Somogyi Néplap, 1981. november (37. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-21 / 273. szám
Gazdálkodni a tudással Bár nem bennünk a hiba, igen sok fiatal csalódik, mikor bizonyítványával a kezében elhagyja a középiskolát. A . foglalkoztatottsági szerkezetben bekövetkezett változások sorsokat törhetnek derékba — de legalábbis ideiglenes kényszerpályára irányíthatnak embereket Sokáig általában azzal a gonddal küszködtek a munkaadók. hogy nem találtak megfelelő képzettségű embert, s ezért nagyon sok állást ma olyanok töltenek be, akiknek hiányzik a megfelelő végzettségük. Más kérdés, hogy az évek során szerzett tapasztalat és az önképzés pótolhatja az iskolai tanulmányok hiányát: ám az pontosan iőlmérhetetlen, hogy hányán szerezték meg a munkájuk elvégzéséhez minden szempontból szükséges tudást és hányán ennek csak a légnél küiözhetetle- nebb részét A vállalatok a jól ellenőrizhető oklevelekben bíznak — érthetően. Csakhogy az oktatásügy évtizedeken át nem tudott elég és jól képzett szakembert kibocsátani, ezért jobb-rosz- szabb kényszermegoldásokra kényszerültek a munkaadók. Van. ahol egyszerűen eltekintettek a szükséges bizonyítványtól, másutt a már dolgozó középvezetőket öltették be az iskolapadba. Az ilyen és hasonló erőfeszítések csak ideiglenesen oldhatták meg a vállalatok gondjait. A kiút természetesen a foglalkoztatottsági igényekhez harmonikusan illeszkedő iskolarendszerben keresendő, amelynek kialakítása — az oktatásügy erőfeszítései nyomán — már folyamatban van. Konkrétan vizsgálva a helyzetet: azt ■ találjuk, hogy valamennyi szakmunkás- képző intézetben végzett fiatal ma már talál képzettségének megfelelő állást. A gimnáziumban kevésbé megnyugtató a kép. Általában elmondhatjuk, hogy minden második gimnazista tanulhat tovább, de közülük csak nagyon kevés ott és akkor, amikor és aiíol szeretett volna. Nagyobbik részük nem egyetemet, hanem főiskolát végez, és nem nappali, hanem esti tagozaton. Már ez is törés. De mennyivel nagyobb törést kell a nem továbbtanuló fiataloknak elszenvedniük. amikor kiderül, hogy érettségi bizonyítványuk a gyakorlatban a segédmunkási képesítéssel egyenlő! Nekik általában olyan munkát kell végezniük — például: adminisztrátorit — amely nem feltétlenül igényel gimnáziumban megszerezhető ismereteket. A legnehezebb helyzetben a szakközépiskolások vannak: sem szaktudásuk, sem általános műveltségük nem elég ahhoz, hogy a gimnazistáknak vagy a szakmunkásképzőben végzetteknek esélyes versenytársai lehessenek. Képesítésük pedig hiába szól középvezetői munkára is: ez csak elvi lehetőség, amelynek gyakorlati beváltása sokszor kivihetetlen. Igen sok igyekvő, szorgalmas. tehetséges, kitartó fiatal évek munkájával, küzdelmeivel eléri, hogy tudásához illő feladatot kapjon. Ha csak rajtuk állna ez, a folyamatot természetesnek és hasznosnak tarthatnánk. A foglalkoztatottsági szerkezei belső egyenetlenségét azonban a fiatalok nem tudják saját erejükből megváltoztatni. Ezért is ■ célszerű — jóval a döntés pillanata előtt — fölkeresniük a pályaválasztási tanácsadó intézeteket ; ott nemcsak a továbbtanulási, hanem az elhelyezkedési lehetőségekről is tájékozódhatnak. Az egész társadalom elóbb- rejutása függ — Széchenyi István szavait idézve — a kiművelt emberfők sokaságától. Időszerű feladatunk, hogy a termelés további racionalizálásával összhangban megteremtsük a tudással, a szakképzett emberekkel való — a mainál is hatékonyabb — gazdálkodást Ss. Sz. HARMÓNIAKERESÓK A nagy család A levél régóta lapult a belső zsebemben.: „Olyan szívesen olvasunk nagy csaladotokra! ... Hiányoljuk, hóm ni kán szerepelnek! Nekünk nem gyermekünk «««...* Hosszú ház, német módL Most bágyadt verőfénybem áll; az őszvégi' nap már nem melegít csak enyhíti a hideget. Kaposfő. Dózsa utca 52. Két kutya helyettesíti a kaoucsenaőt. Egyszer már jártam itt. akkor csak a négy gyerek volt itthon. Mint most kiderül, az anya bent járt Kaposváron — hogy el ne fogyjanak a mi- ktiláscsomagok mielőtt megvenné.. bekopog hozzájuk: rokonok, nagybajomi barátnő. — Milyen közös programjai vannak egy nagycsaiád- nak? — A tetcvíaiőt mindnyájan kedveljük. Én még a Fele sem igaz vetélkedőre is eljutottam. de az adásba mást sorsoltak'... Sokszor együtt tornázunk, amikor a képernyőn az a három kislány az anyjával megjelenik. Az esti mesét sem lehet kihagyni. Szeretjük a családi műsorokat, a Jód eseteket A hét adasait. — Vállalkozó ■teDemű nő, úgy érzem ... — Igen. az vagyok. E*yMagas. barna fiatalaszszony Pék Lászióné. Bevezet, kávéval es süteménnyel kínál, Végigkísér a hosszú ház helyiségein; játékok tucatjai, televízió, útikönyveik. Juhász Gyula. Vörösmarty • Mihály es Petőfi verses kötetei, egészségügyi tankönyvek. Egv bordásfal a legkisebbnek. a hároméves Petinek, aksi selypítve, de nagvosan bemutatkozik a vendégnek. A „nagyok” iskolában: Hajnalka ötödikes, Robi negyedikes, Tomi elsős. — Négy gyerek nagy emui lehet. — Nem olyan na«*, ha tnegvah a szerelek — És megvan 1 — Lekopogom. Pedig « három nagyobbnak ez a második férjem csak nevelőapja. Mégis egy csaiad vagyunk; szereti őket... Ok nyolcán voltak testvérek, s nem is tudna, elképzelni az életét nagy család nélkül. Nem áll szándékomban íruniacsaiadot festem Pekek amolyan hatmoruakeresak A férj ingázó a bárdi búk ki gazdasasba lár naponta Pék ne, Ilonka egesasegügyi szakiskolát végzett, dolgozott Nagybajomban es Kaposváron kicsik mellett. Ha kicsit fölcseperedik ez a legkisebb. a kaposvári csecsemőotthonba készül vissza — visszavárja a vezetőnő, így mondja Pék Lászlóné. — Négy gyerek. Milyenek? — Hajnalka valóságos pótanyuka a kisebbik mellett. Robi dolgozni szeret,. nagyon sokat segít a háztartásban: megeteti az alialokal, olszam hozza be a fát... A legkisebb iskolásom egyelőre a játékban leli kedvét. Nagybajomból két éve költőietek ide. OTP-kólcson- nel véve ezt a hazat Meg kicsit idegenek Kaposfön. de azért egy-két ismerős mat wser nekivágok a gépkocsivezetés tanulásának is! A nyáron, h* csak tehettük, vonatra ültünk: irány a Balaton! Kell az a víz. az a hangulat a gyerekeknek. A tavaszi szünetre pesti utat terveztünk, Nagyon-nagyon szeretünk utazni. Ügy gondolom, a gyerekeknek válik hasznukra. ha megismerik az országot. Mire farkaséhesen megérkezik a család, már kész az ebéd. És a c,se répkályh a ban lobog a lang. Üdülőház Harkányban Harkányban elkészült az állami gazdaságok oktatáss- és üdülőháza. A társtulajdonosok pénteken átvették az intézményt. Ez alkalommal írták alá a működtetéséről szóló társasáig! szerződést is. A gazdaságok a vásárolt részjegyek alapján gyakorolják tulajdonosi jogaikat: egy részjegy egy szobát jelent. Ennek arányában vehetik igénybe a maguk számára az önfenntartó intézmény oktatási és üdülési „kapacitását”. A Baranyai Állami Gazdaságoknak eddig is volt oktatási és üdülőháza Harkányban. Ezt az intézményt fejlesztették tovább: bővítették és korszerűsítették az épülettömböt. Most már huszonöt tagja van a társaságnak az ország minden részéből. többségük mezőgazdasági üzem. de helyet kapott benne a Magvar Tudományos Akadémia mar- tonvasam kutató intézete és a Központi Fizikai Kutató Intézet is. Az intézménynek ötvenöt szobája van, továbbá száz személyes oktatóterme, könyvtára es olvasóterme. I* I» Ahksianér Kulics Helyünk az életben Andrej Andrejevics remek hangulatban volt, ugyanis , megtalálta helvet az eleiben. Igaz. hogy esert jó néhány oral kellett sorba állma n pénztár előtt, s Andrej And- tetemes nyugtalankodott is kissé — hogy kap-c meg jegyet. Kapott. Ámde amikor szerette volna elfoglalni helvet az életben, mégpedig az imént vásárolt jegy alapján, kiderült, hogy az a hely már foglalt. — Bocsánatot kérek ■— szólította meg az ismeretlen nőt —, ugyebár ez itt az en helyem. Tessék csak nézni a jegyemet! — Ön pedig nézzen az én jegyemre! — felelte amaz. — Valóban — csóválta tejet Andrej Andrejcvxcs. — Ez nagyon kiilőnős. Szóljunk esetleg az ellenőrnek? — Erre önnek van szüksége. nem nekem — mondta a nő, ás az ablak felé fordította fejét. Odajött az e'.ten.őr Figyel me sen megvizsgálta Andrei Andrejevics jegyet. majd Andrej Andrejevics arcát, azutan uira a jegyet méregette szigorúan, végül kijelentette: — Minden rendben rém. Ez valóban az on jegye. — Kas, igen. Ezt, ugye, en is tudom, kerem. Ez a Jegy jogosít erre a bizonyai helyre itt, az eleiben. — Hal meg mit akar? — kérdezte az ellenőr. — Az én helyemet ugyanis itt, az életben elfoglalta kérem ez az asszony. Meg nézné az ó jegyét is? Az ellenőr elkérte az asz- szonyét is. Megnézte, s azt mondta: — Minden rendben van. Mind a kél jegy megfelel a szabályzatnak. — De két jegy van, es csak egy hely! Hat nem érti? — öntötte el az indulat Andres Andrejevicset, — Ez bizony helytelen — mondta az ellenőr. Andre j Andrejevies vissza ment a kasszához. S nul In Gobelinművészet Mélyen meggyökerezett téveszmét igyekezett eloszlatni a Vigadó-galéria kiállítása, amelyen nagyszerű szövött falikárpitok, gobelinek mellett be is mutatták, hogyan készült ez a nagy értékű textilmunka. A gobelin ugyanis nem azonos a kézimunkaüzletekben, rövidáruüzletekben kapható, előre nyomott, majd színes fonállal gondosan kivarrott képecskékkel. A gobelin álló vagy fektetett szövőszéken készül, amelyen a nyers színű pamut láncíöna- lak közé a pzövő beszövi a színes gyapjú vagy műszál fonalat — olyan erősen, sűrűn, hogy a nyers szín nem is látszik ki. Ez a szövött falikárpit- technika Franciaországban született meg, aholis a Manufactures des Gobelins — a Gobelins testvérekről elnevezett kézművesműhely — kezdte először, magas művészi fokon készíteni .a királyi, főúri paloták számára, a rideg falak ellenébe meleget sugárzó kárpitot, s készíti ma is mint állami qiűhely. A kiállítás leghangulatosabb, legérdekesebb része az a hely volt, ahol szövőszéket állítottak föl, s egy szövő állandóan dolgozott. Körötte festett fonalgombolyagok, csévélt, színes, egymástól parányi árnyalattal eltérő fonalak, s minden kelléke a szövés munkájának. Megismerhetjük a készülő gobelin —> történetesen Pereli Zsuzsa Fa, madarakkal című munkája — vázlatát, a végleges méretben elkészült kartont és a műhelyraj'zot is, amelynek alapján a szövő dolgozik. Franciaország nemcsak egyik bölcsője volt a kárpit- szövésnek — a másik „bölcső” Olaszországban ringott —, hanem újjáéledéséhek helye is. Magyarországon 26 éves az Iparművészeti Vállalat szövőműhelye, az az állami manufaktúra, amely e jelentős műveket létrehozta. Természetesen dolgoznak otthon, saját szövőszékükön maguk a művészek is; ez a kiállítás azonban most az Iparművészeti Vállalatnál készült munkákat mutatja be. A huszadik század fölfedezte, amit a tizenhetedik már tudott: a kárpit melegségét Emberközeli, szelíd hangulatot hordbz, s a riasztó kőrengeteget — akár há- romszázéyes kastély, akár vasbetonkolosszus — emberi környezetté varázsolja Ezek az értékes munkák festőművészek, textilművészek tervei alapján készültek, legtöbbször hatalmas méretben. A gobelin technikájával ugyanis bármit meg lehet szőni. A felvetőszálak, a lánc- fonalak egy centiméteren belüli sűrűsége aprólékos motívumot is létre tud hozni. Ám a festménynek másfajta törvényei vannak. Ahhoz, hogy a kárpit önmagához hű legyen, hogy valóban textil szülessen. tervezőjének tisztában kell lennie sajátos törvényeivel. A kárpit, a gobelin lágy felület, puha tapintású, kontúrjaiban soha nem kemény, éles, a gyapjúfonal puhasága, szelíd szöszei is melegsége^ sugallnak. A kiállított munkák nagy része középületeinket díszíti; színházi előcsarnokot, dísztermet, házasságkötő termet. Ünnepélyessé, s egyben otthonossá teszi a nagy teret is. Pécsi László Szerelem című munkája például a soproni házasságkötő terem dísze: két jelképes életfát burjánzó formavilág köt egybe, nem a természet folyondárjai ezek, hanem a mélytengerek sejtelmes, titokzatos alakzatai, sejtetve ezzel a titkot is, ameiy két embert ^összefűz. Hajnal Gabriella Jónása a vörös es a kék színtartomány vibráló színeiben ábrázolja — és idézi — a bibliai profét« és a cethal egymást, faló, elpusztító kapcsolatát. Széchenyi Denke Színház című kárpitja remekül komponált jeleneteket mutat be a kulisszák világából, Fóth Ernő Széchenyi elmosódott alakját, a kastély és a nagy gondolkodó személyét előhívó szimbólumrendszert örökít meg. De latható a kiállításon egy nagy generáció, a festőkent dolgozó, de a gobelin formanvelvet mesteri fokon átélő művészek műveinek egész sora: Domti- nomzky Endre, Szurcsik János, Hincz Gyula munkája. Solti Gizella Fátyol című kárpitja az a mű, amely átvezet a'goóelin újabb állomásához: ez ugyanis két rétegben szövött A fölső réteg szövetéből kihagyottá vált lánc-fonalak egy másik motívumvilágot; a háttérben megszőtt felületet engedik sejtetni, alig láthatóan. Ez már a tertextil felé vezető űt. T. A. SOMOGYI NÉPLAP tóté!. Kiderüli, hogy nem 6 az egyetlen, akinek ugyanilyen sors jutott... Aztán visszagyalogolt szépen az életben kijelölt helyéhez. aljol ugyanúgy, mint eddig, nyugodtan üldögélt az ismeretlen asszony. Hat mit tegyen az ember? Foglalt- nem fogUtU. mégiscsak egy hely. — Megint én vagyok — mondta csendesen. — Bocsásson meg, kérem. Adna egy kis helyet? — Mi történt? — kérdezi te. és közben odébb húzódott egy kicsit. — Tudja, nem az én bűnöm. hogy így történt. De ha mar -.gy van, megtudhatnám a nevét? — Miért? Egyébként Alek- szandra Alekszandrovm vagyok. — Vagyis Szasenyka, Engem pedig Andrej Andreje- vicsnak hívnak, tehát Andr- jusanak. E-e-e... Szereti Voznyeszenszktjt? *— Kém tudom. — Na és, mH szól honad, hogy én n druszája vagyok? — Méghogy maga? Be ne csapjon! — Becs’ szó! — Meglehet. Mayának nagyzási hóbortja van.? — Nagyzási? — Persze. Abból U látszik. hogy ki akar szorítani a helyemről — A maga helyéről? Ez az én helyem. — Itt a jegyem! — De hol van mm írténa. hogy ez a maga helye? — De hiszen en foglaltam el előbb! — No és? Tatán valami fürdő ez, hogy aki előbb jön, az előbb merül a vizbe? Ez, ícérem, itt az élet. Ez pedig a hely az életben! Tudja. ha nem volnának itt nők, megmondanám alaposan, hogy mit gondolok. — Nők? Milyen nők? — Hát ön! És így tovább, és így tovább. A viták cs heves veszekedések pillanatnyi szüneteiben hőseinknek azért marad idejük arra is. hogy összeházasodjanak, szülessen eoy-ket gyermekük, de hogy a penztarosnő elismerje tévedésé!, azt, úgy latszik soha nem fogjak elemi. Znrdftorta. Anaecefer JOnrt
