Somogyi Néplap, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-03 / 232. szám
BALATONÉRT fl rövid távú program eredményei Két éve született a balatoni üdülőkörzet regionális rendezési terve. A víz minőségvédelmét, a területfelhasználás korszerűsítését, a vendégfogadás feltételeinek javítását, a nyári zsúfoltság csökkentését, valamint a parthoz közeli' „háttértelepülések” idegenforgalmi hasznosítását célzó terv végrehajtására készült intézkedési program. Ez hosszú és rövid távú feladatok sorátdia- tározta meg. A megyei tanács legutóbbi ülésén azt vizsgálta, hogy az év végéig szóló rövid távú program végrehajtása miként halad. Megállapította, hogy az előírt szervezési intézkedések többsége megvalósult, s ennek kezdeti eredményei láthatók már. A testület véleménye szerint a víz védelmét szolgáló fejlesztés nem elég a kitűzött cél eléréséhez. A déli part nyugati részén a szennyvíztisztításban és -elvezetésben nincs érdé-, mi előrelépés, s a vízgyűjtőn gazdálkodó mezőgazda- sági üzemekben a vízvédelemhez nélkülözhetetlen beruházásokhoz nincsenek meg a feltételek. Rendezési tervek A kormány határozata alapján befejeződött az üdülőkörzethez tartozó települések rendezési terveinek felülvizsgálata. Megfelelő ütemben folyik a korszerűsítésük, illetve az új tervek kidolgozása. Elkészült már Szentgyörgy és Berény ösz- szevont rendezési terve, valamint Fonyód- és Balaton- fenyves általános rendezési tervkoncepciója. Az év végére lesz kész Boglárlelle, Keresztár — Máriafürdő, Szárszó és Szemes, valamint Földvár és Kőröshegy rendezési terveinek koncepciója; a háttértelepülések közül nyolcnak összevont rendezési tervét korszerűsítették. A terület ésszerű felhasználásának elősegítésére is több intézkedés született: a harmincméteres parti sávra végleges építési tilalmat rendeltek el, a fél hektárnál nagyobb szabad területek hasznosítására a rendezési tervek adnak majd javaslatot. Elkészítésük után döntenek az e területekre érvényes építési tilalmak részleges vagy teljes feloldásáról. Rekonstrukcióra 14 területet jelöltek ki: közülük hatrá készülnek már a tervek. A Kis-Balaton somogyi szakaszán a hetedik ötéves tervben végzik el a szükséges munkákat. Befejeződik viszont ebben a tervidőszakban a marcali tároló beruházása. A regionális terv 1100 hektár üdülöerdövel számol a déli parton: több mint ezer hektárt kijelöltek már e célra. A terület új célnak megfelelő kialakítása anyagi kérdés: ötvenmillió forintos beruházást — és évente egymillió forint értékű fenntartási költséget — jelent. Készen van a javaslat Bálványos üdülőfaluvá történő fejlesztésére is. A hatodik ötéves tervben azonban nincs pénz e javaslat végrehajtására. Gazdaságtalan a troli Sokirányú vizsgálat folyt a terület közlekedésének és hírközlésének javítása érdekében. Szakértői bizottság vizsgálta, hogy miként lehet a déli part közlekedését korszerűsíteni és továbbfejleszteni Siófok közlekedési rendszerét. Javaslataikról még ebben a hónapban dönt a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A parti trolibuszközlekedés bevezetésének lehetőségeiről, a Műszaki Egyetem készített szakvéleményt: e közlekedési eszköznek munkáha állítását gazdaságtalannak minősítette. Az intézkedési terv alapján a szennyvízelvezetés és -tisztítás megoldására három regionális rendszert alakítanak ki. Az elsőben a siófoki telep kapacitását, a hatodik ötéves tervben napi tízezer köbméterrel növelik. A másodikba a boglárlellei tisztítótelep és vezetékrendszer építése tartozik; ez a tisztított szennyvizet a Balaton vízgyűjtőjén kívülre vezeti. A beruházás megkezdődött. A harmadik régióba a délnyugati partszakasz tartozik: ott a mostani tervidőszakban csak Esős időben megyek szabadságra — Most nem lehet rámenni a földre, látja, nagy esők voltak — mutatja Vörös József, a hetest termelőszövetkezet traktorosa. — Mióta traktorozik? — Kerek huszonhárom esztendeje. Itt, a tsz-ben tizenöt éve. Annak idején egy kis zetoron kezdtem, de már régóta nagy teljesítményű gépeken dolgozom — most ezen a K—700-ason. Kényelmesebb, és többet lehet vele dolgozni — no meg keresni is. — Mennyit? — Mikor milyen a munka; öt —hatezret, de nyáron r nyolc—tíz is összejön. — Biztosan örül neki az asszony. — Ellenkezőleg, mindig haragszik, hogy későn járok haza. Szinte tavasztól k,éső őszig hajnalban indulok, és öreg este érek csak a családhoz. Reggel .5—6-tól este 8—9-ig, csúcsidőben még tovább. Első osztályos kisfiam van... — Egy műszakban dolgozik? — Igen, ez nekem is jobb. Féltem á gépem, nem szeretem, ha más is használja — nincs két egyforma vezető, s ha véletlenül mégis dolgozik valaki a traktoromon, másnap megérzem. — Milyen munkákat végez? — Tárcsázás, kombináto- rozás, tarlóhántás. aratás, vetés — mikor mit kell csinálni éppen. Most szántani fogok. — Mire kell vigyázni a szántásnál? — A jó minőségre. Fontos, hogy a hat ekefej egyenletesen dolgozzon, a szántás mélysége is egyenletes legyen, hogy ne pörögjenek a kerekek — ez sáros időben bizony gyakran előfordul. Ha nem ügyelek mindenre, tönkretehetem a jövő évi termést. — Mikor volt szabadságon? — Hát... akkor megyek, ha esik az eső. Olykor, ha szüretelünk — az apósom szőlőjében — vagy lakodalom van, jobb időben is kiveszek egy-egy napot, feltéve, ,hogy nem túl sürgős a munka. Egyébként esős időkben intézem az ügyeim.^, ML E. minimális javulásra lehet számítani. Sok gondot okoznak a szennyvizszikkasztók is: a majdnem négyezernek háromnegyede nem felel meg a környezetvédelmi előírásoknak. Felülvizsgálták a Balaton déli vízgyűjtőjén levő szaktelepeket is: tizenöt sertéstelepen áll fenn a szennyezés veszélye. A gond megszüntetéséhez legalább százmillió forint kellene. Sokan engedély nélkül... A nyaralók ellátását szolgálják azok az új kereskedelmi, vendéglátó és művelődési létesítmények, amelyeknek elkészítéséről döntöttek már. A hatodik ötéves tervben a kereskedelmi hálózat tizenegyezer, a vendéglátó pedig négyezer négyzetméterrel növekszik. A jó tapasztalatok alapján több mozgó boltot is üzembe állítanak. Folytatják a szántódpusztai műemlék együttes helyreállítását. Az üdülőkörzetben egyébként — egy felmérés szerint — 12« védett létesítmény van: közölük 90 szorul felújításra. Az új épületek külsejére is nagyobb gondot fordítanak. A társas- és csoportos üdülőkre a tanács — a minisztériummal közösen — tervpályázatot hirdetett. Az így született javaslatokkal folyamatosan bővítik a típustervek választékát. Szigorúbban ellenőrzik az építési előírások betartását is. Sajnos, van mit följegyezni a Balaton-parton. A szabálytalan építkezések 80 —85 százaléka itt van (elsősorban melléképületeket készítenek így). A Balaton- parton két év alatt 669 engedély nélküli, illetve engedélytől eltérő építkezést derítettek föl: háromszázöt esetben bontást rendeltek el, a többinél pedig bírságoltak. Dr. K. I. AcéEsüók. Paks déli részén tizenkét ezer tonna termény tárolására alkalmas gabonasilókat építenek. A tárolók egy része már elkészült, a többi folyamatosan épül, összesen 16 acélsilót szerelnek össze. (MTI-fotó — Gottwald Károly) Egy lépésre az élvonaltól Műszaki fejlesztés a villamossági gyárban A nagyfeszültségű villamos hálózatok lényeges védőeleme a biztosítópatron. A vezetékekben fellépő zavarok miatt szükség van az áram gyors kioltására. A nagy feszültség és az áramerősség megszakításakor sokszor jelentős teljesítmény lép fel. Az elektromos ív kioltásakor a biztosítóban lezajló folyamatok jellege ma sem teljesen tisztázott. A biztosítóbetét olvadóeleme szakaszonként elvékonyított ezüstszál, amely egy csillag keresztmetszetű kerámiarúdra spirál alakban van feltekerve. A kioltó közeg különleges tisztaságú homok. Mindezt Christ Miklóstól, a VBKM főkonstruktőrétől tudom, aki jó néhány kísérletezés közben. kiolvadt, nagyfeszültségű biztosítót mutat. Ezek a leginkább zöldes algafonadékra emlékeztető tárgyak egy nemrégiben kezdődött fejlesztés első fázisának befejeződését jelentik. — Mióta gyárt a villamos- sági gyár nagyfeszültségű biztosítópatronokat? — kérdeztem a főkonstruktőrtől. — A gyár, illetve jogelődje, a Trans zvi 11 a hatvanas évek közepéig gyártotta az NNG-típust. Az akkori követelményeknek meg is felelt ez. Ezt követően fejlesztette ki a Villamosipari Kutató Intézet az NNGf-et, amely akkor a világ egyik legjobb biztosítóbetéte volt. A titok az olvadószál különleges kialakításában, elvéko- nyításában rejlett. Módosi- tott változatát, az NNGfe típusjelű biztosítót ma is gyártjuk. Ez azonban ma már a középmezőnybe tartozik. A konkurrencia és a műszaki követelmények növekedése miatt fejlesztenünk kellett a terméket. A SEGESDI MALNA Segesden ma háromezren élnek — jóval kevesebben, mint húsz évvel ezelőtt. A mélyponton azonban már túl vannak: az elvándorlás megállt. — Miért? — kérdeztem Barakonyi József vb-titkárt. — Segesd korábban nem nyújtott kereseti lehetőséget, ezért sokan beköltöztek Nagyatádra vagy Kaposvárra. A megüresedett házakra nem volt vevő. A hetvenes évek közepén aztán megjelent a málna; egyre többen termesztették, hasznából új házak sora épült, s most már csak nagyon kevesen gondolnak elköltözésre. A málna meghonosításának legavatottabb ismerője Szőke József, a nagyatádi takarékszövetkezet elnöke, aki 1966-ban a somogyszobi áfész termeltetési üzemágának volt a vezetője. — Nagyon sokat küszködtünk a termeltetéssel — mondta. — Az árak olyan alacsonyak voltak, hogy alig érte meg, hogy foglalkozzanak a háztájival. Kellett keresni valamit, hogy a termelő is, az áfész is jól járjon. Híres volt akkoriban a ne- mesvidi málnás: elvittünk oda harminc segesdit, hátha kedvet kapnak. És magunkkal hoztunk kétezer málnatövet. Végül is csak Borondics Károly bácsi alkudozott velünk. Károly bácsin nem látszik meg a hetvenkét év: még mindig frissen mozog, szívesen foglalatoskodik a kertjében. — Valakinek mindig kell próbálkozni az újjal — mondta —, hát engedtem a rábeszélésnek. Igaz, csak úgy hogy az átvett tövek felét fizetem készpénzben, a töb bi értékét két év alatt vesz- jszöbea teerte« «eg. Mit mondjak? Jól jártam. Nyolcszáz négyszögölön vágtam bele, s az egész termés „gurulósban” ment el, kilónként tizenkét forintért. 1968-ban! A málna hálás növény. Igaz, az első, évben alig terem, de a másodikban már szépen fizet, s a harmadiktól jól jövedelmez. — Látta ezt a szomszéd- asszony, a Fábor Bözsi, hát adtam neki töveket; ő volt a második málnás Segesden. A fiamat alig tudtam rábeszélni. Ma ezerötös Ladája van, s jórészt a gyümölcs hasznából. Három szakcsoportban már több mint kétszáz család foglalkozik most málnával Segesden. Bizonyítja ezt a 29 éves Veszner József esete is. — Két éve kezdtem a málnatermesztést, mert láttam, hogy érdemes vele foglalkozni. A kétéves telepítésből az idén harmincnyolc- ezer-negyvenhat forint hasznom volt. Igaz, meg kellett dolgozni érte. A segesdi málnát öt helyen vásárolják: a nagyatádi áfésznál, a helybeli termelőszövetkezetben, és átveszi a bogádi téesz is. Nem titok, mindegyik szeretne monopolhelyzetbe jutni. A bogádiaknak már van egy málnafeldolgozójuk, a segesdi téesz is szeretne építeni egyet. Az idén a nagyatádi áfész és a két téesz harminc vagon málnát vásárolt föl a faluban, így a segesdiek — Fábián hajós áfész-munka- társ számítása szerint hatmillió forint bevételhez jutottak. A vb-titkár szerint az átlagjövedelem negyven- és hatvanezer forint között A legrégibb segesdi málnatermelőtől, Borondics Károly tói kérdeztem: — Mennyit kapott az idén a málnáért? — Hatszáz négyszögölről adtuk le a termést, s a vegyszert, a munkabért és a napszámosok díját levonva tisztán maradt negyvenezer forint. — A málna sokat lendített a községen — mondta a vb-titkár —, aki tíz éve nem ismerte ezt a falut, nehezen érti meg a változást. Mindenki kizökkent a pasz- szivitásból. A megkeresett forintok szépítik az otthonokat, s ezáltal a települést is. A minap beállított az egyik tanácstag, s nyolcezer forintot hozott: választói járdát akarnak az utcába. Gyakori az ‘ ilyen eset. Vagy pénzt adnak össze a lakók, vagy megveszik a cementet, a betont. A málnának is köszönhetjük, hogy végleg megoldódott vízellátásunk gondja. A takarékszövetkezet helyi kirendeltségvezetőjének, ángyán Imrének igazán nem lehet oka a panaszra. 1970- ben — amikor a málnát telepíteni kezdték — még csak ötmillió forintot tartottak a takarékban: most a betétállomány eléri a huszonkét milliót. Ebben persze egyéb háztáji termelés is szerepet játszik. Lehet, hogy a tekintélyes összegekről olvasva valaki könnyű pénzkeresetre gon- -dol. Szó sincs róla! Az időjárásnak a málnatermésbe is van „beleszólása”, és a szedés heteiben sose elég az idő, a munkáskéz. A tisztes munka azonban meghozza gyümölcsét. — Mitől függ ma egy nagyfeszültségű biztosító minősége? — Az olvadóelem anyagától, méreteitől, az ívoltó homok minőségétől, valamint a tokozat mechanikai — és hőszilárdságától. Ugyanakkor legnagyobb külföldi vevőnknél és itthon is igény az, hogy a városi hálózatok későbbi fejleszthetősége miatt, a 24 kilovoltos biztosíték ne okozzon nagyobb túlfeszültséget, mint egy 12 kilovoltos. A vegyes hálózatok leggyengébb pontja ugyanis 12 kilovoltos. Tehát a fejlesztés alapvető szempontja az volt, hogy a biztosító kapcsolási túlfeszültsége csökkenjen. A műszaki fejlődés pedig a mind nagyobb áramerősségű biztosítók iránti keresletet növeli. E két utóbbi követelményre azért kell tekintettel lennünk, hogy a biztosító működése során ne vegye igénybe nagyon a hálózat szigetelését. — Hogyan sikerűit a jelenlegi 40 amperes biztosítót kifejleszteni? — A már meglévő hasonló* biztosító volt a kiindulási alap. Ennek a kapcsoló- feszültségét csökkentettük 75 alattiról 50 kilovolt alattira. Megszakítóképessége pedig 120 ampertől 31 és félezer amperig terjed. A jelenlegi fejlesztés a Villamosipari Kutatóintézet igazgatóhelyettesének, dr. Mocsáry Józsefnek a vezetésével folyik. De nem állunk meg ennél a pontnál, mert végeztünk már néhány vizsgálatot 63 amperes biztosítóra, s célunk a 100 amperes ki- fejlesztése is. — Vissza lehet ezekkel térni a világ élvonalába? — Ha így haladunk, akkor igen — mondta Várvizi Imre gyártmányfejlesztési csoportvezető. — Csak gyorsabb munkára van szükség, mert a konkurrencia sem alszik. — A betét — az új típus neve NNGK — villamos paramétereit tekintve eléri a világszínvonálat — folytatta Christ Miklós. — De a fokozata miatt súlyosabb, mint a hasonló gyártmányok. Ebinek oka az, hogy a porceláncső mechanikai szempontból még nem az igazi. Ezért a Kőbányai Porcelán- gyárral kutatási-fejlesztési szerződést kötünk, hogy megoldjuk a gondot. Ezzel a 40 amperes, 24 kilovoltos biztosítópatron műszaki fejlesztésének első szakasza lezárult. Meg kell említenem, hogy a gyár kísérleti mű- helye az új betét kifejlesztéséből alaposan kivette a részét. Sokszor nem a rajzasztalon, hanem ott dől el, mit, hogy kell csinálni. Az új technológiát náluk kell kikísérletezni, patika tisztaság mellett. Cs. ív SOMOGYI NÉPLAP
