Somogyi Néplap, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-29 / 228. szám

Egyik fél sem nyilatkozott Gromiko és Haig találkozója Tegnap délután, közép-eu­rópai idő szerint este hét órakor New Yorkban meg­kezdődött a szovjet—ameri­kai külügyminiszteri talál­kozó második fordulója. Andrej Gromiko szovjet és Alexander Haig ameri­kai külügyminiszter ezúttal a szovjet ENSZ-képviselet épületében, a 67. utcában találkozott. A tanácskozás konkrét napirendjéről elő­zetesen egyik fél sem nyi­latkozott. A múlt szerdán ugyancsak New Yorkban (az amerikai ENSZ-misszió székhelyén) megtartott első megbeszélé­sem a nemzetközi kérdések széles körét tárgyalták meg, különösen részletesen fog­lalkoztak az európai nukle­áris fegyverek korlátozásá­ról folytatandó tárgyalások kérdésével. E tárgyalások az első New York-i találkozó másnapján kiadott közös nyilatkozat értelmében no­vember 30-án kezdődnek Genfben. Haig külügyminiszter az eszmecsere első fordulója után a hét végén visszatért Washingtonba, ahol Dániel Arap Moi kenyai államfő és Reagan elnök találkozó­ján vett részt. Ezt az al­kalmat Haig es Reagan ter­mészetesen a szovjet—ame­rikai megbeszélésen New Yorkban felvetődött problé­mák áltekintésére is felhasz­nálta. Amerikai sajtóértesülések szerint a szovjet fél az első megbeszélés alkalmával ha­tározottan elutasította az Egyesült Államok igényét katonai jelenlétének további kiterjesztésére és a szocia­lista országod ügyeibe való beavatkozásra! Ugyanakkor kifejezte készségét a fegy­verkorlátozás folyamatának felújítására az európai nuk­leáris rakéták tekintetében és a hadászati interkonti­nentális rakéták szférájában is. Az elmúlt napokban a The New York Times és a The Washington Post — a két legtekintélyesebb ameri­kai polgári lap — kommen­tárok sorozatában szólította fel a Reagan-kormányt, hogy az Egyesült Államok kato­nai és gazdasági érdekeiből kiindulva tegyen, lépeseket maga is a SALT-tárgyalások felújítására. Szolitíaritás-k ongresszus Feloszlott a KOR A lengyel Szolidaritás szervezet kongresszusán hét­főn délelőtt felszólalt Ed­ward Lipinski, a KOR nevű ellenzéki szervezet alapítói­nak és vezéralakjainak egyi­ke, és bejelentette az 1976 óta működő csoport feloszlá­sát. Mint mondotta, a cso­port azért döntött így, mert helyébe lépett a Szolidari­tás, amely az általuk kez­dett munkát, folytatja. Lipinski beszédében éle­sen lámadta az ország veze­tését, és tagadta, hogy a KOR ellenforradalmi, szo­cialistaellenes célokat kö­vetett volna — majd köve­telte a termelőeszközök, a szolgáltatások és intézmé­nyek magántulajdonba adá­sát. A kongresszus résztve­vői hatalmas ünnepléssel Békeoffenzíva New Yorkban folytatódtak Andrej *Gromiko és Alexan­der Haig megbeszélései. Bár egyelőre nincs kilátás vala­miféle látványos fejlemény­re, a nemzetközi közvéle­mény úgy véli: a tárgyalá­sok ténye és a november vé­gére kitűzött genfi tanácsko­zás a minapi mélyponthoz képest valamelyes előrelépést jelenthet. A dolgok azonban nem mennek maguktól, a továb­bi lépésekhez erőfeszítések­re, meghozza kölcsönös erő­feszítésekre van szükség. Elég a képernyőről, az éter hullámain és a sajtó hasáb­jain hozzánk érkező jelenté­sek között tallózni annak megállapításához, hogy Moszkvában továbbra is mindent megtesznek a to­vábblépésért. Mint annyi­szor, most is kiderült, hogy a Szovjetunió hivatalos kül­politikája magas, sőt a leg­magasabb szinten azonosul a népek békeakaratával. Ezt bizonyította Gromiko New York-i beszéde, s ezt az ér­zelmi-értelmi azonosulást fogalmazta meg emlékezetes egyszerűséggel Leonyid Brezsnyev, aki üzenetben válaszolt a peruggia—assisi békemenet résztvevőinek felhívására. „A Szovjetunió — írja a szovjet államfő — osztozik az önök aggodal­mában. A Szovjetunió to­vábbra is azokkal fog halad­ni, akik óhajtják a békét, a nemzetközi biztonságot és az együttműködést”. Ez az * jgéret természetesen nem szűkíthető le Európára. Még akkor sem, ha Európa két Legalább 50 ezer ember veit részt a Perugia-Assisi béke­menetben. A háborús fe­szültség és a fegyverkezési hajsza elleni demonstráció résztvevőihez üzenetet inté­zett Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára is szörnyű világháború elsőszá­mú színtere volt, s jelenleg is a két világrendszer kö­zötti katonai szembenállás legfontosabb térsége. Még akkor sem, ha az óceán túl­partján, sajnos, egyesek- most is úgy érzik, hogy a saját hazájuk, Amerika messze van és ismét Euró­pát szánják — ezúttal nuk­leáris — hadszíntérnek. Brezsnyev egy másik üze­netében a legnagyobb, leg­népesebb kontinensről, Ázsiáról is szólt. Cedenbal mongol államfő emlékezetes felhívására válaszolva Brezs­nyev emlékeztet arra, hogy Ázsiában az emberiségnek több mint a fele él és ez önmagában nagy feladatot jelent azok számára, akik felelősek e hatalmas térség jövőjéért. „Az önök javasla­ta — írja Brezsnyev — egy­becseng a Szovjetuniónak az ázsiai béke és biztonság megszilárdítására vonatkozó ismert javaslatával.” A nyugati sajtó ismét fel­újította a szovjet diplomá­ciával kapcsolatban már többször elhangzott kifejezé­sét: „Békeoffenziváról” be­szél. Abban a fővárosban, amelyben most írták alá a nemcsak gazdaságilag, ha­nem politikailag is szinte üzenetként értékelhető szov­jet—nyugatnémet megálla­podást, nem csupán szívesen vállalják ezt a minősítést, de tesznek is érte. H. E. fogadták a beszédet, majd az Ursus-gyár Szolidaritás szer­vezetének képviselője nyi­latkozatban köszönte meg a KOR-nak tevékenységét. A Szolidaritás kongresz- szusának harmadik napján a gdanski tanácskozás részt­vevői megkezdték a szerve­zet vezető testületéinek megválasztására kidolgozott szabályzat vitáját. A nap folyamán döntést hoztak ar­ról, hogy a Szolidaritást irá­nyító országos egyeztető bi­zottságnak 111 tagja lesz, s ezek között helyet kap va­lamennyi regionális szerve­zet elnöke. A hétfői nap eseményei­hez tartozik még, hogy alig néhány órával a KOR fel­oszlatásának bejelentése után a kongresszusi terem közvetlen közelében nyilat­kozatot tett közzé a „függet­lenséget szolgáló klubok” szervezete. A Szolidaritás kongresszusával egyidőben létrejött szervezet gyakorla­tilag a KOR által korábban hirdetett célokat követi és szintén a magántulajdon visszaállításának megvalósí­tásáért küzd Lengyelország­ban. Megfigyelők egyébként a KOR önfelosztó nyilatkoza­tát pusztán formaságnak te­kintik, hiszen ez a Szervezet tagjai révén változatlanul folytatja szocialista-ellenes tevékenységét az országban. Kölcsönös megértés, szélesedő együttműködés Szovjet—nyugatnémet gazdssági tárgyalások Mind a szovjet, mind a nyugatnémet küldöttség ve­zetője elégedetten nyilatko­zott a gazdasági és tudomá­nyos-műszaki vegyesbizott­ság most végétért JX. ülés­szakának munkájáról. Leo­nyid Kosztandov miniszter­elnök-helyettes hangsúlyoz­ta, hogy mindkét ország a hosszú távú együttműködés fejlesztésére törekszik. Le­szögezte, hogy sikeresen va­lósulnak meg, a hosszú távú szerződések és megállapodá­sok, amelyek létrehozásá­nak gyakorlata lényegében az 1970-ben megkötött moszkvai szerződéssel vette kezdetét. Az azóta eltelt idő­szakban a két ország közötti árucsere több mint tízszere­sére nőtt, s értéke az elmúlt esztendőben elérte az 5,8 milliárd rubelt. Ottó, Lambsdorf, az NSZK gazdasági minisztere kijelen­tette, hogy a gazdasági együttműködés hozzájárul­hat a feszült nemzetközi lég­kör javításához is. Az ér­deklődés középpontjában ál­ló szovjet földgáz-, nyugat­német csőszállítási üzletről, illetve a Nyugat-Szi bériából a Szovjetunió nyugati hatá­ráig vezető csőrendszer épí­tésével összefüggő kérdések­ről szólva Lambsdorff leszö­gezte: a nyugatnémet kor­mány támogatja a megfele­lő megállapodás mielőbbi megkötését. Beszámolt arról, Moszkvában befejeződtek a szovjet—nyugatnémet gazdasági tárgyalások. Képűnk-ln: Otto Lambsdorff, az NSZK gazda­sági minisztere (balra) és Leonyid Kosztandov szovjet nii- niszterelnök-hclyettes a közös közleményt írja alá hogy a vegyesbizottság ke­retei között új, energetikai munkacsoportot hoztak lét­re, amely már a jövő évben ülésezik. A bizottság megvi­tatta a gépipar és a nap­energia hasznosítása terüle­tén kialakítható közös mun­ka lehetőségeit is. Lambs­dorff tegnap moszkvai sajtó- értekezletén elégedetten nyi­latkozott a bizottság ülés­szakáról, hozzáfűzve, hogy azt mindvégig a kölcsönös megértés jellemezte, vala­mint mindkét fél azon tö­rekvése, hogy hozzájáruljon a kölcsönösen előnyös együttműködés szélesítésé­hez. Lényegében ugyanezt álla­pítja meg az ülésszakról ki­adott és hétfőn aláírt jegy­zőkönyv is. A két küldöttség hangsú­lyozta, hogy a Szovjetunió és az NSZK közötti gazda­sági kapcsolat hozzájárul a helsinki záróokmány való- raváltásához. Kifejezték azt a reményüket, hogy Leo­nyid Brezsnyev közelgő NSZK-beli látogatása ösz­tönzőn hat majd a Szovjet­unió és az NSZK gazdasági együttműködésének további fejlődésére és elmélyülésére. A bizottság következő ülésszakát 1982 középén tart­ja. Egység, antiimperializmus Kommunista pártok nyilatkozata Athénben nyilatkozatot hoztak nyilvánosságra a Földközi-tenger. keléti me­dencéje, a Közel- és Közép- Kelét, valamint , a Vörös­tenger térsége országai kom­munista és munkáspártjai­Győzelmi ünnep Teheránban A kivégzések folytatódnak Az iráni csapatok mintegy 3000 irakit ejtettek foglyul az ország déli részén, az Abadan-környéki harcokban — jelentette hétfőn a Pars iráni hírügynökség. A fog­lyok közül kétezret azonnal Teheránba 1 szállítanak. A teheráni ügyész közlé­se szerint Iránban a vasár­napi utcai zavargások követ­Teheráni jelentések szerint az iráni csapatok jelentős sikereket értek el az Aba­dan körüli iraki ostromgyű- rú áttörésével. Képünkön: iráni gárdisták felvonulása a teheráni Szabadság-emlék­mű előtt keztébe.n 25-en vesztették életüket. További kivégzésekről ér­kezett jelentés hétfőn Tab- rizból: Nyugat-Azerbajdzsán központjában a múlt hét második felében 39 ellenzé­kin hajtották végre az halá­los ítéletet. A kivégzésekről az Ettela ’At számolt be. Hosszéin Musszavi Fabri- zi, az iszlám bíróságok fő- allamügyésze az Ettela ’At című lapnak adott hétfői nyilatkozatában kivégzé­sekkel fenyegette meg mind­azokat, akik az elnökválasz­tás napján — e hét pénte­kén — „megbontják a ren- det”. „Az iraki csapatok a Ka­run folyó keleti partjáról visszavonultak a folyó nvu- ■ gáti partjára” — jelentette be hétfőn egy iraki katonai szóvivő. Az INA iraki hírügynök­ség által ismertetett szóvi­vői nyilatkozat szerint az iraki csapatok egy éven át tartották állásaikat a Karun folyó keleti partján és „az iraki főparancsnokság dön­tése alapján vonultak visz- sza a folyó nyugati partjá­ra”. Mintegy indoklásként a szóvivő rámutatott, hogy ,.az utóbbi időben az ellen­ség megrongálta a folyón épített hidakat”, s ez, vala­mint az iráni ellentámadá­sok hozzájárultak a főpa­rancsnokság döntésének megszületéséhez. Végezetül a szóvivő hangsúlyozta, hogy „képesek vagyunk visszatér­ni bárhová, ahová akarunk, ha ottlétünknek ■ a hozott ál­dozatokkal .összhangban álló meghatározott célja van”. •’JMtk ’'tanStsRozáSárÖr,' ‘Á ta­nácskozást szeptemberben tartottak, ■ A dokumentum aggodal­mát fejezi ki a nemzetközi kapcsolatok romlása miatt, amely az imperializmus stra­tégiájának, elsősorban a „hidegháborús” politikát folytató Egyesült Államok tevékenységének eredmé­nye. A szocialista közösség erejének növekedése, a nem­zeti felszabadító mozgalmak és a munkásmozgalom fel­lendülése lehetőségei nyújt az imperializmus agresszív politikájának megfékezésé­re. A tanácskozás résztvevői mindenekelőtt a Közel-Kelet és a Perzsa-öböl, a Vörös­tenger és az Indiai-óceán térségére összpontosították figyelmüket, ahol — mint megállapították — az impe­rialista erők és szövetsége­seik robbanásveszélyes hely­zetet idéztek elő. Az Egyesült Államok a Kö­zel-Kelet, a Perzsa-öböl és az Indiai-óceán térségének egyes körzeteit „létfontossá­gú” zónáknak nyilvánította. A nyilatkozat felhívja a fi­gjelmét a Tícagan és Begin által nemrégen kötött „stra­tégiai együttműködési” meg­állapodás veszélyeire. Ezek a tervek a nemzeti felszabadí­tó mozgalmak elfojtásán túl a természeti kincsek — min­denekelőtt a kőolaj — foly­tatódó megkaparintását cé­lozzák, fenyegetést jelente­nek a Szovjetunió számára. A kommunista és mun­káspártok képviselői állást foglaltak amellett is, hogy határozott lépéseket kell tenni a háború veszélyének elhárítására. Ezzel kapcso­latban üdvözölték az SZKP XXVI. kongresszusán elő­terjesztett béke javaslato­kat. A konferencia elítélte a szovjetellenességet és kom- munista-ellenességet, amely a nemzetközi szolidaritás és az imperializmus elleni harc gyengítését célozza. A találkozó résztvevői vé­gül hangsúlyozták: a kom­munistáknak a marxizmus— leninizmus elvein alapuló egysége, a proletár interna­cionalizmus az antiimperia- lista és háború-ellenes erők egységének döntő tényezője. ÉPÍTKEZŐK FIGYELEM! Egyes építőanyagok (mészhidrát, különböző ajtótípusok) 1981.*szeptember 25-től 20—30 százalékos árengedménnyel vásárolhatók a vállalat kijelölt telepein. Amíg a készlet tart. PÉCS ’

Next

/
Thumbnails
Contents