Somogyi Néplap, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-15 / 242. szám

Élménybeszámolók a Szovjetunióról Jutalomút Moszkvába, Leningrádba Szombaton ül össze az MSZBT VII. országos érte­kezlete Budapesten. A so­mogyi küldöttek egyike lesz Baksa József, a Somogy— Zala megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedel­mi Vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettese, az MSZBT-tagcsoport ügyve­zető elnöke. Most először vesz részt ilyen fórumon, s természetesen nagy izgalom­mal készül a magyar-'-szov- jet baráti mozgalom szám­vetésére. Tíz évvel ezelőtt, az el­sők között alakult meg az MSZBT-tagcsoport a válla­latnál, s az egy évtized eredményei jelentik az ügy­vezető elnök ajánlását az országos értekezletre. Az ízlésesen berendezett irodában beszélgettünk ar­ról, milyen módszerekkel, s mit tettek azért a két me­gyében, a kaposvári köz­pontban és a vidéki fiókok­ban, hogy minél többen megismerjék a Szovjetunió gazdasági, társadalmi, politi­kai, kulturális életét, ered­ményeit — Én a magam részéről azt tartom — kezdte Baksa József —, hogy a legfonto­sabb a személyes tapaszta­lat, benyomás. Ezt vallja Dévényi Zoltán igazgatónk is. — Közismert, hogy na­gyon sokan utaznak juta­lomból a Szovjetunióba a 'vállalattól. — így van, évente rend­szeresein harminc—ötven dolgozónk megy jutalomút- ra Az utóbbi öt évben há­romszázan voltak a Szov­jetunióban. A kilencszáz dolgozó közül már hatszáz szerzett személyes tapaszta­latot a szovjet emberek éle­téről. — Mikor volt kint az ügyvezető elnök? — Én 1967-ben jártam a Szovjetunióban. Nagy él­ményt jelentett,' ahogy ké­szültek barátaink az októ­beri' forradalom 50. évfordu­lójára. A féleségem ugyan­abban az évben barátságvo­nattal utazott ki. Most azt tervezzük, hogy jövőre el­megyünk együtt egy Moszk­va.—Leníngrád útra. — Tartanak-e élménybe­számolót azok, akik juta- lomúton voltak? A kérdés végére sem ju­tottam, Baksa József már igenlően bólogatott. — Természetesen. Azok a dolgozók, akik igazán jó kapcsolatba kerültek a szov­jet emberekkel, többet-ke- vesebbet megismertek a Szovjetunió életéből, sok él­ményt szereztek, és beszá­molnak tapasztalataikról. Most már egyre többen ké­szítenek színes diafilmeket. Az is előfordul, hogy a ju- talomútra indulókat előre megkérjük, úgy fotózzanak, hogy az élménybeszámolót képekkel tehessék színeseb: bé. Ennek szívesen tesznek eleget. Egy rövid beszélgetés ke­vés arra, hogy egy évtized minden fontos eseményét felidézzük. Így mindössze néhány jellemző mozzanat­ra összpontosítottunk a tagcsoport életéből. — Az MSZBT tavaly megrendezte a Hős városok, városok hősei vetélkedőt diákoknak és munkásoknak. A vállalat jellege miatt er­re nem nevezhettünk. Ezért gondoltunk egyet: miért ne csinálhatnánk meg *ugyanezt vállalati keretek között. Három témakört választot­tunk. Egynek a hős városo­kat és a városok hőseit, a másiknak a moszkvai olim­piát, harmadiknak pedig az űrhajózást. Ennek külön időszerűséget adott, hogy Farkas Bertalan akkor járt a világűrben. A házi verse­nyeken huszonkilenc szo­cialista brigád háromszáz tagja vett részt, így ennyi­en ismerkedtek meg a há­rom témakörrel. A vállala­ti döntőre aztán a fiókok és a központ első helyezettel jjtettak el. Ez egyben kö­zös megemlékezés volt az októberi forradalomról, va­lamint az MSZBT megala­kulásának 55. évfordulójá­ról. A- legjobbakat itt külö­nösen nagy meglepetés ér­te. A kiírásban az szerepelt, hogy az első három helye­zettet díjazzuk. A vállalat igazgatóia az első négy csa­patot, valamint az őket föl­készítő elnökségi tagokat szovjetunióbeli úttal jutal­mazta. Most nyáron zajlott le a jutalomutazás, és mos­tanában számolnak be él­ményeikről a résztvevők. — Mit mondana el, ha szót kapna az országos ér­tekezleten? — Az eredményeken kívül mindenképpen megemlíte­ném az egyik gondunkat: kevés a központtól kapott propagandaanyag. A plakát, a képsor két példányban nem elégíti ki a központ s a fiókok igényét. Ha mond­juk cserélni akarjuk az anyagot, nem minden tart ki épen a végállomásig, márpedig ugyanolyan kí­váncsiak minderre az összes helyen. A vállalatunknak például legkevesebb nyolc sorozat kellene mindenből. Ezt szerintem érdemes el­mondani a szombati tanács­kozáson. — Mi a legközelebbi ter­vük? — Szeretnénk az aktívá­inkat elvinni a budapesti Szovjet Kultúra és Tudo­mány Házába. Ez nagy adósságunk. Baksa József és a többi somogyi küldött gazdag poggyásszal indul az orszá­gos értekezletre. S egész biztos, hogy sok tapasztala­tot szereznek a többiek kez­deményezéseiről. Hajos Géza flz illetékes válaszol A Somogyi Néplap 1931. szeptember 11-én megjelent „Valami mindig történik” cí­mű írására az alábbiakban válaszolok: Nagyatádra valamennyi postai küldeményt, így a hírlapokat is gépkocsival szállítják Kaposvárról, illet­ve Budapestről. Érkezés után a hírlapok feldolgozás­ra kerülnek, és csak ezután juthatnak az árusokhoz, kéz­besítőkhöz. Kézbesítéssel kapcsolatos panasz a posta- hivatalhoz eddig nem érke­zett. A hírlapkézbesítést nyá­ron helyettesek is végezték, és gyakorlatlanságukból ere­dően előfordulhatott téves kézbesítés, reklamáció nyo­mán azonban a hiányzó la­pokat pótolták. A hírlapkéz- besítéssel összefügg az egyéb postai küldemények problé­mája is. Gyakori, hogy a többszintes épületek levél- szekrényén a lakók többsé­ge nem tünteti fel nevét, vagy a vele egy háztartás­ban élő, de más néven sze­replő személyt. így a helyi ismeretekkel kevésbé ren­delkező helyettes nehezen tud eligazodni. Sajnos, a küldemények többségén sem szerepel pontos cím, (emelet és ajtószám), ezért tordul- hat elő téves kézbesítés. A lakok — ha idegen külde­ményt találnak levélszekré­nyükben — azt rendszerint felteszik a tetőre. Közismert jelenség, hogy az új lakóte­lepeken nem ismerik egy­mást azt emberek — a cikk szerint is minden lakásba beesőn gettek az ott lakó gyermekek —, a postai kéz­besítő is csak bizonyos idő eltelte után ismerheti meg őket, de csak akkor, ha a küldeményeken is pontos cím szerepel, és a levélszek­rényen is fel van tüntetve a név és a lakás adata. A cikk foglalkozik a táv­közlési ellátással. A posta a rendelkezésére bocsátott osz- szegből tudja fejleszteni a távbeszélő-ellátást. A VI. öt­éves tervben nincs tervezve a város távbeszélő-hálózatá­nak bővítése, az igényeket a jelenlegi központtal kell megoldani. Ezért — és nem a lakók könyörgése miatt — .került sor az utcai nyilvá­nos állomások felszerelésé­re. Tisztelettel: Kántor Sándor t»sta forgalmi i gazeatoftgt-r ettita. Postaigazgatóság. Pécs Ötmilliós kár, 22 vádlott Súlyos büntetések Nyerészkedes, munka nélküli jövedelemszerzés vezérelte azt a 22 vádlottat, akik bűnszövetségben külö­nösen nagy. kárt okozó csa­lás, üzérkedés, valamint más bűncselekmények miatt ke­rültek — fellebbezés foly­tán — a Legfelsőbb Bíróság elé. A bűncselekmények értel­mi 36 A vetés meggyorsításáért Készülnek az új vetögépfeltöltők Hónapok óta nem volt számottevő eső a Tisza vidékén, s a nyári, kora őszi szárazság alaposan leapasztotta a folyó vizét. A rendkívül alacsony vízállás miatt a Tisza több szakaszán gázlók keletkeztek. A szolnoki vízmérce jelenleg mínusz 150 centis vízállást jelez. Felvételünkön: a Tisza Szolnoknál (MTI-fotó — Csíkos Ferenc felv. — KS) (Tudósítónktól.) A mezőgazdasági szakem­bereket már hosszabb ide­je foglalkoztatja a vetógé- pek teltöltésének gyorsabb megoldása, Napjainkban még a nagy teljesítményű, korszerű IH-vetőgépek is a hagyományos módon, csak nagy idő- és teljesítmény­veszteségek árán tölthetők fel. ■ Ezt a problémát sikeresen oldották meg a Rába Mo­sonmagyaróvári Mezőgazda­sági Gépgyárának szakembe­rei, amikor a múlt évben ki­flrkagyij és Borisz Sztnniackij — Nekem sem tetszik sok minden, Alekszandr Vaszil- jevics — felelte Rumata. — Nem tetszik, hogy a problé­ma puszta fölvetése által megkötöttük kezünket, lá­bunkat. Nem tetszik, hogy a Vértelen Ráhatás Problé­májának nevezik. Mert az én körülményeim között ez tudományosan megalapozott tétlenség... Ismerem vala­mennyi ellenvetését! És is­merem az elméletet. Itt azonban nincs semmilyen el­mélet, itt jellegzetesen fa­siszta gyakorlat van, itt minden percben vadállatok embereket ölnek! a SOMOGYI NÉPLAP — Anton — szólt dón Kondor —, ne heveskedjél. Elhiszem, hogy az arkanari helyzet kivételes, de meg­győződésem, hogy egyetlen konstruktív javaslatod sincs. — Igen — ismerte el Ru­mata —, konstruktív javas­latom nincs. De nagyon ne­héz féken tartanom magam. — Anton — mondta dón Kondor. — Mi kétszázötve­nen vagyunk itt, az egész bolygón. Mindenki féken tartja magát, és ez minden­kinek nagyon nehezére esik. A legtapasztaltabbak már huszonkét éve élnek itt. Ke­reken megtiltották nekik, hogy bármit is tegyenek. Még ahhoz sem volna joguk, hogy megmentsék Budahot. Még akkor sem, ha a sze­mük láttára tipornák össze. — Ne beszéljen úgy velem, mint egy gyerekkel — mond­ta Rumata. — Maga olyan türelmet­len, mint egy gyerek — ma­gyarázta dón Kondor. — Holott nagyon türelmesnek kell lenni. Rumata búsan elmosolyo­dott. — Amíg mi várakozunk — felelte —, készülődünk meg célozgatunk, ezek a vadálla­tok minden percben embe­reket ölnek. — Anton — mondta Kon­dor —, a világmindenség­ben sok ezer boAygo van, ahová még nem jutottunk el, és ahol a történelem megy a maga útján. — De ide már eljutot­tunk! — Igen, eljutottunk. De azért, hogy segítsünk ennek az emberiségnek. Ha gyen­ge vagy, menj el! Térj ha­za. Rumata hallgatott. Don Kondor végigsétált az asz­tal mellett és búsan bólo­gatott. — Mindent értek — mond­ta. — Hiszen mindezt átél­tem. Volt idő, amikor a te­hetetlenség és a tulajdon al­jasságom érzése látszott számomra a legszörnyűt^b- nek. Egyesek, a gyengébbek, beleőrültek, őket visszaküld­ték a Földre, és most gyó­gyítják. Tizenöt évre volt szükségem, hogy megértsem, mi a legszörnyűbb. Az em­beri arculatot elveszíteni szörnyű, Anton. Bemocskol­ni a lelket, elkeseredni. Mi itt istenek vagyunk, Anton, és okosabbaknak kell len­nünk a legendák isteneinél, akiket az itteni nép vala­hogy a saját képére és ha­sonlatosságára alkot. Én ti­zenöt éve vagyok itt. Én már nem is álmodom a földről. Egyszer, az irataim között kutatva, rábukkan­tam egy nő' fénykepére, és sokáig nem tudtam rájönni, hogy kicsoda. Néha ijedten eszmeiek rá, hogy én már, régóta nem ai Intézet mun­katársa vagyok, hanem az Intézet múzeumának kiállí­tási tárgya. Hát ez a leg- szörnyűbb: beleélni magun­kat a szerepünkbe. Mind­egyikünkben a nemes söp­redék küzd a kommünárral. A föld innen ezer évre és ezer parszekre esik. Kom- münárok maradunk. Ö nem érti meg. De ho­gyan is érthetné? Szeren­cséje volt, ö nem tudja, mi a szürke terror, kicsoda dón Reba. Mindaz, aminek a bolygón végzett tizenöt éves munkája alatt tanúja volt, így vagy amúgy beleillik a báziselméletbe. S amikor én a fasizmusról, a szürke rohamosztagosokról beszé­lek neki, ő ezt érzelmi kitö­résnek tekinti: „Ne tréfál­jon a terminológiával, An­ton! A terminológiai zűrza­var veszélyes következmé­nyekkel jár.” Sehogyan sem tudja megérteni. hogy a középkori brutalitás nor­mális színvonala — Arka- nar boldog tegnapja. Don Reba az ő számára holmi Richelieu, okos es előrelátó politikus, aki az abszolutiz­must védelmezi a feudális betyársággal szemben. Az egész bolygón egyedül én lá­tom az országra rakúszó szörnyűséges árnyat, de ép­pen én nem tudom .megérte- • ni. Kinek, az árnyéka ez. es miért... (Folytatjuk) alakítottak a GFA típusú vetőgépfel töl tő adaptert, amely az IFA hátrabillent- hető mezőgazdasági teher­gépkocsira szerelve a rak­felületen levő magot a vető­gép szekrényébe tölti. Az új típusú vetögepfeltöltö adap­ter tartós üzemi vizsgálatát a RÁBA—MMG szakembe­rei a múlt év őszén és az idei év tavaszán több mező­gazdasági nagyüzemben el­végezték. A tapasztalatok alapján készült el az első mintapéldány, napjainkban pedig megkezdődött a vető- gépíeltöltő sorozatgyártása. A GFA jelű vetőgépfeltöl­tő adapter szállítási teljesít­ménye óránként 50, az IH-r- 6200 típusú vetőgép feltölté- si ideje 12 perc. A tartós üzemi vizsgálatok során be­igazolódott. hogy a vetőgép- íeltöltö adapter kiválóan al­kalmas aprómagvak, gabo­nafélék es nagymagvak ve­tőgépbe való gyors feltölté­sére is. A tartály különösebb karbantartást nem igényel. Az adapter kialakítása olyan, hogy üzemeltetés so­rán a baleseti veszélyt a minimumra csökkenti. Az üzemeltetési kézikönyvben leírtak megtartása hozzáse­gít a balesetméntes, gyors és biztonságos munkavégzéshez. szerzője, Süveges Jrrnm, eves budapesti lakos a pomázi Dunakanyar Mg. Tsz parképítő részlegének vezetőjeként • 1.976-tól — megkerülve a felvásárlóm szabályokat — magánkerté­szetekből nagy tételben Vett Ölesó, rosszabb minőségű dísznövényeket. • Ezeket a hivatalos felvásárlási áron — több áfész közbeiktatásá­val — eladta a pomázi té- esznek. Az illegális üzlete­lésben két budapesti ker­tész: a 27 éves Bécsy Már­ton és a 28 éves Mészöly Gábor volt a fö segítőtársa. 1978-ban fény derült az üzérkedésre és fegyelmi, majd -büntetőeljárás is in­dult. Bár a budakalászi Kék Duna Halászati Tsz vezető­sége ismerte az előzménye­ket. mégis alkalmazta mindhármukat azonos be­osztásban. Hasonló módsze- rekkél az új munkahelyen is folytatták az illegális be­szerzéseket, s további segí­tőtársra akadtak Kövecses Kornél 49 éves budapesti la­kos, árubeszerző személyé­ben. Megvesztegették a dél-budai áfész kereskedel­mi főosztályvezetőjét, a 38 éves Szamosközi Álmost is, aki visszaélve beosztásával lehetővé tette a bűncselek­ménysorozat folytatását. A Legfelsőbb Bíróság Sü­veges János büntetését ötévi, Kövecses Kornélét három­évi, Bécsy Mártonét há­rom év hat hónapi, Mé­szöly Gáborét két év tízhónapi szabadságvesz­tésre súlyosbította. Sza­mosközi Álmost egy év két hónapi szabadságvesztésre ítélte. Ezenkívül különböző időtartamra eltiltotta őket a közügyek intézésétől, s egyes elítéltekkel kapcsolatban részleges vagyonelkobzást, illetve több százezer forint elkobzás alá eső érték meg­fizetését rendelte (el. A „Sánta97•dinasztia estje 1981. október 26-án 18 órakor a Killián György Ifjúsági és Üttörő Művelődési Központban, 20 óra 30 perckor a Kapos étteremben. A műsorban re.llcppck: BOJTOK IMRE URBAN KATI SZÁM AI ILDIKÓ Az esten műsort szolgáltát es enekeseket kíséri 1D. SÁNTA FERENC. „A szocialista kultúráért” kitüntetett rádió- és televíziózenékar vezetője es IFJ. SÁNTA FERENC hegedűművész és zenekara. Asztalfoglalás, jegyelővétel a rendezvényirodában, a Kapos étterem üzletvezetőinél. Érdeklődni lehet a rendezvényirodaban a 12-384, a Kapós étteremben a 14-56-os telefonszamon. (R51721

Next

/
Thumbnails
Contents