Somogyi Néplap, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-04 / 233. szám
1300 éves a bolgár állam Bulgária az idén ünnepli fennállásának 1300. évfordulóját. Az egész esztendő a jubileum jegyében telik. Orommal csatlakozunk a bolgár nép emlékező és előrenéző számvetéséhez, mert gy kicsit ők vagyunk mi is. IasoMóak az örömeink, a íiondjomk. Azt szoktuk írni: „mind • ketten a fejlett szoctaHzmu:A építjük". De hát az a formula kissé merev és kevés ahhoz, hogy megmagyarázza a magyar nép eredendő rokonszenvét a bolgárok iránt. Sokkal öbbről van szó: ismerő- cink, hétköenam, term ész e- :s barátaink ők. Nagy László szmoliani háza előtt Tudták, hagy mér Setör- é netiink óta sokszor talál- :oztumk egymással. Ázsiá- an a bűtgar-törököktől vetik át szőlő, bor, szűr, kőig, som. túzok, süllő sza- ■ unhatA Csodaszarvas- ondóban Ttvnor és Magyar bolgár—török Dől király nyait vette feleségül; I. lászló lengyel—magyar kiig Várnában esett el, ahol myadi János is vele volt; ossuth Lajos első menedé- t a szabadságharc bukása in egy bolgár város volt; úgár katonák harcoltak a világháborúban a Dn- íntál J feUsabaditásóért. . . idjuki Közismert. Am a tköznapok még többet «d- fc. A magyar ember bevethet becsült annyira, mimt bolgár kertészeket. akik •osházSM Körmendig inte valamennyi fata, vá- •s széfén csodát müveitek földdét,„. A saetteml. a fcutfwrÜTti a:Ikonéi talán kézzetfogha- an, adatszerűén nem olyan jgi, de például a bolgár adatom mára már köztu- itunk eüdegeníChetetlen sze. ISU-ben egy kétköte- s népköltési gyűjtemény ■rcidésdvai kezdődött. (A Írok megszánta* miatt az el- i bolgár nyelvű könyvet t)k IZOŐ-ban nyomták Ho nániábam, a késedelem tehát ■lem h olyan óriási.) A fel :abadutás Idán Hagy U» i monumentális vállalkozás a kezdett; ha ismerjek a olgár költészetet, akkor azt sosorba* neki köszönhetik. A bolgárok hálája: f’agy LAezló-emUhmuzeum zmoljanham. S Nagy Lász- ó művét a fiatalok viszik wább; Király Zoltán, Kiss cnedek, Vtaeey József, Kő ;a Endre, a a többiek. Tömörkény István egyik $81-bem irt elbeszélésében Haza!) Szegeden megjelenik egy bolgár férfi. Megy bori katonának, mert hívja a hon, A szegediek pénzt adnák neki, mert csodálatos, tőgy a fél világon azért var- oődik ét, hogy Karcolhasson hazaéri Ez a kissé idilli us tárod éppé« száz esssten- eje íródott. A magyar ro> onszeag sági áekmmrmtu na. * ■ 1 Most. sóén Savai később a algátok ünnepi esztendejében egy •*» ötszeállítással :öszöntjük barátainkat, s klasszikus üt mai éróttetttt— költőiktől egy kis válogatást nyújtunk át sAvasóm-kstak, ölmllij0m* máítflt égn *>''érd. ívom falom: Bogumil papok Szmoljan... Kis városka Bulgária déli részén, húsz kilométerre a görög határtól, a Rodope-hegység közepében. Kéthetes bulgáriai tartózkodásunk során két napot töltünk itt Tóth Erzsébet költővel a Bolgár Írószövetség vendégeként. Két nap alatt persze lehetetlen megismerni egy várost, annál is inkább, mivel útitársunk és tolmácsunk, Szvetla Szavova sem járt még ezen a vidéken, de Nagy Lászlóról és a múzeumról meglepő felkészültséggel beszél. De nemcsak 6, szinte minden bolgár. Ismerik, szeretik, szinte magukénak vallják. Szmoljan városa díszpolgárává fogadta a magyar költőt, de halála után is gondoskodott róla: múzeumot rendezett be tiszteletére és emlékére. (Nálunk meg az iszkázi szülőház egészen mostanáig leírhatatlan állapotban van. Rendbehozataláról nemrég határoztak.) A város alaprajza leginkább egy vonalzóra emlékeztet. Itt van sétálóutca, de mennyivel más, mint a mi belvárosaink. Az autóbuszok lassan és türelmesen közlekednek, az emberek nem tolakodnak. nem kiabálnak: mintha lassított film peregne szemünk előtt. A hosszúkás völgyet mindenütt hegyek ölelik körül. Mellettük Hagy IAszúit háza Stamoijaobaa fl valtcsitrani aranykincs A teák kuWórám* a mfl kénéivel rokon vonásait felmutató emlékek sorát fedezik fel a bolgár régészek. Koek közül is a legpompá- sabbak sorába tartozik a nyilvánvalóan kultikus célokat szolgált valtcsiteaai ejvmyicmcB A gyönyör!! astanyittrBTufc — hét aranylemez és egy háromkere6ztes aranyke- heiy — az időszámítás előtti 1«. század környékéről, a bronzkor végéről valók. A feltételezések szerint a lemezek a trák vallási kultusz hívei, az tstengyermek. Dionysos Zagneus dicsőítésére szolgáló rítusban használhatták. (A legenda szerint Dionpsost * tatának szaggatták sBé*4 1 A hét1 oeneeiümzss arany, kehely minden bizonnyal a trák bit alapvető három anyagát: a tejet, a mézet és a bort tartalmazhatta a Dionys ont dicsőítő szertartásokon, de jelképe lehetett a mükénéi istesrhánomeág- J». flBrrői a _hávomság”-ről egy ugyancsak e korból való pompás ele- fántcsont-farag vány tanúskodik, amely az istenanyát, az istennő-lányt és az istenfiút ábrázolja.) A vatt- csitraui kehely hármasságát utánzó vázák, edények az Égei-tengeri szigetvilágban az időszámítás előtti 15. század után terjedtek el. a Perelik 2191 méteres magasságával ... A Nagy László-házat hét megáilónyira találjuk a sétálóutcától, egy hagymakupolás kis templom szomszédságúban. A múzeum avatását szeptemberre tervezik. Ottjártunkkor sajnos váratlan gonddal kerültek szembe a múzeum gazdái: átnedvesedtek a falak, el kellett szállítani a már helyükre került fényképeket, relikviákat. így csak a házról készíthettünk felve-teleket. Már vagy a huszadik kockát kattintjuk el. amikor megáll mellettünk egy fekete kendős néni és beszélni kezd. Szvetla fordít. Megtudjuk, hogy ebben a házban született, még a szobát is megmutatja, hogy melyikben. Fényképezni nem engedi magát, azt mondja, nincs úgy öltözve. Nézem az arcát. Szép öregasszonyarc. — És Nagy Lászlót tetszett-e ismerni? — szólal meg Erzsi és a ház felé mutat. — Hát hogyne — mondja a nénike —, nagyon szép ember volt. Szép fehér haja volt. Kicsit bicegett a lábával ... A szomszéd ház előtt egy hetven év körüli férfi abbahagyja a fűrészelést, közelebb lép: — Nagy László? Ismertem én is. Jó ember volt. Amikor itt volt, sokat beszélgettünk... Jól beszélt bolgárul. De meghalt. Három éve.„ — És miről beszélgettek? —Mindenféléről. De leginkább a fákról. Erzsi közben „titokban” fényképez bennünket. A néniké észreveszi, Erzsire ri- pakodik: — Ne fényképezzen, én csúnya vagyok! Inkább a nővéremet — mutat a szemközti ház egyik emeleti ablakára. — ó már kilencven- hét éves. És sokkal szebb, mint én. A kilencvenhét éves néni megérzi, hogy róla beszélnek, fürgén eltűnik az ablak mögött. — Es visszajönnek óeszel? —■ kérdezi a bácsi. — Szeretnénk. — Jöjjenek csak. Biztosan szép lesz a múzeum. Filmeket is fognak vetíteni Nagy Lászlóról... És akkorra már ezt az utcát Nagy László utcának fogják hívni... Néhány nappal később, mér Szófiában, Dimiter Sztojcsev költőtől megtudtuk, hogy szó van egy Nagy Lász- ló-díj megalapításáról is. Mert ismerik, szeretik, magukénak vallják... *>,•' L Bényi László: Sosopol Nikoláj Kancsev: Az erdőben van valaki Valaki van az erdőn, aki batyujában hamut visz. — Ha leomlik ősszel a lomb, — mondja idegesen az erdőkerülő — fülön csípem azonnal: bizonyára fát égetett a fickó! Intelek a csavargástól, lányok, egyelőre veszélyes. Valaki van az erdőn, aki batyujában hamut visz. — Szerencsétlen kincskereső az csak — szól szelíden a pocakos —, eltűnik, mihelyt a mágia megrontja majd az aranyat! Intelek a csavargástól, lányok, egyelőre veszélyes. Valaki'Van az erdőn, aki batyujában hamut visz. — Lehetséges, hogy őrült — mondja bölcsen az orvos —, ha tudorok kezébe kerül: makkegészséges újra! Intelek a csavargástól, lányok, egyelőre veszélyes. Valaki van az erdőn, aki batyujában hamut visz. — Meghalt valaha Indiában — vészjósol egy javasasszony — elégették feleségestül, és most várja, hogy föltámadjon! Ne merjetek kacarászni, lányok, egyelőre veszélyes. (Utassy József fordítása) Tények, adatok a bolgár kultúráról Irodalom, könyvkiadás Bulgáriában ma 24 kiadó- vállalat működik, amelyek 1944. szeptember 9. és 1980 között több mint egymillió könyvet adtak ki. A bolgár írók műveit eddig 65 nyelvre fordították le. Hasonlóan nagyarányú fejlődést mutat az újság- és folyóirat-kiadás is. Bulgáriában jelenleg 450 lap jelenik meg, összesen 7 millió példányban. 1944 óta a különféle nyomtatványok száma megháromszorozódott, példány száma pedig a nyolcszorosára emelkedett. Képzőművészetek Ma már nemcsak ősi, nagy értékű ikonjairól ismert a világban Bulgária, hanem jelenkori alkotóinak munkásságáról is. Az elmúlt négy évben a bolgár művészek 80 kollektív és 100 egyéni ■Ml * rossz, hot » Jó Jwt MtorMfca,' a mértig érzéketlenül inog, aa őmg idő viszont éjre s nappalokra osztja ketté a cári államot És ha napközben a cár az erősebb, erősebb a nép éjhomály alatt. Szakállas bogumiiok gyűjtik össze, gyújtván közöttük tüzes szavakat: Miért adsz gabonát a bojárodnak, tán 6 vetett bizony, s ő aratott? Zihál és hallgat Bulgária, hallgat,' hűbéres korszak sarában tocsog __ A m lassan az értelem fénye kígyói, bár az idő alig vánszorog rtt, s a hóhér előtt is megvilágosufc igazsághoz eretnek kelletik! flUss Benedek fordítása» Dimitar Dublev: Súlyos egyéniség Gondol urnák, mmét akarnak, beszéljenek, amit akarnak, de a súlyos egyéniségeknek megvan a maguk jelentősége. Ezt magamról tadom. Amikor megszülettem, már türelmetlenül vártam, hogy rátegyenek a mérlegre, és amikor a szülésznő közölte, hogy három kiló és hatszázötven gramm nagyok, azaz ötven grammal több, mint a szomszédságomban fekvő bébi, örömömben összeszorítot- tam az öklömet, és kiabálni kezdtem. A továbbiakban ez az ötven gramm döntő szerepet játszott az életemben — több „emberségei” és mindenből jobbat akartam a környezetemnél. Ha késett a kiszolgálás, üvöltens kezdtem. Mint gyerek, szívósan és kitartóan növekedtem. Ha valami csínyt tettem, és a kortársaim el akartak páhol- m, és a karizmaikat kezdték mutogatni — nem ijedtevi meg. Némán elvittem őket a zöldségesbolt mérlegéhez. Megméredkeztünk. Csodálatukra mindig nehezebbnek bizonyultam, és így kitűnt, hon ** mát súlycsoportban vagyt>k. Megdöbbenve vonták meg a vállukat, és békén hagytak. Én meg befordultam az első utcába, és észrevétlenül, ügyesen a zsebembe rejtett kövekkel kezdtem dobálni a házakat. Már a gyermekkoromban nyilvánvaló lett az éleslátásom. Hamar rájöttem, hogy így alapozom meg az életemet. Mindent végigküzdöt- tem. Ámbár az iskolai érdemjegyeim nem voltak túl fényesek, de mindig rendbejöttek, amikor kipótlódtak azokkal a teli demizsonok- kal, amelyeket apám utasítására este a tanáraim lakására vittem. Nehezebb volt a helyzet, amikor munkába álltam. Jelölt az sok volt, de szak- képzettségem szerinti, jól fizető állás — kevés. Ekkor egy távoli rokonom lépett közbe, aki súlyosságomat a szavával növelte meg a megfelelő tudományos területen. Másnap volt megfelelő állásom. Az érek számártól a tapasztalataim is növekedtek. A mérleg nyelve mindig felém billent. A súlyomhoz most már egy kocsi is járul, valamint egy csodálatos kapcsolat — egy sógor, akit a feleségem révén szereztem. Igaz, vannak emberek, akik szállnak, kiemelkednek közülünk a sokemeletes házak fölé, és eltűnnek az égen. Ki nem tiszteli az idealistákat, a valaha megvalósuló rögeszmék megszállottjait? Tapsot nekik. De mondják meg nekem, lehet-e mérlegelni az ideákat, a rögeszméket, a puszta vakmerőséget? Nem lehet. A kozmikus kutatások által szállított adatok megállapítják, hogy az ember nem bírja el a súlytalanságot. Ezért kell gyarapodni. Már aki gyarapodhat. Minél jobban. A súlyért. Ezért vagyunk a földön, Amikor az ember elég súlyos, ott marad, ahová helyezik. Nincs szél, ami megingassa, nincs vihar, ami elsöpörje. Hát ilyen a súlyos egyéniség. Igaz, hogy keveset foglalkoznak vele az újságok, és ritkán mutatja be a televízió, de egy nap fölmérhetik, és helyesen értékelik saját helyzetüket. Az életben minden megméri saját magát. Ktfrsy Ernőd fordiütsa tárlaton több mint tízezer műtárgyat mutattak be külföldi kiállításokon. A nemzetközi elismertést mutatja az érmek, kitüntetések számának gyarapodása: az elmúlt öt évben hét nagydí-i jat, öt különdíjat, öt első, négy második, négy harmadik díjat, hat arany-, öt ezüst- és négy bronzérmet nyertek a bolgár képzőművészek. Színház, opera, balett Bulgáriában 1944-ben ösz- szesen 7 színház volt, ma 56 működik. Ebből 36 drámai, 7 opera, 1 operett és 12 bábszínház. A külföldi sikerek részese a bolgár balett. Az elmúlt öt évben a nemzetközi táncfórumokról a bolgár balettművészet egy különdíjat, egy-egy arany-, ezüst- és bronzérmet, valamint 15 egyéb kitüntetést vittek haza. Amatör művészek A bolgár amatőr művészet gyökerei a messze múltba nyúlnak vissza. A folklór- összejövetelek, az „Alen mák” dalfesztivál és más, ugyancsak nagy tömegeket megmozgató művészeti események régóta szerves részei az ország kulturális életének. Ma a huszonkét ezer amatőr művészegyüttesben 515 ezren tevékenykednek. Az együttesek rendszeresen alkalmat kapnak a bemutatkozásra, fellépésre. Kultúrotthonok, könyvtárak, múzeumok Az országban 4252 kultúrotthon működik, közülük 2436 önálló épületben. A kultúrotthonok sokoldalú politikai és esztétikai nevelő munkát fejtenek ki szakköreikben, előadás-sorozataikon, s szervezik az amatőr művészeti mozgalmakat. Sokat fejlődött az ország könyvtárhálózata is: a 10 3,11 könyvtár több mint 86 milliós könyvállománnyal rendelkezik. A művelődni vágyókat 193 múzeum várja, csaknem két és félszer több, mint 1939- ben. A múzeumok közül 36 történelmi kiállításokkal, 55 emlékgyűjteményekkel és 102 szakjellegű kiállításokkal várja a közönséget.
