Somogyi Néplap, 1981. november (37. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-19 / 271. szám
\ Több mint egy hónappal ezelőtt kezdődtek meg az if. júsági parlamentek a megyében. Eddig körülbelül egyharmadukat tartották meg, mintegy kétezer fiatal yett részt a parlamenteken, s közülük csaknem négyszázan mondták el a véleményüket. Egy ötéves terv kezdetén különösen fontosak ezek a fórumok, hiszen az ifjúsági törvény megvalósulását érté. kelik, megvitatják a következő időszakra szóló ifjúságpolitikai munkatervet. A vállalatok, az intézmények vezetői nagy figyelmet fordítanak az ifjúsági parlamentek előkészítésére. Ennek köszönhető, hogy érdektelenség miatt még egyetlen fórumot sem kellett megismételni. Gondot okoz viszont, hogy igen eltérő az ifjúsági parlamentek színvonala, a fiatalok érdeklődése. Az intézkedési tervek egy része sem formai, sem tartalmi szempontból nem felel meg az általános követelményeknek és a fiatalok igényeinek. Az előző parlamenteden elhangzott javaslatok megvalósulok vagy megvalósulóban vannak. Érdekes az a tapasztalat, hogy az intézkedések hatására könnyebb a fiatalok munkahelyi beilleszkedése, erről most nincs olyan éles hangnemben szó. Fölélénkült viszont az igény a közművelődési és sportlétesítmények iránt az ötnapos munkahét általánossá válása miatt is. FIATALOKÉ A SZÓ Közérdekű javaslatok Okkal nevezhette forró hangulatú ifjúsági parlamentnek a Kaposvári Húskombinát igazgatója zárszavában azt a tanácskozást, amelyet a közelmúltban tartották a vállalatuknál. A seabad szombat ellenére sok érdeklődő töltötte meg a termet, és a négyórás tanácskozás alatt senki sem távozott. Ez a tény is jelzi, hogy sokakat érintő kérdésekről esett szó a beszámolóban és az azt követő vitában. Szendrei Andrással, a húskombinát ifjúsági bizottságának elnökével arról beszélgettünk. milyen gondok kerültek szóba a parlamenten. — Mindenekelőtt azt emelném ki, hogy az ott elhangzott észrevételek és .javaslatok nemcsak a fiatalokat, hanem a vállalat valamennyi dolgozóját foglalkoztatják. Ez az egyik oka. hogy az ifjúsági parlamentén ugyancsak szóba kerültek. A másik: a Kaposvári Húskombinát dolgozóinak a fele harmincöt éven aluli. így a vállalati tervek megvalósításában a fiatalokra nagy feladat hárul. örvendetesnek Védőital télen is Tizennyolcán szólaltak fel a Somogy megyei ' - Sütőipari Vállalat ™ ifjúsági parlamentjén. Ezekből kitűnt: a fiatalok felelősséget éreznek tevékenységükért. írjon ki a vállalat pályázatot, hogy javuljon az újítói munka. Segítsék a munkás lakás-épí tke- zést, járuljanak hozzá az albérlet fizetéséhez vagy létesítsenek munkásszállót. Kevés a szakkönyv, a szakmai folyóirat. Javult a fiatalok bérezése, de fordítsanak erre még nagyobb gondot, anyagiakkal Is segítsék a pályakezdő szakmunkásokat —, hogy néhányat említsünk csak a sok' véleményből, kérésből, javaslatból. Apróságnak tetsző vélemények is elhangzottak: melegek az üzemek, télen is adjanak védőitalt, szódavizet. Néhány munkaterületen a nők keze a nyersanyagtól kirepedezik, ezért kérnek kézápoló krémet. A lakástámogatási alap összegét évi 100 ezer forintról a kétszeresére emelték, a pályakezdő fiatal szakmunkások 3 ezer forint támogatást kapnak 1982-tőL Januártól valamennyi özem megrendelheti a szükséges szakrriai folyóiratokat, szakkönyveket. Ügy döntöttek, hogy az ifjúsági alap összegét, amely a KlSZ-szerveze- tek rendelkezésére áll, ötezer forinttal emelik, így a fiatalok 35 ezer forinttal gazdálkodhatnak. A vállalat valamennyi Szeme, sütödéje naponta kapja már a védőitalt, beszerezték a kézápoló krémet is. Elhalasztott parlamentek A somogyi mezőgazdasági üzemek többségében — az ágazat sajátosságaiból eredően — még nem tartották meg az ifjúsági parlamenteket. Nem egy termelőszövetkezetben, állami gazdaságban eleve későbbre tervezték, sok helyen pedig megjelöltek ugyan egy-egy szeptemberi, októberi napot, ám a parlamentek megtartását elhalasztották. Érthető módon, ugyanis a mezőgazdaságban az ősz fontos és halaszthatatlan munkák időszaka, a cukorrépa, a kukorica betakarításával, a vetéssel, az őszi mélyszántással, mű t rágyázással, szervestrágyaszórással nem lehet várni, ki kell használni az időt, amíg csak rá tud menni a gép a földre. Éppen ezért célszerűbb később tartani a parlamenteket, amikor kevésbé fáradtak az emberek — köztük a fiatalok is —, tartom továbbá, hogy a tizenöt felszólaló közül mindössze eav fiatal hozakodott elő személyes problémájával a nyilvánosság előtt, a többiek valamennyien közérdekű javaslatokkal álltak elő. — Konkrétan? — Az előző parlamenten többen javasolták a fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsának a létrehozását. Sajnos, ez többszöri nekirugaszkodás ellenére is elhalt vállalatunknál. Ebben mi, gazdasági és társadalmi vezetők szintén hibásak vagyunk. Több lehetőséget látnak fiataljaink az alkotó ifjúsági mozgalomban; sokkal több munka születhetett volna meg. Rendkívül sok gondot okoz nálunk az elvándorlás. Ezzel kapcsolatban is sok értékes javaslat hangzott el. A hozzászólók főként azt emelték ki. hogy az anyagi juttatáson kívül számos egyéb dologgal a vállalathoz lehet kötni a dolgozókat: például a sportolási lehetőségek megteremtésével, a jobb közösségi szellem kialakításával. amikor több idő és figyelem jut arra, hogy érdemben foglalkozzanak az ifjúság helyzetével és gondjaival. Több mezőgazdasági üzemben érdeklődtünk: általában a téli, decemberi napokban lesz a parlament. Ahol mégis megtartották, jobbára nem sikerült igazán jól ez a fontos esemény. Az ok egyébként nem csupán az időpontban keresendő. Akad, ahol nagy figyelmet fordítanak az előkészítésre, mégis passzivitásba, közönybe fullad a parlament. A meghívottak többsége el se megy; a résztvevők is csak újabb gyűlésnek tekintik az egészet, s remélik, hogy még elérik a buszt hazafelé... Gondot okoz, hogy sok mezőgazdasági üzembe négy-öt, esetenként tíz-ti- zenkét faluból járnak dolgozni az emberek, nehéz közös programoka t, összejövetelekeI szervezni munka után. A válasz: társadalmi munka Mindenképpen jó kezdeményezésnek mondható, hogy most először lakóterületen is rendeztek ifjúsági fórumot Kaposváron. A vádosi népfront- és KISZ-bizottság kezdeményezését a tanács felkarolta, gondoskodva arról, hogy á megyeszékhely és a szűkebb lakóterület fejlesztéséről megfelelő tájékoztatót kapjanak azok a fiatalok, akik ott lesznek a fórumon. Elsőként a donneri városrészben szervezték meg a tanácskozást. Papp János, a városi tanács általános elnökhelyettese nemcsak Kaposvár VI. ötéves tervéröl beszélt, hanem arról is: mit kapott eddig a donneri városrész, s mit kap ebben az ötéves időszakban. Kaposvárnak ezen a részén most már nemcsak családi házak, hanem társasházak is épülnek. Fiatal házaspárok költöznek ide a város más részeiből is. Közülük sokan részt vesznek a tanácstagok beszámolóin, szóvá teszik a városrészben tapasztalt hiányosságokat, felhívják a tanács figyelmét sajátos gondjaikra. Az ifjúsági fórumon kitűnt, hogy a fiatalok örömmel fogadják azokat az intézkedéseket, fejlesztéseket, amelyek az ő érdeküket is szolgálják. így például jó visszhangot váltott ki a donneri útépítés, az óvoda megnyitása, a Malom árok betemetésének most is elmondott terve. A donneri ifjúsági fórumon hatvan fiatal jelent meg, s közülük tizennégyen mondták, el kérésüket, véleményüket. A donneriek nem szívesen költöznek el a város más részébe. A fiatalok elsorolták, hogy hol vannak olyan üres területek, ahol sorházakat lehet építeni. Azt kérték, tegyék ezt lehetővé. A városi tanács általános elnökhelyettese társadalmi munkára buzdította a fiatalokat. Néhány nap múlva már tettekkel rukkoltak ki. Negyvenen jelentek meg szombaton társadalmi munkán. Cserjét, fát irtottak, rendbe tették a területet a volt donneri hídtól a termálfürdőig. Csomagolás védnökséggel Az ifjúsági parlamentek rendezésekor a legtöbb feladat a gazdasági vezetőkre hárul. Mire kell figyelmet fordítani, hogyan készülnek fel. Erről beszélgettünk Molnár Lászlóval, a Finom- mechanikai Vállalat Kaposvári Gyárának igazgatójával. — Hosszabb áttekintő munka, kutatás előzi meg a parlamentet. A fiatalokkal való beszélgetések után készítettem el a beszámolót, s ezen alapul az intézkedési terv is. — Milyen eredményekről számolt be az idei ifjúsági fórumon? — Harcon évvel ezelőtt a fiatalok szóvá tették a sportolási lehetőségek hiányát. Ezért megvettük a gyár melletti szabad területet, s ott kialakítottunk egy pályát. A sportolni vágyók tavasszal már birtokukba vehetik. Az építésben sok a társadalmi munka. A következő kommunista szombatot ugyancsak erre szántuk. Igénylik az ifjúsági klubot is; ez már szintén működik, jobb kihasználásáról most határoztunk. 360 fiatal dolgozik a gyárban, nyolcvan százalékuk ott volt a parlamenten: témák-’ ban, javaslatokban nem volt hiány. Akárcsak az 1978-as, az idei parlament is termelésközpontú volt, a fiatalok elsősorban a munkakörülmények javításával, a pályakezdők beilleszkedésével, a munkaterületeken tapasztalt problémákkal foglalkoztak. — A pályakezdők felkarolását évek óta fontos feladatunknak tartjuk — mondta az igazgató. — Évente negy- ven-ötven tanulót képezünk tanműhelyünkben, közülük húsz-huszonöt a gyárban marad szakmunkásvizsga után. A fiatalok fontos javaslata volt, hogy rövidítsük az újítások felülvizsgálásának, bevezetésének idejét, alakítsunk kivitelezői team-eket. Jók a tapasztalataink a fiatalok védnökségi vállalásáról. Ezt minden évben megteszik az esztétikusabb termékcsomagolásért Azok a fiatalok, akik az utóbbi három évben álltak munkába, nem ismerik eléggé az ifjúsági törvényt, ennek folyamatos megismertetését szintén rögzítettük az intézkedési tervben. Készülődünk az ifjúsági parlamentre Szakmát tanulnak a betanított munkások Fürgén jár-kel a zúgó gép mellett, ügyesen kötözgeti az elszakadt szálakat. Tizennyolc esztendős Bogdán Ibolya, a Nagyatádi Cérnagyár betanított munkása, de máris nagy a gyakorlata. — Harmadik esztendeje, hogy ide a gyárba, rövid idő múlva erre az egyesítő gépre kerültem. Nem sokáig leszek betanított munkás: jelentkeztem a gyárban indított szakmunkás-tanfolyamra. Hetenként kétszer járunk elméleti előadásokra. Igaz, kicsit nehéz. mert Háromíán lakom, s csak késő este érek haza. de megéri. Szakma lesz a kezemben, többet keresek maid. Barátnőmmel, a szabás: Németh Ibolyával, akivel egy gépen vagyunk, jelentkeztünk, és közösen tanulunk. Nagyon jó elméleti előadóink vannak: Krivalics- né Mátis Ildikó üzemmérnököt, Lovkó Imréné technológust különösen szeretjük, mert érthetően, világosan beszélnek az anyagismeretről, így könnyen tanulunk. Persze a könyveket is kell otthon forgatnunk, ha eredményesen akarunk túljutni majd a jövő nyáron sorra kerülő vizsgán. Ibolyán és barátnőjén kívül még a gyár negyvenöt betanított munkása, többségében fiatal lányok, asszonyok járnak a tanfolyamra. — Tavaly az ötven jelentkezőből negyvenhetén tettek sikeres vizsgát. A fiatalok már az 1976-os ifjúsági parlamenten .javasolták, hogy a gyár teremtse meg a tanulás, a szakmaszerzés föltételeit. Ennek a múlt esztendőben teremtődött meg a lehetősége. Nem voltunk türelmetlenek, mert a gyár vezetőségének más feladatokat is meg kellett oldania Építettek egy szép tantermet, gondoskodtak előadókról, könyvekről és egyéb szükséges kellékekről — mondta Kovács Magdolna, a gyár KISZ-szervezetének titkára. — Volt tehát .miről számot adni a mostani ifjúsági parlamenten. — Igen, a fiatalok szívesen és örömmel vettek részt ezeken a tanácskozásokon. A dolgozók több mint harminc százaléka fiatal, a KISZ-nek 120 tagja van. A tanácskozásokon kétszáznál is többen vettek részt. Megjelenésben, véleménynyilvánításban a mostanit tartom a legjobbnak — állapította meg a KISZ-titkár. Nagyobb propagandát az újításnak A Dél-dunántúli Vízügyi és Közműépítő Vállalatnál két lépcsőben rendezik meg az ifjúsági parlamenteket. A négy megyében dolgozó vállalat építésvezetőségein már megtartották a munkahelyi parlamenteket: a résztvevők küldötteket választottak, ők képviselik majd a szűkebb munkahelyüket a november végi vállalati ifjúsági parlamentben. A Délviép közismerten az egyik legjobban fizető építőipari vállalat a megyében. Mégis több helyen felvetődött a bérezés. A fiatal műszakiak és termelésirányítók úgy érzik, hogy képzettségükhöz viszonyítva aránylag keveset keresnek egy-egy jól képzett szakmunkás vagy betanított munkás béréhez képest. Hogy ez jó-e vagy sem? — mindenkinek megvan a maga érve. Bizonyára nagy vita alakul majd ki erről a vállalati parlamenten. U gy ancsak élesen tették szóvá a munkahelyeken beadott újítások további sorsát. A Délviép már évekkel ezelőtt megszervezte az úgynevezett ötletnapokat, amikor a vállalat vezetői fölkerestek egy-egy munkahelyet, javaslatokat kértek a dolgozóktól bizonyos részfeladatok ésszerűbb megoldására. Az ötleteket a helyszínen azonnal díjazták. Most mégis azt vetették föl a hozzászólók, hogy az újítási javaslatok nem mindig válnak ismertté a vállalat valamennyi egységében, hanem megmaradnak az építésvezetőségen belül. Ebben szintén előbbre kívánnak lépni. Sokan elmondták az újonnan belépő fiatalok beilleszkedésével kapcsolatos észrevételeiket. Nekik sokat segíthetne a munkahelyi KISZ- alapszervezet, azonban még nem mindenhol működik. Természetesen néhol gátja is van az ifjúsági szervezet létrehozásának, hiszen a vállalat munkájából adódik, hogy sokan járnak „vidékez- ni”, tehát naponta ingáznak. Szó esett a munkáslakásépítési akcióról. Többen kifejezésre juttatták, hogy csak olyanok részesüljenek vállalati támogatásban, akik munkáj uk és magatartásuk alapján ezt föltétlenül megérdemlik. £ OMOGYI NÉPLAP (Kiss Ernő raj/.;«)
