Somogyi Néplap, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-03 / 206. szám

« Az ifjúsági parlamentek előtt Beszélgetés Barabás Jánossal, az Állami Ifjúsági Bizottság titkárával Nem ismertük art, hogy „nem lehet”... Raktárból a munkapad mellé A Minisztertanács határo­zata értelmében ez év szep­tember eleje és 1932 áprili­sa között ismét megkezdik működésüket az ifjúsági par­lamentek, a szocialista de­mokrácia sajátos ifjúsági fó­rumai. Jelentős szerepet töl­tenek be az ifjúság közéleti tevékenységének fejlesztésé­ben, a párt ifjúságpolitikájá­nak megvalósításában. Erről beszélgettünk Barabás Já­nossal, az Állami Ifjúsági Bizottság titkárával. — Mi a céljuk, feladatuk e fórumoknak? — Az e kérdésre vonatkozó határozatokat idézve: a fia­talok közéleti tevékenységé­nek kibontakoztatásával, a kötelességek és jogok össz­hangjának hangsúlyozásá­val szolgálják a szocialista demokrácia fejlesztését, erő­sítsék a KISZ tömegbefolyá­sát. Mindennek érdekében a parlamentek értékelik az if­júsági törvény és az annak végrehajtását szolgáló egyéb jogszabályok országos, ága­zati, megyei és helyi ifjúság- politikai intézkedési tervek időarányos végrehajtását. Ezen belül igen lényeges, hogy a legutóbbi, 1978-ban tartott munkahelyi, oktatási intézményi parlamenteken elhangzott javaslatok meg­valósításának helyzetéről tételes elszámolást adjanak. Ugyancsak megvitatják a parlamenteken a következő időszakra szóló ifjúságpoli­tikai intézkedési terv-javas­latot, amellyel kapcsolatban a résztvevő fiatalok egyetér­tési jogukat is gyakorolják. A fiatalok demokratikus fó­rumának politikai feladata az is, hogy módot adjon a VI. ötéves terv célkitűzései­nek, teendőinek ismerteté­sére, mozgósítson a gazda­sági feladatok végrehajtásá­ra, segítse a fiatalok önte­vékenységének, kezdemé- •nyezőkészségének kibonta­koztatását. Megfelelő fóru­mót jelent a parlament ar­ra, hogy a KISZ X. kong­resszusának, valamint a szakszervezetek kongresz- szusának döntéseit, határo­zatait a fiatalok széles töme­gei megismerjek. — Központilag megfogni- mazhatók-e a parlamentek napirendjei? — Ügy gondolom helyes, hogy a központi előírások csak keretjellegűen fogal­mazzák meg a parlamentek napirendjeit. Előírják, hogy a vezetői beszámoló képezi a parlamenti vita alapját, emellett kiterjed az ifjúság- politikai intézkedési tervja­vaslatra, valamint az ifjú­ságpolitikai célú pénzeszkö­zök fölhasználásának főbb területeit tartalmazó terve­zetre. Ugyancsak előírás, hogy a vitát válaszadásnak kell követnie; ez történhet szóban vagy — meghatáro­zott időn belül — írásban. A parlamentek résztvevői szavazással foglalnak állást a tervezetekről és a beszá­molóról, és gyakorolják vé­leményezési, állásfoglalási, illetve egyetértési jogukat. Végül az alsóbb és közép­szintű parlamenteken meg­választják a következő fel­sőbb szinten összehívott par­lamenteken résztvevő kül­döttekéi is. Újra hangsúlyo­zom: ezek csüpán keretjel­legű meghatározások, a le­bonyolításban nagy szerepük van a helyi hagyományok­nak. — A parlamentek által el­fogadott intézkedési tervek­1 nek mivel kell foglalkozni­uk? — A most következő idő­szakban elfogadott helyi in­tézkedési tervek hatálya az 1981—1984 közötti időszakra terjed ki, a középszintű és az o-szágos ágazati páriá­mé:. en jóváhagyott in­tézkedési tervek pedig öt évre szólnak. Az intézkedési terv az ifjúsági törvény vég­rehajtásának fontos eszköze és biztosítéka. Lényeges, hogy konkrét feladatokat tartalmazzon és ne csak ál­talánosságban utaljon a te­endőkre, jelölje meg a vég­rehajtásáért felelős személye­ket és a határidőket is. A munkahelyi, oktatási intéz­ményi intézkedési terv tar­Teljes kapacitással A Beremendi Cementmű új mészművében az avató­ünnepséget kiváló termelési eredményeikkel köszöntötték a dolgozók. Az egymilliárd forint költséggel épült új mészműben évente száznegyvenezer tonna égetett mész­követ és száznyolcvanezer tonna mészhidrátot készítenek. Az új létesítményt augusztus 20-a alkalmából avatták föl. A központi vezérlőteremből irányítják a mészmü beren­dezéseinek működését Az égetőüzemből naponta átlag négyszázötven tonna ége­tett mészkövet szállítanak a hidrát üzembe (MTI-fotó — Kozák Albert felvételei — KS) talmát a dolgozó, illetve a tanuló fiatalok elet-, mun­ka- és tanulási helyzetének ismeretére építve a helyi körülmények és a lehetősé­gek figyelembevételével kell kialakítani. Indokolt, hogy a terv foglalkozzon például a pályakezdő fiatalok beillesz­kedésének problémáival, a fiatal dolgozók — ideértve a szakmunkástanulókat is — élet- és munkakörülményei­nek javításával, bérezésük kérdéseivel, a családalapítás támogatását szolgáló vállalati intézkedésekkel, a fiatalokat segítő egyéb szociális tenni­valókkal. Ugyancsak érde­kes kérdés a fiatalok mun­ka melletti továbbtanulásá­nak, továbbképzésének vál­lalati támogatása, a szocia­lista munkaverseny-mozga- lom ifjúsági vonatkozásai­nak megjelölése, az alkotó ifjúság pályázattal kapcsola­tos vállalati teendők körvo­nalazása, a szabad idő eltöl­tése feltételeinek, formáinak javítása. A legtöbb intézke­dési terv foglalkozik a KISZ- szervezet működési feltéte­leivel, a KISZ-akcióprogram valóra váltásának segítésé­vel is. A középfokú oktatá­si intézményekben az iskolai rendtartás diákokat érintő szabályai, valamint a házi­rend gyakorlati megvalósí­tásában segítő intézkedések is részét képezik ezeknek a terveknek. De helyet kell kapnia az iskolai demokra­tizmus, a szakmai gyakor­latok, a pályaválasztást se­gítő tevékenység kérdései­nek éppúgy, mint az isko­lai kulturális élet és a tö­megsport ügyének. — Véleménye szerint a fiatalok kellő módon élnek a fórumok adta lehetőségek­kel? — Helyileg nagyon külön­bözőek a tapasztalatok. Any- nyit mindenesetre általáno­san leszögezhetünk: a parla­menteket nagyon nehéz „ki­rakat” módjára megrendez­ni, hiszen legtöbbször fény derül az intézményi demok­ratizmus általános színvona­lára. Az ifjúsági parlamen­tek a szocialista demokrácia fejlesztésének eszközei. Eb­ben a vonatkozásban is lé­nyeges : legyen kevesebb a formalizmus, és mind több helyen éljenek a lehetőség­gel, hogy a valóságos kérdé­sekre érdemi válaszok szü­lessenek. A. S. A beszélgetés nehezen in­dul. — Nem sokat tudok én mondani, főleg olyat nem, ami másokat is érdekel — szabadkozik Magyar Nándor. Iharosberényben vagyunk a Medicor üzemében. Az öt­venéves férfi több mint ne­gyedszázada dolgozik itt. Ez a telep azóta már több vál­lalaté volt, neki azonban a változás soha nem jelentett hátrányt. Inkább előnye származott belőle. • Legalábbis néha. Legtöbbször viszont: — Minden ment tovább. Ugyanúgy kellett dolgozni, és az ember persze igyekszik jó munkát kiadni a keze alól. 1955-ben gépállomás mű­ködött itt, az annyit emle­getett Hofferek tértek be ide éjszakai pihenőre. Amikor betértek. — Csak ha végképp nem tudtak dolgozni a földeken. Mert megállás nem volt: va­sárnapot, ünnepét nem is­mertünk; még éjszakát sem. A gép elindult, és csak ak­kor állt meg, ha tankolni kellett vagy javításra szo­rult. Magyar Nándor az erdé­szettől került a gépállomás­ra. — Raktárosnak alkalmaz­tak, 875 forintért. Egybe volt az alkatrész- és az üzem- anyagraktár. Persze alkatrész nem volt ezerféle, mint ma­napság. A Hoffer egyszerű gép, pár dolog kellett csak hozzá. — Alkatrészhiány? — kér­dez vissza csodálkozva, ami­kor szóba hozom a témát. — Ilyenről még suttogva sem mertünk beszélni. Nem tu­dom, mi történt volna, ha leáll a traktor és nincs al­katrész; beleborzongok, ha csak elképzelem. Gyakran zörgettek éjszaka az ablako­mon, hogy ez vagy az kell, s én már rohantam. Azt, hogy nincs vagy hogy nem lehet, nem ismertük. Aztán lassan korszerűsödött a gép­park, kaptunk néhány Zetort. Mindenki az új gépek csodá­jára járt. Később a telep a Mezőgé­pé lett. Traktorokat javítot­tak itt. — Én jó ideig beteg vol­tam, s mire visszajöttem, már megszűnt a gépállomás. Bizonyos típusú gépek javí­tására állt be a vállalat, fő­leg a Zetor K—25-ösöket ja­vították. Én újra a raktárba kerültem. A nevünk megvál­tozott, de dolgozni akkor is kellett. Tulajdonképpen ugyanazt csináltam, mint ad­dig, a munkám csak annyi­val lett köny- nyebb, hogy ak­kor már volt va- ■ sárnap és éjjel sem zörgették föl az embert. Aztán néhány év múlva a vállalat áttért a szerszámgépja­vításra, ponto­sabban : felújí­tottuk ezeket a gépeket. — Továbbra is a raktárban dol­gozott? — Nem. Köszö­rűs lette'm, és nem bántam meg a cserét. A gé­pem egy házi gyártmányú szer­kezet volt, de ha­marosan össze­szoktunk. — Nehezen­ment az átállás? — Nem volt ne­héz. Aki mellet­tem dolgozott, ko­rábban asztalos volt. Végül is senki sem születik valami­lyen szakmára; mindent meg kell tanulni. Odaállítottak bennünket a gép mellé, meg­mutatták mit kell csinál­nunk, aztán gyerünk. Ha az ember valamit nem ért, megkérdezi. Nem boszor­kányság. Csupán egyre kell ügyelni: a pontosságra. Arra, hogy jól megmunkált alkat­részeket adjunk ki a kezünk­ből. De így van ez minde­nütt. Három évig dolgoztam ezen a területen, aztán esz­tergapadokat, présgépeket újított föl a gyár, létrejött egy úgynevezett présgépes csoport, s én oda kerültem. A fúrógépeket bízták rám. Az üzemben azt mondták, igazi „fúrógépspecialista lett”. < — Hosszú ideig javítottam ezeket a gépeket, minden al­katrészüket ismerem... — 1975-ben újabb fordulat következett az üzem életé­ben. Egy ideig nem is tud­ták, hogy mi lesz a sorsa. — Volt műhely, ahol nem tudtak munkát adni az em­bereknek. Néha naphosszat fociztak. Aztán igyekeztek gyorsan átcsoportosítani őket. A mi csoportunk ugyanazt csinálta, mint ad­dig; egy percig sem kellett tétlenül ülnünk. Aztán jött a Medicor; egyhónapos betaní­táson vettünk részt, s más munkát kaptunk. — Ügy tudom, ezután szer­zett szakmunkás-bizonyít­ványt. — Egy tizenegy hónapos intenzív tanfolyamon. Laka­tos szakmunkás-bizonyít­ványt kaptunk. Továbbra is ugyanazt kell csinálnom, csak most már szakmunkásként — Ez jelent valami több­letet? — Elméleti tudásban ter­mészetesen. Bár az az igaz­ság, hogy a metszeti rajzok néha most is gondot okoznak. Nehezen tudom a rajzot va­lójában elképzelni. A tanfo­lyamon is tanulókört alakí­tottunk, aztán almából meg krumpliból készítettünk met­szeteket, úgy könnyebben ment a tanulás. De végül egy-egy munkafolyamat for­télyait az ember legjobban gyakorlatban sajátíthatja eL Sokszor elnézem az iskolából ide került fiatalokat: bizony, jártasabbak az elméletben, mint a magamfajta, de a munkapad mellett bizonytala­nok. Én nem szégyellem, ha esetleg tanácsot kell kérnem tőlük, s ha ők jönnek hoz­zám valamiért, amit tudok, megosztom velük. Nekem most már a tankönyv nagyon nehéz, hiába kényszeríteném magam, nem tudnék neki- - vágni egy újabb tanfolyam­nak. Magyar Nándor raktáros­ként ismerte meg a gépeket, és beléjük szeretett. Annyira, hogy otthon sem szabadulhat tőlük. — Barkácsoltam magam­nak egy kerti traktort. 'Segí­tettek a barátaim; elmond­ták, mit hogyan készítsek, aztán végül egy nagyon cél­szerű kis gép született. Erre különösen büszke vagyok; minden darabja az én kezem munkája. D. T. A közgazdasági társaság tisztújító közgyűlése Erősíteni kell a kockázatvállaló kedvet Somogy gazdasági szak­embereinek és vállalati, in­tézményi vezetőknek részvé­telével tegnap tartotta tiszt­újító közgyűlését — a me­gyei tanács nagytermében — a Magyar Közgazdasági Társaság somogyi szerveze­te. Az elnökségben helyet foglalt Bognár József aka­démikus. az MTA Világgaz­daságkutató Intézetének igazgatója. Sugár Imre, a Somogy megyei Tanács el­nöke, dr. Müller Lajos, az SZMT titkára, Varga Ká­roly a megyei népfrontbi­zottság titkára és Bogó László, a társaság megyei szervezetének elnöke. Dr. Lengyel László megnyitójá­ban hangsúlyozta hogy a szervezet második közgyűlé­se tartalmas és mozgalmas időszakot zár le — olyan időszakban, amikor a csök­kenő erőforrások miatt egy­re jelentősebbé válik a köz­gazdászok munkája és hoz­zájárulása a közgazdasági problémák. feltárásához és megoldásához. A tudományos program keretében Bognár József akadémikus tartott előadást Világgazdasági prognózis 2000-ig. Magyarország lehe­tőségei címmel. A neves tu dós kifejtette, hogy a való­ság alakulása eddig sokszor eltért a korábban közzétett előrejelzésektől. A múlt tör­vényszerűségeiből önmagá­ban nem vezethetők le a jövendő racionális cselekvé­seinek következményei, ezért a közgazdaságtudo­mánynak fokozottan tá­maszkodnia- kel 1 az emberi együttélés feltételrendsze­rét körültekintően figye­lembe vevő prognózisokra. A cselekvésre orientált közgazdaságtudománynak a jövőbe kell tekintenie. Ha­zánk húsz évre szóló távla­ti tervének kidolgozásához jelenleg 20 prognózist ké­szítenek a tudósok a magyar gazdaságkutató intézetekben. A világgazdasági korszak- váltáj ugyanis az ipari for­radalmat követő gondolko­dók eszmekörétől gyökere­sen eltérő, globális problé­mákat vetett föl. A túlné­pesedés, az egy főre jutó fo­gyasztás megváltozása, az energiaválság új iparágak kialakulásához, az erőforrá­sok fölértékelődéséhez ve­zetett. A föld népességének négyötöde a fejlődő orszá­gokban fog élni az ezred­fordulón, s a demográfiai aránytalanságok ezekben az államokban fokozottan érez­tetik hatásukat — a techni­kai fejlődés árnyoldalaival együtt. Nem zárkózhatunk el a világgazdasági hatások elől — mondotta Bognár József. A világban kialakult új gaz­dasági erőközpontok közötti egyensúlyi állapot fenntar­tásának kényszere ezt nem teszi lehetővé. A magyar gazdasági reform folytatását így a világgazdasági válto­zások miatt a külgazdaságra kellett összpontosítani; kap­csolatainkban azok az élet­képesek, amelyek az ener­giával és a nyersanyaggal takarékosan bánva, komplex rendszerek vállalkozási for­mában való eladására törek­szenek. A cél az, hogy he­lyet adjunk az ágazati szem­pontokon túltekintő közgaz­dasági szemléletnek. A re­formok nem állhatnak meg a gazdaságban. Az itt meg­fogalmazott céloknak meg­felelően kell átalakítani ok­tatási rendszerünket is. Bognár József nagy sike­rű, szuggesztív előadása után Bogó László egészítet­te ki a közgazdasági társa­ság elnökségének írásos be­számolóját. Elmondta, hogy a szervezet munkáját me- gyeszerte elismerik, értéke­lik, s ez különösen érezhető volt a Somogy VI. ötéves tervkoncepciójáról rende­zett társadalmi vitában. To­vábbra is nagy súlyt kell helyezni a korszerű közgaz­dasági gondolkodás terjesz­tésére, s erősíteni kell a közgazdászok kockázatvál­lalási kedvét. A közgyűlés ezután meg­hallgatta Pál* beszá­molóját a társaság gazdál­kodásáról. Az írásos beszámolóról és a szóbeli kiegészítésről nyi­tott vitában felszólalók hangsúlyozták, hogy a vál­lalatoknak és a szövetkeze­teknek jobban ki kellene használniuk a rendelkezés­re álló szellemi kapacitást. Bogó László összefoglalójá­ban kiemelte: az eddigiek­nél jobban kell támogatni a jogi tagokkal folytatott két­oldalú kapcsolatokat. A közgyűlés az utolsó na­pirendi pontnak megfelelően elfogadta a társaság elnöksé­gének beszámolóját, s ez­után megválasztotta az el­nökség tagjait, az országos választmány küldötteit, ille­tőleg megerősítette tisztsé­gükben a szakosztályok, il­letve a Barcson és Siófokon működő helyi csoportok ve­zetőit. A közgyűlés után az elnökség első — alakuló — ülésén ismét Bogó Lászlót választotta a Magyar Köz­gazdasági Társaság Somogy megyei Szervezetének elnö­kévé; helyettese dr. Nemes Kálmán, a szervezet titkára pedig Prjevara Pál. Cs. I* SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Thumbnails
Contents