Somogyi Néplap, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-17 / 244. szám
Bátor kezdeményezésre, tettekre van szükség A termaSdszövetkezetek megyei küldöttközgyűlése Valósághűen «együk számba munkánk eredményeit, nyíltan tárjuk fel gondjainkat, közösen keressük a fejlődést szolgáló legcélravezetőbb utat — ez a törekvés hatotta át tegnap Kaposváron a megye mezőgazdasági termelőszövetkezeteinek és társulásainak tisztújító és kongresz- szusi küidöttválasztó gyűlését. A IV. kongresz- szusra való készülődés jelentős somogyi eseményén Loscüczi Mihály nyugdíjas tsz-elnök köszöntötte a csaknem ötvenezer szövetkezeti tag képviseletében megjelent küldötteket, az országos, a megyei, a járási párt-, állami és társadalmi szervek képviselőit, az elnökség tagjait, köztük Varga Pétert, a megyei pártbizottság első titkárát, Sugár Imrét, a megyei tanács elnökét, dr. Dajka Balázst, a MÉM főosztályvezetőjét, Lehoczky Mihályt, a TOT főtitkár-helyettesét. Kedvező tapasztalatok A gyenge tsz-ek erősítéséért Somogy mezőgazdaságának egyik legnagyobb gondja, hogy a termelőszövetkezeteknek csaknem fele, harmincöt nagyüzem a gyengén gazdálkodók köréhez tartozik. Helyzetüket, gondjaikat a múlt év májusában tekintette át a megyei párt- bizottság, és határozatokat hozott gazdálkodásuk fejlesztése, megerősítése érdekében. A határozatok szellemében végzett munkáról, a szabályozók változásának várható hatásáról beszélgettünk dr. Győri Józseffel, a megyei tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztályvezetőjével. — Milyen módszerrel láttak hozzá e jelentős feladathoz? — Ahány szövetkezet, annyiféle oka van a aven- geségnek. Ezért intézkedett úgy a határozat, hogy kü- lön-külön kell megvizsgálni ezeknek az üzemeknek a helyzetét, és a szakemberekkel egyetértésben konkrét intézkedéseket tenni gazdálkodásuk megjavítása, megszilárdítása érdekében. A munkabizottságok eudig huszonhárom termelőszövetkezet felülvizsgálatát végezték el, jelenleg négy gazdaságban folyik ez a munka. — Milyen következtetésekre jutottak, illetve milyen változások történtek? — Először a vetésszerkezetet említem. Ezekben a gazdaságokban kisebb-na- gyobb mértékben mindenütt gond volt, hogy a termelési szerkezet nem igazodott az adottságokhoz, több ágazatot is fenntartottak az üzemek, számottevő veszteség mellett A növény termesztésben az utóbbi két évben, kedvező változás indult el. Csökkent a kukorica vetésterülete, a gabonatermelés szinten maradt, viszont jelentősen, nőtt a magasabb jövedelmet biztosító árunövények területe. A legnagyobb gond az állattenyésztésnél jelentkezik. A szétszórt, elaprózott, korszerűtlen telepeken, épületekben az állattenyésztési ágazatok általában veszteségesen vagy csak igein csekély eredménnyel gazdálkodnak. A sertéstenyésztés több üzemben kritikus helyzetbe került, a rekonstrukcióra az esetek többségében nincs pénzügyi lehetőség. Megfontolt mérlegelés után négy szövetkezetben ezért szűnt meg ez az ágazat. Ugyanakkor tíz gazdaságban a húsmarhatartás került előtérbe. — Hogyan fejlődött a kiegészítő tevékenység? — Néhány adatot említek. A múlt évben nyolc, az idén három szövetkezetben indult új melléküzem- ági tevékenység. Ezekhez hét szövetkezet kapott termelési adóból törleszthető fejlesztési hozzájárulást. A megye a saját eszközeivel is igyekszik segíteni a gyengén gazdálkodókat. Ebben az évben például a kedvezőtlen adottságú üzemek kapták a megyei támogatási keret hatvanhét százalékát. A megszilárdítást szolgáló intézkedések, támogatások csak ott hoznak eredményt, ahol megfelelőek a személyi feltételek, s az üzem fogadókészsége. ' A huszonhárom szövetkezet közül tizenhatban már a vizsgálat előtt vagy annak következtében változás tör - tént a vezetésben. — A PM és a MÉM kijelölése alapján két év óta van lehetőség a legnagyobb gondokkal küzdő üzemek helyzetének rendezésére. — Ennek alapján eddig hét üzem került ebbe a csoportba. Két éve a mesz- tegnyöi és a háromfai, tavaly a segesdi és a homok- •szentgyörgyi, az idén pedig a sávolyi, a nágocsi és a tabi szövetkezet részesült kiemelt, egyedi rendezésben. Ezeknél a személyi feltételek megteremtésével egyidőben jelentős pénzügyi intézkedések történtek. Eddigi tapasztalataink kedvezőek, tehát ez a módszer célravezető, hasznos. — A közgazdasági szabályzók változása hogy érinti ezeket az üzemeket? — Az ő érdekeiket meszszemenően figyelembe veszik az új szabályozók; úgy látom, feltétlenül megerősödésük gyorsítását szolgálják. Anyagilag is ösztönöznek az adottságoknak jobban megfelelő termelési szerkezet kialakítására, a nagyobb biztonsággal és eredménnyel termelhető gabonatermelés növelésére, a húsmarhatartás fokozására. Számításaink szerint az eddig támogatott szövetkezetek a mostani szabályozó módosítással hatvannyolc millió forint plusz bevételre tesznek szert. Az egész megyét tekintve is pozitíz az egyenleg; a múlt évi árukibo- csátást alapul véve csaknem huszonhat millió forintot hoz a változás. Fontos. hogy ezekkel a módosításokkal jól éljenek az üzemek. Ez szakszerűbb, fegyelmezettebb, célratörőbb gazdálkodást követel minden gazdaságban. V. HL A szövetkezetek fejlődését, a munkát segítő és gátló tényezőket sokoldalúan elemző, írásos előterjesztéshez Bernáth Ferenc, a tsz-szövetség elnöke mondott kiegészítőt. Az előterjesztés széles körű önvizs- gálatop, alapul, hiszen a kongresszusi irányelvek vitáiban több mint tízezer tag vett. részt, több mint félezren tettek észrevételt, javaslatot. Kicsendült ezekből a véleményekből, hogy a termelőszövetkezetek tagsága egyetért és támogatja a párt agrárpolitikáját, kötelességének érzi, hogy még jobban dolgozzon. Somogy termelőszövetkezetei az elmúlt öt évben minden tekintetben fejlődtek, erősödött szocialista jellegük. A termelés öt év alatt 48 százalékkal bővült, nőtt a termelékenység. A legjobb szövetkezetekben ma már biztonsággal termelnek 8 tonna kukoricát, 6, tonna búzát hektáronként; tehenenként ötezer liternél több tejet. Alapot biztosítanak ehhez a nagy hozamú fajták, a technológia fejlődése, a ■Szervezettség. Tény azonban, hogy ezeket a lehetőségeket nem mindenütt tudták kihasználni. Az okok gyakran a fegyelmezetlenségben, a rossz termelési szerkezetben találhatók. Igaz ez akkor is, ha az elmúlt években a gazdaságos termelésszerkezet érdekében összességében kedvező változás kezdődőit megyénkben. De ez még csak a kezdet, és ahogy hangsúlyozta az előadó: a VI. ötéves tervben a szerkezet javítása még nagyobb gazdasági kötelezettség lesz. Eredménnyel termelhető, jól értékesíthető és exportálható termékeket lehet csak előállítani. Szólt az előadó a termelési rendszerekkel, a társulásokkal kapcsolatos tapasztalatokról, a termékforgalmazás, az anyagi—műszaki ellátás gondjairól. Hangsúlyozta, hogy a ráfordítások, az árak növekedését nem sikerült ellensúlyozni; ennek következménye, hogy a szövetkezetek felében csökkent a nyereség, több mint egyharmadaban pedig nem éri el az egy millió forintot a fejlesztési alap. A VI. ötéves tervről szólva kiemelte, hogy az nagyobb minőségi követelményeket támaszt, amelynek kiíe.ie" zésre kell jutnia az önköltségben, az egyenletes, megbízható minőségben és a pontos teljesítésben. Az előterjesztés részletesen foglalkozott a szövetkezeti dolgozók életkörülményeinek javulásával, a folyamatban levő generáció- váltással, a vezetői tevékenység erényeivel és hibáival, a szövetkezeti demokrá-. Háromezerszer köt ki a hajó cia szélesedésének kedvező tapasztalataival. szerkezetváltásra, a fejlődést segítő együttműködésre, társulásra, és ha az érdekeltség úgy kívánja, az egyesülés kezdeményezésére. Részletesen foglalkozott a szövetkezetek vezetési színvonalával, a hibákkal, hangsúlyozva hogy fokozatosan. változtatni kell ott, ahol a vezetés nem tud megfelelni a követelményeknek. Az emberi tényezők szerepe a társadalmi fejlődés mai szakaszában rendkívül megnőtt. A feladatokkal csak a rugalmas, kezdeményezőkész, a tudomány eredményeit jól hasznosító irányító gárda tud megbirkózni. — A VI. ötéves terv sikere nagyrészt azokon áll, akik itt ülnek, bizalmat kaptak a tagoktól. Meggyőződésem, teljesítik is nemes hivatásukat — mondta Varga Péter. — Jól tudjuk, hogy most jobban, mint bármikor: munkára, szervezettségre van szükség fejlődésünk érdekében — mondta befejezésül Bernáth Ferenc. Az előterjesztés, valamint a nőbizottság és az ellenőrző bizottság beszámolója nyomán értékes, tartalmas vita bontakozott ki. Tóth László, a somogyjádi tsz elnöke többek között kifogásolta. hogy a mezőgazdaságban használatos ipari ter- mékek minősége sokszor nem felel meg a kívánalmaknak. Vasvári János mesztegnyői elnök, Kovács Istvánná berzencei párttitkár és kiskörzeti együttműködés szélesítését szorgalmazta. Dr. Sebestény Ta- másné kaposfüredi jogtanácsos egy sor javaslatot fogalmazott meg a szövetkezeti önkormányzat, önszabályozás korszerűsítése érdekében. Vass Magdolna kutasi főagronómus és Tóth János hetesi elnök a fiatalok helyzetéről, gondjairól, Papp Imre nagyberki közgazdász a külső és belső ellenőrzés javításáról szólt. Boda János az érdekképviseleti munka módszerének korszerűsítésére hívta föl a figyelmet, Lehoczky Mihály pedig a kongresszusi készülődés országos tapasztalatait taglalta. A vitazáró után került sor a megyei fez szövetség tisztségviselőinek, az öt TOT-tagnak és a huszonhat kongresszusi küldöttnek a megválasztására. A megyei szövetség elnöke ismét Bernáth Ferenc, titkára Bogó László lett. A vitában felszólalt Varga Péter. Tolmácsolta a megyei pártbizottság elismerését és köszönetét megyénk szövetkezeteinek a termelési és a mozgalmi munkáért. Hangsúlyozta: a mai tények egyértelműen bizonyítják, hogy a szocialista átszervezés egész társadalmunk fejlődését, érdekét szolgálta, hozzásegítette megyénket az elmaradottság fokozatos felszámolásához. .— A szövetkezeti tagok értik a párt politikáját — mondotta —, megerősítették ezt a most elhangzott vélemények is. Ezen belül biztató, hogy érzékelik, milyen gazdasági munkát kell végezniük a VI. ötéves tervben. Kifejeztek: csak akkor tudunk előrejutni, ha bátrán gondolkodunk, kezdeményezünk és cselekszünk. Az vállalja ugyanis a legnagyobb kockázatot, aki nem kezdeményez. Hozzászólása további részében a minőségi követelmények fokozódásával foglalkozott a megyei pártbizottság első titkára,: és kifejezte meggyőződését, hogy a szorgalmas tagság és I a jól képzett vezetők erőfeszítése révén szövetkezeteink megbirkóznak a nehezebb feladatokkal. Ezzel összefüggésben hívta föl a figyelmet az új módszerek, eljárások gyorsabb elterjesztésére, a diruamkusabb November elejéig még közlekedik néhány hajó a Balatonon, s a tó befagyásáig járnak a kompok Szántód és Tihany között. Ám a Mahart Balatoni Hajózási Üzemigazgatóságának siófoki központjában már megkezdték a karbantartó, felújító munkát a szakemberek. Nagy forgalmú szezonra tekinthetnek vissza ... Több mint 4 millió utast, csaknem 400 ezer jármüvet szállítottak a nyáron, s e nagy tömeg utaztatása különösebb gondot nem okozott. Minden bizonnyal jövőre is elegendő lesz a vízi járművek száma, s szakemberhiány sem fogja akadályozni a balatoni hajóközlekedést. A hajóparkban zömmel 1956 óta épült járművek vannak. At. V. ötéves terv időszakában négy hajóval — a Siófok, a Badacsony és a Füred nevű katamaránokkal, valamint a szovjet gyártmányú Lel le motorossal — gyarapodott az igazgatóság. Nem beszélhetünk fejlődésről azonban a kikötök fogadási lehetőségeit illetően. Még a legnagyobb forgalmú kikötőkben is (Siófokon, Tihanyban, Badacsonyban, Füreden) Szegényes, szűk. elavult létesítmények (pénztár, váróterem stb.) vannak. A siófoki kikötőben 1932-ben kétezer annyi partfal állt a személyforgalom szolgálatában, mint jelenleg (két zsilip foglalta el azóta a hajók helyét), s a fejlesztésre egyelőre nincs lehetőség. Pedig a balatoni kikötőkben a szezon heteiben összesen átlag 3 ezerszer köt ki hajó (naponta 30-szor), s ez a szám csupán a Mahart vízijárműveire vonatkozik. 1980-ban Füreden 3736-szor, Tihanyban 3447-szer, Siófokon pedig 2845-ször kötött ki Ma- hart-hajó, s az idén nyáron átlag 8 százalékkal nagyobb volt a forgalom, mint 1980-ban. — A kikötők állapotát anyagiak híján egyelőre nem javíthatjuk jelentősen, ám mindent elkövetünk azéut, hogy a lehetőségeinkhez képest színvonalasabb körülmények között bonyolítsuk le az utasforgalmat — mondta Szent- györgyi László főmérnök. — A felkészülés munkálatait is ezért végezzük nagy körültekintéssel. Már megkezdtük a szokásos karbantartó; felújító tevékenységet, bár a felkészülés intenzívebb szakasza — a hajózási sajátosságok miatt — a jövő év elejétől kezdődik. A hajósok az egész évi munkaidejük 60 százalékát vízen, 40 százalékát pedig a javítóműhelyekben töltik. Még az idén elvégezzük a Lel le motoros kormány- rendszerének átalakítását; erre a munkára azért van szükség, hogy a hajó köny- nyebben manőverezhessen. Már befejeztük a kísérleteket a Baross komp mágneses kikötésével kapcsolatban, s most a megvalósítás következik. Az elektromágneses rendszer lényegesen lerövidíti a kikötési időt. A jövő szezonban tehát a Barossnak már nem lesz kötelekre szüksége. — Több „vizes” vállalat kisebb hajóinak felújítását is vállaljuk. A VITUKI-nak például átépítjük egy hajóját, majd elvégezzük a SZOT vaslemezes vitorlásainak héjlemezcseréjét, s néhány Kalóz típusú vitorlást is építünk, illetve javítunk. Az egyik üdülő részére két nagyobb, úgynevezett Balaton dinghit készítünk, ez a típusú vitorlás valamikor nagyon népszerű volt a vidéken ... Környezetvédelmi feladataink is vannak. A többi között az olajos fenékvíz — leválasztó rendszer megvalósítását tervezzük. Egy szeparátor berendezés (Siófokon már rendelkezésre áll) szétválasztja a vizet és az olajat, s az utóbbi még véletlenül sem kerülhet a Balatonba. (Fáradtolajként leadjuk.) Eddig szippantókocsi segítségével távolítottuk el a géptérből az olajos vizet. Ehhez — tekintettel a szűkös pénzügyi lehetőségeinkre — az OVH-tól kérünk segítséget. Fonyódon csatornarendszert létesítünk, következésképpen ezután a térségben közlekedő hajók szennyvíztartályainak ürítéséhez sem kell szippantókocsikat igénybe vennünk. Sz. A SOMOGYI NÉPLAP Á Barossnak nem majd
