Somogyi Néplap, 1981. december (37. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-03 / 283. szám
A cigánylakosság fölemelked éséért Aktívaülés a megyei pártbizottságon Tanácskozásra hívta meg a megyei pártbizottság azoknak a potkikai, társadalmi szervezeteknek, mozgalmaknak, vállalatoknak és intézményeknek a képviselőit, melyeknek tevékenységében az átlagosnál nagyobb lehetőség kínálkozik, illetve dolgozóira több kötelezettség hárul a cigánylakosság beilleszkedésének segítésében. Az aktivaülésen — melyen részt vett Lajtai Vera, a Pártélet főszerkesztője - dr. Horváth Sándor, a propaganda- és művelődési osztály vezetője köszöntötte a részvevőket. Xlenovics Imre, a megyei pártbizottság titkára adott helyzetelemzést és jelölte meg az egyes területeken megoldandó feladatokat, a megyei pártbizottság ez év szeptember i6-i határozata alapján. , Az előadó bevezetőjében megállapította: az elmúlt évtizedben jelentősen javultak a cigánylakosság életfeltételei. Ennek legfőbb jellemzői: kedvezőbb lett foglalkoztatási arányuk, növekedett átlagos életkoruk, szélesedett a részükre nyújtott szociális segélyek köre és meggyorsult a cigánytelepek fölszámolása. Mindezekkel azonban csak részben tudott lépést tartani tudati fejlődésük. A lakosságban pedig változatlanul élnek, sőt helyenként felerősödnek az előítéletek a cigányokkal szemben. A munkaképes korú cigányok foglalkoztatásában általában helyes szemlélet alakult ki, ennek megfelelően nőtt a kölcsönös bizalom a munkáltatók és a munkavállalók között, 1961-ben a munkaképes cigánylakosok 30, ma 61 százaléka áll állandó munkaviszonyban. Foehelyhez kötődését, biztosítva az előmenetel, a különböző tisztségek elnyerésének, lehetőségét Elnnék érdekében meg kell szüntetni azt a gyakorlatot amely szerint a munkahelyi vezetők támogatásával külön cigánybrigádokat szerveznek. Ne elkülönítéssel, hanem a nevelés eszközeivel hassanak rájuk a munkahelyi közösségek! Többek között azzal is. hogy nyerjék meg a munkakörükhöz szükséges ismeretek megszerzéséhez ahelyett hogy -mint szakképzetleneket min- -denekelótt őket bocsátanak el a minőségi követelmények fokozódása jegyében. A cigánylakosságnak ma már csak hat százaléka lakik putribam. Sajnos, a még meglevő tíz telepen a leghátrányosabb helyzetben élők — nagycsaládosok, rokkantak — maradtak, akik nem tudják előteremteni a hitel kiegészítéséhez szükséa tehetséges cigánytanulókkal. biztosítsák számukra, hogy eljussanak a felsőoktatási intézményekbe. A közművelődés különböző rendezvényein, a műsoros, táncos összejöveteleken, a mozielőadásokon szívesen vesznek részt a cigánylakosok. Többségüket azonban nem sikerült bevonni a rendszeres művelődésbe. A kulturális intézmények a reális szükségletre épülve szervezzék meg művelődésüket. A cigánycsaládoknál — 'különösen a terhes és kislalikoztatásuk igazodott a megye gazdasági jellegéhez. Elgondolkodtató viszont, hogy a szakképzettek aránya alig éri el az 5 százalékot, E tény nagymértékben gátolja munkahelyi előrelépésüket, és kedvezőtlenül befolyásolja jövedelmi viszonyaikat. Ezért a fiatalokat változatos eszközökkel és következetesebben kell segíteni a szakma- szerzésben. Az idény- és alkalmi munkásokat pedig, területi elhelyezkedésük alapján pontosan számba véve, a munkahelyi érdekeltséget figyelembe véve célszerű foglalkoztatni. A tsz-ekben — megszüntetve az előítéleteket — mennél nagyobb számban kéll felvenni tagnak vagy alkalmazottnak az arra alkalmas cigányokat. A Munkahelyi vezetők, a párt- és társadalmi szervek, a szocialista brigádok «es összegeket — vagy munkaviszony hiányában igény- jogosultságuk sincs. Annak ellenére, hogy felépültek az egy-két szobás házak, vagy a kisebb községekben megvásárolták az elhagyott épületeket lakáshelyzetük javítása továbbra is fontos feladat, illetve újabb gondokat is vet föL A megvásárolt épületek többségének állapota ugyanis — a tulajdonosok nemtörődömsége miatt — folyamatosan romlik. A kölcsönnel épített házak bővítésére viszonylag kevesen tudnak vállalkozni, mivel a korábbi hitelek törlesztése is takarékosságra kényszeríti őket. Néhány településen a rokonok, ismerősök egv-egy ház telkére putrikat építenek, és így előfordul, hogy 40— 50-en is laknak ismét telepi körülmények között. M eg van a lehetősége annak. hogy a VI. ötéves terv során teljesen gyermekes anyák körében — növekedett az egészségügyi ellátás iránti igény. Csökkent a koraszülések száma és a csecsemőhalandóság. Az előítéletek, a hagyományok miatt kevesen veszik igénybe a szociális támogatás lehetőségeit. Tavaly 230- an részesültek rendszeres és 800-an rendkívüli segélyben. (Sajnos nem mindig a rászorultak.) E körülményekből erednek a fő feladatok is: a körzeti egészségügyi szolgálat dolgozói a Vöröskereszt aktivistáival együttműködve fordítsanak nagyobb figyelmet a felvilágosító munkára. A cigányok közül mind többen fogadják el és tartják be a szocialista együttélés szabályait. Közülük kerülnek ki a közéleti feladatokat vállaló tanács- és népfrontbizottsági tagok, önkéntes rendőrök, MHSZ-aktivisták stb. Számuk azonban lakossági arányukhoz mérten kevés. Az átlagosnál magasabb iskolai végzettségűek, a beilleszkedettek szégyellik származásukat, nem vállalnak közösséget a cigányság problémáinak megoldásából. A cigányok körében is élnek előítéletek a környezetükkel szemben: a külső beavatkozást nem szívesen fogadják A következő években —gazdasági lehetőségeink mellett — e területen vannak a legnagyobb tartalékaink. Propagandamunkánkban határozottabban és félreérthetetle- nebbül kell bemutatnunk, hogy az elmúlt években a cigányság beilleszkedése során jelentős differenciálódás ment végbe. Ez a körülmény a párt-, állami és társadalmi szervektől, de a társadalom minden tagjától is azt kívánja meg, hogy a cigánykérdéssel ne általánosságban, hanem a konkrét helyzethez igazodva foglalkozzanak. Nem kell ott is cigánykérdésről beszélni, ahol anmak semmi alapja nincs! Nem kell humanitásról szónokolni akkor, ha törvénysértést tapasztalunk! Egyébként is világosabbá kell tennünk: a jogok és kötelességek mindenkire egyformán érvényesek^ El kell fogadtatnunk, hogy a cigányság felemelkeA vitában résztvevők megerősítették a referátumban foglaltakat, illetve helyi tapasztalatokkal. adatokkal, véleményekkel gazdagították e fontos társadalompolitikai téma anyagát. Dr. Balassa Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese gondjaink tartalmának, minőségének megváltoztatására utalt, amely bonyolultabb és összehangoltabb tevékenységet igényel a társadalmi és gazdasági szervektől, de természetesen a hatóságoktól is. Hangsúlyozta: az összpontosított figyelmet egyes veszélyeztetett falvakra. illetve településrészekre sőt családokra kell fordítani, az általános intézkedés helyett Ezt a gondolatot folytatta Szűcs Tiborné, a somogysár- di óvoda vezetője is. Meggyőzően bizonyította: azokon a településeken, melyeken kisebb hányadot képeznek a cigánycsaládok — mint például Üjvárfalván — kedvező hatást lehet elérni életmódjuk változtatásában. Ahol viszont az elhagyott lakásokba tömegesen költözve továbbra is telepszerű viszonyok között élnek, és így jó példa hiányában nem tudnak úi életvitelt kialakítani, szinte tehetetlenek a helyi szervek. — Mondandójához csatlakozott a barcsi, óvoda vezetője. Lukács Ferencné is, akinek intézményében 41 százalékos a cigánygyerekek aránya. Kilencven százalékuk nem ismeri a magyar nyelvet, és rendkívül ingerszegény, nevelésre alkalmatlan családból érkeznek. Mégis, aki három éven át rendszeresen jár óvodába. a tiszteletreméltó nevelői, gondozói erőfeszítések eredményeként eléri az iskolaérettséghez szükséges értelmi szintet. Dr. Jakab József igali tanácselnök arról számolt be. hogy községükben az óvodáskorúak 46 százaléka rendszeresen jár óvodába. Ez annak is köszönhető, hogy a munkaképes korú cigánylakosságnak Csaknem a fele állandó dolgozója a tsz-nek. az állami gazdaságnak, illetve az erdészetnek. Gondot okoznak viszont a toll- ós egyéb gyűjtés fedezete alatt, csavargó életmódot folytató el. A hagyományos életformát folytatók — a telepeken élők, a vándorlóik — és a legelmaradottabbak közömbösen veszik tudomásul helyzetüket, befelé fordulnak, elzárkóznak minden változás elől. Közülük kerülnek ki a törvényes rend és a közösségi formák* megsértői. A cigányak minősítésében azonban ellenz'únk minden kényszerű általánosítást. Megítélni csak egyenként lehet őket. Joguk van — érvényesítéséhez nem nélkülözhetik a társadalom segítségét — levetni a rosszalló, általánosítható „cigány” jelzőt és minden egyéb, rájuk sütött megbélyegzést. Feladataink között kiemelt helyet foglal el déséhez hosszabb időszakra van szükség, és ezalatt a sikereket kudarcok is kísérhetik. Beilleszkedésük elősegítéséhez nagyobb türelemre és megértésre van szükség. Feladataink között kiemelten szerepel az ifjúság nevelése. Arányuk ugyanis dinamikusan növekszik. A fiatalok nevelésétől, a velük való foglalkozás eredményességétől függ, hogy 10—15 év múlva milyen feladatokat kell elvégeznünk velük kapcsolatban, és ennek megvalósításában milyen mértékben számíthatunk a cigányságra. Ebben a korban kell közös erőfeszítéssel kialakítani az együttélés követendő szabályait. a magatartásformát, megalapozni a helyes életvitelt, biztosítani az általános műveltség megszerzését. Ennek érdekében olyan összetett feladatról van szó, amelyben mindenkinek megvan és meglesz a sajátos tennivalója. családok. E réteg társadalmilag veszélyes életvitelére hívta fel a figyelmet a ka, posvári szentjakabi városrész népművelője, Kompak György is, bizonyítva: a kétes eredetű jövedelemért folytatott vándorlások milyen kedvezőtlen hatással vannak a gyakran magukra hagyott gyermekek fejlődésére. miként járul hozzá a visszamaradottak arányának növeléséhez. De nagy figyelem közepette számolt be azoknak a főként fiatal cigányoknak a beilleszkedési folyamatáról is, akik a Móricz Zsigmond Művelődési Ház keretében klubot alakítottak, társadalmi munkát végeznek, ismeretterjesztő előadásokat szerveznek és hallgatnak. És mindenekelőtt fegyelmezetten dolgoznak. Banka Margit, a KISZ megyei bizottságának titkára az ifjúsági szervezet felelősségét hangsúlyozta, azt taglalva, miként lehetne segítem a fiatalokat tanulmányaik végzésében. valamint pályakezdésükben, és hogyan lehetne mennél többet bevonni közülük a mozgalomba. Fontos szerepet tölthetnek be az iskolából kikérült fiatalok képzésében, tájékozottságuk növelésében, sót szakmaszerzésük segítésében is az MHSZ tanfolyamai, klubjai. Szabó Béla alezredes, a honvédelmi szövetség megyei vezetőségének titkára elmondta, hogy megkülönböztetett figyelemmel foglalkoznak a sorkatonai szolgálat előtt álló cigányfiatalokkal. Eredményeként az elmúlt 5 évben ötvenegyen szereztek hivatásos. harminchatan amatőr gépkocsivezetői jogosítványt. — Csek József, a megyei tanács cigány albizottságának tagia arra hívta fel a figyelmet: a cigányság jelenlegi életmódját, tudati jellemzőit történetiségében kell vizsgálni és megítélni. A velük való foglalkozás, segítés során nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy több szempontból is összetett rétegről van szó, melynek tagjai között jelentős életmódbeli különbségek vannak. A tanácskozás dr. Horváth Sándor zárszavával ért véget. segítsék jobban a cigánydolgozók beilleszkedését, felszámoljuk a telepeket és a szórványputrikat. Ennek feltétele: hű képet kialakítani a cigánycsaládok anyagi helyzetéről, és részletes programot kidolgozni lakásviszonyaik megoldására úgy. hogy az állami szervek tudják: kit, mikor, milyen támogatásban lehet, illetve kell részesíteni. A cigányság kulturális viszonyait áttekintve mindenekelőtt a közoktatásban való részvételükről kell szólnunk. Jelenleg az 1815 óvodás korú gyermek 62 százaléka részesül óvodai nevelésben, — a tíz évvel ezelőtti 5 százalékkal szembén. Az anyák egy része azonban még mindig idegenkedik a lehetőség kihasználásától. A magyar nyelv ismeretének hiánya, a családok ingerszegény környezeti hatása miatt sokan éretlenek az iskolára, tanulmányaikat későn kezdhetik meg, vagy kisegítő osztályba kerülnek. Mindezeket figyelembe véve el kell érni, hogy 3 éves korban minél többen kerüljenek óvodába, és minden 5 éves részesüljön iskoLaelökészítés ben. Somogybán az országos átlagnál magasabb, több mint 10 százalékos a cigánytanulók aránya, 14 éves korig azonban mindössze egytize- dük végzi el a nyolc osztályt. A tanácsok nem kellő szigorúsággal. hajtják végre a tankötelezettségi törvényt. E munkájukban jobban együtt kell működniük a munkahelyekkel, a társadal- j mi szervekkel és a művelődési intézményekkel. Kevés végzős tanul tovább, közülük is mintegy harmadrész lemorzsolódik. Javításra szorul tehát a nyolcadik osztályt végzettek pályairányítása. Növelni kell a középfokú iskolákban továbbtanulók számát. A pedagógusok megkülönböztetett módon foglalkozzanak Jelentős különbségek az életmódban a szemlélet megváltoztatása. Ügyfélfogadáson, soron kívül Jogsegélyszolgálat, mint közhasznú szolgáltatás December első keddjén jelentkeztünk ügyfélfogadásra a Dél-somogyi Állami Gazdaság somogytarnócai kerületének jogsegélyszolgálati fogadóóráján. „Szabálytalan” látogatás volt ez, kétszeresen is, hiszen az ajtón olvasható tájékoztató szerint csak a késő délutáni órákban kopogtathattunk volna, akkor is csak úgy, ha a kerület dolgozói vagyunk. Nem is jogorvoslatért mentünk, hanem azért, hogy érdeklődjünk: miként működik a jogsegélyszolgálati bizottság, kik és milyen ügyekben veszik igénybe ezt a fontos szakszervezeti szolgáltatást. _— November elsején múlt öt éve, hogy — kísérleti jelleggel — megalakult a Délsomogyi Állami Gazdaságnál a jogsegélyszolgálati bizottság — tájékoztatott dr. Di- viánszki János, a gazdaság jogtanácsosa — Somogyszob- tól Barcsig terjed a gazdaság határa, dolgozóink megannyi településről járnak munkába. Mindezt figyelembe vettük, amikor — az SZÍVlT-től kapott irányelvek alapján elkészített — ügyrendünkben meghatároztuk a feladatainkat. A bizottságban rajtam kívül helyet kapott munkaügyi vezető, belső ellenőr, a fejlesztési osztály egyik előadója; tehát olyan dolgozók nyújtanak jogsegélyszolgálatot, akik jártasak a leggyakrabban előforduló ügyekben. A választás azért esett a hónap első és utolsó hétfőjére, mert ez a nap kínálkozott legalkalmasabbnak — főképp a tévé adásszünete miatt... Kezdetben arra gondoltak, hogy a félfogadás amolyan panasznap jelleget ölt majd, s a gazdaság ellen fölhozott •kifogások lesznek túlsúlyban. Nem így történt. Legtöbben polgárjogi, családjogi ügyekben és államigazgatási vonatkozású problémákkal jelentkeztek. Évente hetven-nyolcvan esetben veszik igénybe a szolgáltatást. Az ügyek egy részét nem is iktatják, mert szóban adott tanács, felvilágosítás is elegendő. — Az ügyfélfogadáson megjelenteknek mintegy a kétharmada fizikai dolgozó. Egy-egy évben négy-öt ügyben képviseljük dolgozóinkat a bíróságon, jobbára birtokháborítási és családjogi ügyekben. Eddig még nem voltunk pervesztesek, s ez főként a megalapozott előkészítésnek tulajdonítható... Dr. Diviánszki János fölbontatlan borítékot mutat: így is megkeresik az ügyfél- szolgálatot azok, akiknek megoldásra váró gondjuk van. s nem tudnak eljönni a fogadóórára. A szakszervezeti szolgáltatás bevezetése óta csökkent a gazdaság igazgatójához, a párttitkárhoz, az szb-hez küldött beadványok száma. A gazdaság vezetői hatékony támogatást nyújtanak a bizottság működéséhez, a fűtött fogadóhelyiségtől az adminisztrációig. Az éves munka- programban rendszeresen szerepel a jogsegélyszolgálat tevékenységének értékelése, így a gazdaság vezetői megismerik a főbb és gyakoribb problémákat, idejében intézkedhetnek a megoldásról. Amikor Somogy- tarnócán jártunk a kerületi igazgatóval, Paluska Sándorral beszélte meg a jogtanácsos a terület. dolgozói által előadott ügyeket — ez a legrövidebb útja a jogos sérelmek orvoslásának. — A jövőben — munkánk hatékonysága érdekében — még több fogadóórát szeretnénk tartani — mondja a bizottság vezetője —, így jobban alkalmazkodhatnánk a több műszakban dolgozók szabad idejéhez. Növeljük a testület létszámát A bizalmi hálózat segítségével igyekszünk népszerűsíteni szolgáltatásunkat. Ha a termelésirányító, a bizalmi tudatában van az egyes esetekben adódó tennivalóival, kevesebb aa olyan' vitás ügy, mely a jogsegélyszolgálat elé kerül. Ami viszont a bizottsághoz jut, azzal érdemben foglalkoznak, s arra törekszenek, hogy gyors, jogilag is megalapozott szolgáltatásban részesítsék a dolgozót H. F. Uj piacokat kerestek Űj piacokat készül hódítani a Herendi Porcelángyár. A vállalat eddig világhírű termékeinek négyötödét Nyu- gat-Európa országaiba szállította, azonban ezek nemzeti valutáinak dollárhoz mért árfolyamcsökkenése kedvezőtlenül befolyásolta a gyár e pénznemben számított exportbevételét. Hogy terveiket teljesítsék, a tervezetten felül további 12 millió forint értékű árut kellett exportálniuk az idén. A közelmúltban az Artex külkereskedelmi Vállalattal — amelyhez a céget társasági szerződés is köti — piacszerző körutat szerveztek. szakembereiket elküldték közép- es távol- keleti országokba. A jövőben exporttermékeik felét akarják Nyugat-Burópába, a másik felét pedig a Kelet országaiba szállítani, így jobban kivédhetik az ár- folyamingadozás kedvezőtlen hatását A tapasztalatok szeriint a herendi porcelán jól eladható Japánban, Ku- vaitban, Malaysiában, Szingapúrban, s a Fülöp-szigete- ken is. Ezekbe az országokba a sajátos európai motívumokat ajánlják, így a virágcsokorral, gyümölccsel és állatfigurákkal díszített étkészleteket és különböző figurákat. SOMOGYI r* NÉPLAP
