Somogyi Néplap, 1981. november (37. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-19 / 271. szám

Á védőoltásokról Az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény járvány­ügyre vonatkozó rendelete alapján .az egészségügyi mi­niszter évente szabályozza a védőoltások rendjét. A terü­leti vizsgálatok eredménye­képpen összegyűlt adatok újabb rendelkezéseket, módo­sításokat tettek és tesznek szükségessé. 1980-ban ha­zánkban eltörölték a himlő elleni kötelező védőoltást. A betegség hazánkból eltűnt. Kötelező az újszülöttkor­bgn a tuberkulózis megelőzé­sére szolgáló BCG-védőoltás. A szülések csaknem 100 szá­zaléka intézetben zajlik, így ez az oltás nehézségbe nem ütközik. Az oltás eredményes­ségét igazolja, hogy a felsza­badulás után a gyermekkori tuberkulózis megbetegedés •szinte nem fordult elő. Köte­lező védőoltás á difíéria (to­rokgyík) — szamárköhögés — tetanusz elleni DPT-oltás. A dijtéria. a szamárköhögés és a tetanusz szintén olyan fer­tőző betegség, amely a múlt­ban sok gyermek halálát okozta. A rendszeresen vég­zett oltások eredményeként a diftériamegbetegedés' csak szórványosan fordult elő. A .számárköhögés lefolyása sok- kai enyhébb lett. Elsősorban azoknál fordul elő, akik nem kapták meg az előírt védőol­tásokat Az első DPT-oltást 3 hóna­pos korban kapja a csecsemő, és egy-egy hónapi időközzel még kétszer kell megismétel­ni, a védettség csak így vá­lik tartóssá. A védőoltást kö­vetően az orvos vagy védőnő minden esetben tájékoztatást ad az oltás utáni teendőkről. A védettség tartóssá tételére a gyermek DPT-oltásban 3 éves korban, majd később 6 éves korban újra részesül, il­letve DT (dif téri af-tetanusz) oltást 11 éves korban kap. A jelenlegi rendelkezések alapján 14 hónapos korban esedékes a kanyaró elleni védőoltás. A vírus eredetű gyermekkori járványos fertő­ző betegség megelőzésére 1970-től alkalmazunk rend­szeres védőoltást. Tudni kell, hogy míg a védőoltás beveze­tése előtt 50 ezer kanyarós megbetegedés volt, a védőol­tást követően a megbetegedés enyhén zajlik, le, s a rette­gésre okot adó szövődmények nem jelentkeznek. A szakem­berek kutatásai azt bizonyí­tották, hogy a védőoltás 14 hónapos koroan a legoptimá­lisabb. A legfélelmetesebb gyer­mekbetegség a járványos gyermekbénulás. A betegen 90 százaléka tíz éven aluli. Magyarországon az első na­gyobb járvány 1911-ben, majd ezt követően 1926-ban volt. A legnagyobb járvány 1957-ben es 1959-ben volt. Ekkor 2334-en, illetve 1930-an betegedtek meg. 1959-ben ve­zették be a Sabin-csepp alkal­mazását hazánkban. Az oltó­anyagot az előzőekben emlí­tett védőoltástól eltérően nem injekcióban, hanem kanalas orvosságként juttatják a szer­vezetbe. A tömeges és rend­szeres oltás eredményé, hogy az utóbbi években már csak néhány esetben fordult elő megbetegedés. A felsorolt védőoltások pót­lására folyamatosan van le­hetőség, a Sabin-oltás elvég­zésére csupán minden alka­lommal egy hét áll rendelke­zésre. i Ezért rendkívül fon­tos, hogy a beteg gyerek szü­lei már a hét első napján je­lentkezzenek, hogy lehetőség legyen a gyógykezelésre, illet­ve a hét végén az oltás pótlá­sára. Ha az oltás hetében va­lamilyen okból vidéken tar­tózkodnak, lehetőség nyílik arra is, hogy ott részesüljön védőoltásban a gyermek. Ezt azonban jelezni kell annak az oltókörzetnek, ahol a gyerme­ket nyilvántartják. Tudnunk kell még, hogy a védettség csak akkor tekinthető teljes­nek, ha az oltásra kötelezett gyermekek minden évben — mindhárom alkalommal — kötelező védőoltásban része­sülnek. Ez évben az utolsó Sabin-oltásra 1981. december 7—12. között kerül sor. Dr. Király Istvánná védőnő Több c6!ú kulturális igényt kiszolgáló létesítménnyé alakítják át az 1909-ben épített zalaegerszegi zsinagógát. Az épület -bizánci stílusát megőrizve újítják fel a homlokzati falakat, a belső tér kiképzését leegyszerűsítve teszik alkal­massá az igények kielégítésére (MTI-fotó — Kiss Ferenc felv. — KS) Gazdasági épületek bontásra kedvezményes áron eladók Érdeklődni Simonfán, a Zselicvölgye Mg. Tsz felszámoló bizottságánál lehet. Telefon: Simonfa 8. (204053) A DÉL-DUNANTÜLI építőipari OKTATÁSI KÖZPONT (Kaposvár, Beke u. 28., telefon: 13-597) pályázatot hirdet építőipari árszabályozási ismeretek és gyakorlati árképzés tantárgyak oktatására — egyszeri megbízással. Jelentkezni lehet a fenti címen 1981. november 20-ig. O04WT) Játékokról keserűen A leggyakoribb vitaalap: a fegyelmi vétség A döntőbizottságok munkájáról Somogybán mintegy kétszáz munkaügyi döntóbizott­ság működik. Tevékenységükről ■ képet kaphatunk a szakszervezeti beszámoltatások alapján, és azokból a tanácskozásokból, amelyeken a megyei munkajogi bi­zottság egy-egy döntőbizottság munkáját értékeli. Nem­rég a Videoton tabi gyáregysége és a Gyermek- és Ifjú­ságvédő Intézet munkaügyi döntőbizottságának vezetői számoltak be a megyei ülésen. — Arra törekszünk, hogy az ágazatokból évenként egy- egy munkaügyi bízott ág te­vékenységét értékeltük, s az így szerzett tapasztalatokból meg a rendszeres el'en'tré­sekből következtessünk az általános helyzetre — mond­ta Gaál Tamás, a megyei bi­zottság titkára. A két említett beszámolót elfogadta, a bizottságok mun­káját jónak ítélte a megyei testület. A Videoton labi gyáregységében 1977-től az idén november 1-ig tizenöt üggyel foglalkoztak, s ebből mindössze egy esik erre az évre. A mérséklődést főként annak tulajdonítják, hogy itt szakszervezeti jogsegélyszol­gálat is működik, és sok vitás kérdés már ezen a.szin­ten tisztázódik. Legtöbb mun­kaügyi vitára — tizenöt ügy közül tíznél — fegyelmi vét­séggel kapcsolatban került sor Hogy a munkáltató nem minden esetben járt el kellő alapossággal a fegyelmi bün­tetések kiszabásánál, azt az is mutatja, hogy a munka­ügyi döntőbizottság három­szor a dolgozónak adott iga­zat. egyszer pedig a dolgozó javára mócfosította a határo­zatot. Előfordult, hogy a döntő- bizottság határozatával az érintettek nem értettek egyet, s a munkaügyi bíróság is foglalkozott a gyáregység dolgozóinak kereseti kérel­meivel: négy esetben jóvá­hagyta, három esetben pedig megváltoztatta a munkaügyi' döntőbizottság, határozatát. A körültekintő előkészítés. a megalapozott döntés jó pél­dája a következő ügy. A bizottság 1977-ben súlyos fe­gyelmi büntetés — elbocsá­tás — mellett döntött, ám a munkaügyi bíróság hatá­lyon kívül helyezte ezt a ha­tározatot. arra hivatkozva, hogy a panaszosnak nem volt munkaköri leírása. Az ügy — törvényességi óvás alap­ián — a Legfelsőbb Bíróság •de került, s az visszaállítot­ta a munkaügyi döntőbizott­ság határozatát. •. A tahi g, áregység munka­ügyi döntőbizottságának tag- iái vmamsnnyien nők; fele­lnie arányban sze’lemi és iizikai dolgozók látják el a nem b\da­tot. A szakszervezet illetéke­se., ve:. a munkahcVi veze­tőkkel jó kaocsóh'l • alakí­tottak ki; egy-egy ügyet a lezárás után vezetői értekez­leten beszélnek meg. A Gyermek- és Ifjúságvé­dő Intézet összevont bizott­sága,nak hatásköre a kapos­vári Zoja nevelőotthonra, va­lamint a nágoc§i, az öregla­ki és a nagyszakácsi névelő- otthonra terjed ki. Ha nem is nagy számban, de viták itt is támadtak — többnyire szabadság kiadása és nrn->- kaviszony megszüntetése kö­rül Az 1977-től tárgyalt pa­naszok. illetve felülvizsgála­ti kérelmek közül öt ezzel foglalkozott, további egy-egy ügynek pedig a szabadság megváltása, a kártérítés megfizetése volt a témája. Hárman nyújtottak be ke­reseti kérelmet a munkaügyi bírósághoz a uómouizotiság határozata ellen, közülük kettőnél pontosabb számítás­sal a bizottság is megfelelő határozatot hozhatott volna. Az intézet összevont mun­kaügyi döntőbizottságának tevékenységét, eredményes működését jelentősen segíti a munkáltató részéről nyúj­tott támogatás, amely egyéb­ként általános igény a dön­tőbizottságok jó munkájával kapcsolatban: ahol megfele­lő körülményeket biztosíta­nák. anya"! ős e-'-öÍ"íí se­gítséget adnak a bizottságok­nak, ott a feladatok ellátása is inkább megfelel a kívá­nalmaiknak, H. F. Evek óta tart a játékcsata vásárlók és kereskedők, kö­zött, s folyik az egymásra mutogatás a különböző kis-, nagy'-, bel- és külkereske­delmi vállalatok, valamint a gyárak és forgalmazók között. Csak a gyerekek maradnak ki ebből a meccsből Ok, akik a legfontosabbak lennének, nem szólhatnak bele a felek ..bölcs1’ sakkhúzásaiba. A konfliktus alapja, hogy rossz a hazai játékkínálat. A jobb­ért sokan harcolnak, és a helyzet konzerválásáért sem kevesen. (Az- utóbbiak per­sze nem vallják be.) A? „ütközet” a jobbítok szándé­ka szerint villámcsata lett volna, ám mára többfrontos, merev állóháborúvá válto­zott. Annyi bizonyos, hogy a kereskedők megint borúlátó­ak. Azt igeink, hogy a já­tékkínálat az idei karácsony előtt sem lesz túl ió. A me­gyeszékhely két legnagyobb áruházában, a Zselieben és a Somogybán érdeklődtünk, s egybehangzó válaszokat kaptunk. A Triál — a mo­nopolhelyzetben levő játék­forgalmazó — az idén sem tudja -kielégíteni az igénye­ket. A hazai gyáraikkal pe­dig a kiskereskedők hiába keresik a kapcsolatot. Na­gyobb a kereslet, mint.a kí­nálat. s ez a boltosoknak csak hátrányt jelent: szeren­csésebb esetben jóindulatúan mosolyognak „követeléseik” hallatán. A Zselicnek a Ská- la-Coop némiképp segít, de a népszerű nagy cég ereje sem .végtelen. Fölösleges részletezni, hogy milyen játékok hiányoznak maid és miből van elég. Iga­zán jó holmi nincs, a nem jóval pedig néha Dunát le­hetne rekeszteni — akár ha­zai áru, akár importból szár­mazó. így azután várható, hogy az idén is jó jjtékot ajándékba az vehet csak gyerekének, aki épp akkor jár egy-egy boltban, amikor mutatóba érkezik néhány^. Akárcsak tavaly. Volt egy időszak — néhány éve —. amikor arról vitáz­tunk. társadalmi méretekben, hogy sokat kapnak a gyere­kek ; túl sok játék van a polcokon, sok értelmetlen is, és az aprónéo a bőség za­varában elfelejt játszani. Ez a vita kissé már” akkor is erőltetettnek hatott. Az „eszi, nem eszi, nem kap , mást”- k/nálatból nem lehetett iaví- tani az otthoni iátékkészletet. így előfordult, hegy csak gyűlt a sok használatlan da­rab a gyerekszobában. És e.gv játékról nincs lesúitóbb „ítélet”, mint ha évekig tö­kéletesen ép marad. A helyzet azóta csupán annyiban javult, hogy egyre több ajándékozni szándékozó ember hagyja ott a boltban a használhatatlan holmit Annyiban viszont rosszabbo­dott. hogy a dotáció csök­kenése miatt egyre drágább játékok sokkal több pénzt vesznek ki az ifjú szülők amúgy sem duzzadó pénztár­cájából — ha végül mégis vásárolni kényszerülnek. Mert ki merészelné üres ka­rácsonyfa-aljával keseríteni > várakozó gyermekét? Bizony sokan okkal sajnálják azt a pénzt. De ugyanannyit, sőt még többet se sajnálnának, ha tudnák: valóban jóra költ­hetik. Ki tudja megmagyarázni például, hogy most is olt porosodnak a játékboltokban a sokszáz forintos, dollárért behozott autócsodák (kutya sem1 keresi őket), ugyanak- Kor .ió néhány — szintén dollárért beszerezhető — okos játékból még mindig sokkal kevesebbet hozunk be, mint amennyi kellene. Ne mondja senki, hogy ez a választékbővítés! Mert nem az. Inkább külkereskedelmi balfogásnak lehet nevazm. De ne „gazdagítsuk” tovább a példák sorát! Csupán arra lennék kíván­csi. hogy a kátyúba ragadt .iátékszekér meddig marad mozdulatlan? Vajon’ azért nem fontos — mert a jelek-» bői ítélhetünk, hogy nem az — a játékügy, mivel csak gyermekekről van szó. akik nem tudnak komoly gazdasá­gi és egyéb érvekkel harcol­ni igazukért? Luthár Péter Crkagyii és Borisz Sztrugackij Hslíéz istennek ■1 tenni — Kifelé! — kiáltotta a király. — Kifelé innen! Min­denki ! Az udvaroncok a karosszé­keket feldöntve rohantak az ajtóhoz. — Kifelé-é-é!... — ordí­totta a király, s leseperte az edényt az asztalról. 21. A herceg ágyasháza előtt éjfélkor kellett átvenni az ügyeletet, és Rumata úgy ha­tározott, hazamegy és meg­nézi, minden rendben van-e, s átöltözik. Az esti város ké­pe megdöbbentette. Az utcák sírd csendbe merültek, a kocsmák zárva voltak. Az utcakereszteződéseknél ro- hamosztagosok álltak csopor­tosan. Az előszobában együtt vol­tak a cselédek, mindenkinek a kezében fegyver. Kiderült, hogy már néhányszor meg­próbáltak bejutni a házba. Rumatának ez nem tetszett. — Hol van Pampa báró? — kérdezte. Unó azt válaszolta, hogy „a báró már délben feléb­redt, megitta a házban ta­lálható összes sóslevet, és el­ment mulatni”. Azután kö­zölte, hogy Kira nagyon nyugtalankodik, es már nem­egyszer érdeklődött a gazdá­ról. — Rendben van — mond­ta Rumata. és megparancsol­ta a személyzetnek, hogy so­rakozzon fel. A szakácsnőt nem számít­va, hatan voltak, egytől egyig utcai verekedéshez szokott, dörzsölt fickók. A szürkék­kel természetesen nem mer­nek ujjat húzni, félnek a mindenható miniszter harag­jától, az éjszakai hadsereg toprongyosaival szemben azonban helyt tudnak állni. Két kézíj, négy csatabárd, nehéz mészároskések, vas- pánt06 ajtók ... Vagy talán mégse menjen el? Rumata felsietett az eme­letre, s bement Kira szobá­jába. Kira ruhástul aludt a vetetten ágyon. Rumata kis ideig mellette állt a mécses­sel. Menjen vagy ne men­jen? Semmi kedve sem volt elmenni. Betakarta a lányt a pléddel, megcsókolta, és visszatért a dolgozószobába. Mennie kell. Bármi történ­jék is, a íelderílönek az események középpontjában kell lennie. Meg a történé­szeknek is hasznára válik. Levette fejéről az abroncsot, puha szarvasbőrrel mestö- röltt. az objektiven s újra feltette az abroncsot. Azután »•»ívta Unót. és meghagyta, hozza be katonai öltözékét, és fényesre tisztított rézsi- sakjá't. Így szólt Unóhoz: ' — Ide hallgass. Benned mindenkinél jobban bízom Bármi történjék itt, Kirának sértetlenül kell maradnia Leéghet a ház, széthordhat­ják az összes pénzt. Kárát azonban őrizd meg nekem Vidd a háztetőkön, a pincé­ken át, ahogyan akarod, de őrizd meg. Megértetted? — Megértettem — felelte Unó. — Nem kellene ma el­mennie ... — Ide hallgass. Ha három nap múlva nem térek vissza, fogd Kirát és vidd a vadon­ba. a Csukló Erdőbe. Ott megtalálod a Részeg Barlan­got. az egy faház az út kö­zelében. Ha ’ kérdezősködsz, megmutatják. Csak arra vi­gyázz, kitől kérdezed. Lesz ott egy ember. Kabani atyá­nak hívják. Mindent elmon­dasz neki. Megértetted? — Megértettem. Jobb vol­na, ha ma nem menne el. — Szívesen maradnék. De nem tehetem: a szolgálat... Nos, vágyázz. Könnyedén megfricskázta a fiúcska orrát, és Unó suta mosolyát látva, ő is elmo­solyodott. Kilépett az ajtón, és újra a sötétben találta magát. Háta mögött csöröm­pöltek a reteszek. A herceg lakosztályát rosz- szul őrizték. Lehet. hogy éppen ezért nem követett el soha senki merényletet az ar- kanari hercegek ellen. És a mostani herceg iránt vég­képp nem érdeklődtek. Az égvilágon senkinek sem kel­lett ez a kék szemű, csene- vész fiú. aki bárki «máshoz inkább hasonlított, mint az apjához A fiúcska tetszett Rumatának. A herceg már aludt. Ru­mata átvette az ügyeletét az alvó fiú ágyánál, s elvégezte az etikett által előírt, bo­nyolult mozdulatokat a ki­vont kardokkal, ellenőrizte, hogy valamennyi ablak zár­va van-e. Amikor egyedül maradt, a karosszeket az ablakhoz húz­ta, kényelmesen elhelyezke­dett, és nézte a yárost. A herceg háza dombon állt, és nappal egészen a tengerig el lehetett látni. Most azonban minden homályba merült, csak szétszórt fényrajok lát­szottak ott. ahol fáklyás ro- hamosztagosok álltak az ut­caikereszteződéseknél. és lei­re vártak. A város alu •; vagy alvónak tettette magát. Ér­dekes. vajon érezték-e a la­kosok, hogy valami szörnyíi- ség közeledik? Vagy, minta nagyeszű, nemes dón, szin­tén úgy vélték, hogy valaki Szent Mika napjának meg­ünneplésére készül? Kétszáz­ezer férfi és nő. Kétszázezer kovács, fegyvermester, mé­száros. rőfös, ékszerész, há­ziasszony, utcalány, szerze­tes, pénzváltó, katona, csa­vargó, épségben maradt könyvtudó forgolódott most poloskabűzös, fülledt ágyá­ban ... Óriási többségük semmiben sem volt bűnös. Túlságosan passzívak és tu­datlanok volta.-«. Rabszolga­ságuk a passzivitásra és a tu­datlanságra épült, a passzi­vitás és a tudatlanság pedig újra meg újra rabszolgasá­got szült. Mégis emberek vol­taik. az értelem szikráiénak hordozói. És állandóan hol itt, hol ott lobbantak és gyúltak fel a hihetetlenül tá­voli és elkerülhetetlen jövő íényecskéi. Nem tudták, hogy a jövő • az ,övék, hogy ÍN jövő’ nélkü­lük lehetetlen. Nem tudták, hogy a múlt szörnyű kísér­leteinek ebben a világban ők a jövő egyetlen valósága, ők a kovász, a vitamin a társa­dalom szervezetében. Sem­milyen állam sem fejlődhet tudomány nélkül, mert a szomszédai megsemmisítik. (FolyUtijtdé) ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents