Somogyi Néplap, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-17 / 244. szám

Tolvajok és a gyerek PIACI KÖRKÉP Morzsák a gyűjteményi! csinységekre” nem fordí­tunk figyelmet? Miféle mozzanatok kellenek ahhoz, hogy aki szó nélkül zsebre vágja a három kétforintost, aki különösebb aggodalmak nélkül elköti a bringát, ké­sőbb még „nagyobbakat" ne tegyen semmitől sem lelve. Mikor lesznek az el- nézőkből elnézendők? Fo­kozva: miben végződik mindenféle apró mega al­vásunk, gyengeségünk — a közös cselekvés helyett? Luthár Péter Tavaszias fuvallatok kö­zepette is őszi árklíma jel­lemezte a tegnapi — ismét nyüzsgöbb — kaposvári he­tipiacot. Szép, tölteni való paprikát már csak 20 fo­rintért kínáltak, s ugyan­ennyibe került a fűszer- és cseresznyepaprika is. Az alma alakút és a Húsos zöl­det sem adták 6-nál ol­csóbban. Ennél számottevő­en kevesebbért — 8—9 fo­rintért — már csak Békés­csabán és Szegeden kapha­tó. A lecsóparadiosom-ma- radványokért is 10 forintot Az adminisztráció automatizálása Keserűséggyűjteményem nem túlzottan terebélyes., Legutóbb két morzsát ta­nulmányoztam belőle. Eze­ket is kissé tehetetlenül. Pedig lefogadom, hasonló vagy , hajszálra ilyen példá­nyokat őrizgetnek mások is. És külön-külom tehetetlen- kedünk. A gyerekkel bevásárol­ni voltunk. Bölcsen unja már az áruházi polcokat, tehát nem akárt velem tar­tani. Kétforintost kért, hogy amíg összeválogatom az árut, ő hinta-zsiráfozhasson a bolt előtérében, a pénzbe- dobasra „nyargalni” kezdő állaton. Adtam neki egy tí­zest, s a pénztárhoz küld­tem: kérjen két kétforin­tost. Még hallottam, amint talpig becsületesen két ket­test kért — holott már tudja, hogy a tízesből több­re is futná. Épp befejeztem a vásár­lást, amikor lejárt a máso­dik zsiráfmenet, s indul­tam a hintázás boldog per­cei után mosolygó kölyök- hoz. Megbeszéltük, hogy ez nagyszerű dolog volt. majd kértem a visszajáró hat fo­rintot. Nem tudta aludni... — Hiszen szóltam utá­nad, hogy itt a visszajáró, de nem figyeltél ram. Ak­kor, hogy kapaszkodhassak a zsiráfon, letettem a pern.i a hosszú asztalra, ahol be szoktunk pakolni; ott lesz, majd megtaláljuk — mond­ta határtalan bizalommal. A pénz nem volt ott. Azt mondtam: nem normális, aki lerakja a pénzt az asz­talra egy áruházban. s egyáltalán: hogy képzeli az ilyet, és soha többet nem kap zsiráfpénzt. Valószínű­leg igyekezett volna ma­gyarázkodni, de ingerültsé­gem miatt már ott ült az arcán a lehetet lenseg és a felelem. Erezhette. hogy nem kellene magvaráz- kodnia. Mindiá azt hallot­ta, hogy még az utcán el­hagyott játékot sem szabad hazavinni, hanem meg kell keresni a gazdáját, a bolt­ban talált pénzt pedig oda kell adni a pénztáros néni­nek. Ha ez törvény, akkor nyilvánvaló, hogy ö nyu­godtan leteheti a pénzét, a játékát, a kabátját olyan helyre, ahol majd megtalal- ja­Keserúség maradt benne, Ki tudja, mikorra sikerül a tehetetlen félelem érzései elfeledtetni vele, az igaz­ság biztonságot adó voltát, s mindenkori kimondható- ságáit újra természetes be­idegződéssé változtatni. Rég történt ez, s még em­lékezik rá. Én már-már el­feledtem. amikor egy újabb keserűség mellett rá kellett találnom. De ez már a má­sik történet. Volt egy biciklim. Azért volt, mert elloptak. Nehe­zen megszolgált bringa volt. alig-családos. elsógye- rekes, mindenfélerészíet- nyögő korunkból. Fiahordó, munkába járó, kiránduló, tehát univerzálisan csodá­latos jármű. És még néhány évig az lett volna újabb- gyerekes újabbrészlet-nyö- gő. a bonyolódó pénzügvek- ből csak lassan kilábaló korunkban. Otthagytam lezárva egy folyosón. Akkor épp mun­kaeszközként. Furcsa a sors:’az egyik félórás üres­járatban épp azt számítgat- tam, hogy ha veszünk majd még egy biciklit, néhány hónap múlva lehet majd a kisebbiket is a gyerekülés­ben hordva kirándulni. És akkor eldőlt: nem másik biciklit veszünk, hanem új­ra egyiket. Ha veszünk egyáltalán. A gyerek a hirt hallva sírni kezdett, és azt kérdez­gette ,:.Apu, most aztán mi­vel viszel engem reggel oviba?” Hiába ajánlgattam, hogy megyünk kézen fogva, esetleg nyálában vagy háti- putiban viszem. . . Ha út közben biciklit lát, szomo­rúan kérdezősködik. Először arról, hogy aki­nek nincs pénze, az miért nem vár arra. hogy bicikli­je legyen, aztán meg arról, hogy akinek nincs pénze, az miért lop biciklit, és végül arról, hogy ha nekünk még nincs elég pénzünk, akkor miért nem lopunk mi is egyet. Legutóbb nekem- szögezte: „Ha én nem hagy­hatom ott az asztalon a zsi- ráfos kétforintost, akkor te miért hagytad ott a bicik­lit a lépcsőházban? Lehet, hogy csak a , vé­letlen szülte a két törté­net összekapcsolását? Ak­kor valahogy kikerültem a választ, bár azt hiszem, nem jól tettem. Hasonló te­hetetlenséget érzek, - mint amit a gyerek érezhetett. Csak egy bicikli volt. El- looták. Hát ez szinte ter­mészetes. Es ha nekünk az. akkor miképp és mire tanítsuk a gyerekeket? Két morzsa. Azt sugall­ja: az apró tolvajlás nem számít. És még milyen, „ki­Az irodai, az adminisztrá­ciós munka automatizáló- dásának az igénye nap­jainkban a fejlett ipari or­szágokban egyre inkább elő­térbe került. Az elektroni­kus irodai eszközök világ­forgalma az utóbbi években több mint 40 százalékkal megnőtt. Alapvető követelmény a hatékonyság növelése, a gyors ügyintézés, a kényel­mes és megbízható informá­ció-hozzáférés. Ezek a kí­vánságok egyben a bürokrá­cia megfékezésének egyik lehetőségét jelentik. Már manapság is van egy sereg olyan berendezés, amelyeket az irodai munká­ban használni lehet. Ilyenek a különféle információtáro­lók, az elektromos írógépek ,intelligens” változatai, ame­lyek teljes, ismétlődő szö­vegrészeket (cím, megszólí­tás, udvarias vezető stb.) tárolnak, és ezek egyetlen gombnyomással behívha­tok, amellett még például sorkiegyenlítést. sorszám­lálást, hibajavítást, szer­kesztést is lehet végezni ve­lük. A nagy lökést a sokrétű felhasználáshoz a mikropro­cesszorok adták. Ezek be­építésével mai irodai beren­dezéseink utódai ..intelligens­sé” tehetők, tehát tárolni tudják az információt. Az egyedi munkahelyek össze­kapcsolhatók nagy összefüg­gő rendszerbe, esetleg csat­lakozhatnak a vállalatok termelésirányítási rendsze­reihez, amelyekben közepes vagy nagy számítógépek, nagy adatbankok vannak Képünkön: vállalati terme­lésirányításhoz is jól hasz­nálható mikroszámítógép. (MTI Külföldi Képszolgálat —KS) és Borisz Szlrugackii 5. Rumata felnyitotta a sze­mét. Már nappal volt. Az ablakok előtt botrányos jelenet folyt az utcán. Va­laki ordítozott: „G-gaz-z- ember! Felhyalod ezt a mocskot! Ku-uss!... Szent Mik* hátára esküszöm, ki­hozol a sodromból!” Egy másik durva és rekedt han­gon azt dörmögte, hogy ezen az utcán az embernek a lá­ba elé kell néznie. „Reggel tájt kis eső volt, az utcát pedig, maga is tudja, mikor kövezték...” Ne verjen, ne­mes dón...” — dörmögte va­laki odalent. Ismerős hang. Ugyan ki lehet? Alighanem dón Ta- meo. Még ma visszanyere- tem vele a hamahari gebét. Kíváncsi vagyok, érteni fogok-e valaha is a lovak­hoz? Igaz, mi, E&ztori Ru- maták, ősidő óta nem ér­tünk a lovakhoz; a harci tevék szakértői vagyunk. Rumata fejpárnája mellett kitapogatta a selyenv.sinórt, és néhányszor megrántotta. A ház legmélyén csengety- tyűk szóltak. A kölyök per­sze a botrányt bámulja, gondolta Rumata. Az abla­kok előtt hallatszó szitko- zódásra fülelt. Micsoda ki­fejező erejű nyelv! Csak le ne kaszabolja dón Ta- meo... Pocsék dolog, ha a nap dán Tameóval kezdődik... Rumata felült, és a paplan alatt átkulcsolta a térdét. A kilátástalanság érzése nehe­zedik rá, szeretne azon töp­rengeni, mennyire gyengék vagyunk a körülményekkel szembe... A Földön eszünk­be sem' jut ilyesmi. Ott egészséges legények va­gyunk, akik átestünk a pszichológiai kondicionálá­son, és mindenre készen állunk. Kitűnők az idege­ink, szemrebbenés nélkül végignézzük, amint ütlegel­nek és kivégeznek másoka*. Nagy személytelenítők va­gyunk. még álmunkban sem beszé'iink a Föld nyelven Kifogástalan fegyverünk van, a feudalizmus bázis­J elmélete, amelyet dolgozó- szobák és laboratóriumok csendjében, poros asatás- gödrökben, higgadt viták során dolgoztak ki... Csak az a kár, hogy dón Rebának fogalma sincs er­ről az elméletről. Csak az kár. hogy a lélektani előké­szítés úgy lekopik rólunk, akár a nyári lesülés. szél­sőségekbe esünk, kénytele­nek vagyunk szüntelenül edzeni magunkat. „Szorítsd össze a fogadat, és ne fe­ledd. hogy álcázott isten vagy.” Kiderül, hogy lel­kűnkben ijesztő gyorsaság­gal kiapadnak a humaniz­mus kútjai. Szent Mika, hi szén mi igazi humamsták voltunk ott, a Földön, a humanizmus a természe­tünk csontváza volt, és az Ember előtti hódolatunk­ban antropocentrizmusra vetemedtünk, itt pedig egy­szerre rémülten azon a gondolaton kapjuk magun­kat, hogy nem az Embert szerettük, hanem csak a kommünárt, a földlakót. Nem keli ilyesmin töp­rengeni, gondolta Rumata. És semmiképp sem reggel. Nyelne el a föld ezt a dón Tameot... Savanyúság gyü- lemlett fel a lelkében, és ebben a magányosságban nincs hova kilocosantanh Mert nagyon magányos! Gondoltuk volna mi. egész­séges, magabiztos férfias, * hogy itt maganyosságba csöppenünk? Autóm, mi lelt? Nyugatra tőled. ha- romórai repülésre, ott van a jólelkü, értelmes Alek- szandr Vaszil.ievics, keleten Paska, hét éven át padtár­sad, hűséges pajtásod. Be­savanyodtál, Toska! Pedig mi azt gondoltuk, erősebb vagy! Pokoli munka, meg­értjük. Térj vissza hát a Földre, pihenj, foglalkozzál egy keveset az elmélettel, aztán majd elválik... Alekszandr Vasziljevics egyébként merőben dogma­tikus. Ha egyszer a bázis- elmeletben nem szerepelnek a szürkék, akkor én csaK képzelődöm. Ha képzelő­döm, akkor az idegeim fel­mondták a szolgálatot. „No jó, megígérem, magam né­zem meg, és közlöm a vé­leményemet. Egyelőre azon­ban, dón Rumata, semmi­féle túlkapás...” Pavel pe­dig, gyerekkori barátom, a tudós szakértő... eszeve­szetten végigszáguldott két bolygó történelmén. és könnyűszerrel bebizonyí­totta. hogy a szürkék moz­galma csupán a városlakók közönséges szembefordulá­sa a bárókkal. „A napok­ban egyébként betérek hoz­zád, megnézlek. Restellem magam Budah miatt...” Még ez is jó! Budahhal foglal­kozom majd, ha egyszer semmire sem vagyok alkal­mas. (Folytatjuk.) kértek, s mi több, mezte­lent az első őszi primőr is 24-ért. Pesten ugyanez 17.70. A lecsószezon nem­csak emlék a Dél-Alföldön, ahol is 6-ert tűrhetőt mér­nek. Itt kerül legheveseb­be — 7 forint — a főző- hagyma is. Pesten 9.60 az átlagár, nálunk 10 forint. A fejes káposzta egyre s/.ebo és olcsóbb. Tegnap már 6- ért is szemrevalót hoztak. A kiskereskedőknél 20-ért savanyított is van. Csak kevesen vették a fáradságot, hogy ötért ki­lónként burgonyát cipelje­nek a piacra. Vigyék nát Komlóra, ott 7 forintot ad­nak kilójáért, s Pesten is 6.30-at kérnek érte. A fok­hagyma kínálata szegényes, így 50 forintot is kizsarol­tak kilójáért. A hetek nem múltak el nyomtalanul á 12-ért kínált kelen. Karfiolt 10-ért is kaphattunk, 16-ra szökött viszont a csemegeuborka ára. A 18 forintos zöldba­bot a zsengeség kevésbé jel­lemezte. Egy padlizsánért senki sem sokallt 4 forin­tot, ugyanennyiért szóvá tették a fejes salata fejet­lenségét. Változatlanul 6 forintba került egy látvá­nyosabb csomó vegyeszöld­ség. A Zöldért standján hónapos retekből kínáltak szépet, csomónként 5-ért. Almát legjobban Kapos­váron lehet venni. 8 fo­rintért • már ínycsiklandót ajánlottak, de 6-ért is bár­ki szert tehetett rá. Szinte. hihetetlen, hogy 50 kilomé­ternyire innen. Komlón csak 14-ért kapható. Pesten 12 forint, a delicsesz és a jonathan. Szép körtét árul­ták 12-ért. A gesztenyeszezon tető­zött tegnap: mázsaszám hozták a sütnivalót 24—.'iC forintért. Egy darabka sü­tőtököt 6-ért tukmáltak. Töretlenül várt vevőre a dió 25—28-ért. A hecsedli 14-ért egyre kevesebbel ke­csegtet. Borszőlőt 15-ért árultak. Ismét drágulóban a tojás. A múlt heti 2,20-at 20 fil­lérrel toldották meg az áru­sok. A fővárosban 2.50-ért kapható. Szolnokon viszont legföljebb ünnepi ebédhez veszik 3-ért. Egy pár kondefmagos tyú­kot 220-ra tartottak. A ki­lo« a.r 40 forint volt. Pes­ten 20-szal drágább, Bé­késcsabán viszont csak 36 forint. Egy pár csirke épp­úgy 130 forint, mint egy kakasmatuzsálem. Kacsá­ból volt a legtöbb, dara­bonként 220-ert B. F. Telepítés előtti teendők A gyümölcsfa- es szőlő­oltványok beszerzésekor fi­gyelembe kell venni a leg­fontosabb minőségi követel­ményeket. Semmilyen kö­rülmények között se vásá­roljuk meg oltványainkat zugfaiskolában, zugárusok­nál! Az érvényes jogszabá­lyok értelmiben — melyek a telepítést végzők érdekeit védik — csak államilag el­lenőrzött, engedélyezett fa­iskolában kitermelt oltvá­nyokat szabad forgalomba hozni. Vásárláskor ezért feltétlenül győződjünk meg, hogy az eladásra kínált fa­csemetéről. szőlőoltványról, díszcserjéről stb. van-e ér­vényes növényegészségügyi bizonyítvány. A gyümölcsfacsemeték, gyümölcsbokrok, bogyós- gyümölcsűek gyökeres dug­ványai, a szőlőoltványok vásárlása során csak a fej­lett, fajtaazonos, egészséges szaporítóanyagot válasszuk ki. A fejletlen, szabálytalan növésű, fagykárt szenvedett, sérült vagy a kártevők kórokozók különböző fejlő­dési alakjaival fertőzött nö­vényeket ne vásároljuk meg. Gyümölcsfákon, gyü­mölcsbokrokon, különösen a kaliforniai pajzstetű, gyö­kérgolyva, (karfiolszerű du­dorok, megvastagodások a gyökéren), lisztharmat, málnánál a vesszőt ol lossá g, szőlőnél pedig a szólóatka védelem és akacpajzstetű — mentes­ségre kell , különösen gond­dal ügyelni (a károsítok szabadszemmel is viszony­lag könnyen észrevehetők), nehogy a fertőzött anyaggal behurcoljuk kertünkbe va­lamelyik kórokozót. Egész­séges szaporítóanyagot használva minimálisra csökkenthető a fertőzés ve­szélye. • A telepítés előtti talajfor­gatáshoz, a talajmunkák végzésekor győződjünk meg a talajtakaró kártevők egyedszámáról. Ha négyzet- méterenként, illetve kiásott gödrönként 2-3 lárvát talá­lunk. még az ültetés előtt hajtsuk végre a talajfertőt­lenítést. A kaposvári, sió­foki, valamint a barcsi já­rás körzeteiben elsősorban a cserebogárpajorok egyed- száma, más körzetekben esetenként a drótférgek okozta fertőzés teszi indo­kolttá a védekezés végrehaj­tását. A talajfertőtlenítésre javasoljuk a Basudin 5 G, Diazinon 5 G 35 dkg, vala­mint a Galithion 5 G 30—40 dkg adagolású készítmé­nyek valamelyikét 100 négy­zetméternyi területre. A ki- , szórást követően a készít­ményeket azonnal be kell dolgozni a talajba, lehetőleg úgy, hogy a szer a megvé­dendő növény gyökérzóná- janak melységébe kerüljön. ^ Gesztenyehegyek

Next

/
Thumbnails
Contents