Somogyi Néplap, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-29 / 228. szám
Társadalmi fejlődésünk a jogalkotás tükrében Ha végiglapozzuk az utóbbi két és fél évtized törvénykönyveit, jogszabálygyűjteményeit, többé-kevés- bé pontos képet kapunk társadalmunk fejlődéséről, él- laméletünk új vonásairól. A „változó élet — változó jog” képlete persze a dolgok természeténél fogva nem teljesen direkt összefüggést tükröz. A jogi szabályozás viszonylagos önállósága nyilvánul meg abban, hogy az nem mindig követi azonnal, gépiesen a társadalmi viszonyok, az életkörülmények változását. Máskor meg a paragrafusok egy kissé az élet, a fejlődés elé szaladnak: olyan követelményeket fogalmaznak meg, amelyek természetessé, életszerűvé válására olykor még éveket kell várni. Épp ez a kölcsönös, dialektikus ösz- szefüggés az alapja annak a fölismerésnek, hogy -a jog nenusak tükrözi életünket, fejlődésünket, hanem a maga eszközeivel vissza is hat rá; alakítani, formálni próbálja az emberi magatartást. A szocialista állammal és annak intézményrendszerével együtt Magyarországon kialakult és megszilárdult ennek a társadalomnak a jogrendszere is Mégpedig úgy érkezett el jelenlegi állapotába, hogy az állammal, a társadalommal együtt változott, fejlődött — olykor dinamikusabban, olykor kissé visszafogottabban — végig egyértelműen a szocializmus útját járva. Nem volt persze könnyű ennek a szocialista jogrendszernek a kialakítása. Sok konkrét kérdésben nem volt kész recept, hogy egy adott témát hogyan szabályozzunk, milyen paragrafusokat, követelményeket fogalmazzunk meg az állampolgárokkal szemben. Nem egyszer felütötték fejüket a különféle rendelkezések között bizonyos bürokratikus jelenségek, amelyek — mint ezt ma már jól tudjuk — a szocializmus körülményei között sem szűnnek meg önmaguktól. Szembe kellett — és kell ma is — szállni a t ú lsza bá lyczás i törekvésekkel, amelyek minden társadalmi gond megoldását a paragrafusoktól, a tiltásoktól és parancsoktól, vagyis az adminisztratív eszközöktől várják. Ma már arról adhatunk szamot, hogy szocialista társadalmunknak fejlett, sok tekintetben nemzetközileg is elismert jogrendszere van. Az 1956 utáni szocialista jogfejlődés első jelentős hulláma az ötvenes évek végére és a hatvanas évek elejére tehető. 1957-ben született kiemelkedően fontos törvényünk az államigazgatási eljárásról, amelynek időtállóságát bizonyítja, hogy csak az idén, tehát 24 év múltán módosította az országgyűlés. A jogászok tudják, hogy milyen jeles kor ez egy törvény életében; arról nem is beszélve, hogy a mostani módosítás is lényegében csak részletkérdéseket érint, a mai kor követelményeit fogalmazva meg. Az adásvételtől az öröklésig életünk szinte minden területét érinti a polgári jog, amelynek első átfogó szocialista törvénykönyvét 1959-ben alkotta meg az országgyűlés. Két év múlva, 1961-ben iktatták az ország törvénytárába az új büntető-törvénykönyvet. A hatvanas évek elejére tehát gyakorlatilag egész magas szintű joganyagunk megújult, a dinamikus fejlődés előtt álló szocialista társadalom követelményeihez igazodott. Az elmúlt negyedszázad másik számottevő jogszabályalkotási hulláma a hetvenes években bontakozott ki. Föl kellett ismernünk, hogy a szocialista jogban sincsenek egyszer s mindenkorra adott, örökérvényű paragrafusok; hogy törvényeinknek igazodniuk kell az élet új követelményeihez és megfelelőbb kereteket kell biztosítaniuk a társadalom további fejlődéséhez. Diplomaosztás a pártiskolán alkalmazzák tudatosan a tanultakat! Ünneplőbe öltözött férfiak és nők gyülekeztek tegnap délelőtt Kaposváron, a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságának székhazában, hogy átvegyék a marxizmus—leninizmus esti egyetemének szakosító tagozatán szerzett diplomájukat. Az ünnepség résztvevőit évekkel ezelőtt közös cél hozta össze. Őket üdvözölte tegnap Suri Károly, az Oktatási Igazgatóság igazgatóhelyettese. majd köszöntötte áz elnökségben helyet foglaló Klenovics Imrét, a megyei ' pártbizottság titkárát. Az ünnepi beszédet dr. Sárái József az intézet tanszékvezet? tanára mondta. Bevezetőben méltatta azt a munka', amit a hallgatók végeztek, hiszen a tananyag elsajátítása mindenkitől soksok lemondást, éjszakába nyúló tanulást követelt Beszédében kiemelte: — önök olyan időszakban végezték tanulmányaikat amikor a fejlett szocialista társadalom építése, társadalompolitikai céljaink eléréséhez anyagi alapot teremtő gazdasági munka mindannyiunktól fokozott erőfeszítéseket kíván az élet min-, den területén. Olyan időszakot élünk, amikor az egyre nehezebb külső és belső körülmények ellenére sikeresen halad a szocializmus építése; a korábbi időszakhoz képest több nehézséggel kell számolnunk, de a próbát sikeresen kiállja a párt, szocialista társadalmunk. Ennek alapja a párt iránti bizalom. Mostani helyzetünkben képesnek kell len* nünk úgy irányítani a mu- kát, hogy annak, aki tenni akar, lehetősége nyíljék javítani a gazdasági eredményeket. Ez az irányító tevékenység az önök feladata is. Az ünnepség szónoka ezután arról beszélt, hogy a világ megismeréseben. korunk társadalmi problémáinak megoldásában ma is időszerűek és pótolhatatlanok a marxi—lenini tanok. Az utóbbi években bekövetkezett hatalmas változások meggyőzőén bizonyítják ezek igazságát és időszerűségét. Beszéde záró részében az intézet tanszékvezető tanára annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a hallgatók nemcsak megismerték és megtanulták a tananyagot, hanem gondolkodásmód- 1 jukban tudatukban is vezérlő elvvé váltak. ' — Önök nem egyszerűen tananyagot tanultak, hanem egy eszme mellett tettek hitet. A marxizmus—leninizmus élő, fejlődő tudomány, éppen ezért nem tűzhetjük ki célul a végleges tudás megszerzését. Ami a ma követelményeinek megfelel, holnap már minden bizonynyal kevés lesz. A diploma átvétele után is számtalan lehetőség kínálkozik itt szerzett tudásuk gyarapítására. Ebből hasznosítsanak minél többet! Az ünnepi beszéd «tán Suri Károly átnyújtotta a végzett hallgatóknak az oklevelet. Hetvennyolcán kaptak diplomát, közülük ti- " zenhárman vörös diplomát vettek át. A szocialista jog stabilitásáról és rugalmasságáról folytatott elmeleti vitákat a gyakorlat döntötte el. Az országgyűlés a hetvenes évek elején módosította az alkotmányt, s aztán sorra jött a többi nagy jogalkotási esemény; új törvény született egyebek között a tanácsokról, a bíróságokról, az ügyészségről, a büntető- es polgári eljárásról, a családjogról, az egészségügyről, az ifjúságról, a honvédelemről, a belkereskedelemről, a társadalombiztosításról, a környezetvédelemről, a közművelődésről — és sorolhatnánk tovább. Máig is ezek a fontos jogszabályok képezik törvénytárunk alapjait — bizonyítva, hogy az alapvető társadalmi célok, a párt politikájának változatlansága mellett is szükség van a jogrendszer rugalmasságára, az élet által fölvetett igényekhez alkalmazkodni képes szabályokra. Például 1978-ban, a büntető-törvénykönyv módosítása során olyan új jelenségekre kellett reagálni, mint a Nyugaton egyre gyakoribb terrorcselekmények, a kábítószerrel való visszaélés stb. Nyilvánvaló, hogy a fenyegető veszély ellen még időben állami kényszereszközökkel is védelmet kell nyújtani a társadalomnak. Ezért került a figyelem homlokterébe a járműpark megsokszorozódásával egyre gyakoribbá váló közlekedési bűncselekmények témája, ezért kapott a korábbinál hatékonyabb jogi védelmet az állampolgárok élete, testi épsége, szabadsága és méltósága. Sok fontos erényét említhetnénk még szocialista jogrendszerünknek, amit azonban ezek ellenére sem tekinthetünk tökéletesnek. Különösen az alacsonyabb szintű joganyagban; a miniszteri rendeletek, utasítások, különféle körlevelek terén volna indokolt a rend- teremtés; itt még mindig sok a fölösleges bürokratikus, olykor egymásnak is ellentmondó paragrafus. De szükséges továbbfejleszteni az allami életre, ezen belül különösen a közigazga- tasra vonatkozó rendelkezéseket, ahol a fó cél az eljárások gyorsítása, egyszerűsítése. Jelentős feladatok állnak a gazdasági jogalkotás előtt is. D. A. Célunk a béke védelme Ünnepség a Volánnál Fegyveres erőinket köszöntötték tegnap Kaposváron. A Volán 13. sz. Vállalatának klubjában került sor az ünnepségre, s megjelentek a város üzemeinek, intézményeinek a képviselői is. A Himnusz elhangzása után Rajhona Ádám, a Csiky Gergely Színház művésze mondta el Petőfi Sándornak A Honvéd című versét* majd az ünneplőket, az elnökségben helyet foglalókat, a megyei, városi párt- és társadalmi szervek, fegyveres testületek képviselőit Kalmár László, a vállalat párt- bizottságának titkára köszöntötte. Ezután Müller László, a városi párt-vb tagja mondott ünnepi beszédet. — Szeptember 29-e, a fegyveres erők napja olyan jelkép, amely arra tanít bennünket, hogy történelmünk és szabadságharcaink példáiból erőt merítsünk népünk nemzeti érdekeinek, szabadságunk védelmezésé- hez... E jelképben történelmi küzdelmeink legfontosabb tanulságai összegeződ- nek; ezek a harcok Pákozd tanulságait sugallják: azt, hogy igazi harci sikereket mindig az a hadsereg ér el, amelynek katonáit a haza, a nép érdeke, a társadalom ügye vezérli”. A nagygyűlés szónoka beszédében az új magyar hadsereg létrejöttének, fejlesztésének történelmi körülményeiről is szolt, az újjáépítést jelentő gondokról, a hatalomért vívott harcról. Többek közt ezt mondotta; — A cél az volt, hogy a magyar néphadsereg harci erejét, tekintve megbízható fegyvertársa legyen a Varsói Szerződésbe tömörült szocialista hadseregeknek, velük vállvetve, internacionalista szellemét erősítve képes legyen a szocializmus. a béke védelmére. A kitűzött célokat elértük. Néphadseregünk korszerű technikával rendelkezik, harckészültsége magas színvonalra emelkedett, politikai elkötelezettsége egyértelmű és szilárd, hatékony működésének legfőbb feltétele a népünkkel való szoros kapcsolat, az internacionalista elveken alapuló és a baráti hadseregekkel való szoros együttműködés. Müller Eászló beszédében méltatta a honvédelmi törvény jelentőségét, fiataljaink felei'lsségérzetét a katonai szolgálat, a haza védelme iránt. Méltatta katonáinknak és a fegyveres testületek tagjainak azt a tevékenységet, amelyet a gazdasági építőmunkából, a fiatalok honvédelmi, hazafias neveléséből vállalnak. Elismeréssel szólt határőreink, rendőreink és munkásőreink helytállásáról, amit határaink védelme, belső rendünk biztosítása érdekében és emellett a társadalmi feladatok megoldásában, a. közéletben végeznek. Külön is hangsúlyozta azt az együttműködést, ami e feladatok ellátásának érdekében a fegyveres testületek között kialakult. Emlékeztetett a fennállásának negyedszázados évfordulójára készülő munkásőrségre, hangsúlyozva azt a politikai elvhűséget, helytállást, amivel munkásőreink kivívták népünk megbecsülését Végül a nagygyűlés szónoka a nemzetközi helyzet feszültségéről, fegyveres testü- leteink feladatairól, a béke megőrzése érdekében történő fejlesztésükről szólva e szavakkal fejezte be beszédét: — Elismerjük és megbecsüljük fegyveres testüle- teink munkáját, anyagi, erkölcsi tehetségünkhöz mérten minden segítséget és támogatást megadunk, hogy nagyon nehéz, felelősségteljes hivatásukban érjenek el további sikereket hazánk, dolgozó népünk és a béketábor védelme érdekében. Kitüntetések az ünnep alkalmából A fegyveres erők napja alkalmából tegnap kitüntetéseket adtak át a kiemelkedő munkát végző katonáknak, rendőröknek, mun- 1 kásőröknek, az MHSZ aktíváinak. Megyénkből az alábbiak részesültek elismerésben. Vörös Csillag Érdemrenddel tüntették ki Pataki Mihály es Tóth György alezredest, Kiváló Szolgálatért Érdemrendet kapott Tavalyi Lajos munkásőr. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát vette át Alsecz Jánosné, a kutasi pártbizottság titkára, Jobb lösz a másfélkilós Technológiai váltás a kenyérgyárban Minden kaposvári lakosra évi százhuszonnégy kilogramm kenyér jut. A statisztika természetesen nem köti ki, hogy a csecsszopók- nak is ennyit kell megenniük, így az ő adagjuk a kissé korosabb népesség étkéül szolgál. A megyeszékhely kenyérgyára az Igái, Kadarkút, Nagybajom által határolt terület százharminc- ezer lakosát látja el. Az elmúlt évek során a pékáruk választéka örvendetesen bővült,. a másfélkilós kenyér minőségére azonban ma is állandóan panaszkodnak a vásárlók. A reklamációk megszüntetése érdekében e héten technológiai váltást hajtanak* végre a kaposvári kenyérgyárban — ettől várják a minőség- javulását. A változtatás körülményeiről Bánküti Bélát kérdeztük, a Somogy megyei Sütőipari Vállalat igazgatóját. — A folyamatos tésztaké- szitő vonal a tömegellátást szolgálta a gyár működésének hat éve alatt — mondta az igazgató. — A gépsor hazai gyártású részére ez alatt az idő alatt állandóan voltak panaszok; kicsi volt a kenyér térfogata, túlságosan is tömöttre sikerült a belseje, ». hamar elveszítette frisseségét. Gondjaink megoldására a Sütőipari Kutató- intézet sem tudott semmit javasolni. Ez a gép az ex- tenzív fejlesztés jellegzetes terméke volt: termelékeny, de a mai vásárlói igényeknek, a magasabb minőségi követelményeknek már nem felelt meg. — Ha ez a gép nem alkalmas minőségi termelésre, hogyan lehet ezután jó kenyeret gyártani? — E héttől ezt a gépet kikapcsoljuk a termelési folyamatból; helyette két intenzív gyorsdagasztó gépet állítunk be. Az új technológia több élőmunkát igényel, de a minőség javítása végett ezt vállalnunk kell. így megnő az emberi beavatkozás lehetősége, és a pékek szakmailag is igényesebb munkát végezhetnek. — Milyen lesz az új technológiával sütött kenyér? — Változatlanul másfél kilós, de nagyobb lesz a térfogata, lazább a bélszerkezete, és várhatóan az öregedési folyamat is lassul, tehát tovább megőrzi frisseségét. Az igényesebb munka eredményeként így a nyersanyagok változatlan aránya mellett javul a Minőség. A technológiai változtatás a kenyérgyárban csupán az első lépés a minőségjavítás rögös útján. A következő 1982 elején lesz, amikor a város napi kenyérszükségletének felét konténerben szállítják a boltokba. A minőségjavítás harmadik lépése a tervidőszak közepe táján megvalósuló rekonstrukció. A gyár sütőkapacitása akkortól jelentősen megnő, s ez nagy könnyebbség lesz, mivel rövidebb idő alatt a kenyér a kemencéből a boltba jut, s nem lesz szükség a hétvégenkénti, a többnapos ünnepek előtti nagymértékű elősütésre. Bánkuti Béla elmondta azt is, hogy a csemege kenyérből ezután is ugyanannyit sütnek, mint eddig, s hamarosan újra lesz krumpliskenyér is, mivel a Délker Vállalat szállít burgonyapely- het. így a kézzel készített kenyerekből, ha korlátozottan is, de lesz választék, s várhatóan már az év végén megkezdődhet a burgonya- péppel készített kenyér sütése. A kézzel készített kenyér mennyiségének növelését, a választék bővítését azonban ma is gátolja a krónikus munkaerőhiány. Cs. U Gyenge János kaposvári postai kézbesítő, Borbola Mihály és Karsai Jenő rendőr őrnagy, Kovács József és Karsai János rendőr főhadnagy, Veszprémi József rendőr hadnagy, Márton János pénzügyőr százados, Szako- nyi Géza, a GOV igazgatója, Cserhalmi Mihály honvédalezredes, Légradi László és Radios György honvéd őrnagy, Szárics Sándor honved alezredes, Odor Imre honvéd őrnagy, valamint hat munkásőr: * Szunyt János, Matiz György, Törekes László, Sq.pi János, Shiszler István és Szerpák György. A Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatát kapta Végvári György és Perlaki József honvéd százados, Finta Lajos honvéd főtörzsőrmester, továbbá öt munkásőr: Rakó Károly, Simon János, Sebestyén Ferenc, Tóth Károly és Greller Gyula. •A Haza Szolgálatáért Érdemérem bronz fokozata kitüntetésben részesült Kovács Ferenc honvéd hadnagy, Takács László honvéd alhadnagy. Nagy Miklós, Lukács Miklós és Horváth Lajos munkásőr, valamint Krautner Attila honvédségi polgári alkalmazott. A Közbiztonsági Érem arany fokozatát vette át Varga Lajos pénzügyőr százados és Mészáros István munkásőr. A Honvédelmi Érdemérem kitüntetést kapta 30 év után: Szabó János honved ezredes, Mucsi László, Kaposi Jenő, Ma jer Antal és Balogh Imre honvéd alezredes, Illés György honvéd őrnagy, Horváth József magyaregresi MHSZ-klubtitkár és Vadász János, a Latinca Lövészklub vezetője. E kitüntetést kapta 25 év után: Varga László honvéd alezredes. •Erdélyi József balatonszentgyörgyi iskolaigazgató és dr. Mi- hályfi János kaposvári főorvos. SOMOGYI NÉPLAP
