Somogyi Néplap, 1981. december (37. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-31 / 305. szám
■y~ BIZALOMMAL Erőinket, alkotó képességünket, idegrendszerünket próbáló évet búcsúztatunk. Olyan esztendőt, melyben szinte naponta kerültünk szembe jelenünk sokasodó, addig ismeretlen gondjainak megoldásával, jövőnk formálásának újabb és újabb követelményeivel. Tények, adatok mutatják: jórészt sikerrel vettük az akadályokat. Igaz, nem mindegyiket. Néha sok éves beidegződés húzott vissza bennünket, máskor különböző okok miatt magasabbnak bizonyult a magunk állította mérce. De a kudarcok általában nem elkeseredést váltottak ki a kis és nagy közösségekből, hanem újabb és újabb módszerek, lehetőségek keresésére ösztönözték őket. És ha a jövőre gondolunk, a következő esztendőről is jól tudjuk — hiszen felnőttként veszünk részt jövőnk építésében, munkálkodunk alakításában: nem várnak ránk könnyebb napok holnap reggeltől sem. De azt is jól tudjuk, hogy van még erőtartalékunk saját, jól megalapozott céljaink eléréséhez. Ahhoz, hogy megőrizzük és javítsuk életünk minőségét, továbblépjünk társadalomépítésünk grádicsain. És erről szólva nem csak a fogyasztási javak megszerzésének lehetőségére kell gondolnunk. Az emberi kapcsolatoknak, társadalmunk humanizmusának azokra a vonásaira is, melyek rendszerünk felsőbbrendűségét bizonyítják. Azokra az erkölcsi értékekre, melyek a legnehezebb időszakokban is segítettek túllendülni a holtpontokon. A legfontosabb ezek közül a létbiztonság. E vívmányunk a gazdasági hatások ütései .alatt sem volt és nem is lesz veszélyben. Ez a meghatározó, és soha nem szorulhat háttérbe társadalmunkban. Igaz — és ezt nem szégyelljük hangoztatni — most még inkább, mint valaha elérhető lehetőségként szerepel életünkben, nem meg- szolgálatlan ajándékként juthatunk hozzá. A feltételek azonban még a változó, bonyolult és visszaesések veszélyétől egyáltalán nem mentes gazdasági, külpolitikai körülmények között is megvannak abhoz, hogy bárki munkához jusson, alkosson, és érte megfelelő ellen- érieket kapva megvalósítsa egyéni, családi vágyait. Az új esztendőben megalapozott, de feszített tervek várnak ránk. Bátran bízhatunk abban, hogy a növekvő feladatok újabb lendületet adnak, ötletek, leleményes megoldások sorát pattintják ki belőlünk. Munkánkban azonban nem nélkülözhetjük egymás segítségét, támogatását, őszinte megértését. Igen, a gazdasági tennivalóink közben soha nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy emberi mivoi- tunkhoz nemcsak az anyagi, tárgyi gyarapodás tartozik, hanem olyan minőségű kapcsolat, amely nélkül az egyén elidegenedve nemesak társaitól, hanem önmagától is. Koccintsuk hát arra, hogy a jövő esztendőben a hétköznapokban is többet és jobban figyelünk egymásra, jó érzés, türelem és tapintat hatja át kapcsolatunkat. Ezeknél nagyobb értékek ugyanis aligha találhatók életünkben. Élni és dolgozni Á józan ész parancsa Az új év küszöbén a magyar közvélemény azt várja az 1982-es esztendőtől, hogy a kisebb-nagyobb közösségek békés, nyugodt, alkotó légkörben végezhessék mindennapi munkájukat, céljaik elérését ríe fenyegesse az imperialista erők megújult fegyverkezési hajszája, a kontinens békéjét veszélyeztető hidegháborús törekvések árnya. E kívánság tetszik ki azokból a? állásfoglalásokból. amelyek. az év utolsó heteiben érkeztek az Országos Béketanácshoz és a Magyar Szolidaritási Bizottsághoz. Számos levél, távirat számol be az őszi szolidaritási, anti- imperialista akció-sorozat országszerte lezajlott rendezvényein megfogalmazott gondolatokról. Társadalmunk kü- könböző rétegeinek képviselői továbbra is erőteljesen tiltakoznak a középhatósugarú nukleáris NATO-rakéták tervezett európai telepítése ellen, s felháborodásukat fejezik ki a neutronbomba gyártására és rendszerbe állítására vonatkozó amerikai döntéssel kapcsolatban. Ez fogalmazódott meg a többi között a dunaújvárosi és az ózdi bé- kenagygyülésen, az . Esztergomban megrendezett ifjúsági tiltakozó menet jelszavaiban, továbbá a Sellyéi Agrokémia Szövetkezet, a Budapesti Könnyűipari Szövetkezetek Szövetsége, a szegedi olajipari dolgozók, a Bács-Kiskun megyei és a Pest megyei kisiparosok békegyűlésén. Az ezekben a hónapokban országszerte zajló munkahelyi és oktatási intézményi ifjúsági parlamenteken is gyakran szóbakerülnek építőmunkánk külső feltételei, a nemzetközi helyzet kérdései. A tanácskozáson született állásfoglalások kiemelik, hogy itthon, s a világon mindenütt békében kívánnak élni és dolgozni a fiatalok. Ilyen tartalmú táviratot küldött az OBT-hez a Hunga- rocamion, a Volán 4-es számú Vállalat, a csákvári Tol- buhin Termelőszövetkezet és a Konkordia Szövetkezeti Vállalat ifjúsági parlamentje. Miként a fiatalok hangsúlyozzák : mind fontosabbá válik a világ ifjúságának összefogása az Európára korlátozott atomháború embertelen gondolatának meghiúsulásáért, a béke és a biztonság megőrzéséért. Bíztató jel, hogy a közös fellépés szükségességét megértették a nyugat-európai országok fiataljai is, s százezer- számra hallatták szavukat az elmúlt hetek, hónapok nagyszabású megmozdulásain. A kiskunhalasi Rákóczi Ferenc Mezőgazdasági Szakközépiskola dolgozóinak és tanulóinak levele így fogalmaz: a szocialista országok — köztük hazánk — az enyhülés éveiben tovább erősítették, bővítették a tőkés országokkal kiépített gazdasági, kulturális kapcsolataikat. A legutóbbi magas szintű magyar tárgyalások az NSZK és Ausztria vezetőivel is megerősítették, hogy az eltérő társadalmi rendszerű államok kapcsolatai jól fejlődnek a kölcsönös érdekek alapján. Az eddig elért eredményeket, ezt az együttműködést, s az enyhülés vívmányain alapuló nyugodt légkört, biztonságunkat egyaránt óvjuk. Ez a levél is utal arra, hogy közvéleményünk a hidegháborús színezetű amerikai lépések ellenére is bizakodással várja a madridi tanácskozás sikeres befejezését, a Genfben ismét megindult szovjet—amerikai fegyverzetkorlátozási tárgyalások eredményeit. E bizakodást az a meggyőződés táplálja, hogy a józan ész parancsa, a szocialista országok következetes politikája és az emberiség békevágyának ereje elhárítja a földünk létét fenyegető veszélyt. Folyamszabályozás a Dráván A Dráva Somogy megyei szakaszán hétmillió forint értékű folyamszabályozási munkaiatokat végzett 1981- ben a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság. A szabályozás és a partvédő művek építése egyben a hajózási feltételek javítását is szolgálja. A legjelentősebb munkát Tótújfalunál végezték, ahol a Dráva egyik mellékágát zárták le, s az eddig ezen haladó hajózási útvonalat is átterelték a folyó főágára. A mellékágat elzáró gát építéséhez tízezer tonna követ használtak fel, s a teljes munka ötmillió forintba került. Drávatamá- sinál partbiztosító művet építettek, amely egy új partszakasz kialakításához volt szükséges. Ezt a munkát folytatják jövőre is, s a tótújfalui es a drávatamá- si vízépítés 1982. évi költségei elérik a kilencmillió forintot. Sor kerül Szentbor- báson egy új kikötő létesítésére is, erre elsősorban a folyamszabályozási munkálatok jobb kiszolgálás^ érdekében van szükség. 1981- ben a barcsi folyami kikötő kotrását is elvégezték, így itt zavartalanul áttelelhét a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság három kotróhajóból, négy uszályból és számos kitűző és felmérő hajóból álló flottája. Önálló körzet Somogybán A mezőgazdasági üzemek növekvő feladataik megoldásához több segítséget várnak a termelési rendszerektől. Ennek az igénynek egyre több fórumon adtak hangot — és joggal. A közös érdekeltségen alapuló, közvetlenebb együttműködés megvalósításának több módja van, közülük egy, hogy a rendszerszervező területileg is kerüljön közelebb a partnereihez. A Bajai Kukoricatermelé- si Rendszert ez a szándék vezette, amikor úgy határozott, hogy területén tizedikként, Somogybán is önálló termelési körzetet alakít ki. 1982 január elsejétől Kaposvár-Toponár székhellyel önálló körzetközpont kezdi meg munkáját. Gonda Ferenc vezető irányításával az új év első napjától három szaktanács- adó és egy szerelő áll a somogyi BKR partnergazda- ságok rendelkezésére, de úgy tervezik, hogy létszámuk egy gépészmérnökifel I és két szerelővel még to- j vább bővül. A fő cél az, hogy rugalmasabban, gyorsabban végezhessék termelésszervező munkájukat, javítsák a műszaki sz ógálla- tó és alkatrészellátó tevékenységüket. A metró új vonala Szerdán ünnepélyes keretek között adták át az üzemeltetőknek s Budapest lakosságának az észak—déli metróvonal új, a Deák teret az Élmunkás térrel összekötő szakaszát. Az Élmunkás téri végállomás felszín alatti csarnokában megtartott ünnepségen részt vett Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, jelen volt a párt-, állami és társadalmi szervek több vezető képviselője. s a beruházás megvalósításában közreműködött vállalatok kiváló dolgozói. Az elkészült vonal csaknem félszáz vállalat sokezer dolgozójának kitűnő munkáját dicséri — mondotta Szépvölgyi Zoltán, hozzáfűzve: a nagy mélységben, gyakran kedvezőtlen körülmények között elvégzett feladatok, az építés váratlan nehézségei jó együttműködést, fegyelmezett és pontos szervezést, nagy erőfeszítést igényelt a kollektíváktól. Köszönetét mondott mindazoknak, akik tudásukkal, alkotó erejükkel, áldozatos munkájukkal hozzájárultak e metrószakasz megvalósításához. Az ünnepségen az építkezésen kiemelkedő munkát végzett dolgozóknak Marjai József nyújtott át kitüntetéseket. Az Elnöki Tanács a Munka Érdemrend arany fokozatát adományozta Papp Ferencnek, a Gép- és Felvonószerelő Vállalat vezető szerelőjének. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát kelten bronzfokozatát hatan kapták meg. Ezután a vendégek az új szakasz első utasaiként megtekintették a Marx téri és az Arany János utcai mélyállo- más tágas csarnokait. Ma üzemkezdettől már menetrendszerűen közlekednek a szerelvények Kőbánya—Kispest vasútállomás és az Élmunkás tér között. évben gyárból kenyér Néhány péklapáttal ismét kevesebbre van szükség: a régit felváltva korszerű kenyérgyár kezdte meg a működését Csurgón, az Ilíarosi úton, a szakmunkásképző szomszédságában. Az elmúlt több mint 20 év próbára tette a régi üzemet. Elavultak a berendezések, akárcsak a másik sütődében, a falu központjában, ahol a vállalat a helyi áfésztől bérelt helyiséget. Mielőbb kellett az új. 1979. november 19-én megkezdődhetett a korszerű üzem építése. A vállalat igazgatója, Bánkuti Béla úgy mondja: a kivitelező kitett magáért. Kifogástalan minőségben, határidőre készítették el a csurgói kenyérgyárat, így december 14-én megkezdhették a próbaüzemet, majd négy nappal később a termelést. Kiss József üzemvezető büszkén mutatta birodalmukat, — Korszerű kemencéket szereltek föl. Egy BN—25 típusú NEfK-gyá’rtmányű alagútkemencében sütjük a kenyeret, míg a sütemények: gyártásához van két FNK— 42 jelű magyar kemencénk, összehasonlíthatatlanul jobb körülmények között dolgozhatunk, aminek elsősorban a pékek látják az előnyét. Kiss Józseftől hallottam, hogy egy szakbolt nyitására készülnek. Rövidesen a gyárban is áruják termékeiket, valamint kávét, tejet és kakaót is kínálnak majd. Küzdelem Algyőit a kitöréssel Az alföldi kitörésvedelmi brigádok együttes erővel folytatták a küzdelmet az Algyő 883-as kútnál keletkezett gázkitörés megszüntetésére. Egyelőre a nagy feladat megoldásának előkészítésén fáradoznak: eltávolították a fúrótornyot, a meghibásodott kitörésgátló berendezést és minden más acélszerkezetet. Ugyanakkor a közelben készenlétbe helyezték az új kitör résgátlót, amelynek felsze- releset a kővetkező napokban kísérlik meg OTTHONT, BÉKÉT! XXXVII. évfolyam, 305. szám 1931. december 31., csütörtök 4P
