Somogyi Néplap, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-15 / 242. szám
fl népművelés legyőzte a novai IBggadtan elismerő és elragadtatott megnyilatkozásokat egyaránt hallottam róla. Józanságával, kitartásával és tapintatosságával — így a magyarázatok — valóságos csodát művelt a íaluban az utóbbi négy esztendőben. írj róla egy izgalmas portrét! — noszogatnak közös ismerőseink. Palánki László, a lábodi művelődési otthon tapasztalt vezetője azonban nem áll kötélnek. Azt sejteti, finoman: nem szeretné, ha a tervezett cikknek ő lenne, a hőse. Vonakodásának okára nem ad magyarázatot, legfeljebb gyaníthatom, hogy aggálya jól megfontolt stratégiai érdekből fakad. Nem akar másféle lenni a publicitás által sem, mint környezete. Nem szeretné, ha érdemeinek nyilvános említésével az a látszat keletkezne: ő különb az átlagembernél. Beszéljünk hát kizárólag a művelődési otthon tevékenységéről — javasolja. Esküszöm, nem makacsságom, hanem a dolgok logikája a ludas abban, ha e cikk hőse — közvetlenöl — mégis Palánki László lesz. Közvetetten pedig az a — ma még sajnálatosan ritka — értelmiségi típus, mely nem az időtől és helytől függetlenül keletkezett elméletek kényszerzubbonyát óhajtana ráhúzni környezetére. hanem a körülmények fi gTelembevetői ével cselekszik — _ sokszor a körülmények elten. Nézzük a tegje nemzőbb példákat. La bődről! A népművelő fölmérte, hogy a falu és a környék lakosságát a huszadik sza zad vége felé is mételyezi az évezredes méreg, a novation Nem indított keresztes hadjáratot, nem hiVott össze regionális tudományos tanácskozást a parasztemberek meggyőzésére, hanem kertbarátkört alakított. A hatás fokozatosan gyűrűzött, s az ügyes hétköznapi propaganda hatására lassacskán eltűntek a nova szőlők... Azt sem feledte a népművelő, hogy környezetében számottevő világnézeti erőnek számít a református hit. S mert tud politizálni, nem forgatta az ateista propaganda megszokott fegyvereit, hanem némi ügyeskedéssel elintézte, hogy Sütő András és Ádám Ottó remek filmjének, a Csillag a máglyán-nak vidéki bemutatóját — Lábodon rendezzék. A bevezető előadásra Benda Kálmán akadémikust hívta meg. S mit tesz a szervezés? Azt az előadást, melyre korábban Nagyatádon tizennégyen voltak kíváncsiak, itt kétszázötvenen hallgatták végig... Vajon le- het-e hatásosabb világnézeti propaganda egyszerű emberek számára, mint egy nagyszerű előadás a reformáció kialakulásáról — vaf lamint Kálvin és Szervét indulatos vitája a filmvásznon a megkövesedett, vallásos jellegű dogmarendszerek romboló hatásáról? Nézzük tovább a példákat! A közművelődés szekerébe fogta Palánki László a lábodiak egyik legelterjedtebb hobbiját is, nevezetesen a vadászat iránti vonzalmat. Molnár GáborElőadások divatbemutatóval Egészségnevelési hónap Barcson Fiatalokra, idősekre, »ót meg az egészen apró gyermekekre is gondoltak Barcson a társadalmi és gazdasági intézmények dolgozói, amikor az egészségnevelési hónap programját összeállították. A népfront-bizottságot, a KISZ-t, a Vöröskeresztet, a tanács helyi szerveit, a rendezésben részt vevő üzemeket és szövetkezeteket közös cél vezette: eljutni minden korosztályhoz, minél szélesebb körben terjeszteni az egészséges életmóddal összefüggő tudnivalókat, és mindezt változatossá, érdekessé tenni. A rendezvénysorozat első eseményére ebben a hónapban sor kerül: az óvodásoknak szerveznek rajzpályázatot Témája: az egészséges életmód. A kicsik munkáit a barcsi rendelőintézetben állítják ki. Október 30-án a gyermekélelmezésről tartanak előadásokat, a következő hónap első napjaiban pedig a termelőszövetkezet ferfidolgo^. óinak — Belépés csak férfiaknak címmel. E rendezvényen szívesen látják nemcsak a tsz, hanem Barcs és környéke „erősebb nemhez” tartozó lakóit is. November 10-én a Sefag barcsi gyáregységében az üzem gyesen levő dolgozóinak rendeznek kismamatalálkozót. A fiatal anyákat tájékoztatják munkahelyük életéről, a távolmaradásuk óta történt változások ról, s egészségügyi előadásokat is hallgathatnak. A kis és nagy kamaszok, illetve a KISZ-korosztályú fiatalok részére Divat és egészség címmel tartanak előadást, ezt a barcsi Dráva Ipari Szövetkezet, valamint a Kézműipari Vállalat termékeiből ’ rendezett „divat- revü” követi. A fiatalok tájékoztatást kapnak a bőrápolástól az öltözködésig terjedő, minden őket érdeklő egeszségnevelési témáról. November 25-én a Kézműipari Vállalatnál nőgyógyászati témakörből lesznek előadások, a hónap utolsó napján cigányankétra kerül sor Babocsan. A résztvevők orvosa előadásokat hallhatnak, majd problémáikra. kérdéseikre válaszolnak az illetékes szakemberek. A napot filmvetítés zárja. A KISZ városi bizottsága egy élsportolót és egy sportorvost hív meg Barcsra, hogy Sport és egészség című előadásukkal tegyék teljessé az egészségnevelési hónap rendezvénysorozatát. nak. a kitűnő írónak, n egykori nagy vadásznak élménybeszámolóján zsúfolásig telt meg a nagyterem — s a résztvevők szinte észrevétlenül tudtak meg a rövid két óra alatt számos érdekességet a latin-amerikai őserdők növény és állatvilágáról, az indiánok életéről. Nem csalódtak. Boldogan jöttek hát el legközelebb Pálfy József külpolitikai tájékoztatójára, s a többi neves tudós vagy publicista előadásaira. A lábodiak módfelett kedvelik a színházat. Kapnak hát előadást bőségesen, évente hatot a felnőttek, és ugyanannyit a gyerekek, elsősorban a Népszínház és az ŐRI legjobb produkcióiból. A népművelő azonban tudja: a közönséggel csínján kell bánni. A néző gyanút fog, ha az oktatási szándék tüneteit veszi észre a művelődési otthonban. Mit tett hát Palánki László, hogy ne sértse a közönség érzékenységét? Bármilyen furcsa: megtiltotta azoknak a műsorfüzeteknek az árusítását a Népszínház egyik előadása előtt, melyek • Bíró Lajos Sárga liliom című darabjának komolykodó, tudálékoskodó elemzését tartalmazták. Sorolhatnánk még hosz- szan a példákat. A szeszesital-árusítás betiltásáról és a fagylalt árusításának bevezetéséről a művelődési otthonban, a közös fenntartás előnyeiről és az állami gazdaság, valamint a téesz vezetőinek áldozatkészségéről, a kulturális tevékenységben az általános iskolával fenntartott kapcsolatokról, a szakkörök okos szervezéséről, a mostanában létrehozott új ifjúsági klubról. Am mindegyik példa egyetlen következtetéshez vezet csupán. Egy — ma még sajnálatosan ritka — értelmiségi alkat dicséretéhez. Ez az alkat nem panaszkodik folyton-folyvást a pénz- és helyhiányra, az emberek állítólagos közönyére, hanem a hely és az idő sajátosságainak megfelelően tevékenykedik. S nem felülről vagy kívülről igyekszik szellemi irányítást adni az embereknek, hanem a közösség egyik tagjaként nyújt viselkedésmintákat- Lengyel András Vas megyében a Rába folyó völgyében két hatalmas arborétum, valahai kastélykert gazdagítja a vidék értékeit. Ikervár és Zsennye — mindkettő könnyen megközelíthető Szombathely és Sárvár felől egyaránt — természetvédelmi területté nyilvánított parkjai egy- egy történelmi nevezetességű család ugyancsak jelentőségteljes kastélyait ölelik körül. A park kiválasztott pontjáról szinte meglepetésszerűen elénk bukkanó kastély feltehetőleg a XV—XVI.' században, a középkori templomos lovagek kolostorának romjain épült Nagyító alatt: a szovjet próza Kevés olyan izgalmas, témáéi landósága ban ic változatos irodalom van, mint a mai szovjet. Feliksz Kuz- nyecov vezető kritikus ösz- szegző kísérlete, A mai szovjet próza című tanulmány- füzér magyar nyelven nem az első, amely a tárgyát bonyolult összetettségében, fő vonulatainak . meghatározásában próbálja elénk tárni. 1974-ben a Gondolat Kiadónál magyar írók, esztéták tollából jelent meg hasonló jellegű könyv, írói arcképek — portrék — formájában igyekeztek összefoglalni napjaink szovjet irodalmának jellemzőit. Ugyancsak a Gondolat tette közzé 1976- ban Bakcsi György áttekintését, mely Forradalmak, háborúk, irodalom címmel nem kevesebbre vállalkozott, sikerrel. mint az orosz és szovjet—orosz irodalom részletes szemlézésére 1890-től napjainkig. Feliksz Kuznyeeov — mint tanulmánykötetének fülszövege közli — kifejezetten a magyar olvasók részére állította össze könyvét, olyan Tovább bővül a nagyatádiak kirándulóközpontja Tó a városban Egy negyvenegynéhány évvel ezelőtt megjelent nagyatádi útikalauzban Olvastam, hogy a dél-somogyi településnek oly sok a vize, hogy hozzá hasonlót sehol a környéken nem találni. A korabeli krónikás aligha gondolhatta, megállapítása előbb-utóbb érvényét veszti. Először Nagykanizsa, majd Kaposvái emelkedett a tóvárosok ragjára; Nagyatád egyre inkább a rangsor végére került. A közelmúltban azonban ígéretes fordulat következett be: tizenegy hektáros tó készül a tízemeletes lakóházak szomszédságában. Nagyatád, mint annyi mást, első tavát is városiasodásának köszönheti. No, de ne vágjunk az események elébe, hanem hallgassuk meg a tó legavatottabb ismerőjét, a városi tanács ÉKV osztályának vezetőjét, Szabolcs Ferencet. — A városközpontot és a simongáti városrészt szinte ketté szeli a Malom-árok és az úgynevezett babóesai Ri- nya-ág. Az eredeti medrek meglehetősen nagy területet ölelnek át, amelyet semmire sem tudtunk használni, hűvel még mezőgazdasági művelésre is alkalmatlan. Leginkább egy tó kialakítása tetszett játható útnak, de ahhoz hiányozták a forintok. — Mégis épül Nagyatád első tava! — A szerencsés véletlenek játszottak közre. A Dél- dunántűli Vízügyi Igazgatóságnak a rendelkezések értelmében át kellett alakítania a Malom-árok és a Rinya medrét. Ezzel eg.vidő- ben kezdtük feltölteni a tízemeletes lakóházak helyét. — A kettő hogyan függ össze? — A tervek szerint a várostól öt kilométerre lévő helyről kellett volna idehordanunk a földet. Ez rendkívül költséges. Mint már említettem: a Malom-árok és a Rinya által ölelt területtel semmit sem tudtunk kezdeni, ezért úgy döntöttünk, hogy innen hordjuk a földet a feltöltéshez. Még a legtávolabbi rész sincs egy kilométerre a tízemeletesektől. A vízügyeseknek ugyancsak kellett a föld, hogy meg tudják emelni a Rinya gátját. Megegyeztünk. Adtunjc földet, de cserébe azt kértük, hogy rendezzék a területek így jöhetett létre a tizenegy hektáros tó medre. A nagyatádi tó átlagosan 1,60—1,80 méter mélységű lesz. Dé van olyan rész, ahol a víz mélysége eléri majd a 2,7ü-el is. A tervezők tanultak a Deseda példájából. Már nmet kiirtottak minden tuskót, bokrot és gazt. Tavasszal a Malom-árokból megkezdik a feltöltést. Befogják a megújult medrű Rinyát is: a tó vizét ezen vezetik majd le. Lesz tehát tava Nagyatádnak, de vajon mire fogják használni? — Nagyon sok tervünk van — mondja Szabolcs Ferenc. ■— Elsősorban árvíz- védelemre használjuk a tavat, de vizet is tudunk biztosítani a cérnagyárnak. Ök napi 2000—2500 litert használnak föl. Ugyanakkor tehermentesíthetjük a városi ellátást. A tó a simongáti kastéllyal, annak ritka fákat őrző parkjával, az Ámor parkerdővel és a szoborparkkal egységes kirándulóközpont lesz. Persze ehhez még éveknek kell eltelniük. A nagyatádiak társadalmi munkában már eddig is sokat tettek településükért. A jövő évtől a tóhoz várjuk őket. hogy 1985—86 nyarára elkészülhessen. Teret kaphatnak a vízisportok is. A kajakosok és a kenusok hamarosan vízre szállhatnak. Később dől el, hogy lesz-e szabad strand. Nagyatád első tavának leginkább a horgászok örülnek majd. E sorok írója is reménykedik: Nagyatád szívében hamarosan jó kapások reményében áztathatjuk zsinórjainkat. N. <íszerzőkről, olyan művekről emlékezve meg, mint Fjodor Abramov trilógiája, Asztafjev Halkirálya. Olga Bergholz Nappali csillagok- ja, Glebov Igazelműje, Zoliim Sósvölgye és Dél-amerikai változatok című kisregénye. Nyilin Kegyetlensége. Bondarev Égő hó, illetve A part, Ajtmatov Fehér hajója, Suksin novellái, Trifonov Cseréje stb. Tanulmánykötetében el«m- zi a mai szovjet próza olyan jelenségeit, mint az úgynevezett falusi próza, az erkölcsi-filozófiai problematikájú művek. a történelmi regények vagy a Leninről szóló szépirodalom. Miben látja a mai szovjet irodalom értekét Feliksz Kuznyeeov? Elsősorban abban, hogy a népiség, a hazahoz, a szülőföldhöz, a néphez fűződő eltéphetetlen kapcsolat, a szeretet és kötelességérzet állnak kimondatlanul is a müvek mögött. Az értékek meghatarozása- ban ezek a sarkkövek a legjobb szovjet írók munkásságában a kuznyecovi felismerés szerint. A széppróza egyre erőteljesebben, szenvedeiyesebben védelmezi a természetet, mint olyan erkölcsi tényezőt, amely nemesíti az emberi szellemet. A szocialista realista irodalom — mondja Kuznyeeov — úgy igenli az általános emberi, erkölcsi értekeket, mint vívmányt es örökséget. E szemszögből elemzi például a magyarul éppen most megjelent Abra- mov-trilógiát. a Prjaszliné- kat (Fivérek és nővérek, Két tél és három nyár, Utak, ke- resztutak). A regényíolyam a szibériai parasztság háború alatti éveit, s háború utáni évtizedét örökíti meg szocio- gráíiailag es etnográfiáikig pontosságra törekedve és folytatva a klasszikus orosz örkseget, azokat a műveket, melyekben egy sok gyerekes parasztcsalád életével ismerkedhetünk meg. Történelem, sorsokban elbeszélve. A műben kritikusa felfedezi azt a keresetlen szándékot, hogy egyszerű krónikája legyen az eseményeknek, ugyanakkor prózai höskölteménye a tévelygésektől sem mentes időszaknak. El kell cflvasni, ezt sugallja Kuznyeeov. aki vitába száll a regény hibáit perlőkkel. A szovjet irodalom vezető kritikusa sokra becsüli azokat a műveket, amelyek az egyén tragédiáját ábrázolják egv olyan világot változtató történelmi lobbanásban, mint a forradalom. Glebov hőse, egy tanulatlan gyerkőc, például, a területi újságnak címzett levelekben leplezi le a tovább élő „bur- zsuj-tendenciákat”, amíg el nem teszik láb alól; Nyilin Kegyetlenség című regényé nek íőszereplöje, Malisev rendőr sem az ellenség golyójától pusztul ei. hanem könyvespolc öngyilkos lesz. amikor a bűnügyi rendőrség főnöke önös érdekből egy, a Szovjethatalommal rokonszenvezni kezelő embert tartóztat le, ezzel lerombolva az új rend iránt éledő hitet beosztottjainak neveltjében. A- forradalom lenini igazsága időlegesen meghátrál a kispolgári szellem előtt ezekben az írásokban, melyek azonban a kor új emberét mutatják fel példaként A háborús próza egyik jeles képviselőjeként idézi meg Jurij Bondarevet az Égő hó és A part című regények elemzésével. Az előbbi valóban jelentős mű, az utóbbi is fontos alkotás, hiszen három évtized eseményeit felölelve újszerűén rajzolja meg a fasizmus elleni harc végnapjait, egy szovjet katona es egy nemet lány szerelmét. Mégis hiányérzetem támad; mintha a kritikus memóriájából a művek kitörölték volna a korszakos jelentőségű bonda- revi Csend es a Ketten című regenveket... Kitűnően elemzi Jurij Trifonov munkásságát, különösen a Csere című kisregény Dmitrijevjét, akinek figurájával az író az „erkölcsi árulás- az etikai gerinc te lens ég dialektikáját” állítja elénk, napjaink egyik típusát fölmutatva. De hiába keressük a tanulmánykötetben a nemrég elhunyt szovjet író későbbi müveinek elemzését. Ugyanígy — nekem legalábbis — hiányzik Abramov mellől egy másik szibériai író, Valentyin Kosz- pút gin munkásságának ismertetése a szerző jelentőségének megfelelő terjedelemben. Talán az ugyancsak elhunyt Suksin is többet érdemelt volna ... örültem viszont annak a ténynek, hogy Feliksz Kuz- nyecov összegező jellegű esszékötetéből nem hiányzik a mai szovjet dráma! Ha nem is olyan részletesen mutatja be, mint a regény- irodalmat, mégis képet kapunk a műfaj jelenlegi megfrissült irányvonaláról, az úgynevezett termelési drámáról, amelynek iegforróbb hevületű darabjait — Bo- karjov Olvasztárokját, D«o- reckij Az idegenjét. Sátron Holnapi prognózisát — valószínűleg felfedezi majd a magyar színház is. hiszen a termelés az emberek óriási többsége számára maga a mindennapi élet! Ami feltétlenül érdeme a Gondolat Kiadó újdonságának: Kuznyeeov felhívja a magyar olvasó figyelmét egy sereg olyan jelentős novellára, kisregényre is, mely nyelvünkön még nem — vagy csak kis példányszámú folyóiratban — látott napvilágot. L. U SOMOGYI NÉPLAP
