Somogyi Néplap, 1981. december (37. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-06 / 286. szám

A hét három kérdése Milyen nj fejlemények * * * történtek a kelet—nyu­gati kapcsolatokban? Nomen est ómen — vagyis h név jelként is saolgáé, mondták a régi rómaiak. A hajdani bölcsesség ismét be­igazolódott a genfi „minek nevezzelek” formájában. A svájci városban az ünnepé­lyes megnyitó mellett két ér­demi találkozót tartott a szov­jet es az amerikai szakértők küldöttsége, s megállapodtak abban, hogy megbeszéléseik tartalma részéről egyelőre nem tájékoztatják a tudósító­kat (Amit egyébként a hírre éhes újságírók is jónéven vet­tek : a viták kikerülése a kez­deti szakaszban csak. nehezí­tené a tárgyalásokat) Az ellentétek azonban már abba« is megmutatkoztak, hogy miről ne tortát jék a tá­jékoztatás. Az amerikai kül­döttség a közép-hatótávolságú rakéták korlátozásáról, Siet­ve csökkentéséről beszél, ez tárgyalást csupán a száraz­földé*» elhelyezett harci esz­közökre s a NATO-hatalmak közül kizárólag az amerikaiak birtokában lévőkre szűkítené le. A reagani nulla-megálla- dás, a kölcsönös, teljes el-* tiltás — ami igen jól hangzik — nem érintené az amerikai előretolt stratégia tengeralatt­járókra és repülőgépekre sze­relt fegyvereit, valamint a brit és francia harci eszközö­ket, amelyek ugyancsak ke­letre vannak irányozva. A Szovjetunió ezért az európai közepha tósugarú nukleáris fegyverekről kíván tárgyalni: hajlandó a. valóban zéró-meg­oldásra, ha ehhez a nyugat is hozzájárul. Első lépésként le­hetségesnek véli a közbeeső megoldásokat is. Leonyid Brezsnyevnek bonni látoga­tása során éppen erre irá­nyultak kezdeményezései. A véleményeltéréseket és a hozzáállás különbözőségét tükröző név vita természete­sen nem kelt meglepetést. Senki sem számít könnyű és gyors tárgyalásokra, ezzel IZ ESEMÉNYEK CÍMSZAVAKBAN Hétfő: Géniben megkezdődtek a szovjet—amerikai tárgya­lások az Európában elhe­lyezett nukleáris fegyve­rekről. — Mitterand Algé­riában. Kedd: A Varsói Szerződés tagál­lamainak külügy miniszte­rei Bukarestben, honvé­delmi miniszterei Moszk­vában tanácskoznak. —* Husak—Honecker munka- találkozó Prágában. Szerda: Csütörtök: Gromiko bukaresti tárgya­lásai. — Bejelentik a Ho­necker—Schmidt találko­zót. — Izrael hozzájárul négy nyugat-európai or­szág részvételéhez a sinai csapatkontingensben. Péntek: A varsd! tűzoítőtteztí teke­ián történt konfliktus nyo­mán ismét éleződik a tár­sadalmi feszültség Len­gyelországban. — Bizal­mi szavazás az olást par­lamentben. Készülődé« a dán rendkl- vülí parlamenti választá­sokra, valamint a finn el­nökválasztásra. — Wald­heim visszalépése után tár­gyalások az ENSZ-ben az új főtitkár személyéről. labda moot — képletesen szól­va a NATO térfelén van — a világ figyelemmel várja, hogy a bonni javaslatok, a genfi nyitány, a bukaresti közle­ményre mit tudnak és mit akarnak válaszolni az atlanti tanácsülés résztvevői. Következetes, elvi békepoli­tikánk nyilvánult meg abban a tömör értékelésben, ame­lyet az MSZMP Központi Bi­zottságának a héten megtar­tott ülése adott a nemzetközi helyzetről. Ez a dokumen­tum támogatja a szocialista országoknak a legutóbbi idők­ben tett új béke kezdeménye­zéseit, s kifejezi pártunk és kormányunk szilárd elhatáro­zását, hogy a Magyar Népköz­társaság szövetségeseivel együtt, a maga eszközeivel és lehetőségeivel is mindent meg kíván tenni a feszültség Castries-ben. Saint Laicia szigetország fővárosában megnyílik az amerikai ál­lamok szervezetének köz­gyűlése. — Amerikai— mcaraguai külügyminiszte­ri megbeszélés. Ozinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter a Varsói Szerződés honvédelmi miniszteri bizottságának moszk­vai záróülésén (Teleíotó: MTI—KS) együtt biztató a párbeszéd új­rakezdése. Különben is, mint­ha „évvégi hajrá” lenne a nemzetközi diplomáciában. A szovjet—nyugatnémet csúcs­találkozót követően újabb je­lentős kelet—nyugati eszme­csere várható a legmagasabb szinten: az NDK egyik fertői táján, a Werbellin-tó melletti vadászkastélyban a hét végén Honecker—Schmidt összejö­vetel várható. A Varsói Szerződés tagálla­mainak külügyi miniszterei a román fővárosban tartottak a héten értekezletet és gya­korlati lépéseket sürgettek az európai béke kibontakoztatá­sa, a világhelyzet javítása érdekében. (A honvédelmi miniszterek Moszkvában te­kintették át az időszerű te­endőket) Tanácskozásaikat a szokásos atlanti hét követi, amelyet decemberben mindig Brüsszelben rendeznek meg. A SOMOGYI NÉPLAP enyhítésének, a békés egymás mellett élés kiterjesztésének érdekében. 2 Mi történt a Kőzel­• Keleten? Fesztelenség helyett fes-te- lenség: á héten nem kevés nyilatkozat hangzott el a ma­rokkói városban felfüggesz­tett arab csúcsértekezlettel kapcsolatban. A szilárdság frontja általában helye6lóleg nyilatkozik arról, hogy a szaúdi tervet nem lehetett el­fogadtatni. Az ellentábor vi­szont azt hangoztatja, hogy elégedett, mert a terv nem került le végképpen a napi­rendről. Ügy tűnik, hogy a következő időszakban beható, arabközi tanácskozásokat kell folytatni egy akárcsak vala­mennyire is egységes állás­pont kialakítására. Az izraeli vezetés természe­tesen a saját javára értékelte a Fezben lezajlott nézetelté- reseket s alighanem ez a té­nyező is közrejátszott, hogy lényegében hozzájárult négy nyugat-európai ország kato­nainak részvételéhez a' Sinai- félsziget! nemzetközi haderők­ben. Esek az alafcöletf*: mM Egyiptom és Izrael határán állomásoznak, s afféle szét­választó „élősövényt” alkot­nak. A korábbi berzenkedés abból adódott, hogy Izrael a Camp-David-i alkut támogató állásfoglalást kért a nyugat­európaiaktól, az*»k viszont elégtelennek tártját, ezeket a kereteket. Végülis úgy tűnik, hogy az ellentéteket áthidal­ják (a végső formába öntés még. folyik)) Izrael elsősorban az Egyesült Államoktól új biztosítékokat kapott, ennek során Washingtonban a két hadügyminiszter, Weinberger és Sáron, megállapodást foga­dott el a stratégiai együttmű­ködésről. Ennek máris rendkívül kedvezőtlen visszhangja tá­madt Tiltakozott az arab világ: az izraeli ellenzék azért kért bizalmi szavazást, mert túlságosan veszélyes kötődést lát Washingtonhoz, s különö­sen kedvezőtlennek mondha­tók a hadügyminiszterek fc- szültségszító nyilatkozatai, amelyekben a térségen kívüli fenyegetést, a „szovjet ve­szélyt” próbálták előtérbe tol­ni. Néhány nap igazán nem hosszú világpolitikai mérték­kel tekintve, de ez a néhány nap tovább bonyolította a közel-keleti válságot... 3 Hogyan alakul a finn • politika? Finn rokonaink és bará­taink ünnepelnek: mára esik nemzeti ünnepük. De Suomi hétköznapjai is mozgalmasak: egyre inkább kibontakozik a jövő esztendő elején esedékes elnökválasztási kampány. Egyelőre a jelölési időszakban vagyunk, tanácskozások foly­nak a különböző pártokon belül és politikai irányzatok között. Eddig legalább tucat­nyi név került forgalomba, de minden bizonnyal a szociál­demokrata Koivistvo (aki Kekkonen betegsége miatt ideiglenesen betölti az állam­fői tisztet) Ó6 a centrumpárti Virolainen ígérkezik legesé­lyesebbnek — a papírforma szerint Az elnökválasztás azért olyan lényeges, mert Finn­országban a külpolitika ala­kítása az elnök illetékességébe tartozik. Márpedig a finn kül­politika és személy szerint Urho Kekkemen igen sokat tett a szovjet—finn jóviszony alakításáért, általában a bé­kés egymá6 mellett élésért; a kölcsönösen előnyös együtt­működésért. a nemzetközi klíma javításáért, az európai biztonságért Mindazok, akik Helsinkit nemcsak városnév­nek, hanem politikai jelkép­nek is tekintik, az eddigi po­zitív folyamatok továbbfej­lődését várják Finnország le­endő elnökétöL Réti Ervin Nyikoiaj Tyihonov Nyikoiaj AJck>zar»drovics Tyi­honov 1905-ben született. 1940 óta tagja a Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának. 1924-ben segédmozdonyvezető­ként kezdett dolgozni, 1930-ban elvégezte a dnyepropetrovszki kohászati főiskolát, 1933 és 1947 között dnyetropetrovszki és per- vourolszki üzemekben dolgozott üzemvezetőként, majd főmérnök­ként. 1947-től 1950-ig a nyikopoli déli csőgyár igazgatója, 1950 és 1957 között a Szovjetunió vasko­hászati minisztériumának több vezető posztján tevékenykedett, mint a minisztérium főigazgatósá­gának vezetője, majd miniszter- helyettes. 1957-től 1960-ig a dnyepropetrovszki népgazdasági tanács elnöke volt. 1960—1963 kö­zött a Szovjetunió ^Minisztertaná­csa Állami Tudományos-gazdasá­gi Tanácsának elnökhelyettese, miniszteri rangban. 1963-tój 1965-ig a Szovjetunió Állami Tervbizottságának elnök- helyettese, miniszter. 1965 és 1976 között a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökének helyettese, 1976 szeptemberétől első helyette­se volt. 1961-től 1966-ig az SZICr KB póttagja. 1966-tól az SZKP KB tagja. 1978-ban az ?ZKP KB Po­litikai Bizottságának póttagjává, 1979-ben a Politikai Bizottság tagjává választották. 1980. október 23-a óta a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnöke. A Szocialista munka hőse, több­szörös Állami-díjas, a műszaki tudományok doktora* A Szovjetunió Legfel*«!* ta­nácsának küldötte. Kreisky Kuvaitban Bruno Kreisky osztrák kancellár szombaton Perzsa­öböl menti kőrútjának ke­retében egynapos látogatás­ra Kuvaitba érkezett. Az osztrák kormányfő a továb­biakban az Egyesült Arab Emírségekbe és Bahrainbe Iá tóga t. Egyesült Államok Egyetlen józan hang Howard Baker szenátor, az amerikai szenátus repub­likánus többségéneik vezető­je „történelmi jelentőségű” szavazásnak nevezte az ame­rikai szenátus pénteki dönté­sét a 208,5 milliárd dollár összegű katonai költségvetés elfogadásáról, amely „évti­zedekre előre meghatároz­hatja az ország védelmének alakítását”. Alan Cranston szenátor — demokratanárti szóvivő — a katonai erőfeszítések fokozá­sának szükségességét han­goztatta és kijelentette: „nem köthetjük össze ezt a társadalmi és gazdasági szük­ségletekkel”. A Fehér Ház eredményes „lobbyzása” nyomán újjá­éledt fegyverkezési eufóriá­ban az egyetlen józan hang a Capitolumon pénteken Mark Hatfield oregoni re­publikánus szenátoré volt, aki kijelentette: „A példát­lan költségvetési nehézsé­gek időszakában a korlátozás nélküli fegyverkezési költe­kezés erkölcsileg és gazdasá­gilag egyszerűen megmagya­rázhatatlan”. Béketüntetések Nyugat-Európában Szombaton ismét tíz- és tízezrek vonultak fel több nyugat-európai főváros üt- eáin, tiltakozva az atomfegy­verek európai telepítése el­len. Koppenhágában mintegy harmincezren, Arhusban tíz­ezren és egy másik dán kisvárosban, Alborgban ez­ren tüntettek az utcákon, közös akciót sürgetve az atomháború fenyegetése el­len. A békés felvonulók északi atomfegyvermentes övezet létrehozását sürgették. Tüntetésre került sor több nyugatnémet városban is. Hamburgban' hatalmas tö­meg özönlötte el szombaton az utcákat. A rendőrség 14 ezer tüntetőről tett említést — a szervezők viszont 50 ezer felvonulóról tudtak. Hans-Ulrich Klose, szociál­demokrata politikus, Hijjn- , burg volt polgármestere atomfegyvermentes Európa megteremtését követelte és sürgette. hogy felül kell vizsgálni a NATO „értelmét es célját”. A feltételekhez igazodva Tájékoztató hangzott el az időszerű nemzetközi kérdé­sekről a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága december 3-i ülésén és a testület megvitatta azt az előterjesztést, amely az 1982. évi népgazdasági terv és alllami költsegvetés irány­elveiről készült. A tanácsko­zásról kiadott közlemény — amely a lapok szombati szá­mában jelent meg — ob­jektív tényként adja tudtul: az ellentmondásosabb, nehe­zebb nemzetközi helyzet szükségszerűen érezteti hatá­sát a gazdasági munkában is. Amint az a vezető párttes­tület az 1981. évi terv vég­rehajtásának előzetes ta­pasztalatai összegzéséből ki­tűnik: a VI. ötéves terv első esztendeje a számítottnál, a vártnál is kedvezőtlenebb külgazdasági feltételek köze­pette telt el. Ez nemcsak a kivitel mennyiségi és érték­mutatóinak alakulásán mér­hető le — igy azon, hogy az öt fő árucsoportot tekintve a nem rubel elszámolású ex­port mindössze kettőben emelkedett a tavalyi hasonló időszakhoz mérten —, ha­nem láthatóvá válik a ked­vezőtlen hatás az itthon ké­szült termékeknek a külpia­cokon elért árszínvonalában is. A gondok terhét növeli, hogy még mindig nem kap kellő figyelmet a fejlesztési tevékenység, a szigorúbb fel­tételekhez való alkalmazko­dás meggyorsítása, a tényle­ges — a felszíninél mélyebbre hatoló —, azaz a technológiai megalapozottságú energia- és anyagtakarékosság. Nem kizárólag a behozatal és a kivitel alakulása minősí­ti a magyar népgazdaság tel­jesítményeit, ám mert az 1982. évi népgazdasági terv középpontjában változatlanul az egyensúlyi helyzet' javítása áll, a figyelem sugara tovább­ra is e feladatokat kell, hogy kövesse. Az egyensúlyi helyzet fokozatos változtatása azon­ban nem egyenlő pusztán a külkereskedelmi tevékenység eredményesebbé tételével; a gazdálkodás egészének kell szükségszerűen igazodnia a folytonosan változó, sok te­kintetően mind kedvezőtle­nebbé váló feltételekhez. Ennek a szükségszerű iga- »odásnak — mondjuk ki: a gazdálkodási keretek további szigorításának — takaratlan követelménye fogalmazódik meg a Központi Bizottság ülé­séről kiadott közleményben. Idén ugyan, szemben az 1980. évivel, a termelés növekedett, nagyon szerény mértékben ja­vult a külkereskedelmi forga­lom egyenlege, ám az eddigi eredmények nem elegendőek annak a fedezetnek az előte­remtéséhez, amely nélkülöz­hetetlen az elért életszínvonal megtartásához, a szociálpoli­tikában tervezett lépések megtételéhez. Figyelmeztető ellentmondás például, hogy az iparban a termeléshez képest a foglal­koztatottak havi átlagbére majdnem négyszer gyorsab­ban emelkedett. Hasonló fo­lyamat tanúi lehetünk a kivi­telező építőiparban, a mező­gazdaságban ii, azaz olyan irányzatról van szó, amely hosszabb távon nem tartható fenn. Még akkor sem, ha a termelőágazatokban a terme­lékenység a termelésnél gyor­sabban növekedett, mert ösz- szességében a lakosság kész- pénzbevételei a tervezettet meghaladóan bűviiltek. Ami­nek természetesen ott vannak a következményei a jövő évre tervezett, elhatározott intéz­kedések rangsorában, mind a vállalati, mind a személyes jövedelmek kiáramlása felté­teleinek szigorításában. Bonyolult feladatokat kell megoldaniuk a gazdálkodó szerveknek a jövő esztendő­ben és hiba lenne úgy véle­kedni. hogy bármelyik válla­lat, szövetkezet csupán saját tevékenységének sikereit vagy kudarcait könyvelheti el. Amint árra a vezető párttes­tület ülése is'rámutatott, az egyébként sem könnyű gaz- . dálkodási helyzetet további terhekkel tetézik a vállalatok közötti kapcsolatok feszültsé­gei és ellentmondásai, például az a tapasztalat, hogy a gaz­dálkodók egy része még min­dig nem valós teljesítmények növelésével, hanem monopol helyzetének érvényesítésével kíván többletjövedelemhez jutni. Ezeknek a törekvések­nek — amint a szerződéses fegyelem lazulásának is — ked­vessé volt gátja a szabályo­zás, érthető és indokolt te- hál, hogy a szabályozási, jö­vedelemelvonási feltételek ja­nuártól egy fokkal ismét szi­gorodnak, ami nem éri vá­ratlanul a Vállalatokat és szövetkezeteket, hiszen n ne­gyedik negyedévben részletei­ben megismerhették a gazdál­kodás e változó feltételeit. Fegyelmezett, következete­sebb, célratörőbb munka szükséges — köznapi nyelvre lefordítva így fogalmazhatjuk meg a jövő évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiben foglaltak lé­nyegét. Ennek a fegyelmezett, következetesebb, célratörőbb munkának vannak természe­tesen olyan feltételei és al­kotóelemei, amelyek a nagy összefüggések, az országos irányítás körébe tartoznak, mint az ágazati kapcsolatok szükségszerű javítása, a kö­zéptávú tervhez kapcsolódó központi fejlesztési progra­mok kereteinek rugalmas iga­zítása a folytonosan változó feltételekhez és — elsősor­ban — külpiaci követelmé­nyekhez. Ebből azonban ve­szélyes lenne arra következ­tetni, hogy a termelői kollek­tívák, az egyének cselekedetei kisebb súlyúak, nincsenek lényeges befolyással a vég­eredményre. A jövő évi feladatok leg­főbb számadatai a realitáso­kat tisztelő mérlegelést bizo­nyítják. összhangban s ha­todik ötéves tervben megje­lölt gazdaságpolitikai teen­dőkkel, a nemzeti jövedelem egy—másfél, az ipari termelés két- két és fél, a mezőgazdasá­gi termelés négy- négy és fél százalékos növelését javasolja tervezni a kormánynak a Központi Bizottság. A be - házasokra elkölthető 178—180 milliárd forint, a reáljövede­lem fél százalékos, a lakossá­gi fogyasztás fél- egy százalé­kos gyarapodása ugyan sze­rény cél, ám igazolja a gaz­daságpolitikai következetessé­get, azt, hogy a feltételekhez igazodni kell, nemcsak a ter­melésben. hanem a felhalmo­zás, a fogyasztás terepén is. A jöt><5 étn teendők számok­ba foglalható legfőbb jellem­zői mellett a párt vezető tes­tületé csütörtöki ülésen hang­súllyal szólt azokról az em­beri tényezőkről, amelyek a szükségszerű igazodásnak nem egyik, hanem a legfon­tosabb feltételei. Az erős kül­piaci nyomás, a gazdálkodás vártnál, kívánatosnál lassúbb javulásából következő felada­tok elvontunk látszó jellem-ői igenis lefordíthatok a vállalat, a műhely, a szövetkezeti ága­zat egy-egy munkakoUektivá- ja számára. Ennek az adaptá­lásnak az ad létjogosultságot, hogy a világgazdasági körül­mények egyre élesebben vilá­gítanak rá gyengéinkre, ám mi magunk jórészt elmulaszt­juk annak lehetőségét, hogy fölfedezzük, kamatoztassuk termelésbeni, sokak által is­mert erényeinket, tartalékain­kat a szellemi tőke mozgósí­tásában. A Központi Bizott­ság által megszabott reális célok az ideinél keményebb munkát követelnek minde­nütt, kezdeményező, vállalko­zó termelői cselekedeteket, hogy a felhasználás, a fo­gyasztás is a tervhez követke­zetesen igazodó lehessen, s népünk továbbra is nyugodt, kiegyensúlyozott politikai lég­körben eredményesen dolgoz­hasson. A siófoki áfész azonnali belépéssel alkalmaz két térti dolgozót éjjelien munkakörbe Jelentkezni lehet az üzemeltetési osztályvezetőnél. Siófok, Kálmán Imre setanv 4 (856261

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents