Somogyi Néplap, 1981. december (37. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-16 / 294. szám

Súfyom kihfwás Imrmml résmérfí! Veszélyes helyzetet teremtett TTjabb súlyos ki­hívás Izrael gé­sáéról: Begin mi­niszterelnök nyo­matékos kezdemé­nyezésére a kor­mány egyhangú határozatot hozott a Golan-fennsik bekebelezéséről Az in®7-es hábo­rúban i megszállt terület \ egyoldalú* annektá’ása ügyé­ben Szíria a Biz-' tonsági Tanács összehívását kérte. Az 1967-ben el­foglalt Szíriái Go- lan-fennsfe izraeli bekebelezése rend­kívül veszélyes helyzetet terem­tett a Közel-Kele­ten. Az izraeli hadvezetés „meg- ! előző” katonai intézkedéseket foganatosított a magaslato­kon, miközben a légierő gé­pei ismételt felderítő, ^figyel­meztető berepüléseket*’ hajta- V nak végre Dél-Libanon és Beirut légterében. A. szíriai kormány-nyilatkozat í’szerint . Izrael az annexiós döntéssel • . hadat üzent Szíriának, és ér- ■ vcnytelenítette az. 1973f-as ' tüzszüneti megállapodást A damaszkuszi lapok hangsúr Jyozzák, hogy az izraeli pro­vokáció nem marad, válasz nélkül. A beirúti sajtó az Kgyesült Államokra hárítja a felelősséget a történtekéit. A Szíriához tartozói Golan- fennsik izraeli anntektálása nyomán érezhetően fokozó­dott a katonai feszültség a kö/.el-keleti térségben. Az izraeli rádió a Golan-fennsí­kon végrehajtott csapatmoz­dulatokat „óvintézkedések”- nek próbálta feltüntetni. Azokat — úgymond — a Szí­riái kormány nyilatkozata váltotta ki, amely a üázszü- peti megállapodást érvényte­lenítő hadüzenetként értel­mezte az egyoldalú izraeli lé­pési. Artel Sáron i zraelifhad­ügyminiszter közölte, fhogy a hadsereg az . annexió t min­ijén lehetséges katonai kö­vetkezményére felkészült, és sem a Golanon, sem a . liba­noni—izraeli határon / nem i.íjlahdó eltűrni egy újabb felőrlő háborút. Begin izraeli miniszterelnök megérke­zik a parlamentbe, ahol törvényt fo­gadtak el a Golan-fennsík bekebele­zéséről. (Telefotó — AP—jVITI—KS) Á Közős Piac Londonban ülésező külügyminiszterei nyilatkozatban ítélték el a szíriai Golan-fennsík Izrael általi bekebelezését. A miniszterek szerint az izraeli kormány és parlament döntése „ellentétes a nemzet­közi joggal, 6s mint ilyen, a mi szemünkben érvénytelen”. A rövid állásfoglalás ez­után utal arra, hogy a Go­lan annektálása szétrombol­ja a Közel-Kelet békéjének esélyeit. • • * A szíriai Golan-fennsík iz­raeli annektálása „nem fog­ja érinteni az egyiptomi—iz­raeli kapcsolatokat” — jelen­tette ki kedden Hoszni Mu­barak egyiptomi elnök. Mu­barak úgy vélekedett, hogy a két ország jó kapcsolatai „hozzájárulhatnak az Izrael és szomszédai között fennál­ló feszültség csökkentésé­hez". Egy esetleges szíriai katonai kezdeményezésre utaló kérdésre válaszul ki­jelentette: „Ha Szíria hábo­rút indít Izrael ellen, az ő dolga". Egyiptom a jelek szerint tartózkodik minden olyan lé­péstől, amely megkérdőjelez­hetné a Sínai-félsziget jövő áprilisban esedékes teljes iz­raeli kiürítését Közvéleményünk felhábo­rodással értesült az izraeli knesszet döntéséről, amely szerint véglegesen bekebele­zi az 1967 óta törvénytelenül izraeli megszállás alatt levő szíriai arab területet, a Go- lan-fennsíkot — hangoztatja a Magyar Szolidaritási Bi­zottság kedden közzétett nyi­latkozata. Izrael agresszív lépése újabb bizonyítéka annak, hogy a nemzetközi imperia­lizmus támogatását élvező iz­raeli vezetés minden eszköz­zel folytatja igazsagtalan, te­rületrabló háborúját a hala­dó arab országokkal szem­ben. A Magyar Szolidaritási Bi­zottság — e politikát elítél­ve — tiltakozik a Golan- fennsík bekebelezése ellen, s követeli az Izrael által megszállt arab területek azonnali, feltétel nélküli visszaadását jogos tulajdo­nosaiknak. Csali e lépés ve­zethet el a közel-keleti prob­léma átfogó, igazságos ren­dezéséhez, a térség békéjé­nek megteremtéséhez — mu­tat rá az állásfoglalás, hang­súlyozva. hogy a bizottság támogatja a szíriai népet és a többi haladó arab nemze­tet hazájuk területi sérthe­tetlenségéért, szuverenitá­suk megőrzéséért, a jobb .jö­vőért folytatott igazságos harcukban. Brezsnyev vatikáni tudósokat tagadott L eonyid Rrrrsvyev. az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke II. Já­nos Pál pápának, a katoli­kus egyház fejének és Vati­kán állam vezetőjének kéré­sére, kedden a Kremlben fo­gadta a 1 újjal Tudományos Akadémia tudósainak kül­döttségét. Az eszmecserén Leonyid Brez.snvev hangsúlyozta: a szovjet politika legfőbb tö­rekvése az atomkatasztrófa megakadályozása volt és ez is marad. A világbéke meg­őrzésére és megerősítésére szervezett mozgalomban min­den államnak, minden olyan politikai, társadalmi, tudo­mányos, vallási és egyéb erőnek helye van, amely, a béke jelszavát tűzi zászla­jára — mondotta Leonyid Brezsnyev. A küldöttség tagjai át­nyújtották Leonyid Brez.s- nyevnek azoknak a kutatá­soknak az eredményeit rög­zítő és elemző dokumentu­mot, amelyekkel azt vizs­gálták, milyen ‘ következmé­nyekkel járna az emberiség­re egy esetleges atomhábo­rú. A találkozó a kölcsönös tisztelet és jószándék jegyé­ben folyt le. (MTI) Arafat a PFSZ elnöke Papandreu görög miniszterelnök meghívására háromnapos hivatalos látogatásra Athénba ér­kezett, ahol többek között a közel-keleti helyzetről és a gö­rög—palesztin kapcsolatokról tárgyal vendéglátóival. (Telefotó — AP—MTI—KS) A külföldre utazók valutaellátása A Magyar • Nemzeti Bank összefoglalta a turistaként vagy látogatóként külföldre utazó — hazánkban állan­dó lakhellyel rendelkező — magyar állampolgárok va- lutaellátásával kapcsolatos tudnivalókat. Az európai rubelelszámo­lású országokba utaz» turis­ták vagy látogatók úti ok­mányukra személyenként és naponként 1000, naptári évenként 15 000 forintnak megfelelő, a gépjárművel utazók ezen felül üzem­anyagköltségre a reális szükségletnek megfelelő fizetőeszközt vásárolhat­nak. Az utazási irodák ál­tal szervezett társasutazáson résztvevők — a költőpénzen felül — egyéni útiokmá­nyukra a 15 ezer forintos éves keretük terhére szemé­lyenként és naponként ezer forintnak megfelelő valutát vásárolhatnak; ugyancsak ezer forintnak megfelelő fi­zetőeszközt kaphatnak sze­mélyenként és napimként a csoportos útlevéllel utazók. A magyar—csehszlovák kis- határforgalomban határát­lépési engedéllyel kiutazók legfeljebb 5 napra, a ma­gyar—román kishatárfor- galomban kiutazók pedig legfeljebb fi napra vásárol­hatnak személyenként és naponként ezer forintnak megfelelő koronát illetve le.it. Azok a turisták, és lá­thatók, akik konvertibilis elszámolású országokba ru- 1 belelszámolású országokon átutaznak, a konvertibilis fizetőeszközökön felül napi ezer forintnak megfelelő ru­belelszámolású valutát ve­hetnek arra az idői*e, amit ezeknek az országoknak a területén töltenek. Vasúti, autóbusz-, repülő-, hajójegyei­ket forintért vásárolhatják meg a magyar és a rubelel­számolású országbeli közle­kedési vállalatok járművén a rubelelszámolású orszá­gokba utazók. Konvertibilis valutát egyéni turistautazáshoz a Magyar Nemzeti Bank Ju­goszláviába, az európai kon­vertibilis elszámolású orszá­gokba és meghatározott — Európán kívüli — or­szágokba biztosít. Az útle- vélkérő-lapot, amely a valu­taellátás előzetes biztosítá­sát is szolgálja, Budapesten és vidéken kijelölt Ibusz irodákban kell benyújtani. Az igazolást az Ibusz abban az esetben adja ki, ha a ké­relmező az igénylés évében és az ezt megelőző két nap­tári évben egyéni turistaki­utazáshoz konvertibilis va­lutaellátásban nem részesült, a 18. életévét betöltötte vagy a kérelem évében betölti, a 14—18 év közötti abban az esetben, ha szüleivel vagy szüleinek egyikével utazik. További feltétel, hogy a kérelmet megelőző 5 éven belül az utazni szándékozó deviza- vagy vámbűncselek­ményt nem követett el. Ha a kérelmező jogosult valuta- ellátásra, ezt az Ibusz az útlevélkérő lapon. annak benyújtásakor igazolja és az útlevelkerő lapot — Ju­goszláviába tervezett utazás kivételével — közvetlenül az útlevélhatósághoz továb­bítja. Jugoszláviai utazás esetén az Ibusz az igazolás­sal ellátott útlevélkérő la­pot visszaadja, és azt a ké­relmezőnek kell az útlevél beszerzése céljából az állan­dó lakhelye szerinti rend­őrkapitányság igazgatás- rendészeti osztályához be­nyújtani. A külön valuta­igénylés kiiktatása lényege­sen egyszerűsíti az ügyinté­zést, a valuta és az útlevél megszerzésének ideje leg­alább 3—4 héttel lerövidül. Ha a kérelmező a valuta - igénylés benyújtásakor va­lutaellátásra nem jogosult, az útlevélkérő lapot az Ibusz-tól visszakapja. A konvertibilis elszámolá­sú országokba turistaként utazók 3 évenként, egyszeri felhasználásra személyei­ként ,és naponként 850, leg­feljebb 14 napra 12 000 fo­rintnak megfelelő valutát vásárolhatnak. A szülő út­levelében szereplő 14 éven aluli gyermekek részére — a kint tartózkodás időtarta­mától függetlenül — a szü­lők gyermekenként 1800 fo­rintnak megfelelő valutát vehetnek igénybe. A gépjár­művel utazók üzemanyag- költségekre országonként megállapított összegű valu­tát vásárolhatnak. A látoga­tó engedéllyel utazók ■— a szülő útlevelében szereplő gyermekek számára is — személyenként 1600 forint­nak megfelelő konvertibilis valutát vásárolhatnak. A magyar—jugoszláv kisha- tarlorgaiom.han határátlé­pési engedély vagy csopor­tos határátlépési engedély alapján utazók személyen­ként és utazásonként 300, a turistaútlevéllel Jugoszlá­vián át európai rubelelszá­molású országba utazók 600 forintnak megfelelő dinárt vásárolhatnak. Vasúti menetjegyet a tu­risták valamennyi európai országba, országonként meg­állapított kereteken belül, látogató engedéllyel csgk az európai rubelelszámolású országok területére vásárol­hatnak forintért. Repülője­gyet turista és látogató en­gedély alapján egyaránt le­het yenni forintért Európa területére a Malév vagy a Malév-vel közös elszámolás­ban lévő bármelyik külföldi légitársaság járataira. Ha­sonlóképp egyes Európán kívüli országokba a Malév vagy a KGST országok me­netrendszerű légijárataira. A Mahart, a Volán nemzet­közi járataira, valamint a KGST országok járataira szintén vásárolhatnak fo­rintért menetjegyet a turis­ták és a látogatók. Azok a magyar állampol­gárok, akik 1981. december 31-ig még közvetlenül a Magyar Nemzeti Banktól kaptak turistautazáshoz konvertibilis valuta-kiuta­lást, ennek alapján útlevél- kérelmüket az engedélyezés­től számított egy éven be­lül nyújthatják be az Ibusz irodába. Akinek érvényes útlevelében korábbi időből származó, utazásra még fel nem használt kiutazási en­gedélye van, 1982. január 1-ét követően a kiutazási engedély jellegétől függően mér az újonnan megállapí­tott összegű valutát vásá- Dolhatja meg. Szocialista külpolitika Következetes békeakarat Előmozdítani az államok közötti együttműködést, meg­védeni a békét, lehetőséget teremteni az enyhülésre, le­szerelésre. Röviden 1981 vé­gén is ezekkel a szavakkal lehetne összefoglalni a szo­cialista közösség külpolitikai törekvéseit. Nehéz persze summázni az elmúlt tizenkét hónap történéseit, s az is Igaz, hogy lehetetlen kiszakí­tani a szocialista közösség nemzetközi aktivitását a vi­lág államai közötti kapcsola­tok egészéből. Mégis, ha meg­próbálkozunk e tevékenység értékelésével, latnunk kell: a megnehezült körülmények között a szocialista közösség következetesen folytatja azt a politikát, aminek elsőren­dű célja a béke megőrzése, a konfliktusgócok felszámo­lása, a fegyverkezési verseny megfékezése. 1. Megnehezültek a körülmé­nyek több okból is: először is azért, mert Nyugaton még hatalmasabbak lettek azok az erők, amelyek nyiltah sza­kítottak az enyhülés irány­vonalával, s a feszültséget fokozó politikát kezdtek. El­sősorban az új amerikai ve<- zetés lépései voltak azok, ameiyek komoly aggodalmat keltettek világszerte. Ilyen volt például Washington dön­tése a fegyverkezési kiadá­sok nagymérvű növelésére, új hadászati fegyverek be­szerzésére. A fegyverkezési politika együttjárt a koráb­bi. szovjet—amerikai tárgya­lásodon . .elért íegyverzétkor- látozási egyezmények elveté­sével, Az Egyesült Államok új politikai kampányt kez­dett a Szovjetunió ellen a „nemzetközi terrorizmus” ürügyén, s beavatkozással fenyegeti Kubát, Nicaraguát és a közép-amerikai haladó mozgalmakat. Ezzel együtt Washington nyílt katonai se­gítséget nyújt az afgán el- lenforradaimároknak, az angolai reakciós erőknek; Afrikában a pretoriai fajül­döző rezsimnek, Délkelet- Ázsiában pedig a különhöző ellenforradalmi csoportok­nak. ,,, lf ■ ~ . : Az Egyesült Államok Eu- rópa-politikájának fő, ..vonása az a törekvés, hogy a NATO- szövetségeseket fokozott fegy­verkezésre késztesse, azaz az 1979-es „éúrorakéta-hatá- rozat” elfogadtatásával, a szovjet fenyegetés ürügyén ezeket az országokat az ame­rikai stratégia túszaivá te­gye. Nyilvánvaló szerepet játszik az amerikai vezetés a lengyelországi válságban is: az ott kialakult helyzetet nyíltan politikai tőkévé akar­ja alakítani. 2. Á szocialista országok en­nek ellenére sem adták fel jószándékú törekvéseiket. Továbbra is kiálltak a pár­beszéd folytatása, a magas- szintű találkozók mellett, azért, hogy a politikai lég­kör elhidegülése ne okozzon kárt a gazdasági, kulturális és emberi kapcsolatokban. Támogatják a katonai lesze­relést célzó tárgyalásokat, az európai biztonsági és együtt­működési rendszer tovább­fejlesztését. A jÓ6zándék bizonyítékai a bécsi közép-európai fegyver­zetcsökkentési tárgyaláso­kon beterjesztett szocialista kompromisszumos ■ javasla­tok, s . az európai nukleáris leszerelést célzó szovjet in­dítványok. A szocialista kö­zösség európai országai vál­tozatlanul mindent megtesz­nek azért, hogy az 1975-ben Helsinkiben megindult folya­mat ne szakadjon meg. fej­lődjön, az európai államok sokoldalú együttműködése. A többi között ezt is hangsú­lyozták a Varsói Szerződés szervezete külügyminiszteri bizottságának bukaresti ta­nácskozásán. Ez az ülés lé­nyegében újólag deklaráltan szocialista külpolitika békés céljait. így megismételte a VSZ-tagáliamoknak azt a tö­rekvését, hogy az Európában létező két katonai-politikai szövetséget egyidejűleg osz­lassák fel, s a NATO és a Varsói Szerződés már ezt megelőzően is korlátozza ka­tonai tevékenységét. 3. A szocialista országok to­vábbra is arra törekszenek, hogy Földünkön a válsággó­cokat felszámolják, s hogy ne keletkezzenek újabb ve­szélyt jelentő központok. Szolidaritást vállalunk a ku­bai és a nicaraguai néppel, amely az imperialista agresz- szió veszélyével néz szembe. A szocialista közösség to­vábbra is támogatásban ré­szesíti Indokína három népi' rendszerét. Vietnam. Kam­bodzsa és Laosz ellen össze­hangolt ellenséges tevékeny­ség folyik ma is: a kínai he- gémonisták es az amerikai imperializmus 'összehangolt akciói lehetetlenné teszik, hogy e három sokat szenve­dett ország végre a békés építőmunkára összpontosít­son. Nem múlt el a fegyveres konfliktus kirobbanásának veszélye a Közel-Keleten sem. A szocialista országok valódi, békés rendezést kí­vánnak itt, olyant, ami min­den, e térségben élő nép szá­mára biztonságos életet, szu­verenitást garantál. A szo­cialista külpolitika lényeges alkotóeleme a szabadságu­kért, jogaikért, küzdő népek­kel vállalt szolidaritás. Ez határozza meg többek kö­zött a közösség Afrika-poli- tikáját. A szocialista külpolitika fő célja, feladata az építőmun­ka .békés külső feltételeinek biztosítása. Ez azonban nem csak a közösség érdekeit szol­gálja. A szocialista országok kifejezve készségüket az együttműködésre valamennyi állammal a béke, a háború - mentes világ érdekében, a föld minden népének érde­keit szolgálják. M. G. J Hányszor kesergünk azon, hogy mennyi idő megy el feleslegesen a háztartásra! Pedig, ha előre megterveznénk, hogy mikor mit együnk, akkor tudnánk, hogy mikor mit vegyünk. Például: húst egy , héten csak egyszer vásároljunk, és készítsük is el egész hétre előre.-A zsírosabb részekből csináljunk vagdaltat, ami a mélyhűtőben bármeddig eláll.- A „szép” részeket szeleteljük fel, a felét panírozzuk be cs tegyük el szombat ebédre, — a többi szeletet már befűszerezve tegyük a hűtőszekrénybe: vasárnap csak ki kell sütni. Tehát: I

Next

/
Thumbnails
Contents