Somogyi Néplap, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-03 / 206. szám
« Az ifjúsági parlamentek előtt Beszélgetés Barabás Jánossal, az Állami Ifjúsági Bizottság titkárával Nem ismertük art, hogy „nem lehet”... Raktárból a munkapad mellé A Minisztertanács határozata értelmében ez év szeptember eleje és 1932 áprilisa között ismét megkezdik működésüket az ifjúsági parlamentek, a szocialista demokrácia sajátos ifjúsági fórumai. Jelentős szerepet töltenek be az ifjúság közéleti tevékenységének fejlesztésében, a párt ifjúságpolitikájának megvalósításában. Erről beszélgettünk Barabás Jánossal, az Állami Ifjúsági Bizottság titkárával. — Mi a céljuk, feladatuk e fórumoknak? — Az e kérdésre vonatkozó határozatokat idézve: a fiatalok közéleti tevékenységének kibontakoztatásával, a kötelességek és jogok összhangjának hangsúlyozásával szolgálják a szocialista demokrácia fejlesztését, erősítsék a KISZ tömegbefolyását. Mindennek érdekében a parlamentek értékelik az ifjúsági törvény és az annak végrehajtását szolgáló egyéb jogszabályok országos, ágazati, megyei és helyi ifjúság- politikai intézkedési tervek időarányos végrehajtását. Ezen belül igen lényeges, hogy a legutóbbi, 1978-ban tartott munkahelyi, oktatási intézményi parlamenteken elhangzott javaslatok megvalósításának helyzetéről tételes elszámolást adjanak. Ugyancsak megvitatják a parlamenteken a következő időszakra szóló ifjúságpolitikai intézkedési terv-javaslatot, amellyel kapcsolatban a résztvevő fiatalok egyetértési jogukat is gyakorolják. A fiatalok demokratikus fórumának politikai feladata az is, hogy módot adjon a VI. ötéves terv célkitűzéseinek, teendőinek ismertetésére, mozgósítson a gazdasági feladatok végrehajtására, segítse a fiatalok öntevékenységének, kezdemé- •nyezőkészségének kibontakoztatását. Megfelelő fórumót jelent a parlament arra, hogy a KISZ X. kongresszusának, valamint a szakszervezetek kongresz- szusának döntéseit, határozatait a fiatalok széles tömegei megismerjek. — Központilag megfogni- mazhatók-e a parlamentek napirendjei? — Ügy gondolom helyes, hogy a központi előírások csak keretjellegűen fogalmazzák meg a parlamentek napirendjeit. Előírják, hogy a vezetői beszámoló képezi a parlamenti vita alapját, emellett kiterjed az ifjúság- politikai intézkedési tervjavaslatra, valamint az ifjúságpolitikai célú pénzeszközök fölhasználásának főbb területeit tartalmazó tervezetre. Ugyancsak előírás, hogy a vitát válaszadásnak kell követnie; ez történhet szóban vagy — meghatározott időn belül — írásban. A parlamentek résztvevői szavazással foglalnak állást a tervezetekről és a beszámolóról, és gyakorolják véleményezési, állásfoglalási, illetve egyetértési jogukat. Végül az alsóbb és középszintű parlamenteken megválasztják a következő felsőbb szinten összehívott parlamenteken résztvevő küldöttekéi is. Újra hangsúlyozom: ezek csüpán keretjellegű meghatározások, a lebonyolításban nagy szerepük van a helyi hagyományoknak. — A parlamentek által elfogadott intézkedési tervek1 nek mivel kell foglalkozniuk? — A most következő időszakban elfogadott helyi intézkedési tervek hatálya az 1981—1984 közötti időszakra terjed ki, a középszintű és az o-szágos ágazati páriámé:. en jóváhagyott intézkedési tervek pedig öt évre szólnak. Az intézkedési terv az ifjúsági törvény végrehajtásának fontos eszköze és biztosítéka. Lényeges, hogy konkrét feladatokat tartalmazzon és ne csak általánosságban utaljon a teendőkre, jelölje meg a végrehajtásáért felelős személyeket és a határidőket is. A munkahelyi, oktatási intézményi intézkedési terv tarTeljes kapacitással A Beremendi Cementmű új mészművében az avatóünnepséget kiváló termelési eredményeikkel köszöntötték a dolgozók. Az egymilliárd forint költséggel épült új mészműben évente száznegyvenezer tonna égetett mészkövet és száznyolcvanezer tonna mészhidrátot készítenek. Az új létesítményt augusztus 20-a alkalmából avatták föl. A központi vezérlőteremből irányítják a mészmü berendezéseinek működését Az égetőüzemből naponta átlag négyszázötven tonna égetett mészkövet szállítanak a hidrát üzembe (MTI-fotó — Kozák Albert felvételei — KS) talmát a dolgozó, illetve a tanuló fiatalok elet-, munka- és tanulási helyzetének ismeretére építve a helyi körülmények és a lehetőségek figyelembevételével kell kialakítani. Indokolt, hogy a terv foglalkozzon például a pályakezdő fiatalok beilleszkedésének problémáival, a fiatal dolgozók — ideértve a szakmunkástanulókat is — élet- és munkakörülményeinek javításával, bérezésük kérdéseivel, a családalapítás támogatását szolgáló vállalati intézkedésekkel, a fiatalokat segítő egyéb szociális tennivalókkal. Ugyancsak érdekes kérdés a fiatalok munka melletti továbbtanulásának, továbbképzésének vállalati támogatása, a szocialista munkaverseny-mozga- lom ifjúsági vonatkozásainak megjelölése, az alkotó ifjúság pályázattal kapcsolatos vállalati teendők körvonalazása, a szabad idő eltöltése feltételeinek, formáinak javítása. A legtöbb intézkedési terv foglalkozik a KISZ- szervezet működési feltételeivel, a KISZ-akcióprogram valóra váltásának segítésével is. A középfokú oktatási intézményekben az iskolai rendtartás diákokat érintő szabályai, valamint a házirend gyakorlati megvalósításában segítő intézkedések is részét képezik ezeknek a terveknek. De helyet kell kapnia az iskolai demokratizmus, a szakmai gyakorlatok, a pályaválasztást segítő tevékenység kérdéseinek éppúgy, mint az iskolai kulturális élet és a tömegsport ügyének. — Véleménye szerint a fiatalok kellő módon élnek a fórumok adta lehetőségekkel? — Helyileg nagyon különbözőek a tapasztalatok. Any- nyit mindenesetre általánosan leszögezhetünk: a parlamenteket nagyon nehéz „kirakat” módjára megrendezni, hiszen legtöbbször fény derül az intézményi demokratizmus általános színvonalára. Az ifjúsági parlamentek a szocialista demokrácia fejlesztésének eszközei. Ebben a vonatkozásban is lényeges : legyen kevesebb a formalizmus, és mind több helyen éljenek a lehetőséggel, hogy a valóságos kérdésekre érdemi válaszok szülessenek. A. S. A beszélgetés nehezen indul. — Nem sokat tudok én mondani, főleg olyat nem, ami másokat is érdekel — szabadkozik Magyar Nándor. Iharosberényben vagyunk a Medicor üzemében. Az ötvenéves férfi több mint negyedszázada dolgozik itt. Ez a telep azóta már több vállalaté volt, neki azonban a változás soha nem jelentett hátrányt. Inkább előnye származott belőle. • Legalábbis néha. Legtöbbször viszont: — Minden ment tovább. Ugyanúgy kellett dolgozni, és az ember persze igyekszik jó munkát kiadni a keze alól. 1955-ben gépállomás működött itt, az annyit emlegetett Hofferek tértek be ide éjszakai pihenőre. Amikor betértek. — Csak ha végképp nem tudtak dolgozni a földeken. Mert megállás nem volt: vasárnapot, ünnepét nem ismertünk; még éjszakát sem. A gép elindult, és csak akkor állt meg, ha tankolni kellett vagy javításra szorult. Magyar Nándor az erdészettől került a gépállomásra. — Raktárosnak alkalmaztak, 875 forintért. Egybe volt az alkatrész- és az üzem- anyagraktár. Persze alkatrész nem volt ezerféle, mint manapság. A Hoffer egyszerű gép, pár dolog kellett csak hozzá. — Alkatrészhiány? — kérdez vissza csodálkozva, amikor szóba hozom a témát. — Ilyenről még suttogva sem mertünk beszélni. Nem tudom, mi történt volna, ha leáll a traktor és nincs alkatrész; beleborzongok, ha csak elképzelem. Gyakran zörgettek éjszaka az ablakomon, hogy ez vagy az kell, s én már rohantam. Azt, hogy nincs vagy hogy nem lehet, nem ismertük. Aztán lassan korszerűsödött a géppark, kaptunk néhány Zetort. Mindenki az új gépek csodájára járt. Később a telep a Mezőgépé lett. Traktorokat javítottak itt. — Én jó ideig beteg voltam, s mire visszajöttem, már megszűnt a gépállomás. Bizonyos típusú gépek javítására állt be a vállalat, főleg a Zetor K—25-ösöket javították. Én újra a raktárba kerültem. A nevünk megváltozott, de dolgozni akkor is kellett. Tulajdonképpen ugyanazt csináltam, mint addig, a munkám csak annyival lett köny- nyebb, hogy akkor már volt va- ■ sárnap és éjjel sem zörgették föl az embert. Aztán néhány év múlva a vállalat áttért a szerszámgépjavításra, pontosabban : felújítottuk ezeket a gépeket. — Továbbra is a raktárban dolgozott? — Nem. Köszörűs lette'm, és nem bántam meg a cserét. A gépem egy házi gyártmányú szerkezet volt, de hamarosan összeszoktunk. — Nehezenment az átállás? — Nem volt nehéz. Aki mellettem dolgozott, korábban asztalos volt. Végül is senki sem születik valamilyen szakmára; mindent meg kell tanulni. Odaállítottak bennünket a gép mellé, megmutatták mit kell csinálnunk, aztán gyerünk. Ha az ember valamit nem ért, megkérdezi. Nem boszorkányság. Csupán egyre kell ügyelni: a pontosságra. Arra, hogy jól megmunkált alkatrészeket adjunk ki a kezünkből. De így van ez mindenütt. Három évig dolgoztam ezen a területen, aztán esztergapadokat, présgépeket újított föl a gyár, létrejött egy úgynevezett présgépes csoport, s én oda kerültem. A fúrógépeket bízták rám. Az üzemben azt mondták, igazi „fúrógépspecialista lett”. < — Hosszú ideig javítottam ezeket a gépeket, minden alkatrészüket ismerem... — 1975-ben újabb fordulat következett az üzem életében. Egy ideig nem is tudták, hogy mi lesz a sorsa. — Volt műhely, ahol nem tudtak munkát adni az embereknek. Néha naphosszat fociztak. Aztán igyekeztek gyorsan átcsoportosítani őket. A mi csoportunk ugyanazt csinálta, mint addig; egy percig sem kellett tétlenül ülnünk. Aztán jött a Medicor; egyhónapos betanításon vettünk részt, s más munkát kaptunk. — Ügy tudom, ezután szerzett szakmunkás-bizonyítványt. — Egy tizenegy hónapos intenzív tanfolyamon. Lakatos szakmunkás-bizonyítványt kaptunk. Továbbra is ugyanazt kell csinálnom, csak most már szakmunkásként — Ez jelent valami többletet? — Elméleti tudásban természetesen. Bár az az igazság, hogy a metszeti rajzok néha most is gondot okoznak. Nehezen tudom a rajzot valójában elképzelni. A tanfolyamon is tanulókört alakítottunk, aztán almából meg krumpliból készítettünk metszeteket, úgy könnyebben ment a tanulás. De végül egy-egy munkafolyamat fortélyait az ember legjobban gyakorlatban sajátíthatja eL Sokszor elnézem az iskolából ide került fiatalokat: bizony, jártasabbak az elméletben, mint a magamfajta, de a munkapad mellett bizonytalanok. Én nem szégyellem, ha esetleg tanácsot kell kérnem tőlük, s ha ők jönnek hozzám valamiért, amit tudok, megosztom velük. Nekem most már a tankönyv nagyon nehéz, hiába kényszeríteném magam, nem tudnék neki- - vágni egy újabb tanfolyamnak. Magyar Nándor raktárosként ismerte meg a gépeket, és beléjük szeretett. Annyira, hogy otthon sem szabadulhat tőlük. — Barkácsoltam magamnak egy kerti traktort. 'Segítettek a barátaim; elmondták, mit hogyan készítsek, aztán végül egy nagyon célszerű kis gép született. Erre különösen büszke vagyok; minden darabja az én kezem munkája. D. T. A közgazdasági társaság tisztújító közgyűlése Erősíteni kell a kockázatvállaló kedvet Somogy gazdasági szakembereinek és vállalati, intézményi vezetőknek részvételével tegnap tartotta tisztújító közgyűlését — a megyei tanács nagytermében — a Magyar Közgazdasági Társaság somogyi szervezete. Az elnökségben helyet foglalt Bognár József akadémikus. az MTA Világgazdaságkutató Intézetének igazgatója. Sugár Imre, a Somogy megyei Tanács elnöke, dr. Müller Lajos, az SZMT titkára, Varga Károly a megyei népfrontbizottság titkára és Bogó László, a társaság megyei szervezetének elnöke. Dr. Lengyel László megnyitójában hangsúlyozta hogy a szervezet második közgyűlése tartalmas és mozgalmas időszakot zár le — olyan időszakban, amikor a csökkenő erőforrások miatt egyre jelentősebbé válik a közgazdászok munkája és hozzájárulása a közgazdasági problémák. feltárásához és megoldásához. A tudományos program keretében Bognár József akadémikus tartott előadást Világgazdasági prognózis 2000-ig. Magyarország lehetőségei címmel. A neves tu dós kifejtette, hogy a valóság alakulása eddig sokszor eltért a korábban közzétett előrejelzésektől. A múlt törvényszerűségeiből önmagában nem vezethetők le a jövendő racionális cselekvéseinek következményei, ezért a közgazdaságtudománynak fokozottan támaszkodnia- kel 1 az emberi együttélés feltételrendszerét körültekintően figyelembe vevő prognózisokra. A cselekvésre orientált közgazdaságtudománynak a jövőbe kell tekintenie. Hazánk húsz évre szóló távlati tervének kidolgozásához jelenleg 20 prognózist készítenek a tudósok a magyar gazdaságkutató intézetekben. A világgazdasági korszak- váltáj ugyanis az ipari forradalmat követő gondolkodók eszmekörétől gyökeresen eltérő, globális problémákat vetett föl. A túlnépesedés, az egy főre jutó fogyasztás megváltozása, az energiaválság új iparágak kialakulásához, az erőforrások fölértékelődéséhez vezetett. A föld népességének négyötöde a fejlődő országokban fog élni az ezredfordulón, s a demográfiai aránytalanságok ezekben az államokban fokozottan éreztetik hatásukat — a technikai fejlődés árnyoldalaival együtt. Nem zárkózhatunk el a világgazdasági hatások elől — mondotta Bognár József. A világban kialakult új gazdasági erőközpontok közötti egyensúlyi állapot fenntartásának kényszere ezt nem teszi lehetővé. A magyar gazdasági reform folytatását így a világgazdasági változások miatt a külgazdaságra kellett összpontosítani; kapcsolatainkban azok az életképesek, amelyek az energiával és a nyersanyaggal takarékosan bánva, komplex rendszerek vállalkozási formában való eladására törekszenek. A cél az, hogy helyet adjunk az ágazati szempontokon túltekintő közgazdasági szemléletnek. A reformok nem állhatnak meg a gazdaságban. Az itt megfogalmazott céloknak megfelelően kell átalakítani oktatási rendszerünket is. Bognár József nagy sikerű, szuggesztív előadása után Bogó László egészítette ki a közgazdasági társaság elnökségének írásos beszámolóját. Elmondta, hogy a szervezet munkáját me- gyeszerte elismerik, értékelik, s ez különösen érezhető volt a Somogy VI. ötéves tervkoncepciójáról rendezett társadalmi vitában. Továbbra is nagy súlyt kell helyezni a korszerű közgazdasági gondolkodás terjesztésére, s erősíteni kell a közgazdászok kockázatvállalási kedvét. A közgyűlés ezután meghallgatta Pál* beszámolóját a társaság gazdálkodásáról. Az írásos beszámolóról és a szóbeli kiegészítésről nyitott vitában felszólalók hangsúlyozták, hogy a vállalatoknak és a szövetkezeteknek jobban ki kellene használniuk a rendelkezésre álló szellemi kapacitást. Bogó László összefoglalójában kiemelte: az eddigieknél jobban kell támogatni a jogi tagokkal folytatott kétoldalú kapcsolatokat. A közgyűlés az utolsó napirendi pontnak megfelelően elfogadta a társaság elnökségének beszámolóját, s ezután megválasztotta az elnökség tagjait, az országos választmány küldötteit, illetőleg megerősítette tisztségükben a szakosztályok, illetve a Barcson és Siófokon működő helyi csoportok vezetőit. A közgyűlés után az elnökség első — alakuló — ülésén ismét Bogó Lászlót választotta a Magyar Közgazdasági Társaság Somogy megyei Szervezetének elnökévé; helyettese dr. Nemes Kálmán, a szervezet titkára pedig Prjevara Pál. Cs. I* SOMOGYI NÉPLAP
