Somogyi Néplap, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-22 / 248. szám

„A kedvező őszi időjárás a múlt héten nem akaelá lyoitel a mezőgazdasági munkákat. Az üzemek a betakarítás mellett folyamatosan végezték a talajelőkészítést, a vetést. A múlt évhez viszonyítva 12-14 napos előnyünk van ...” - olvasható a legfrissebb megyei följegyzésben. Földben van a csaknem hetvenkétezer hektár búza kétharmada, ütemesen halad a cukorrépa, a kukorica betakarítása.

A földet művelők, kényé rünket termelők őszi nagy erőpróbájába igyekeztünk bepillantani összeállításunk ban. Találkoztunk örömmel és gonddal, megnyugvással és idegfeszültséggel. Mindazzal, ami kísérője - és bizonyára jellemzője is - 1981 őszének.

ŐSZ A MEZON

W

Éjszaka a gépen

Három nagy teljesítményű gép szánt, készíti elő a talajt a gabona alá éjjel-nappal a lábodi Zöldmező Termelőszövetkezetben. Hat traktoros váltja egymást reggel-este. Közéjük tartozik Soltra János is.

— Mikor ' kezdték az éjszakázást?

. — A múlt héten. Be kell hozni a lemaradást, mert kedvezőtlenre fordulhat az idő.

— Milyen az éjszalzai műszak?

Feszültségben

— Nehéz. Ráadásul ez a töld elég szabdalt. 'Még nappal sem könnyű szántani, tárcsázni, hát még éjszakai Rosszak a látási viszonyok, könnj ebben elfáradunk. Néha muszáj megállni. Rossz, elhanyagolt, hiányos szántás elviheti, tönkreteheti a jövő évi termést, ezért kell vigyázni mindenre.

— Nem maradhatnak üresen, lárcsázatlanul hagyott csíkok, megfelelő mélységet kell elérni.

— hogyan tartják karban az üzemelő gépet?

— A 'rappalos nézi át ebédidőben, nincs-e valami baj. Persze, ha meghibásodik menet közben, itt kint meg tudjuk javítani. Ha

nem, bevisszük a gépműhelybe. Persze, éjszaka nincs ügyelet. így ott is a mi dolgunk a javítás. Vigyázunk, hogy ne hagyjunk meghibásodott gépet egymásra, különösen ne éjszakára. Ha valami probléma adódik, szol az ember a váltótársának, mire ügyeljen, mi várható.

— Mennyit végez el egy éjszaka?

— Tárcsázásból 40—00 hektárral attól függ, milyen a talaj és az idő. Nappal is körülbelül ennyit.

— Keveset látják otthon..

— Igen, de kell a pénz a családnak, no meg, ha nem csinálnánk, kevesebb lenne a jövő évi termés. Azt mi is nieséreznénk.

Somogy ,jád, 1981. október 20. A mézsárga, szikrázó napfényben virgonc szél nyargal. Távolról játékszernek látszó gépcsoportok róják a földet — ^zübiíuié á’z ember, csupa derű, csupa öröm ilyenkor minden.

Tóth László elnök:

— Szerencsénk van, hogy ilyen az ősz. Féltünk a cukorrépától; hosszú idő után az idén termesztettük újra először száztíz hektáron —, de gond nélkül kiszedtük. Mától Hetesen segít a kombájnunk. Fogy a kukorica is; a felénél járunk. Nem okoz csalódást az idén sem, igaz, megkapott mindent. Az utóbbi jó néhány évben nemigen mentünk hét tonna alá. Komplex brigádok vetnek, s az emberek hozzáértése. szorgalma tiszteletre méltó. Gondot és idegességet a gépek meghibásodása, az alkatrészek hiánya okoz. Nincs nap. hogy valamelyikkel ne legyen ba.i. Pedig az idén először minden területre biztosítottunk egy szerelőt. Pontosan szerveztük meg a csatlakozó munkákat. A kiyitólló nehezen tudja elképzelni, micsoda zavart okoz, ha a láncolat egy hiba miatt megakad.

(Reggel három kombájn vonult ki vágni a kukoricát. Még nem volt dél, amikor eggyel a közúton találkoztunk. Vezetője nyugtat, csak hegeszteni kell, meglesz egy félóra alatt, és folytathatja a munkát.)

Sárközi Sándor főagronó- mus:

— A tavalyinál másfélszer több búzát vetünk. Az elmúlt évek során kilencszáz- ötven volt a legtöbb, most majdnem ezeregyszáz hektár lesz. Nem vagyunk megkésve, de október 30-ig végezni kell a még visszalevő harmincöt-negyven százalékkal. Amit meg lehet tenni, mindent megteszünk. A szekszárdi rendszer tagjai vagyunk. fajtakísérleteket végzünk. Olyan fajtákat vetünk, amelyeknek termőképessége legalább hat tonna, és magas • a biológiai értéke. Üj, korszerű csávázószereket próbálunk ki. a^\e-. lyek egységesítik,, gyorsítják a kelést, fokozzák az ellenállóképességet. Ügyelünk a harmonikus tápanyagellátásra. Gyönyörű az idő, jól mehetne minden, de sírni tudnék ennyi műszaki gond miatt. Harmadik hete nincs pihenés, egy kicsit fáradtak az emberek. Energiában, idegességben több áldozatot hoztunk, mint amennyit a termelés igényel.

• A váradi részén, a 37. számú táblában dolgozik a komplex brigád, kombinátor. vetögép, gyűrűs heiTger.

— Mi újság, megy minden? — ez az első kérdése a főagronómusnak Soltra Jenő ágazatvezetőhöz, Szíj Ferenc brigádvezetőhöz. Megkönnyebbüléssel fogadja a választ: „Csendes nap van, bár ilyen lenne mindig”.

Szabó István, a szerelő mégis kifakad.

— Magyar gyártmány ez a Lajta vetőgép, és elképesztő, hogy milyen csapnivaló az alkatrészellátása. Az ember a legnagyobb odaadással végezné a . munkát, itt van a jó idő, és egy kormos kapcsoló miatt megáll a gép! Olyan ez, mintha azt mondanák, bizonyítsam be, hogy tudok Írni, de nem adnak papírt, ceruzát. Hogy bizonyítson az ember?!

(A hatvankét hektáros tábla szélén gyanúsan sokáig áll a kombinátor. Mikor odaérünk, a két fáradt arcú ember csak annyit mond: „most meg a sebvál- tóolgjat engedi...”)

A somogyjádi szövetkezetben a növénytermesztés a fő profil, innen származik az árbevétel több mint hatvan százaléka. Létkérdés, hogy jól és mindig jobban végezzék el a munkát. A szorgalom mellett tanúja voltam annak te. hogy mennyi feszült idegesség kíséri ezeket a napokat

asszonyok a szalag mellett

Adnám a nevem

. Szeptember második hetében kezdték meg a burgonya betakarítását a mikei termelőszövetkezetben, több mint száz hektáros területről, két holland gyártmányú burgonyakombájnnal. Szép a. termés, 35—40 százalékkal magasabb az átlag, mint az elmúlt évben.

— Mi lehet ennek az oka?

— A tavalyi 45 százalékkal szemben a terület 75 százalékán holland-fajtákkal dolgozunk, amelyek drágák ugyan, de termőképességük meglehetősen magas —

mondja Frank Gyula, a szövetkezet elnöke.

— Hány embernek ad

munkát a burgonya a tszben?

— Mintegy 40—42-nek.

Van húsz katona segítőtársunk, ók zsákolnak, részt vesznek a szállításban, a rakodásban. Tízen-tizenkettén gépeknél dolgoznak, es

nyolc-tíz asszony válogatja ki a hibás, sérült gumókat.

A csarnokban egyenletesen haiad a szalag, mellette

gyorsan jár az asszonyok keze.

— Osztályozzák is á burgonyát?

— Nem, azt a gépsor maga végzi — mondja Haász Jánosr.é.

— Nem egyhangú ez a

munku ?

— Az, de már megszoktuk — mondja Kigyósi Jánosáé. — Valakinek ezt is meg kell csinálni. Ha végzünk vele — talán a jövő héten —, akkor dohányt simítunk. Ott nagyobb a kereset, igaz, túlóra is van bőven.

— Ilyenkor ősszel akad munka otthon is...

— Bőven! A zöldséget otthon is most kell felszedni. az állat enni kér, , s a szüretet is nemrég fejeztük be.

— Melyik a legnehezebb évszak az asszonyoknak?

— A nyár. Akkor van a dehányszedés, hőségben, tűző napon. Tizenkét-tizenhá- rom órát is dolgozunk olyankor. Az ősz már csendesebb, de a munka nem kevesebb most sem.

Kereken ezer hektárnyi búzái vetnek az idén a csurgói termelőszövetkezetben. Naponta (10—70 hektáron kerül a mag a földbe — a terület több mint felével, 550 hektárral végeztek már. Kovács István a második „rangidős” a vetésben.

— Mióta dolgozik ezen a gépen?

— Az MTZ—30-ason két éve, de traktoron és itt a tsz-ben már 1963 óta. Az előző gépem gyengébb volt, kevesebbet bírt, mint a mostani. Csak én vetek vele. egy műszakban dolgozunk.

— Ha meghibásodik, ki javítja meg?

— Természetesen én. Minden csip-csup dologgal nem megyünk a műhelybe, csak ha nagyobb baj van, és nem lehet megoldani itt kinn.

— Mit vetett már az idén?

— Szeptember első felében kezdtem a repcét, azután jött az őszi árpa és

most a búza. Ebből 15—16 hektárnyit vetek el naponta. Kora reggeltől sötétedésig dolgozunk.

— Mire kell ügyelni a vetés közben?

— A csatlakozó sorokra, a fordulásra, hogy ne maradjon ki egy darabka föld sem. Fontos a gép beállítása, nem mindegy, milyen mélységbe kerül a mag. Mindenre figyelni kell, a tükröt is úgy állítottam be, hogy lássam a gépet, nem adódik-e valami probléma. A vetésnél fontos szerepe van a farosnak, aki ügyel arra, hogy a gép folyamatosan vessen. Ha valami hibát észlel, rögtön jelez.

— Rátenné-e a nevét erre a táblára, ahol most állunk?

— Pei’sze, miért ne? Az én munkámra még nem volt panasz. Egy része már ki is kelt annak, amit vetettem — végigjárom néha a táblákat, amelyeken dolgoztam. Elmehet,' megnézheti a repcét, azt is én vetettem.

Az ebéd már megérkezett, a Hatul technikus kombáj- nos, Androsics Árpád mégis ú.i sorba fogott.

— Miért nem megy enni?

— Ilyen táblában valahogy nehéz abbahagyni.

— Pedig úgy hallottam, igyekeznek egy kicsit visz- szafogni a komhájnosokat, mert nem győzik a szállítók.

— Aligha lehet itt valakit visszafogni. Nézze, már nyomomban is van a pótkocsis IFA. Annak a vezetője is halogatja az ebédet, el szeretné vinni meg efct a 120 mázsát.

Segesai László gépkocsivezető megkezdte aznapi ötödik fordulóját.

— Ma is legalább este hétig megyünk. Addig beviszek még legalább 60 tonnát.

Máig több mint 1200 hektár termését takarították be a kéthelyiek.

— Amíg 200 forint alatt tudjuk tartani a mazsánkén- ti önköltséget, addig termesztenünk kell — mondta \ arga László elnókhelyette«. — Tavaly 2500 forint volt • kukoricánál a hektáronkénti

Kéthelyen nincs kétely

A népgazdaság számára a kukorica az egyik legjobb növény. A gazdaságok számára ugyanakkor — nagy energiaigénye és más növényekhez képest alacsony jövedelmezősége miatt — az egyik legkevésbé kecsegtető, öttonnás hektáronkénti hozam nem rossz eredmény, mégis, aki ennyit ér el. csaknem ráfizet. Több tsz szakemberei kiszámolták, hogy az ágazat akár megkétszerezheti nyereségét, ha felére csökkenti a vetésterületet, és csak a legjobb földeken termelik ezt a növényt. Mindezek után különösnek látszik, hogy a héthelyi tsz változatlanul nagy területen — az idén is több mint 1600 hektáron — termeszt kukoricát. Aligha teszik ezt saját érdekeik ellenere. Mi hát a titkuk?

nyereségünk. (Miközben a megyei átlag alig haladta meg az 500 • forintot.)' Meglehet, más növénnyel ennél nagyobb jövedelem is elérhető, de minket sok minden a kukoricához köt. Erre szakosodtunk, ebben az ágazatban hajtottunk végre nagy beruházásokat. Csupán saját állatállományunk éves kukoricaszükséglete 360 vagon- nyi. Ezt megtermesztenünk jóval olcsóbb, mint megvásárolnunk. Az ésszerű vetésforgó megtartása is a ku- koricatermesztés mellett szól.

Mindezeken kívül van azonban két különleges okuriK is. Valamennyi kukoricás gépünk „nullára íródott”, azaz visszafizette már az árát. Nyolcéves masinák, mégis — s ez traktorosainkat és szerelő kombájnosainkat dicséri — kifogástalanul működnek. Az idén gáztüzelésre állítottuk át szárítóinkat, ez felére csökkenti az energiaköltségeket. Egyetlen lehetőségünk van hát: még jobban termeszteni a kukoricát.

— Vannak, akik szerint a kéthelyi földeken könnyű jó eredményt elérni . . .

— Nekünk sem jó minden

területünk. A somogyszent- páli rész például homok. Pedig ott is kukoricát termesztünk Az ésszerű szervesanyag-vissza pót lásnak és

meszezésnek köszönhetően jo volt a táblák átlaghozama.