Somogyi Néplap, 1981. december (37. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-20 / 298. szám
\ fl népgazdaság 1981. évi fejlődése és 1982. évi terve (Folytatás az 1. oldalról.) év júniusától 100 forint lett, egyidejűleg a házastársi pótlék összege 100 forinttal lett nagyobb. Ezáltal az átlagosnál kisebb nyugdíjak reálértéke fennmaradt. A társadalmi juttatásokra történt kifizetésék reálértéke nagyobb a tavalyinál. A fogyasztói árszínvonal a tervezettet megközelítő mértékben emelkedett. Az árváltozások az átlagosnál jobban növelték a nagyobb jövedelmű, kevésbé a kisebb jövedelmű családok vásárlásainak árszínvonalát. Az alapvető jellegű javak és szolgáltatások árszínvonala — a hús árának emelkedése mellett is — az átlagosnál kisebb ütemben nőtt. A kereskedelem a növekvő keresletet kielégíti. , A tervezettnek megfelelő mennyiségű állami és magánlakás épült. Nőtt a felújított és különösen a korszerűsített lakások szama. A számítottnál több kórházi ágy és bölcsődei hely létesült. Meghaladja a tervezettet az új óvodai helyek és iskolai osztálytermek száma ' is. A kulturális és a sportcélú fejlesztések közül az év végéig felépül az Állami Operaház üzemháza, befejeződik a Katona József Színház felújítása, elkészül a keceli nevelési központ, a nyíregyházi megyei művelődési központ, a zalaegerszegi landorhegyi művelődési központ, a szombathelyi fedett uszoda, a bai a ton fűzfői uszoda, a debreceni atlétikai mV/ stadion és a szegedi evezőspálya. A beruházások volumene — az idevágó intézkedések eredményeként — csökkent, de a tervezettnél várhatóan nagyobb lesz. Az állami be- ' ruházásokra a tervezettnek megfelelő összeget, a vállalatiakra többet fizetnek ki. A folyamatban levő nagyberuházásokat általában a tervezett ütemben valósítják meg Az ez évben beíejezen- dőnek tervezett nagyberuházások — a recski bányászati kutatás létesítményei, a Magyar Gördülőcsápágy Művek rekonstrukciója, a Szikra Lapnyomda és a kiskörei vízlépcső II. üteme — elkészülnek. Átadják a budapesti, nagy sportcsarnokot is. A külkereskedelmi forgalom a tervezettnél lassabban bővül. A rubel elszámolású forgalomban a behozatal mérséklődik, a kivitel nő. Az áruforgalmi mérleg hiánya közel áll a tervezetthez, a tavalyinál kisebb lesz. A nem rubel elszámolású kivitel a tervezettnél lassabban növekedik. Az áruforgalmi mérlegben kismértékű > hiány várható. Az 1982-es népgazdasági terv f w r J» » # fi #■#» r il" fo céljai es előirányzatai A gazdasági munka fő célja 1931-ben is a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása, és a lakosság életszírv vonalának megőrzése. A termelés és a belföldi felhasználás ennek a célnak alárendelve alakul. A termelés növekedése és a meglévő kapacitások kihasználásának javítása nagyobbrészt a gazdaságos kivitel bővítését, s a drága behozatal ésszerű helyettesítését szolgálja. A gazdasági szabályozórendszerben végrehajtott módosítások arra irányulnak, hogy a gazdálkodó szervezetek — különösen az iparban — aktívabban törekedjenek a termelés hatékonyságának növelésére, a nemzetközi versenyképesség erősítésére, s a termelés szerkezetének az egyensúlyi helyzet javítását szolgáló alakítására. A munka termelékenysége a terfneiésnél gyorsabban nő. Az ésszerűbb költséggazdálkodást és a takarékosságot fokozva el kell érni, hogy a fajlagos anyag- és energiaráfordítások nagyobb mértékben csökkenjenek, mint az előző években. A nemzeti jövedelem belföldi végső felhasználása a felhalmozás további csökkentésével mérséklődik. Az életszínvonal megőrzése érdekében a lakosság reáljövedelme és fogyasztása kismértékben emelkedik. Az 1982. évi népgazdasági terv 'céljait a VI. ötéves terv készítésekor feltételezettnél lényegesen kedvezőtlenebb külgazdasági körülmények között kell megvalósítani. Ezek ellensúlyozásához növekvő erőfeszítések szükségesek. az 19*2. évi népgazdasági terv legfontosabb előirányzatai az 1981. évi várható színvonal százalékában, összehasonlító áron nemzeti jövedelem belföldi felhasználás ipari termelés országos építés—szerelés mezőgazdasági termékek termelése egy lakosra jutó reáljövedelem a lakosság fogyasztása a szocialista szektor beruházásaira folyó áron 101.0— 101,5 98.0— 99.0 102.0— 102,5 98.0— 99,0 104.0— 104,5 100.0— 100,5 100.5—101,0 178.0— 180,0 milliárd Ft fordítható II termelőágazatuk fejlődése Az ipari termelésből nagyobb hányadnak kell szolgálnia a külső egyensúly javítását. Elsősorban azok a vállalatok számíthatnak lendületes fejlődésre, amelyek képesek gyorsan növelni a nem rubel elszámolású kivitelt, vagy hatékonyan helyettesíteni a behozatalt. Ezt a szabályozó rendszer módosításai és a gazdaságszervező intézkedések is segítik. A termelés akkor növekedhet jobban a tervezettnél, ha az importigényesség a tervben számítottnál jobban csökken, s ha a gazdaságos kivitel gyorsabban nő. A termelés és a kivitel növelése a gazdálkodás hatásfokának erőteljes javítását kívánja meg. Meg kell .gyorsítani a termelés szerkezetének korszerűsítését, műszaki színvonalának emelését, a termékek minőségének és versenyképességének javítását. Fokozni kell a külpiacokon gazdaságosan értékesíthető és a belföldi kínálatot javító termékek előállítását. Az eddiginél nagyobb eredményeket kell elérni a háttéripar, az alkatrész- és a részegységgyártás fejlesztésében. Számottevően növelni kell a korszerű, alacsony energia- é.s anyagigényes termékek gyártását, elősegítve az anyag- és energiatakarékosság megvalósítását. Szorosabbá kell tenni a vállalatok közötti együttműködést, meg kell erősíteni a szállítási fegyelmet Korszerűsíteni szükséges az ipari szervezetet, a vállalatok belső felépítését, irányítását növelni kell a vezetés színvonalát. A terv előírja, hogy minden területen meg kell gyorsítani az energiagazdálkodási program megvalósítását, gyakorlati eredményeket kell elérni a hulladékok és a másodlagos nyersanyagok hasznosítására irányuló program végrehajtásában. Ki kell dolgozni továbbá a takarékosabb anyaggazdálkodást segítő programot, s meg kell kezdeni e program megvalósítását A terv azzal száméi, hogy a felsorolt feladatok végrehajtásától és a gazdálkodás eredményességétől függően tovább differenciálódik a vállalatok fejlődése és gazdasági, pénzügyi helyzete. A nehéz helyzetbe kerülő, veszteségessé vagy alaphiányossá váló gazdálkodó szervezeteknek meg kell tenniük a tevékenységük gazdaságossá tételéhez szükséges intézkedéseket. Az iparban foglalkoztatottak száma várhatóan tovább • csökken. A termelés növekedését a munka termelékenységének növekedése alapozza meg. > A népgazdaság összes energiafelhasználása nem, vagy csak kismértékben növekedhet. Minden területen fontos feladat az energiagazdálkodási program végrehajtásának meggyorsítása. Az ésszerű energiafelhasználást segítő szervezési, beru-. házási és műszaki fejlesztési, technológiai intézkedéseket az illetékes szervek kidolgozták, anyagi íedezetüket a terv tartalmazza. Az energiaforrásoknál csaknem 50 százalékra nő a hazai termelés aránya, a szénhidrogének részesedése az összes energiafelhasználásból valamelyest csökken. A kohászat termelése — a belföldi értékesítés emelkedése mellett is — módot ad a krvitel bővítésére. A gépipari termékek' belföldi értékesítése alig, kivitelük dinamikusan fokozható. Folytatódik a számítástechnikai központi fejlesztési program végrehajtása, és beindul az elektronikai alkatrészek és részegységek fejlesztésének és gyártásának központi fejlesztési programja A gépipar átlagát meghaladóan, fejlődik a híradás-, a vákuumtechnikai és a műszeripar. A gépipari termékek közül az átlagosnál gyorsabban növekszik a számjegyvezérlésű szerszámgépek, a korszerű villamos berendezések és készülékek, valamint a műszeripari termékek termelése. A vegyiparban csökken a kőolaj-feldolgozás, de az egyéb vegyipari ágazatok növelik termelésüket. A szerkezetváltozás fő irányát és ütemét továbbra is a folyamatban lévő központi fejlesztési programok határozzák meg; a petrolkémiai központi fejlesztési program alapján tovább nő a műanyagfeldolgozás; a gyógyszer-, növényvédő szer- és intermediergyártás központi fejlesztési programja alapján a kivitel bővül erőteljesen. A könnyűipari ágazatok termelése a kereslet és a gazdaságosság függvényében differenciálódik. Az építőiparnak és a lakosságnak az építőanyag-ipari termékek iránti kereslete mérsékelt termelésnövekedés mellett is kielégíthető. Az élelmiszeriparban — az exportérdekek figyelembe vételével — az átlagosnál jobban fokozódhat a húsipar, a cukoripar és a növényolajipar termelése. A beruházásokon elvégzendő építési feladat tovább csökken, a fenntartási és felújítási tevékenység bővül. Számottevően nő a külföldön végzett építés értéke. Az építőipar ár-, bér- és szervezeti rendszerének módosítása elősegíti, hogy erősödjön az építőipari szervezetek vállalkozási készsége, s kialakuljanak a verseny feltételei. A munkaerő az építőiparban tovább csökken. Ezt a termelékenység növelésének kell ellensúlyoznia. A mezőgazdasági termékek termelésén belül — átlagos időjárás mellett — a növénytermesztés gyorsabban, az állattenyésztés lassabban emelkedik. Tovább bővül a mezőgazdasági nagy üzemek kiegészítő tevékenysége. A gabonatermesztés biz- . tonságos megalapozása végett nő a vetésterület. Kalászosokból az ez évinél jobb, kukoricából hasonló átlagtermés érhető el. Olajos növényekből az ideinél kisebb földterületről is betakarítható a belföldi ellátásra és kivitelre szükséges mennyiség. A cukorrépa vetésterülete az ez évihez hasonló lesz. A zöldségtermesztést a kereslethez jobban igazodó összetételben kell növelni. Az ideivel azonos termőterületről nagyobb bortermésre lehet számítani. A húshasznú állomány fejlesztésével a vágómarhater- melés növekedik, s valamelyest nagyobb lesz a tejtermelés is. A meglévő állomány lehetővé teszi a vágósertéstermelés növelését. Az állattenyésztés takarmányszükséglete zavartalanul kielégíthető. A mezőgazdaságban is alapvető feladat a termelés hatékonyságának javítása, az eszközök jobb felhasználása. Ezt az energiatakarékosság érdekében tett és egyéb intézkedések is ösztönözni fogják. A jó élelmiszerellátás fenntartása mellett a mező- gazdasági és az élelmiszeripari termékek kivitele — főképp az idei kedvezőtlen búzatermés miatt — előreláthatólag csak szerény mértékben növelhető. Az áruszállítási és a személyszállítási teljesítmények — a szállítási szükségletek és feladatok összetételéből következően — mérsékelten emelkednek, a szállítási szükségletek kielégítőek. A lakosság tulajdonában lévő személygépkocsi-állomány tovább gyarapodik, s eléri az egymi llió-s záznegy venezer darabot. Az autópálya-hálózat Bicske és Tatabánya között új szakasszal bővül. Az előző évűhez hasonló ütemben folytatódik az utak burkolatának megerősítése és felújítása. A belföldi termelőd árszínvonal — a vár-ható külkereskedelmi áralakulást is figyelembe véve — az iparban 4—1.5 százalékkal emelkedik. A növekedés részben az 1981. évi — főként energetikai — árváltozásokból adódik. Az építőipari árszínvonal mintegy 4 százalékkal hő. A többi népgazdasági ágban mérsékelt árváltozás várható. Foglalkoztatottság, munkaerő, jövedelem, fogyasztás A népgazdaságban foglalkoztatottak száma előreláthatóan tovább csökken. A munkaerő ágazati szerkezetének átrendeződése az előző évekéhez hasonlóan folytatódik : a foglalkoztatottak száma az iparban és az építőiparban csökken, a mező- gazdaságban és a termelő szolgáltatásokban gyakorlatilag nem változik, a nem termelő ágazatokban kissé emelkedik. A munkaerő iránti kereslet valószínűleg tovább mérséklődik. A szabályozórendszer módosítása, az egyéb intézkedései-; és a szigorúbb gazdasági környezet hatására a vállalati munkaerő-gazdálkodás tovább javul, a termelés szükségleteihez jobban alkalmazkodik. Gazdaságszervező intézkedések is segítik majd, hogy a nem hatékonyan foglalkoztatott munkaerő felszabaduljon, s a fejlődni képes területekre áramoljon át. A jövő év első felében — az oktatási intézmények, a mezőgazdaság valamint néhány más hely kivételével — át kelj térni az ötnapos munkahétre. Ezt általában önerőből kell végrehajtani. Az áttérés miatt a gazdálkodó egységek pénzügyi, gazdasági helyzete nem romolhat, a dolgozók keresete nem csökkenhet. Az egészségügyi és a művelődési ágazat a szükséges többletlétszám fedezetére támogatásban részesül. A terv előirányozza, hogy a lakosság életszínvonalát jellemző fő mutatók az 1981 —82. évre együttesen a VI. ötéves tervben előirányzottnak megfelelően alakuljanak. A munkások és az alkalmazottak átlagkeresete 4—5 százalékkal nő. Követelmény, hogy a vállalatok bérgazdálkodása jobban fejezze ki az egyéni teljesítményeket. A fogyasztói árszínvonal körülbelül 5 százalékkal emelkedik. Ez legnagyobbrészt az 1981. évi központi árintézkedésekből és a vállalati hatáskörben megvalósuló jövő évi árváltozásokból adódik. A társadalmi juttatásokat fedező kiadások az ez évinél mérsékeltebben növekednek. A terv előírja, hogy meg kell őrizni a kétezer forinton, aluli nyugdíjak reálértékét, s emelni kell az ösztöndíjakat. A lakásellátottság további javítására 77 ezer új lakás épül, ebből 19—20 ezer lesz állami lakás. A tanácsok tovább korszerűsítik a lakáselosztást és a lakásgazdálkodást, nagyobb hangsúlyt kap az igények lépcsőzetes kielégítése, a szervezett lakáscsere. A terv 19—20 ezer állami lakás felújítását és mintegy 10 ezernek a korszerűsítését irányozza elő. A fővárosban és az öt nagyvárosban gyorsabban bővítik — közpoti támogatással is — a fenntartási építést végző kapacitásokat. Az egészségügyi ellátás javítására mintegy 1200 új gyógyintézeti ágy létesül; egyebek között Szolnokon "és Budapesten épülnek új létesítmények. Elkészül majdnem 3000 új bölcsődei és 8000—9000 új óvodai hely. A művelődésügy, a kultúra és a sport nagyobb létesítményei közül folytatódik a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, az Állami Operaház és a filmgyár felújítása, a Budavári Palota helyreállítása, megkezdődik az Eötvös Loránd Tudományegyetem átépítése, befejeződik a Madách Kamara Színház felújítása, felépül a kaposvári sport- csarnok és a veszprérrá^fi lm- színház. Beruházások Az 1982. évi terv — az egyensúlyi követelmények miatt -r- a beruházások további csökkentését irányozza elő. Nagyobb mértékben mérséklődnek az állami, és kisebb mértékben a vállalati beruházások. Az energia- megtakarítást és az energia- termelésit szolgáló beruházások növekednek. A kisebb állami beruházások körében az eszközöket elsősorban a kiemelt társadalompolitikai célokkal (a lakásépítéssel és az ehhez kapcsolódó létesítményekkel, az egészségüggyel, az általános iskolai oktatással) összefüggő fejlesztésekre kell íor- dítarii. Nagyobb arányú építési munkákkal járó új beruházások csak kivételes esetben kezdhetők. A vállalatok és a szövetkezetek beruházásainak tervszerű szabályozása érdekében módosultak egyes gazdasági szabályozók. Emelkedik a konvertálható export árualapok bővítését, a drága behozatal gazdaságos helyettesítését, az energiafelhasználás ésszerűsítését, a hulladékok és a másodlagos nyersanyagok hasznosítását segítő fejlesztésekre adható hitel és támogatás aránya. A külkereskedelmi áruforgalom az ez évinél dinamikusabban bővült. Elsősorban a kivitel emelkedése haladja meg az 1981. évit; ezt főképp az ipari termékek gazdaságos kivitelének gyors növelésével kell elérni. A behozatal csak csekély mértékben növekedhet. A Minisztertanács az 1982. évi népgazdasági terv jóváhagyása keletében határozatot hozott a terv végrehajtását szolgáló intézkedésekről is. Ezek célja, hogy fokozódjon a giazdálkodás hatékonysága, javuljanak a dinamikus növekedésre képes vállalatok és szövetkezetek fejlődésének lehetőséged, erősödjön a népgazdasági és a vállalati jövedelemképződés közötti összhang, tervszerűen alakuljon a felhalmozási és a fogyasztási vásárlóerő, megvalósuljanak a külgazdasági célok. A Minisztertanács •felkéri a vállalatok és a szövetkezetek, a tanácsok és az intézmények dolgozóit, hogy legjobb tudásuk és képességeik szerint járuljanak hozzá az 1982. évi népgazdasági terv céljainak maradéktalan megvalósulásához.
