatás sürgető és nehéz feladata segíteni, információkkal megalapozni, véleménycserével világossá tenni ezt a közös társadalmi gondolkodást, az okos és egységes cselekvés előfeltételeit. Hisszük, hogy a sajtó is sokat segíthet abban, hogy az emberek jól érezzék magukat társadalmunkban, a szocializmusban — beleértve a munkahelyeket is — és ennek eredményeként készek legyenek gondolkodni, cselekedni. Közös boldogulásunkért ne csak azt tegyék meg, amire kötelezik őket, hanem mindazt, amire lehetőségük van. Jól tudja minden újságíró, szerkesztő, tévé- és rádióriporter, . nyomdász és hangtechnikus, újságkézbesítő és tájékoztatási szervező, hogy a cikkek, műsorok önmagukban nem váltják meg a világot, de az élteti hivatástudatukat. hogy a hiteles, a jót pártoló szocialista sajtó, az emberközpontií tájékoztatás ki tudja tágítani az emberek életterét. És segítséget nyújthat ahhoz, hogy mindenki felkészültebbnek, egy kicsit erősebbnek is tudja magát napjaink próbatevő küzdelmeiben. így mindannyiunk elete értelme- ffrftfofcő* eáLbaíe Hétin hazánkba érkezik Nyikolaj Tyihonov A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa meghívására hétfőn hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezik Nyikolaj Tyihonov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. (MTI) Összehívták az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 22. paragrafusának 2. bekezdése alapján az országgyűlést december 17-én, csütörtökön délelőtt 10 órára összehívta. A Minisztertanács javasolja, hogy az országgyűlés tűzze az ülésszak napirendjére a Magyar Népköztársaság 1982. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot, valamint a külügyminiszter beszámolóját a kormány külpolitikai tevékenységéről. Ünnepség az újságíró szövetség székházában 13 újságíró kapott aranyfóliát A magyar sajtó napja alkalmából szombaton ünnepi ülést tartott a Magyar Újságírók Országos Szövetségének választmánya a MUOSZ székhazában. Pálfy József elnök köszöntötte az ülés résztvevőit, majd Komját Irén, a szövetség alelnöke mondott beszédet. Ezután Kékesdi Gyula, a szövetség Aranytoll- bizottságának elnöke átadta az arany emléktollakat. Az iulán 13 újságíró kapott aranytollat: Benamy Sándor, a Magyar Rádió nyugdíjasa; hat évtizedes újságírói munkásságáért; Bencze Mihály, a Hajdú-Bihari Napló nyugdíjas munkatársa, 59 éves újságírói tevékenységéért; Bereth Ferenc, az MTI nyugdíjas fo tori portere, fél évszázados munkásságáért; Cserei Pál, a Békés megyei Népújság nyugdíjasa, főszerkesztői tevékenységéért; Ránki Jó- zsefné Farkas Klára, a Magyar Nemzet nyugdíjasa, fél évszázados újságírói munkásságáért; Fehér Gyula, az agrárújságírás területén végzett három évtizedes tevékenységéért ; Földi Dezső, a Szövetkezeti Hírlap nyugdíjas főszerkesztője, több évtizedes munkásságáért; Grand - pierre Bajos, a Hajdú-Bihari Napló nyugdíjasa, három évtizedes újságírói tevékenységéért; Hegedűs B. Dániel, az' MTI nyugdíjasa, három évtizeden át végzett újságírói tevékenységéért; Hevesi Endre, a Népszabadság nyugdíjasa, a magyar sajtó területén végzett több évtizedes tevékenységéért; Pető Béla, négy évtizedes sportújságírói tevékenységéért; Török Sándor, a Család és Iskoia nyugdíjas felelős szerkesztője, fél évszázados újságírói* munkásságáért; Saád Béla,'az Új Ember nyugdíjasa, fél évszázados újságírói tevékenységéért Ezután az újságíró szövetség székházának Rózsa Ferenc-terme ben megkoszorúzták az első magyar legális kommunista lap, a Vörös Újság márvány emléktábláját. A forradalmár elődök emléke előtt tisztelegve koszorúkat helyeztek el a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának, a Népszabadság, a Nyomda- és Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszervezetének, a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének az újságíróiskolának a képviselői. Az ünnepség után a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége fogadást adott az ünnepség résztvevőinek. A fogadáson részt vett Győri Imre, az MSZMP KB osztályvezetője és Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, valamint a sajtószervek, a szerkesztőségek vezető munkatársai. Megemlékezés a magyar sajtó napjáról Koszorúzási ünnepség Gábor Andor szobránál A magyar sajtó napja alkalmából koszorúzási ünnepséget rendeztek tegnap délelőtt Kaposváron, Gábor Andor szobránál. A költő Pillantás előre című versét Bank Zsuzsa, a Munkácsy Gimnázium tanulója mondta el, majd dr. Horváth Sándor, a megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztályának vezetője tartott ünnepi beszédet. Meleg szavakkal méltatta a kommunista költő és újságíró, Gábor Andor harcos életútját, akinek „kommunista világnézete gránit alapokra épült”. — Ma emlékezünk meg a 63 évvel ezelőtt megjelent Vörös Újságról, Kommunisták Magyarországi Pártjának lapjáról — mondotta dr. Horváth Sándor, majd az örökösök, a ma; sajtó munkásainak azóta sem csökkenő felelősségéről szólt. — A feladatok — mondotta — semmivel sem könnyebbek ma, nem rónak kisebb felelősséget az „írástudókra”, mint a proletárdiktatúra, a hatalom megragadása időszakában. A cél változatlan: a valóság hiteles bemutatása, a szocializmus építésének szolgálata. Ez ma is felelősségteljes kötelesség, hiszen az emberek joggal várják, hogy napi munkájukhoz valósághű tájékoztatást kapjanak a világ eseményeiről, épitömun- kánk eredményeiről és gondjairól. A sikerekkel soha nem lehetünk elégedettek: a szocializmus építésé ugyanis újabb és újabb feladatokat ad. l — E gondolatok jegyében köszöntőm a magyar sajtó napján a megyei pártbizottság nevében a somogyi újságírókat, lapterjesztőket és nyomdászokat — mondotta befejezésül dr. Horváth Sándor. Beszéde után a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, a nyomda és a Magyar Távirati Iroda megyei kirendeltségének vezetői koszorút helyeztek el Gábor Andor szobránál. Ezt követően a sajtó dolgozói házi ünnepségen emlékeztek meg a magyar sajtó napjáról, s ennek keretében Kiváló Dolgozó kitüntetést és jutalmakat adtak át. • * * A sajtónap alkalmából a Népszabadság terjesztésében kiemelkedő eredményeket elért postai dolgozóknak emlékplakettet és jutalmat adtak át a megyei pártbizottságon. Elismerésben részesült Bohár István (Siófok), Böröcz József (Marcali), Horváth József (Kaposvár), és Reisz Károlyné (Lakócsa). Erőteljesebben kell fejleszteni a balatoni ellátó hálózatot Ülésezett a megyei képviselőcsoport Ülést tartott a megyei képviselőcsoport tegnap délelőtt a Hazafias Népfront kaposvári székházában. Ezen részt vett Varga Péter, a megyei pártbizottság első titkára, Sarudi Csaba, a megyei tanács általános elnökhelyettese. Szokola Károlyné dr„ a képviselőcsoport vezetője tájékoztatta a képviselőtársait a téli ülésszak várható napirendjéről. Műdig István, a megyei tanács pénzügyi osztály vezetője Somogy 1981-es gazdasági helyzetéről, az 1982. évi költségvetési előirányzatokról adott ismertetést. Ezután Dóri János, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője az ide- eeniűCriauüui Inba Uüiaszialataáról tájékoztatta a képviselőcsoportot. A téma bevezetéseként emlékezteit arra, hogy az idegenforgalom fejlődését 1978 előtt elsősorban az jellemezte: a vendégek számának növekedése megelőzte az ellátóhálózat fejlődését. így túlterheltté vált az üdülőövezet, sok bosszúság forrása volt a tülekedés, akkor nőtt meg a vadkempingezők szánva. Új korszak kezdődött ezután a Balaton idegenforgalmában. Az országos és helyi intézkedések azt célozták, hogy megteremtsék a kereslet és a kínálat viszonylagos egyensúlyát, mégpedig a gazdaságosság alapján. Soka? segített a balatoni gyorstejiffeztes: pcoeuaaL A víz minőségének védelmére megindult a sokmilliárdos beruházás előkészítése. 1979—80-ban már kiegyensúlyozottabb volt az idegenforgalom, mérséklődött a táj túlterhelése. Az idén a szezon előkészítése ugyancsak alkalmazkodott a megváltozott körülményekhez. Először tartott együtt a három balatoni megye szezonnyitó értekezletet. Dóri János szerint az idegenforgalom tárgyi föltételeit az ideái megteremtették. Egyben tévedtek csak: négyöt százalékkal több vendégre számítottak, az előrejelzés azonban nem vált bei, mert IS százalékkal többen jöttek a Balatonra. Ez meghaladta az 1978-as rekordév forgalmát. Az ettalahaláaat esst a gyobto számú vendéget csaknem zavartalanul kiszolgálta — hála a gyorsfejlesztési programnak és a szervezés javulásának. Szép eredmény, hogy gazdaságosabb lett az idegenforgalom. A valutabeváltás 46,3 százalékkal nőtt, ezen belül a tőkésországok pénzeinek beváltása két és félszer volt nagyobb. A megye készül az 1982, évi idegenforgalmi szezonra. A pontos terv még nincs kidolgozva. Egy dolog aggasztó: nincs biztató előrejelzés az érkező vendégek számára. A jelenlegi ellátóhálózat pedig nem vezethet le zavar nélkül egy ideinél nagyobb forgalmat. Ezért mindképpen szükség van e hálózat fejlesztésének erőteljes szorgalmazására. A környezeti egyesúly megteremtését szolgáló beruházásokat összehangol tabban és időben előbb kellene megvalósítani, mint az eredeti tervben szerepel. Sok javaslat hangzott el a kegeÉBetók részéről is az uie- megala pozásá ra-