Somogyi Néplap, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-23 / 223. szám

Hazáinkba étkezett Hadikat! ezredes (f&iyistái a;z\í. oldaliul) Kadhafi. ezreeíe's\üd v özölV e a fogat) tartására íftegj)él)én>e {dip* lomástaiyVezefőfeíft. Ái iináepélye» fogadtad»* a kaSöhai díszZászfóatj cäisz- menetével zisrtíH. Ezután ■ a vendégek gépkocsikba száll­ták, s a mitgyaf vézsSők társasagában • szállásaikra hajtattak. <i i Délután az §■ Országháziban megkezdődtekt a magyar—‘lí­biai hivatalos' tárgyalásik. Kádári János vezétte/ a magyar - tárgyaló küScl&títsé- get, amelynek tagja rsoitiLo- sevneziJPál, Marjai ,József, BerecZ‘János, jCzlnegeíl Lajos, Váhcsa Jenó,: Veress *Péter, Nagy János, valamint';. Gál Bálint. yMoamer eí-Kadhai'i Vezetésével : « líbiai Tárgyaló delegáció Magja volt Abdul, Adti al-öbeidt, az általános népi bizottíiúg kútkapcsola­tok népi Irodája titkára, dr. AU Abdussáíam, dl-Treáki, a külügyi kapcsolatok titkára, Mousa Abu tFreiwa, az 'álta­lános népi bizottság terve­zésügyi titkára, { Bashir J(Hi­ún., az általános’népi; bizott­ság mezőgazdasági és talaj­javítási titkára,. Ibrahim Bé­tád, a líbiai tájékoztatási hi­vatal titkára. Abdetrazak Shnlb. a külkapésolatok népi irodája európai , főosztályá­nak vezetője est Mohamed Ali Kiirtani. * A tárgyaláson \ Kádár/ Já­nos tájékoztatást! adott ha­zánk társadalmi és gazdasági fejlődéséről, a szocializmus építésének tapasztalatairól, az MSZiMP: XII. kongresszu­sa határozatdinak í végrehaj­tásáról. Kadhafi ezredes is­mertette az 1969. , szeptem­ber l-i ítwrssdaíonriI óta elért sikereket, a 'líbiai ■ nép .gaz­dasági, kulturális, szociális felemelkedését szolgáló In­tézkedéseket és azokat a tö­rekvéseket, amelyekkel a naptömegeket igyekeznek be­vonni az állam Ügyéinek irá­nyításába. Áttekí«lelték a : nemze Utüzi helyzet (főbb kér­déseit, különös tekintettel a közel-keleti térség problé­máira. Megelégedéssel álla­pították meg, hogy a két or­szág kapcsolatai jól fejlőd­nek, s hangsúlyozták: továb­bi erőfeszítéseket tesznek azok bővítésére. Kifejezték szándékukat a sokoldalú .. együttműködés fejlesztésé­re, különös tekintettel a ; gazdasági kapcsolatok erősí­tésére. Díszvacsora a Parlamentben a líbiai vendégek tiszteletére KADHAFI EZREDES ÉLETRAJZA Moamer el-Kadhafi ez­redes, a líbiai szeptember l-i forradalom vezetője 1942-ben született Líbiá­ban egyszeri! beduincsa­lád gyermekeként. Középiskolai tanulmá­nyait követően a benghá- zi egyetem történelmi ka­rán tanult, majd katonai főiskolát végzett. Már diákként' bekapcsolódott a reakciós királyi rendszer ellen, az ország függet­lenségéért, az elnyomott líbiai nép felemelkedésé­ért, az antiimperialisía arab egységért folytatott harcba. 1964-ben a nasz- szeri mozgalom hatására megalakította a haladó ha­zafias érzelmű fiatal tisztek illegális szervezetét, amely végül - 1969. szeptember 1-én - Kadhafi vezetésé­vel forradalmat robbantott ki és kikiáltotta a köztár­saságot. A monarchia megdönté­se után Kadhafit előbb a fegyveres erők főparancs­nokává nevezték ki, majd a legfőbb államhatalmi szerv, a forradalmi pa­rancsnoki tanács elnöke lett. 1977-ben a forradal­mi parancsnoki tanácsot feloszlatták ós Kadhafit az országos törvényhozó testület, az általános népi kongresszus főtitkárának választották meg. 1979-ben Kadhafi ezre­des lemondott főtitkári tisztjéről, és azóta az or­szág forradalmi vezetésé­nek élén állva államfői funkciót gyakorol. Egyben Ő az ország fegyveres erőinek legfőbb parancs­noka is. A líbiai vezető több al­kalommal járt már a szo­cialista országokban. Leg­utóbb, ez év 'áprilisában a Szovjetunióban tett látó. galást. Magyarországon most másodízben üdvözöl­hetjük: 1978-ban - több országot érintő körút ke­retében - már járt or­szágunkban. / Kádár János és Losonczi Pál díszvacsorát adott Moa­mer el-Kadhafi tiszteletére az Országház Vadász-termé­ben. Készt vett a vacsorán Lá­zár György, a Miniszterta­nács elnöke, Trautmann Re­zső, Marjai József, Péter János, az Országgyűlés al- elnöke, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, az Elnöki Tanács, a kormány több tagja, a politikai élet több más vezető személyisé­ge, valamint a magyar tár­gyaló csoport tagjai. A va­csorán részt vettek Moamer el-Kadhaíl kíséretében levő személyiségek ís. A szívélyes, baráti hangu­latú vacsorán Kádár János perhárköszöntőt mondott. Kádár lános pohárköszöntője Mélyen tisztelt barátunk, Moamer el-Kadhafi! Tisztelt líbiai barátaink! Kedves elvtársak! A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a magyar nép nevében és a magam ré­széről tisztelettel és barát­sággal köszöntöm Moamer el-Kadhafi barátunkat, a líbiai forradalom és a szo­cialista népi líbiai arab ja­mahiriya vezetőjét, vala­mennyi kedves vendégünket. Örömünkre szolgál, hogy ismét hazánkban üdvözölhet­jük a baráti Líbia nagyra- becsüit vezetőjét. Megköszönöm, hogy meg­hívásunkat elfogadva, ellá­togatott hozzánk, A szá­munkra megtisztelő látoga­tás kiemelkedő jelentőségű esemény a Magyar Népköz- társaság és Líbia kapcsola­taiban. Mély meggyőződé­sünk, hogy az Ön 1978. évi magyarországi látogatásához hasonlóan, a mostani találko­zó, a tárgyalások is nagy lendületet adnak az orszá­gaink közötti gyümölcsöző politikai, gazdasági és kul­turális kapcsolatoknak, együttműködésünknek. Népünk nagyra értékeli a. líbiai nép 1969. szeptembe­ri antíimperialísta forradal­mát és a forradalom győzel­me óta elért jelentős ered­ményeket. Elismeréssel fi­gyeljük az -önök gazdaság- fejlesztő munkájának nagy­szerű sikereit. Megkülönböz­tetett figyelemmel és rokon- szén wel kísérjük a líbiai nép jólétét szolgáló intézke­déseiket és törekvésüket a' néptömegek tevékeny bevo­nására . államuk ügyelnek irányításába. Őszintén, szív­ből kívánjuk, »hogy a líbiai nép Moamer el-Kadhafi ez­redes vezetésével további si­kereket érjen el országépítő munkájában. Az önök antiimperialista, haladó politikája, az elnyo­mott és kizsákmányolt né­peknek nyújtott sokoldalú támogatósa kiváltotta az im­perializmus szélsőséges kö­reinek és a térség reakciós erőinek dühödt támadását. Provokációkat hajtanuk vég­re országuk ellen és sem­milyen eszköztől sem riad­nak vissza, hogy támadják és meggyengítsék a líbiai rendszert. Biztosítjuk önt. tisztelt Moamer el-Kadhafi elvtárs, hogy az imperialista es reakciós cselszövések el­leni harcukban, országuk függetlenségének megszilá r- dításában, a líbiai nép fel­emelkedéséért végzett állha­tatos munkájukban mint ed­dig, a jövőben is számíthat­nak a Magyar Népköztársa­ság, a magyar nép szolidari­tására. Még egyszer tisztelettel köszöntőm pártunk Közpon­ti Bizottsága, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa : és a kormány, a jelenlévők, : a szocializmust építő magyar nép nevében kedves vendé­günket Moamer el-Kadhafi barátunkat és kíséretének tagjait. Meggyőződésünk, hogy Kadhafi ezredesnek, a líbiai forradalom vezetőjé­nek mostani látogatása ha­zánkban újabb kiemelkedő állomása együttműködésünk fejlesztésének és új távlato­kat nyit kapcsolataink elmé­lyítésében. Kívánom, hogy magyarországi tartózkodásuk során érezzék jól magukat nálunk. Emelem poharam Moamer el-Kadhafi ezredes, a líbiai forradalom vezetője és vala­mennyi kedves líbiai ven­dégünk egészségére, népeink, őszinte barátságára, együtt­működésünk, szolidaritásunk elmélyítésére. Kadhafi ezredes válasza Kedves barátunk, Kádár János elvtárs! Kedves bará­tunk, Losonczi Pál elvtárs! Örülünk annak, hogy együtt lehetünk önökkel, egy olyan, nép képviselőivel, amely baráti érzelmeket táp­lál népünk iránt. Bátorítást és nagy erőt jelent számunk­ra népünk iránti .szolidari­tásuk abban a harcban, ame­lyet az imperializmus ellen folytat. Nagyra értékeljük támogatásukat. Líbia ma élenjáró szere­pet tölt be a haladó arab és afrikai országok között, va­lamint a Szilárdság Front­jában. Hiszünk abban, hogy tevékenységünkkel kedve­zően befolyásolhatjuk az eseményeket. Mostani találkozóinkon mindenekelőtt a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről, a bennünket . közösen érintő nemzetközi problémákról folytatunk megbeszéléseket. Emelem poharam barátsá­gunkra, . népeink együttmű­ködésére, szövetségére, ame­lyek közös célja a világbéke megőrzése, a boldogabb tár­sadalom építése. (MTI) Gromiko beszéde az ENSZ-ben (folytatás az 1. oldalról) — Létezik azonban egy másik, más célokat követő irányvonal is a nemzetközi politikában. Ez az imperia­lista államok militarista kö­reinek irányvonala — muta­tott rá Gromiko. — Ennek az irányvonalnak a lényege az, hogy megszerezzék az uralmat más országok, és népek felett, ami lehetővé tenné, hogy az imperialista államok ráerőltessék akara­tukat más országokra, egy­ben gazdaságilag kizsákmá­nyolják őket és területü­ket katonai-stratégiai célok­ra aknázzák ki. Washington­ból egyre gyakrabban hang­zanak el kijelentések, ame­lyek igényt tartanak a vi­lág feletti „amerikai vezetés­re”, holott senki sem ha­talmazta fel az Egyesült Ál­lamokat Ilyenre. — Mostanában azt hallani, hogy Washington jelenlegi politikája nem zárja be a kapukat a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok fejlesztése előtt. Ezzel egyidőben azonban azt a követelést terjesztik elő, hogy a Szovjetunió változ­tassa meg a nemzetközi té­ren tanúsított „magatartá­sát” az amerikai érdekeknek megfelelően. Más szóval ez azt jelenti, hogy a Szovjet­uniónak le kell mondania saját törvényes érdekeinek védelméről, az általa képvi­selt külpolitikáról. — Ilyen követeléseket tá­masztani nem komoly do­log. A Szovjetunió továbbra is megőrzi békeszerető leni­ni politikájának irányvona­lát, Országunknak nem áll szándékában, hogy feladja ezt a politikát. A Szovjet­unió nem tör mások törvé­nyes érdekei ellen; ugyan­akkor azonban nem mond le a saját törvényes érdekeiről, köztük szövetségi kötelezett­ségeiről. Nem könyörgünk a párbeszédért, ajánljuk azt — A magunk részéről újra hangsúlyozzuk, s a Szovjetunió küldöttségét fel­hatalmazták arra, hogy ezt itt kijelentse: a Szovjetunió nem kereste és nem keresi az ellenségeskedést az Ame­rikai Egyesült Államokkal. A Szovjetunió normális, tárgyszerű kapcsolatokat szex'etne fenntartani az Egye­sült Államokkal, Mi, mint ismeretes, a párbeszéd hí­vei vagyunk,/ meg akarjuk találni a vitás kérdések köl­csönösen elfogadható meg­oldását. De nem könyörgünk a párbeszédért, hanem ajánl­juk azt — hangsúlyozta And­rej Gromiko. — Ismeretes, hogy a Per­zsa-öböl térségében hatal­mas amerikai hadi tengeré­szeti erőt összpontosítottak. Ez az akció Irán, a Szov­jetunió és egy sor független ázsiai és afrikai ország el­len irányul. Az Egyesült Ál­lamok haditengerészeti flot­tájának el kell hagynia e térséget, ahol semmi keres­nivalója és megvédeni való- síikről. Mint LeonvMI Brem­Nyi:gat-Berlinben a rendőrség erőszakkal kiköltöztetett la­kásfoglaló fiatalokat. A képen az egyik fiatal holtteste. Egy busz Ütötte cl, amikor menekült a rendőrök elöl (Telelő ló — AP—MTI—Kő) ja nincs. Egy ilyen döntés értelmes lépés lenne — mon­dotta Andrej Gromiko. Andrej Gromiko a milita­rista irányvonal híveinek politikáját „a fegyverkezési hajsza korlátlan elszabadítá- sára való türekvés”-nek ne­vezte. A SALT—II. egyez-, meny kérdését érintve, a szovjet külügyminiszter el­mondta: a fegyverkezési haj­sza ösztönzői mindent meg akarnak tagadni, ami tervei­ket zavarja. Ha ezért le kell mondani a korábban vállalt kötelezettségekről, akkor ezt is megteszik, amint az Egye­sült Államok is megtagadja a SALT—II. szerződés rati­fikálását. — Sok éven át folytak a tárgyalások, mi­előtt végül a szerződést el­fogadták és aláírták. Most azt mondják, hogy ezek az egyezmények előnytelenek, sőt, nem biztosítanak egyen­lő jogokat az Egyesült Álla­mok számára. Ez természe­tesen hazugság — jelentette ki. — Felvetődik a kérdés: vajon miért feketítik be a szerződést és a SALT egész folyamatát? A különösen éles hangú politikusok most arról beszélnek, hogy ez az egész probléma mindaddig nem időszerű, amíg az Egyesült Államok nem hajt­ja végre legnagyobb mérté­kű fegyverkezési terveit — folytatta a miniszter. — Gondolják csak jól át, tisz­telt küldöttek, a jelenlegi képtelen helyzetet! Az a ha­talom, amely katonai téren a legnagyobb erő elérésére tö­rekszik, kijelenti; először ilyen nagy mértékben növe­lem fegyverzetemet, azután pedig lehet, hogy csökkenté­séről is tárgyalok majd. — Nagy nyugtalanságot keltett világszerte az a dön­tés, hogy az Egyesült Álla­mok megkezdi a neutron­fegyverek gyártását. Ez a döntés újabb lépés a fegy­verkezési hajsza fokozása, a nemzetközi helyzet élezése irányában. —- A világ népei világo­san értésre adták: határo­zottan ellenzik , a barbár neutronfegyvert, ’ és joggal tartják azt különösen em­bertelen. tömegpusztító fegyvernek. A neutronfegy­vert, annak gyártását és alkalmazását teljes mérték­ben be kell tiltani — szögez­te le a szovjet külügyminisz­ter. — A fegyverkezési hajsza megfékezéséért. a katonai veszély elhárításáért, a meg­oldatlan problémák rendezé­séért vívott harcban orszá­gunk kész minden országgal együttműködni. A Szovjet­unió nem táplál politikai előítéletet egyetlen partnere iránt sem, függetlenül a tár­sadalmi rendszerben és az ideológiában fennálló kü­lönbségekre — szögezte le a továbbiakban Gromiko. — Napjaink halaszthatatlan és legélesebben felvetődő fel­adata a Világban fennálló fe­szültség csökkentéséért, a fegyverkezési verseny meg­fékezéséért, a háború veszé­lyének elhárításáért vívott küzdelem. — A Szovjetunió javasol­ja, hogy a közgyűlés az ENSZ minden tagállama ne­vében fogadjon el nyilatko­zatot, amely ünnepélyesen kimondaná: azok az államok és azon államok vezetői, amelyek és akik elsőként fo­lyamodnának az atomfegy­ver használatához, az embe­riség elleni legsúlyosabb bűntettet követnék • el.” — Ugyanígy szükséges fi­gyelmeztetni arra Is, hogy nem lesz igazolás és elnézés azon vezetők számára, akik döntést hoznának az atom­fegyver elsőként történő be­vetéséről — mondotta Gro­miko. — A Szovjetunió nyomaté­kosan javasolja még: vegyék bele a nyilatkozatba azt a megállapítást, hogy az ember erkölcsi törvényeivel, az ENSZ magasrendű eszméivel összeegyeztethetetlen bár­mely olyan doktrína, amely lehetővé teszi az atomfegy­ver elsőként való bevetését. — A Szovjetunió kész szerződést kötni az európai közép-hatótávolságú atom­fegyverek korlátozásáról, es ezen túlmenően csökkenté­nyev még 1979, október 6- án Berlinben kijelentette: „Készek vagyunk a jelen­legi szinthez képest csök­kenteni a Szovjetunió nyuga­ti körzeteibe telepített kö­zép-hatótávolságú atom­fegyverek mennyiségét, de természetesen csak abban az esetben, ha Nyugat-Európá- ba nem telepítenek további közép-hatósugarú atomfegy­verekét”. — Ugyanakkor a leghatá­rozottabban ki kell jelente­ni, hogy ha a másik fél mes­terségesen fékezi a tárgyalá­sokat és megkezdi Nyugat- Európában az új közép-ha­tótávolságú nukleáris eszkö­zök telepítését, akkor a Szov­jetunió intézkedéseket kény­telen hozni az egyensúly helyreállítására. — A jelen körülmények között növekszik annak je­lentősége, hogy megakadá­lyozzuk . a katonai versengés átterjesztését a világűrre. Nap mint nap szaporodnak az olyan jelzések, amelyek arra mutatnak, hogy a vi­lágűr a fegyverkezési hajsza színterévé válhat. Fegyver ne kerülhessen a világűrbe — A Szov jetunió az ENSZ- közgyűlés mostani ülésszaka elé terjesztette azt az in­dítványt, hogy kössenek szerződést bármilyen fegy­vernek a világűrbe való te­lepítése megtiltásáról. — Az országok túlnyomó többsége megérti és támo­gatja. az arab népek igazsá­gos harcát, amelyet az iz­raeli agresszió következté­ben lábbal tiport törvényes jogaikért folytatnak. S ha az igazságos még nem állt helyre a Közel-Keleten, és a helyzet továbbra is veszé­lyes, ez annak következmé­nye, hogy Izrael vezető kö­rei makacsul kitartanak ter­jeszkedő politikájuk mellett, nem szüntetik be a kegyet­len terrorjukat a libanoni néppel szemben, a térségen kívüli befolyásos erők pedig ténylegesen bátorítják ezt a politikát, s a Camp David-i arab-ellenes alku alapján igyekeznek eljárni. — A Közel-Keleten csak átfogó politikai rendezés út­ján teremthető meg a béke és a stabilitás, s nem csor­bíthatják a térség egyetlen államának, egyetlen népének érdekeit sem. — Ennek a rendezésnek magában kell foglalnia az 1967-ben Izrael által meg­szállt összes arab terület ki­ürítését, a palesztinai arab nép nemzeti jogainak érvé­nyesítését, beleértve az ön­álló államalapítás jogát is, — hangsúlyozta Gromiko. — Politikai rendezést kí­ván az Afganisztáni Demok­ratikus Köztársaság körül kialakult helyzet is, mivel ez ellen az ország ellen mind­máig hadüzenet nélküli há­ború íoyik. Ebben az Egye­sült Államok játssza a fő szerepet és nem marad el tőle Peking sem. — Sajnálatos, hogy Pa­kisztán, amelynek területe az Afganisztánba irányuló fegyveres betörések kiindu­lópontja. gyakorlatilag kitér az Afganisztáni Demokrati­kus Köztársasággal folyta­tandó tárgyalások elöl. — Az ENSZ tevékenysége nem mérhető általános mér­cével — mondotta a szovjet külügyminiszter. — Nem ad­ható róla formális, egyértel­mű értékelés. Mégis megala­pozottan elmondható: az ENSZ sokat tett annak érde­kében, hogy a világ népei több bizalommal tekinthes­senek a jövőbe. Végezetül Andrej Gromiko kijelentette: mindent meg kell tenni azért, hogy száza­dunk hátralevő két évtize­dében a világ népei békében éljenek, s a harmadik évez­red küszöbét ne a jövő civi­lizációért való aggódás, ha­nem az emberiség korlátlan lehetőségeibe vetett hitben lépjük át. Minden ország, ki­csiny és nagy egyaránt, amely ezért harcol, a Szov­jetuniót mindig maga mel­lett tudhatja. t

Next

/
Thumbnails
Contents