Somogyi Néplap, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-09 / 237. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ARA: 1,40 Ft Angolai vendégeink Székesfehérváron A? XXXVTT. évfolyam, 237. sióm 1981. október 9., péntek TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS Á mezőgazdaság és az élelmiszeripar helyzetéről, az emberi környezet védelméről Tegnap délelőtt 11 órakor ismét megteltek a Parlament üléstermének széksorai: megkezdődött az őszi ülésszak. Törvényhozó testületünk fórumán megjelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Ott voltak a Politikai Bizottság más tagjai, a Központi Bizottság titkárai. Jelen voltak a kormány tagjai, s gz emeleti páholyokban a budapesti diplomáciai testület képviselői. Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg a tanácskozást, megemlékezve a legutóbbi nyári ülésszak óta elhunyt Bondor József képviselő, nyugalmazott miniszter, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségi tagja munkásságáról. Az elhunyt képviselő emlékét az országgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg, s az ülésszak résztvevői egyperces néma felállással rótták le kegyeletüket. Ezt követően az országgyűlés döntött a mostani tanácskozás napirendjéről: 1. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter beszámolója a mezőgazdaság és élelmiszeripar helyzetéről, valamint a földtulajdont, a földhasználatot és a földvédelmet szabályozó törvények végrehajtásáról. 2. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének beszámolója az emberi környezet védelméről szóló, 1976. évi IL törvény végrehajtásának tapasztalatairól. Ezután-Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tett eleget az alkotmányban rögzített kötelességének, s tartotta meg beszámolóját. Váncsa lenő beszámolója Bevezetőben emlékeztetett arra, hogy a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter utoljára 1972. őszén számolt be az országgyűlésnek. Ez idő alatt folytatódott mezőgazdaságunkban, élelmiszeriparunkban az a lendületes fejlődés, amely két évtizeddel ezelőtt a szocialista átszervezés után kezdődött 1980-ban több mint másfélszer annyit termeltek ágazataink, mint. 1970-ben. A hazai élelmiszer fogyasztás színvonala nemcsak az előző évtizedek itthoni színvonalához hasonlítva minősíthető jónak, hanem nemzetközi mércével mérve is. Magyar- ország összes kivitelének 23 —25 százaléka élelmiszer, 1980-ban két és félszer any- nyi mezőgazdasági és élelmi- szeripari terméket exportáltunk, mint 1970-ben. A miniszter megállapította: a termelés növekedése meghaladta a nemzetközi átlagot, a gazdálkodás korszerűsítése lépést tartott a fejlett mezőgazdasággal rendelkező országokéval. Tíz év latt 1,2 millió hektárnyi területen történt meg a melioráció, amire kereken 12 milliárd forintot fordítottunk. A műtrágya-felhasz- nálas csaknem megkétszereződött, mindez lehetővé tette az átlagtermések növelését. Szocialista nagyüzemeink szellemi, anyagi erőikkel képesek a háztáji, házkörüli kistermelés szervezésére, összefogására, a legtöbb helyütt a kistermelés valóban sikerült a nagygazdaság szerves részévé tenni. A miniszter arra is kitért, hogy az utóbbd két ötéves tervidőszakban kereken 300 milliárd forintot fordíthattunk az élelmiszergazdasági ágazatok fejlesztésére. A hazai ipari üzemek és szocialista partnereink is jelentősen hozzájárulnak a mezőgazdaság gép- és . eszközellátásához, ugyanakkor több nemzetközileg elismert tőkés céggel kooperáció alakult ki gépek és vegyianyagok gyártására. A kutatás és az élenjáró gyakorlat kapcsolata számos területen • hozott újabb eredményeket. Váncsa Jenő hangsúlyozta: a mezőgazdaságban a munka termelékenysége tíz esztendő alatt több mint kétszeresére nőtt. A szocialista nagyüzemekben jelenleg 23 ezer egyetemi és főiskolai képzettségű ember tevékenykedik. Sokat változtak az anyagi érdekeltségi viszonyok is, a közös gazdaságokban az átlagkereset a tervidőszak végén elérte a munkásokét. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez viszont elmaradt a kívánttól; a nettó-termelés növekedési üteme alacsony, a termelés anyagi ráfordításai egyes ágazatokban jobban emelkedtek, mint a hozamok. A termelés növekedésével nem tartott lépést a gazdaságosság, a versenyképesség. Az utóbbi tíz évben 103 ezer hektárral csökkent a termőföld területe. A feladatokról szólva Váncsa Jenő hangsúlyozta: az előttünk álló években változatlanul gondoskodnunk kell a lakosság javuló élelmiszer- ellátásról, s diamikusan tovább kell növelnünk a gazdaságos élelmiszerkivitelt. Ami pedig az exportot illeti: növelését és gazdaságosságának javítását egyidejűleg kell megoldani. Ezért kormányintézkedésekkel, a szabályozók fokozatos módosításával kívánjuk közelebb hozni a nemzetközi piac hatásait a termelő vállalatokhoz. ' A belső ellátásban törekvéseink lényege: javuljon az áru minősége, nőjön a választéka, és lej-yen egyenletesen jó a zöldség-gyümölcs ellátás is. A termőföld védelméről szólva a miniszter kiemelte: széles körű társadalmi ösz- szefogásra van szükség . ahhoz, hogy a termőföld csökkenésének jelenlegi ütemét mérsékelhessük. A miniszter kitért azener- gjatakarékoesági ieiadatokra, a technikai-műszaki feltételek, nem utolsósorban az alkatrészellátás témakörére is. Szorgalmazta: a mező- gazdasági nagyüzemek és termelési rendszerek szervezzék meg a pótalkatrészek gyártását. — Sstetea teret kívánunk adni a jól gazdálkodó üzemek és a gyengébbek együttműködésének — mondta végül a miniszter. — Ehhez megfelelő érdekeltséget dolgoztunk ki. A meglevő terzottságokban, az idei tervI ben pedig rögzítették is: a képviselők érdeklődésük, és választókerületük jellegének megfelelően vegyenek részt más bizottságok ülésén is. Az ülésszak témája mint szakembert és mint képviselőt egyaránt foglalkoztatta dr. Guba Sándort, a Kaposvári Mezogazdasagt Főiskola melési lehetőségek Jobb hasznosítására tovább bővítjük a nagyüzem és a háztáji gazdaság kapcsolatait.' A közgazdasági szabályozás eszközeivel is ösztönözzük a megfelelő termelésszerkezet kialakítását, különösen a gabonatermelés fokozását Ezután Cselötei László akadémikus, az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke összegezte a bizottság véleményét a miniszteri .beszámolóról. Emlékeztetett rá, hogy a felszabaduláskor az ország lakosságának több mint a fele dolgozott a mezőgazdaságban, mára ez az arány 20 százalékra csökkent, ugyanakkor esupán az elmúlt évtizedben a termelés értéke, valamint a munka hatékonysága két és félszeresére növekedett. Ennek feltétele volt a dolgozók mind magasabb szakmai felkészültsége is. Lehetőségeink további kihasználásához kívánatos — hangoztatta a bizottság elnöke —, hogy még szélesebb körűvé váljék a mező- gazdasági szakmunkásképzés. Felhívta a figyelmet: számos gazdaságból hiányoznak még a felkészült agrár értelmiségiek. Ezért is üdvözölte a bizottság a kedvezőtlen adottságú tsz-ek szakember- gárdájának bővítését támogató legutóbbi intézkedéseket. Cselötei László elmondotta: az alaptevékenységen kívüli munka, illetve a háztáji és kisegítő gazdaságok lényeges összetevői agrárpolitikánk eredményességének, 80 százalékuk közvetlenül, vagy közvetve a mezőgazdaságot szolgálja, vagy annak termékeit teszi értékesebbé. Ugyanakkor ipari teVókeny(folytatás ■ 2. oldalon) olyan ösztönző állami támogatási rendszer kidolgozását, amely lehetővé tenné, hogy a kedvezőtlen adottságú, gyengén gazdálkodó tsz-ek is helyezhessenek ki teheneket a háztáji gazdaságokba. E napon azonban Pász- tóhy András, a mernyei tsz föágazatvezető}e állt az érdeklődés középpontjában, hiszen ö jelentkezett felszóA PARLAMENTBŐL JELENTJÜK Somogyi szakember a felszólalók között A nyáriasan meleg, a ragyogó napsütés egyébként is a mezőgazdaságra terelte volna a szót a Parlament folyosóin, így kétszeresen is indokolt volt az eszmecsere, hiszen az őszi ülésszak első témájaként a mezőgazdaság és élelmiszeripar helyzetét tárgyalták meg. Az ülésszakot megelőző bizottsági üléseken több somogyi képviselő elmondta már a véleményét. Tavaly úgy döntött a képviselőcsoport: az eddigieknél is fontosabb, hogy a somogyiak még kezdeményezőbbek legyenek a bif őigazgató ját, s noha a kulturális bizottság tagja, részt vett a mezőgazdasági bizottság ülésén. Tapasztalatai gazdag tárházából a leg- Jontosabbakat megosztotta a bizottság tagjaival is: egyetértett azzal a törekvéssel, hogy a gazdálkodási lehetőségeik bővítését célzó intézkedések megfogalmazásakor ne az általános gondokból, hanem egy-egy terület tényleges helyzetéből induljanak ki s ezenkívül a gyepterületek fölhasználásának fontosságára is felhívta a figyelmet. Javasolta akkor egy Forró hangulatú barátsági gyűlés Jósé Eduardo dos Santos, az MPLA-Munkapárt elnöke, az Angolai Népi Köztársaság elnöke — a hivatalos baráti látogatáson hazánkban tartózkodó.angolai pártós állami küldöttség élén — tegnap Fejér megye vendége volt Útjára elkísérte L osonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Nagy Gábor, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője, Garat .Róbert külügyminiszterhelyettes és Kolesza Sándor, hazánk angolai nagykövete. A program Székesfehérváron, a Vörösmarty Tsz-ben kezdődött, ahol a magyar és angolai zászlóval díszített főbejáratnál Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezés- ügyi államtitkár és a megye vezetői fogadták őket. Piros- nyakkendős úttörők virágcsokorral kedveskedtek a magas rangú vendégnek, aki kíséretével együtt lájékozóLosonczi Pál Köszöntötte az angolai párt és állami küldöttség tagjait, majd így folytatta: — A magyar nép kezdettől fogva támogatta az angolai hazafiakat a gyarmatosítók elleni harcban, a fajüldöző agresszorok és az imperialista zsoldban álló szakadó rok elleni küzdelmében, s támogatja ma is, amikor a függetlenség kivívása után angolai barátaink a szocialista fejlődés feltételeinek megteremtésén, fáradoznak. Jól tudjuk, milyen gigászi feladat a gyarmati múltból örökölt gazdasági és társadalmi nehézségek leküzdése, milyen rendkívüli erőfeszítéseket és áldozatokat követel forradalmi célkitűzéseik megvalósítása, az új, ki zsákmány olás tói mentes társadalom megteremtése. Azt is tudjuk, milyen súlyos gondokat, mennyi szenvedést okoz Angola népének a nemzetközi imperializmus és a fajüldöző dél-afrikai rezsim összehangolt aknamunkája, sorozatos agresz- sziója. — Nagyra értékeljük, hogy az Angolai Népi Köztársaság ilyen rendkívül nehéz körülmények között is kiemelkedő eredményeket ért el az ország társadalmi és gazdasági életének forradalmi átalakításában. Tiszteljük és becsüljük eddig elért vívmányaikat, amelyék az ország felemelkedését, a gazdasági élet fellendülését, dott a hatszoros kiváló termelőszövetkezet munkájáról. Ezután Jósé Eduardo dos Santos és kísérete felkereste az Ikarus Karosszéria és Járműgyár székesfehérvári gyárát, ahol Juhász Adám ipari államtitkár és Bállá Károly, a nagyüzem igazgatója fogadta őket. A székesfehérvári házigazdák elmondták, hogy a 4000 dolgozót foglalkoztató nagyüzemben évente több mint 7000 autóbuszt gyártanak. s ezenkívül úgynevezett összeszerelhető részegységeket is készítenek. Utóbbiból az idén 350 garnitúrát exportáltak Angolába, jövőre pedig mintegy 400-at indítanak útnak az afrikai országba. Az angolai párt-, és állami küldöttség programja az Ikarus-gyár kísérleti üzemcsarnokában rendezett forró hangulatú magyar—angolai barátsági nagygyűléssel zárult, amelyen elsőként Lo- sonczi Pál mondott beszédet beszéde a nép életkörül mén vernek javítását szolgálják A súlyos belső és külső feltételek közepette, szakadatlan harcban elért eredményekben kiemelkedő szerepe van az MPLA-Munkapárt történelmi jelentőségű kongresszusainak, ahol elhatározták a marxista—leninista élcsapatpárt megteremtését. Biztosak vagyunk benne, hogy az angolai nép az MPLA- Munkapárt vezetésével valóra váltja nagyszerű céljait. Losomczi Pál ezt követően hazánk helyzetéről beszélt: méltatta dolgozó népünk áldozatos, fegyelmezett és szorgalmas munkájának eredményeit, vázolta az egész világon jelentkező gazdasági nehézségekkel is összefüggő gondjainkat, majd így folytatta: — Eddigi tárgyalásaink alapján örömmel számolhatok be arról, hogy nézeteink teljesen azonosak a jelenlegi nemzetközi helyzet valamennyi fő kérdésének megítélésében és összhangban állnak minden állam és nép érdekével, mely őszintén óhajtja a leszerelést, az enyhülést és a békét. Határozottan elítéljük az imperialista erők veszélyes törekvéseit, amelyek az enyhülési folyamat aláásására, a fegyverkezési verseny minden eddiginél veszélyesebb és költségesebb fordulójának kiprovokálására, a világ kü(Folytatás a 2. oldalon) lalásra. Jó az a gyakorlat, hogy a somogyi képviselő- csoport tagjai tapasztalatukat átadva segítik felszólalásra készülő társukat; a megyei szervek szintén készségesen megadnak minden adatot, tájékoztatást. — Ki segített? — kérdeztem Pász- tóhy Andrástól tegnap reggel, amikor lélekben már első felszólalására készült. Elmondta, hogy sok hasznos tanácsot kapott a megyei képviselőcsoport ülésén, aztán a megyei pártbizottság első titkárától, valamint a megyei tanács elnökétől. Amikor már írta a felszólalást, bátran fordulhatott a megyei tanács osztályvezetőjéhez is felvilágosításért. S megbeszélte a tapasztaltabb képviselőtárssai, dr. Guba Sándorral, a mezőgazdasági főiskola főigazgatójával — úgy is, mint az intézet egykori hallgatója —, hogy milyen helyi feladatok állnak a mezőgazdaság előtt, mi az ágazat lehetősége. _ Az első szünetben Váncsa Jenő. mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter beszámolója volt a fő téma a Parlament folyosóin. Somogynak mint mezőgazdasági megyének tízévi kemény munkája is hozzájárult, hogy elismeréssel beszélhetett a miniszter a jó belső ellátásról, e tiz év alatt két és félszeresére nőtt kivitelről. Váncsa Jenő augusztus 20-án Barcson mondott beszédet, s több gondolatot már ott „megelőlegezett” a mostani beszámolóból. Jó érzéssel hallgatták a somogyiak dr. Cselötei László egyetemi tanár szavait. A mezőgazdasági bizottság elnöke kiemelte dr. Guba Sándornak a bizottság ülésén elhangzott felszólalását is. Pásztóhy András, a mernyei tsz főágazatvezetője egyébként a késő délutáni órákban szólalt fei, * « „szüzbeszéd” első visszhangja- keánezá patt, 11 jt them*
