Somogyi Néplap, 1981. december (37. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-06 / 286. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK) ^POS'^ AMA; 1,80 Ft SOMOGYI *..V\ XXXVn, évfolyam, 286. sióm 1931. december 6., vasárnap Hz értelmes éleiért írta: Soltész István, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökhelyettese Indokolt szerénység vezé­rel bennünket, ha a magyar sajtó napján nem önma­gunkról, betűbilicntyűkkel, mikrofonokkal, monitorok­kal dolgozó újságírókról és nyomdászokról, rendezőkről és szerkesztőkről, hangmér­nökökről és vágókról beszé­lünk, hanem az ügyről, amit szolgálunk és amelyre ön­kéntesen, nem- formálisan, hanem szocialista kötcles- ségtudattal felesküdtünk. Ez az ügy a szocialista tá­jékoztatás ügye. Volt, amikor talán okkal nevezték az újságírót ha­zánkban is hivatásos dilet­tánsnak, író-kisiparosnak, ólomlángos-sütőnek, mert maga a politika volt meg­kérdőjelezhető. Ma már hi­teié van hazánkban és kül­földön a magyar szocialista tájékoztatásnak, mert hitele van pártunk és kormányunk politikájának. Szakadatlan erőfeszítéssel igyekszünk megszabadulni a szellemi konfekciózástól, amely rossz és használhatatlan sablonok­kal, leegyszerűsítő, valóság­idegen képletekkel próbálja megmutatni az egyáltalán nem egyszerű, formákba, dogmákba nem szorítható éietmozgást. Miért beszélünk szakadat­lan küzdelemről, amikor tudjuk, hogy a jó politika helyes tájékoztatáspolitikai elveket is vall: sehol és sen­kinél nem szívesség, hanem kötelesség a nyílt, az őszin­te, a kellemetlen dolgokat sem megkerülő informálás, a beavatás. Azért, mert tárcsa, elfo­gadhatatlan, de magyarázha­tó módon még elég sokan vannak olyanok, akik szíve­sebben és könnyebben fo­gadják el a kényelmesen használható kész formulákat, semmint maguk is gondol­kodásra kényszerüljenek. Jócskán akadnak olyanok is, akik kőnél keményebb anyagba, valami különleges acélba vésett tízparancsolato­kat követelnek a szocialista élet, a szocialista munka, magatartás fejlesztése érde­kében a politikától, az új­ságírástól, a tájékoztatástól is. Mintha az élet, a szocia­lista építés olyan egyszerű volna, hogy idézetekkel, örökkévalónak minősített té­telekkel mindent megmagya­rázhatnánk, mindent megol­danánk, Pedig így semmit. Ha Lenin ma élne. sok min­dent tenne, de egy dolgot aligha. Önmagát sohasem idézné. Éppen ő tanít ben­nünket arrp és ebben mutat leginkább példát a leniniz- mns, hogy a marxizmus nem más, mint tudományos válasz a kor új kérdéseire. Éppen Lenin emelte fel in­tőén az ujját: „A szocializ­must nem szabad ünnepi színekkel festett szentkép­ként kezelni”. Népünk, pártunk éppen annak köszönheti az elmúlt íuszonöt esztendő sikereit, vogy folyamatosan vissza­tért ahhoz, amit látszólag már elvégzett, alaposan meg­bírálva a kísérletek gyenge­ségeit, gyatraságait. Aligha­nem legfőbb vívmányunk, hogy feltárjuk hibáinkat és nyíltan beszélünk róluk, mert tudjuk: így, csak így van esélyünk a hibák leküzdésére is. Nines szégy ellnivalónk. Nem azért nem dicsekszünk, iogy ezzel pótoljuk vívmá­nyainkat, ország-világ előtt nyilvánvaló sikereinket, megteremtettük a hont, ahol ,nsm sír a bánat”, ahol nejle mar as or­szág, a szocializmus, hogy „bárhová indul is, a cél felé halad”. Tiszteljük ezeket a sikereket, de nem ragad el bennünket olyan mámorító ériés, miszerint már tökéle­tesek vagyunk. Nem képzel­jük, hogy nincsenek új és nagyon nagy gondjaink, szo- rítóan nehéz feladataink. Nem hisszük, hogy könnye­den átszökkenhetünk az új feszültséghalmokon és azt sem gondoljuk, hogy mi va­gyunk a követendő csodá­ul odell. Tudjuk — és ennek szelle­mében tájékoztatunk —, hogy az halad előre, akinek van képessége, rugalmassága figyelembe venni a szüntele­nül és nem mindig kedve­zően változó körülményeket, az eredményekből származó új igényeket, a ma és a hol­nap reális lehetőségeit. Az tud érdemlegesen tenni, aki nem fojtja el vágyait, nem felejt el ember módjára ál­modni, de aki soha nem té­veszti össze a valóságot áb­rándjaival. A korrekciós lé­pésekre, az önkontrollra a hatalom megragadásakor és a szocialista építés minden szakaszában ugyanúgy szük­sége van a társadalomnak, mint az embernek a termé­szetes mozgásra. Nem fe­lejtjük el azt a történelmi tapasztalatot, hogy a haj­akkor kezdődik, ha megakad a szocialista építés reformok útján való önfejlődése. A tájékoztatás is abból in­dul ki, hogy a szocializmus történelmi vitalitása az em­berek tömegeiben, a szocia­lizmusban egyenrangú szö­vetségesek gondolkodó, vi­tatkozó és alkotóan cselekvő sokaságában gyökerezik. Hogy a szocializmus igazi megtartója és fejlesztője az emberek jóra fogott ereje. Minél mélyrehatóbb a forra­dalmi átalakulás, minél ne­hezebb és szövevényesebb a feladat, annál több erőre, annál nagyobb demokráciá­ra, tehát annál alaposabb, pontosabb és gyorsabb tájé­koztatásra van szükség. De a tájékoztatás, a sajtó nem akar senki helyett gon­dolkodni. Korunk új kérdé­seire együtt kell keresnünk a választ, a megoldáson együtt kell töprengenünk, fáradoznunk. A tájékoztatás sürgető és nehéz feladata se­gíteni, információkkal meg­alapozni, véleménycserével világossá tenni ezt a közös társadalmi gondolkodást, az okos és egységes cselekvés előfeltételeit. Hisszük, hogy a sajtó is sokat segíthet ab­ban, hogy az emberek jól érezzék magukat társadal­munkban, a szocializmusban — beleértve a munkahelye­ket is — és ennek eredmé­nyeként készek legyenek gondolkodni, cselekedni. Kö­zös boldogulásunkért ne csak azt tegyék meg, amire köte­lezik őket, hanem mindazt, amire lehetőségük van. Jól tudja minden újság­író, szerkesztő, tévé- és rá­dióriporter, . nyomdász és hangtechnikus, újságkézbe­sítő és tájékoztatási szervező, hogy a cikkek, műsorok ön­magukban nem váltják meg a világot, de az élteti hiva­tástudatukat. hogy a hiteles, a jót pártoló szocialista saj­tó, az emberközpontií tájé­koztatás ki tudja tágítani az emberek életterét. És segít­séget nyújthat ahhoz, hogy mindenki felkészültebbnek, egy kicsit erősebbnek is tudja magát napjaink próba­tevő küzdelmeiben. így mindannyiunk elete értelme- ffrftfofcő* eáLbaíe Hétin hazánkba érkezik Nyikolaj Tyihonov A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa meghívására hétfőn hivatalos, baráti láto­gatásra hazánkba érkezik Nyikolaj Tyihonov, a Szovjet­unió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke. (MTI) Összehívták az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 22. paragrafusának 2. bekez­dése alapján az országgyűlést december 17-én, csütörtökön délelőtt 10 órára összehívta. A Minisztertanács javasol­ja, hogy az országgyű­lés tűzze az ülésszak napirendjére a Magyar Népköztársaság 1982. évi költségvetéséről szóló tör­vényjavaslatot, valamint a külügyminiszter beszámoló­ját a kormány külpolitikai tevékenységéről. Ünnepség az újságíró szövetség székházában 13 újságíró kapott aranyfóliát A magyar sajtó napja al­kalmából szombaton ünnepi ülést tartott a Magyar Újság­írók Országos Szövetségének választmánya a MUOSZ szék­hazában. Pálfy József elnök köszöntötte az ülés résztve­vőit, majd Komját Irén, a szövetség alelnöke mondott beszédet. Ezután Kékesdi Gyula, a szövetség Aranytoll- bizottságának elnöke átadta az arany emléktollakat. Az iulán 13 újságíró kapott aranytollat: Benamy Sándor, a Magyar Rádió nyugdíjasa; hat évtizedes újságírói mun­kásságáért; Bencze Mihály, a Hajdú-Bihari Napló nyugdí­jas munkatársa, 59 éves új­ságírói tevékenységéért; Bereth Ferenc, az MTI nyug­díjas fo tori portere, fél évszá­zados munkásságáért; Cserei Pál, a Békés megyei Népúj­ság nyugdíjasa, főszerkesztői tevékenységéért; Ránki Jó- zsefné Farkas Klára, a Ma­gyar Nemzet nyugdíjasa, fél évszázados újságírói mun­kásságáért; Fehér Gyula, az agrárújságírás területén vég­zett három évtizedes te­vékenységéért ; Földi Dezső, a Szövetkezeti Hírlap nyugdí­jas főszerkesztője, több évti­zedes munkásságáért; Grand - pierre Bajos, a Hajdú-Bihari Napló nyugdíjasa, három év­tizedes újságírói tevékenysé­géért; Hegedűs B. Dániel, az' MTI nyugdíjasa, három évti­zeden át végzett újságírói te­vékenységéért; Hevesi Endre, a Népszabadság nyugdíjasa, a magyar sajtó területén vég­zett több évtizedes tevékeny­ségéért; Pető Béla, négy évti­zedes sportújságírói tevékeny­ségéért; Török Sándor, a Család és Iskoia nyugdíjas felelős szerkesztője, fél év­százados újságírói* munkássá­gáért; Saád Béla,'az Új Em­ber nyugdíjasa, fél évszáza­dos újságírói tevékenységéért Ezután az újságíró szövet­ség székházának Rózsa Fe­renc-terme ben megkoszorúz­ták az első magyar legális kommunista lap, a Vörös Új­ság márvány emléktábláját. A forradalmár elődök emléke előtt tisztelegve koszorúkat helyeztek el a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Miniszterta­nács Tájékoztatási Hivatalá­nak, a Népszabadság, a Nyomda- és Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszerveze­tének, a Művészeti Szakszer­vezetek Szövetségének, a Ma­gyar Újságírók Országos Szö­vetségének az újságíróiskolá­nak a képviselői. Az ünnepség után a Minisz­tertanács Tájékoztatási Hiva­tala és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége fogadást adott az ünnepség résztvevői­nek. A fogadáson részt vett Győri Imre, az MSZMP KB osztályvezetője és Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisz­tertanács Tájékoztatási Hiva­talának elnöke, valamint a sajtószervek, a szerkesztősé­gek vezető munkatársai. Megemlékezés a magyar sajtó napjáról Koszorúzási ünnepség Gábor Andor szobránál A magyar sajtó napja al­kalmából koszorúzási ünnep­séget rendeztek tegnap dél­előtt Kaposváron, Gábor An­dor szobránál. A költő Pil­lantás előre című versét Bank Zsuzsa, a Munkácsy Gimnázium tanulója mondta el, majd dr. Horváth Sán­dor, a megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztályának vezetője tartott ünnepi beszédet. Meleg szavakkal méltatta a kommunista költő és új­ságíró, Gábor Andor harcos életútját, akinek „kommu­nista világnézete gránit ala­pokra épült”. — Ma emlékezünk meg a 63 évvel ezelőtt megjelent Vörös Újságról, Kommu­nisták Magyarországi Párt­jának lapjáról — mondotta dr. Horváth Sándor, majd az örökösök, a ma; sajtó mun­kásainak azóta sem csökke­nő felelősségéről szólt. — A feladatok — mondotta — semmivel sem könnyebbek ma, nem rónak kisebb fele­lősséget az „írástudókra”, mint a proletárdiktatúra, a hatalom megragadása idő­szakában. A cél változatlan: a valóság hiteles bemutatá­sa, a szocializmus építésének szolgálata. Ez ma is felelős­ségteljes kötelesség, hiszen az emberek joggal várják, hogy napi munkájukhoz valósághű tájékoztatást kapjanak a vi­lág eseményeiről, épitömun- kánk eredményeiről és gond­jairól. A sikerekkel soha nem le­hetünk elégedettek: a szo­cializmus építésé ugyanis újabb és újabb feladatokat ad. l — E gondolatok jegyében köszöntőm a magyar sajtó napján a megyei pártbizott­ság nevében a somogyi új­ságírókat, lapterjesztőket és nyomdászokat — mondotta befejezésül dr. Horváth Sán­dor. Beszéde után a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, a nyomda és a Magyar Táv­irati Iroda megyei kirendelt­ségének vezetői koszorút he­lyeztek el Gábor Andor szobránál. Ezt követően a sajtó dolgozói házi ünnepsé­gen emlékeztek meg a ma­gyar sajtó napjáról, s ennek keretében Kiváló Dolgozó kitüntetést és jutalmakat ad­tak át. • * * A sajtónap alkalmából a Népszabadság terjesztésében kiemelkedő eredményeket el­ért postai dolgozóknak em­lékplakettet és jutalmat ad­tak át a megyei pártbizott­ságon. Elismerésben része­sült Bohár István (Siófok), Böröcz József (Marcali), Horváth József (Kaposvár), és Reisz Károlyné (Lakócsa). Erőteljesebben kell fejleszteni a balatoni ellátó hálózatot Ülésezett a megyei képviselőcsoport Ülést tartott a megyei képviselőcsoport tegnap dél­előtt a Hazafias Népfront kaposvári székházában. Ezen részt vett Varga Péter, a megyei pártbizottság első titkára, Sarudi Csaba, a megyei tanács általános el­nökhelyettese. Szokola Károlyné dr„ a képviselőcsoport vezetője tá­jékoztatta a képviselőtársait a téli ülésszak várható napi­rendjéről. Műdig István, a megyei tanács pénzügyi osz­tály vezetője Somogy 1981-es gazdasági helyzetéről, az 1982. évi költségvetési elő­irányzatokról adott ismerte­tést. Ezután Dóri János, a me­gyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője az ide- eeniűCriauüui Inba Uüiaszia­lataáról tájékoztatta a képvi­selőcsoportot. A téma beve­zetéseként emlékezteit arra, hogy az idegenforgalom fej­lődését 1978 előtt elsősorban az jellemezte: a vendégek számának növekedése meg­előzte az ellátóhálózat fej­lődését. így túlterheltté vált az üdülőövezet, sok bosszú­ság forrása volt a tülekedés, akkor nőtt meg a vadkem­pingezők szánva. Új korszak kezdődött ez­után a Balaton idegenfor­galmában. Az országos és helyi intézkedések azt céloz­ták, hogy megteremtsék a kereslet és a kínálat vi­szonylagos egyensúlyát, még­pedig a gazdaságosság alap­ján. Soka? segített a balatoni gyorstejiffeztes: pcoeuaaL A víz minőségének védelmé­re megindult a sokmilliárdos beruházás előkészítése. 1979—80-ban már kiegyensú­lyozottabb volt az idegenfor­galom, mérséklődött a táj túlterhelése. Az idén a szezon előkészí­tése ugyancsak alkalmazko­dott a megváltozott körül­ményekhez. Először tartott együtt a három balatoni me­gye szezonnyitó értekezletet. Dóri János szerint az ide­genforgalom tárgyi föltételeit az ideái megteremtették. Egyben tévedtek csak: négy­öt százalékkal több vendégre számítottak, az előrejelzés azonban nem vált bei, mert IS százalékkal többen jöttek a Balatonra. Ez meghaladta az 1978-as rekordév forgal­mát. Az ettalahaláaat esst a gyobto számú vendéget csak­nem zavartalanul kiszolgálta — hála a gyorsfejlesztési programnak és a szervezés javulásának. Szép eredmény, hogy gazdaságosabb lett az idegenforgalom. A valutabe­váltás 46,3 százalékkal nőtt, ezen belül a tőkésországok pénzeinek beváltása két és félszer volt nagyobb. A megye készül az 1982, évi idegenforgalmi szezonra. A pontos terv még nincs kidolgozva. Egy dolog ag­gasztó: nincs biztató előre­jelzés az érkező vendégek számára. A jelenlegi ellátó­hálózat pedig nem vezethet le zavar nélkül egy ideinél nagyobb forgalmat. Ezért mindképpen szükség van e hálózat fejlesztésének erő­teljes szorgalmazására. A környezeti egyesúly megte­remtését szolgáló beruházá­sokat összehangol tabban és időben előbb kellene megva­lósítani, mint az eredeti tervben szerepel. Sok javaslat hangzott el a kegeÉBetók részéről is az uie- megala pozásá ra-

Next

/
Thumbnails
Contents