Somogyi Néplap, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-03 / 232. szám
Javuló energiagazdálkodás Eredmények, gondok Sávolyon Alig egy éve értékelte a somogyi szövetkezetek energiagazdálkodását a megyei tsz-szövetség. A változások sora most újabb helyzet- elemzést és feladatmeghatározást tett szükségessé. Az új — huszonhárom oldalas — jelentés egyetlen mondatban így összegezhető: mígr egy éve a gazdaságok nagyobb része pusztán fogyasztó volt, többségük ma a szó valódi értelmében gazdálkodik az energiával. Ennek eredménye, hogy a felhasználás a nagyüzemek háromnegyedében csökkent. Igaz, e kevesebbért másfélszer többet kellett fizetniük .. . Ezer forint termelési érték előállításához 1979-ben 50 forint, tavaly 73, az idén pedig várhatóan száz forintnál is több energiaköltséget kénytelenek fizetni a gazdaságok — úgy. hogy közben összes fölhasználásuk csökken. Ez a további takarékosságra kényszerítő ellentmondás a jövőben is megmarad. Energiára tavaly az összes termelési költség 8.4 százalékát költötték, az idén pedig ennek kétszeresét. Ezek persze átlagszámok, melyek nem mutatják meg pontosan az egyes ágazatok energia gondjait. A kukori- catermesztés költségeinek például harmadát adja az energiaár. A hektáronkénti termelési költség az elmúlt öt évben- több mint négyezer forinttal nőtt Ez a nyitja a növény mai alacsony jövedelmezőségének. Az ötéves kukorica termesztési tervek teljesülése attól függ. sikerül-e megállítani ezt a kedvezőtlen tendenciát. A mezőgazdaság az előállított értékhez viszonyítva nem tartozik az energiaige- nyes ágazatok közé. A népgazdasági fölhasználásból évente mindössze hét százalékkal részesedik. Nem beszélünk hát — jelentőségéhez képest — túl sokat a mezőgazdaság enérgiaföl- használásáról? Semmiképp, hiszen a gazdaságok e szerény arányszám ellenére is az ország egyik legnagyobb tüzelőolaj- es benzinfölhasz- náiói. Minden harmadik liter folyékony üzemanyagot — tehát épp a legnehezebben beszerezhető'és leggyorsabban dráguló energiahordozókat — a mezőgazdaság fogyasztja. A jelzett összefüggésekből következik, hogy az energiafölhasználás mérséklése a mezőgazdaságban a népgazdaságnak éppúgy érdeke, mint az egyes üzemeknek. A feladat látszólag egyszerű, hiszen a világban — a biogázzal működő traktortól a napelemekkel fűtött istállóig — több energiatakarékos szuper technológiát ismernek. Sajnos, e lehetséges megtakarítások ára is „szuper” : megvalósításukra — akár csak kísérletképpen is — legföljebb egy-két, a bábolnaihoz vagy a nádudvarihoz hasonló óriás gazdaság gondolhat. Nehány somogyi tsz, köztük az igali, fontolóra vette például a hulladékfűtésű szárítás lehetőségét. Az előzetes számításokból kiderült, hogy a megvalósítás az esetleges elnyerhető állami kedvezmények mellett is több mint tízmillió forintba kerülne, s akkor még nem szólunk — az ugyancsak energiaigényes — többletszállítás költségeiről. A kevésbé jövőbe mutató megoldásnak is vannak akadályai. Kézenfekvő volna például, hogy a fonyódi, lengyeltóti, buzsáki. oszto- páni és somogyjádi tsz a területén húzódó vezeték földgázát hasznosítsa. Egy átadóállomás viszont hét-nyolc millió forintba kerül. Az említett gazdaságok közül egyik sincs olyan helyzetben. hogy ezt — az elérhető megtakarítás több mint ötévi összegét — megfizesse. Így végül bármekkora legyen is az „energianyomás”, a somogyi tsz-ek zöme két-három milliónál többet egy még oly ésszerű megoldásért sem tud kifizetni. Korántsem véletlen, hogy az energiafelhasználást ésszerűsítő fejlesztések szinte kivétel nélkül a pénzügyileg legszilárdabb nagyüzemekben valósultak meg. Szerencsére az energiatakarékosságnak jócskán vannak kevesebb pénzbe kerülő — „somogyias adottságok között is reális”, lehetőségei is. S ezekkel egyre jobban élnek a gazdaságok. Több mint 50 ezer tonna, vagyis a tavalyinál mintegy 60 százalékkal több kukoricánál alkalmaznak például szárítás nélküli, 40—60 százalékos energiamegtakarítást hozó technológiákat. Figyelemre méltó az energiaracionalizálási program keretében elnyerhető 30 százalékos állami támogatás is, amelynek segítségével az idén a marcali és a kéthe- lyi tsz állította át szárítóit, földgáztüzelésre. A balaton- szárszói és boglárlellei tsz- ben is elkészültek már e tervek. A kedvező tapasztalatok nyomán a barcsi és balatonszabadi gazdaságok már a műhelyek és épületek fűtését is ésszerűsíteni kívánják. Az üzemanyaggazdálkodassal kapcsolatos eredmény, hogy a gazdaságok 80 százalékában már rendszeres a fogyasztási normák ellenőrzése. A július 1-e óta kötelező egyedi üzemi normákat 66 gazdaságban készítették el. Terjed a ,.túl- fogyasztók” anyagi felelősségre vonása is. Egyre több gondot fordítanak a tsz-ek a takarékos gépüzemelés feltételeinek megteremtésére. 52 gazdaság veszi például igénybe a Tsz- ker diagnosztikai és fogyasztásmérő szolgáltatását, 62 ellenőrizteti rendszeresen üzemanyagkútjait és tárolóit. Az örvendetes számok a hiányosságokról is árulkodnak: a megyében ugyanis 81 tsz van, de egyetlen jó példa sincs, amely 66-nál többen is megtalálható. A különféle energiafogyasztási táblázatokon végigtekintve szembeötlően nagy a „szóródás”. öt gazdaságnak például egy forint 50 fillérnél is kevesebbe kerül egy kilowattórányi áram, ugyanakkor tizenegyben 2,30-nál is többe. Az utóbbiakban tovább nem halogatható intézkedéseknek kell következniük ... Igaz, hogy 66 üzem elkészítette egyedi üzemanyag- fogyasztási normagyűjteményét, de közülük csak húszé ítélhető kifogástalannak. Jó, hogy már 25 függetlenített energetikus van a tsz-ekben, csakhogy legalab kétszer ennyi kellene. Önmagában is sokat mond, hogy a tsz- szövetség anyagában három oldalt tölt meg a legsürgetőbb feladatok fölsorolása ... Összességében sokat javult a somogyi tsz-ek energiagazdálkodása itt is, ott is van azonban néhány millióba kerülő „de” ... A „fogy, ami fogy" korszak végképp a múltté. Ma az ésszerűség versenyez a növekvő árakkal. Bíró Ferenc Madarak múzeumban... Hazánk egyetlen termelőszövetkezeti múzeumában. Lébénymiklóson madárszobát alakítottak ki. A tájegység különleges madarai láthatók a múzeumban, köztük egy óriás túzok is Eltartók és eltartottak Az eltartási szerződés hallatán sokan arra gondolnak: micsoda dolog az, hogy valakiről nem gondoskodik a családja, s kénytelen idegenekre hagyatkozni. A dolog azonban korántsem ilyen egyszerű. Az eltartási szerződés ugyanis csak az egyik formája azoknak a szerződéseknek. amelyekben az eltartó kötelezi magát, hogy a jogosultat vagy anyagilag, vagy személyi gondozással segíti. — A tartási szerződés tárgya lehet készpénz, ingatlan. de valamilyen jog feltételekhez kötött átruházása is. A . szerződés megkötésekor, annak jóváhagyása után az ingatlan már az eltartóra száll, s ugyanez vonatkozik az életjáradéki szerződésre is — mondja Zsigmond Laszloné, a Kaposvári Városi Tanács gyámügyi csoportjának előadója. — Öröklési szerződés esetén csak az eltartott halála után kerül az ingatlan az eltartó nevére. — Milyen szerepe van a tanácsnak a szerződéskötésben? — Valamennyi megállapodás csak tanácsi jóváhagyással érvényes. A tanács dolga az is, hogy megvizsgálja, a szerződés valóban az eltartott' érdekét szolgálja-e. Tartási és öröklési szerződésnél a felek fizikai eltartást vállalnak, az élet- járadékinál csak anyagi segítséget. Lakásbérleti jogviszony folytatására is lehet kötni megállapodást, de az új lakásrendelet szerint ehhez legalább egyévi együtt lakás szükséges. — A szerződést kötők valóban gondoskodnak-e az eltartottról úgy, ahogyan vállalták? — Az emberek sokszor nem eleg megfontoltak: elvállalnak olyasmit, amit aztán nem tudnak teljesíteni. Az ■ eltartási szerződésnél ugyanis a szerződés nem biztosíték, ha hiányzik a legelemibb emberi kapcsolat. Ugyanakkor van másik véglet is. amely törvényes ugyan, de mi is értetlenül állunk előtte: az öröklési, eltartási szerződések jelentős részét családtagok kötik. Itt van például egy házaspár, amely egyetlen fiával kötött megállapodást. Mint mondták: erre azért van szükség, mert lehetséges, hogy a jövendő menyük miatt a fiú majd nem gondoskodik róluk, akkor pedig .vissza mindent! Vagy egy másik eset: idős, beteg házaspár ugyancsak a fiával kötött megállapodást, s ennek az lett a következménye. hogy a szülők hetvenéves korukra albérletben laknak. — Lehetséges-e a szerződések felbontása? — Előfordul, nem is egy alkalommal. Épp ezért hangBúzát 570 hektáron vetnek Járja a földeket a traktor napestig a sávolyi termelő- szövetkezetben is — a talaj- előkészités, a vetés nem várhat. A repce már a földben van, 239 hektáron; az őszi takarmánykeveréknek való ugyancsak, s a 149 hektáros őszi árpa vetése is befejeződik nemsokára. Búzát 570 hektáron vetnek. — Milyennek mutatkozik az idei esztendő a tsz-ben? — Növénytermesztésünk hozza a tervezettet — mondja Bozsoki László, a szövetkezet elnöke. — A kalászosoknál van ugyan kiesés, a kedvezőtlen időjárás miatt, ám ezt ellensúlyozzák az őszi betakarítású növények. Az őszi munkákkal időarányosan haladunk, a talajmunkákkal és a vetéssel is; a repce már kikelt, az őszi árpát is befejezzük » napokban. Alkatrészgondunk, persze mindig akad, most épp az E-gépek miatt járjuk az országot. — S az állattenyésztés? —1 Ott is eredményekről számolhatunk be. A szarvasmarha-ágazat szépen fejlődik, az egy tehénre jutó tejtermelés több mint ötszáz literrel nőtt. Négyszázhúsz fejőstehenünk van és egymillió-háromszázezer liter tejet értékesítünk. A sertés- tenyésztés mutatószámai is sokat javultak. Nőtt az egy kocára jutó malacszaporulat és az egy kilós súlygyarapodáshoz fölhasznált abraktakarmány mutatószáma is szépen javult. Nyereségessé vált az ágazat, s ez elég ritka a megyében. Juhászatunk még nem túl nagy, nyolcszáz birkánk ran. Am fokozatosan fejlesztjük ezt az ágazatot, mert igen nagy a gyepterületünk. — Melléküzemáguk? — Van. Kapcsolatban állunk a Mechanikai Művek marcali gyáregységével, s olajkályha-alkatrészeket, olajvezető csöveket, üzemanyagszűrőt gyártunk. Az Unitechnika Ipari Szövetkezet marcali gyáregységének kitámasztó ékeket, ventillátor-védőkosarakat és más alkatrészeket szállítunk, a Horizont áfész pesti központjának pedig zippzára- kat. Harmincán dolgoznak ezekben az üzemekben, főként asszonyok. Szeretnénk növelni a létszámot, és fejleszteni az ipari tevékenységet. M. E. PIACI KÖRKÉP Hiánycikk voit a tojás A megcsappant vevősereg jelezte, hogy ez már valódi őszi piac. Egyre kevesebb a paradicsom, s tegnap már 8 forintot kértek a javáért, ötért csak Szegeden és Békéscsabán kapható. A lecsószezon végét sejteti, hogy a kaposvári piacon 6-ra emelték — az egy hét előtti négy forintról — a ..zsákos paprika” kilónkénti árát. A muta- tósabbjáért a kiskereskedők kétszer annyit kértek. 18 forintért kaphattak paradicsomot és fűszerpaprikát. Szép fejeskáposztát hétért hozott egy kistermelő, föladva a leckét a csarnokbeli pavilon boltvezetőjének. Az ott 14 forintra tartott portékának esélye nem volt, hogy vevőre talál. Mérséklődött a karfiol ára is: 12 forintért már vevőcsalogatót mértek. A burgonya országszerte olcsó. Nálunk és Kecskeméten ötért is kapható, de a fővárosban sem került többe hátnál. Az idei első sütőtököt darabonként ötforintos áron árultak. Kapósabb volt a főzőtök, amelyből családi méretűt adtak 12-ért. Egyre többen fedezik föl a most darabonként 5—6 forintba kerülő padlizsánt és a hasonló áron fogyó pati- szont. A fejes saláta négyért várt vevőre. Vevőriasztó cukorborsómaradványokat 20-ért kínáltak. A vegyes zöldség cso- mónkénti hatforintos áráért egyre inkább kárpótolt a minőség. Eltenni való apró uborkát és zsengének a legnagyobb jóindulattal sem mondható zöldbabért egyaránt 12 forintot kértek. A csibegomba ára látszósúlyoztam, mennyire fontos átgondolni a megállapodást, mielőtt megkötik, a szerződés felbontása ugyanis sok gondot okoz. A tanács először megpróbál bé- kíteni. Ha szükséges, módosítjuk a szerződést. Ameny- noiben ez nem sikerül, a feleknek joguk van megszüntetni a megállapodást, közös megegyezéssel. De mindez csak azokra a szerződésekre vonatkozik. amelyeket egy-két éven belül kötöttek. Ha megállapodni nem tudnak, vagy ha a szerződés régi keletű, bírósági perek végeláthatatlan sora kezdődik. Kaposváron jelenleg kétszáz eltartási, öröklési, élet- járadéki szerződést tartanak számon. A szám a korábbi évekhez képest emelkedési mutat, s ez az idős, beteg, egyedülálló emberek szempontjából kedvező. Ha azonban hiányzik a megfelelő tartalom, a megállapodás többet art. mint használ. Persze van jó példa, s nem is kevés. A „törvényesített meggondolatlansággal” azonban sok ember eleiét lönkre lehet tenni. A. A. lag tovább mérséklődött. 12 forintért is adtak egy bögrével; élünk azonban a gyanúperrel, hogy a furfangos árusok ezúttal kisebb bögréket hoztak... A vendel- gomba 40, a sampinyon 50 forint. A vargányából a 90 forintos volt az olcsó és a 80-as a drága, ez utóbbinál ugyanis a vevőt könnyen kellemetlen meglepetés érheti. A gesztenye vásárlásnál sem ártott a körültekintés. 24—25 forintért már egészen meglehetős kapható az árusoknál. Hasonló minőségű a Zöldért pavilonjában több mint 10 forinttal drágább. Végre a legválogatósabb vevőt is kielégítette a 15 foA száraz, meleg tavasz és nyárélő miatt a csonthéjas gyümölcsfák gombabetegségei az elmúlt évekéhez képest későn jelentkeztek, többnyire július második felében. így nem érte számottevő kár a gyümölcsösöket. A gyümölcsszedés idején azonban gombaölőszerrel már nem lehetett védekezni, így a gombák gyorsan szaporodtak. Ezért a jövő évi termés biztonsága érdekében ne hanyagoljuk el a szüret utáni növényvédelmi munkát. Az őszibarack levéllikasz- tó betegsége, a kajszi gnó- miás levélfoltossága, a cseresznye. a meggy veszedelmes levélbetegsége — a ci- lindrósporiumos levélfoltosság — a szilvalevél, vörösfoltossága (mely kórokozók máris számottevő, korai lofnbhulláshoz vezettek) és kisebb mértékben az őszibarack tafrinás levélfodrosodás leveleken megtelepedő, majd áttelelő kórokozói ellen érdemes és szükséges a lehullott lombot a Rézoxiklorid 50 WP 0,5. vagy a Fundazol 50 WP, vagy a Topsin-Me- til 0,1 százalékos oldatának valamelyikével áztatásszerű- en lepermetezni. A védekezéssel gátoljuk a kórokozó gombák áttelelő szaporító sejtjeinek kialakulását, és megakadályozzuk, hogy tarintos alma. Ehhez képest 5—7 forintot is megtakaríthatott, aki nem adott a kül- csínyre. 10—12 forint volt a zamatos Alexander és a „vajkörte”. A szőlőt nemcsak a vevők döngicsélték körül. Nagy szeme volt az aprajának 12-ért, a legmu- tatósabb fürtök kilójáért 16- ot kértek. Pesten is legföljebb a szó átvitt értelmében savanyú a 22 forintos szőlő. A baromfipiacon továbbra is hiánycikk volt a tojás. A szerencsésebbek 2,40-ért, mások 2,80-ért vettek. 240 forint hajmeresztő ár egy pár tyúkért. Az élőcsirke kilója változatlanul 50 forint volt. B. F. védelem vasszal ezekben a fertőzést elindító szaporító képletek fejlődjenek ki. Ugyanezt a célt szolgálja a lehullott lombozat gondos összegyűjtése és .elégetése, vagy legalább egy ásónyom mélységben a talajba forgatása. A védekezés során a már lehullott levelek permetezésére kell nagyobb gondot fordítani. mivel a legerősebben fertőzött levelek hullanak le legelőször. A permetezést csapadékmentes napokon végezzük, mert esős, párás időben a kijuttatott növényvédőszeroldat felhígul, és hatása nem érvényesül. A növényvédőszer mennyiségének csökkentése érdekében a lehullott lombot permetezhetjük valamilyen nitrogén műtrágya 5 százalékos oldatával is, ezzel elősegítve a levelek kor- hadását, elbomlását és a kórokozó gombák szaporíló- képleteinek pusztulását. Gázszünet! Értesítjük tisztelt gázfogyasztóinkat, hogy 1981. október 3-án 8 órától lü óráig Nagyatád város területen gázszünelet tartunk. Kérjük, készülékeiket elzárni szíveskedjenek. KÜtíAZ KAPOSVÁRI ÜZEM (204013) Csonthéjasokban, szedés után
