Somogyi Néplap, 1981. november (37. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-29 / 280. szám

ARÁNYOS TEHERVISELÉS flz új mezőgazdasági biztosítások hatása Somogybán A hétköznapi szóhasználat­ban úgy mondjuk: fizet a biztosító, vagy hogy befizet­jük a biztosítási díjat. Va­lójában az. Állami Biztosító csupán közvetít a károsultak és a veszélyközösség kárt nem szenvedett tagjai között. Ha ügv tetszik: részt vállal a társadalmi tulajdon mél­tányos újrafelosztásában. En­nek a munkának társadalmi rendünkben nem a nyereség- szerzés az elsődleges célja. Ugyanakkor az is érthető, hogv az állam e fontos pénz­intézetétől elvárja, hogy szol­gáltatásaira ne fizessen rá. hogy valamennyi biztosítási ágazat legalábbis öneltartó legyen. A mezőgazdasági biztosítások esetében ez ideig nem sikerült eleget tenni ennek a követelménynek^ 1976 óta — ekkor léptek élet­be a máig is érvényes nö­vénytermesztési biztosítási formák — az Állami Bizto­sító 24 milliárd forintot fi­zetett ki a gazdaságok kárai­ra. Ez mintegy 3 tnilliárd- dal több annál, mint amit a nagyüzemek biztosítási di­jakra befizettek. Nyilvánvaló, hogy e tete­mes kár' korántsem arányo­san oszlott meg az egyes me­gvél; közt. ugyanakkor a biztosítási díjakat minden megye gazdaságai lényegében azonos feltételek szerint fi­zették. Idén Somogybán az év első tíz hónapjában 43 mil­lió forint kártérítést fizetett a biztosító a nagyüzemeknek. Szolnok '’agy Békés megyék­ben sejthetően ennek több­szörösét. Míg nálunk a be­folyt biztosítási összeg ha­gyományosan meghaladja a kifizetettet, addig az alföldi megyék egy részében rend­szeresen alatta marad. Ez érthető, hiszen a biztosítás épp a kölcsönös segítség el­vén alapul A somogyi gaz­daságok és a képviseleti szervek — más dunántúli megyékhez hasonlóan — mégis joggal tették szóvá, hogy aránytalanná vált a ka­rókhoz viszonyított tehervi­selés. Elsősorban e két ellent­mondás föloldasa a »álja azoknak, a változásoknak, melyek a mezőgazdasági biz­tosításokban január elsejétől lépnek életbe. Az ú.i rend­szer lényege, hogy a bizto­sítási díjakat differenciál­tabban — a károk mértéke és gyakorisága, a tényleges kareselvek alapján állapítják meg. Többet fizet például a fagyzugos vagy belvízveszé­lyes területeken gazdálkodó nagVü zem. Talán igazsagtalannak lát­szik. hogy ariYiak kell mé­lyebben nyúlnia a pénztár­cájába. akit amúgy is több kár ér. Valójában csupán ez a rendszer ösztönözhet kellő­en a fokozottabb kármegelő­ző munkára, s arra, hogy a gazdaságok sajátos termé­szeti adottságaikhoz igazít­sák termelési szerkezetüket. Somogybán ritkábbak a jelentős károk. természeti adottságaink szerencsesek. A differenciáltabb díibesoró- lási rendszer hatása nálunk így egyértelműén kedvező. Idegenforgalom, 1981 AZ IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA (január—szeptember) 1980 1981 Turista {ezer fő) ESS Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött idő (ezerben) "3469 : 4095 Turistaéjszaka (ezerben) Összes külföldi (ezer fő) 1605 I! 1859 L-\ xNWWWW 3 I- -ir- ■ , ____ x WWWWW ,k Bevétel (millió forint) Tflkésw’STágnkWt fü (összesei) Szeptember 30-án véget ért az idegenforgalmi fő- ideny, az Országos Idegen - forgalmi Hivatal közzétette az év első kilenc hónapjának adatait. Az adatsorok bizonyítása szerint idegenforgalmunk je­lentős fejlődést könyvelhet el 1981-ben. Hazánkban a tárgyidőszak alatt 12.6 mil­lió külföldi érkezett. 8° o-kal többen, mint 1980-ben. A kereskedelmi szállásáé- Iveket (hotel, motel, cam­ping, fizetővendég-szolgálat stb.) 18° o-kal többen vették igénybe, mint a múlt év ha­sonló időszakában. Jelentős mértékben növe­kedtek az idegenforgalomból származó bevételek. Tőkés országokból es Jugoszláviá­ból származó bevételek el­érték a 153 millió dollárt (közel 20°.n-os növekedés), a szocialista országok pedig 186 millió rubel (28%-os növekedés) bevétel keletke­zett. Külföldre 4.4 millió magyar utazott. 12%-kaltöb' ben. mint 1980-ban. A fel­merült idegenforgalmi ki­adások 27%-kal növekedtek, s elérték a 69 millió dollárt, illetve 66 millió rubelt. összességében a bevételek Megielent a rózsák, dísznövények, díszfák, cserjék ismertető, legújabb, színes nagy árjegyzéke. Kérje! Díjmentesen megküldjük. Vidéki növény- I megrendeléseket postán pontosan teljesítünk. Szálkái rózsakertészet, díszfaiskola 1061 Budapest, ' Népköztársaság útja 8. ............................. é s kiadások egyenlege 6 mil­liárd forint tiszta jövedel­met mutat, ezen belül 3,5 milliárd* a rubel. 2,5 milli­árd pedig a dollar elszámo­lásoknál jelentkezik. Arkagyij és Borisz Sztrugackii Nehéz istennek 10 lenni A fáradtságtól és a meg­rendüléstől szinte félholt volt. Üggye.l-bajjal felka­paszkodott a lépcsőn, _ át­ment a szalonon, elvergődött az ágyig, a párnákra borult. Beszaladt Kira. Rumata annyira kimerült, hogv se­gíteni sem tudott a lánynak, aki vetkőztetni kezdte. Kira lehúzta róla a csizmát, az­után — a férfi feldagadt ar­ca fölött sírva — letépte a szakadt egyenruhát, és me­gint sirdogált egy sort az összevert teste láttán. Ru- mata csupán most érezte, hogy minden csontja fáj. Kira ledörzsölte ecetbe ázta­tott szivaccsal, ö pedig sze­mét fel sem nyitva, összeszo­rított foga között sziszegte: „Pedig agyoncsaphattam vol­na. Mellette álltam... Meg­fojthattam volna... Hát élet ez? Menjünk el innen... Ez a kísérlet velem folyik, nem ővelük.” Észre sem vette, hogy oroszul beszel. Kira riadtan pillanthatott rá és leszaladt, hogy forralt bort készítsen. Rumata lemaszott az agvról, átcsoszogott a dolgozoszobaba, kinyitotta az íróasztal titkos rekeszet. turkált a gyógyszerládaban, bevett néhány tabletta szpo- ranrúnt. Amikor Kira visz- szatért, hozta a gőzölgő bort, ő a hátán feküdt, s azt fi­gyelte, hogyan csitul a fáj­dalom, múlik a zúgás a fe­jében. es teste felfrissül, új erőre kap. Megitta a bort, és mar egeszen iól erezte magat Behívta Mugat, meg­hagyta, készítse ki a ruhá­ját. — Ne menj, Rumata — kérlelte Kira. — Ne menj. Maradj itthon. — Mennem kell, kicsim. — Félek, maradj . . . Meg­ölnek. — Ugyan mit ’beszelsz? Miért ölnének meg? Hiszen mind félnek tőlem. Kira újra sírva fakadt. Halkan sírt, mintha attól tartana, hogy a férfi meg­haragszik. Rumata a térdére ültette, és simogatni kezdte a haját, — A legsz.örnvübb mar el­múlt — mondta. — Meg az­tán mi el akarunk menni innen . .. A lány ho-zzásimult és el­csendesedett. — Előbb azonban sok el­intéznivalóm van itt — foly­tatta Rumata. — Ma éjszaka sok embert megöltek. Meg kell tudnom, k: maradt élet­ben, es ki halt meg. És 'Se­Jantrár láüST TS somogyi gaz­daság biztosítási díja 40 szá­zalékkal csökken. További 46 nagyüzem 10—20 százalékkal fizet kevesebbet. Mindössze hét olyan tsz akad, amely­nek az elmúlt öt év kárai és a nagyobb káresélyek alap­ján 10 százalékkal többet kell fizetnie. Számítások sze­rint nyolcmillió forintnyi biztosítási díjat takaríthat­nak meg jövőre megyénk gazdasagai. A bevezetendő új- biztosí­tási módozatok közül kettő — .somogyi szempontból — különösen figyelemre méltó. Az egyik a p——n f ,,-oó vi­harkáraira is kiterjedő kiegé­szítő biztosítás. Az utóbbi években megyénkben ötszö­rösére nőtt e jól jövedelmező növény vetésterülete. Ennek az értéknek a megóvásától nem eg*’ üzemben a gazdál­kodás egyensúlya függ A másik úidonsag az üveghá- zak összevont vagyonbiztosí­tása. Ez a (lerendezések ká­rosodásától az üvegtörésen át a termelt primőröket érő elemi károkig sok mindenre kiterjed. Fölvetődik a kérdés, hogy ma. amikor a gazdálkodás­nak már kikerülhetetlen ré­sze a kockázatvállalás, né­hány gazdasági vezető nem jut-e arra a következtetésre, hogv a biztosításnál is koc­káztatnia kell. Elvégre ha nem lesz kár, biztosítás nél­kül akár 2 millió forintot is „megtakaríthat”. Az Álla­mi Biztosító megyei igazga­tóságának vezetői az elmúlt hetekben sorra járták a gazdaságokat. Tapasztalataik szerint a somogyi nagyüze­mek vezetői elégedettek a biztosítási rendszer változá­saival. s — néhány kivétel­től eltekintve — nem osztják a fenti nézetet. Az ú.i rend­szer ugyanis végre valóban érdekeltté teszi az üzemeket a biztosításban. A módoza'- tok széles választéka lehető­vé teszi például, hogy az üzem azokat az ágazatokat, vagy épp terüiéteket bizto­sítsa. ahol több a félteniva- lója. vagy ahol nagyobb a veszély. Egyedi biztosítások kötésére is mód -nyílik. Kü­lön számított díjtételek alap­ián egy gazdaság néhány fagyzugos táblájára akár kü­lön biztosítást is köthet. Je­lenleg például épp a bogiá­ri állami gazdasággal foly­nak a tárgyalások egy ilyen különleges módozatról. Végül is az Állami Bizto­sító a januártól életbe lépő változásokkal igazodik a gazdálkodás újabb követel­ményeihez. Ez a lépes vár­hatóan az eddigieknél job­ban szolgaija majd a gaz­dasagok terrnelesenek anya­gi biztonságai. Bíró Ferenc gitemem kel] megmenteni azokat, akiket meg akarnak ölni. — És neked ki segít? — Boldog az, aki másokra gondol. . . Meg aztán nekünk hatalmas emberek segítenek. — Én nem tudok másra gondolni — felelte a lány. — Félholtan jöttél haza. Unót agyonverték. Hová tették a szemüket a te hatalmas em­bereid? Miért nem akadá­lyozták meg a gyilkosságot? Szabadulni próbált, a férfi azonban erősen tartotta. — Mit lehet itt tenni — szólt Rumata. — Ez alkalom­mal kissé elkéstek. De most újra figyelnek bennünket, és vigyáznak ránk. Miért' nem hiszel nekem? Magad is lát­tad: félholtan jöttem haza. és nézz meg most!... — Nem akarlak nézni — mondta a lány. és elrejtette az arcát. — Nem akarok megint sírni. — Nahát! Néhány karco­lás 1 Semmiség ... A legször- nyűbb már elmúlt. Legalább­is mi kettőnk számára. De vannak igen derék, nagysze­rű emberek, akik számára ez a rémség még nem ért vé­get És nekem kötelességein segíteni rajtuk. Kira nagyot sóhajtott, megcsókolta a férfi nyakai, es szelíden kiszabadította magát. — Jöjj haza ma este — kérte. — Hazajössz? — Okvetlenül! — .felelte hevesen Rumata. — Koráb­Htt megszűnik a tröszt... Önállóságra készül a konzervgyár A hírt sokan ismerik: a Minisztertanács október 29-i ülésén úgy döntött, hogy az irányítási rendszer korsze­rűsítése, valamint a piaci követelményekhez. való ru­galmasabb alkalmazkodás érdekében 1981. december 31-ével megszünteti a Ba­romfiipari, a Söripari és a Konzervipari Trösztöt, vala­mint az Agrotrösztöt. Ho­gyan fogadták a bejelentést a Nagyatádi Konzervgyár­ban? — erre kértünk vá­laszt, csaknem egy teljes hónappal a nyilvánosságra hozatal után Jéger Ferenc igazgatótól. Két héttel ez­előtt még azt mondta: „Na­gyon sok a bizonytalanság!” • És most? Mint kiderült ma is szép számmal akadnak — úgymond — levegőben lógó dolgok. Éppen ez.ért gon­dokban sem szűkölködnek. Valóban nagyon sok min­denről kell dönteniük ezek­ben a napokban. Egy tröszt felszámolása nem hétközna­pi esemény, főleg nem ak­kor. ha ezzel évtizedes gya­korlat is megszűnik. A kon­zervipari trösztöt gyakorta korholták a gyárai — okkal is, joggal is. — Másfél-két éve szóbe­széd tárgya a tröszt meg­szüntetése — mondta az igazgató. — Ennek ellenére nem tudtuk, hogy milyen döntés születik. A Miniszter- tanács ülésének délutánjára összehívtak bennünket, s ak­kor ismertették a határoza­tot. — ön szerint jó.-e a tröszt megszűnése? — Egyértelmű választ néni lehet adni. Igaz. hogy voltak gondjaink a konzerv­ipari tröszttel, s ezektől a gondoktól most megszaba­dultunk, de épp ezekben a napokban kell fölismernünk, hogy voltak előnyei is a tröszt működésének. Vala­melyest nyugodtabb volt a munkánk, hiszen sok min­dent elvégeztek helyettünk. Az viszont kétségtelenül igaz, hogy január elsejével előnyösebb helyzetbe kerül a gyárunk: megszűnik a kö­zös kassza, s ezzel együtt a gyárak közötti egyen lösdi. Eddig ha a tizenhat gyárból nyolc nyereséges volt is, a többi veszteséggel dolgozott, akkor a terhek megoszlot­tak: vagyis senki sem ju­tott nyereséghez. Az új hely­zetben nem .lehet senkire sem ujjal mutogatni, hogy te rontottad el . . . Meglehet több munkánk lesz, több fel­adattal találkozunk, de eze­ket a saját eredményein­kért kell vállalnunk . . . — Mit jelent a tröszt megszűnése a ' gyártósorok mellett dolgozó munkások­nak? — .Ma még keveset érzé­kelnek belőle, hiszen a munkájuk eddig változatlan. Sokkal inkább érinti a gyá­ri szervezeteket, amelyek­nek a jogkörük, felelősségük lényegesen megnő, hiszen a jövőben olyan gazdálkodási gondokról kell majd közösen dönteniük, amelyekkel ed­dig nem vagy nem nagyon találkoztunk. — Korábban bizonytalan­ságokról beszélt? Miért? — Bizonytalanságok ma is vannak. Egy szervezet föl­számolása, a vagyonjogi kérdések tisztázása, a „ho­gyan tovább?” eldöntése so­hasem egyszerű. Ma például még azt sem tudjuk, hogy jövőre fejlesztésre milyen le­hetőségeink lesznek, mert azt sem ismerjük, hogy a tröszt megszűnése milyen anyagi terheket ró ránk. — Így nem is tervezhet­nek a jövő évre? — A bizonytalanság elle­nére is folynak az előkészü­letek. a tervezések és a gép- megrendélések. A később is­mertté váló döntések alap­ján kell majd ezeket módos sítanunk. — Az év ' égi változás mit hozhat fejlesztési elképzelé­seikben? — Véleményük szerint, lé­nyegében semmi sem válto­zik. A nagyatádi ' konzerv­gyár fölújítására több mint egy évtizede került sor. Óhatatlanul szükséges az új, modern és nagy teljesít­ményű gépek beszerzése a gyártósorok felújítása. új tároló építése. Mindehhez kétszázmillió forintot, igény­lő elképzelésünk van. — Eddig volt a konzerv­gyárak közötti együttmükö- 'dés. Mi lesz most? — Bár még él a tröszt., a tizenhat konzervgyár szóban 1 már megegyezett egy önálló' jogi személyként működő közös konzervipari vállalat létrehozásában. Ez biztosit.ia számunkra az együttműkö- dés’t, az információáramlást, a kapcsolatot. A közös vál­lalat létrehozásával egysége­sen léphetünk föl érdekeink védelmében, közreműködhe­tünk a termelési gondok or­voslásában, s többek között biztosíthatjuk a különböző helyekről származó tartósító és csomagolóanyagok elosz­tását is. Nagy Jenő ban jövök, és valószínűleg nem egyedül. Ebedre várj. A lány félrevonult, leült egy kamsszékbe, kezét tér­dére tette, s nézte, hogyan öltözik Rumata. Ö pedig, orosz szavakat mormolva, felhúzta csengettvüs nadrág­ját. újra felvette az áldott páncélinget, és végül két­ségbeesve mondta: — Kicsikém, értsd meg hat, hogy mennem kell! Mit tehetek?! Feltétlenül men­nem kell! Kira váratlanul, elgondol­kozva így felelt: — Néha nem fér a fejem­be, miért nem versz. Rumata, aki már begom­bolta dús csinke-nyakfodros ingét, mozdulatlanná meredt. — Hogyhogy miért nem verlek? — kérdezte zavar­tan. — Hat lehet téged ver­ni? — Te nem egyszerűen jó­szívű, derék ember vagy — folytatta a lány, aki oda seryi figyelt —, hanem . nagyon különös is. Valóságos arkan­gyal . . . Melletted bátor va­gyok. Most is bátor vagyok .. Rumata odalépett hozzá, leisebzett ajkával erősen szá­jon csókolta, azután levette kezéről a vas karperecét, s átnyújtotta. — Tedd fel a bal csuklód­ra. Ma bizonyára már senk: sem jön hozzánk, de ha még­is jönnének,, mulasd meg ezt. Kira utánanézett, és Ru­mata pontosan tudta, hogy mit gondol: „Nem tudom, tálán ördög lehetsz, vagy az isten fia, de ha nem térsz vissza, akkor én meghalok.” És a lány hallgatásáért Ru­mata végtelenül hálás volt, mert most roppantul nehezé­re esett elmenni, mintha napsütötte, smaragdzöld partról bűzös pocsolyába ug­rana tejest. 26, Rumata lopakodva igyeke­zett az ankanari püspök kan­celláriája felé. Városi polgá­rok szűk kis udvarain set­tenkedett keresztül, krumpli- sorok között mászott négy­kézláb. Mégsem sikerült el­kerülnie a fekete hadnep eber szemét. (Folytatjuk.) A CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ felvételre keres i hangtechnikust cs öltö/íctouot, Jelentkezni lehet U színház műszaid vezetőjénél. (204140)

Next

/
Thumbnails
Contents