Somogyi Néplap, 1981. november (37. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-28 / 279. szám

Értékes kiadvány Kutatási eredmények, tapasztalatok A napokban jelent meg a Kaposvári Mezőgazdasági Fő­iskola Szaktanácsok, című ez évi harmadik száma. Ez a különösen gazdag tartalmú kiadvány áttekint néhány je­lentős kutatási eredményt. Dr. Guba Sándor és dr. Slef- ler József összefoglalót ad a Tarkamarha-tenyésztök Eűró- pai Szövetségének ez év ta­vaszán Budapesten tartott XIV. közgyűléséről, ahol a fajta tenyészirányának nem­zetközi tapasztalatait össze­gezték, választ adva sok ha­zai szakembert foglalkoztató kérdésre. Dr. Dohy János és dr. Hor­váth Miklós az embrióátülte­tésnek az állatnemesítésben betöltött jelentőségéről ír, dr. Csapó János, Tóth Lászlóné és dr. Csapó Jánosné a tejfe- hérje-aminosav vizsgálati ta­pasztalatait összegezi eltérő genotípusú teheneknél. Ez a mostani kiadvány el­sősorban a Kaposvári Szarvasmarha-tenyésztő Kö­zös Vállalat életéről, munká­járól ad áttekintést. Az üze­mek érdeklődésére tarthat számot dr. Sárvári Tlalázs cikke: ez ismerteti, hogy mi­lyen módszert dolgozott ki a rendszer a szarvasmarha- agazatban az élőmunka ter­melékenységének növelésére. Köztudott, hogy az állati ter­mékeknél a takarmány mel­lett a legnagyobb költségté­nyező a munkabér. A takar­mányköltségek csökkentesére számottevő lehetőség nincs, a munkaszervezet korszerűsíté­sével . azonban jelentősen mérsékelhetnek a munkabér költségei. A rendszer által kidolgozott korszerűsítési programot az idei év második felében négy taggazdaságban vezették be. A módszer, amit a szerző ismertet, most vizs­gázik; kedvező tapasztalatok után javasolni fogják szeles körű elterjesztését. A válla­latnál ugyancsak ez évben, bevezetett módszer a tejter­melő tehenészetek takarmá­nyozásának számítógépes ér­tékelése. Antalffy Ferenc részletesen ismerteti a számí­tógépes értékelés tapasztala­tait, kiemelkedő gyakorlati jelentőségét, hasznát. Szoro­san ehhez a témához kapcso­lódik Gombos Sándor cikke — ő a szaktanácsadói munka korszerűsítéséről ír. A rend­szer .tevékenységében megkü­lönböztetett helyet foglal el a takarmánygazdálkodás, épp ezért a vállalat szakemberei nemcsak a felhasználáshoz adnak értékes útbaigazítást, ' hanem az egész folyamathoz — a takarmánytermesztéshez, betakarításhoz, tartósításhoz —, sőt anyagok, eszközök for­galmazásával is igyekeznek elősegíteni. Ebben a számban összefog­lalót olvashatunk a vállalat ' első félévi gazdálkodásáról és az ez évi két nagyszabású gyepgazdálkodási bemutató tapasztalatairól. Harmoniku­san kapcsolódik a vállalat te­vékenységéről szóló .írásokhoz négy taggazdaság bemutatko­zása. Mindegyik cikknek a középpontjában az áll, hogy a vállalat közreműködésével mit .tesznek a gyakorlatban az üzemek a borjúnevelés gazdaságosságának növelé­séért. Bepillantást ad a kiadvány a főiskola életébe is, ismer­teti az ez évben végrehajtott intézeti átszervezés lényegét és azt az együttműködési megállapodást, amit a főisko­la Nógrád megyével kötött. Egy szép elismerésről is hírt ad a Szaktanácsok harmadik számár megemlékezik az Üj- helyi-díjjal is kitüntetett dr. Molnár László nyugalmazott főiskolai tanárról, a lap fő- szerkesztőjéről, aki aranydip­lomát kapott, mivel ötven év­vel ezelőtt Debrecenben sze­rezte meg oklevelét. r. m. Hódolat Hódénak Harminc pásztorfaragás a múltból Földünk szárazföldi felüle­tének egyharmadát sivatagi és félsivatagi területek borít­ják. Sajnos a sivatagi terület évről évre növekszik Világ- s/.erte. Egy 1974-es ENSZ-ha- tározat az elsivatagosodás fo­lyamatának megállítására nemzetközi összefogást sür­get. ' A Szovjetunióban a sivata­gi és félsivatagi területek 2,5 millió négyzetkilométert fog­lalnak el Közép-Ázsiában és Kazahsztántól délre. A Szov­jetunióban időben kezdték el a sivatagi területek hasznosí­tását. Gyapotot, lent, olajos magvakat termelnek a kopár Vidékeken. A szovjet selyem­ipar 76 százalékban, a növé­nyi'olajipar pedig ,23 száza­lékban slvajagi területekről kapja a nyersanyagot A si­vatag juhtenyésztésre is al­kalmas. , A Szovjetunió nagy kiter­jedésű sivatagi, es íélsivata- gos vidékéi nyersanyagokban gazdagok. Ezek a területek adják az ország fölgazterme- lesenek 34 százalékát nyers- olajtermclesenek 13 százalé­kát a foszfát konyhasó, ba­rit stb. mellett ötven évvel ezelőtt, a Szov­jetunió sivatagi területein még nomád gazdálkodást folytattak. Napjainkban mar itt is irányított gazdálkodás folyik,' hala az évtizedek fo­lyamán kieepitett öntöző­rendszereknek, amelyek le­hetőre teszik az oazislerule- tek fokozatos növelését. A Karakum-csatorna nem­csak a Szovjetunió, hanem a világ leghosszabb ilyen mes­terséges létesítménye. Teljes hossza 1000 km, de elkészülé­se után az 1400 km hosszúsá­got is eleri majd. Ez a hatal­mas öntözőrendszer az Amu- Darjától egesz.en a Kaspi-ten- gerig terjed. A mesterséges csatornának hármas rendelte­tése van: öntözés, útvonal a hajók szamara, és a duzzasz­tókat hallal telepítik be. A sivatagokból az ember mezőgazdasági területeket hasított ki, lehetőség nyílt az állattenyesztes megindítására, sőt az ipari termelésre is. Ércbányák, olajfúró közpon­tok mellett gyárakat létesí­tettek ezeken a területeken a második világháború utáni időkből. Az ipar azonban is­mét csak vizet igényel, ezért még további csatornázásokra van szükség. KorSZCrU oktatást módszereket vezettek he Nagy­atádon a szakmunkásképző intézetben; a szemléltető esz­közökéi, amelyeket azelőtt a szertárban őrizlek, most sza­bad nolera rakták ki a szaktanteremben. így ki-ki érdek­lődésének megfelelően kezhe veheti, tamil mányozhatja okét. „Faragóüstökösnek” ne­vezte valaki találóan az utókori fölfedezés során a múlt századi, dunántúli pásztorművészet kiemelkedő tehetségű egyéniségét. Hodp Józsefet. Az első pásztói- művészeti kiadványok még nem említették a nevét, hiá­ba keressük Malonvai vagy Hermann Ottó írásaiban is. Az 1950 utáni tanulmányok­ban olvashattunk róla elő­ször. most — a megyei mű­velődési központ módszerta­ni kiadványaként — egy harminc reprodukciós lappal kísért — tanulmány mutatja be az 18fi0-as években Drá- vaiványiban élt pásztorfara­gó munkásságát. Száz év után vajon miért' emleget­hetjük őt, a i eddig csak egy volt a névtelen faragók között? Csupán a feledés­adósságot kívánnánk torlesz. teni vagy másról is szó van? A tudomány számára föl­tétlenül szükséges, hogy munkásságát, hagyatékát földolgozza, így őrizve meg a jövő számára. Közvet­len haszna is van azonban ennek: S., Kovács Ilona néprajzos muzeológus tanul­mánya — a megyei művelő­dési központ továbbképzési programjába illően — nél­külözhetetlen „ „muníció" azoknak, akik ma a faragás hagyományát ápolják, a nép­művészet megújításán fára­doznak. Hagyomány és újí­tás — e két fogalom ötvöze­te alkotja azt a szellemi igényt, amit a népművészet további lehetőségei megva­lósításában szem előtt kell tartani. Hodó József íarago- pásztor munkáinak tárgyi mivoltából és díszítéséből el lehet indulni olyan faragá­sok elkészítéséhez, amilyen­re a mának van szüksége. Érdekes egyéniség volt Hodó József; nevét együtt emlegették a betyárokéval. A Patkó testvérek cinkosaként tartották nyilván. A falu kondáját őrizte kosztos ka­nászként. Vagyis a falu gaz­dái gondoskodtak ellá­tásáról. Faragványain kétfé­le feliratot olvashatunk: emlék, éljen. E két szón kí­vül nem is tudott mást le­írni. Ám szigorúan ragasz­kodott a dunántúli pásztor­művészet szabta szabályok­hoz — állapítja meg a ta­nulmány szerzője. Életmód­járól híven „tudósítanak” faragásai. Két csoportba so­rolja a néprajztudomány. Főképp pgsztorholmikat ké­szített: sótartót, tükröst, tük­rösdobozt, borotvatartót, bo­tokat. Am gondoskodott a másik nemről is, nekik is hasznos és szép tárgyakat faragott: vetélőket, guzsalyt, rokkapálcikát, mángorlót. Látjuk, mind olyan, amire a háztartásban szükség volt. Érdemes megnézni egyik rok ka pá 1 c i ka j á 1! Fa rágott kopjafára, .fejfára hasonlít; sokszögletű oszloptagokkal, faragott 'gyűrűkkel bontotta meg a felületet. (Nem ke­rülheti el a figyelmünket, hogy Hodó is merített vala­honnan, és jó fonásból.) Mestere volt a körplasztika készítésének is. Gyakori mo­tívuma volt a Dunántúlon legismertebb stilizált kosfej.' A domború faragást az elsők között alkalmazta. TY-JEGYZET A cementgyár mégis felépül Cement: építési kötőanyag, mely víz halasain kdkemeny- nyé alakul, es a hozzákevert adalékanyagokat oldhatatU- nul összetapasztja. F)odor Vasziljevics Glad­kov, egykori cementgyári munkás 1922—24-ben írt re­gényében — kollektív nép­eposz — azt a valóságos no- vorosszijszki cementgyárat írta meg. Ez a gyár azonban allegória is; az új világot építik, ámikor rendbehozásá­hoz fognak. S a „cement” majd megköt, összetapasztja idővel a társadalom legkü­lönbözőbb erőit. .. Az úgynevezett termelési regényből Hemer Müller írt termelési drámát, melyet ná­lunk a Nemzeti Színház ját­szott Elérkezett az idő cím­mel Csumalov komisszár ha­zatér a polgárháborúból szü­lőföldjére, amely meg nem tisztult meg teljesen az ellen­ségtől. Dasa. a felesége for­radalma rno ve emancipáló­dott., a családi életet mellé­kesnek tekinti a nagy hord­erejű tennivalókhoz köpést. Bagyin parancsnok vonzódik a lobogó nőhöz. Csumalov mégis együttműködik Bagyin- nal, mert megszállottja az újjáépítésnek, ő maga is élő kötőanyaga az új világnak. Nincs könnyű dolga ebben az emberi kapcsolatokat is próbára tevő időszakban; a kor jellegzetes — áldozatokat követelő — konfliktusai zaj­lanak szeme láttára. A belső ellenség ténykedése, ugyan­akkor viszont a fegyvertárs­ban is ellenséget szimatolnak, internálás, kivégzések, be­szolgáltatás, bürokrácia — mind a korszak jellemzője volt. Gleb Csumalov ebben a zavaros időszakban (NEP- korszak) egy- magasabb erköl- csiség nevében cselekszik, amikor az értelmiségi Kleis­tet, a burzsujok és/.pótlékát — aki majdnem halaiba küld­te ót is — érvekkel kenysze-i ríti együttműködésre. A jövő nevében cselekszik Csumalov, miközben körülötte az ön­kény mond halálos iteletet két csekistara, a szélkakas természetű Ivalgin is hiába tagadja meg értelmiségi szü­leit, koholt vádak hatasára ártatlanok pusztulnak el stb. Heiner Müller brechti, piscatori hatásokat mutató adaptációjából Szász Péter készített tévéíilmet Filmren­dező, forgatókönyvíró, szín­házi szerző, napjaink legere­detibb tévékritikusa Szász, aki a gladkovi—mülleri mü­vet igyekezett olyan epizó­dokra bontani, melyek egy­más hatását erősítik föl a né­zőben. Az ismétlés sem ön­célú: fokozást jelent. (Lásd a fehér kerítés előtt lezajló ki­végzések epizódjait!) Nem egységes rendezés ez, mint ahogy Gladkov regénye sem egyseges. Néhány telitalálatra azonban hadd hívjam fel a figyelmen Arra például, ami­kor a három puritan egyen­ruhás „hivatásos forradal­már”, mint Brecht három is­tene emelkedik ki előttünk egyre magasabbra, fölénk nő­ve; a korszak elevenedik meg e . találattal. Telitalálat a/, eredeti dokumentumfelvé­telek felhasználása is. A há­rom forradalmamé golgotái jelenete. A fehér tiszt — Cser­halmi György hitelességet arasztó alakításának — epi­zódja. Szom bathy Gyula Ival- ginjának monológja. Csumalovot a távolságtartó Reviczky Gábor jelenítette meg; talán szerencsésebb lett volna másra osztani a szere­pet. Dását, akinek „otthona a végrehajtó bizottság” Szakács Eszter játszotta; szívesen lát­nám a meg nem nyirbált ere­deti színműben is.. Bagyint Tordy Géza alakította. Egy pillanatai őrzőm: amikor Dása nevét kimondja, az ar­cán egyszerre többféle érze­lem jelenik meg. Ez a zseniá­lis érzelemsűrítés bizonyítot­ta a tévéváltozatban, hogy Tordy ma egyik legkiválóbb színészünk. Ditba. László Hei ner Müller instrukcióinál noeglelelő díszletet tervezett L. L. Európában, többek között Lengyelországban, nem tar­tották különösnek azt sem, ha a faragást papírappliká­cióval egészítették ki. Ná­lunk nem volt ez divat, leg­följebb csak a kisgyerekek készítették. Hodó egyik tűk-: rösdobozának a belsejében mintásán kivágott papírapp­likációt találtak, (Később a modern képzőművészetben már elterjedtebb volt.) S. Kovács Ilona útravaló- ját idézzük végül tanulmá­nyából: „Nem szükséges ra­gaszkodni a régi formákhoz és a régi eszközökhöz. Olya­nokat kell • faragni, aminek ma is hasznát látjuk ottho­nunkban, a háztartásban. A régi mesterek jiein utánoz­ták az elődöket, annak elle­nére, hogy megőrizték a ha­gyományokat. De merészen tovább is léptek! Ma is er­re van szükség; őrizni a ha­gyományokat, felhasználni belőle, amit lehet, de meré­szen kell* újítani.” A Csikvár József szerkesz­tette füzet hasznos segítség a somogyi — és nemcsak a somogyi — faragóhagyomá­nyók ébren tartói számára. S . „ Horanyi Barna TV'hangver&eny ‘ a Zeneakadémián Ismét megrendezi Tv-hang- verseny a Zeneakadémián cí­mű sorozatát a Magyar Tele­vízió. A második alkalommal sorra kerülő koncertsorozat programjában Ferencsik Ja­nos dirigálja a közreműködő zenekarokat es a szólisták«!. A három estén át felcsen­dülő koncerteket a televízió élőben közvetíti, illetve mun­katársai videoszalagra rögzí­tik, s későbbi időpontban mutatják be a képernyőn. A nyitóhangversenyen — de­cember 11-én — Csajkovszkij V. es Schubert V. szimfóniá­ját a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekara tolmácsol­ja. Tíz nappal később Beetho­ven IX. szimfóniájának dal­lamai töltik be a Zeneakadé­mia nagytermét. A koncerten készülő felvételt — amelyben Tokody Ilona, Takács Klára, Gulyás Dénes, Sólyom-Nagy Sándor, valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara működik közre — karácsony este tűzi műsorára á televí­zió. Január első hétfőjén Ta­kács Klára és a Magyar Álla­mi Hangversenyzenekar kon­certezik a Zeneakadémián. Műsorukon Mendelssohn, Mahler és Schubert egy-egy műve szerepel. SOMOGYI NÉPLAP Ember, technika és a sivatag

Next

/
Thumbnails
Contents