Somogyi Néplap, 1981. december (37. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-03 / 283. szám
A Varsói Barátsági, Együttműködési es Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés tagállamainak külügyminiszteri bizottsága 1981. december 1—2- an Bukarestben megtartotta soron következő ülését. Az ülésen részt vett: Petr Mladenov, a Bolgár Népköztársaság külügyminisztere, Bohuslav Chnoupek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminisztere, Józef Czyrek, a Lengyel Nép- köztársaság külügyminisztere, Púja Frigyes, a Magyar Nép- köztársaság külügyminisztere, Oskar Fischer, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere, Stefan Andrei, a Román Szocialista Köztársaság külügyminisztere, Andrej Gromiko, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének külügyminisztere. Az ülés résztvevői kölcsönös tájékoztatás és véleménycsere keretében áttekintették a fegyverzetkorlátozási és leszerelési tárgyalások helyzetét, valamint az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett államok képviselői madridi találkozójának menetét. A miniszterek államaiknak nevében megállapították, hogy az események alakulása teljes mértékben alátámasztja a nemzetközi helyzet fejlődésének irányzatairól, a politikai tanácskozó testület 1980. decemberi moszkvai találkozóján adott értékelések és következtetések időszerűségét, valamint az említett államok által előterjesztett, a béke megszilárdítására, az enyhülésre, a fegyverkezési hajsza felszámolására és a leszerelésre, valamint a nemzetközi együttműködés elmélyítésére irányuló programok és javaslatok nagy jelentőségét. Mély aggodalommal állapították meg, hogy az imperialista erőpoiitika aktivizálódásának következményeként tovább romlott a nemzetközi légkör, nőtt a háborús veszély es a népek szabadságának, függetlenségének fenyegetettsége. Ezzel összefüggésben rámutattak arra a növekvő veszélyre, amelyet a fegyverkezési verseny, különösen a nukleáris fegyverkezés ütemének és méreteinek fokozódása. az új fegyvertípusok és rendszerek kidolgozása, azok rendszerbe állítása, a katonai kiadások további emelkedése, a hadiipari komplexum szerepének és befolyásának erősödése okoz. Megállapították azt is. hogy a haditechnika fejlődésében olyan változások mennek végbe, amelyek alááshatják a nemzetközi stabilitást Az ülés résztvevői — ezzel kapcsolatban — ismét rámutattak, hogy különösen veszélyes az új amerikai középhatótávolságú rakéták nyugatKÖZLEMÉNY a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának üléséről európai telepítéséről szóló NATO döntés; az Egyesült Államoknak a neutroníegy- ver előállításáról és a hadászati fegyverkezés új széles körű programjáról hozott döntése, mivel ennek nyilvánvaló célja a katonai fölény elérése. Mindezt az európai és más népeket létükben fenyegető hadászati doktrínák előtérbe állítása kíséri: az első nukleáris csapásmérésről, a „korlátozott nukleáris háború” lehetőségéről és elfogadhatóságáról vagy megszakadtak, vagy szünetelnek a tárgyalások a fegyverzetkorlátozás és a leszerelés számos fontos területén. 2« Az ülés résztvevői ugyanakkor megállapították, hogy az enyhülés ellen fellépő imperialista, reakciós erők politikája a békeszeretö államoknak, az imperialistaellenes, haladó erőknek é6 a társadalom legszélesebb köreinek növekvő ellenállásába ütközik Európában és a világ más térségeinek országaiban. A békéért, a leszerelésért, az enyhülés megőrzéséért és elmélyítéséért, az együttműködésért folytatott harcban kiemelkedő szerep jut a szocialista országoknak. Ebben a harcban ugyancsak fontos tényező az el nem kötelezett országok fellépése a háború megelőzéséért, a béke megszilárdításáért, az enyhülési fo- Ivamat világméretű kiszélesítéséért. Valamennyi államban, az összes földrészen a politikai személyiségek, a parlamenti és társadalmi körök, a lakosság széles rétegei határozottan fellépnek az ösz- szes vitás nemzetközi kérdés békés politikai rendezéséért, mindinkább felismerik, hogy haladéktalanul hatékony lépéseket kell tenni a nukleáris katasztrófa elhárítására. A békéért és a leszerelésért, a háború és a rakéták elleni tömegtüntetések és tiltakozások Európa és más földrészek országaiban — napjaink jellemzőivé váltak Az ülésen képviselt államok úgy vélik, a jelenlegi körülmények között minden egyes állam és felelős államférfi legfontosabb kötelessége az, hogy mérsékletet tanúsítson. Cselekedeteit az emberiség tétszükségleteihez igazítsa a béke megőrzésében és megszilárdításában és abban, hogy az anyagi erőforrásokat és a GYORSLISTA Ar 1931, december 1-A« megtartott november havi lottó Jutalomsorsolásról. melyen a 47. heti szelvények vettek részt. A gyorslistabaa az alábbi rövidítéseket használtuk: a vásárlási utalvány (100* Ft) b Dácia 1300 tip. személygépkocsira utalvány. e Lada 1200 tip. személy gép kocsi ra utalvány. d Wartburg Lim. ttp. személygépkocsi ra utalvány, e Skoda 105 S tip. személygépkocsira utalvány. í Trabant Lim. Spec. tip. **emélygépkocsira utalvány. 2 Szerencse utalv. (30 000 FU h Színes televízió (30 ooo Ft) i Iparcikk utalv. (26 000 Ft) j Otthon lakberendezési utatv. (25 OOO Ft) k Zenesarok utalv. rsn ooo Ft) 1 Automata mosógép (13 900 Ft.) m Televízió (10 000 Ft) n Vásárlási utalv. (10 ooo Ft) « Vásárlási utalv. (9000 Ft) p vásárlási uta%n (7000 Ft.) r Vásárlási utalv. (5000 Ft) s Vásárlási utalv. (4000 Ft) t Vásárlási utalv. (3000 Ft) u Vásárlási utalv. (2000 Ft) A nyertes szelvényeket 1081. december 25-ig kell a totó-lottó kirendeltségek, az OTP fiókok, vagy posta utján a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság címére (1875 Budapest, V.. Münnich Ferenc u. 15.) eljuttatni. A gyorslista közvetlenül a sorsolás után készült, az esetleges nyomdai hibákért felelősséget nem vállal unk. 2 *25 7 m 2 594 7» 9 2 448 ;íT>8 ti 2 584 270 « 2 454 021 t 2 3®9 933 u 2 459 fW4 u 2 60 L 299 u 2 476 673 1 2 01 8 248 u 2 402 336 u 2 646 563 p 2 490 325 o 2 663 562 u 2 504 938 s 2 630 541 u 2 510 551 fi 2 686 204 11 5 i21 977 t. : 703 193 k 2 536 303 t 2 720 182 p 2 560 202 h 2 748 497 2 556 9®5 m 2 754 !« * 2 561 618 r 2 ^50 00? k t «78 son P 2 ?6é S 2 771 1» • m íw m n 2 776 812 r S3 ISI 740 u 2 762 475 n 63 127 403 9 2 788 138 a 63 133 06« U 2 703 801 P 63 138 72« h 2 79« 464 P 63 144 392 1 2 805 127 r 63 150 055 9 2 810 790 m 63 156 718 • 2 816 453 H 63 161 381 r 2 822 116 t 63 184 033 u 2 327 779 i 63 16« 6Ö6 a 2 839 105 u 63 178 370 u 2 360 481 p 63 195 359 u 2 856 094 t 63 167 044 t 2 361 757 u 63 201 022 s 2 867 420 u 63 206 68*5 • 2 873 083 p 63 212 348 u 2 878 74« t 63 218 011 u 2 884 40« u 63 223 674 r 2 890 072 u 63 229 387 t 2 895 735 s 53 235 000 u 2 901 398 r 63 240 663 u 2 916 387 s 68 24« 326 i 2 92« 713 m 63 251 90« u 2 935 376 t 63 257 «52 a 2 941 039 h 68 M 978 u 2 94« 702 j 63 274 641 r 2 952 365 s SS 285 967 s 2 958 028 t 68 291 630 n 2 963 691 n 63 302 90« s 2 986 843 h 63 314 202 u 44 643 371 u 63 32ö 808 H 44 660 360 m 63 331 271 1 44 886 800 h 63 336934 r 56 640 917 P 63 342 507 r 56 646 580 P 68 348 260 m 56 652 243 P 63 353 923 k 56 657 906 t 63 35« 586 P 55 884 42« s 63 365 249 tt 55 890 069 n 63 370 9112 u S3 002 8Q7 n 63 37« 575 a 63 008 400 © 63 410 553 * 63 014 143 © 63 421 879 P S3 025 46« s 63 427 3*2 u 63 031 132 3 63 433 205 r 63 036 796 s 63 438 368 ti 63 042 458 h 63 444 531 u S3 048 121 n S3 461 52« U 63 0ö0 447 fi S3 467 ite p «1 773 S 53 472 94« m «3 076 436 m €? •178 500 0? ok: 09« r S3 480 W5 © 68 009 000 » «3 ♦95 #96 ti «3 u* 46Á ff te m m m tudományos vívmányokat ne az emberek kiirtásának és a civilizáció lerombolásának céljaira, hanem a népek előtt álló társadalmi—gazdasági problémák megoldására, jólétük gyarapítására, kultúrájuk felvirágoztatására használja fel. Kijelentik, hogy az államok és az államférfiak, ha elsőként alkalmazzák a nukleáris fegyvereket, a legsúlyosabb bűntettet követik el az emberiséggel szemben. Az ülésen képviselt államoknak nincs, nem volt és nem is lesz más hadászati doktrínájuk, mint a védelmi doktrína, nincs, nem is volt, és nem is lesz szándékukban létrehozni nukleáris első csapásmérő képességet. Nem törekszenek és soha nem fognak törekedni katonai fölényre. Felléptek és fellépnek azért, hogy leszerelési intézkedések foganatosításával alacsonyabb szinten valósuljon meg a katonai erőegyensúly, csökkenjen és szűnjön meg a katonai szembenállás Európában. Az ülésen képviselt államok meggyőződése, hogy a fegyverkezési versenyt senki sem nyerheti meg és az, aki a győzelem reményében elhatározná a nukleáris háború kirobbantását, nukleáris katasztrófát zúdítana az emberiségre, amelyben elkerülhetetlenül maga is elpusztulna. A nukleáris háborút nem lehet korlátok között tartani. 3. Az ülés résztvevői kifejezték meggyőződésüket, hogy a katonai és a politikai konfrontáció, valamint a háborús veszély felszámolásához, az enyhülési folyamat megőrzéséhez és folytatásához, az országok együttműködésének fejlesztéséhez napjainkban in* kább, mint korábban bármikor, égetően szükség van a fegyverkezési verseny haladéktalan beszüntetésére, érdemi leszerelésre, elsősorban nukleáris leszerelési intézkedésekre. Megerősítették, hogy országaink változatlanul készek igazságos és kölcsönös alapon megállapodni bármely fegyverfajta korlátozásáról, csökkentéséről vagy betiltásáról. Ez egyaránt vonatkozik a nukleáris és a tömegpusztító fegyverek valamennyi egyéb fajtájára és a hagyományos fegyverekre. Ugyanez vonatkozik az államok fegyveres erői létszámának csökkentésére is. Az ülés résztvevői ezzel kapcsolatban kifejezték, hogy államaik kedvezően értékelik a szovjet—amerikai tárgyalások felújítását az európai közép-hatótávolságú nukleáris eszközök problémájáról. E tárgyalások kérdéseivel összefüggésben, olyan jelentős eseményként méltatták a közelmúltban megtartott szovjet—nyugatnémet csúcstalálkozót, mint amely hozzájárul az említett tárgyalások feltételeinek javításához. Az ülésen képviselt államok abban látják a Szovjetunió és az Egyesült Államok között 1981. november 30-án Genfben újrakezdett tárgyalások célját, hogy szilárd erő- egyensúly fenntartásával Európában, a nukleáris fegyverzet mind alacsonyabb szintjén erősödjön valamennyi európai állam és nép biztonsága, elháruljon a kontinens népeit fenyegető veszély. E cél elérése érdekében számításba kell venni valamennyi közép-hatótávolságú nukleáris eszközt Európában, — szárazföldi és tengeri állomásoz- tatású rakétákat, nukleáris fegyvert hordozó repülőgépeket — az összes tényezőket, amelyek meghatározzák a stratégiai helyzetet a kontinensen. A közép-hatótávolságú nukleáris eszközökre vonatkozó tárgyalások kedvezőbb légkörének létrehozásához hozzájárulna a tárgyalások idejére szóló moratórium mindkét fé! új közép-hatótávolságú nukleáris eszközeinek telepítésére es a meglevők korszerűéitesere Európában. Az ülés résztvevői konstruktív lépésként I értékelték a Szovjetuniónak azt a készségét, hogy — a másik félnek a moratóriummal való egyetértése eseten — jóakarata jeléül egyoldalúan csökkenti a Szovjetunió európai részén levő közép-hatótávolságú nukleáris fegyverek bizonyos részét, közeledve ahhoz az alacsonyabb szinthez, amelyben a Szovjetunió és az Egyesült Államok a tárgyalások eredményeként megállapodhat. Nagy jelentőségűnek értékelték a Szovjetuniónak azt a szándékát, hogy a tárgyalásokon az európai középhatótávolságú nukleáris eszközök kölcsönös radikális csökkentéséért száll síkra. Az ülésen képviselt államok olyan döntés melleit is kiállnak, amely előirányozná mindkét fél — nyugat és kelet — teljes lemondását az európai objektumokra irányított közép-hatótávolságú nukleáris fegyverek minden fajtájáról. Síkraszállnak azért, hogy Európa végső soron váljon teljesen atomfegyver-mentessé. mind a közép-hatótávolságú, mind a harcászati fegyverek vonatkozásában. Ez az igazi út a háborús veszély elhárítására és a béke megszilárdítására az európai kontinensen. A közép-hatótávolságú nukleáris eszközök jelenléte Európában olyan probléma, amely minden európai népet érint, emiatt ezek a népek életbevágóan érdekeltek konkrét eredmények elérésében a szovjet—amerikai tárgyalásokon: „ezt figye- lembevéve az ülés résztvevői kifejezték reményüket, hogy minden európai állam kormánya elősegíti a tárgyalások sikerét.” 3» Az ülésen képviselt államok egyhangúlag fellépnek a hadászati fegyverzet korlátozásával foglalkozó szovjet—amerikai tárgyalások mielőbbi felújításáért. Szükségesnek tartják, hogy ezek a tárgyalások, támaszkodva mindarra, amit már elértek, a felek egyenlőségének és azonos biztonságának elvét szigorúan betartva vezessenek el a hadászati fegyverzet korlátozásához és csökkentéséhez. Ez nagy jelentőségű lenne a nemzetközi biztonság megszilárdítása szempontjából. 6- Az ülés résztvevői úgy foglaltak állást, hogy a fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről Közép-Európában és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről folytatott bécsi tárgyalásokat ki kell mozdítani a holtpontról. Meggyőződésük, hogy a tárgyalásokon résztvevő szocialista országoknak 1978—1981-ben az álláspontok közelítése céljából előterjesztett javaslatai olyan alapot teremtenek, amely lehetővé teszi, hogy megkezdjék a gyakorlati tevékenységet az első szakaszra vonatkozó megállapodás szövegezésére. A bécsi tárgyalásokon való előrelépéshez az kell, hogy a tárgyalásokon résztvevő nyugati államok is tanúsítsanak készséget a vita tárgyát képező problémák megoldására, adjanak konstruktív választ a szocialista országok javaslataira. 7. Az ülésen képviselt államok kiállnak az atomfegyvermentes- és békeövezetek létrehozása mellett az európai kontinens különböző részeiben, beleértve Európa északi részét és a Balkánt., valamint a béke és az együttműködés övezetének létrehozását a Földközi-tenger térségében. Az ülés résztvevői ezzel összefüggésben rámutattak, hogy az atomfegyvermentes övezetek létrehozásához a nukleáris hatalmak kötelezettségvállalására van szükség ezen övezetek státuszának tiszteletben tartására, valamint, arra. hogy nem telepítik oda saját nukleáris fegyvereiket, semmilyen körülmények között nem alkalmaznak ilyen fegyvert az övezetekhez tartozó államok ellen es nem fenyegetik őket ilyen fegyverek alkalmazásával. Minthogy a Szovjetunió kifejezte készségét ilyen kötelezettség vállalására, Európa népei ugyanezt várják el más nukleáris hatalmaktól is. Az atom f egy Vérmentes övezetekhez tartozó, nukleáris fegyverekkel nem rendelkező országok jogosultak biztosítékot kapni arra, hogy ellenük — az erőszak alkalmazásáról, vagy az erőszakkal történő fenyegetésről való lemondás elvének megfelelően — nem kerül sor semmilyen más fegyver alkalmazására sem. 3* Az ülés résztvevői határozottan állást foglaltak minden olyan nemzetközi fórum — különösen a genfi leszerelési bizottság — munkájának hatékonyabbá tétele mellett, amelyeken a fegyverzet korlátozás és a leszerelés kérdéseiről tárgyalások folynak vagy folyniuk kellene. Kinyilvánították, hogy államaik érdekeltek mindazon tárgyalások felújításában, amelyek az utóbbi időben megszakadtak, s hogy készek elősegíteni azok sikeres befejezését. Az ülés résztvevői határozottan fellépnek gyakorlati megegyezések eléréséért a sugárf egy verek betiltásában, az új tömegpusztító fegyver- fajták és -rendszerek létrehozásának megtiltásában, a nukleáris fegyverekkel nem rendelkező államok biztonsági garanciáinak erősítésében is. Megerősítették államaik álláspontját az atomfegyverek elterjesztésének megakadályozásáról és arról, hogv az államok hozzájussanak az atomenergia békés célú fel- használásához, annak megfelelően. ahogy azt közös dokumentumaikban kinyilvánították. Az ülés résztvevői hangsúlyozták, hogy országaik készek megállapodást kötni a katonai költségvetések csökkentéséről. mindenekelőtt a nagy katonai potenciállal rendelkező államok esetében, százalékos arányban. vagy pedig abszolút mértékben. Az első lépés az államok katonai kiadásainak befagyasztása lehetne. A szocialista államoknak e jelentős probléma valamennyi vonatkozását érintő konkrét javaslatai közismertek és továbbra is érvényesek. Q Az ülés résztvevői megerősítették államaik elhatározását. hogy továbbra is részt vállalnak az ENSZ- közgyűlés 1982-re előirányzott 2. rendkívüli leszerelési ülésszakának előkészítésében. Kifejezték érdekeltségüket az ülésszak sikeres lebonyolításában, abban, hogy az ülésszakot olyan határozatok elfogadására ösztönözzék, amelyek tényleges fordulathoz vezetnének a fegyverkezési hajsza felszámolásában és a leszerelésben, új lendületet adnának az e kérdésekről folytatott tárgyalásoknak. Ezzel összefüggésben rámutattak többek között az átfogó leszerelési program gondos kidolgozásának jelentőségére. amelyet az ülésszakon kell megvizsgálni, elfogadás céljából Az ülésen hangsúlyozták: valamennyi állam feladata, hogy méreteitől, katonai potenciáljától és földrajzi helyzetétől függetlenül hozzájáruljon a fegyverzetkorlátozási és leszerelési kérdések megoldásához, az Egyesült Nemzetek Szervezete keretein belül is. Az ENSZ-köz- gyűlés 2. rendkívüli leszerelési ülésszaka jó lehetőséget biztosít erre is. Az ülés résztvevői állást foglaltak amellett, hogv ez az ülésszak is segítse elő a leszerelési világkonferencia összehívását, ^3« At, európai biztonsági és együttműködési értekezlet résztvevő államai képviselői - nek madridi találkozoia meneterői folytatott veleménvesere során a Hs+nisztereli kiemelték, hogy e találkozó sikeres befejezése további előrehaladást tenne lehetővé a helsinki záróokmány végrehajtásában, hozzájárulna az enyhülési folyamat fenntartásához, elősegítené a* államközi kapcsolatok megjavítását. Ez különösen nagy jelentőségű lenne a mostani nemzetközi helyzetben. Kifejezték meggyőződésüket, hogy ha a madridi találkozó valamennyi résztvevő állama kellő politikai akaratot és realizmust tanúsít. sikerül egyetértést elérni a konferencia összehívásában. Az ülésen képviselt államok támogatják a Lengyel Népköztársaság javaslatát a konfereheia Varsóban történő összehívására. Az ülés résztvevői nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy a madridi találkozón intézkedéseket fogadjanak el az államok közötti kapcsolatoknak a záróokmányban megfogalmazott elvei további erősítése céljából, valamint annak is. hogv az összeurópai értekezleten résztvevő összes állam maradéktalanul tartsa be ezeket, egymás közötti és más államokkal való kapcsolataiban. Az ülés résztvevői kívánatosnak tartják, hogy a madridi találkozón előrehaladás történjen a Földközi-tenger térségének biztonságára és együttműködésére vonatkozó kérdések egyeztetésében is. Az ülésen képviselt államok úgy vélik, hogy az európai kontinens biztonságának erősítése és az együtt - működés fejlesztése töretlen előrehaladásának szempontjából fontosak és szükségesek az összeurópai tanácskozáson résztvevő államok közös erőfeszítései a záróokmány előírásainak megfelelően és a Helsinkiben megkezdett folyamat keretein belül. Támogatják a Román Szocialista Köztársaság javaslatát hogy az összeurópai tanácskozáson résztvevő államok képviselőinek kővetkező találkozójára Bukarestben kerüljön sor. ^2« Kiemellek annak elvi jelentőségét, hogy a nemzetközi helyzet további súlyosbodásának mégelőzése érdekében ne kerüljön sor új katonai-politikai szövetségek létrehozására és a meglevők kiszélesítésére, azok tevékenységének úi térségekre való kiterjesztésére. Az ülés résztvevői megerősítették államaik korábban már többször előterjesztett javaslatait is. hogv egyidejűleg oszlassák fel a Varsói Szerződést és a NATO-t és első lépésként számolják fel katonai szervezeteiket, amit katonai tevékenységük kölcsönös csökkentésével kezdjenek. 1 i • s'- Az ülésen képviselt államok meggyőződése. hogy Európa — társadalmi berendezkedésüktől függetlenül — valamennyi európai nép otthona, amely soha többé nem válhat hadszíntérré és amelyben mindannyiuknak része- sülniök kell a béke. a függetlenség. a haladás és a boldogulás gyümölcseiben. A mostani nemzetközi helyzet minden bonyolultsága ellenére el lehet érni a feszültség csökkentését. a bizalom erősítését, a kölcsönös megértés és együttműködés fejlődését az államok kapcsolataiban, az egymás tiszteletén és az egyenjogúságon alapuló párbeszéd, az érdemi és konstruktív tárgyalások segítségével. Bármilyen bonyolultak is napjaink nemzetközi kérdései, valamennyi rendezhető békés úton. az összes állam érdekeinek figyelembe vételével. Ezt megerősíti az államok között a legutóbbi időben különösen felső szinten folytatott politikai párbeszéd valamennyi kedvező tapasztalata és mindez azt tanúsítja, hogy a párbeszédet tovább kell folytatni. Az ülésen képviselt államok úgy vélik, hogv a mostani nemzetközi helyzetben még fontosabb közös tevékenységük egymással és együttműködésük más államokkal a békéért és a biztonságért folytatott harcban. A külügyminiszteri bizottság ülésé az ilyen együttmű- kodes és közös cselekvés szellemében folyt le.
