Somogyi Néplap, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-18 / 219. szám

Tisztelt Szerkesztőség Sziklai Lajos, Marcali, Petőfi u. 3. szám alatti lakos 1981. augusztus 24-én megjelent panaszára az alábbiak­ban válaszolunk. A városi tanács igazgatási osztálya kétszer helyszíni vizsgálatot tartott a Tavasz presszóban működő zenekar és diszkó hangereje miatt. Megállapította, hogy sem a zeneszolgáltatás, sem pedig a diszkó működése során nem volt olyan nagy hangerő, amely a lakásban a beszélge­tést és a tv-nézést zavarta volna. Teljes csendben halk zenefoszlányokat lehetett hallani mindkét alkalommal, így a birtokháborítási beadványt elutasítottuk. A rendőr­ség segítségével a Petőfi Sándor utca 3. szám előtti jár­daszakasznak és kapualjnak „más célra történő felhasz­nálását” megszüntettük. A szövetkezet 1960 óta üzemeltet jelenlegi helyén ze­nés szórakozóhelyet. A fiatalság igényelte a zenét, és az utóbbi években bevezetett diszkóműsort. Sziklai Lajos az elmúlt években már kifogásolta a hangos zenét, ezért szabályoztuk az üzlet nyitvatartási idejét és a hangerő mérséklését. Többször ellenőriztük, és megállapítottuk, hogy a zenekar ezt betartja. Megítélésünk szerint az üz­let működése nem okoz csendháborítást. Az utcai zajt, a járókelők rendbontását az üzlet dol­gozói nem tudják megakadályozni. A panaszbejelentés alapján ismételten felhívtuk a presszó és a zenekar ve­zetőjének a figyelmét a csendrendelet szigorú betartásá­ra, kérve: a zenekar olyan hangerővel dolgozzon, hogy az a környezetet ne zavarja. Tisztelettel: úr, Marton Kálmán Adamecz Zoltán igazgatási osztályvezető áruforgalmi főosztályvezető Marcali Városi Tanács Marcali Áfész XXXVII. évfolyam, 2t9. szám 1981. szeptember 18., péntek / Készülődés a 900. évfordulóra Rehdezvények Fonyódon Funoldi. így emlegetik az első írásos emlékek azt a települést, amely ma már az egyik legforgalmasabb és legkedveltebb üdülőhely a Balaton partján, azaz Fo­nyódot. Évszázadokkal ez­előtt a sétány, a falu, az üz­letek, a villák helyét még víz mosta, híre-hamva sem volt a házakkal benépesült üdülóközségnek. De hogy Fonyód mégis létezett ez­előtt kilencszáz évvel, azt az 1082-ben keltezett doku­mentum bizonyítja. Szociális oution épül KasiélyosÉiPlófl A Darányi Községi Közös Tanács közigazgatási térsé­gében eddig is működött szociális otthon: Drávatamá- siban több mint száz gon­dozott él kellemes 'körülmé­nyek között, s a létesítmény több helybelinek és kör­nyéken lakónak nyújt kere­seti lehetőséget. Jövőre to­vább bővül a munkaalka­lom, 1982 második felében ugyanis átadják a kastélyos- dombói szociális otthont. Kastélyosdombón egy régi kastélyépület átalakításával, A régi kastélyhoz új szárnyat építenek illetve újabb szárny ' hozzá- ; építésével készítik él az in­tézményt. A rászorulók kő­Egy kis statisztika Magyarországon jelenleg tízmillió-hatszázezer ember él. A lakosság fele — tehát megközelítőleg hatmillió fő — férfi. Hetvenhét százalé­kuk húsz éven felüli, tehát ez több mint négymillió fel­nőtt férfit jelent. Magyarországon két és félmillió televízió készüléket tartanak nyilván. Tehát minden , felnőtt korú férfi lakásába jut egy tévé. A húsz év feletti férfiak nyolcvan százaléka nős. Té­véje azonban nincs minden­kinek. Így körülbelül ma­rad három és félmillió férfi Magyarországon, akinek van Szotyi Futballmérkőzésen a va­lódi szurkolónak illik szo- tyolát rágcsálni. Valaha bi­zonyára azért rendszeresí­tették a pirított napraforgó- magot ezekre az alkalmak­ra, hogy a néző — izgalmá­ban — ne a körmét rágja. Manapság nem olyanok a meccsek, hogy az ember az idegességtől kiessen a nadrágjából. Am a szotyi- zás megmaradt. Égy zacskó mag öt forint a Kákóczi-pályán. Elvileg pirított, gyakorlatilag alig. Ez azonban keveseket za­var. Esetleg néhány nosz­talgikus megjegyzést röppen­tenek töl az öregek a régi szép világról, amikor a szo- tyola még hamisítatlan volt. Újabban a szotyi mégis bor- zolgatja a kedélyeket. Ha már a foci nem, legalább a rágni való okoz némi izgal­mat ... Mintha megdrágult volna! Öt forint ma is, ám a zacskók laposabbak, köny- nyebbek, mint az előző idényben. Netán úgy gondolták az árusok, hogy az első osz­tályban nagyobb adag, az enbékettőben kisebb dukál? Bár van benne logika: kis 'foci — kis szotyi. De miért a szurkolót büntetik vele!? U V. feleségé és tévéje.' Ebből durván félmillió férfit nem érdekelnek a sportközvetíté­sek. Marad tehát hárommil­lió férfi Magyarországon, aki nős, akinek van tévéje, és aki szereti a sportot. így a héten, szerdán este 20 óra 00-kor körülbelül há­rom millió torokból tort fel a kiáltás, hogy: „Fiam, ha azonnal át nem kapcsolod a színházi közvetítést a Fradi- meccsre, elválok tőled!" ztil öWehet helyezhetnek el itt. öt és: fél 'millió- forintot fordítanak az átalakításra meg az új szárny építésére. Az összeget az intézmény leendő fenntartója, a me­gyei tanács-vb egészségügyi osztálya adja. A munka be­fejeztével a tanács körzeté­ben mintegy kétszáz rászo­rulót tudnak elhelyezni a két otthonban. A kastélyos- dombói létesítmény az ott élő idős, beteg emberek szo­ciális ellátását is segítheti — azzal, hogy konyhájáról me­leg étet juttathatnak nekik. Ilyen kedvezményes étkez­tetésben jelenleg mintegy hetvenen részesülnek a ta­nács körzetében; a drávata­másiakat most is az ottani otthonból látják el. Tengerihántás Az én falumban nem hántották a tengerit, hanem fosztották a kukoricát. (Ma is így mondják.) Okkal mondhatom tehát, hogy ve­lem Arany János tudatta először: a kukorica meg a tengeri között nincs semmi különbség. Az azonosítás után gyerekkorom kukorica- fosztásaikor a korán leszálló est sejtelmes neszeire, fan­táziaképpé összeállt tárgyai­ra figyeltem. Mondtam ma­gamban a verset, szaporán rángattam a csőről a csu- mát, mintha attól tartottam volna: ha elmélázok, rám­szól, ledorongol a versbéli „mesélő”... Hogy szegényebbek le­szünk-e azáltal, miszerint a kukorica} osztás kalákamun­ka-jellege (hasonlóan a toll- f osztáshoz, a kápoiztameté- léshez, a szilvamagoláshoz) emlékeinkben él csupán? Ami az anyagiakat illeti, biztosan nem. Mégis jólesik hallani, hogy itt-ott még megvan ez a szokás, és a gyerek, aki egyébként nem sok hasznot hajt jelenlété­vel, örömest részt vesz a felnőttek társaságában — amíg a Maci ágyba nem szólítja. Ügy hozta a sors — egy SZOT-beutaló révén —, hogy a nyáron együtt üdültünk több alföldi családdal. Egyi­kük másodikos kislánya na­ponta kézbe vette jókora ba­báját, $ a hosszú műhajat gondosan copfokba fonta. Egyszer hat fonat pompázott a baba fején, és mikor meg­kérdeztem a kislánytól, ho­gyan tudta ilyen ügyesen megcsinálni, elmondta: ku­koricahajjal próbálkozott először, amikor a szülei meg a rokonság bántotta a ten­gerit. (így — egy mondat­ban — használta a két kife­jezést.) Hallgatta a felnőt­tek beszélgetését, a legfri- sebb pletykát, s közben ba­bát készített, kiválogatva a legalkalmasabb „hajcsomő- kat”, próbálgatta a fonást. Ott és akkor megtanult va­lamit, amit biztosan, máshol és más módon is megtanul­hatott volna, de ö most már csak emiatt sem felejti el sohasem a tengerihántás hangulatát. Ma már kevesen vannak, akik Arany János versét sa­ját élménnyel kapcsolhatják össze és mind többen lesz­nek, akiknek nemcsak a tengeri meg a kukorica köz­ti egyezőséget, ez esetben a hántás és a fosztás azonos­ságát kell megmagyarázni, hanem sok egyebet is. Nem­csak azért, hogy értsék Arany versét, hanem hogy megismerkedjenek olyan munkafolyamatokkal, ame­lyek valamikor összehoztak — együtt tartottak — ki­sebb vagy nagyobb közössé­geket. H. F. Fonyód jövőre 900 éves lesz. A kései utódok nagy­szabású rendezvénysorozat­tal készülnek a nevezetes születésnap ünneplésére; olyan programmal, melyre a település történetében még nem volt példa. A sort a március 21-i megyei ifjúsági nap nyitja, nagygyűléssel, sportrendezvényekkel. Ápri­lisban somogyi írók, költők találkozójára kerül sor. Má­jus első napjaiban tudomá­nyos tanácskozás lesz, hely- történeti előadásokkal. Au­gusztusban azok a művészek találkoznak majd Fonyódon, akik ott munkálkodtak, s akiknek a település művészi ihletet adott alkotásaikhoz. Lesz szabadtéri kiállítás, lovasbemutató és -verseny. Az augusztus 20-i ünnepsé­geket Huszka-est zárja. A kiállítások sorát Bál­ványos Huba grafikusmű­vész tárlata nyitja, ezt kö­vetően Szikra János és Ta­vaszi Noémi munkáinak be­mutatására kerül sor. Kevés tárgyi emlék ma­radt a régi Fonyódról — legalábbis a nagyközségben. Ezért kezdték el ' gyűjteni azokat a dokumentumokat, amelyek a hajdani telepü­lésről megmaradtak. Akinek van ilyen, eljuttathatja a fonyódi tanácsra, illetve a művelődési házba, hogy az anyagból kiállítást rendez­hessenek. Az általános és középis­kolások az évforduló tiszte­letére meghirdetett honis­mereti és helytörténeti pá­lyázaton vehetnek részt. A kiírást még az idén elkül­dik az oktatási intézmények­nek. A 990 éves Fonyód ünnep­lésére régészek, történészek, levéltárosok tanulmánykö­tetet jelentetnek meg a te­lepülés történetéről. 24 ezer biztosított a marcali járásban Kárrendezés rövidebb idő alatt Ahány ház - annyi biztosítás Biztositás—biztonság — harsogja a tévé, a rádió, hir­detik a plakátok. Mostaná­ban inkább így halljuk: biz­tosítás—nyugalom. Ezt Mar­caliban egyre többen értik. A helyi fiók adatai szerint a járás családjainak átlag­ban legalább egy biztosítá­suk van. Ahogy a fiók veze­tői elmondták: növekedett a biztosítási kultúra, az élet­mód változásával megvál­tozott a szemlélet is. Mind többen jönnek maguktól a marcali fiókhoz, egyre fon­tosabb az, hogy a vagyon, az élet biztosítva legyen. A marcali járásban a biz­tosítható személyek nyolc­vanöt százalékának van cso­portos életbiztosítása. Jelen­leg huszonnégyezer-ötszáz biztosítást tartanak nyilván, tizenhét és félmillió forint értékben. Életbiztosítása ezerkétszáz, CSÉB ’80 pedig kétezer-hétszáz ügyfélnek van. Kevesebb viszont a Casco: az ezerhatszáz gépko­csibiztosítás a kocsitulajdo­nosoknak csupán a kéthar­madát jelenti. Régi!, ma már korszerűtlen biztosítása an­nál többnek — majdnem hétezernek van. Ennek díja igen alacsony, éppen ezért a térítés is elenyésző. December 31-től — kevés kivételtől eltekintve — a biztosító megszünteti az el­avult biztosítási formákat, s helyettük új módozatokat ajánl. A járásban jelentősen le­rövidítették a kárrendezési időt. Szükség is volt erre, hiszen ez év első felében a lakosságnak öt és félmillió, a mezőgazdasági nagyüze­meknek és ipari szövetkeze­teknek, áfészeknek tizenkét millió forint kártérítést fi­zettek ki. Január elseje óta jelentős segítséget ad a marcali fi­óknak a böhönyei és a két- helyi takarékszövetkezet. Megállapodásuk értelmében nemcsak a díjakat szedik be, hanem a biztosítással kap­csolatos ügyes-bajos dolgok­ra is tájékoztatást tudnak adni. Sokan ugyanis nem tudják, hogy a biztosító csak azt téríti meg, amit vállalt, vagyis a kötvények nem általános érvényű biz­tosításról szólnak. ABRAND Csuk most mehetnék szabadságra... (Kiss Ernő rajza) SOROK A nevetésről A nevetés emberszere­tetre valL <U K. Tojsz tűD • • • Elveszett nap az, ami­kor egyetlenegyszer sem nevettünk. (M. J. Guyau) • • • A vidám ember mindig nagyszerű ember. A gaz­fickók ritkán vidámak. (M. Gorkij) • • • Semmiben sem mutat­kozik meg annyira az em­berek jelleme, mint ab­ban, hogy mit találnak nevetségesnek. ff. W. CoeChtí 0 0# A nevetés — remek do­log: nem veszi el sem az életet, sem a vagyont, a bűnös azonban úgy áll előtte, mint a megkötözött nyúL 0*. ▼. Gogol) Két ok — Ide figyelj — mond­ja a nagy hal a kicsinek —; ez a horog, nehogy eszedbe jusson bekapni! — Miért? — kérdezi a kis hal. — Két okból :— vála­szol a nagy. — Az első az, hogy ha a horgot be­kapod, kihúznak a vízből, földarabolnak, lisztbe mártanak, serpenyőben megsütnek, aztán földíszí­tenek salátával és meg­esznek .... — Isten ments? Igazán nagyon hálás vágyok ne­ked, hogy megmentetted az életemet.^. És mi a másik ok? — A másik ok az, hogy inkább én akarlak meg­enni Tanács A szakorvos így szól a pácienshez; — Mielőtt megvizsgálom a lábát, előbb meg kell mosnia. A beteg bólint. — Már a háziorvosom is mondta, de én azt gondol­tam: mielőtt valamire rá­szánnám magam e tekin­tetben, előbb elmegyek egy szakorvoshoz! Azért! Az apa így szól fiához: — Fiam. ma van az életed legboldogabb napja. — De papa, hiszen hol­nap nősülök. — Hát épp azért.;: ái MSZMP Somogy megye) Bizottságának lapja. Főszerkesztői JAVOBI BÉLA Főszerkesztő-b.: Paál László Szerkesztőség: Kaposvár. Latiner Sándor n. 2. Postacím: Kaposvár PL: 3L 7401. Telefon: U-510, U-511« 11-512 Kiadja a Somagy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinea Sándor n. t, Postacím: Kaposvár, PL: 31. 94F> Felelős kiadó: Balajcza János. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesftó postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dij egy bőn..,hu »•*, n^vedévro 102 Ft, fél évre 204 Ft, egy évre 400 Ft Index: 25 967 ISSN 0133—060« Készült a Somogy megyei Nyom­daipari Vállalat kaposvári üze­mében Kaposvár. Május l. u. 101 Felelős vezető: Farkas Béla igazgató Kéziratokat nem őrzünk mecí és sem adunk vissza.

Next

/
Thumbnails
Contents