Somogyi Néplap, 1981. november (37. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-22 / 274. szám

Ä hét / három kérdése hl ESEMÉNYEK CÍMSZAVAKBAN HpIío: Az SZKP Kórpnnti • naftának ulcnon felszftlaLl Leonyid Brezsnyev. — pú­ja • Frigye# tárgyalásai Fí'uadoiban. Kedd: S /. iri« i—K/H i j d - w rá bia i k ü 1 - Ui-y minis/, ten tárgyalások Damaszkusz ban. — Husz- s/ein Jordániái király Lon­donban Thatcher asszony- nyal találkozol!, — Abdusz Szattar ker ült ki győztesen a bangladesi einókvalasz- . tasi küzdelemből. Szerda: Nyugatnémet— bni csúcs­találkozó Bonnban. — Reagan elnök beszédében megtette h maga javasla­tait a fegyverkorlátozásra. — Gromjko szovjet kiil- ügymioiszter fogadta az nj amerikai nagykövetet, Ar thur Hartmant. ( síi törtök: Befejezte munkáját a Szov­- jetirnió Legfelső Tanácsa.- Magyar felszólalás Becs­ben a haderöesökkentésí tárgyalások ülésén. — a Szilárdság Frontjához tar- in/o országok rendkívüli küliigy miniszteri értekez­letet tartottak Adcnban. íkn'Pk : Véget <"rt Kreisky osztrák kancellár hivatalos látoga­tása Budapesten. Púja Frigyes tárgyalásai Kolum­biában.— Kssen ben aláír­tak a szovjet—nyugatnémet föld gazszerződést. .Szombat : Nagyszabású tüntetés Amszterdamban az ameri­kai rákéi a tervek ellen. — Cheysson francia külügy­miniszter Belgrad bam tár­gyal. — Moszkvai közlés nr tol, hogy Brezsnyev meg­kapta Reagan üzenetét. Miben összegezhető 1 * Reagan elnök javas- lalainak visszhangja? A/, amerikai propaganda igyekezett ,,történelmi jelen­tőségűnek” ieJtuntetni -Ro­nald Reagan szerdai beszé­dét, amelyben az elnök fegy- verzetkorlátozási, javaslatait terjesztette eiő — a maga .színészi képességeinek fel- használásával, a beszédírók hatásvadász fordulatainak é r vén yes í lésé ve 1. (A z.za 1 kezdte például, hogy amikor a merénylet után kórházban feküdt. volt ideje a világ során elmélkedni , . A nyu­gati államok vezetőinek hi> vatalos reagálása a reagani kezdeményezésre ugyancsak a „kincstári optimizmus” je­gyében alakul; különböző hőfokon lelkendeznek, abban reménykedve, hogy Amerika „átveszi a kezdemenyezést”, „kifogja a szelet a Szovjet-, unió vitorlájából”. A szovjet sajtó hírmagya­rázói rámutattak a reagani lépés taktikái és propagan­dajellegére. Nem nehéz va­lóban felfedezni, hogy né­hány nappal Leonyid Bnezs- nvev bonni látogatása előtt a világ elé az amerikai elriök a rnága elképzeléseivel, va­lószínűleg élébe akart vágni a szovjet javaslatoknak, és ■kedvezőbb tárgyalási •' hely­zetbe akarta 'juttatni Schmidt bonni kancellárt is. A nyugati sajtó elemzései­ben felbukkan az a megál­lapítás. hogy a washingtoni feltételekkel aligha kínálko­zik esély a megegyezésre. A szovjpt visszhangban kétség­telenül ma az elutasítás a hangosabb. Csak látszat az, hogy Reagan a „fegyverzet­ellenőrzés átfogó tervét” terjesztette elő, mondják a moszkvai kommentátorok. Természetesen sem ar. egyik, sem a másik oldalról nem ez lehet az utolsó szó. November 30-án megkezdőd­nek Genfben a szovjet— amerikai tárgyalások az európai rakétafegyverek korlátozásáról. Washing­tonban azt emlegetik, hogy januárban újabb szovjet.— amerikai külügyminiszteri találkozó jöhet létre, ezt kö­llazankba látogatott a héten az osztrák kancellár. Képün­kön; Brunn Kreisky a Parlamentben találkozott Lázár Györggyel, a Minisztertanács elnökével (középen a tolmács) (MTL-jotc: Soös La./is jelv. — KS) vetően pedig a SALT-tal kapcsolatos tárgyalások meg­indulására számítanak. S e sorozat végen egyes hírma­gyarázók már egy csúcsta­lálkozó lehetőségéi is latol­gatják. "y Polgárháború fenye­—’ geti-e ftszak-lrurszá- got? Mint az. ^utolsó tíz évben annyiszor, most is pattaná- sig-robbanasig feszült a 1 helyzet fiszalí-lrországban. A hétfői nap elé rendkívüli iz­galommal tekintenek Lon­donban is, Dubiinban is, Belfastban is. Akkor lesz lan Paisley, a hírhedt baptista pap-politikus által meghir­detett „polgári elégedellen- ségi akció”. Tulajdonkep­pen hat órán át tartó álta­lános sztrájkot szerveznek Észak-Írország protestáns angol lakói. Ha a télies idő­járás közepette nem lesz fű­tés. nem lesz villanyáram, akkor — azt remélik Pais­ley és hívei — ti Is tér lakói ráébrednek a protestáns többség erejére, de Angliá­ban és az. ír Köztársaságban is számot kell vetniük ez- zel... A „protestáns magánhad­sereg’ szer vezkedése és fel­lépése azt célozza, hogy ^megakadályozzák ..az .olyan 'esetleges', londoni 'tervek megvalósítását. amelyek nyomán ‘ függetlenséget , ^p- ha áz í r sziget észa ki "résszé. James Prior, a brit kormány észak-ír ügyekkel megbízott minisztere — ugyanaz, akit a hét elején páncélautóban kellett kimenteni a rátáma­dó protestáns tüntetők gyű­rűjéből — kijelentette, hogy „London-nem fontolgat ilyen terveket”. A válság leküzdé­sét „a terroristák elszigete­lésével” gondolná a brit mi­niszter. aki Nagv-Britannia és az ír Köztársaság együtt­működését szorgalmazza e téren­Sikerül-e valóban, ilyen egy ültműködést megterem­teni,. igaz. az ír Köztársaság Nagy-Britanniával együtt van például a Közös Piac szervezetében, s igaz, hogy az írországi tőkések az an­gol töltésekkel közös osztály- érdekek alapján megtalál­hatják az együttes fellépés módját, De itt nacionalista érdekek ütközéséről, vallási érdekek szembenállásáról is szó van. Hogyan készítették elő *'• az arab csúcstalálkozót? A jövő hét elején a ma­rokkói Fezben az arab or­szágok külügyminiszterei ül­nek össze, majd a hét köze­pén az államfők foglalnak helyet a tárgyalóasztal mel­lett. Az első kérdés, amely az elmúlt héten, az előké­szítő megbeszéíéssorozalok után felmerült, eppen az, vajon mind a 21 arab or­szág vezetői jelen lesznek? Meri j»eldá.ul az algériai ál­lamlő a nvugat-szaharai konfliktus miatt Marokkóval való feszült viszonya követ­keztében maradhat távol. Nimeri, a szudáni elnök, a maga rossz egészségi állapo­tara hivatkozhat, már csak azért is, persze, hogy ne te­gye ki magát az Egviptom- mal.és az Egyesült Allarrvok1- ♦kaf való szoros . szövetsége miatt bírálatoknak ... És Kadhafi, a líbiai államfő ér­tésre adta, hogy nem ül le egy asztalhoz azokkal, akik. „elárulják az arab ügyet, és elismerik az ellenséget”. Egyiptom, akárcsak három éve, most is csupán a távol­ból figyeli a fezi csúcstalál­kozó ' lefolyását . . . rálfy József Wallraff SOMOGYI NÉPLAP Az NSZK és Nyugat-Euró- pa leggátlástalanabb bulvár­lapjának alaposan meggyűlt a baja egy íróval. Igaz, az író maga is világhírű, bár éppen ellenkező előjellel, mint a Bild. Günter Wallrajf az elmúlt két évtizedben parádés poli­tikai irományokkal hívta fel magára az NSZK, majd a világ figyelmét. A baloldali érzelmű fiatalember — még ma sincs negyven esztendős — húszévesen arra 'tette fel életét, hogy hazájáénak poli­tikai-társadalmi visszássá­gait leleplezze, a közvéle­mény elé tárja. 1961-ben a 'Bundeswehrről, majd a mun­kások helyzetéről, később a mamrhuttvállalatok trükk­jei ről írt megrázó riportokat. (Magyarul is megjelentek a 'Tizenhárom pokolra kívánt riport és az Önök ott fenn — mi itt lenn című köte­tei.) Nemzetközi visszhangot váltott ki, amikor egy ult- rajöbboldali illegális szerve­zet emberének álcázva ma­gát, bizalmába • férkőzött a hírhedt puccsista tábornok­nak, Spinolának, % megírta a portugál reakció titkos szervezkedéseit. Wallraff munkamódszere az NSZK-ban is ehhez ha­sonló: álnéven, külsejét el­változtatva beáll valahová dolgoz.ni, s pár hónap után megírja tapasztalatait. Jobb­oldali nyugatnémet politikát körökben ezért rettegett el­lenfélle lett a soha nem nyugvó, rendkívüli irói te- ■hetee&gel* megjeksuió erejű stílussal megáldott „közéleti Don Quijote”. Wallraff har­ca azonban nem kilátástalan szélmalomharc,, ezt igazolja a Bilddel vívott immár fél évtizedes párbaja. 1977 tavaszán jelentkezett Hans Esser névén, mint rek­lámszövegíró a Bild hanno­veri- szerkesztőségeben. írás­készsége alapján hamar vég­legesítették. Három hónapig belülről vizsgálta az ötmil­lió példányszamban megje­lenő lap munkamódszereit. Aztán felfedte kilétét, s be­jelentette, hogy könyvet ír a Bild ről. A lap és kiadója, a nyugatnémet sajtó jelentős részét uraló Springer-kon- szern mindent megtett a Wallrafl-leleple/ések meg­jelentetésének megakadályo­zására. Kígyót-békát kiabál­tak rá, perbe fogták. A könyv mégis megjelent, s országos politikai botrányt káváivá pár hét alatt 300 ezer példányban kelt el. A visszhang érthető, hiszen a Bild sokmillió nyugatnémet polgár egyetlen napi olvas- mi\va. A lap munkamód­szere: minél zaftosabb, érde­kesebb történeteket tálalni, röviden, izgalmasan, óriási figyelemfelkeltő címekkel. Alapelv: az igazság nem szá­mít. A következmények: ár­tatlanul meghurcolt, környe­zetükben a hamis, vagy el­túlzott történetek miatt ki­gúnyolt, megvetett emberek tragédiái. Wallraff a „hír­név gyilkosság központi lap­jának” nevezi a Bildet, s est bizonyítandó, most ósz­Kölcsönös bizalom, béke Washingtonban közzétették Brezsnyev levelét A Szovjetunió > nem törek­szik konfrontációra az Egye­sült Államokkal, nem akar az Egyesült Államok törvé­nyes érdekei ellen cseleked­ni — állapítja meg Reagan elnökhöz címzett. 1981. má­jus 23-i levelében • Leonyid Brezsnyev. A levél szövegét tegnap a Szovjetunió was­hingtoni nagykövetsége azzal kapcsolatban hozta nyilvá­nosságra sajtóközlemény for­májában, hogy az amerikai fél ezt megelőzően közzétet­te Ronald Reagan 1981. áp­rilis 24-i Leonyid Brezsnyev- hez intézett levelét. Személyes hangvételű vá­laszlevelében Brezsnyev em­lékeztetett arra, hogy 1973 júniusában Nixon akkori el­nök kaliforniai rezidenciáján alkalmuk volt találkozni és rövid beszélgetést is folytat­tak. Most is ugyanúgy, mint akkor — hangzik a levél — magam és az egész szovjet vezetés is szívünkkel, lel­kűnkkel azt akartuk es akarjuk, hogy valóra válja­nak földünk minden lakójá­nak a bekére, a nyugodt életre és a biztos jövőre vo­natkozóreményei és vágyai. A szovjet államfő megálla­pítja. hogy éppen azokban az években lépett a két or­szág azoknak a megállapo­dásoknak az útjára, amelyek nemcsak a szovjet—amerikai kapcsolatokban. hanem a nemzetközi helyzet egészét tekintve is jó irányú fordu­latot jelentettek. Az Egye­sült Államokban azonban abban az időszakban . is hal­latták hangjukat azok. akik makacsul arra törekednek, .hogy meghiúsítsák ezt a fo­lyamatot. A Szovjetunióban semmi ehhez hasonló nem történt. Leonyid Brezsnyev levelé­ben emlékeztetett arra. hogy még három év sem telt el a háború befejezése után, amikor az Egyesült Államok hozzálátott a NATO zárt katonai tömbjének megte­remtéséhez. .Felvetődik a kérdés, miért volt erre szük­ség. hiszen a fasiszta Né­metország vereséget szenve­dett, a militarista Japánt szétzúzták. A béke kulcsa a Hitler-ellenes koalícióhoz tartozó szövetséges hatal­mak kezében volt. Ki ellen irányult a NATO katonai tömbje es a nagy számú amerikai katonai támasz­pont .külföldön? Az Egyesült Államokban soha nem., rej­tették véka alá. ki ellen hozták létre ezeket. Ha pedig a legutóbbi eve­ket vesszük szemügyre — folytatódik a levél — ami­kor a fellendülés időszaka után az országaink közötti « viszony gyors ütemben rom­lani kezdett, köztudott, hogy e folyamatért döntő mérték­ben a Carter-kormányzat volt a felelős. Valamilyen okból az új amerikai kor­mány úgy döntött, hogy ezen az úton halad tovább. Erő­feszítések történnek az Egye­sült Államok által létreho­zott katonai szövetségek ak­tivizálására. Az országunk ellen irányuló és az Egye­sült Államok határaitól sok ezer kilométerre levő kato­nai támaszpontok rendszerét újakkal bővítik. folyamat­ban van a külföldi ameri­kai katonai .jelenlét fokozá­sa es bővítése, a világ nagy térségeit az. Egyesült Álla­mok számára «„létfontossá­gú'’ övezetekké nyilvánít­ják. Eközben senki még csak fel sein teszi a kérdést, akar­jak-e az említett övezetben élő népek, hogy más orszá­gok gyámkodjanak felettük. Más népeknek megpróbálják előírni, miként járjanak el természeti kincseikkel és mindenféle megtorlással fe­nyegetik őket, ha ebben ner» egyeznek bele. Ugyanakkor a különböző­ségek ellenére a népeknek egyenlő joguk van arra, hogy maguk rendelkezzenek sor­sukkal — folytatódik Leó- nyid Brezsnyev levele. Eb­ben ,a tekintetben nem le­het kétfajta mércét alkal­mazni. Nem lehet úgy véle­kedni. hogyha valami jó az Egyesült Államoknak, az. feltétlenül jó kell, hogy le­gyen masok szamár# te E*e hiszen jo-e például az, egy­szerű amerikai család sza­mára, nem is szólva a békés afgán paraszt családjáról, ha Washingtonban nyíltan meg­hirdetik, hogy a továbbiak­ban fegyverekkel akarják el­látni azokat a bandákat, amelyek kívülről hatolnak be Afganisztán területére? Mi a békét és együttmű­ködést, kölcsönös bizalmat és jóindulatot akarunk a Szovjetunió és az Egyesült Államok között — írja a szovjet államfő. Az erre vo­natkozó őszinte óhajunktól Vezérelve azt javasoljuk az Egyesült Államoknak és más nyugati országoknak, foly­tassunk becsületes, konst­ruktív tárgyalásokat, keres­sük gyakorlatilag valameny- nyi fennálló nagyi kérdés kölcsönösen elfogadható megoldását Vonatkozik ez. a fegyverkezési hajsza megfé­kezésére, a világ különböző részein levő veszélyes fe­szültséggócok felszámolásá­ra éppúgy, mént a bizalom­erősítő intézkedésekre és a kölcsönösen előnyös együtt­működés fejlesztésere. Politikánk tehát békepoB- tika. és soha nem fogunk há­borús tűzvészt kirobbantam . — írja befejezésül leonyid Brezsnyev, hozzáfűzve, hogy a levélváltásnak megvannak a maga korlátái, a szemé­lyes megbeszélés ebben * tekintetben alkalmasabb, s ezert egy személyes találko­zó előkészítésének témájára egy későbbi ídö|>ontban meg vissza kell térni. Tüntetés Amszterdamban Hz atomfegyver ellen Hollandia történelmének legnagyobb tüntetése zajlott szombaton Amszterdamban az atomfegyverek, az eszte­len fegyverkezési vérseny ellen. A békemozgalmi szer­vezetek felhívására tízezer­szám gyülekeztek a csator­nák városában már a dél­előtti órákban az atomraké­tákat és neu trón fegyvert el­lenző, teljes atomleszere­lést, követelő, tömegek. .Az ország minden feléből in­dultak különvonatok, és y\ a ■ , «T ■- ß Mildred U versänkt scfmsKfts Hein? MkIsM wzerstört szel megjelent újabb köny­vében sok-sok példát — va­lódi eseteket — írt meg. Például: a Bild hírt ka­pott egy kisvárosból. ahol egy volt. bányász magát cso­dagyógyásznak adta ki. Eny- nyi volt a valóság. Ugyanez a Bildben: X. V. bányász, mint kuruzsló, mindenféle machinációkkal szerelemre kényszerített 30 asszonyt. S részletes leírás a ,,rendelő­ről’'. a léitatott páciensek­ről. egy „fekete börkanapé- ról” stb. Az érintett perelt, s a bíróság hírnévrontásért 2400 márkára büntette a la­pot. Amikor híre ment, hogy Wallraff ezt a sztorit is be akarja venni harmadik köny­vébe. a volt bányásznál meg­jelent egy ismeretlen, aki százezer markát ajánlott fel, ha a sértett megtiltja az író­nak a történél köz.lését. S ez még enyhe példa. Wallraff beszámol olyan ese­tekről is, amelyekben a lap gátlástalan újságírói addig zaklattak a Bi Id-sztori kö­vetkeztében idetgles a rn úgyis szétesett áldozatokat, hogy végül öngyilkosságba mene­kültek. Wallraff leleplezései igen nagy hatást gyakoroltak az NSZK-ban. Az utóbbi időben a Bild példányszáma csök­kenni kezdett, vezető szociál­demokrata és szakszerve­zeti politikusok nem állnak szóba munkatársaival, s már 200 ezren írták alá á Bild- ellenes bojkott-felhivasokat. A rpammut-konszern mam- mut-lapja óriási ügyvédi ap­parátussal, a piszkos mód­szereinek teljes arzenáljával sem . tudta némítani Wall- raffost és híveit. A Stern magazin szerint ..a Bild sokkal óvatosabb lett, majdnem félős. Szer­kesztői ma már ellenőrzik a munkatársak által behozott anyagok tényeit. Ha egy tör­ténet' túlságosan veszélyes­nek tetszik, inkább, csak ki­talált neveket írnak bele”. A hírhedt Bild-Zeitung te­hát-védekezik. Wallraff po­fonjai nem voltak hatásta­lanok. A- A. 1300 autóbuszt béreltek ki erre a napra. Az NSZJk-bol, Belgiumból, Franciaország­ból es mas országokból is tömegesen érkeztek részve­vők és küldöttek. A délutáni hatalmas fel­vonuláson 250—300 ezren vettek részt. A tüntetés fő szervezője a holland egyházközi beketa- nács. Csatlakoztak hozzá a politikai pártok, szakszerve­zetek. ifjúsági szervezetek, különböző katolikus es pro­testáns társadalmi szerveze­tek. A kormánykoalíció há­rom pártja közül a mun­káspárt (PVDA) és a demok­raták, 66 képviseltette ma­gát a Múzeum téri szónoki emelvényen, ahol a deli óráktól késő délutánig vál­tották egymást a fegyvérke- zési versenyt, a NATO raké­tatelepítési terveit, az új atomeszközöket elítélő szó­nokok. 1A Holland Munkás­párt, nevében Wim Meyer titkár, a holland szakszerve­zeti "központ (FNV) nevében Wim Kok elnök beszélt, a külföldi küldöttségek névé­ben Karel van Miért, a fla- mand szocialista párt elnö­ke. a rrv nagyatAui CÉRNAGYÁRA 39« négyzetméter alapterületű, száraz raktárhelyiséget bérelne Nagyatádon r*gy 39 km-es körzetében. Ajánlatokat kérünk; PFV Nagyatádi Cérna gyár Nagyatád, Gyár u. 21. 7501 Telefon: 9, telex.: 13-392 Ügyintéző; Vinkó Sándor ag. ov. (#55*41

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents