Somogyi Néplap, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-19 / 220. szám
Szirmayné Bayer Erzsébet kiállítása Siófokon Érzi erejét HÉTFŐN: HÓKIRÁLYNŐ Jevgenyij Sva re mesejátékra a színházban Tegnap délután nyílt meg Szirmayné Bayer Erzsébet festőművész kiállítása Siólo-' kon a Dél-balatoni Kulturális Központban. Szirmay Endre két versét Bekecs Beáta gimnáziumi tanuló adta elő. majd oír. Pogány Ödön Gabor kandidátus, a Magyar Nemzeti Galéria nyugalmazott igazgatója méltatta a somogyi pedagógus művész munkásságát. Az egykori Bernáth Aurél- tanítvány 1948-ban végezte el a képzőművészeti főiskolát. A művészeti élet nyilvánossága előtt csak az utóbbi évtizedben vált ismertté, nem mintha korábban nem végzett volna rendszeres alkotómunkát... Ám a pedagógusokra háruló sok feladat neki sem engedte meg, hogy kellő energiát fordítson a tárlatrendezésekre s általában a szereplésekre. Az utóbbi években viszont egymás után rendezik gyűjteményes kiállításait, s gazdag anyaggal áll a közönség elé. Eddig 16 tárlata volt: Budapesten es a Dél-Dunán- túl városaiban. Képei közül immár jó néhányat őriznek Somogy, Baranya, Tolna megye közintézményeiben, s egyre több munkáját vásárolják műgyűjtők Magyar- országon és Külföldön egyaránt Szirmayné Mayer ErRitkán forda 1 elő, hogy egészséges ember betegek közé látogat azzal a kérdéssel; mi a véleményük az orvos munkájáról, elégedettek-« az ellátással; tapasztaltak-e hiányosságokat? Most mégis ez történt. A Szakszervezetek Somogy megyei Tanácsának negyven tagja ellátogatott Kaposvár, Nagyatád és Siófok körzeti orvosi rendelőibe, üzemekbe, kórházakba, hogy fölmérje a megye egészségügyi alapellátásának, gyógyító intézményeinek helyzetét. A fölmérésnek két „szakmabeli" résztvevője volt: ők az SZMT titkárának, dr. Müller Lajosnak a közreműködésével összegezték a tapasztaltakat. Dr. Müller Lajos: — Fejlődést tükröz, az alapellátás; az országos vidéki átlaghoz képest jók az eredmények. A körzeti orvosi rendelők műszerekben gazdagabbak lettek, nőtt a szakvizsgával rendelkező orvosok száma. Az üzemorvosok a gyógyító munkán kívül egyre többet foglalkoznak a megelőző tevékenységgel. A kaposvári rendelőintézet szakrendelésein, elsősorban a fogászaton, a szemészeten, a röntgenen és a laboratóriumban van túlzsúfoltság. Az intézmény bővítésével és a szakemberek számának növelésével megoldódnak ezek a gondok is. Dr. Borbély Éva, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete megyei bizottságának titkára: — A kaposvári kórházban az idegsebészeti osztályokat és az egyik belgyógyászati osztályt vizsgáltuk. A betegek nem panaszkodtak az ellátásra. Az épület állaga viszont rendkívül rossz. A kórház rekonstrukciója nemcsak az ott dolgozók, hanem a betegek érdeke is. Dr. Balogh Ágnes, a megyei társadalombiztosítási igazgatóság ellenőrző főorvosa: — Apróságnak tetsző, mégis számottevő mulasztás: a körzeti rendelőkben nincs kifüggesztve, hogy a rendelési időn Kívül hol találhazsébet azok közé a pedagógus művészek közé tartozik, — hangsúlyozta dr. Pogány Ödön Gábor —, akik működésükkel bizonyították, hogy nagy szükség van a két hivatás együttes gyakorlására, az oktató-nevelői szándék és a művészi kifejezés kölcsönhatására. Nem véletlen, hogy mesterei között többen voltak olyan egyéniségek, akikre a tanítás, a példamutatás eszményi alakjaiként emlékezik. Bayer Erzsébetet is a szolgálat képessége jellemzi. Munkálkodását a közérdek motiválja, mindenütt vállalt feladatot, ahol tehetett valamit az ifjúság szellemi gyarapodásáért. „Sok műfajban érzi otthon magát — írta róla Malisai László művészettörténész —, de elsősorban portrét szeret festeni". Nos, most a siófoki kiállításon látottak alapján is elmondhatjuk: nemcsak szeret, de tud is arcképet festeni. Nemcsak azért, mert bír a szükséges mesterségbeli tudással, hanem mert sokat tud az emberről. Legjobb képein ott a jóság, az ifjúság, az öregség, a keserűség és az öröm, sok és sokféle arc, sokféle szem: villanó egyéniségszikrák a tekintetekben. Megadatott neki a szabadság öröme, mely csak azoknak a tó az orvos. Sürgős esetekben fontos lenne, hogy a beteg vagy a hozzátartozó ne vesztegesse az idejét a keresgélésre. Több körzeti orvosnak nincs otthon telefonja, így a lakására kell menni a segítségért. Más természetű gond: előfordul, hogy egyszerre több beteget hívnak be a rendelőbe, így nem lehetnek bizalommal az orvosukhoz, mások előtt nem mondják el őszintén a bajukat. Panaszkodtak a betegek, hogy az orvos nem érkezik meg idejében a rendelésre. Legtöbbször arról volt szó, hogy beteghez hívták. Jó lenne, ha ilyen esetekben tájékoztatnák erről a várakozókat. Ezek csupán a fölmérésen szerzett tapasztalatok morzsái. A megye első ilyen vizsgálata hozzájárul az SZMT további döntéseihez. 1842. augusztus 7-én jelent meg a Pesti Naplóban Kossuth Lajos híres fürdőlevele, amelyben mélységesen fájlalta, hogy a Balaton vizén „egyetlen hajó sem libeg”. Négy évvel később a közben megalakult Balatoni Gözhajózási Részvénytársaság elkészítette alapszabályzatát, megválasztotta örökös elnökét, Széchenyi Istvánt, s már épült a legendás gőzös, amit — az elnök javaslatára — a balatoni táj poétájának tiszteletére — Kisfaludy névre kereszteltek. 1846. szeptember 21-én, Széchenyi István születésnapján bocsátották vízre a hajót, amelynek első útja a magyar reformnemzedék reménységet sugárzó ünnepnapja volt. Sokan írtak a „nagy idők" Balaton-parti megmozdulásairól, a szépreményű Kisfaludy gőzösről — talán a legszebben Eötvös Károly —, amely sok viszontagságos éven át „ballagdált” egyik kikötőből a másikba. Tudjuk, hogy 1848-ban ott horgonyzott a szemesi part Közelében, a tétova István namüvészeknek a sajátja, akik ujjaik hegvében érzik mesterségük csmját-bínját, akik tisztában vannak mindazzal, amit tudniuk kell, vagy kellene ahhoz, hogy képzeletük röpülését ne akadályozzák szakmai bizonytalanságok. A könnyen rajzoló, az ecsetet lendületesen kezelő művészek közé tartozik, ezért tulajdonképpen sosem kell megalkudnia a témával. a gondolattal, s nem szükséges magába fojtani mondanivalóját, formai, fogalmazásbeli nehézségek miatt. Érzi erejét — amelyből minden bizonnyal sokat hagyományozott tanítványainak is —. sokarcú műveltsége, tanulmányútjainak tapasztalatai is segítik abban, hogy egyéniségét később is megőrizze, s ne szegődjék különféle irányzatok szolgálójául. Szirmayné Bayer Erzsébet művészetére emberközpontúság, sugárzó humánum jellemző, melyet széles körű műveltséggel és megfelelő mesterségbeli tudással alapozott meg. Siófoki kiállításának tegnapi megnyitóján sok-sok egykori tanítványa köszöntötte; tanítók. akik látni, szeretni, tisztelni tanultak tőle. s-z. A. Pályázat Hallgatóink írják! A moszkvai rádió magyar adásának szerkesztősége szeptember közepétől „Az együttműködés gyakorlatából” elnevezésű rovat keretében pályázatot hirdet magyarországi hallgatói számára, „Hallgatóink irjáK” címmel. A szerkesztőseg a pályázaton részt vevőktől olyan, leveleket var, amelyek a magyar—szqvjet együttműködés valamely eseményét írják le személyes élmények alapján. A pályázatra beküldött munkákat fél évenként egy alkalommal, legközelebb 1982. március 15-én, tekintélyes zsűri értékeli. A győztesek névsorát és az odaítélt díjakat a moszkvai rádió magyar adásának műsoraiban ismertetik. A pályamű- veket a következő címre kell eljuttatni: Moszkvai Rádió, magyar osztály. „Hallgatóink írják” pályázat. A legjobb munkákat a magyar adás minden hétfőn 18.30- kor jelentkező „Az együttműködés gyakorlatából" című műsorának összeállításához fogjak felhasználni. dórral a fedélzetén, Jellasicsra várva ia ban nem mert fölszállni a hajóra), egy évvel később pedig Noszlopy Gáspár somogyi kormánybiztos csapatait szállította az északi partra; az is tény, hogy később — 1857-ben — I. Ferenc József császárt, a szabadságharcosok gyűlölt ellenfelét szállította Keszthelyről Füredre. A Siófoki füzetek nemrég megjelent számában Kennedy Ferenc, a helybeli honismereti szakkör vezetője a többi között idézte a „Kisfaludy” nekrológját a Somogy című újságból. 1889 márciusában jelent meg a „jó öreg" gőzöst búcsúztató cikk. „Csúf volt szegény mindig, ormótlan, nehézjárású, szinte sántított volna a hullámokon, ha teheti va- la... A részvénytársaság, melynek tulajdonát képez .e, feloszlott, s a gőzös fölött megütik a dobot...” Lehet, hogy valóban csúf es ormollan, Mégis: a balatoni hajósnemzedékek emlékezete szépnek, kecsesnek őrizte meg. Mert a legelső „A fiút Kaynak hívták, a leánykát Gerdának. Nyáron csak hipp-hopp átugrottak egymáshoz, télen azonban le, majd föl kellett, topogni a sok lépcsőn, odakünn pedig hópelyhek szállingóztak. Nagymama így szólt: — Nézzétek csak: most rajzanak a fehér lepkék. — Királynőjük is van? — kérdezte Kay, mert már tudta, hogy az igazi méheknek van királynőjük.” Van királynőjük, Kay! Legalábbis a mesében — az idézett Andersenében, de Jevgenyij Svarc színpadi Tanulságos beszélgetésen vettem részt nyár végén az egyik Balaton-parti településen. A közművelődés irányítója elmondta: szinte kifogytak a pénzből, a nyári rendezvények elvitték a javát. A költségvetésben tervezett bevételt sem tudták mind előteremteni; egy-egy esős napon a rendezvényre csupán kiadás van, s ez előre kiszámíthatatlan a gazdálkodásban. Szavaiban sajnálkozást is éreztem, hiszen az őszi—téli hónapokban a helybelieknek kell „megkoplalniuk” azt, amit a nyáron sok tízezer vendég művelődésére költöttek. Szerényen valahogy csak „kihúzzák” az év végéig; azvolt. Mert nagy idők jelképévé nemesedett, akár csak a füredi kőszínház, a pestbudai tudományos akadémia és a Lánchíd. Jó érzés emlékezni rá, elnézegetni az egykori metszeteket, s odaképzelni a fedélzetére Széchenyit, Deákot, Beszédes Józsefet. A hajósok — akik manapság 27 személyhajót, négy kompot és két motoros vitorlást kormányoznak az egykor „holt vízhez” hasonlító tavon — nem feledkeznek meg a nevezetes dátumról, szeptember 21-éről, Széchenyi István es a balatoni hajózás születésnapjáról. 135 esztendeje bocsátották vízre a Kisfaludy gőzöst, s a jubileum előestéjén — a hét végén — nyolcvan balatoni hajós utazik a Győr-Sopron megyei Nagycenkié, hogy tisztelegjen a magyar történelem — és irodalom — egyik legnagyobb, legigazabb alakjának, Széchenyinek a sírjánál, s a koszorúzás meghitt perceiben időzze azt n hajdani fényes születésnapot es a halhatatlan hajót. Sz. A, játékában is — megjelenik a Hókirálynő. S nemcsak Kay, meg Gerda lesz részese az eseménynek, hanem az a többszáz gyerek is, aki részt vesz hétfő délutántól a kaposvári Csiky Gergely Színház előadásain. Hókirálynő, mesemondó, nagymama, hercegúríi, hercegkisasszony. Kelemen király. Holló úr, Holló kisasszony, rablóvezér, rablólányka, rénszarvas — mindnyájan megjelennek majd előttünk, a kaposvári színészek által. ök keltik életre őket. Jevgenyij Svarc olyan szovjet meseíró volt, akinek a színpadi meséit komolyan keltán... — és itt érdemes elgondolkodni, hogy vajon törvényszerű-e ennek a jelenségnek a megismétlődése. Megpróbáltam beszélgető partneremből „kihúzni” a szót. hogy nem. A nyári kulturális kiadások csökkentése lenne a megoldás? Ezt ő sem mondja; és azt hiszem, „kívülről” sem ösztönözhetünk arra, hogy így próbáljanak változtatni a gyakorlaton. (Már csak azért sem. mert a ráfordítás költségei ezután sem fognak csökkenni.) Milyen belső tartalékai vannak a közművelődésnek a jobb gazdálkodásra? Nem lehet mindent az esőre, a rossz időre fogni, de még csak az érdektelenség — kevés néző, kevés bevétel — sem magyarázat az olykor indokolatlan ráfizetésre. Ahol igényes programok születnek, s ezt már-már el is várják a településtől, ott a rangot nem nemcsak azzal lehet biztosítani, hogy sikerült valami ragyogót kitalálni, hanem tovább kell gondolni a befektetéssel arányos további teendők egész sorozatát. Vegyünk egy példát e településről! Remek zenei programot állítottak össze, igényes közönség számára. Nagyon is reális fel- tételezés, hogy szép számban vannak olyanok, akik a Ba- laton-parton az üdülést csak ilyen kiemelkedő élménnyel tudják elképzelni. Am nem egyszer csalódtak a házigazdák — a nézőtér tátongott az ürességtől. A tervezés idején feltételezett közönségigény nem mutatkozott. Vajon az elképzelés volt-e irreális? A népművelő túlságosan elrugaszkodott a valóságtól? Nyilván erre is találnánk példát. De ne csak ebben keressük a nyilvánvaló bukás — pénzügyileg kifejezve: a ráfizetés — kulcsát! Kar lenne „leszállítani” az igényeket csupán azért, meet a tervezes es a megvalósulás folyamatába hiba csúszott. lett — kell — venni. Mert bár a meztelenül parádézó király vagy a szörnyeteg Sárkány a mesejáték hőse, Svarc arra tanítja nézőit, hogy a korántsem mindig mesés életben is találkozhatunk ostoba királyokkal, rettenetes sárkányokkal . . . A Hókirálynőt Romhányi József, annyi csengő-bongó vers, „Frédi és Béni”-szójá- ték szerzője alkalmazta magyar színpadra. Lendvay Kamiiló szerzett a darabhoz zené'.. Kik bábáskodtak a Csiky Gergely Színház új gyermekbe:... kúója születésénél? A rendező: Kornis Mihály. 1949-ben született. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán végzett 1973-ban színházrendezői szakon. Ö volt az; aki egyszer — egy korábbi gyermekgenerácio- nak — már megrendezte a Hókirálynőt Kaposváron. De rendezett Szolnokon is. Nemrégiben könyve jelent meg Végre élsz címmel. Ebben megtaláljuk azt a színpadi művét is — Halleluja a címe —, melyből a Játékszínben a tavalyi színházi évadban Zsá»ibéki Gábor rendezett nagy sikerű előadást. A szerepeket Czakó Klára, Koltai Róbert, Kamon- dy Imre, Csonka Ibolya fh., Kristóf Kata, Szűcs Ildikó, Spindler Béla, Serf Egyed, Bezerédy "Zoltán. Tapodi Gabriella. Komlós István, Gőz István, Cselényi Nóra, Lázár Kati, Tóth Eleonóra, Karácsony Tamás, K rum Ádám játsszak. Fuchs László vezényel. A díszletet és a jelmezeket Pauer Gyula tervezte. Milyen hibára gondolok? Arra, hogy megfelelő propaganda nélkül — bármily nemes is a szándék — nem valósulhatnak meg az elképzelések. Már megint újabb kiadásokkal terheljük meg az amúgy is drága rendezvényt? Nyilván ez is pénzbe kerül, de a hatékonyság nemcsak újabb ráfordításokkal fokozható; vannak rá más eszközök is. A már amúgy is meglevő információs csatornák — üdülővezetők, kultúrosc. vendéglátók — nincséne . még jól „kihasználva”. A helyi lakosságban óriási lehetőségek rejlenek ebben az információs rendszerben. Nemcsak úgy kell velük számolni, mint akik nyáron szobakiadók, „szállásmesterek”, hanem úgy, hogy a vendégek sokirányú igényeit kielégítő emberek. A településen élők viszont csak akkor válhatnak ennek az információs rendszernek tagjaivá, ha egész évben maguk is részesei a közművelődésnek. Rendszeresen eljárnak a művelődési házba, a könyvtárba. Az ottani lakosságra N egész évben úgy kell számítani, mint a közművelődés rendszeres közönségére. A „folyamatosságot” is ők képviselik, hiszen nyáron hetente—kéthetente változik a település — azzal, hogy a vendégek egymásnak átadják a szobakulcsokat... A közművelődésnek nemcsak igényes programok biztosítása a feladata, hanem a programba vettek terjesztése is. A terjesztés pedig nem merülhet ki abban, hogy csupán (ehetőséget teremtenek. A hozzá vezető utat is meg kell mutatniuk... Ügy érzem, ez az egyik legfőbb tartalékunk és kihasználását aligha szabad tovább halogatni. Hórányi Barna Ha tudja a beteg, hol az orvos... Fölmérés az egészségügy helyzetéről Halhatatlan hajó Út a közönséghez
