Somogyi Néplap, 1981. december (37. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-05 / 285. szám

Oktatás az egykori kastélyban Továbbképzések, ismeretfelújító tanfolyamok Somogytamócán az egyko­ri kastélyban működik jó néhány esztendeje a Dél- somogyi Állami Gazdaság bentlakásos oktatási köz­pontja. -Az épület földszint­ién található a tarnócai ke­rület irányítását ellátó szak­vezetők irodája; ott vannak az adminisztráció helyiségei is. az emeleten pedig szé­pen berendezett szobák — hálótermek, klubszobák, tár­salgók, előadótermek. A há­lókban negyvennégy dolgo­zót helyezhetnek el. az ét­keztetést a kerület ebédlőjé­ben biztosítják. Évente 350—450 hallgatót oktatnak itt különböző szak­mákban, főként a dél-somo­gvi gazdaság kerületei részé­re. Időről időre más gazda­A dermesztő hidegben egyedül az árak nem húzód­tak össze tegnap Kaposvá­ron a hetipacon. A zöldpap­rikát már darabonként kí­nálták; 7-ért. A paradicsom­ra 40 forintért csak kevesen vetettek szemet. Egy kiske­reskedőnél még volt 26-ért is szép, vastag húsú prita- minpaprika. Ismét láttunk karfiolt, de már csak 30 fo­rintért 14-ért a kel sem olyan kelendő. Tízért mérik a fejes káposztát, s kétszer ennyibe kerül a savanyított A zöldség kilója is hova­tovább 20 forint Vegyesen már csak csomónként adják ötért. Ennyiért erőltetik a fejes salátát is. Tíz forin­tért árulják a főzőhagymát; a lilát 14-ért az ínyesmeste- rek veszik. Zalaegerszegen 3—4 forinttal drágább a hagyma, Szolnokon ugyan­ennyivel olcsóbb. A 11 fo­rintos pesti ár jelenti az or­szágos átlagot A burgonya nálunk 5,40, de öt forintnál sehol sem olcsóbb. A leg­többet. 7 forintot Veszprém­ben kérnek kilójáért Végre megállt a fokhagy­ma áremelkedése. Ország­szerte — így nálunk is — az ára 50 forint közelében van. Egy ökölnyi karalábéra ötért lehetett szert tenni. A petrezselyem és á zeller csokráért pedig már 2 forin­tot is kértek. 30 forintért kapható a szárazbab. Szege­dén helyenként 40-et is kér­nek érte, nem messze on­nan, Békéscsabán 20-ért kí­nálják. Néhány tökáru* sütve pró­bált túladni „lejárt szava­tosságú” portékáján. Nem akadt, azonban a vásárlók közt olyan, aki 4—5 forin­tot adott volna érte... A beigliszezon közeledté­*ágokból is fogadnak vendé­geket. Az előadók — a me­zőgazdasági nagyüzem szak­vezetői, mellett — országo­san ismert szakemberek. A téli oktatás' a héten kezdődött Somogytamócán; keddtől csütörtökig rendez­ték meg a növényvédő beta­nított munkások továbbkép­ző tanfolyamát; a gazdaság három növénytermesztő ke­rületéből — Somogytarnócá- ról. Nagybarátiból és Nagy­korpádról — érkeztek dolgo­zók a bentlakásos képzésre. Major László, a gazdaság növényvédő szakmérnöke tartott részükre előadást. A foglalkozásokon — egyebek mellett — arról volt szó, milyen állításokat kell elvé­gezni a permetezőgépen, vei drágul a bele való: 80 forint a mák kilója, 100 a dióbélé. Csemege lesz a mandulacsók, 200 forint ugyanis a mandula kilója. Egyre szerényebb a gyü­mölcspiac választéka. Né­hány cikk ára az aszalódott- ság mértékével együtt nő. Már 46 forint az aszalt szil­va; fele ennyiért kapható némi korántsem lédús szőlő. Az alma 16-ért szépen mo­solyog. de a tízforintos fo­gyasztásra alkalmas. Maku­látlan körtét már 20-ért sem lehet venni. Békéscsabán, • A felügyelő kiegyenesedett. I leengedte a botot, és kissé ! lil<egve válaszolt; j — Az ö nevében. I Rumata Budahra nézett, és észrevette, hogy az öreg a falba kapaszkodik, alig áll a lábán; — Rosszul vagyok — mondta fájdalmas mosollyal. — Bocsásson meg, nemes dón. Rumata karon fogta, és hogy a szórás egyenletes le­gyen. Ha ugyanis egyik hely­re több vegyszer jut. mint máshova, ak,kor — csíkok­ban — előjönnek a gyomok, illetve vetésváltás esetén a szermaradvány kárt okoz a későbbi kultúrákban. A gazdaság somogytamó- cai oktatási központjában a jövő héten a villanyszerelő szakmunkások továbbképzé­sével folytatódik a téli tan­folyamok sora. Erre csak­nem húsz dolgozót várnak. Őket a vadászok és vadte­nyésztők követik, majd a rak'odógépkezelők vejznek részt ismeretfelújító oktatá­son — de ők már a jövő év első napjaiban veszik birto­kukba a szálláshelyeket, il­letve az előadótermet. Kecskeméten és Győrben 12-ért fogy. A főváros Él­munkás téri piacán 17-ért kapható. A baromfípiaci pavilonban 2,50-ért is volt tojás; az árusok továbbra is 2,70— 3-ért adták. Rengeteg volt a kacsa. Egy testesebb pél­dányért 240—250 forintot kértek. Egy bácsika ellen­őrizhetetlen vadrécéket aján­lott 70-ért. Kakast 130-ért árultak egy helyen azonban 150 forintot kértek érte. Egy pár; agyonmagasztalt tyúkot 170-re tartottak. A pecsenyecsirke kilója 50 fo­rint. Szolnokon 13 forinttal olcsóbb. Győrben viszont 53 forint. A tyúkhús Pesten a legolcsóbb. 36 forint kilója. B. F. 28­Végíghaládtak a folyosón, felmentek a lépcsőn, aztán újabb és újabb lépcsőn Ru­mata ekkor megtorpant. Is­merős, öblös ordítás vissz­hangzott a börtön boltívei alatt. Valahol a tömlöc mé­lyén teli torokból ordított, az Istent, a szenteket, a poklot, a Szent Rendet, dón Rebát becsmérelte az ó ke­PIACI KÖRKÉP Vadréce és kokas Arkagrii és Borisz Sztnigackij — Igen — felelte az öreg, s mogorván nézett rá. — Rumata vagyok, jöjjön utánam, ne maradjon el. — Rumata a szerzetesek felé fordult. — Az Űr nevében. elvezette. Amfkor * szerze­tesek eltűntek szemük elől. megállt, elővett az ampullá­ból egv szporamin-tablettát. s 1 odanyújtotta Budahnak. Az kérdőn pillantott rá. — Nyelje le — mondta Rumata. — Azonnal meg­könnyebbül. Budah elvette a tablettát, megnézte, megszagolta, fel­vonta bozontos szemöldökét, azután a gyógyszert óvato­san a nyelvére tette. — Nyelje csak le — szólt mosolyogva Rumata. Budah lenyelte. — M-m-m ... — mondta. — Azt hittem, mindent tu­dok az orvosságokról. — El­hallgatott. figyelte, mit érez. — Menjünk — szólt Ruma­ta. Somogyi kisiparosok Lépések a háttéripar felé Ma kezdődik Budapesten a Kiosz VIII. országos küldött- gyűlése. Az 5300 somogyi kisiparost 14 küldött képvi­seli megyénkből az országos tanácskozáson. Ebből az al­kalomból beszélgettünk a kisiparosok Somogybán be­töltött szerepéről Schán Ist- vánnal, a Kiosz megyei tit­kárával. — 1975 óta majdnem ezer­rel gyarapodott a kisiparo­sok száma — kezdte Schán István, — Különösen az épí­tő- és a szakipar fejlődött dinamikusan, mutatva a ki­elégítetlen lakossági igénye­ket. A kisipari össztermelés — amely tavaly meghaladta a 850 millió forintot — 84 százalékát a szolgáltatások tették ki, s tizenhat száza­lék volt az árutermelés. So­mogybán a lakossági szol­gáltatások kétharmadát a kisiparosok látják el. örven­detesen gyarapodott a kiste­lepüléseken ipart váltók szá­ma, Belső-Somogyban azon­ban akadnak még ellátatlan területek. — A jövő év elejétől vál­toznak az iparigazolvány váltásával kapcsolatos jog­szabályok ... — A módosított ipartör­vény. amely 1982 január el­sejétől lép életbe, megszün­teti az iőarigazolványok ki­adásánál a tanácsok mérle­gelési jogát. Ha a kérelme­ző a jogszabályi feltételek­nek megfelel, meg kell kap­nia a jogosítványt igy a piac. a verseny dönti et hogy életképes-e a vállal­kozás. A kisipar a szocialis­ta iparba integrálódott. § a módosított törvény és a jogszabályok azt szolgálják, hogy a kisipari tevékenység megszabaduljon az admi­nisztratív fékektől. Megtet­tük az első lépéseket, hogv a kisüzemi tevékenység a nagyüzemek rugalmas hát­tériparául szolgálhasson. — Hol van ilyen együtt­működés a kisiparosok és a vállalatok között? — Megállapodtunk a mar­cali és a kaposvári építőipa­ri szövetkezetekkel, a nagy­atádi Komfort Ipari Szövet­kezettel. hogy a „szűk ke­resztmetszetek” ‘ feloldására igénybe veszik a kisipari szabad kapacitást. ígv a kisiparosok az idén négy­millió forint értékű megbí­zást teljesítettek a Kapos­vári -Építőipari Szövetkezet­nek. Sok a vállalatoknál és a szövetkezeseknél a kihasz­nálatlan gép. szerszám, az elfekvő anyag, amit méltá­nyos bérleti díj vagy összeg ellenében a kisiparosok át­vehetnének. E téren még van lehetőség az előrelépésre, s hatékony együttműködést le­hetne kialakítani a kisiparo­sok és a nagyvállalatok kö­zött. ' Lényeges az anyag- és az alkatrészellátás javítása. A VI. ötéves terv során a Mészövvel közösen an.vagel- látó központot hozunk létre. Leglényegesebb feladatunk a gazdaságszervező munka színvonalának emelése. A kisiparosok munkakörülmé­nyeinek javításában nagy szerepük van a tanácsoknak. A megyei tanács öt év alatt tíz-tlzenkétmiRló forintot fordít a kisipari tevékeny­ség támogatására a szolgál­tatásfejlesztési alapbóL Gyorsjavító részlegeket sze­retnénk létrehozni, amelyek­nek különösen a balatoni idényben volna szerepük. S folytatni szeretnénk a taná­csokkal való előnyös együtt­működést. melynek eredmé­nyeként kedvező feltételek mellett telepedhettek le a kisiparosok Barcson, és két szolgáltatóház is épült; az egyik Kadarkúton, a másik Nagy berki ben. — Mi ma a kisiparosok legégetőbb gondja? — Az apró falvak szolgál­tatásaiban való részvétel. De erre is vállalkozunk, ha kell. átjárással is. Nem lehetünk elégedettek azzal sem. hogv csupán nyolcvan kisiparos dolgozik a Kisipari Termel­tető Vállalat számára. Az árutermelő tevékenységet bővítenünk kell; így nő a kínálat, s csökkenhet a hiánycikkek száma. Ehhez azonban ismét csak az anyag- és az alkatrészellátás szer­vezettebbé tételére van szük­ség. Fokozódott a kisiparosok közéleti aktivitása is. és ez nagyon kedvező. Somogybán száznyolcan tanácstagok, 2P4 kisiparos pedig a népfront- bizottságokban tevékenyke­dik. Mindenütt részt vettek lakóhelyük gazdasági-társa­dalmi megmozdulásaiban, s a múlt évben hétszáznegy­ven kisiparos másfélmillió forint értékű társadalmi munkát végzett. Os. I. Tudnivalók a babzsizsikről A tárolt bab veszedelmes kártevője a babzsizsik. A tárolás folyamán több aem- zedéke is kifejlődik, a ká­rosított érett babszemen több szabályos, kerek lyuk található. A bogarak távozá­sa előtt hártyaszerű készít­mény fedi a lyukakat — er­ről könnyen íölismerhetők a fertőzött, lárvákat tartalma­zó szemek. Szabad földön is előfordul, s esetenként a szabadban is áttelel. Külö­nösen veszélyes házikertek­ben, illetve olyan helyeken, ahol a babot kukorica köz­teseként termesztik, mert szabad földön az összera­kott kukoricaszárak védel­mében a zsizsiknek kiváló az áttelelési lehetősége, i Fontos tudnivaló életmód­jukról, hogy a lárváik csak a száraz, érett babszemeki ben tudnak kifejlődni. A tá­rolás megkezdése előtt a magvakon a fertőzés nem vehető észre. Nagyüzemekben a védeke­zésre megvan a lehetőség, ugyanis a tárolás megkezdé­'S* k védelem ■e előtt kőtelező a termény gázos fertőtlenítése. Az ét­kezési bab jelentős részét azonban a kiskertekben ter­melik, s ott ez nem, oldha­tó meg. Házikertekben a fertőzés kialakulása azzat előzhető meg elsősorban, hogy nem tároljuk évekig a babot. Nagyon fontos teendő a fertőzés észlelésekor a fer­tőzött tételek azonnali meg- főzése. illetve ledarálva ta­karmányként való hasznosí­tása. Az erősen fertőzött té­teleket égessük el! A károsító1 rovar igényű a meleget. elszaporodásával ezért ott kell számolni, ahol meleg helyen tárolják a ba­bot Akármilyen kis tételről is van szó, az étkezési bab tárolóhelyéül mindig ala­csony hőmérsékletű helyet kell kijelölni. A padláson vagy más hasonló helyiség­ben tárolt és vékony réteg­ben szétteregetett babban a kártevő elpusztul, ha a hő­mérséklet tartósan fagypont alá süllyed. A raktártér rendszeres és gondos tisztán tartásával, továbbá azzal, hogy csak zsizsikmentes ba­bot raktározunk, jelentősen csökkenthető a kártétel. A boltokban vásárolt étkezési babot előzőleg fertőtlenítet­ték, tehát fertőzésmentes. Felhívjuk a kistermelők fi­gyelmét, hogy Kaposvárra .és a barcsi járás egész terü­letére a babzsizsikfertözés miatt növényegészségügyi zárlatot hirdettek ki. ezért a fenti helyeken a piacon ba­bot árusítani tilos. A ter­melt babot a felvásárló szer­veknek kell átadni, .ott el­végzik a szakszerű fertőtle­nítést. befbarátia. Pampa dón Bau báró. Mégis hurokra került a báró. gondolta bűntudato­san Rumata. Rumata sietve levett a kezéről két karpe­recét, felhúzta Budah dok­tor sovány csuklójára, és igy szólt: — Menjen fel. de a ka­pun ne lépjen ki. Húzódjon meg valahol oldalt. Ha zak­latnák. mutassa meg a kar- pereceket. Pampa báró úgy bömbölt, akár egy átommeghajtású hajó a sarkvidéki ködben. Rumata lerohant két lép­csőn. feldöntötte a szembe­jövő barátokat, utat tört. és berúgta a cellaajtót. Az im­bolygó fákl.vafényben észre­vette Pampát. A bárót mez­telenül. fejjel lefelé feszítet­ték a falra. Arca fekete volt a vértolulástól. A görbe asz­talkánál fülét bedugva ült egv görnyedt hátú hivatal­nok. az izzadtságtól fénylő hóhér pedig vaslavórban a csörömpölő szerszámait ra­kosgatta. Rumata bezárta maga mö­gött az ajtót hátulról oda­ment a hóhérhoz, és kardja markolatával tarkón vágta. A hóhér megfordult, a fe­jéhez kapott s a lavórba ro­gyott, Rumata a kardjával kettészelte az asztalt az ira­tokkal együtt. Minden rend­ben volt. Rumata odament a báróhoz, aki örvendező kí­váncsisággal nézett fel rá. megfogta a lábát tartó lán­cokat, és kitépte a falból. Aztán a padlóra tette a báró mindkét lábát. Pampa elhallgatott, furcsa pózba dermedt, aztán kiszabadítot­ta a kezét. — Hi hetem-e — harsogta, s vérben úszó szeme fehé­rét forgatta —. hogy ön az. nemes barátom? Végre meg­találtam ! — Igen. én vagyok — fe­lelte Rumata. — Menjünk innen, barátom, itt önnek semmi keresnivalója. — Sört! — mondta a báró. — Itt valahol sör volt. — Végigment a cellán, magg után vonszolta a láncok csonkjait. — Fél éjszaka futkostam a városban! Ne­kem azt mondták, hogy önt letartóztatták, és én renge­teg embert kardélre hány­tam! Bizonyos voltam ben­ne, hagy megtalálom önt eb­ben a börtönben! Odalépett a hóhérhoz, és mint a porszemet úgy se­perte el lavórostul. A lavór alól előbukkant egy hor­dócska. A báró öklével ki­ütötte a feneket, a fe.ie fölé emelte a hordót A sör bu­zogva ömlött a torkába. A báró kiürítette a hor­dócskát és a sarokba hajítot­ta, ahol a hivatalnok resz­ketett. — Nos hát — szólt a báró. és tenyerével letörülte a szakállát. — Most. kész va­gyok követni önt. Nem baj. hogy meztelen vagyok ? Rumata körültekintett, odament a hóhérhoz, és ki- rázta a kötényéből. — Egyelőre vegye fel ezt — mondta. — Valamennyiükel oozdor- jává zúzom! — bömbölte a báró. — Elfoglalták a vára­mat, valami Arima atyát ültették belé! Nem tudom, kinek az atyja, de a gyere­kei —7. az úristenre eszkü- szöm — hamarosan árvák lesznek. (Folytatjuk.) — Igaza van — felelte a báró. és csípője köré kötöt­te a kötényt. — Mégis- ké­nyelmetlen lenne csupaszon beállítani a bárónéhoz ... Kiléptek a cellából. Sen­ki sem merte útjukat állni. Nehéz istennek I lenni

Next

/
Thumbnails
Contents