Somogyi Néplap, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-29 / 228. szám

Társadalmi fejlődésünk a jogalkotás tükrében Ha végiglapozzuk az utób­bi két és fél évtized tör­vénykönyveit, jogszabály­gyűjteményeit, többé-kevés- bé pontos képet kapunk tár­sadalmunk fejlődéséről, él- laméletünk új vonásairól. A „változó élet — változó jog” képlete persze a dolgok ter­mészeténél fogva nem telje­sen direkt összefüggést tük­röz. A jogi szabályozás vi­szonylagos önállósága nyil­vánul meg abban, hogy az nem mindig követi azonnal, gépiesen a társadalmi viszo­nyok, az életkörülmények változását. Máskor meg a paragrafusok egy kissé az élet, a fejlődés elé szalad­nak: olyan követelménye­ket fogalmaznak meg, ame­lyek természetessé, életsze­rűvé válására olykor még éveket kell várni. Épp ez a kölcsönös, dialektikus ösz- szefüggés az alapja annak a fölismerésnek, hogy -a jog nenusak tükrözi életünket, fejlődésünket, hanem a ma­ga eszközeivel vissza is hat rá; alakítani, formálni pró­bálja az emberi magatartást. A szocialista állammal és annak intézményrendszeré­vel együtt Magyarországon kialakult és megszilárdult ennek a társadalomnak a jogrendszere is Mégpedig úgy érkezett el jelenlegi ál­lapotába, hogy az állammal, a társadalommal együtt vál­tozott, fejlődött — olykor dinamikusabban, olykor kis­sé visszafogottabban — vé­gig egyértelműen a szocia­lizmus útját járva. Nem volt persze könnyű ennek a szocialista jogrend­szernek a kialakítása. Sok konkrét kérdésben nem volt kész recept, hogy egy adott témát hogyan szabályoz­zunk, milyen paragrafuso­kat, követelményeket fogal­mazzunk meg az állampolgá­rokkal szemben. Nem egy­szer felütötték fejüket a kü­lönféle rendelkezések között bizonyos bürokratikus jelen­ségek, amelyek — mint ezt ma már jól tudjuk — a szo­cializmus körülményei kö­zött sem szűnnek meg ön­maguktól. Szembe kellett — és kell ma is — szállni a t ú lsza bá lyczás i törekvések­kel, amelyek minden társa­dalmi gond megoldását a paragrafusoktól, a tiltásoktól és parancsoktól, vagyis az adminisztratív eszközöktől várják. Ma már arról adhatunk szamot, hogy szocialista tár­sadalmunknak fejlett, sok te­kintetben nemzetközileg is elismert jogrendszere van. Az 1956 utáni szocialista jogfejlődés első jelentős hul­láma az ötvenes évek végé­re és a hatvanas évek ele­jére tehető. 1957-ben szüle­tett kiemelkedően fontos törvényünk az államigazga­tási eljárásról, amelynek időtállóságát bizonyítja, hogy csak az idén, tehát 24 év múltán módosította az országgyűlés. A jogászok tudják, hogy milyen jeles kor ez egy törvény életé­ben; arról nem is beszélve, hogy a mostani módosítás is lényegében csak részletkér­déseket érint, a mai kor kö­vetelményeit fogalmazva meg. Az adásvételtől az örök­lésig életünk szinte minden területét érinti a polgári jog, amelynek első átfogó szocialista törvénykönyvét 1959-ben alkotta meg az or­szággyűlés. Két év múlva, 1961-ben iktatták az ország törvénytárába az új bünte­tő-törvénykönyvet. A hatva­nas évek elejére tehát gya­korlatilag egész magas szin­tű joganyagunk megújult, a dinamikus fejlődés előtt álló szocialista társadalom köve­telményeihez igazodott. Az elmúlt negyedszázad másik számottevő jogsza­bályalkotási hulláma a het­venes években bontakozott ki. Föl kellett ismernünk, hogy a szocialista jogban sincsenek egyszer s minden­korra adott, örökérvényű pa­ragrafusok; hogy törvénye­inknek igazodniuk kell az élet új követelményeihez és megfelelőbb kereteket kell biztosítaniuk a társadalom további fejlődéséhez. Diplomaosztás a pártiskolán alkalmazzák tudatosan a tanultakat! Ünneplőbe öltözött férfiak és nők gyülekeztek tegnap délelőtt Kaposváron, a me­gyei pártbizottság oktatási igazgatóságának székhazá­ban, hogy átvegyék a mar­xizmus—leninizmus esti egyetemének szakosító ta­gozatán szerzett diplomáju­kat. Az ünnepség résztve­vőit évekkel ezelőtt közös cél hozta össze. Őket üdvö­zölte tegnap Suri Károly, az Oktatási Igazgatóság igazga­tóhelyettese. majd köszön­tötte áz elnökségben helyet foglaló Klenovics Imrét, a megyei ' pártbizottság titká­rát. Az ünnepi beszédet dr. Sárái József az intézet tan­székvezet? tanára mondta. Bevezetőben méltatta azt a munka', amit a hallgatók végeztek, hiszen a tananyag elsajátítása mindenkitől sok­sok lemondást, éjszakába nyúló tanulást követelt Be­szédében kiemelte: — önök olyan időszakban végezték tanulmányaikat amikor a fejlett szocialista társadalom építése, társada­lompolitikai céljaink eléré­séhez anyagi alapot terem­tő gazdasági munka mind­annyiunktól fokozott erőfe­szítéseket kíván az élet min-, den területén. Olyan idősza­kot élünk, amikor az egyre nehezebb külső és belső kö­rülmények ellenére sikere­sen halad a szocializmus építése; a korábbi időszak­hoz képest több nehézséggel kell számolnunk, de a pró­bát sikeresen kiállja a párt, szocialista társadalmunk. Ennek alapja a párt iránti bizalom. Mostani helyze­tünkben képesnek kell len* nünk úgy irányítani a mu- kát, hogy annak, aki tenni akar, lehetősége nyíljék ja­vítani a gazdasági eredmé­nyeket. Ez az irányító tevé­kenység az önök feladata is. Az ünnepség szónoka ez­után arról beszélt, hogy a világ megismeréseben. ko­runk társadalmi problémái­nak megoldásában ma is időszerűek és pótolhatatla­nok a marxi—lenini tanok. Az utóbbi években bekövet­kezett hatalmas változások meggyőzőén bizonyítják ezek igazságát és időszerű­ségét. Beszéde záró részében az intézet tanszékvezető tanára annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a hallga­tók nemcsak megismerték és megtanulták a tananya­got, hanem gondolkodásmód- 1 jukban tudatukban is ve­zérlő elvvé váltak. ' — Önök nem egyszerűen tananyagot tanultak, hanem egy eszme mellett tettek hi­tet. A marxizmus—leniniz­mus élő, fejlődő tudomány, éppen ezért nem tűzhetjük ki célul a végleges tudás megszerzését. Ami a ma kö­vetelményeinek megfelel, holnap már minden bizony­nyal kevés lesz. A diploma átvétele után is számtalan lehetőség kínálkozik itt szer­zett tudásuk gyarapítására. Ebből hasznosítsanak minél többet! Az ünnepi beszéd «tán Suri Károly átnyújtotta a végzett hallgatóknak az ok­levelet. Hetvennyolcán kap­tak diplomát, közülük ti- " zenhárman vörös diplomát vettek át. A szocialista jog stabilitá­sáról és rugalmasságáról folytatott elmeleti vitákat a gyakorlat döntötte el. Az országgyűlés a hetvenes évek elején módosította az alkotmányt, s aztán sorra jött a többi nagy jogalkotá­si esemény; új törvény szü­letett egyebek között a ta­nácsokról, a bíróságokról, az ügyészségről, a büntető- es polgári eljárásról, a család­jogról, az egészségügyről, az ifjúságról, a honvédelemről, a belkereskedelemről, a tár­sadalombiztosításról, a kör­nyezetvédelemről, a közmű­velődésről — és sorolhatnánk tovább. Máig is ezek a fon­tos jogszabályok képezik törvénytárunk alapjait — bizonyítva, hogy az alapve­tő társadalmi célok, a párt politikájának változatlansá­ga mellett is szükség van a jogrendszer rugalmassá­gára, az élet által fölvetett igényekhez alkalmazkodni képes szabályokra. Például 1978-ban, a büntető-törvény­könyv módosítása során olyan új jelenségekre kel­lett reagálni, mint a Nyu­gaton egyre gyakoribb ter­rorcselekmények, a kábító­szerrel való visszaélés stb. Nyilvánvaló, hogy a fenye­gető veszély ellen még idő­ben állami kényszereszkö­zökkel is védelmet kell nyújtani a társadalomnak. Ezért került a figyelem homlokterébe a járműpark megsokszorozódásával egy­re gyakoribbá váló közleke­dési bűncselekmények té­mája, ezért kapott a koráb­binál hatékonyabb jogi vé­delmet az állampolgárok élete, testi épsége, szabadsá­ga és méltósága. Sok fontos erényét említ­hetnénk még szocialista jogrendszerünknek, amit azonban ezek ellenére sem tekinthetünk tökéletesnek. Különösen az alacsonyabb szintű joganyagban; a mi­niszteri rendeletek, utasítá­sok, különféle körlevelek te­rén volna indokolt a rend- teremtés; itt még mindig sok a fölösleges bürokra­tikus, olykor egymásnak is ellentmondó paragrafus. De szükséges továbbfejleszteni az allami életre, ezen be­lül különösen a közigazga- tasra vonatkozó rendelkezé­seket, ahol a fó cél az el­járások gyorsítása, egysze­rűsítése. Jelentős feladatok állnak a gazdasági jogalko­tás előtt is. D. A. Célunk a béke védelme Ünnepség a Volánnál Fegyveres erőinket köszön­tötték tegnap Kaposváron. A Volán 13. sz. Vállalatá­nak klubjában került sor az ünnepségre, s megjelentek a város üzemeinek, intézmé­nyeinek a képviselői is. A Himnusz elhangzása után Rajhona Ádám, a Csiky Ger­gely Színház művésze mond­ta el Petőfi Sándornak A Honvéd című versét* majd az ünneplőket, az elnökség­ben helyet foglalókat, a me­gyei, városi párt- és társa­dalmi szervek, fegyveres testületek képviselőit Kal­már László, a vállalat párt- bizottságának titkára kö­szöntötte. Ezután Müller László, a városi párt-vb tag­ja mondott ünnepi beszédet. — Szeptember 29-e, a fegyveres erők napja olyan jelkép, amely arra tanít bennünket, hogy történel­münk és szabadságharcaink példáiból erőt merítsünk né­pünk nemzeti érdekeinek, szabadságunk védelmezésé- hez... E jelképben történel­mi küzdelmeink legfonto­sabb tanulságai összegeződ- nek; ezek a harcok Pákozd tanulságait sugallják: azt, hogy igazi harci sikereket mindig az a hadsereg ér el, amelynek katonáit a haza, a nép érdeke, a társadalom ügye vezérli”. A nagygyűlés szónoka be­szédében az új magyar had­sereg létrejöttének, fejlesz­tésének történelmi körülmé­nyeiről is szolt, az újjáépí­tést jelentő gondokról, a ha­talomért vívott harcról. Töb­bek közt ezt mondotta; — A cél az volt, hogy a magyar néphadsereg harci erejét, tekintve megbízható fegyvertársa legyen a Var­sói Szerződésbe tömörült szocialista hadseregeknek, velük vállvetve, internacio­nalista szellemét erősítve képes legyen a szocializmus. a béke védelmére. A kitű­zött célokat elértük. Nép­hadseregünk korszerű tech­nikával rendelkezik, harcké­szültsége magas színvonalra emelkedett, politikai elköte­lezettsége egyértelmű és szilárd, hatékony működésé­nek legfőbb feltétele a né­pünkkel való szoros kapcso­lat, az internacionalista el­veken alapuló és a baráti hadseregekkel való szoros együttműködés. Müller Eászló beszédében méltatta a honvédelmi tör­vény jelentőségét, fiatal­jaink felei'lsségérzetét a ka­tonai szolgálat, a haza vé­delme iránt. Méltatta kato­náinknak és a fegyveres tes­tületek tagjainak azt a te­vékenységet, amelyet a gaz­dasági építőmunkából, a fiatalok honvédelmi, haza­fias neveléséből vállalnak. Elismeréssel szólt határ­őreink, rendőreink és mun­kásőreink helytállásáról, amit határaink védelme, belső rendünk biztosítása érdekében és emellett a tár­sadalmi feladatok megoldá­sában, a. közéletben végez­nek. Külön is hangsúlyozta azt az együttműködést, ami e feladatok ellátásának ér­dekében a fegyveres testüle­tek között kialakult. Emlé­keztetett a fennállásának negyedszázados évforduló­jára készülő munkásőrségre, hangsúlyozva azt a politikai elvhűséget, helytállást, ami­vel munkásőreink kivívták népünk megbecsülését Végül a nagygyűlés szóno­ka a nemzetközi helyzet fe­szültségéről, fegyveres testü- leteink feladatairól, a béke megőrzése érdekében törté­nő fejlesztésükről szólva e szavakkal fejezte be beszé­dét: — Elismerjük és megbe­csüljük fegyveres testüle- teink munkáját, anyagi, er­kölcsi tehetségünkhöz mér­ten minden segítséget és tá­mogatást megadunk, hogy nagyon nehéz, felelősségtel­jes hivatásukban érjenek el további sikereket hazánk, dolgozó népünk és a béketá­bor védelme érdekében. Kitüntetések az ünnep alkalmából A fegyveres erők napja alkalmából tegnap kitünte­téseket adtak át a kiemel­kedő munkát végző kato­náknak, rendőröknek, mun- 1 kásőröknek, az MHSZ aktí­váinak. Megyénkből az aláb­biak részesültek elismerés­ben. Vörös Csillag Érdemrend­del tüntették ki Pataki Mi­hály es Tóth György alez­redest, Kiváló Szolgálatért Érdemrendet kapott Tavalyi Lajos munkásőr. A Haza Szolgálatáért Ér­demérem arany fokozatát vette át Alsecz Jánosné, a kutasi pártbizottság titkára, Jobb lösz a másfélkilós Technológiai váltás a kenyérgyárban Minden kaposvári lakosra évi százhuszonnégy kilo­gramm kenyér jut. A sta­tisztika természetesen nem köti ki, hogy a csecsszopók- nak is ennyit kell megen­niük, így az ő adagjuk a kissé korosabb népesség ét­kéül szolgál. A megyeszék­hely kenyérgyára az Igái, Kadarkút, Nagybajom által határolt terület százharminc- ezer lakosát látja el. Az el­múlt évek során a pékáruk választéka örvendetesen bő­vült,. a másfélkilós kenyér minőségére azonban ma is állandóan panaszkodnak a vásárlók. A reklamációk megszüntetése érdekében e héten technológiai váltást hajtanak* végre a kaposvári kenyérgyárban — ettől vár­ják a minőség- javulását. A változtatás körülményei­ről Bánküti Bélát kérdez­tük, a Somogy megyei Sütő­ipari Vállalat igazgatóját. — A folyamatos tésztaké- szitő vonal a tömegellátást szolgálta a gyár működésé­nek hat éve alatt — mondta az igazgató. — A gépsor hazai gyártású részére ez alatt az idő alatt állandóan voltak panaszok; kicsi volt a kenyér térfogata, túlságo­san is tömöttre sikerült a belseje, ». hamar elveszítette frisseségét. Gondjaink meg­oldására a Sütőipari Kutató- intézet sem tudott semmit javasolni. Ez a gép az ex- tenzív fejlesztés jellegzetes terméke volt: termelékeny, de a mai vásárlói igények­nek, a magasabb minőségi követelményeknek már nem felelt meg. — Ha ez a gép nem alkal­mas minőségi termelésre, ho­gyan lehet ezután jó kenye­ret gyártani? — E héttől ezt a gépet ki­kapcsoljuk a termelési folya­matból; helyette két inten­zív gyorsdagasztó gépet állí­tunk be. Az új technológia több élőmunkát igényel, de a minőség javítása végett ezt vállalnunk kell. így meg­nő az emberi beavatkozás lehetősége, és a pékek szak­mailag is igényesebb mun­kát végezhetnek. — Milyen lesz az új tech­nológiával sütött kenyér? — Változatlanul másfél kilós, de nagyobb lesz a tér­fogata, lazább a bélszer­kezete, és várhatóan az öregedési folyamat is las­sul, tehát tovább meg­őrzi frisseségét. Az igé­nyesebb munka eredmé­nyeként így a nyersanyagok változatlan aránya mellett javul a Minőség. A technológiai változtatás a kenyérgyárban csupán az első lépés a minőségjavítás rögös útján. A következő 1982 elején lesz, amikor a város napi kenyérszükségle­tének felét konténerben szállítják a boltokba. A mi­nőségjavítás harmadik lépé­se a tervidőszak közepe tá­ján megvalósuló rekonst­rukció. A gyár sütőkapaci­tása akkortól jelentősen megnő, s ez nagy könnyebb­ség lesz, mivel rövidebb idő alatt a kenyér a kemencé­ből a boltba jut, s nem lesz szükség a hétvégenkénti, a többnapos ünnepek előtti nagymértékű elősütésre. Bánkuti Béla elmondta azt is, hogy a csemege kenyér­ből ezután is ugyanannyit sütnek, mint eddig, s hama­rosan újra lesz krumpliske­nyér is, mivel a Délker Vál­lalat szállít burgonyapely- het. így a kézzel készített kenyerekből, ha korlátozot­tan is, de lesz választék, s várhatóan már az év végén megkezdődhet a burgonya- péppel készített kenyér süté­se. A kézzel készített kenyér mennyiségének növelését, a választék bővítését azonban ma is gátolja a krónikus munkaerőhiány. Cs. U Gyenge János kaposvári postai kézbesítő, Borbola Mihály és Karsai Jenő rend­őr őrnagy, Kovács József és Karsai János rendőr főhad­nagy, Veszprémi József rend­őr hadnagy, Márton János pénzügyőr százados, Szako- nyi Géza, a GOV igazgatója, Cserhalmi Mihály honvéd­alezredes, Légradi László és Radios György honvéd őr­nagy, Szárics Sándor hon­ved alezredes, Odor Imre honvéd őrnagy, valamint hat munkásőr: * Szunyt János, Matiz György, Törekes László, Sq.pi János, Shiszler István és Szerpák György. A Haza Szolgálatáért Ér­demérem ezüst fokozatát kapta Végvári György és Perlaki József honvéd szá­zados, Finta Lajos honvéd főtörzsőrmester, továbbá öt munkásőr: Rakó Károly, Si­mon János, Sebestyén Fe­renc, Tóth Károly és Grel­ler Gyula. •A Haza Szolgálatáért Ér­demérem bronz fokozata ki­tüntetésben részesült Ko­vács Ferenc honvéd had­nagy, Takács László hon­véd alhadnagy. Nagy Mik­lós, Lukács Miklós és Hor­váth Lajos munkásőr, vala­mint Krautner Attila hon­védségi polgári alkalmazott. A Közbiztonsági Érem arany fokozatát vette át Varga Lajos pénzügyőr szá­zados és Mészáros István munkásőr. A Honvédelmi Érdemérem kitüntetést kapta 30 év után: Szabó János honved ezre­des, Mucsi László, Kaposi Jenő, Ma jer Antal és Balogh Imre honvéd alezredes, Illés György honvéd őrnagy, Hor­váth József magyaregresi MHSZ-klubtitkár és Vadász János, a Latinca Lövészklub vezetője. E kitüntetést kap­ta 25 év után: Varga László honvéd alezredes. •Erdélyi József balatonszentgyörgyi iskolaigazgató és dr. Mi- hályfi János kaposvári fő­orvos. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Thumbnails
Contents