Somogyi Néplap, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-09 / 237. szám
*•**«* wm ■» iimwm i t , > mum* smmnjs. *««AS0LA?s L£s/ *?. ****** «S3 «fi Új feladatok előtt r » Állattenyésztési tudományos napok Kaposváron A Magyar Agrártudományi Egyesület Állattenyésztők Társasága, a Magyar Tudományos Akadémia Állattenyésztési Bizottsága és a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola XIV. alkalommal rendezte meg az állattenyésztési tudományos napokat. Kaposvár 1967 óta most adott otthont másodszor e rangos eseménynek. Több mint félezer állattenyésztő, kutató, gyakorló szakember, feldolgozó, bel- és külföldi forgalmazó cég képviselője gyűlt össze tegnap a Latin- ca művelődési központban, hogy eszmecserét folytasson hazánk állattenyésztésének leg időszerűbb kérdéseiről, a gazdaságos hústermelés növelésének feladatairól. A téma iránti élénk hazai és nemzetközi érdeklődésre jellemző, hogy zsúfolásig megtelt a művelődési ház színházterme, szovjet, Csehszlovák, NDK-beli és jugoszláv szakemberek is részt vettek a tegnapi plenáris ülésen. Az elnökségben foglalt helyet Varga Péter, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára, valamint Sugár Imre, a megyei tanács elnöke és dr. Poden Gyula, a Központi Bizottság alosztályvezetője. Dr. Horn Artur akadémikus megnyitójában hangsúlyozta, hogy általános hazai és nemzetközi elismerést váltott ki az a látványos fejlődés, amit állattenyésztésünk az utóbbi évtizedben elért. Az egy főre jutó hústermelésben világviszonylatban az elsők között áll hazánk, vágóállattermelésünknek csaknem a felét exportáljuk. Ezeknek az eredményeknek a megtartása sem könnyű feladat, s még ennél is bonyolultabb az exportcentrikus, verseny- képes hústermelés növelése. Az, állattenyésztési tudományos napok nagy horderejű feladatra vállalkozott: azért ül össze két napra a genetikus, a kutató, a takarmányozási szakember, a tenyésztő, az ipar, a kereskedő, hogy a szakmák kiváló specialistái közösen fogalmazzák meg, miként felelhet meg állattenyésztésünk a fokozódó minőségi követelményeknek. Az elnöki megnyitó után került sor a Wellmann Oszkár Emlékérem átadására. Az ágazat fejlesztése érdekében végzett kiemelkedő munkájáért dr. Mihálka Tibor, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa és dr. Szkita József, a Szabolcs megyei állattenyésztési felügyelőség igazgatója kapta meg az emlékérmet. A plenáris ülésen vitaindító előadást dr. Dénes Lajos mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes mondott. Előadásának első részében a hústermelés jelentőségéről, a népgazdaságban betöltött szerepéről szólt Hangsúlyozta, hogy e vonatkozásban is véget ért a korábbi mennyiségi szemlélet, fokozott követelmény- nyé vált versenyképessé- -MÍUtit* lamtá&a, erőforrásaink hatékonyabb felhasználása és a gazdaságos export növelése. Beszédes és figyelemre méltó tények sorakoztak az előadásban. Vágóállat-termelésünk az 1970. évi egymillió-háromszázhetvenötezer tonnáról a múlt év végére több mint kétmillió tonnára emelkedett, s a népgazdaság fontos devizaszerző ágazatává vált. A hús-világkereskedelem öt százalékát hazánk bonyolítja. Szólt a miniszterhelyettes arról is, hogy a vágóállattermelésben, fontos szerepet játszanak a kistermelők; vonatkozik ez elsősorban a sertéstenyésztésre és a csaknem teljes egészében exportra kerülő vágónyúltermelésre. — A VI. ötéves terv a hústermelés nyolcszázalékos növelését írja elő — mondta dr. Dénes Lajos fejlesztési és termeléspolitikai feladatainkról szólva. A termelés növelése a lakosság húsellátásának javítását és húskivitelünk dinamikus fejlesztését szolgálja. A sertéstenyésztésben ennek érdekében új hízóférőhelyekre, további rekonstrukciókra van szükség, s változatlanul fontos a kistermelés. Folytatódik a baromfi-ágazat fejlesztése és igen dinamikus előrehaladást .várunk a juhtenyésztéstől. A szarvasmarha-tenyésztésről szólva a miniszterhelyettes hangsúlyozta a húshasznú ágazat fejlesztésének jelentőségét, a gyepgazdálkodás javításának fontosságát. Takarmánygazdálkodásunkban jelentős minden olyan eljárás, amellyel a termelési költségek csökkenthetők — ezzel összefüggésben utalt a nyers szemes gabona tárolására, a csőzúzalék készítésére, a melléktermékek hasznosítására. — A vállalkozókedv, a kezdeményezőkészség, az új utak keresése nélkül feladataink nem valósíthatók meg — mondta befejezésül. — A gazdaságos hústermelés növelésében élen kell járni a munka szellemi irányítóinak, állattenyésztőknek; mindazoknak, akik tehetnek valamit a cél érdekében. A hústermelés hatékonyságának és nemzetközi versenyképességének növeléséhez a heterózis sokoldalúan hasznosítható módszer. Erről tartott előadást dr. Horn Péter, a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola főigazgatóhelyettese. Dr. Pillár László az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt igazgatója a vágóállat-termeléssel kapcsolatos húsipari igényekről szólt, Vörös Imre, a Terimpex vezérigazgatója pedig a húsexportot elemézte. A tudományos napok évenkénti rendezvénysorozata most első ízben egészült ki élőállat- és húsipari bemutatóval. Tegnap délután a résztvevők megtekintették a főiskolán a hazánkban ma nagyobb arányban tenyésztett fajtákat, hibrideket. Este került sor — ugyancsak a főiskolán — a hagyományos szakembertalálkozóra. A jelentős tudományos tanácskozás ma szekcióülésekkel folytatódik. Szorosabb kapcsolat „Nem is tudjuk még magunk sem, hogy mennyi előnye lehet az együttműködés kiterjesztésének” — jegyezte meg a közelmúltban a köröshegyi szövetkezet elnöke. Az önbírálatot — sajátos módon — éppen egy jó példa előzte meg. Gazdasági kiskörzetükön belül megállapodtak a társ termelőszövetkezetekkel, hogy a jövő évtől vállalkoznak a meggy felvásárlására és szőlőfeldolgozójukban a termés előzetes feldolgozására. Előnye származik ebből a környék szövetkezeti tagságának, nem ismétlődik meg az idei évet is jellemző átvételi huzavona, s biztos piaca desz a termésnek; jel jár a szövetkezet. mert jobban kihasználhatja az egyébként csak a szüret idején üzemelő berendezéseit. Rövidesen megállapodást kötnek és jövőre egy új, hasz,nos együttműkö- ' dés indul útjára ebben a gazdasági kiskörzetben. Látszólag nem nagy horderejű ez a kezdeményezés, de több mindenre is példa. Elsősorban arra, hogy egyre több szövetkezetünkben kristályosodik ki a fölismerés: „jobban kell támaszkodnunk egymásra, határozottabban kell keresnünk azokat a területeket, ahol együtt többre mehetünk, mint kü- lön-kiüön”. Nem új gondolat ez, hiszen léteztek már korábban is különböző gép- hasznosítási társulások, és más együttműködési formák is, csakhogy — mint a kőröshegyi elnök mondta — ennél lényegesebb szélesebb mai kommentárunk körű a lehetőség, ez a módszer takar. A közgazdasági környezet pedig a korábbiaknál is jobban int arra: fordítsanak a szövetkezetek nagyobb figyelmet e fejlődést szolgáló módszerre. A megye több tájegységében is megélénkült ebben az évben a társulásokat kialakító kezdeményezés. Mindenképpen segítette ezt a munkát, hogy mindhárom szövetkezeti szektor kongresszusra készül. Az ipari, a fogyasztási és a mezőgazdasági szövetkezetek a különböző demokratikus fórumaikon mérlegre teszik az utóbbi öt év tapasztalatait, széles körben elemzik, hogyan milyen feltételekkel végezhetik el legcélratörőbben feladataikat. Ezeken * fórumokon szinte kivétel nélkül szóba kerül a társulás, az együttműködés mint eddig eléggé ki nem használt lehetőség. Ami biztató: a gondolat nem reked meg a puszta megállapításnál, hanem ötletek, javasatok követik. A Mészöv küldöttválasztó megyei gyűlésén többször elhangzott, hogy a különböző szövetkezeti szektorok közötti kapcsolatban is sok kihasználatlan tartalék van. A sorra kerülő szövetkezeti kongresszusok jó alkalmat kínálnak a már bevált módszerek ismertetésére és a kölcsönös érdekeket szolgáló társulások ütemesebb megszervezésére, T. ML Továbbfejlesztett műszer Annak idején hírt adtunk arról, hogy a barcsi Unitech Ipari Szövetkezet szakemberei megterveztek és elkészítettek egy gépkocsikban használható „fekete dobozt”, amely egy magnókazettán minden fontos eseményt rögzít, ami egy autóval történhet. írtunk arról is, hogy milyen előnyöket • jelenthet ez a szerkezet a balesetek rekonstruálásában, a feketefuvarok megelőzésében avagy — hogy ne csak a rosszat tételezzük fel — a közlekedési vállalatok, a I járműveket használó cégek A körzeti népfrontbizottságok munkája Marcaliban Előre tekintenek Kilenc körzeti népfrontbizottság tevékenykedik Marcaliban — és a hozzá csatolt három, egykori községben : Bizén, Boronikán, Horvátkúton. Az egész várost érintő célkitűzéseken túl valamennyi körzetnek megvannak a maga sajátos feladatai, hiszen mások a gondok a város szívében és megint mások például egy külterületen. Megalakulásuk után mindegyik bizottság alapos tájékozódással kezdte a munkát. Számba vették a feladatokat, megismerkedtek területük távlati fejlesztési tervével. Ehhez a tanács vezetői nyújtottak segítséget: lehetővé tették a népfrontaktíváknak, hogy minden kérdésükre kimerítő tájékoztatást kapjanak. Azóta is évente legalább egyszer ösz- szeülnek a problémák megbeszélésére, így a bizottságok nem másod- vagy har- nadkézből, hanem a város ezetőitől szerzik értesüléseiket. Az eltelt három évben számtalan közös megmozdulást szervezett a népfront, s főként a társadalmi munkában értek el eredményeket Csupán két kiragadott példa: nemrég adták át a Berzsenyi városrészben az új klubkönyvtárt (legutóbb itt már békegyűlést is tartottak), Boronkán pedig a helyi művelődési ház rendbetételéhez nyújtottak segítséget. Kiemelkedő eredményként könyvelhetik el, hogy közreműködésük révén az utóbbi években meggyorsult az ütés járdaépítési program városukban. A lakosság bevonásával elérték, hogy jelenleg csupán két földes utca van Marcaliban. Jövőre ezek is szilárd burkolatot kapnak, az ötéves terv végére pedig minden utcában elkészül a járda. Néhány évvel ezelőtt épp a népfront városi elnökségének javaslatára dolgoztak ki ütemtervet a járdaépítésre, s ezt a tervet a vaiosi tanácsülés el is fogadta. Ily módon valamennyi utca lakói tudják, mikor kerülnek sorra. A területfejlesztési tervek alapos ismerete módot nyújt arra is, hogy hosszú távra előretekintve szervezzék meg a társadalmi munkát. A Rózsa Ferenc utcában például három évvel ezelőtt parcellázták ki a közművesített telkeket — azóta sok családi ház fölépült már. És ami szokatlan — vagy legalábbis nem általános —, az utcabelieknek nem kell sáros földúton közlekedniük: tanácsi pénzből és az ott lakók munkájának eredményeként nemrég elkészült a kövesút A városi elnökség több javaslattal állt elő eddig is, amelyek hozzájárulnak a település arculatának szebbé tételéhez. Az idén tavasszal például a köztisztaság kérdését tűzték napirendre; vi- rágosítottak, fákat ültettek, rendbe tették a lakótelepek környékét. S az alig egy hónapja lezajlott köztisztasági szemle bizonyította, hogy nem eredménytelenül I sz idén első ízben kapott Mar cali jó minősítést a szemleAz épülő Rózsa Ferenc utcában már sok házba beköltöztek a lakók Jelenleg két fontos céljuk van, amihez szeretnék megnyerni a marcaliakat. A bo- ronkai öregek napközi otthona mindössze húsz idős ember számára nyújt elhelyezési lehetőséget, és az kevés; a tervek szerint a Petőfi utcában kívánnak kibővíteni és felújítani egy régi épületet. Ha a lakosság is megfelelő támogatást nyújt, akkor három éven belül átadhatják, az új napközit, s az ezredfordulóig megoldják a város ilyen irányú gondjait. A másik terv: * He Sí Mink sétányon épülő óvodához, amelynek még ebben az ötéves tervben föl kell épülnie, szeretnének széles körű társadalmi összefogást biztosítani. Ä távolabbi célok mellett az időszerű feladatokra is nagy figyelmet fordítanak. Minden körzeti bizottságban készülnek az őszi-téli politikai oktatásokra. Ezeket a rendezvényeket tanácstagi fórumokkal kötik össze, ahol a lakók választ kaphatnak a szűkebb lakóterületüket érintő kérdésekre. W i. adminisztrációjának, szervezőmunkájának javításában. A híradást azonban csend követte. A találmány nem jelent meg a piacon, nem vették közhasználatba. Mi ennek az oka? Ezt tudakol- ■tuk legutóbb — a jelek szerint késlekedő — barcsi szövetkezetnél. Megtudtuk a következőket: az eredeti példányokat kipróbálták, s nagyjából be is váltak. Hazai viszonylatban igen korszerűek voltak. Ám néhány hibájuk is akadt; például túl sok áramot fogyasztottak, és ha az autó egy-két napig állt, az adatrögzítő „lemerített^-az J akkumulátort. így hót ez ^ gyártmány arra a sorsra jutott, hogy még a sorozat- gyártás megkezdése előtt korszerűsítették. Nézzük a biztató tényeket: az Unitech szakemberei a műegyetem kutatóival közösen megtervezték és megcsinálták a „fekete doboz” korszerűsített, mikroprocesszoros változatait. Ezek — s most már jól megalapozott a hír! — versenyképesek lesznek nyugaton is, többet tudnak, mint az „ős”, nem falják az áramot, és közben az adatfeldolgozást is jobban megoldották. Az év végéig elkészül a nullszéria, 1982-ben pedig megkezdik a két típus sorozatgyártását. Fokozatos árcsökkentést is el lehet képzelni, és a készülék újabb változatai is túljutottak már az embrió-koron. A jelenleg várható árajánlat 10—15 ezer forint között mozog, ez máris több ezerrel kevesebb, mint az első, kevésbé korszerű „dobozok” előállítási ára. , A hosszú csönd tehát nem azt jelentette — mint sokan tudni vélték —, hogy a találmány meghalt, hanem azt, hogy újjászületett. SOMOGYI NÉPLAP A „fekete doboz” változásai Olcsóbb és jobb
