Somogyi Néplap, 1981. november (37. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-05 / 260. szám

Az Akác Kadarküton II piros tető alatt korszerű üzlet A nyilas utáni héten már 130 ezer forintos forgalmat ért el a kadarkúti Akác ven­déglő. Elődje, a Jó barát százhúsz éves épülete fölött eljárt már az idő. A régi. lebontásra kerülő vendéglő mögött építették fel az újat, nyolcmillió forintért. • A 2700 lakosú nagyközség­ben jelentős az átmenő for­galom ; a Szigetvár—Nagy-» atád—Kaposvár alkotta há­romszög közepén vari, mind­három várostól huszonöt- harminc kilométerre. Az áfész üzletpolitikai elképze­léseiben is nagy szerep ju­tott ennek áz adottságnak. De fontos feladat a kadar- kútiak és a környékbeliek kiszolgálása is, és az étte­rem. a presszó es a bisztró együttesét magába foglaló vendéglő konyhája, felsze­relése és berendezése után ítélve, a legigényesebb ven­dég számára is megfelelő választékot nyújthat. A ki­lencvenhat személyes étte­remben a színvonal és az italárak másod-, az ételárak viszont harmadosztályúak. A háromszáz adagos kony­hában már egy héttel a nyi­tás után 140—150 előfizeté­ses ebedet főznek. A Kapos­vári Ruhagyár telepének dol­gozol. a tanács és az áfész alkalmazottai Járnak ide. Az alkalmi vendégek száma is eléri a félszázat. Az áfész- vendéglő. hagyományainak megfelelően, a régies étkek, ízek és fűszerek fölelevení- tésével tovább szeretné bő­víteni a kínálatot. így kerül majd az étlapra a gánica. a prósza. a derelye és több belsőségből készült é.tel. Az 528 négyzetméter alapterüle­tű épületben '— melyben a tizenhét tagú személyzet dolgozik — a korszerű ven­déglátás minden alapfeltéte­le megtalálható. A hatvan személyes presszó és az ét­terem bútorzatát. egyedi ter­vek alapján a siklósi Szék- és Kárpitod pari Szövetke­zet készítette. A beruházási költség fede­zetéül, a saját pénzeszközö­kön kívül a Szövosz két, a Mészöv két és fél millió ío­rintos támogatása, valamint kétmillió beruházási és nyolcszázezer forint forgó­eszköz-hitel szolgált. A hi­telek lejárata öt év, s a visz- szafizetés alapja a havonta hatszázezer forintra becsült vendéglői bevétel. A piros cseréptető«, tera­szos Akác vendéglőt a Szöv- terv tervei alapján a Nagy­atádi. Tövál kezdte épiteni tavaly áprilisban, s többszöri határidő-módosítás után szeptemberben adták át. flrkagyii és Borisz Sztrugackii Nehéz istennek lenni — Báró! kiáltott fel Ru- mata. — Hogy került a vá­rosba, kedves barátom? Unó, hagyd beken a bárót! — Olyan ez a kölyök, mint a bulldog — dörögte a báró, s olelesre tarla a karját. — Mennyit kér érte? Különben erről majd később ... Megölelték egymást. A bá­róból ló verejték és különfé­le borok keverékének szaga áradt. — Látom, ön is tökélete­sen józan, kedves barátom — mondta keserűen. — Kü­lönben, ön mindig józan. Szerencse fia! — Üljön le. barátom — mondta Rumata. —1 Unó! Hozz nekünk esztorit, de jó sokat! Egy cseppet se! — Egy csepp esztorit se? Unó, esztori nem kell, iru- kanit hozz! SOMOGY NÉPLAP — Egyáltalán nem kell bor! — mondta szomorúan a báró. — Nem iszom. Rumata leült. — Mi történt? — kérdez­te riadtan. — Beteg? — Egészséges vagyok, mint a maikk. De ezek az átkozott családi jelenetek... Egyszó­val összevesztem a báróné­val, es most itt vagyok. — Összeveszett a báróné- Val?! Ugyan, báró, micsoda furcsa tréfa! — Képzelje. Magam is szinte, ködben élek. Százhúsz mérföldet nyargaltam! — Barátom — szólt Ru­mata —, azonnal lóra szál- lunk és Bauba vágtatunk. — De a lovam még pem pihent ! Meg aztán meg aka­rom büntetni! — Kit? — A bárónét. hogy az ör­dög vinné! Elvégre férfi va­gyok, vagy nem?! Neki nem tetszik a részeg Pampa, ak­kor hadd' lássa, milyen jó­zanul! Inkább vízen roha­dok el itt. mintsem vissza­térjek a varba... 14. — Szóljon neki. hogy ne csavargassa a fülemet... — mondta Unó mogorván. — Gye-rünk. farkaskö­lyök! — dörmögte a báró, — És hozz sort! Megizzad­tam, pótolnom kell a íolya- dekveszteseget. A báró másfél óráig pó- tolgatta a folyadékvesztesé- get.. és kissé eilankadt. Köz­ben elmesélte Rumatának a keliemetlenseget. Többször m elátkozta j\ korhely szomszédokat, akik odaszok­tak a várkastélyba. Beállí­tanak reggel, állítólag, vadá­szatra, aztán., máris mind részeg, és a bútort vagdal­jak. Szétszélednek a várban, mindent bemocskolnak, sér­tegetik a személyzetet. Az­után hazarriennek, én meg az eszméletlenségig részegen ott maradok kettesben a bárónéval.,” Elbeszélése végén a báró egészen elbúsult, sőt. már­mar esztori bort kért. de eszbe kapott, es így szóit: — Rumata, barátom, menjünk el innen! önnek túlságosan gazdag a pincé­je!., Ruccanjunk k.i! Akár a „Szürke Öröm "-be.,. — Hm., De mit csiná­lunk a ..Szürke ÖrónV'-ben ? A báró egy ideig' hallga­tott, elkeseredetten rangatla a bajuszát. — Hogyhogy mit? — mondta végül. — Furcsa,. Egyszerűen üldögélünk, be­szélgetünk., — A ..Szürke Öröm”-ben? — kérdezte kétkedve Ruma­ta. — Igen Megértem öint — felelte a báró. — Ez a ször­nyű., Mégis menjünk el. Itt állandóan esztorit szeretnek kérni!... — A lovamat — szólt Rumata, es átment a dolgo­zószobába, hogy' magahoz vegye az adókészülékét. Néhány perc múlva egy­más mellett lovagoltak a koromsötét utcán. A báró kissé felélénkült, es harsá­nyan meseit a tegrvapelötti agyonhajszolt vadkanról, az ifjú báró csodalatos tulaj­A továbblépés feladatai Rendszerszervező o szorvasmarha-terryésztésért Három évvel ezelőtt. 1978 októberében alakult meg a Kaposvári Szarvasmarha- tenyésztő Kö/.ös Vállalat. A hazai születésű, a Kaposvá­ri Mezögazdasugi Főiskolán kidolgozott rendszer rövid múltja Során jelentős lépe­seket tett szarvasmarha-te­nyésztésünk fejlesztése ér­dekében. Az eddigi tevé­kenység tapasztalatairól es a tovább; feladatokról be­szélgettünk Harsányi Lehel­lel, a közös vállalat igazga­tójával. — Hogyan értékeli az in­duláskor meghatározott ió célkitűzések megvalósulá­sát? — Az összegezés csak *az lehet, hogy a programunk­ban megfogalmazott felada­taink mindegyükénél jelen­tős előrelépést tettünk — mondta Harsányi Lehel. Né­hány konkrétummal szeret­ném ezt' alátámasztani. A Katej és a Kahús technoló­giát a vállalat indulásakor tíz megyében 76 gazdaság alkalmazta, jelenleg tizen­három megyében csaknem százötven gazdasággaf állunk kapcsolatban. A tehénállo­mány megkétszereződött. .So­mogybán. viszonylag mérsé­keltebb a fejlődés. 16-ról 26-ra nőtt a rendszer tech­nológiáját alkalmazó üze­mek száma, tevékenységünk ma a megye szövetkezeti te­hénállományának harminc­hét. százalékára terjed ki. — A tag- és partnerguz- daságok számának növeke­désén túl mi jelzi, hogy no az igény a KSZKV tevé­kenysége iráni? — Első pillanatra talán szokatlannak látszik, de igen jó jelzőszám erre az árbe­vétel. Míg 1979-ben. az első teljes évben huszonkétmillio volt, az idén mintegy száz- ötvenmillió forint, árbevétel­lel számolunk. Ez utal arra. hogy a tej- és hústermelést befolyásoló számos tényező közül mind többnél igénylik közreműködésünket az üze­mek. 'Ez azt is jelenti, hogy rendszerünk igyekszik átfog­ni a termelés, a tenyésztés, a tartás. a takarmanyozas minden részterületet. A sok közül megemlíteni: ma mar ötvenhat nagy teljesitmenyű takarmánybelakarító gép üzemel — lóként társulásos alapon — gazdaságainkban: másfel éve bevezettük komplex szaporodásbioló­giái programunkat, melynek donságairól. Eközben nem feledkezett meg a szórako­zásról: hebe-hoba farkas­üvöltést hallatott, és lovag­lóostorával csapkodta a be­zárt s palettákat. Amikor a „Szürke öröm”- höz értek, a báró megállí­totta a lovát, elgondolko­zott. Rumata várt. A csap­szék piszkos ablakai fénye­sen ragyogtak, az atlétánál dobogtak a lovak, az abla­kok alatti pádon ülő kirr.á- zolt leányzók lustán szitko­zódtak. A báró szomorúan megje­gyezte : — Egyedül vágyók... El­gondolni is szörnyű, előttem az éjszaka, és egyedül va­gyok !„. És ö is egyedül van ott... — Ne búsuljon, barátom. Hiszen vele van az ifjú bá­lé. önnel pedig en. — Ez egészen más. ön nem ért semmit, barátom. Túlságosan fiatal és köny- nyelmű... Bizonyára még öröme is telik benne, ha ezeket a szajhákat nézi... — Miért ne? — ellenke­zett Rumata. Szerintem na­gyon takaros lányok. A báró gunyorosan elmo­solyodott. — Annak, amelyik ott áll, csüng a fara. Annak pe­dig. amelyik fésülködik. egyáltalán nincsen fara.. Ezek tehenek, barátom, a legjobb esetben tehenek. Gondoljon csak a barónéra! Micsoda báj! — Igen — helyeselt Ru­mata. — A báróné gyönyö­rű. Menjünk innen. (Folytat;«*.) máris várfnak eredményei, a Katej-gazdaságok egy részé­ben hozzákezdtünk a mun-, k aszervezet korszerűsítésé­hez. Somogybán Nagybajom­ban indítottuk be ezt ■ a munkai. — Ezzel összefüggésben szóljunk egy — a műszaki fejlődéssel rohamosan éle­sedő — ellentmondásról. Az egyik oldalon ott van a gaz­daságos termelést szolgáló tudomány, a fejlődő techni­ka. a másik oldalon pedig egy meglehetős szakképzet­len gondozói gárda — ter- mészetesen tisztelet a kivé­telnek. — Ezt az egyre feszítőbb gondot rendszerszervező­ként is mind jobban érzé­keljük. A munkaszervezés javításáért tett lépéseinket is emiatt tettük. De ennél többre van szükség! Fontos feladatunk, hogy keressük a megoldást. Nemcsak ■ arra gondolok, hogy hathatósabb lépéseket tegyünk az okta­tás érdekében, de valami uton-módon elő kellene se­gítenünk. hogy ennek a szakmának nagyobb társa­dalmi megbecsülése legyen. —Jó néhány egyéb ténye­ző mellett a gondozói'mun­ka döntő hatással lehft _ az egész ágazat eredményessé­gére. Országos összehasonlí­tásban, a jövedelmezőséget tekintve, hol áll a KSZKV? — A hozzánk tartozó gaz­daságokban a múlt évben a tej literenkénti közvetlen költségé az ‘országos 'átlag alatt, az egy liter tejre ve­tített jövedelem pedig az országos felett volt. A vá­gómarha fajlagos jövedel­me, a MÉM—STAGEK érté­kelés alapján., tavaly elérte az oi-szágos kétszeresét. A somogyi gazdaságokban a tejágazat költségszintje ma­gasabb volt a rendszerátlag­nál, nyeresége viszont meg­haladta azt. — Alii lehet, illetve tesz a rendszer a termetes gaz­daságos növelése érdekében? — A VI. ötéves tervben rendszeré tlagban ezerkét­száz liter tejhozam növeke­dést terveztünk, azaz célul I űztük ki a 4750 literes át­lagos termelés elérését. Az idei év első nyolc hónapi ta­pasztalatai alapján úgy íté­lem meg. hogy nemcsak tel­jesíthető. hanem túl 1» tel- cv.tiielo ez a cél. Ebben az évben rendszerátlagban vár­hatóan négyszáz literrel nő a tehenenként! - termelés — azaz teljesül a tervidőszak feladatának csaknem egy- harmada. Erre a túlteljesí­tésre szükség is van a jöve­delmezőségi viszonyok vál­tozása miatt. Számításaink és elemzéseink szerint somo­gyi gazdaságainkban az idén a rendszerátlagot is megha­ladó mértékben nő a tejter­melés. — Utalt az imént az ága­zatot érintő szabályozók, a jövedelmezőségi viszonyok várható változására. Ezek a változások milyen feladat elé állítják a rendszert? — Számításaink szerint 1982-töl csak a háromezer­ötszáz literes vagy az ezt meghaladó telienenkénti tej- liozam biztosit jövedelmező termelést. Az eddigi terme­lés alapján a somogyi gaz­daságainknak hetven száza­léka már ez évben eléri vagy meghaladja ézt a ter­melési szintet. A gazdaságos termelés érdekében ajtón ban rendkívül sok tennivalónk van a takarmány termesztés, a takarmánygazdálkodás ja­vítása terén. Az idei , évtől számítógéppel értékeljük az' üzemek takarmánygazdál­kodásának tapasztalatait és üzemenként tesszük meg a szükséges intézkedéseket. Vállalatunkon belül az el­múlt években a kedvezőt­len közgazdasági körülmé­nyek között a húsirán.vú szakosodásban alig volt elő­relépés. A mostani tervidő­szakban a húshasznú ’ állo­mány mintegy másfélszeres növekedésével számolunk Somogy megyében. Elsősor­ban a nagy gyepterülettel rendelkező. kedvezőtlen adottságú üzemeknél várha­tó fejlődés, ahol a húsmar- hatartás jövedelmezőségét javítja az ezeknek az üze­meknek juttatott külön/ tá­mogatás. Megemlítem meg. hogy. ugyancsak a húster­melés növelése érdekében az idén a húsipar támogatásá­val egy kísérletet indítunk be a kányái szövetkezetben’ A módszert a főiskolán dol­gozták ki; lényégé: a vágás­ra szánt üszők egyszeri élte­tésé és a hízóalapanyag nö­velése ezáltal is. y. Hétfen reggel Szabad« zom La tus hétvége után, szürke, csöpörgos reg­gel van.1 Nehezen indulunk munkába. Megint menni. Jaj! Mennyi' idő is van? Jól van. még nem késtünk el. Próbálok jókedvű lenni, hi­szen nem mindegy, hogyan kezdünk egy hetet. Minden rendben; ki munkába, ki is­kolába indul. Az autóbusz idejében érkezik. Az irodába, ahol dolgo­zom. altalaban elsőnek ér­kezem. A zárban a kulcs meg nem is lordul; a tele­lőn cseng. Jól van, megyek már! Bejeién ikezem annak rendje és módja szerint, mi­re egy morcos hang: Kérem az elnököt! Közlöm vele, hogy később várható, mivel ma területre ment. Választ se várva lecsapja a kagylót. Morgolódom magamban, s míg leteszem a kábától. a telefon újból cseng . . . KÉ­REM A/ ELNÖKÖT!... A hang ismerős. Úgy tetszik, találkoztunk már. Bejelent­kezésem hasonló, és a köz­lésem is. A kagylót újra le­csapják. Még jobban dühít. A kávéfőző már kocog a kezemben. ideges vagyok; bosszant a telefonáló hang­neme, s ráadásul azt sem tudom, hogy kicsoda. Lehet, hogy onnan hív­nak, ahonnan fontos üzene­tet várunk? Megrezzenek az újbóli teielőncsengésre. Mér­séklőm indulataimat —, hogy esetleg más hívónak legalább én ne okozzak kellemetlen­séget jónak már nem éppen mondható hangulatommal. Igazam volt: nem a „mor­coska” . . . Megkezdődött « szokásos munkanap, s közben azon kapom magam, hogy tüskés vagy ok. Szinte szólni sem leiiet hozzám. A forgalom csendesedik, s végre eszem­be jut, meg kellene kérdez­ni, mikor érkezik a legkö­zelebbi vonat Budapestről Siófokra. Eszem agában sincs utazni, de ha a siófoki vasútállomás forgalmi iro­dáját információ miatt fel­hívom, megváltozik a han­gulatom. Igen! Az ott szol­gálatát teljesítő hölgy, aki­nek mindig ragyogó hangu­lata van, teljesen érthetően jelentkezik be, sőt: a nap­nak megfelelően KÖSZÖN IS! Ha mégis utazni szándé­kozom, újból hívom. Öröm­mel nyugtázom derültségét, közvetlenséget — ebből rám is ragad valami. A telefontechnika ma már csodálatos. De előfordul, hogy az automata véletlenül „elkapcsol” vagy’ esetleg egy — az előző — telefon miatt ujjaim „rézonálnak” és én tárcsázok rosszul,. No, akkor aztán oda az egész nap! És még csak hétfő reggel van. Úristen! Mi lesz szom­bat délig?! Lassan húsz éve dolgozom telefonközeiben. Eltöpren­gek, hol lehetne tanítani egy kis telefonillemtant? A gyors- és gépíróiskola illeté­kes erre? Vagy a titkárnői tanfolyam? A tv-nek kelle­ne szerkeszteni egy illik— nemiilik műsort? Mert sze­rintem tanítani kellene !Anvi sokunknak természetes, az nagyon sokaknak nem. Pe­dig érdemes figyelmet szen­telni rá, mert nagyon sok időt! forintot takaríthatnánk meg — nem, is beszélve KtegrcYKlsj'erúnk’ kíméléséről. Nagy JéusHnc

Next

/
Thumbnails
Contents