Somogyi Néplap, 1981. november (37. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-21 / 273. szám

Gazdálkodni a tudással Bár nem bennünk a hiba, igen sok fiatal csalódik, mi­kor bizonyítványával a ke­zében elhagyja a középisko­lát. A . foglalkoztatottsági szerkezetben bekövetkezett változások sorsokat törhet­nek derékba — de legalább­is ideiglenes kényszerpályá­ra irányíthatnak embereket Sokáig általában azzal a gonddal küszködtek a mun­kaadók. hogy nem találtak megfelelő képzettségű em­bert, s ezért nagyon sok ál­lást ma olyanok töltenek be, akiknek hiányzik a megfele­lő végzettségük. Más kér­dés, hogy az évek során szerzett tapasztalat és az ön­képzés pótolhatja az iskolai tanulmányok hiányát: ám az pontosan iőlmérhetetlen, hogy hányán szerezték meg a munkájuk elvégzéséhez minden szempontból szüksé­ges tudást és hányán ennek csak a légnél küiözhetetle- nebb részét A vállalatok a jól ellenőrizhető oklevelek­ben bíznak — érthetően. Csakhogy az oktatásügy év­tizedeken át nem tudott elég és jól képzett szakembert kibocsátani, ezért jobb-rosz- szabb kényszermegoldások­ra kényszerültek a munka­adók. Van. ahol egyszerűen eltekintettek a szükséges bi­zonyítványtól, másutt a már dolgozó középvezetőket öl­tették be az iskolapadba. Az ilyen és hasonló erőfe­szítések csak ideiglenesen oldhatták meg a vállalatok gondjait. A kiút természete­sen a foglalkoztatottsági igé­nyekhez harmonikusan il­leszkedő iskolarendszerben keresendő, amelynek kiala­kítása — az oktatásügy erő­feszítései nyomán — már fo­lyamatban van. Konkrétan vizsgálva a helyzetet: azt ■ találjuk, hogy valamennyi szakmunkás- képző intézetben végzett fia­tal ma már talál képzettsé­gének megfelelő állást. A gimnáziumban kevésbé meg­nyugtató a kép. Általában elmondhatjuk, hogy minden második gimnazista tanulhat tovább, de közülük csak na­gyon kevés ott és akkor, amikor és aiíol szeretett vol­na. Nagyobbik részük nem egyetemet, hanem főiskolát végez, és nem nappali, ha­nem esti tagozaton. Már ez is törés. De mennyivel na­gyobb törést kell a nem to­vábbtanuló fiataloknak el­szenvedniük. amikor kiderül, hogy érettségi bizonyítvá­nyuk a gyakorlatban a se­gédmunkási képesítéssel egyenlő! Nekik általában olyan munkát kell végez­niük — például: adminiszt­rátorit — amely nem fel­tétlenül igényel gimnázium­ban megszerezhető ismerete­ket. A legnehezebb helyzet­ben a szakközépiskolások vannak: sem szaktudásuk, sem általános műveltségük nem elég ahhoz, hogy a gim­nazistáknak vagy a szak­munkásképzőben végzettek­nek esélyes versenytársai le­hessenek. Képesítésük pedig hiába szól középvezetői mun­kára is: ez csak elvi lehető­ség, amelynek gyakorlati be­váltása sokszor kivihetetlen. Igen sok igyekvő, szorgal­mas. tehetséges, kitartó fia­tal évek munkájával, küz­delmeivel eléri, hogy tudá­sához illő feladatot kapjon. Ha csak rajtuk állna ez, a folyamatot természetesnek és hasznosnak tarthatnánk. A foglalkoztatottsági szer­kezei belső egyenetlenségét azonban a fiatalok nem tud­ják saját erejükből megvál­toztatni. Ezért is ■ célszerű — jóval a döntés pillanata előtt — fölkeresniük a pályavá­lasztási tanácsadó intézete­ket ; ott nemcsak a tovább­tanulási, hanem az elhelyez­kedési lehetőségekről is tá­jékozódhatnak. Az egész társadalom elóbb- rejutása függ — Széchenyi István szavait idézve — a kiművelt emberfők sokasá­gától. Időszerű feladatunk, hogy a termelés további ra­cionalizálásával összhang­ban megteremtsük a tudás­sal, a szakképzett emberek­kel való — a mainál is ha­tékonyabb — gazdálkodást Ss. Sz. HARMÓNIAKERESÓK A nagy család A levél régóta lapult a belső zsebemben.: „Olyan szívesen olvasunk nagy csa­ladotokra! ... Hiányoljuk, hóm ni kán szerepelnek! Ne­künk nem gyermekünk «««...* Hosszú ház, német módL Most bágyadt verőfénybem áll; az őszvégi' nap már nem melegít csak enyhíti a hi­deget. Kaposfő. Dózsa utca 52. Két kutya helyettesíti a kaoucsenaőt. Egyszer már jártam itt. akkor csak a négy gyerek volt itthon. Mint most kiderül, az anya bent járt Kaposváron — hogy el ne fogyjanak a mi- ktiláscsomagok mielőtt meg­venné.. bekopog hozzájuk: rokonok, nagybajomi barátnő. — Milyen közös program­jai vannak egy nagycsaiád- nak? — A tetcvíaiőt mindnyá­jan kedveljük. Én még a Fele sem igaz vetélkedőre is eljutottam. de az adásba mást sorsoltak'... Sokszor együtt tornázunk, amikor a képernyőn az a három kis­lány az anyjával megjelenik. Az esti mesét sem lehet ki­hagyni. Szeretjük a családi műsorokat, a Jód eseteket A hét adasait. — Vállalkozó ■teDemű nő, úgy érzem ... — Igen. az vagyok. E*y­Magas. barna fiatalasz­szony Pék Lászióné. Bevezet, kávéval es süteménnyel kí­nál, Végigkísér a hosszú ház helyiségein; játékok tucatjai, televízió, útikönyveik. Juhász Gyula. Vörösmarty • Mihály es Petőfi verses kötetei, egészségügyi tankönyvek. Egv bordásfal a legkisebb­nek. a hároméves Petinek, aksi selypítve, de nagvosan bemutatkozik a vendégnek. A „nagyok” iskolában: Haj­nalka ötödikes, Robi negye­dikes, Tomi elsős. — Négy gyerek nagy emui lehet. — Nem olyan na«*, ha tnegvah a szerelek — És megvan 1 — Lekopogom. Pedig « há­rom nagyobbnak ez a máso­dik férjem csak nevelőapja. Mégis egy csaiad vagyunk; szereti őket... Ok nyolcán voltak testvérek, s nem is tudna, elképzelni az életét nagy család nélkül. Nem áll szándékomban íruniacsaiadot festem Pekek amolyan hatmoruakeresak A férj ingázó a bárdi búk ki gazdasasba lár naponta Pék ne, Ilonka egesasegügyi szakiskolát végzett, dolgo­zott Nagybajomban es Ka­posváron kicsik mellett. Ha kicsit fölcseperedik ez a leg­kisebb. a kaposvári csecse­mőotthonba készül vissza — visszavárja a vezetőnő, így mondja Pék Lászlóné. — Négy gyerek. Milyenek? — Hajnalka valóságos pót­anyuka a kisebbik mellett. Robi dolgozni szeret,. nagyon sokat segít a háztartásban: megeteti az alialokal, olszam hozza be a fát... A legki­sebb iskolásom egyelőre a játékban leli kedvét. Nagybajomból két éve költőietek ide. OTP-kólcson- nel véve ezt a hazat Meg kicsit idegenek Kaposfön. de azért egy-két ismerős mat wser nekivágok a gépkocsi­vezetés tanulásának is! A nyáron, h* csak tehettük, vonatra ültünk: irány a Ba­laton! Kell az a víz. az a hangulat a gyerekeknek. A tavaszi szünetre pesti utat terveztünk, Nagyon-nagyon szeretünk utazni. Ügy gon­dolom, a gyerekeknek válik hasznukra. ha megismerik az országot. Mire farkaséhesen megér­kezik a család, már kész az ebéd. És a c,se répkályh a ban lobog a lang. Üdülőház Harkányban Harkányban elkészült az állami gazdaságok oktatáss- és üdülőháza. A társtulajdo­nosok pénteken átvették az intézményt. Ez alkalommal írták alá a működtetéséről szóló társasáig! szerződést is. A gazdaságok a vásárolt részjegyek alapján gyakorol­ják tulajdonosi jogaikat: egy részjegy egy szobát jelent. Ennek arányában vehetik igénybe a maguk számára az önfenntartó intézmény oktatási és üdülési „kapaci­tását”. A Baranyai Állami Gaz­daságoknak eddig is volt ok­tatási és üdülőháza Har­kányban. Ezt az intézményt fejlesztették tovább: bőví­tették és korszerűsítették az épülettömböt. Most már hu­szonöt tagja van a társaság­nak az ország minden ré­széből. többségük mezőgaz­dasági üzem. de helyet ka­pott benne a Magvar Tu­dományos Akadémia mar- tonvasam kutató intézete és a Központi Fizikai Kutató Intézet is. Az intézménynek ötvenöt szobája van, továb­bá száz személyes oktatóter­me, könyvtára es olvasóter­me. I* I» Ahksianér Kulics Helyünk az életben Andrej Andrejevics remek hangulatban volt, ugyanis , megtalálta helvet az eleiben. Igaz. hogy esert jó néhány oral kellett sorba állma n pénztár előtt, s Andrej And- tetemes nyugtalankodott is kissé — hogy kap-c meg jegyet. Kapott. Ámde amikor szerette vol­na elfoglalni helvet az élet­ben, mégpedig az imént vá­sárolt jegy alapján, kiderült, hogy az a hely már foglalt. — Bocsánatot kérek ■— szólította meg az ismeretlen nőt —, ugyebár ez itt az en helyem. Tessék csak nézni a jegyemet! — Ön pedig nézzen az én jegyemre! — felelte amaz. — Valóban — csóválta te­jet Andrej Andrejcvxcs. — Ez nagyon kiilőnős. Szóljunk esetleg az ellenőrnek? — Erre önnek van szük­sége. nem nekem — mondta a nő, ás az ablak felé for­dította fejét. Odajött az e'.ten.őr Figyel me sen megvizsgálta Andrei Andrejevics jegyet. majd Andrej Andrejevics arcát, azutan uira a jegyet mére­gette szigorúan, végül kije­lentette: — Minden rendben rém. Ez valóban az on jegye. — Kas, igen. Ezt, ugye, en is tudom, kerem. Ez a Jegy jogosít erre a bizonyai helyre itt, az eleiben. — Hal meg mit akar? — kérdezte az ellenőr. — Az én helyemet ugyan­is itt, az életben elfoglalta kérem ez az asszony. Meg nézné az ó jegyét is? Az ellenőr elkérte az asz- szonyét is. Megnézte, s azt mondta: — Minden rendben van. Mind a kél jegy megfelel a szabályzatnak. — De két jegy van, es csak egy hely! Hat nem ér­ti? — öntötte el az indulat Andres Andrejevicset, — Ez bizony helytelen — mondta az ellenőr. Andre j Andrejevies vissza ment a kasszához. S nul In Gobelin­művészet Mélyen meggyökerezett téveszmét igyekezett eloszlat­ni a Vigadó-galéria kiállítása, amelyen nagyszerű szövött falikárpitok, gobelinek mel­lett be is mutatták, hogyan készült ez a nagy értékű tex­tilmunka. A gobelin ugyanis nem azonos a kézimunkaüzle­tekben, rövidáruüzletekben kapható, előre nyomott, majd színes fonállal gondosan ki­varrott képecskékkel. A go­belin álló vagy fektetett szö­vőszéken készül, amelyen a nyers színű pamut láncíöna- lak közé a pzövő beszövi a színes gyapjú vagy műszál fo­nalat — olyan erősen, sűrűn, hogy a nyers szín nem is lát­szik ki. Ez a szövött falikárpit- technika Franciaországban született meg, aholis a Manu­factures des Gobelins — a Gobelins testvérekről elneve­zett kézművesműhely — kezdte először, magas művé­szi fokon készíteni .a királyi, főúri paloták számára, a ri­deg falak ellenébe meleget sugárzó kárpitot, s készíti ma is mint állami qiűhely. A kiállítás leghangulato­sabb, legérdekesebb része az a hely volt, ahol szövőszéket állítottak föl, s egy szövő ál­landóan dolgozott. Körötte festett fonalgombolyagok, csévélt, színes, egymástól pa­rányi árnyalattal eltérő fona­lak, s minden kelléke a szö­vés munkájának. Megismer­hetjük a készülő gobelin —> történetesen Pereli Zsuzsa Fa, madarakkal című munká­ja — vázlatát, a végleges mé­retben elkészült kartont és a műhelyraj'zot is, amelynek alapján a szövő dolgozik. Franciaország nemcsak egyik bölcsője volt a kárpit- szövésnek — a másik „bölcső” Olaszországban ringott —, hanem újjáéledéséhek helye is. Magyarországon 26 éves az Iparművészeti Vállalat szövő­műhelye, az az állami manu­faktúra, amely e jelentős mű­veket létrehozta. Természete­sen dolgoznak otthon, saját szövőszékükön maguk a mű­vészek is; ez a kiállítás azon­ban most az Iparművészeti Vállalatnál készült munkákat mutatja be. A huszadik század fölfe­dezte, amit a tizenhetedik már tudott: a kárpit me­legségét Emberközeli, szelíd hangulatot hordbz, s a riasztó kőrengeteget — akár há- romszázéyes kastély, akár vasbetonkolosszus — emberi környezetté varázsolja Ezek az értékes munkák festőművészek, textilművé­szek tervei alapján készültek, legtöbbször hatalmas méret­ben. A gobelin technikájával ugyanis bármit meg lehet szőni. A felvetőszálak, a lánc- fonalak egy centiméteren be­lüli sűrűsége aprólékos motí­vumot is létre tud hozni. Ám a festménynek másfajta tör­vényei vannak. Ahhoz, hogy a kárpit önmagához hű legyen, hogy valóban textil szüles­sen. tervezőjének tisztában kell lennie sajátos törvényei­vel. A kárpit, a gobelin lágy felület, puha tapintású, kon­túrjaiban soha nem kemény, éles, a gyapjúfonal puhasága, szelíd szöszei is melegsége^ sugallnak. A kiállított munkák nagy része középületeinket díszíti; színházi előcsarnokot, díszter­met, házasságkötő termet. Ünnepélyessé, s egyben ottho­nossá teszi a nagy teret is. Pécsi László Szerelem című munkája például a soproni házasságkötő terem dísze: két jelképes életfát burjánzó for­mavilág köt egybe, nem a ter­mészet folyondárjai ezek, ha­nem a mélytengerek sejtel­mes, titokzatos alakzatai, sej­tetve ezzel a titkot is, ameiy két embert ^összefűz. Hajnal Gabriella Jónása a vörös es a kék színtartomány vibráló színeiben ábrázolja — és idézi — a bibliai profét« és a cethal egymást, faló, elpusztí­tó kapcsolatát. Széchenyi Denke Színház című kárpitja remekül komponált jelenete­ket mutat be a kulisszák vi­lágából, Fóth Ernő Széchenyi elmosódott alakját, a kastély és a nagy gondolkodó szemé­lyét előhívó szimbólumrend­szert örökít meg. De latható a kiállításon egy nagy gene­ráció, a festőkent dolgozó, de a gobelin formanvelvet mes­teri fokon átélő művészek műveinek egész sora: Domti- nomzky Endre, Szurcsik Já­nos, Hincz Gyula munkája. Solti Gizella Fátyol című kárpitja az a mű, amely átvezet a'goóelin újabb állo­másához: ez ugyanis két ré­tegben szövött A fölső réteg szövetéből kihagyottá vált lánc-fonalak egy másik mo­tívumvilágot; a háttérben megszőtt felületet engedik sejtetni, alig láthatóan. Ez már a tertextil felé vezető űt. T. A. SOMOGYI NÉPLAP tóté!. Kiderüli, hogy nem 6 az egyetlen, akinek ugyan­ilyen sors jutott... Aztán visszagyalogolt szé­pen az életben kijelölt he­lyéhez. aljol ugyanúgy, mint eddig, nyugodtan üldögélt az ismeretlen asszony. Hat mit tegyen az ember? Foglalt- nem fogUtU. mégiscsak egy hely. — Megint én vagyok — mondta csendesen. — Bo­csásson meg, kérem. Adna egy kis helyet? — Mi történt? — kérdezi te. és közben odébb húzó­dott egy kicsit. — Tudja, nem az én bű­nöm. hogy így történt. De ha mar -.gy van, megtudhat­nám a nevét? — Miért? Egyébként Alek- szandra Alekszandrovm va­gyok. — Vagyis Szasenyka, En­gem pedig Andrej Andreje- vicsnak hívnak, tehát Andr- jusanak. E-e-e... Szereti Voznyeszenszktjt? *— Kém tudom. — Na és, mH szól honad, hogy én n druszája vagyok? — Méghogy maga? Be ne csapjon! — Becs’ szó! — Meglehet. Mayának nagyzási hóbortja van.? — Nagyzási? — Persze. Abból U lát­szik. hogy ki akar szorítani a helyemről — A maga helyéről? Ez az én helyem. — Itt a jegyem! — De hol van mm írténa. hogy ez a maga helye? — De hiszen en foglaltam el előbb! — No és? Tatán valami fürdő ez, hogy aki előbb jön, az előbb merül a vizbe? Ez, ícérem, itt az élet. Ez pe­dig a hely az életben! Tud­ja. ha nem volnának itt nők, megmondanám alaposan, hogy mit gondolok. — Nők? Milyen nők? — Hát ön! És így tovább, és így to­vább. A viták cs heves veszekedések pillanatnyi szüneteiben hőseinknek azért marad idejük arra is. hogy összeházasodjanak, szüles­sen eoy-ket gyermekük, de hogy a penztarosnő elismer­je tévedésé!, azt, úgy latszik soha nem fogjak elemi. Znrdftorta. Anaecefer JOnrt

Next

/
Thumbnails
Contents