Somogyi Néplap, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-02 / 231. szám
Hamarosan vetik a búzát Jól haladtak az őszi munkákkal — amíg nem jött az eső — a somogysámsoni Marót völgye termelőszövetkezetben. A repcét már elvetették 237 hektárra, a zöldtakarmánynak szánt rozsot 40 hektárra. Most fejeződik be a 163 hektáros őszi árpa vetése és a silózás is. Jó kapcsolatuk van a nagyatádi agrokémiai központtal, így már az összes szabad területre ki tudták szórni a műtrágyát. Most a 690 hektárnyi őszi búza vetéselőkészítésén dolgoznak (70 százaléka már kész). A búza vetését a tervek szerint — rögtön kezdik, amint az idő megengedi. A kukorica betakarításán is dolgoztak már. A termés egyharmadát, a mintegy 120 vagon kukoricát az IKR nagy teljesítményű gépével darálják le, s nedvesen tárolják. Takarmány lesz belőle. Folyékony cukor. Szabadegyházán az Izocukor- és Szeszgyárban hamarosan befejezik az idén március óta tartó próbaüzemelést. A berendezések jól működnek, s már folyékony cukrot is termelnek az új üzemben, Az évi negyvenkilcncezer tonna folyékony cukor mellett kétszázezer hektoliter finomszeszt, kisebb mennyiségben eukorré- pacsírát s a takarmányozásra alkalmas fehérjedús glutént állítanak majd elő. Még ebben az évben négyezer vagon mezóföidi kukoricát dolgoznak fel az új gyárban KÉT EV UTÁN Kétségek és remények a nagyatádi tsz-ben Három évet kapott a láb- raálláshoz az 1979. végére mélypontra jutott nagyatádi tsz. 1983-ban már a mostani megkülönböztetett állami támogatások nélkül is eredményt kell produkálniuk. Az első év kezdeti lépéseiről már számot adtunk. Akkor még több volt a terv, mint a kézzelfogható változás. Két éve a gazdaságban egyetlen felsőfokú képzettségű szakirányító sem volt. Az új vezetőknek először efféle alapvető gondokkal kellett szembenézniük. Azóta az eredményes munka alapfeltételeit sikerült előteremteniük. A gazdaság termelésének egész szerkezete átalakult az ésszerűség és a jövedelmezőség szempontjai szerint Változott a munka- szervezés és a bérezés. Fejlesztések sora kezdődött el... A tsz az első évben 35 százalékkal növelte termelését, és sikerült helyreállítania alapegyensúlyát Azóta újabb év telt el, * már indokolt a'kérdés: elég lesz-e a három év a megerősödéshez. Egy év múlva megáil-e ma)d a maga lábán a tsz? A gazdaság elnöke valamennyi eddig elért eredményük megítélésében igen óvatos és mértéktartó, erre az egy kérdésre azonban határozott igen a válasza. A magasból nézve rendezett a táj és széles a látóhatár, pedig meglehet, a földön járva kátyúk között kell egyensúlyozni. Hasonlóan eltérő a kép, ha a gazdaság egészének változásait nézzük vagy ha az egyes munkahelyek gondjait és körülményeit. A gazdaság dolgozói inkább csak ez utóbbit látják. Érzékelik, hogy körülöttük minden átalakulóban van, de kétségeik is vannak. Helyenként a bezzegkedők is hallatják hangjukat, akik például szívesebben vették a korábbi „fix” fizetést, mint a mostani teljesítménybért. (Arról persze nem szólnak, hogy ma mennyivel többet keresnek. Tény, hogy meg is kell dolgozniuk érte ...) A munkahelyi vezetőknek naponta ezer apró csatát kell vívniuk. A háromfai sertéstelepen jó néhány emberrel — köztük Horváth József szaksegéddel, Takács Józsefné el- letőssel és Zákányi Sándor hízógondozóval — beszélgettem. Nem az lepett meg, hogy panaszkodtak, hanem hogy miért. Az asszonyok például elpanaszolták, hogy a felújított, higiénikus mala cnevelő ketrecekkel fölszerelt épületek takarítása nehezebb — több hajlongást kíván — iáiul a hagyományos „ólak” kisöprése. Hogy e mellesleg a technológia finomításéval orvosolható — nehézség fejében mennyivel nagyobb az új épületek higiéniája és hogy mennyivel szebbek a benne lévő malacok, azt — úgy látszott — csak a vendég veszi észre. Az egyik férfi rosszallóan jegyezte meg, hogy az asz- szonyok hovatovább többet keresnek itt — s ez szerinte szégyen —, mint a férfiak. „A telepen teljesítménybér van, így hát nőnek, férfinak egyaránt adott a tehetőség”. Mint kiderült, e kézenfekvő érv itt még nem mindenkit győz meg: azelőtt ugyanis a nők — munkától függetlenül — 2900, a férfiak 3200 forint fizetést kaptak... „Egy csomó régi feszültséget már feloldottunk” — így a telepvezető Szente Ignác —, de mindig újabbak adódnak. Kitűztük a teljesítménybéreket, azután kiderült, hogy ezek húzóereje túlságosan is nagy...” A gazdaság vezetőinek az idén kétszer keltett kiállni- uk az emberek elé, beismerve, hogy a teljesítmények az új normákhoz képest is gyorsabban emelkedtek a tervezettnél. A nagyatádi tsz-nek nincsenek regulativ béradóra költhető fölösleges milliói, így hát vállalni kellett a népszerűtlen lépést. A háromfai sertéstelepen lezajló átfogó rekonstrukció nyomán az idén várható hétről tízezerre nő az éves hizókibocsátás. Bármilyen jól dolgozik is azonban majd a telep — s ez a sertéstenyésztés jövedelmezőségének általános gondja —, reálisan nem számolhatnak 3—5 százaléknál magasabb nyereséggel. Megéri-e hát 33 milliót költeni a felújításra? A telep 64 milliót ér. Ekkora eszközértékét egyszerűen nem tehetett veszni hagyni. Egyetlen tehetőség az eredményes termelés feltételeinek megteremtése. kecsegtet. Az eset csupán azt példázza, hogy a tervek megvalósulását hányféle kiszámíthatatlan tényező gátolhatja. A növénytermesztés idei éve alátámasztja a régi mondást: amit az időjárás elront, azt az időjárás helyre is hozza. Az 1760 hektárnyi búza a tervezett 3,6 tonnával szemben csak 3,2-t hozott; igaz, ez a „csak”, akár három— négy éve is a remények netovábbja tett volna. Elmaradt a várttól az árpa hozama, tervet meghaladóan termett viszont a repce és a csillagfürt. A rendkívül nagy területen — 800 hektáron — termelt napraforgó a tavalyi, alig több mint 1 tonnás eredmény után, idén a legóvatosabb becslések szerint is 1,7—1,9 tonnát hoz. A kukorica várható hozama is — legalább 5—6 mázsával meghaladni látszik a tervezett 4,2 tonnát. E tájon soha nem látott eredmények ezek. Összességében a növénytermesztés hozza hát 4— 5 milliós nyereségét, s végre nincs ágazat — ideértve a sertéstelepet is —, amely fölemésztené ezt a nyereséget. Két évvel az egyedi rendezés után föl sem merül hát a veszteségesség veszélye a nagyatádi tsz-ben. Világos azonban, hogy ez a szerény nyereség kevés alapot ad a holnapi egyenletes és biztonságos fejlődéshez. A nagy kérdés most, hogyan sikerülnek a melléküzemági tevékenység fejlesztésével kapcsolatos elképzeléseik. Ha az egyik ilyen terv megvalósul, az alapvetően megváltoztatná a gazdaság esélyeit. „Az az évi 15 millió, amit a létrehozni remélt üzem évente hozna, módot adna alaptevékenységünk gyorsabb fejlesztésére is. Egy, a pénzügyi egyensúlyért harcoló gazdaságban nincs mód a legkisebb kockázat vállalására sem, márpedig a kockázatvállalás hovatovább az eredményesség föltétele.” Az elnök szavaihoz csak annyit: szerencsére a melléküzemági fejlesztéseken kívül is van, amitől új esélyeket nyer a tsz. Ilyen például az idén kezdődött hároméves meliorációs program, amely módosítja majd a gazdaság természeti adottságait A taranyi részen idén eddig 4 millió forint értékű munka készült eL „ Egy évvel a „türelmi idő” lejárta előtt a nagyatádi tsz-ben már érnek a változások, melyek majd meggyőzik a ma kétkedő embereket is. Belső mai kényszer kommentárunk Bíró Ferenc Amikor arról kérdeztem az egyik észak-somogyi termelőszövetkezet szakvezetőjét, mit tesznek, hogy a gazdaság fiataljai a munkán túl, szabad idejükben . is hasznosítsák fizikai és szellemi képességeiket, kézenfekvő választ kaptam: tartalmas rendezvényeket kínáló művelődési központ működik a szövetkezet gazdálkodási területén. Ennek tevékenysége jókora térségre hat, s mi sem természetesebb, mint hogy az üzem és a művelődési központ közölt együttműködési megállapodás jött létre: a szövetkezetiek minden rendezvényről időben értesülnek, ezekre látogatókat „toborozfiak", s cserébe a központ segítséget nyújt a téesz fiataljainak a különböző klubfoglalkozásokhoz. Mi sem természetesebb ... Az ilyen kapcsolat jó néhány éve korántsem volt ennyire nyilvánvaló. Ezt az is mutatja: sor csak most került rá. Biztos, hogy a művelődési központ korábban sem zárkózott volna el az együttműködéstől, az igény azonban nem volt ekkora, most azonban megjelent a gazdaságban egy új generáció, amely — ha a téesz vezetői maguktól nem tennék — ostrom alá venné őket, s naponta sürgetné a művelődési lehetőségek megteremtését. Vagyis kezdetben a munkakörülmények, a szociális helyzet javítása volt előtérben, mert a dolgozókat — és főként a fiatalokat — csak így lehetett „megnyerni" a közös munkának, aztán a kultúrszomjat, a művelődés iránti vágyat kellett kielégíteni. Bevallják vagy nem, de tény: sok helyütt az alkalmazáshoz kötött feltételek teljesítésének parancsára hajlottak a vezetők arra, hogy ilyen lehetőségek után nézzenek. Az említett téesz tehát idejekorán lépett egyet. S aztán már egymás után jött több, az üzemen belüli programokra vonatkozó ötlet, könnyűszerrel megvalósítható elképzelés. Az egyik irodaépületben fölszabadult egy tágas helyiség, s ott „ön- kiszolgáló" művelődési otthont rendezhettek be. Most ki-ki kedvére válogathat ezer könyv közül szép- és szakirodalmi olvasmányt, a muzsikát kedvelők zenét hallgathatnak lemezjátszóról vagy magnóról, s akinek játékra támad kedve, annak ott a sakk, a dominó. Otthont adhatnak kluboknak, szakköröknek; írókat, politikusokat, művészeket láthatnak vendégül. Mi sem természetesebb, mondhatnánk ezek után, ha ugyanott agrártörténeti kiállítás rendezését terveznék, s ehhez — honismereti bizottság irányításával — nagyszabású gyűjtőakcióba kezdenének, megmentve az utódoknak a paraszti élet. a termelőszövetkezeti mozgalom még föllelhető tárgyi emlékeit. Természetes, de korántsem általános folyamatnak vagyunk a tanúi. Jobb volna szélesíteni ezt a folyamatot ma, mint holnap. H. F. Csurgó és társközségei Jó alapellátás, egészségtelen ivóvíz Csurgó társközségei — Csurgónagymarton, Somogy- csicsó és Szenta — közül csupán csak Szentén van óvoda. Ezekben a községekben más oktatási intézmény sincs; a gyerekeknek naponta autóbuszra kell szállniuk, hogy eljussanak Csurgóra, az iskolába. Elsősorban rájuk gondoltak, amikor megszervezték a közlekedést. A diákok utaztatásával nincs is gond, annál inkább zsörtölődnek a felnőttek. .Különösen vasárnap gond a közlekedés : a kis községekben igencsak ritkán látni buszt. Ezen a helyzeten segít a következő évtől a csurgói tanács: két járat is indul vasárnaponként a társközségekbe. Nagyobb gond Csurgón a bölcsődei elhelyezés. A nagyközségnek ugyanis csak egyetlen ilyen intézménye van, az is kicsi — mindöszÁtfogó rekonstrukció zajlik a gazdaság keverőüzemében is. Itt — a szabad kapacitás — fölhasználásával — már az idén több mint 500 vagonnyi táp készült volna, ha a Tszlcer a szerződés szerint biztosítja a piacot. A gazdaság jövedelemkiesése itt mintegy egymillió forint, talán ennél is nagyobb kárt okoz azonban az üzemben dolgozók közt eluralkodott bizonytalanság. A kettő helyett most csak egy műszak megy, azaz megyeget... A Tszkér legkésőbb az év végéig orvoslást ígér, így a keverőüzemi rekonstrukció — ha egy évvel később is — ered mennyei Egy okos gép segítségével Betonnal bélelik a vízvezetéket Betonbélést kap a megrozsdásodott vízvezeték annak a gépnek a segítségével, amit a Dunántúli Regionális Vízmű- és Vízgazdálkodási Vállalat vásárolt meg az OVH támogatásával. Az angol berendezést és a know- how-t piackutatás után vették meg. A gép alkalmas arra. hogy 300—1200 milliméter átmérőjű vezetékek belső korrózióvédelmét cementhabarcs béléssel megoldja: a lerakódásoktól, vízkőtől megtisztított csövek belső falára 5—15 milliméter vastag cementréteget „terít”. Az ily módon bélelt csövekben egynapi várakozás után ismét tehet szállítani a vizet. Rózsavölgyi Imre, a vállalat igazgatója azt is közölte, hogy ennek a berendezésnek a segítségével nemcsak ivóvíz, hanem olaj- és különböző vegyi anyagok igénybe vételének kitett vezetékek belső védelmét is meg tudják oldani. Az eljárás továbbfejlesztésével lehetőség nyílik a szennyvíz- csatornák belső bélelésére is. Az újdonságot a vállalat saját üzemeltetésű vezetékén — sikerrel — kipróbálták : csaknem egy kilométer hosszú cső belsejében végezte el kifogástalanul a ce- mentezést. — Az eljárás nemcsak itthon alkalmazható — hallottuk az igazgatótól —; lehetőséget teremt exportképes tevékenység kialakítására az angol vállalattal közösen. Ez egyrészt külföldi megrendelések teljesítését jelenti, másrészt több területen — például a gépgyártásban — kooperációt tesz lehetővé. sze harminc gyermeket fogad, az igény pedig még egyszer ekkora. Az épületet már bővíteni sem lehet. Mp- rad tehát a remény, hogy a hetedik ötéves tervben talán lesz anyagi fedezet, hogy Csurgón új bölcsőde épüljön. ' Az iskolás korúak, akik a* 1. számú általánosba járnak, sokkal mostohább körülmények között töltik napjaikat: a régi épületet tavaly lebontották, s az új, tizenhat tantermes iskola 1983-ra készül el. Addig a diákok kénytelenek elsajátítani a tudás alapjait ott, ahol éppen termet tudtak adni nekik. , A csurgóiak nem panaszkodhatnak a kereskedelmi alapellátásra, és a szolgáltatásokban sincs kifogásolható dolog. A társközségekben csak alapellátás van: ha a legszükségesebb élelmiszeren, háztartási cikkeken kívül valamire még szükségük volna, legközelebb Csurgón lehet beszerezni. Nagyobb gond a kereskedelmi egységek állapota: az épületek meglehetősen el vannak hanyagolva. A végrehajtó bizottság határozata szerint az idén november 30-ig kell elvégezni a felújítást ezeken a helyeken. Somogycsicsóban az idén üzembe helyezett vízvezeték megoldotta a község ivóvíz- ellátásának gondját. Cstirgó- nagymartonban és Szentán azonban a kutak nagy része fertőzött. A csurgói tanácson nem tudtak semmi biztatót mondani: ebben az ötéves tervben nem tudják megoldani az egészséges ivóvízzel való ellátást a két társközségben. Akárcsak a bölcsőde építésénél, itt is anyagiak miatt. Hogy a megye sok települése küzd hasonló gondokkal, nem vigasz. Megoldást keltene találni, s főként helyi erőre támaszkodva, mert az emberele egészsége mindennél fontosabb. A. A. SOMOGYI NÉPLAP
