Somogyi Néplap, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-09 / 237. szám

rr W TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS (Folytatás az 1. oldalról) ségük is valóságos igényeket elégít ki, és része a hazai háttériparnak. Hangsúlyozta: a fejlődés fő irányát ha­zánkban a nagyüzemi gaz­dálkodás jelenti, e mellett azonban nem mondhatunk le a kisegítő tevékenységről sem. A mezőgazdasági bizottság vitájában is nagy hangsúlyt kapott a földhasználat és a földvédelem. A többi között megállapították: jelentős fel­adat, hogy az ország föld­jének mintegy 11 százalékát kitevő, termelésből kivont területet ahol csak lehet, mindinkább hasznosítsuk mezőgazdaság céljaira is — mondotta Cselőtei László. Ezt követően megkezdő­dött a vita, amelyben sor­rendben a következő képvi­selők szólaltak fel: Csókást Zoltánné Csöng­őid megyei, Molnár Frigyes Bács megyei, Ladá*yt Jó­zsef Borsod megyei, Kadle- csik Miklós Fejér megyei, Klaukó Mátyás Békés me­gyei, Szabó István Hajdú- Bihar megyei képviselő, az MSZMP KB tagja, a Terme­lőszövetkezetek i Országos Tanácsának elnöke; Czene Árpád Nógrád megyei, Szilá­gyiné Brogli Erika Borsod megyei, Kasó József Bara­nya megyei, Schmidt Ernő Vas megyei, Turcsek Ferenc Pest megyei, Szabó Imre Heves megyei, majd Pászto- hy András Somogy megyei képviselő, a mernyei Üj Ba­rázda Tsz főágazatvezetője kapott szót. Felszólalásában a következőket mondotta: Jobban vegyék figyelembe a megyék sajátosságait Tisztelt országgyűlés! Kedves képviselő társak! Hozzászólásomban az ala­csony jövedelmű termelő­szövetkezetek helyzetével kí­vánok foglalkozni, mivel me­gyénkben a tsz-eknek csak­nem a fele ilyen kategóriá­ba sorolható. Megyénk poli­tikai, állami és érdekképvi­seleti szervei eddig 23 ilyen termelőszövetkezet gazdál­kodását elemezték. Az elem­zés fontosságát jelzik azok az adatok is, amelyek sze­rint az említett üzemi kör­höz tartozó gazdaságok a megyében az összterület 47,5 százalékán gazdálkodnak; itt foglalkoztatják a dolgozó ta­gok 47 százalékát és állít­ják elő az ágazat termelési értékének 38 százalékát. Vi­szont ezekben az üzemekben az egy hektár termőterület­re jutó aranykorona-érték az országos átlagnak mind­össze 85, az összes eszköz­érték pedig csak 87 száza­léka. Az elemzések egyik legfontosabb következtetése a termelési szerkezet alaku­lásában keresendő. A jó vagy jobb eredményt elérő gazdaságoknál a nö­vénytermesztés. az alacsony jövedelműeknél az állatte­nyésztés javára tolódik el a termelési szerkezet. Ismert, hogy a növénytermesztés és az állattenyésztés jövedel­mezősége között nagy kü­lönbségek vannak. Az átla­gosnál magasabb jövedelmű gazdaságokban a növényter­mesztés nyereségszínvonala eléri a 33, az állattenyészté­sé pedig 11—12 százalékot. Az alacsony jövedelmű üze­mekben ezek az arányok lé­nyegesen kisebbek; a nö­vénytermesztésben 10—20, az állattenyésztésben — ami a vizsgált gazdaságoknál na­gyobb súllyal szerepel — át­lag 0,5 százalék körül mo­zog. de számos gazdaságban gyakori a 10 százalék fölötti veszteség is. Hasonlóan ala­kul a tejtermelés. Az ala­csony jövedelmű termelő- szövetkezetek döntő többsége foglalkozik tejtermeléssel, de a tejhozam színvonala messze elmarad a jól gaz­dálkodókétól. Mindezeknek okát abban látom, hogy eredményeink ellenére sem alakult ki a tájkörzet adott­ságait kihasználó termelési szerkezet, mert hiányzott hozzá az ösztönzés. SOMOGYI NÉPLAP. A másik lényeges tapasz­talat, hogy a melléküzemág­gal rendelkező mézőgazdasá- gi üzemek jövedelmi szín­vonala sokkal kedvezőbb az ilyen tevékenységet nem folytató szövetkezetekénél. A , kérdéssel való fokozottabb törődés is segíthetné a gyen­ge Jövedelmű mezőgazdasági üzemek fölzárkózását. Az alacsony jövedelmű mező­gazdasági üzemek egyik je­lentős tartaléka a föld ter­mőképességének tervszerű javítása; az e célt szolgáló meliorációs tevékenység egyike a leggyorsabban meg­térülő beruházásoknak. Fon­tosságát bizonyítja az is, hogy a táblásítás, terület- rendezés, úthálózat-kiépítés, üzemi vízrendezés következ­tében az árunövénytermelő területek nemcsak minőségi­leg javulnak, hanem növe­kednek is. Fokozott lehetőséget rejt magában az úgynevezett komplex térségi melioráció, örömmel olvastam az elő­terjesztésben, hogy e téma a jövőben, súlyánál fogva, el­sőbbséget kap. E lehetőség­gel megyénk csak akkor él­het, ha a támogatási keret a jelenleg ismertnél lényege- sen nagyobb lesz. Ebben az' elosztási rendszerben a szö­vetkezetek pályázat, illetőleg versenyeztetés alapján nyer­hetik el a szükséges össze­get; úgy gondolom, nem szorul részletesebb indok­lásra. hogy a gyenge jöve­delmű, de rászoruló terme­lőszövetkezetek a versenyez­tetésben alul maradnak. Megyénk mezőgazdasága továbbfejlesztését az a kö­rülmény is nehezíti, hogy jelentős számú mezőgazda- sági nagyüzem a Balaton déli partjának körzetében gazdálkodik. Itt a környe­zetet kímélő technológiákat kell alkalmazni, s ezek a ha­gyományosoknál lényegesen többe kerülnek. A mezőgaz­dasági üzemek támogatásá­nál ezt a tényezőt is figye­lembe kell venni. Az elemzés is felszínre hozta, hogy a gyenge jöve­delmű szövetkezetben az át­lagosnál kevesebb a felső­fokú végzettségű szakember. Országosan 290, megyénk­ben átlag 342, a vizsgált szö­vetkezetekben pedig 450— 1200 hektárra jut egy felső­fokú végzettségű szakember. A szubjektív okok között je­lentős mértékben szerepel a vezetési és az irányítási munka alacsony színvonala és a vezetői alkalmatlanság. Az alacsony jövedelmi szín­vonal nem jelent perspektí­vát a jó vezetőknek. Ezért igen fontos lenne, hogy a gyengén gazdálkodó mező­gazdasági üzemek is alkal­masak legyenek jó szakem­bergárda fogadására, a kellő anyagi ösztönzés megterem­tésére. Az elemzések tapasztalatai alapján a gyengén gazdálko­dó,4-alacsony jövedelmű me­zőgazdasági üzemek fölzár­kózása érdekében javaslom, hogy a további szabályzók kialakítása során az ágazat vezetése fokozottabban, ve­gye figyelembe a tájterme­lés lehetőségeinek kihaszná­lására irányuló ösztönzést. A megyék támogatási kere­teinek elosztásánál vegyék figyelembe a megyékben levő mezőgazdasági üzemek hely­zetét. Célszerű, hogy a me­gyék vezetői nagyobb dönté­si szabadságot kapjanak a támogatási keretek felosztá­sában. Végül javaslom: a jövőben is legyen nagyobb lehetősége az alacsonyabb jövedelmű mezőgazdasági üzemeknek a mezőgazdasági szakemberek kellő ösztönzé­sére, alkalmazására. Az ágazat helyzetéről szó­ló beszámolót elfogadom, és képviselő társaimnak elfoga­dásra javaslom. A somogyi képviselő hoz­zászólása után szót kapott még Wellner István Győr- Sopron megyei, Kosár Ist­ván Tolna megyei, Borics László Szolnok megyei, Weibl Elemér Veszprém me­gyei és Szántó Sándor Sza­bolcs megyei képviselő. A felszólalásokra Váncsa Jenő miniszter válaszolt. A kedvezőtlen adottságú gaz­daságokról elmondotta, hogy a feszültségeket érzékelve a MÉM szakemberek bevoná­sával komplex intézkedés­sort dolgozott ki. Sokan felvetik — mondot­ta a miniszter —, hogy a termelői • és a fogyasztói ár között óriási különbségek vannak. Am senki sincs ab­ban akadályozva, hogy a termelő is közvetlenül eljus­son a piacra. Bejelentetté, hamarosan jogszabály jele­nik meg, amely — az idén először — az úgynevezett ál­lami célcsoportos beruházási kereteket kiterjeszti a meJ zőgazdasági üzemekre is. A miniszter elmondotta hogy a vitában elhangzott sürgető észrevételekre a mi­előbbi változtatás érdekében megteszik a szükséges intéz­kedéseket. Határozathozatal követke­zett: az országgyűlés a me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter beszámolóját, to­vábbá a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. Ezzel a parlament őszi ülésszakának első napja — amelyen felváltva elnökölt Apró Antal és Cservenka Fe- rencné — befejeződött. A képviselők ma 10 órától — az elfogadott napirendnek megfelelően — az emberi környezet védelméről szóló törvény megvitatásával foly­tatják ouuikájukaL Forró hangulatú barátsági gyűlés (Folytatás az 1. oldalról) lönböző részein újabb fe­szültséggócok kialakítására irányulnak és nyíltan be­avatkoznak független álla­mok belügyeibe, saját állító­lagos „létérdekeire’’ hivat­kozva. — Határozottan elítéljük a Dél-afrikai Köztársaság háborús ' cselekményét, amelynek során reguláris katonai egységei összehan­golt támadást intéztek a független Angolai Népi Köztársaság ellen, békés vá­rosokat és falvakat rombol­tak le, vagy foglallak el. Pretória ezen agressziója a terrorizmus megnyilvánulá­sa és súlyosan sérti az ál­lamok szuverenitásának és területi sérthetetlenségének a nemzetközi jogi normákban és az ENSZ alapokmányá­ban foglalt elveit, és rend­kívül veszélyes fenyegetést jelent az afrikai földrész és az egész világ békéjére néz­ve. A Namíbiát törvénytele­nül megszállás alatt tartó fajüldöző rezsim durva pro­vokációja szervesen össze­függ a nemzetközi reakció erőinek általános stratégiá­jával. Ez a világ minden ré­szén a feszültség fokozására, válsággócok kialakítására irányul, hogy ürügyet talál­jon a fegyverkezési verseny fokozására és a nemzetközi haladás visszafordítására. — Egész népünk a legha­tározottabban követeli, hogy a Dél-afrikai Köztársaság haladéktalanul vessen véget agresszív akcióinak és térít­se meg az Angolának okozott károkat. Együttérzésünkről biztosítjuk Angola sokat szenvedett népét, és követel­jük, hogy az agresszornak minősülő DélTafrikai Köz­társaság ellen érvényesítsék mindazokat a szankciókat, amelyeket a fajüldöző rend­szer bűnös cselekedetei miatt már eddig is számos esetben kezdeményeztek az ENSZ-ben és más nemzet­közi fórumokon. — A Magyal* Szocialista Munkáspárt, a magyar kor­mány és a magyar nép a jövőben Is arra fog töreked­ni. hogy az angolai és a magyar nép között tovább erősödjék a barátság és az együttműködés. Hisszük, hogy ez a törekvésünk mind­két nép javát szolgálja, elő­segíti közös céljaink való- raváltását, és hozzájárul a világ haladó erőinek továb­bi térnyeréséhez, az embe­riség tartós békéjéhez, a szo­cializmus győzelméért vívott harc sikeréhez. Az Elnöki Tanács elnöké1- r,ek nagy tapssal fogadott beszédét követően Jósé Edu­ardo dos Santos lépett a mikrofonhoz. Dos Santos beszéde Meleg szavakkal tolmá­csolta az MPLA-Munkapárt Központi Bizottságának és az Angolai Népi Köztársa­ság kormányának forradal­mi üdvözletét, s egyben kö­szönetét mondott az Ikarus gyárban tett látogatásért. Kijelentette: e látogatás is lehetőséget nyújtott arra, hogy erősítsük az angolai és a magyar nép barátságát, testvériségét, szolidaritását. A vallási ellenzék hosszúja volt A kairói törvényhozásban a kát gyűjtik össze A Szadat elnök elleni me­rényletet egy négytagú cso­port hajtotta végre, amely­ből azonban csak egyetlen volt katona, és a kommandó nem tartozik semmilyen szervezett érőhöz a hadsere­gen belül hangsúlyozta Abdel Halim Abu Ghazala tábornok, egyiptomi hadügy­miniszter. Hasonló nyoma­tékkai tartották szükséges­nek leszögezni kairói illeté­kesek, hogy a külföldnek nem volt köze a merénylet­hez. A kommandó vezetőjének — ő az egyetlen katona — egyik testvére a szeptember elején letartóztatott másfél­ezer ember között van — közölte az elnöki testőrség parancsnoka az A1 Ahram tegnapi számában. ezzel megerősítve a feltételezése­ket, miszerint az államfő meggyilkolása a vallási el­lenzék bosszúja volt Szadat, mint ismeretes, szeptember első napjaiban minden ko­rábbinál nagyobb csapást mért a rendszerével szem­benálló erőkre, és az azóta is őrizetben levő személyek döntő többsége a muzulmán testvérek addig féllegális szervezetéből, az egyetemi iszlám diákcsoportokból, il­letve a fegyveres iszlám mozgalmakból került ki. Kairóban a merénylettel kapcsolatos vizsgálat végső eredményének nyilvánosság­ra hozatalát mara ígérték. Az elnöki testórség pa­rancsnoka beszámolójában elmondta, hogy a négytagú kommandó vezetője — aki­nek sikerült három társát becsempészni á katonai 'díszszemlére — a parádé napján, kedd hajnalban szállíttatta fel Del-Lgyipiom­Mubarakra leadott szavazato­ból Kairóba a merényletkor használt lőszert. A'z állam­fő és környezete számára kü­lön megtévesztő volt — hangzik Mahmud el-Maszri tábornok beszámolója —, hogy korábban a díszszem­lén két jármű is leállt mű­szaki hiba miatt, így a har­madik „defekt” már - nem 1 okozott meglepetést. Az ál­lamfő a teherautóról leszálló három katonáról úgy hitte, hogy tisztelegni kívánnak neki, és üdvözlésükre fel­állt helyéről. Ekkor lőtt rá a negyedik, aki a gépkocsin maradt, és nyomban el is találta az elnököt. A testőr­ség tüzet nyitott rá, de sé­rülten is csatlakozott tár­saihoz és négyen tűz alá vették a főtribün közepén levőket. Az elnököt egyik testőre a földre rántotta, és a legközelebbről tüzelő fegy­verest lelőtték. Ha nem igy történt volna — nyilatkozta a tábornok —, az elnök egész környezete a merénylet ál­dozatául esett volna. A rö­vid tűzharc során a másik három fegyverest is megse­besítették — kihallgatásuk még mindig tart. A továbbiakban emlékez­tetett arra, hogy a népeinket összefűző baráti kapcsolatok az angolai fegyveres nemze­ti felszabadító harcok kez­detére vezethetők vissza, majd így folytatta: — A gyarmatosítók elleni küzdelem idején is igaz barátaink voltak a szocialis­ta országok, a leikre mindig számíthattunk, akiknek anyagi támogatása, politikai és diplomáciai segítsége dön­tő szerepet játszott az ango­lai hazafiaknak a portugál gyarmatosítók felett aratott győzelmében. Hálásait va­gyunk azért, és nagy őröm­mel állapítjuk meg, hogy a Magyar Népköztársaság ma is sokoldalú támogatást nyújt számunkra. A magyar párt «6 állam részéről megnyilvánuló fi­gyelem és elkötelezettség ar­ról győzött meg bennünket, hogy önök mélyen átérzik a gyarmati örökség felszámo­lása érdekében tett erőfeszí­téseink fontosságát. Az Ikarus gyár dolgozói a magyar mukásosztély méltó képviselői — hangsúlyozta. Az önök személyében kö­szöntjük a magyar munkás­osztályt, az ország dolgozóit azért a nagyszerű hozzájáru­lásért, amelyet a szocializ­mus fejlesztése és megszi­lárdítása, népünk boldogu­lása érdekében tettek és tesznek. Szeretném kifejezni elért eredményeink iránti nagyrabecsülésünket, s tol­mácsolni az angolai mun­kásosztály testvéri jókíván­ságait. Országunk súlyos helyzet­ben van, rendkívül nagy ggndokkal küzdünk. Bizto­sítanunk kell az otthonától megfosztott lakosság legele­mibb létfeltételeit. Éppen ezért számítunk minden bé­keszerető és a társadalmi fejlődésért harcoló erő tá­mogatására — hangsúlyozta Jósé Eduardo dos Santos. — Meggyőződésünk, hogy a Magyar Népköztársaság­ban tett hivatalos, baráti lá­togatásunk eredményei , tel­jes mértékben pozitívak, és nagy távlatokat nyitnak együttműködésünk fejleszté­séhez és kiszélesítéséhez. Jósé Eduardo dos Santos szavait a barátsági nagygyű­lés másfélezer résztvevője hosszantartó tapssal fogad­ta. Az országaink és népeink internacionalista alapokon nyugvó testvéri barátságát kifejező nagygyűlés az In- ternacionálé hangjaival ért véget. Az angolai párt- és állami küldöttség a délutáni órák­ban visszautazott Budapest­re. Jósé Eduardo dos Santos és kísérete este az Állami Népi Együttes műsorát te­kintette meg. A Kaposvári Cukorgyár az üzemi időszakra még felvesz férfi rakodó- és segédmunkásokat és állandó munkára egy vízvezeték-szerelőt. Jelentkezés a munkaügyi osztályon, _______________________________________ (S02981)

Next

/
Thumbnails
Contents