Somogyi Néplap, 1981. november (37. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-28 / 279. szám
Értékes kiadvány Kutatási eredmények, tapasztalatok A napokban jelent meg a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola Szaktanácsok, című ez évi harmadik száma. Ez a különösen gazdag tartalmú kiadvány áttekint néhány jelentős kutatási eredményt. Dr. Guba Sándor és dr. Slef- ler József összefoglalót ad a Tarkamarha-tenyésztök Eűró- pai Szövetségének ez év tavaszán Budapesten tartott XIV. közgyűléséről, ahol a fajta tenyészirányának nemzetközi tapasztalatait összegezték, választ adva sok hazai szakembert foglalkoztató kérdésre. Dr. Dohy János és dr. Horváth Miklós az embrióátültetésnek az állatnemesítésben betöltött jelentőségéről ír, dr. Csapó János, Tóth Lászlóné és dr. Csapó Jánosné a tejfe- hérje-aminosav vizsgálati tapasztalatait összegezi eltérő genotípusú teheneknél. Ez a mostani kiadvány elsősorban a Kaposvári Szarvasmarha-tenyésztő Közös Vállalat életéről, munkájáról ad áttekintést. Az üzemek érdeklődésére tarthat számot dr. Sárvári Tlalázs cikke: ez ismerteti, hogy milyen módszert dolgozott ki a rendszer a szarvasmarha- agazatban az élőmunka termelékenységének növelésére. Köztudott, hogy az állati termékeknél a takarmány mellett a legnagyobb költségtényező a munkabér. A takarmányköltségek csökkentesére számottevő lehetőség nincs, a munkaszervezet korszerűsítésével . azonban jelentősen mérsékelhetnek a munkabér költségei. A rendszer által kidolgozott korszerűsítési programot az idei év második felében négy taggazdaságban vezették be. A módszer, amit a szerző ismertet, most vizsgázik; kedvező tapasztalatok után javasolni fogják szeles körű elterjesztését. A vállalatnál ugyancsak ez évben, bevezetett módszer a tejtermelő tehenészetek takarmányozásának számítógépes értékelése. Antalffy Ferenc részletesen ismerteti a számítógépes értékelés tapasztalatait, kiemelkedő gyakorlati jelentőségét, hasznát. Szorosan ehhez a témához kapcsolódik Gombos Sándor cikke — ő a szaktanácsadói munka korszerűsítéséről ír. A rendszer .tevékenységében megkülönböztetett helyet foglal el a takarmánygazdálkodás, épp ezért a vállalat szakemberei nemcsak a felhasználáshoz adnak értékes útbaigazítást, ' hanem az egész folyamathoz — a takarmánytermesztéshez, betakarításhoz, tartósításhoz —, sőt anyagok, eszközök forgalmazásával is igyekeznek elősegíteni. Ebben a számban összefoglalót olvashatunk a vállalat ' első félévi gazdálkodásáról és az ez évi két nagyszabású gyepgazdálkodási bemutató tapasztalatairól. Harmonikusan kapcsolódik a vállalat tevékenységéről szóló .írásokhoz négy taggazdaság bemutatkozása. Mindegyik cikknek a középpontjában az áll, hogy a vállalat közreműködésével mit .tesznek a gyakorlatban az üzemek a borjúnevelés gazdaságosságának növeléséért. Bepillantást ad a kiadvány a főiskola életébe is, ismerteti az ez évben végrehajtott intézeti átszervezés lényegét és azt az együttműködési megállapodást, amit a főiskola Nógrád megyével kötött. Egy szép elismerésről is hírt ad a Szaktanácsok harmadik számár megemlékezik az Üj- helyi-díjjal is kitüntetett dr. Molnár László nyugalmazott főiskolai tanárról, a lap fő- szerkesztőjéről, aki aranydiplomát kapott, mivel ötven évvel ezelőtt Debrecenben szerezte meg oklevelét. r. m. Hódolat Hódénak Harminc pásztorfaragás a múltból Földünk szárazföldi felületének egyharmadát sivatagi és félsivatagi területek borítják. Sajnos a sivatagi terület évről évre növekszik Világ- s/.erte. Egy 1974-es ENSZ-ha- tározat az elsivatagosodás folyamatának megállítására nemzetközi összefogást sürget. ' A Szovjetunióban a sivatagi és félsivatagi területek 2,5 millió négyzetkilométert foglalnak el Közép-Ázsiában és Kazahsztántól délre. A Szovjetunióban időben kezdték el a sivatagi területek hasznosítását. Gyapotot, lent, olajos magvakat termelnek a kopár Vidékeken. A szovjet selyemipar 76 százalékban, a növényi'olajipar pedig ,23 százalékban slvajagi területekről kapja a nyersanyagot A sivatag juhtenyésztésre is alkalmas. , A Szovjetunió nagy kiterjedésű sivatagi, es íélsivata- gos vidékéi nyersanyagokban gazdagok. Ezek a területek adják az ország fölgazterme- lesenek 34 százalékát nyers- olajtermclesenek 13 százalékát a foszfát konyhasó, barit stb. mellett ötven évvel ezelőtt, a Szovjetunió sivatagi területein még nomád gazdálkodást folytattak. Napjainkban mar itt is irányított gazdálkodás folyik,' hala az évtizedek folyamán kieepitett öntözőrendszereknek, amelyek lehetőre teszik az oazislerule- tek fokozatos növelését. A Karakum-csatorna nemcsak a Szovjetunió, hanem a világ leghosszabb ilyen mesterséges létesítménye. Teljes hossza 1000 km, de elkészülése után az 1400 km hosszúságot is eleri majd. Ez a hatalmas öntözőrendszer az Amu- Darjától egesz.en a Kaspi-ten- gerig terjed. A mesterséges csatornának hármas rendeltetése van: öntözés, útvonal a hajók szamara, és a duzzasztókat hallal telepítik be. A sivatagokból az ember mezőgazdasági területeket hasított ki, lehetőség nyílt az állattenyesztes megindítására, sőt az ipari termelésre is. Ércbányák, olajfúró központok mellett gyárakat létesítettek ezeken a területeken a második világháború utáni időkből. Az ipar azonban ismét csak vizet igényel, ezért még további csatornázásokra van szükség. KorSZCrU oktatást módszereket vezettek he Nagyatádon a szakmunkásképző intézetben; a szemléltető eszközökéi, amelyeket azelőtt a szertárban őrizlek, most szabad nolera rakták ki a szaktanteremben. így ki-ki érdeklődésének megfelelően kezhe veheti, tamil mányozhatja okét. „Faragóüstökösnek” nevezte valaki találóan az utókori fölfedezés során a múlt századi, dunántúli pásztorművészet kiemelkedő tehetségű egyéniségét. Hodp Józsefet. Az első pásztói- művészeti kiadványok még nem említették a nevét, hiába keressük Malonvai vagy Hermann Ottó írásaiban is. Az 1950 utáni tanulmányokban olvashattunk róla először. most — a megyei művelődési központ módszertani kiadványaként — egy harminc reprodukciós lappal kísért — tanulmány mutatja be az 18fi0-as években Drá- vaiványiban élt pásztorfaragó munkásságát. Száz év után vajon miért' emlegethetjük őt, a i eddig csak egy volt a névtelen faragók között? Csupán a feledésadósságot kívánnánk torlesz. teni vagy másról is szó van? A tudomány számára föltétlenül szükséges, hogy munkásságát, hagyatékát földolgozza, így őrizve meg a jövő számára. Közvetlen haszna is van azonban ennek: S., Kovács Ilona néprajzos muzeológus tanulmánya — a megyei művelődési központ továbbképzési programjába illően — nélkülözhetetlen „ „muníció" azoknak, akik ma a faragás hagyományát ápolják, a népművészet megújításán fáradoznak. Hagyomány és újítás — e két fogalom ötvözete alkotja azt a szellemi igényt, amit a népművészet további lehetőségei megvalósításában szem előtt kell tartani. Hodó József íarago- pásztor munkáinak tárgyi mivoltából és díszítéséből el lehet indulni olyan faragások elkészítéséhez, amilyenre a mának van szüksége. Érdekes egyéniség volt Hodó József; nevét együtt emlegették a betyárokéval. A Patkó testvérek cinkosaként tartották nyilván. A falu kondáját őrizte kosztos kanászként. Vagyis a falu gazdái gondoskodtak ellátásáról. Faragványain kétféle feliratot olvashatunk: emlék, éljen. E két szón kívül nem is tudott mást leírni. Ám szigorúan ragaszkodott a dunántúli pásztorművészet szabta szabályokhoz — állapítja meg a tanulmány szerzője. Életmódjáról híven „tudósítanak” faragásai. Két csoportba sorolja a néprajztudomány. Főképp pgsztorholmikat készített: sótartót, tükröst, tükrösdobozt, borotvatartót, botokat. Am gondoskodott a másik nemről is, nekik is hasznos és szép tárgyakat faragott: vetélőket, guzsalyt, rokkapálcikát, mángorlót. Látjuk, mind olyan, amire a háztartásban szükség volt. Érdemes megnézni egyik rok ka pá 1 c i ka j á 1! Fa rágott kopjafára, .fejfára hasonlít; sokszögletű oszloptagokkal, faragott 'gyűrűkkel bontotta meg a felületet. (Nem kerülheti el a figyelmünket, hogy Hodó is merített valahonnan, és jó fonásból.) Mestere volt a körplasztika készítésének is. Gyakori motívuma volt a Dunántúlon legismertebb stilizált kosfej.' A domború faragást az elsők között alkalmazta. TY-JEGYZET A cementgyár mégis felépül Cement: építési kötőanyag, mely víz halasain kdkemeny- nyé alakul, es a hozzákevert adalékanyagokat oldhatatU- nul összetapasztja. F)odor Vasziljevics Gladkov, egykori cementgyári munkás 1922—24-ben írt regényében — kollektív népeposz — azt a valóságos no- vorosszijszki cementgyárat írta meg. Ez a gyár azonban allegória is; az új világot építik, ámikor rendbehozásához fognak. S a „cement” majd megköt, összetapasztja idővel a társadalom legkülönbözőbb erőit. .. Az úgynevezett termelési regényből Hemer Müller írt termelési drámát, melyet nálunk a Nemzeti Színház játszott Elérkezett az idő címmel Csumalov komisszár hazatér a polgárháborúból szülőföldjére, amely meg nem tisztult meg teljesen az ellenségtől. Dasa. a felesége forradalma rno ve emancipálódott., a családi életet mellékesnek tekinti a nagy horderejű tennivalókhoz köpést. Bagyin parancsnok vonzódik a lobogó nőhöz. Csumalov mégis együttműködik Bagyin- nal, mert megszállottja az újjáépítésnek, ő maga is élő kötőanyaga az új világnak. Nincs könnyű dolga ebben az emberi kapcsolatokat is próbára tevő időszakban; a kor jellegzetes — áldozatokat követelő — konfliktusai zajlanak szeme láttára. A belső ellenség ténykedése, ugyanakkor viszont a fegyvertársban is ellenséget szimatolnak, internálás, kivégzések, beszolgáltatás, bürokrácia — mind a korszak jellemzője volt. Gleb Csumalov ebben a zavaros időszakban (NEP- korszak) egy- magasabb erköl- csiség nevében cselekszik, amikor az értelmiségi Kleistet, a burzsujok és/.pótlékát — aki majdnem halaiba küldte ót is — érvekkel kenysze-i ríti együttműködésre. A jövő nevében cselekszik Csumalov, miközben körülötte az önkény mond halálos iteletet két csekistara, a szélkakas természetű Ivalgin is hiába tagadja meg értelmiségi szüleit, koholt vádak hatasára ártatlanok pusztulnak el stb. Heiner Müller brechti, piscatori hatásokat mutató adaptációjából Szász Péter készített tévéíilmet Filmrendező, forgatókönyvíró, színházi szerző, napjaink legeredetibb tévékritikusa Szász, aki a gladkovi—mülleri müvet igyekezett olyan epizódokra bontani, melyek egymás hatását erősítik föl a nézőben. Az ismétlés sem öncélú: fokozást jelent. (Lásd a fehér kerítés előtt lezajló kivégzések epizódjait!) Nem egységes rendezés ez, mint ahogy Gladkov regénye sem egyseges. Néhány telitalálatra azonban hadd hívjam fel a figyelmen Arra például, amikor a három puritan egyenruhás „hivatásos forradalmár”, mint Brecht három istene emelkedik ki előttünk egyre magasabbra, fölénk nőve; a korszak elevenedik meg e . találattal. Telitalálat a/, eredeti dokumentumfelvételek felhasználása is. A három forradalmamé golgotái jelenete. A fehér tiszt — Cserhalmi György hitelességet arasztó alakításának — epizódja. Szom bathy Gyula Ival- ginjának monológja. Csumalovot a távolságtartó Reviczky Gábor jelenítette meg; talán szerencsésebb lett volna másra osztani a szerepet. Dását, akinek „otthona a végrehajtó bizottság” Szakács Eszter játszotta; szívesen látnám a meg nem nyirbált eredeti színműben is.. Bagyint Tordy Géza alakította. Egy pillanatai őrzőm: amikor Dása nevét kimondja, az arcán egyszerre többféle érzelem jelenik meg. Ez a zseniális érzelemsűrítés bizonyította a tévéváltozatban, hogy Tordy ma egyik legkiválóbb színészünk. Ditba. László Hei ner Müller instrukcióinál noeglelelő díszletet tervezett L. L. Európában, többek között Lengyelországban, nem tartották különösnek azt sem, ha a faragást papírapplikációval egészítették ki. Nálunk nem volt ez divat, legföljebb csak a kisgyerekek készítették. Hodó egyik tűk-: rösdobozának a belsejében mintásán kivágott papírapplikációt találtak, (Később a modern képzőművészetben már elterjedtebb volt.) S. Kovács Ilona útravaló- ját idézzük végül tanulmányából: „Nem szükséges ragaszkodni a régi formákhoz és a régi eszközökhöz. Olyanokat kell • faragni, aminek ma is hasznát látjuk otthonunkban, a háztartásban. A régi mesterek jiein utánozták az elődöket, annak ellenére, hogy megőrizték a hagyományokat. De merészen tovább is léptek! Ma is erre van szükség; őrizni a hagyományokat, felhasználni belőle, amit lehet, de merészen kell* újítani.” A Csikvár József szerkesztette füzet hasznos segítség a somogyi — és nemcsak a somogyi — faragóhagyományók ébren tartói számára. S . „ Horanyi Barna TV'hangver&eny ‘ a Zeneakadémián Ismét megrendezi Tv-hang- verseny a Zeneakadémián című sorozatát a Magyar Televízió. A második alkalommal sorra kerülő koncertsorozat programjában Ferencsik Janos dirigálja a közreműködő zenekarokat es a szólisták«!. A három estén át felcsendülő koncerteket a televízió élőben közvetíti, illetve munkatársai videoszalagra rögzítik, s későbbi időpontban mutatják be a képernyőn. A nyitóhangversenyen — december 11-én — Csajkovszkij V. es Schubert V. szimfóniáját a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekara tolmácsolja. Tíz nappal később Beethoven IX. szimfóniájának dallamai töltik be a Zeneakadémia nagytermét. A koncerten készülő felvételt — amelyben Tokody Ilona, Takács Klára, Gulyás Dénes, Sólyom-Nagy Sándor, valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara működik közre — karácsony este tűzi műsorára á televízió. Január első hétfőjén Takács Klára és a Magyar Állami Hangversenyzenekar koncertezik a Zeneakadémián. Műsorukon Mendelssohn, Mahler és Schubert egy-egy műve szerepel. SOMOGYI NÉPLAP Ember, technika és a sivatag
