Somogyi Néplap, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-26 / 226. szám

Közelkép az üzemi demokráciáról A tanácskozás már har­minc perce tartott; az utolsó sorban ülők feszengtek' a számok hallatán. Néhányan kimentek a teremből, pedig ekkor az előadó már végé­re ért a felsorolásnak. Maid fölemelte a hangját, s el­mondott néhány unalomig ismételt fogalmat. Szólt a termelékenységről, a mun­ka hatásfokának javításáról meg az üzem- és munka­szervezésről. Az egyik munkás szívesen elmondta volna, hogy * hetek óta csak kínlódik a gépével, műhelyükben az emberek gyakran dohognak az anyag- ellátás zavarai miatt. De at­tól tartott, hogy egy ilyen magvas előadás után esetleg megszólják a kicsinyes gon­dok fölemlegetése miatt. így érezhették mások is, mert a termelési tanácskozáson mindössze egyetlen ember szólalt föl. A fórum megren­dezését viszont dokumentál­ni tudták, s ezzel kötelezett­ségüknek eleget tettek ... Néhány évvel ezelőtt alig­hanem sok üzemre illet az üzent demokrácia fórumai­ról festett ilyen és ehhez ha­sonló kép. Badarság lenne tagadni, hogy napjainkban nincs egyetlen gyár, intéz­mény vagy szövetkezet sem, ahol a munkahelyi fórum vi­tái érdektelenségbe fullad­nak. Erre utalnak a népi el­lenőrök vizsgálatai. A kö­zelmúltban országszerte azt vizsgálták, hogy a munkahe­lyi demokrácia fórumai mennyiben felelnek meg a felsőszintű határozatok köve­telményeinek, mennyiben se­gítik társadalmi és gazdasá­gi tennivalóink megvalósítá­sát. A tapasztalatok összeg­zése még tart, ám egy-egy megyei vizsgálat megállapí­tásai egyaránt jelzik az üze­mi demokrácia intézményé­nek eredményeit és fogya­tékosságait Példák persze vannak ilye­nek is, olyanok is. Az azon­ban megállapítható, hogy az üzemek és intézmények a felettes szervek - irányelvei alapján általában töreked­tek az üzemi demokrácia fó­rumaira tartozó kérdések megfogalmazására, hatás­körének megállapítására — és ez már önmagában is elő­relépést jelent. Javult a fó- r úrnőkről készült jegyző­könyvek, a dokumentáció színvonala. (Adminisztrálni tehát már tudunk.) Koránt­sem lehetünk azonban elé­gedettek, mert az üzemi de­mokráciát nem a papírok, hanem a tartalmi munka minősíti. Még annál a válla­latnál is, ahol a népi ellen­őrök kérdéseire a megkérde­zett munkásoknak csaknem a fele azt válaszolta, hogy nem ismeri az üzemi demok­rácia fórumait, nincs tisztá­ban azzal, mennyire van joga beleszólni munkahelyi környezete formálásába! Nem emeli e fórumok rang­ját, hogy az egyik üzemben megkérdezett munkások egy­ötöde érzi csupán úgy, hogy felszólalására odafigyeltek, szavának volt eredménye. Mert még napjainkban. is gyakran előfordul, hogy vá­laszra sem méltatják (néhol meg egyenesen okvetetlen- kedőnek tartják) az üzem vagy a szövetkezet életén jobbítani szándékozó felszó­lalókat. Néhol még erre sem ügyel­nek. Mint például abban a vidéki gyáregységben, ahol a vezetők közötti torzsalkodás miatt a szükségesnél ritkáb­ban jut idő a munkahelyi demokrácia fórumainak ösz- szehívására. Ha mégis, ak­kor a vállalat központjából érkező küldöttek olykor gú­nyos megjegyzéssel elinté- zettnek vélik a válaszadást. A jogos igényekre és a. ja­vaslatokra pedig jószerivel már nem is figyelnek. így fordulhatott elő, hogy a gyáregység ötszáz dolgozója évek óta hiába panaszolja: a rbssz munkakörülmények es az egyetértés hiánya miatt évek óta csak képességeinek töredékét képes kamatoztat­ni. Még az ötéves terv fel­adatainak megfogalmazása­kor sem vették figyelembe a város munkásainak észrevé­teleit, javaslatait. Nem két­séges, hogy ilyen esetben az egyéni, a csoport és az össz­társadalmi érdek egyaránt csorbát szenved. 1 A követésre érdemes ese­tek száma pedig olykor las­sabban nő a kívánatosnál. De már ilyenekkel is lehet találkozni. Egyre több mun­kahelyi vezető igényli a be­osztottak beleszólását. Mert rájöttek, hogy közös töpren­géssel enyhítik a gondokat, elháríthatják a termelőmun­ka gátjait. És ezekben az üzemekben ki-ki részt vál­lal a tennivalókból. Az egyik ipari szövetkezetben pedig a tagság „odáig merészke­dett”, hogy a rosszul végzett munkára és a vezető maga­tartására hivatkozva nem szavazták meg munkahelyi felettesük prémiumát. Ta­lán egyedi a példa, ám az eset mégis bizonyítja: van ahol komolyan veszik a munkahelyi demokráciát. Rájöttek, hogy a bírálattól nem dől össze a világ, csü*- pán a közösség ösztökéli jobb teljesítményre vezetőit. Os. N. L A kányái szövetkezet egyik épületében a kistermelők mu­tatkoznak be Ikarusokat szállítanak Amerikába Behajózták az első ameri­kai megrendelésre készült Ikarus autóbuszszállítmá- nyokat. A tavaszi BNV-n nagydíjat nyert IK—286-os típusú csuklós autóbuszból az év végéig 104-et adnak át az egyesült államokbeli megrendelőknek. Ezek a bu­szok Louisville, San Mateo és Portland tömegközlekedé­sébe kapcsolódnak be. Az Rekonstrukció a Danuviában Úf Üzemcsarnokok épülnek A DanuVia 4. számú nagy­atádi gyára a legfiatalabb üzemek közé tartozik Del- Somogyban. Tizenegy évvel ezelőtt, 1970. január 1-én kezdték meg a termelést az egykori gépjavító állomás helyén. Hogy mit csináltak akkor a danuviások? A ha- jókóménytől a kávéfőzőig szinte mindent. Első fonto­sabb termékük — egyébként még ma is gyártják —, a fú- rótokmány az indulás évé­nek második felében került a munkapadokra. Aki akko­riban e gyárban járt, nem a legjobb benyomásokkal tá­vozott. Az első korszerű üzemcsarnok 1973-ban épült, föl, s a IV. ötéves terv vé­gén Nagyatádon is megkez­dődött a gyártmánykorszerű­sítés; egy egészséges folya­mat indulásának lehettünk a tanúi. Eltűntek a hajókémények, a kávéfőzők, s helyettük olyan korszerű és keresett portékák gyártását kezdték meg, mint a szerszámelemek, szerszámházak, az egyedi szerszámok, a hidraulikus tápegységek, a hidraulikus elemek, a körasztalok. En­nek köszönhető, hogy 1976- ban már eredményes évet zártak. Napjainkban tovább fejlő­dik a Danuvia nagyatádi gyára. A közelmúltban új üzemcsarnokok építésébe kezdtek. Gerber Endre igaz­gatótól érdeklődtünk erről. — A háttéripar fejleszté­sének - keretében százíTat- vanmillió forintot kaptunk a gyár rekonstrukciójához; eb­ből mintegy negyvenmillió forintért már épül egy két­ezer négyzetméteres üzem­csarnok, egy kétszintes épü­let, amelyben raktárak és szerelőműhelyek kapnak he­lyet. A nagyatádi ÉSZKV hamarosan megkezdi az ezer négyzetméteres üzemcsar­nok építését is. Húszmillió forintot az eszközfejlesztésre fordíthatunk, százmillióért pedig gépeket vásárolunk. Elsősorban a hazai, illetve a szocialista ipar gépeit ke­ressük, de hozunk be nyu­gati berendezéseket is. Épp a napokban jártak munka­társaink az NSZK-ba; s egy tizennyolcmillió forint érté­kű, nagy pontosságú, ötorsós fúrógépet vettek át Ez a berendezés a legkényesebb munkák elvégzésére is al­kalmas. — Mikor készülnek el az üzemcsarnokok ? — A tervek szerint jövő ősszel avatjuk az első üzem­csarnokot és 1983 tavaszán a másikat; A nagyatádi rekonstrukció haszna, hogy 1985 végére a gyár megkétszerezheti a ter­melését; korszerű, jobb fize­tést ígérő munkát ad dolgo­zóinak. | A rekonstrukció j város gondját is enyhíti. Nagyatá­don kevés munkahely van a szakképzett férfiaknak — a cérnagyár, a konzervgyár és a kórház jobbára csak a nőknek ad munkát. A Da­nuvia mostani ötszáz dolgo­zó mellett még .120—140. sa­ját nevelésű szakmunkást kíván foglalkoztatni. Bt JL autóbuszok egy része lég­kondicionáló berendezéssel is föl van szerelve, több kö­zülük speciális kivitelben készült. A hidraulikus eme­lő lehetővé teszi, hogy a csökkent mozgásképességű- ek tolókocsijukkal is köny- nyedén fölszállhassanak a városi buszokra. Egyébként az Ikarus megítélése sze­rint a most megnyílt ame­rikai piac várhatóan tartós lesz — az export bővítéséről már folynak a tárgyalások. Az Ikarus sorra köti le jövő évre szóló exportját. Az előzetes megállapodások sze­rint legnagyobb piacára, a Szovjetunióba 1982-ben csak­nem 7000 autóbuszt szállít. Más szocialista partnereivel is szerződött több száz busz — elsősorban csuklós típu­sok — szállítására, és vá­rosközi autóbuszokat adottéi köze:-keleti államoknak. A Zalahús meseházikójának kolbászból van a kerítés« gazdasági igényeket az érde­keltségi rendszeren ke­resztül, közgazdasági eszkö­zökkel tolmácsoljuk. Az államtitkár szólt a tár­sulások, az együttműködé­sek fokozódó jelentőségéről, a háztáji és kisárutermelés hosszú távú népgazdasági szerepéről, • szerződéses kapcsolatok erősítésének fontosságáról. Részletesen értékelte a növénytermelés és állattenyésztés tapaszta­latait, kiemelte, hogy a me­zőgazdasági üzemeknek leg­nagyobb „adósságuk’’ a ta­karmánytermelésben van. Végezetül hangsúlyozta, hogy a termelés feltételei a jövő­ben sem lesznek könnyeb­bek, sőt szigoroptaak, ezért minden területen jól felké­szült, a feladatot önállóan megoldani tudó emberekre van szükség. A délelőtti tartalmas ta­nácskozás után. délután két órakor — nagy tömeg jelen­létében — házigazdaként Szabó Károly, a Zala me­gyei Tanács elnökhelyettese köszöntötte a megjelenteket, s dr. Soós Gábor nyitotta meg a kiállítást. A délelőtt elhangzottakat egészítette ki azzal, hogy a növekvő fel­adatokhoz elengedhetetlen a tudomány, a technika vív­mányainak alkalmazása, a széles körű tapasztalatszer­zés, amire ez a nagyszabá­sú seregszemle ismét jó al­kalmat ad. összesen százötven kiállí­tó mutatkozik itt be — me­zőgazdasági üzemek, élel­miszeripari váialatok, ter­melési rendszerek, szakcso­portok és kistermelők szerte a Dunántúlról, negyven már bevált, a gyakorlatban jól alkalmazható újítással is­merkedhetnek az érdeklő- ■ dók. Négy külföldi részvevő­je is van a rendezvénynek, az Amerikai Egyesült Álla­mok és Dánia kemikáliákat, Jugoszlávia és Csehszlovákia kisállatokat mutat be. Aki belép az impozáns sportcsarnokba nem fukar­kodik elismerő megjegyzé­sekkel. A szombathelyi kert­építők szép virágkompozí­ciójától kezdve, a brazil fe­kete paprikáig a legváltoza­tosabb bemutatókban, ter­mékekben gyönyörködhet. Valóban reprezentálja szo­cialista mezőgazdaságunk kétévtizedes, történelmi je­lentőségű fejlődését mind­az, amit itt látni lehet S hadd tegyük hozzá: nem­csak látni, hanem vásárolni is — a modem sportcsarnok kondicionálóterme ugyanis e három napra egy rendkí­vül gazdagon ellátott ABC- áruházzá alakult át. A csarnok melletti szabad téren kaptak helyet a nagy­üzemi és a kistermelést se­gítő gépek, eszközök — ter­mészetesen ezeket is bő vá­lasztékban kínálják árusí­tásra. Már az első nap igen sok érdeklődő fordult meg a somogyi kiállítóknál. A ká­nyái szövetkezet — egyik szemre is tetszetős — kony- nyűszerkezetes épületében a kertbarátok állították ki ter­mékeiket, míg a másikat va­lóban üzem közben — tehe­nekkel benépesítve — te~ hinthetik meg az érdeklődők. A Kaposvári Szarvasmarha­tenyésztő Közös Vállalat új­donságokat is hozott,' ilyen a szaporodásbiológiai mun­kát segítő tehénnaptár és a gyephasznositási naptár. Ezenkívül ugyancsak jószá­gokkal benépesítve bemutat­ják a háztájiban is használ­ható Unibox nevű istállótí­pusokat. A Kahyb vállalat fő célja ezúttal ugyancsak a háztáji' sertéstartás támo­gatása; szemléltetik rend­szerük mindeji elemét a Sefag áltál gyártott Rotip- épülettől á forgalmazott ta­karmányokig. A kiállításon a MÉM nagy- díját a gabonaipar kapta. A Somogy megyei Tanács dí­ját a KSZKV, a megyei tsz- Szpvetség díját a kányái ter­melőszövetkezet, a Mészöv díját pedig Kolics Ferenc bolhci méhész nyerte el. Az ünnepélyes díjkiosztásra ma kerül sor. Élelmiszergazdaságunk ter­melési színvonalához mél­tó, rangos bemutatkozás ez a zalaegerszegi, s hadd te­gyük hozzá azt is; bizonyos, hogy lesz mit tanulniuk egy­mástól mindazoknak, akik vasárnap estig odalátogat­nak. t Vörös Márta Környezetkímélő agrotechnika A Balaton vidékén műkö­dő mezőgazdasági üzemek­ben az idén már környezet- védő szemlélet számos jó példájával lehetett találkoz­ni — állapította meg vizs­gálatait összegezve a Bala­toni Intéző Bizottság kör­nyezet- és vízvédelmi szak- bizottsága. A tp és a 71-es főútvonal között néhány he­lyen megszüntették a vegy­szerveszélyekkel jaró szőlő- művelést. Több gazdaságba'?! fokozottan ügyeltek a per­metezés és a vegyszerföl­használás módjára, a dózi­sok megállapítására és az anyagok tárolásának szak- szerűségére. A Badacsonyi Állami Gazdaság szőlő- és gyümölcstermelési rendszer gesztoraként — a termelő­szövetkezeti társüzemekkel együtt — környezetkímélő technológiát vezetett be. Pontos vizsgálatokkal meg. állapítják például a talaj­erőpótló anyagok mennyisé­gét, s így az ésszerű taka­rékosság mellett a környe­zetet is kevésbé terhelik. Be­vezették a mélyműtrágyá­zást: rendeltetési helyére, közvetlenül a gyökérzet fel_- vevőhelyéhez juttatják a műtrágyát — ezáltal mini­mális az erózióval járó ká­rosodás. Sikeres — különö­sen a meredek hegyoldala­kon — a szőlősorok közti fü­vesítés. A lassan bomló nö­vényvédő szerek alkalmazá­sát mellőzik. Ugyancsak Ba­dacsonyban — kísérleti jel­leggel — megkezdték a bio­lógiailag tisztított szennyvi­zeknek" csepegtető rendszer­ben történő öntözéses hasz­nosítását. A kísérlet kiállta a közegészségügyi vizsgálat próbáját, és gazdaságilag is előnyösnek bizonyult. A BIB szaktestülete szor­galmazta, hogy a jó példák alkalmazását miélőbb ter­jesszék el a tó több mint 5000 négyzetkilométeres víz­gyűjtőterületén. SOMOGYI NÉPLAP 4 I $zimr©ntikis Stemufestkozés Megnyílt a mezőgazdasági és élelmiszeripari tájkiállítás Zászlódiszbe öltözött Za­laegerszegen az új, modern sportcsarnok; szomszédságá­ban már messziről meglát­tuk a kányái termelőszövet­kezet színes, műanyag borí­tású, könnyűszerkezetes ál­lattartó-épületeit. Hol tar­tunk, milyen eredményeket ért el a mezőgazdaságunk, élelmiszeriparunk? — ennek bemutatására rendezett itt tájkiállítást és vásárt a Me­zőgazdasági és Élelmiszer- ipari Minisztérium, illetve kilenc dunántúli megye. A rendezvénnyel egy időben tartják a zalai élelmiszer­gazdasági napokat, s a Du­nántúl szakemberei, mező­gazdasági irányítói fórumo­kon, tanácskozásokon foly­tatnak széles körű eszmecse­rét az ágazat Helyzetéről, feladatairól. Tegnap délelőtt Egersze- gen az ifjúsági és úttörőház­ban dr. Csokona Sándor, a Zala megyei pártbizottság titkára nyitotta meg az élel­miszergazdasági napokat, s a nagy számú érdeklődőnek dr. Soós Gábor államtitkár tartott tájékoztatót az élel­miszergazdaság fejlesztési lehetőségeiről, feladatairól. Beszédében tömören értékel­te mezőgazdaságunk és élel- ■ miszeriparunk fejlődését, hangsúlyozta, hogy az ága­zat a szocialista átszervezés óta folyamatosan és töretle­nül teljesíti fő ; feladatát: mind mennyiségben, mind minőségben nöVeli a terme­lést, s hozzájárul, hogy ha- . zánk egyre jobban bekap­csolódjon a nemzetközi ke­reskedelembe. A tennivaló­kat négy fő feladat köré cso­portosította: gazdaságosan kell növelni a termelés mennyiségét, szükség van a különböző rétegigényeket ki­elégítő választék szélesíté­sére, fokozni kell az élelmi­szerek előkészítettségét és javítani a csomagolás-tech­nikát. — Agrárpolitikánknak to­vábbra is fő jellemzője lesz — mondotta —, hogy a nép-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents